52006PC0415

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.7.2006

COM(2006) 415 végleges

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket érintő vizsgálatok megszüntetéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat indítékai és céljai E javaslat a legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazását érinti a Kínai Népköztársaságból, az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozó eljárásban a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő megszűnési felülvizsgálatot követően. |

Általános háttér E javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben, és az abban megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően lefolytatott vizsgálat eredményeként jött létre. |

A javaslat által érintett területen meglévő rendelkezések A javaslat által érintett területen nincsenek meglévő rendelkezések. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

Az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően az eljárásban érintett érdekelt feleknek a vizsgálat során már lehetőségük nyílt arra, hogy érdekeik védelmében fellépjenek. |

Szakvélemények összegyűjtése és alkalmazása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat A javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, viszont tartalmazza a megvizsgálandó körülmények részletes listáját. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javasolt intézkedés összefoglalása 2005. május 26-án a Bizottság a Kínai Népköztársaságból, az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalát érintő hatályos dömpingellenes intézkedések megszűnésének felülvizsgálatát, valamint az Orosz Föderációból származó ugyanezen termék behozatalára alkalmazandó, az intézkedések formájára korlátozott dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatát indította meg. A felülvizsgálat feltárta, hogy a Kínai Népköztársaságból az érintett termék dömpingje folytatódott, ami az intézkedések megszüntetésének eredményeképpen a közösségi gazdasági ágazat kárának megismétlődéséhez vezetne. Ugyanakkor az Orosz Föderációból és az Ukrajnából származó behozatal esetén nem állapítottak meg sem folytatódó dömpinget, sem az érintett termék valószínűsíthető újbóli dömpingjét. Megállapították továbbá, hogy az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalt illetően az intézkedések megszűnése nem állna ellentétben a Közösség érdekeivel. Ezért javasoljuk, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot a Kínai Népköztársasággal szemben meglévő intézkedések hatályának meghosszabbítása, valamint az Orosz Föderációval és Ukrajnával szembeni intézkedések megszüntetése érdekében. |

Jogalap A legutóbb a 2005. december 21-i 2117/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet. |

A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ennélfogva nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat a következők miatt eleget tesz az arányosság elvének: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

Nem alkalmazandó utalás arra vonatkozóan, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági élet szereplőire és a polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív terhet hogyan csökkentsék a lehető legkisebbre, és e teher milyen mértékben legyen arányos a javaslat célkitűzésével. |

Az eszközök megválasztása |

Javasolt eszköz: rendelet. |

Más eszközök nem felelnének meg a következők miatt: Más eszköz azért nem lenne megfelelő, mert az alaprendelet nem irányoz elő alternatív lehetőségeket. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

1. Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó szilícium-karbid behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket érintő vizsgálatok megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: alaprendelet)[1] és különösen annak 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1 Korábbi vizsgálatok, hatályos intézkedések és folyamatban lévő vizsgálatok

(1) A 821/94/EK rendelettel[2] – a 2423/88 rendelet[3] 14. és 15. cikke szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően – a Tanács meghosszabbította a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, az Orosz Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és Ukrajnából származó szilícum-karbid behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámokat. A Bizottság ugyanakkor a 94/202/EK határozattal[4] Oroszország kormányától kötelezettségvállalást fogadott el az oroszországi moszkai székhelyű V/O Stankoimport vállalattal kapcsolatban.

(2) 2000 májusában az 1100/2000/EK rendelettel[5] a Tanács megszűnési felülvizsgálatot követően ismét meghosszabbította a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból és Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámot, és egyben a 94/202/EK döntéssel meghosszabbította az orosz kormány által az oroszországi moszkvai székhelyű V/O Stankoimport vállalattal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás hatályát is.

(3) A fenti (1) preambulumbekezdésben említett vizsgálatot, amely végleges dömpingellenes vám kivetéséhez és a vizsgálatban érintett egyes exportőrök kötelezettségvállalásainak elfogadásához vezetett, valamint a fenti (1) és (2) preambulumbekezdésben említett, 1994-ben és 2000-ben végzett megszűnési felülvizsgálatot a továbbiakban „eredeti vizsgálatokként” említjük.

(4) 2004-ben a 991/2004/EK rendelettel[6] a Tanács különleges kötelezettségvállalások felajánlása (a továbbiakban: bővítési kötelezettségvállalások) esetében mentességet biztosított az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott új tagállamokba (a továbbiakban: EU-10) érkező behozatalra kivetendő dömpingellenes vámok alól, és felhatalmazta a Bizottságot, hogy e bővítési kötelezettségvállalásokat fogadja el. Mindezek alapján 2004/498/EK[7] és 2004/782/EK határozatával[8] a Bizottság elfogadta az ukrán „Zaporozhsky Abrasivny Combinat” nevű exportáló termelő nyilvános részvénytársaság által felajánlott kötelezettségvállalásokat. E kötelezettség elfogadásának hatálya 2005. május 20-án lejárt.

(5) 2004 januárjában a Zaporozhsky Abrasivny Combinat ukrán exportáló termelő kérésére a Bizottság részleges időközi felülvizsgálatot[9] indított. A kérelmező azt állította, hogy a körülmények jelentős változását követően piacgazdasági elbírálásban kell részesülnie, és hogy dömpingkülönbözete jóval a hatályos intézkedések által megállapított szint alatt volt. Vizsgálatot követően azonban kiderült, hogy a vállalat nem tett eleget a piacgazdasági elbírálás odaítéléséhez szükséges kritériumoknak (az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet[10] (a továbbiakban: alaprendelet) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja), így a vizsgálatot lezárták[11].

