Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52006PC0084

Javaslat a Tanács rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

/* COM/2006/0084 végleges - CNS 2006/0022 */

52006PC0084

Javaslat a Tanács rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról /* COM/2006/0084 végleges - CNS 2006/0022 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.07.2006

COM(2006) 84 végleges

2006/0022 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

(ELőTERJESZTő: A BIZOTTSÁG)

INDOKLÁS

A legutóbb a 851/2005/EK[1] rendelettel módosított 539/2001/EK[2] rendelet módosítására irányuló javaslatával a Bizottság az alábbi célkitűzéseket tartja szem előtt:

- az 539/2001/EK rendelet időszaki felülvizsgálata keretében annak biztosítása, hogy az említett rendelet mellékleteinek – melyek azon harmadik országok listáját tartalmazzák, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük (I. melléklet), valamint azon harmadik országokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól (II. melléklet) – jelenlegi összeállítása megfelel a rendelet (5) preambulumbekezdésében előírt kritériumoknak, különösen az illegális bevándorlás és a közrend tekintetében, és e felülvizsgálat keretében a harmadik országoknak a rendelet egyik mellékletből a másikba történő átcsoportosítása.

- a rendelet két mellékletének oly módon történő kiegészítése, hogy azok teljes egészében megvalósítsák a szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjából fakadó célkitűzést, vagyis hogy a rendeletnek kimerítően meg kell állapítania, hogy egy harmadik állam állampolgára vízumköteles-e vagy mentesül e kötelezettség alól;

- a menekültekre és hontalanokra alkalmazandó rendszer oly módon történő kiigazítása, hogy e személyek továbbra is rendelkezhessenek a vízummentesség lehetőségével, amennyiben a II. mellékletben szereplő harmadik országok egyikében tartózkodnak, ugyanakkor teljes vízummentességet élvezhessenek, amennyiben egy tagállamban tartózkodnak;

- egy új vízummentességi eset hozzáadása a kishatárforgalmi engedéllyel rendelkezőknek;

- vízummentesség kilátásba helyezése a fegyveres erők azon tagjai számára, akik a NATO és a békepartnerség keretében utaznak;

- a közönséges útlevéltől eltérő útlevél-kategóriák pontosítása.

A vízumok területén megállapított viszonosság nélküli esetekkel az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló e javaslat nem foglalkozik. Ezekkel az esetekkel a 851/2005/EK rendelettel módosított viszonossági mechanizmus keretében foglalkoznak.

1. A rendelet mellékleteinek újbóli áttekintése:

1.1. A harmadik országok egyik mellékletből másikba történő átcsoportosítása:

Elsőként a sevillai Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az 539/2001/EK rendelet mellékleteit felül kell vizsgálni. A fentiek első felülvizsgálata a 453/2003/EK[3] rendelet hajtotta végre azzal, hogy a II. mellékletből az I. mellékletbe helyezte át Ecuadort. Egy újabb időszaki felülvizsgálat céljából a Bizottság információkat gyűjtött össze, főként közvetlenül a tagállamokhoz fordulva, annak ellenőrzésére, hogy az 539/2001/EK rendelet mellékleteinek jelenlegi összeállítása még mindig megfelel-e a rendelet kritériumainak. A tagállamok által a Bizottság kérésére továbbított információkat a CIREFI keretében továbbított egyéb információkkal és statisztikákkal is megerősítették. A különböző adatok elemzését követően a Bizottság az alábbi következtetéseket vonta le:

Először is, a begyűjtött információk Bolívia felől erős és állandó migrációs nyomásról tanúskodnak. E nyomás főleg abban nyilvánul meg, hogy a külső határokon megnőtt a visszaszorítások, valamint több tagállamban a megállapított kiutasítások száma. A közrend dimenziójáról sem szabad megfeledkezni, mivel a bolíviaiak bűncselekményekkel kapcsolatos tettekért és illegális bevándorlásért történő fogva tartása és elítélése is egyre többször fordul elő. Ehhez társul az a tény, hogy a vízumköteles dél-amerikai állampolgárok hamis bolíviai útlevelekkel igyekeznek megkerülni e kötelezettséget. A fenti okokból kifolyólag a Bizottság úgy véli, hogy az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdésében meghatározott kritériumok tekintetében indokolt javasolni Bolívia II. mellékletből az I. mellékletbe történő áthelyezését.