(6) Végül 2005. június 30-án[12] a Bizottság a teljes közösségi szilíciumkarbid-termelés 100 %-át képviselő termelők nevében az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: CEFIC) által benyújtott panaszt követően a Romániából származó szilícium-karbid behozatalára vonatkozóan dömpingellenes eljárást indított. Miután azonban a CEFIC 2006. március 1-jén visszavonta a panaszt, a vizsgálatot a 423/2006/EK bizottsági határozattal[13] lezárták.

1.2 Megszűnési felülvizsgálati kérelem

(7) A Kínai Népköztársaságból, Oroszországból és Ukrajnából származó szilícium-karbidra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés[14] közzétételét követően, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében 2005. február 24-én ezen intézkedések felülvizsgálatára vonatkozóan kérelem érkezett a Bizottsághoz. A Bizottsághoz ugyanakkor kérelem érkezett az Oroszországból származó érintett termék behozatalára alkalmazandó intézkedések formájának felülvizsgálatára is az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében.

(8) A kérelmeket az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: CEFIC) nyújtotta be a szilícium-karbid teljes közösségi termelésének 100 %-át képviselő termelők nevében. A megszűnési felülvizsgálatra irányuló kérelem azon alapult, hogy az intézkedések megszűnése valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Az időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem azon alapult, hogy az intézkedések formája nem lenne megfelelő, és nem szüntetné meg a dömping káros hatásait.

(9) Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése értelmében megszűnési felülvizsgálat, valamint annak 11. cikke (3) bekezdése értelmében időközi felülvizsgálat indításához, mindkét felülvizsgálatot ugyanazon a napon meg is kezdte[15].

1.3 A vizsgálat

(10) A Bizottság a megszűnési és az időközi felülvizsgálat megkezdéséről az exportáló termelőket, az importőröket, a nyersanyagtermelőket, az ismert érintett felhasználókat és társulásaikat, az exportáló országok képviselőit, valamint a közösségi termelőket hivatalosan értesítette. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(11) Tekintettel az érintett országok exportáló termelőihöz nem kapcsolódó kínai exportáló termelők és importőrök nagy számára azt találták helyénvalónak, ha az alaprendelet 17. cikkével összhangban megvizsgálják, hogy alkalmazzanak-e mintavételt. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított két héten belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(12) Egyik kínai exportáló termelő sem nyújtotta be a kért információkat, és egyik sem működött együtt az eljárásban. Ezért az a döntés született, hogy a kínai termelőkre vonatkozóan nincs szükség mintavételre.

(13) Hat egymástól független közösségi importőr nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, és fejezte ki együttműködési készségét a további vizsgálat során. A fent említett hat importőrből három vállalatot választottak ki a mintavételhez. Ezek az importőrök képviselték a Közösségben az ismert importőrök legnagyobb reprezentatív behozatali mennyiségét (98 %), amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően vizsgálható volt.

(14) Ennélfogva a mintavételben szereplő három közösségi importőrnek, két közösségi termelőnek, 18 közösségi felhasználónak, 16 nyersanyagszállítónak és a két ismert exportáló termelőnek Ukrajnában és az Orosz Föderációban kérdőíveket küldtek. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a lehetséges analóg országnak kiválasztott Brazília két termelőjével, és elküldték a kérdőívet nekik is.

(15) A kérdőíveket teljes egészében az érintett országokból a mintavételben szereplő három közösségi importőr, hét felhasználó, két nyersanyagszállító és két exportáló termelő, valamint az analóg országból két termelő töltötte ki.

(16) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

Közösségi termelők:

- Kollo Silicon carbide B.V. (Hollandia), ESK-SIC GmbH (Németország)

- Navarro SiC, S.A. (Spanyolország),

Termelők az exportáló országokban:

- JSC Zaporozhsky Abrasivny Combinat, Zaporozhsky (Ukrajna)

- JSC Volzhsky Abrasive Combinat, Volzhsky (Oroszország)

Termelők az analóg országban:

- Saint-Gobain Materials Cerámicas Ltda, Minas Gerais (Brazília)

- Treibacher Schleifmittel Brasil Ltda, Sao Paolo (Brazília)

Közösségi importőrök:

- Imexco-Ullrich GmbH (Németország)

- Smyris Abrasivi (Olaszország)

Közösségi felhasználók:

- Morganite Crucible Limited (Egyesült Királyság)

- TGA Ltd (Cseh Köztársaság)

(17) A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségére vonatkozó vizsgálat 2004. április 1-jétől 2005. március 31-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki.

(18) Valamennyi érintett felet értesítették az alapvető tényállásról és elgondolásokról, amelyek alapján e felülvizsgálat következtetéseit levonták. Az értesítést követően kijelöltek továbbá számukra egy olyan időszakot, amelyen belül megtehették észrevételeiket. A határidő előtt beérkezett észrevéteket alaposan megvizsgálták, és amennyiben helyénvalónak ítélték, figyelembevették a megállapításokhoz.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1 Az érintett termék

(19) Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedések meghozatalához vezető eredeti vizsgálatok érintett termékével, ami a szilícium-karbid. A szilícium-karbid jelenleg a 2849 20 00 KN-kód alá sorolható.

(20) A szilícium-karbid szilícium és koksz (vagy ásványolajkoksz) magas hőmérsékleten (2000°C-ig) történő felhevítésével készül. E folyamat terméke nyers szilícium-karbid, amely általában további feldolgozásra kerül, még mielőtt a végső felhasználókhoz jut. A szilícium-karbid termelési folyamata olyan, hogy a végtermék különböző szilíciumtartalmának megfelelően automatikusan különféle osztályokba sorolható. A különféle osztályok két fő csoportja: kristályos és kohászati szilícium-karbid. A kristályos szilícium-karbid jobb minőségűnek tekinthető, mert nagyobb szilíciumtartalma van. A kristályos szilícium-karbid további, fekete és zöld típusokra osztható.

(21) A kristályos szilícium-karbidot általában csiszolószerszámok, köszörűkorongok, csúcsminőségű hőálló termékek, műszaki kerámiák gyártására, míg a kohászati szilícium-karbidot általában szilíciumhordozóként öntödei és nagyolvasztói műveletek során használják. Ahogy az előző vizsgálatok során is, mindkét osztályt egy termékhez tartozónak kell tekinteni a vizsgálat szempontjából.

2.2 A hasonló termék

(22) Az eredeti vizsgálatok megállapításait a jelenlegi vizsgálat megerősítette a tekintetben, hogy az érintett termék és az exportáló termelők által előállított és hazai piacaikon eladott termékek, illetve a közösségi termelők által előállított és a közösségi piacon eladott, valamint a hasonló ország termelője által előállított és a hasonló ország hazai piacán eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLőDÉSÉNEK VALÓSZÍNűSÉGE

3.1 Előzetes megjegyzések

(23) Ebben a megszűnési felülvizsgálatban a két ismert ukrán illetve orosz termelő teljes mértékben együttműködött. A (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően azonban a Kínai Népköztársaságból egy termelő sem jelentkezett.

3.2 A vizsgálati időszak alatti dömpingelt behozatal

3.2.1 Az analóg ország

(24) Mivel Ukrajnát[16] és a Kínai Népköztársaságot a vizsgálati időszak alatt (és a korábbi vizsgálatok során) nem lehetett piacgazdasággal rendelkező országnak tekinteni, rendes értéket kellett megállapítani az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontja értelmében, azaz a piacgazdasággal rendelkező azon harmadik országtól származó információk alapján, ahol a terméket előállították, és a hazai piacon értékesítették. Felelevenítették továbbá, hogy az ukrán exportáló termelő nem tudta elérni, hogy piacgazdasági elbírálásban részesítsék egy olyan időközi felülvizsgálatban, amelyet közvetlenül e megszűnési felülvizsgálat előtt fejeztek be (lásd az (5) preambulumbekezdést).

(25) E megszűnési felülvizsgálat megkezdésénél Brazíliát irányozták elő analóg országnak, ahonnan az előállítási költségekről és a belföldi értékesítésről információt lehetne szerezni. Felelevenítették azt is, hogy Brazíliát már egy korábbi megszűnési felülvizsgálat alkalmával is analóg országként használták.

(26) A vizsgálat megerősítette, hogy Brazília még mindig megfelelő analóg ország a következő okoknál fogva:

(27) Először is a hazai piac mérete Brazíliát reprezentatív országgá teszi a két érintett ország esetében a rendes érték megállapításához. Másodszor Brazíliában a hazai árakat a kereslet szintjének és az egymással versenyző termelők jelenlétének megfelelően a normál piaci erőviszonyok szabják meg. Harmadszor a Brazíliában termelt hasonló termék alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai azonosnak tekinthetők a két érintett országból exportált termék tulajdonságaival. Végül nem terjesztettek elő semmiféle kifogást Brazília mint analóg ország alkalmazásával szemben.

(28) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy Brazília analóg országként való kiválasztása ésszerű és megfelelő volt a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó szilíciumkarbid-behozatal rendes értékének megállapításához.

3.2.2 Rendes érték

3.2.2.1 Rendes érték a kínai népköztársaságbeli és ukrán exportáló termelők részére

(29) Először azt vizsgálták meg, hogy a brazil termelők belföldi értékesítése összességében és terméktípusonként a Kínai Népköztársaság illetve Ukrajna által exportált mennyiséghez képest reprezentatív mennyiségben történt-e.

(30) Azt vették észre, hogy a brazil termelők belföldi értékesítésének mennyisége jóval meghaladta a kínai népköztársaságbeli és ukrán exportáló termelők Közösségbe történő exporteladását összességében és terméktípusonként egyaránt.

(31) Ezt követően azt vizsgálták meg, hogy a két brazil együttműködő termelő – a Saint-Gobain Materials Cerámicas Ltda és a Treibacher Schleifmittel Brasil Ltda – független vásárlók felé történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(32) Megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt mindkét vállalat esetében az összes értékesítés súlyozott eladási átlagára magasabb volt, mint a termékegységre eső súlyozott átlagköltség. Így a teljes belföldi értékesítés a rendes kereskedelmi forgalom keretében teljesítettnek tekinthető. Annak biztosítása érdekében továbbá, hogy a brazil árak és a kínai köztársaságbeli és ukrán rendes érték tisztességesen összehasonlíthatók legyenek, kiigazításokat végeztek, hogy figyelembe vegyenek minden különbséget a termékkódokat és a kereskedelem szintjét illetően.