Másodszor, a Bizottság megállapította, hogy egyes harmadik országok állampolgárai vízumkötelezettségnek történő alávetését nem támasztják alá a statisztikák, illetve azon egyéb információk, melyekkel megerősíthető, hogy a kérdéses országok az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdésében foglalt kritériumok, és különösen az illegális bevándorlás, valamint a közrend tekintetében valós veszélyt jelentenek. A vízumkötelezettség fenntartása a regionális összefüggések és az Unió nemzetközi kapcsolatai szempontjából sem tűnik indokoltnak. Egyébként a Bizottság nem csak az 539/2001/EK rendeletet alkalmazó államoktól származó észrevételeket veszi figyelembe, hanem Írország, az Egyesült Királyság, valamint Svájc vízumpolitikáját is tanulmányozta, és azokból hasznos tanulságokat vont le az illegális bevándorlás és a közrend kritériumai tekintetében. Következésképpen a Bizottság azt javasolja, hogy az I. mellékletből a másodikba csoportosítsák át az alábbiakat: Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Mauritius, Saint Christopher és Nevis, valamint a Seychelle-szigetek. Emellett e módosítással véget lehetne vetni az abból fakadóan jelenleg fennálló gyakorlati problémáknak, hogy ezen országokban vagy egyetlen tagállamnak sincs konzulátusa (ez a helyzet ezen országok közül négyben), vagy csak egy tagállamnak van konzulátusa (ez a helyzet a másik két országban). Az ezen országok állampolgáraira vonatkozó vízummentesség alkalmazását egy olyan megállapodás hatálybalépésével párhuzamosan és egyidejűleg tervezik, mely vízummentességet biztosít a szóban forgó harmadik országoknak, valamint garantálja a viszonosság tiszteletben tartását, illetve a vízummentességet valamennyi tagállam állampolgárai számára.

1.2. A harmadik országok állampolgárainak különleges kategóriáira alkalmazandó vízumrendszer meghatározása:

Harmadszor, a Bizottság véget kívánt vetni egy olyan helyzetnek, mely ellentmond az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának, valamint az e rendelkezés alapján elfogadott 539/2001/EK rendeletnek. Kétségtelen, hogy a szóban forgó harmadik országok listáinak teljesnek kell lenniük, és a harmadik országok állampolgárainak összességére vonatkozniuk kell. Ezen értelmezés magából a cikk megfogalmazásából fakad, és – szükség esetén – a közös vízumpolitika történelmi alakulása is bizonyítja, amely azon harmadik országok egyetlen listájának összeállításával kezdődött, melyek állampolgárait vízumkötelezettségnek vetették alá. Megjegyzendő azonban, hogy a nem uniós állampolgárok egyes csoportjai sem az 539/2001/EK rendelet I., sem II. mellékletében nem szerepelnek. Ilyen csoportot képeznek egyrészt a British Nationals (Overseas) kategóriába tartozó személyek, másrészt azon személyek, akik különböző mértékben „britnek” számítanak, de a közösségi jog értelmében nem tekintik őket az Egyesült Királyság állampolgárainak[4]. Az 539/2001/EK rendelet e hiányosságával szembesülve a tagállamok különféle megoldásokat fogadtak el, egyesek vízumkötelezettséget állapítottak meg a fentiekre nézve, mások mentességet nyújtottak számukra. A Bizottság 539/2001/EK rendelettel[5] kapcsolatban kiadott tájékoztató közleménye tükrözi e gyakorlati helyzetet, mely ellentétes a közösségi jog által előírt teljes jogharmonizációval.

E nem kielégítő helyzet felszámolása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a személyek e kategóriáit vagy az I., vagy a II. mellékletbe kell sorolni oly módon, hogy e két lista tényleg kimerítő legyen. Az adott lista kiválasztása érdekében a Bizottság figyelembe vette az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdésének kritériumait.

A Bizottság azt javasolja, hogy a British Nationals (Overseas) kategóriát a II. mellékletbe sorolják. E Hong Kong területéhez kapcsolódó személyek nagytöbbsége Hong Kong SAR útlevéllel is rendelkezik, és e jogcímen a tagállamok vízummentességében részesül. Amint azt a tagállamok a Tanács munkacsoportjain belül folytatott eszmecserék során többször is megállapították, British Nationals (Overseas) személyekként semmiféle adat nem indokolja azt a feltételezést, hogy e személyek bármiféle veszélyt jelentenének a bevándorlás, illetve a közrend tekintetében. A British Nationals (Overseas) csoporthoz tartozók újból bebocsáthatók Hong Kongba. Végül pedig, a kizárólag a brit szolgálatok által számukra kiállított útlevél magas szintű biztonsági jellemzőkkel bír. A fenti okokból kifolyólag a számukra nyújtott vízummentesség – melyet egyébként már 9 tagállam alkalmaz eddig probléma nélkül – teljesen indokoltnak tűnik. A javaslat 5. cikke (2) bekezdésének célja, hogy levonja e következtetést, és ezáltal az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe sorolja a British Nationals (Overseas) kategóriát. Mindazonáltal a mellékletet egy külön kategóriával kell kiegészíteni, mivel a szóban forgó személyek nem egy harmadik állam állampolgárai, és a birtokukban lévő úti okmányok szerint nem tekinthetők Hong Kong területi egysége állampolgárainak sem.