(33) Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése értelmében a rendes érték a két brazil termelő hazai piacon a független vásárlók felé történő értékesítésének súlyozott átlagárán alapult.

(34) A végleges közzétételt követően a CEFIC megkérdőjelezte a rendes érték megállapításának pontosságát azt állítván, hogy értesülései szerint a brazil hazai piacon az eladási árak magasabbak voltak, mint az Ukrajnából a közösségi piacra irányuló termékek exportárai. E panaszt azonban dokumentumok nem támasztották alá, ennélfogva el kellett utasítani. Valójában a fenti (32) preambulumbekezdésben említett kiigazítások lehetővé tették a rendes érték pontos kiszámítását.

3.2.2.2 Rendes érték az oroszországi exportáló termelők részére

(35) Először azt vizsgálták meg, hogy Oroszországban az exportáló termelő belföldi értékesítésének összesített és terméktípusonkénti mennyisége reprezentatív volt-e, azaz megfelelt-e a Közösségbe exportált mennyiség legalább 5 %-ának.

(36) Megállapították, hogy a teljes értékesítési mennyiséghez képest és néhány terméktípus esetében a belföldi értékesítés mennyisége a Közösségbe exportált mennyiség legalább 5 %-át képviselte. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés mennyisége nem érte el a Közösségbe exportált mennyiség 5 %-át, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(37) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi értékesítés mennyisége a Közösségbe exportált mennyiség 5 %-át képviselte, megvizsgálták, hogy az orosz termelő független vásárlók felé történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban történt-e az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdése értelmében. Ennek során meghatározták a független vásárlók számára történt belföldi értékesítések arányát az érintett termék minden egyes exportált típusára, amelyet a vizsgálati időszak folyamán nem adtak el veszteségesen a hazai piacon.

a) Azokra a terméktípusokra, amelyek esetében a hazai piacon történt értékesítés mennyiségének több mint 80 %-a nem az egységköltségek alatt történt, azaz az érintett terméktípus átlagos eladási ára megegyezetett az érintett terméktípus előállítási átlagköltségével, vagy meghaladta azt, a rendes értéket úgy számították ki, mint a szóban forgó terméktípus összes hazai értékesítésének átlagárát függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem.

b) Azokra a terméktípusokra, amelyek esetében a hazai piacon történt értékesítés mennyiségének legalább 10 %-a, de legfeljebb 80 %-a nem az egységköltségek alatt történt, a rendes értéket úgy számították ki, mint azon ügyletek súlyozott eladási átlagárát, amelyek legalább a szóban forgó típus egységköltségein történtek.

c) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a hazai piacon történt értékesítés mennyiségének kevesebb mint 10 %-a nem az egységköltség alatt történt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítették, és emiatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(38) A rendes értékeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése szerint, az érintett típus előállítási költsége alapján állapították meg, amelyhez hozzáadták az értékesítési, általános és igazgatási költségek adott összegét és egy haszonkulcsot. Az értékesítési, általános és igazgatási költségek összege a hasonló termékre vonatkozóan az exportáló termelőre háruló összeg volt, és a nyereség összege megegyezett a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék értékesítése során az exportáló termelő által elért átlagos nyereséggel.

3.2.3 Az exportár

Kínai Népköztársaság

(39) A (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Kínai Népköztársaságból egy exportáló termelő sem működött együtt a vizsgálat folyamán. Ebből kifolyólag az exportárakat az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében rendelkezésre álló tények, azaz a panaszban található információk alapján kellett megállapítani.

Ukrajna és Oroszország

(40) Az ukrán és orosz exportáló termelők részére az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdése értelmében, azaz a Közösségben a független vásárlók által ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján állapították meg.

(41) Amikor kiszámították az exportárat az orosz exportőr részére a Stankoimport által lebonyolított ügyletekre (azaz a mennyiségi kötelezettségvállalás értelmében dömpingellenes vám alól mentesen importálva), a Stankoimport részvétele eredményeként felmerülő összes költséget levonták, hogy a végén a gyártelepi szintű exportárhoz jussanak.

(42) A CEFIC az Ukrajna részére megállapított exportárak tekintetében kétségbe vonta a megállapításokat, és azzal érvelt, hogy az ukrán behozatalra meghatározott árak sokkal alacsonyabbak. Állítása alátámasztására benyújtott néhány árajánlatot. Ezt a kérelmet azonban el kellett utasítani, mivel árajánlatokat nem lehet tekintetbe venni arra utaló bizonyíték nélkül, hogy az ügylete(ke)t ténylegesen végrehajtották. Mindenesetre a fenti (40) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a dömping kiszámításakor figyelembe vett exportárak azok az árak voltak, amelyeket az érintett exportáló termelő szabott ki. Ezeket az árakat az érintett vállalat telephelyén történt helyszíni vizsgálat során ellenőrizték.

3.2.4 Összehasonlítás

(43) A rendes értékek és az exportárak gyártelepi alapon kerültek összehasonlításra. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése értelmében a rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében kiigazításokat végeztek a szállítási költségeket, a kereskedelmi szintet és a csomagolási költségeket illetően, amelyek állítólag és nyilvánvalóan befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

3.2.5 Dömpingkülönbözet

(44) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet minden egyes terméktípus rendes értékének súlyozott átlaga és a megfelelő típus exportárának súlyozott átlaga közötti összehasonlítás alapján került meghatározásra.

Kínai Népköztársaság

(45) A rendelkezésre álló tények, azaz az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében a panaszban szereplő információk alapján a dömpingkülönbözetet ugyanolyan szinten állapították meg, mint a korábbi vizsgálat során, azaz 50 %-ban.

Ukrajna

(46) Megállapították, hogy a vizsgálati időszak során az Ukrajnából származó szilícium-karbid exportjának dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében leírt de minimis küszöbérték alatt volt.

Oroszország

(47) Emlékeztetőül Oroszországnak 1986 óta van mennyiségi kötelezettségvállalása. A mennyiségi kötelezettségvállalás egy orosz importőr, azaz a Stankoimport számára lehetővé tette, hogy egy meghatározott (a közösségi felhasználás adott százalékában meghatározott) mennyiséget dömpingellenes vám alól mentesen importáljon a Közösségbe. Az e küszöbérték feletti mennyiség után dömpingellenes vámot kellett fizetni. Az elvégzett dömpingszámításokban nem tettek különbséget a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül exportált mennyiség (77 %) és a dömpingellenes vámköteles mennyiség (23 %) között.

(48) Megállapították, hogy a vizsgálati időszak során az Oroszországból származó szilícium-karbid exportjának dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében leírt de minimis küszöbérték alatt volt.

3.3 A behozatal alakulása az intézkedések megszűnése esetén

3.3.1 Kínai Népköztársaság

(49) Mint már a korábbiakban kifejtettük, a vizsgálatban egy exportáló termelő sem működött együtt. Ezért a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha az intézkedéseket megszüntetnék, a rendelkezésre álló tényeken, azaz különösen a panaszon és a COMEXT-ből származó adatokon alapul (a COMEXT az Európai Közösségek külkereskedelmének elektronikus adatbázisa).

A harmadik országokba irányuló kínai export árai, illetve a közösségi árszint közötti kapcsolat

(50) A legjelentősebb harmadik országok, ahová a vizsgálati időszak során kínai export érkezett, az Amerikai Egyesült Államok és Japán voltak. A panaszban szereplő információk arra engednek következtetni, hogy az Amerikai Egyesült Államokra alkalmazott kínai CIF-árak a „Macro Black” osztályra vonatkozóan 650 euro/tonna körül mozogtak. Továbbá a Japánra alkalmazott kínai CIF-árak a „Macro Green” osztályra vonatkozóan 770 euro/tonna körül mozogtak. Az üzleti lapokban közzétett árstatisztikák alátámasztják a kínai exportőrök ezen árajánlatainak pontosságát.

(51) Ezen kívül megállapították, hogy a Kínai Népköztársaságból az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export átlagárai a COMEXT adatbázis információi szerint e vizsgálat során jóval az analóg országból származó rendes érték alatt voltak, ami arra utal, hogy ezek az exportok esetlegesen szintén dömpingelt árakon érkezhettek a vizsgálati időszak alatt.

(52) Mivel a közösségi gazdasági ágazat átlagára (a „Macro Black” esetében kb. 1000 euro és a „Macro Green” esetében kb. 1500 euro) jóval magasabb, a kínai exportáló termelők intézkedések hiányában arra lennének ösztönözve, hogy jelentős exportmennyiséget irányítsanak át jelenlegi harmadik országbeli piacaikról a közösségi piacra.

(53) Arra is emlékezni kell, hogy az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az érintett termék EU-ba irányuló kínai exportja dömpingelt formában történt, és a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka alatt továbbra is ugyanolyan nagy mértékben dömpingelt formában történt. Nincs ok azt feltételezni, hogy ez a magatartás változna.

(54) Ezen kívül a rendes értékről és a harmadik országokra alkalmazott árakról rendelkezésre álló információk a fenti magyarázatnak megfelelően alátámasztják azt a következtetést, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a kínai exportálók valószínűleg folytatnák dömpingelt exportjukat.

(55) Következésképpen valószínű, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a jelenleg harmadik országok piacaira irányuló kínai exportokat a Közösségbe irányítanák át. Továbbá ha az intézkedések megszűnnének, egyértelműen fennállna az exportált mennyiség dömpingjének a kockázata.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(56) Az e felülvizsgálat iránti kérelemben a CEFIC (az üzleti lapokban összegyűjtött és közzétett információkra hivatkozva) a Kínai Népköztársaság teljes termelési kapacitását 600 000 és 700 000 tonna közöttire becsülte. A tényleges termelés kb. 440 000 tonnára becsülhető, ami 160 000 és 260 000 tonna közötti kihasználatlan kapacitásra enged következtetni. A készletekről nincs információ.

(57) A fentiek alapján egyértelmű, hogy a kínai népköztársaságbeli exportáló termelőknek jelentős tartalékkapacitása van, amelyet termelésnövelésre használhatnak fel. Végül ha az intézkedéseket megszüntetnék, az exportáló termelők jelentős kihasználatlan kapacitásukat nagy valószínűséggel a Közösségbe irányuló exportra kezdenék felhasználni.

3.3.2 Oroszország

(58) Mivel az egyetlen ismert oroszországi exportáló termelő a vizsgálat során együttműködött, a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha az intézkedések megszűnnének, elsősorban az exportáló termelő kérdőívre adott, ellenőrzött válaszában található infomációkon alapult.

A Közösség árai és Oroszország árai közötti kapcsolat

(59) Először is meg kell említeni, hogy a Közösségen belül uralkodó árszintet a mennyiségi kötelezettségvállalásból kifolyólag az Oroszországból származó behozatal már jelenleg is jelentősen befolyásolja, mivel az orosz exportőr a közösségi felhasználás már így is kb. 10 %-át elégíti ki.

(60) Ha összehasonlítjuk az oroszországi hazai piac uralkodó árszintjét a Közösségben uralkodó árszinttel, Oroszországban az árszint általában alacsonyabb. Mivel azonban a mennyiség, amelyet az orosz termelő a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül dömpingellenes vámtól mentesen exportálhat, előre meg volt határozva, az orosz termelőnek az az érdeke, hogy a kristályos osztályt (amely tonnánként magasabb árakat von maga után) a Közösségbe exportálja, meghagyva így a kohászati osztályt a hazai piacnak és egyéb piacoknak. Ezért az ugyanazon osztályok közötti tényleges árkülönbség, ha egyáltalán van, kisebb lenne, mint ami az átlagos árszintek összehasonlításából kitűnik.

(61) Végül amíg az általában magasabb közösségi árszint rendszerint a Közösségbe irányuló export növekedését vonná maga után, ha az intézkedéseket megszüntetnék, nem úgy tűnik, hogy ebben az esetben valószínűleg ez történne. Valójában a mennyiségi kötelezettségvállalás miatt a különösen a jó minőségű osztályba tartozó szilícium-karbid behozatalának esetleges növekedését nem szabad túlbecsülni, mivel az orosz exportőrnek már megvolt a lehetősége arra, hogy jelentős mennyiségű szilícium-karbidot exportáljon, és a jó minőségű osztályba tartozó szilícium-karbid exportálására is ösztönözve volt. Ezért a szilícium-karbid behozatalának növekedése valószínűleg mind mennyiségileg, mind típus szerint (kohászati osztály) korlátozva lenne, és minden valószínűség szerint dömpingelt árakon történne.

A harmadik országokba irányuló export árai és az Oroszországon belüli árak közötti kapcsolat

(62) Az orosz termelők harmadik országokba történő exportjának több mint 75 %-a az Amerikai Egyesült Államokba irányul. Ha összehasonlítjuk a hazai árakat és az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export árait, az Egyesült Államokba irányuló export árszintjei átlagosan magasabbak. Észre kell venni azonban, hogy az exportra értékesített és a hazai piacon eladott termékek osztályainak összetétele valószínűleg különböző (az exportok tonnánként valószínűleg jobb minőségű osztályokat tartalmaznak, hogy fedezzék a felmerülő szállítási költségeket), ami megnehezíti, hogy egy ilyen összehasonlításból következtetéseket vonjunk le. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy ezekre az exportokra nem alkalmazandók a dömpingellenes intézkedések, és nincs arra utaló jel, hogy ezek az exportok dömpingelt formában történnének.

A harmadik országokba irányuló export ára és a közösségi árszint közötti kapcsolat

(63) Ha összehasonlítjuk az orosz exportőr fő harmadik országbeli piacára – azaz az Amerikai Egyesült Államokba – irányuló exportjának az árait az orosz exportőr közösségi piacra irányuló exportjának az áraival, fontos megemlíteni az érvényben lévő mennyiségi kötelezettségvállalást. A fentieknek megfelelően az előre meghatározott mennyiség miatt, amelyet az EK-ba exportálhatott, az orosz exportőr arra volt ösztönözve, hogy a közösségi piacra tonnánként jó minőségű osztályokat exportáljon.

(64) Hasonlóképpen és a fenti (62) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően feltételezhetjük, hogy a felmerülő szállítási költségek miatt az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export is elsősorban tonnánként jó minőségű osztályokat tartalmaz. Ezért a közösségi piacra és az Egyesült Államokba irányuló export eladási átlagára ésszerűen összehasonlítható.

(65) Miután összehasonlítottuk a közösségi piacra irányuló export eladási átlagárát az Amerikai Egyesült Államok piacára irányuló export eladási átlagárával, az Egyesült Államok piacán megállapított árakat átlagosan magasabbnak találtuk.

(66) Úgy tűnik tehát, hogy az orosz termelőnek nem állna érdekében a jelenlegi fő exportpiacán, az Egyesült Államokban értékesített mennyiségét átirányítani a közösségi piacra, amennyiben az intézkedések megszűnnének.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(67) Az oroszországi exportáló termelő kapacitása 62 000 tonnára korlátozódik. Az derült ki, hogy a vizsgálati időszak alatt közel teljes kapacitással működött, és a referenciaidőszakban kapacitáskihasználási aránya nőtt. A készleteket az ilyen jellegű üzleti tevékenységek esetében szokványosnak találták.

(68) Az orosz termelő által alkalmazott technológia miatt (olyan technológia, amely elektromos berendezések és lerakó/kiválogató helyek között felállított „vasúti teherkocsikat” használ feldolgozási helyként) nem valószínű, hogy az exportáló termelő a közeljövőben terjeszkedni tudna.

(69) Ha tehát az intézkedéseket meg lehetne szüntetni, nem úgy tűnik, hogy az orosz termelő növelni tudná termelését annak érdekében, hogy növelje a Közösségbe irányuló exportját.

3.3.3 Ukrajna

(70) Mivel az egyetlen ismert ukrán exportáló termelő a vizsgálat során együttműködött, a valószínűsíthető forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, elsősorban az exportáló termelő kérdőívre adott, ellenőrzött válaszában található infomációkon alapult.

Kihasználatlan kapacitások és készletek

(71) Az ukrán exportáló termelő kapacitása 23 000 tonnára korlátozódik. Megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt közel teljes kapacitással működött, és a referenciaidőszakban kapacitáskihasználási aránya nőtt. A készleteket az ilyen jellegű üzleti tevékenységek esetében szokványosnak találták.

(72) Az ukrán termelő által alkalmazott technológia miatt (ugyanaz, amelyet az orosz termelő használ a (68) preambulumbekezdésben leírtak szerint) nem valószínű, hogy az exportáló termelő a közeljövőben terjeszkedni tudna.

(73) A CEFIC azt állította, hogy az exportáló termelő kapacitása 32 000 tonna is lehet. Ez az érvelés azonban csak feltételezéseken alapul anélkül, hogy figyelmbe venné a karbantartás és javítás miatti termelési szüneteket, az érintett termelő vállalat sajátosságait, amelynek székhelye a városban található, és így környezetvédelmi korlátozások alatt áll. Ilyen alapon a fenti (71) preambulumbekezdésben megállapított kapacitás megerősítést nyert, és a CEFIC állítását el kellett utasítani.

(74) Ha tehát lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, nem úgy tűnik, hogy az ukrán termelő növelni tudná termelését annak érdekében, hogy növelje a Közösségbe irányuló exportját.

A közösségi árak, valamint az Ukrajnán belüli és a harmadik országokban megállapított árak közötti kapcsolat

(75) Ha összehasonlítjuk az ukrán hazai piacon uralkodó árszintet a Közösségben uralkodó árszinttel és a harmadik országokba irányuló export árszintjével, az ukrán árszint és a harmadik országokban megállapított árszint átlagosan alacsonyabb.

(76) Ésszerű összehasonlítást azonban nem lehetett végezni az ukrán piac, a harmadik országok piaca és a közösségi piac között, mert a termékösszetétel igen különböző, ezért az átlagárak nem hasonlíthatók össze. Ezen kívül az ukrán hazai piac méretét tekintve korlátozott, és az ukrán termelő nem képes a termék összes különféle (jó minőségű) osztályát előállítani, míg a közösségi termelők képesek erre.

(77) Ezért nem állapítható meg, hogy ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére, az ukrán exportőrnek érdekében állna-e átirányítani bizonyos mennyiségeket a hazai piacról vagy exportpiacairól a közösségi piacra. A dömpingre vonatkozó megállapítások tekintetében és a Közösségben uralkodó általánosan magasabb árszint fényében azonban az a következtetés vonható le, hogy még ha növekedne is a közösségi piacra irányuló export, ez az export minden valószínűséggel nem dömpingelt árakon történne. Továbbá a növekedés mindenképpen korlátozott lenne (10 000 tonnánál kevesebbre becsülhető), mivel az ukrán exportőrnek korlátozott a kapacitása.

3.4 Következtetések a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségéről

3.4.1 Kínai Népköztársaság

(78) Emlékeztetőül a Kínai Népköztársaságból egy exportáló termelő sem működött együtt a vizsgálat során.

(79) A rendelkezésre álló tények alapján az derült ki, hogy a kínai exportőrök még mindig dömpingelt formában exportálnak, és valószínűleg ez továbbra is így történne a közösségi piac felé, ha lehetőség nyílna az intézkedések megszüntetésére.

(80) Ezért az derült ki, hogy valószínűleg folytatódna az exportáló termelők dömpingelt exportja, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

3.4.2 Ukrajna

(81) Emlékeztetőül megállapították, hogy az ukrán exportőr a vizsgálati időszak alatt nem exportált dömpingelt árakon, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet változna, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(82) Azt állapították meg továbbá, hogy bár az Ukrajnából a Közösségbe irányuló exportok növekedhetnek, ha megszüntetnék az intézkedéseket, ez a növekedés várhatóan korlátozott lenne. Valójában mivel az ukrán termelő korlátozott kapacitással rendelkezik, ez a Közösségbe irányuló exportnövekedés feltehetően kevesebb, mint 10 000 tonna, és minden valószínűség szerint nem dömpingelt árakon történne.

(83) Ezért az Ukrajnából származó behozatal ismételt dömpingje nem valószínű.

3.4.3 Orosz Föderáció

(84) Emlékeztetőül megállapításra került, hogy az orosz termelő a vizsgálati időszak alatt nem exportált dömpingelt árakon, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet változna, ha az intézkedéseket meg lehetne szüntetni.

(85) Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy az orosz exportáló termelő a közösségi piacot a mennyiségi kötelezettségvállalás keretén belül éveken át meghatározott mennyiségű szilícium-karbiddal tudta ellátni. Az e csatornán keresztül exportált mennyiség a vizsgálati időszak alatt az orosz termelő teljes kapacitásának kb. 17 %-át tette ki. Ezért az orosz exportáló termelő a piacon már biztos pozícióval rendelkezik, azaz az Oroszországból származó behozatal hirtelen megnövekedése igen valószínűtlen.

(86) Továbbá mivel azokat az árakat, amelyeken az orosz exportáló termelő a terméket harmadik országoknak eladta, magasabbnak találták, mint amilyen áron a Közösségbe irányuló mennyiséget eladták, annak kockázata, hogy jelentős mennyiséget a Közösségi piacra irányítanak át, viszonylag csekélynek tűnik.

(87) Végül azt is megállapították, hogy az orosz exportáló termelő közel teljes kapacitással működött, és kapacitása növelésére csak korlátozott lehetőségei vannak.

(88) Ezért vélhetően nem áll fenn az Orosz Föderációból származó behozatal ismételt dömpingjének kockázata.

(89) Az Ukrajnára és Oroszországra vonatkozó megállapítások alapján az ezen országokkal szembeni eljárást be kell fejezni.

4. A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(90) A legutóbbi megszűnési felülvizsgálat óta a közösségi gazdasági ágazat szerkezete megváltozott, ugyanis a korábbi német termelő, a müncheni székhelyű Elektroschmelzwerk Kempten GmbH két kapcsolódó vállalatra bomlott, az egyik hollandiai, a másik németországi székhellyel. Csak az előbbi termel és dolgoz fel nyers szilícium-karbidot, az utóbbi a Kollo Silicon carbide B.V. által termelt szilícium-karbidot dolgozza fel, de a végtermék továbbra is a hasonló termék marad. Ezen kívül az ESK-SIC GmbH saját szilícium-karbidját, illetve a Kollo Silicon carbide B.V. által termelt szilícium-karbidot értékesíti. Ezért úgy tekinthető, hogy a két vállalat egy csoportot alkot.

4.1 A közösségi termelés

(91) A Közösségen belül a hasonló terméket tíz termelő állítja elő, amelyek az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a teljes közösségi termelést alkotják.

4.2 A közösségi gazdasági ágazat

(92) A kérelmet a következő európai közösségi termelők támogatták:

- a Kollo Silicon carbide B.V. (Hollandia), kapcsolódó vállalatával, az ESK-SIC GmbH-val (Németország),

- a Navarro SiC, S.A. (Spanyolország).

(93) Mivel a fent említett közösségi termelők a hasonló termék közösségi termelésének 100 %-át képviselik, az a következtetés vonható le, hogy a panaszos termelők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében.

5. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

5.1 Előzetes megjegyzések

(94) Az érintett behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta a gazdasági tényezők és a gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló mutatók értékelését az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében felsoroltak szerint.

5.2 Felhasználás a közösségi piacon

(95) A látszólagos közösségi felhasználást az érintett országokból és az összes harmadik országból az érintett termék behozatalának mennyisége, valamint a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacán történő értékesítés mennyisége alapján állapították meg.

(96) A behozatal mennyiségét az érintett időszak során az Eurostat vonatkozó KN-kódnak megfelelő számadatai alapján állapították meg.

(97) Ennek alapján a közösségi felhasználás némileg nőtt a 2001. évi 217 137 tonnáról a vizsgálati időszak alatt 226 450 tonnára, ami az érintett időszakban 4 %-os növekedést jelent. A tendenciát az 1. táblázat szemlélteti.

(98) A felhasználás alakulása azonban nem egyenletesen változott. Meg kell jegyezni, hogy először 2001– 2003 között 10 %-kal csökkent. 2003-tól azonban a felhasználás újra növekedett a vizsgálati időszakig több mint 10 %-kal, amikor meghaladta a 2001. évi szintet.

(99) Az érintett időszak elején bekövetkezett csökkenés javarészt azzal magyarázható, hogy a szilícium-karbidot más termékekkel, ferroszilíciummal és ipari gyémánttal helyettesítették, amely akkoriban olcsóbb volt.

(100) 2003-tól azonban a szilícium-karbid árának csökkenésével összhangban a felhasználás újra megnőtt.

1. táblázat |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

2001 | 2002 | 2003 | 2004 | vizsgálati időszak |

Kínai Népköztársaság | 52,6 |

2. A vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 94., 1994.4.13., 21. o. A legutóbb az 1786/97/EK rendelettel (HL L 254., 1997.9.17., 6. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 209., 1988.8.2., 1. o.

[4] HL L 94., 1994.4.13., 32. o.

[5] HL L 125., 2000.5.26., 3. o. A legutóbb a 991/2004/EK rendelettel (HL L 182., 2004.5.19., 18. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 182., 2004.5.19., 18. o.

[7] HL L 183., 2004.5.20., 88. o.

[8] HL L 344., 2004.11.20., 37. o.

[9] HL C 3., 2004.1.7., 4. o.

[10] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

[11] A vizsgálatot a 779/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 131., 2005.5.25., 18. o.) zárta le.

[12] HL C 159., 2005.6.30., 4. o.

[13] HL L 168., 2006.6.21., 37. o.

[14] HL C 254., 2004.10.14., 3. o.

[15] HL C 129., 2005.5.26., 17. o.

[16] Ukrajnának a 2117/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) biztosított piacgazdasági státuszt. Az új státusz csak a 2006. január 1-je után kezdődő vizsgálatokra érvényes.