Másrészt a Bizottság azt javasolja, hogy a British Overseas Territories Citizens (BOTC), British Overseas Citizens (BOC), British Subjects és British Protected Persons (BPP) kategóriákat helyezzék át az I. mellékletbe. A brit állampolgárság szabályait a 2002-es British Territories Act jelentősen módosította, főleg azáltal, hogy a BOTC többségének lehetővé tette, hogy brit állampolgárok, és ezáltal az Unió állampolgárai lehessenek. A BOTC kategóriába tartozó azon személyeket, akik nem váltak brit állampolgárokká, valamint a BOC, British Subjects és BPP kategóriákba tartozó személyeket illetően úgy tűnik, hogy a személyek ezen kategóriáinak az Egyesült Királysághoz való kapcsolódása korlátozottnak tekinthető abban az értelemben, hogy ott nem rendelkeznek tartózkodási jogcímmel (right of abode), és hogy bevándorlási ellenőrzéseknek vannak alávetve. Emellett jelentős a bizonytalanság a más tagállamokhoz való esetleges kapcsolódásuk, valamint e kapcsolódás pontos jellegét illetően. E különféle okokból kifolyólag a Bizottság úgy véli, hogy a személyek e kategóriáit vízumkötelezettség alá kell vetni, mivel illegális bevándorlás veszélyét hordozzák magukban[6]. Az 5. cikk (1) bekezdése e személyeket az I. mellékletbe sorolja. A mellékletet ehhez külön kategóriával kell kiegészíteni, mivel a fenti személyek nem harmadik országok állampolgárai.

2. A közönséges útlevéltől eltérő útlevéllel rendelkezőkre alkalmazandó rendszer:

A rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a tagállamokra hagyja annak lehetőségét, hogy vízummentességet nyújtsanak a „diplomata-, szolgálati vagy egyéb hivatali útlevelek birtokosainak”, míg a közös konzuli utasításban[7] (KKU) „diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevél birtokosai” szerepelnek. A vízummal ellátható úti okmányok kézikönyve[8] három útlevéltípust említ: diplomata útlevél, hivatali és különleges útlevél. A különféle eszközökben alkalmazott csoportosítás eltérése félreérthetőség forrása, és egy adott rendszer (vízumkötelezettség vagy -mentesség) egyik vagy másik útlevélfajtájára történő alkalmazásakor gyakorlati nehézségeket eredményezhet. E kellemetlenségek orvoslása, valamint a kérdés tisztázása érdekében a Bizottság a három útlevéltípus („diplomataútlevél, hivatali/szolgálati útlevél, különleges útlevelek”) egyértelműbb megkülönböztetését javasolja. Ez a célja a javaslat 1. cikke (2) bekezdésének. Természetesen e megkülönböztetést kellene alkalmazni a KKU 2. mellékletében és a vízummal ellátható úti okmányok kézikönyvében egyaránt. Ebből a célból határozatokra irányuló javaslatokat kell előterjeszteni.

A Bizottság ugyancsak egyértelművé kívánja tenni a különleges útlevéllel rendelkezők kategóriájára alkalmazandó rendszert. A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja – jelenlegi megfogalmazásában – azt feltételezteti, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek a vízumkötelezettség alóli kivételekről. De valójában nem ez a helyzet, amint az a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelet[9] 1. cikke (1) bekezdésének és 2. cikke (1) bekezdésének összetett rendelkezéseiből fakad. Következésképpen e javaslat 1. cikkének (2) bekezdése a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontját a 789/2001/EK rendeletben említett eljárásokra történő hivatkozással egészíti ki.

3. A tagállamok egyes, a vízumkötelezettség alóli kivételtételre vonatkozó lehetőségeinek összehangolt mentességi esetekké történő átalakítása:

Az 539/2001/EK rendelet 3. és 4. cikke jelenlegi megfogalmazásában több esetben is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kivételt tegyenek a vízummentesség alól. Az (5) preambulumbekezdés, és különösen az illegális bevándorlás, valamint a közrend fényében, indokoltnak tűnik a harmonizáció továbbvitele azáltal, hogy a tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkező személyek két kategóriája tekintetében automatikus vízummentességet írnak elő.

3.1. Menekültnek elismert és a hontalan személyek:

Az 539/2001/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy a menekültnek elismert és a hontalan személyek „mentesíthetőek a vízumkötelezettség alól, amennyiben az a harmadik ország, ahol tartózkodási helyük van és amely útiokmányaikat kiállította, a II. mellékletben felsorolt harmadik országok egyike”. Az Európai Unió 2004. május 1-jén 10 új tagállammal történő bővítése paradox módon leszűkítette a vízummentesség lehetőségének alkalmazási körét, mivel a rendelet nem rendelkezik vízummentességről azon menekültnek elismert és hontalan személyek részére, akik olyan tagállamban tartózkodnak, amely a schengeni vívmányokat még nem alkalmazza teljes egészében[10].

A Bizottság a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi Kódexének létrehozásáról (Schengeni határkódex) szóló rendelettervezettel kapcsolatos tárgyalások keretében kívánja orvosolni e nem kielégítő helyzetet – annál is inkább, mivel erre vonatkozólag konkrét felkérést kapott az Európai Parlamenttől és a Tanácstól[11]. Az illegális bevándorlás és a közrend kritériumainak figyelembe vételével, a Bizottság úgy véli, hogy egy egyszerű mentesség lehetőségénél tovább lehet lépni. Ezért javasolja, hogy az 539/2001/EK rendelet 1. cikkét az egy tagállam területén tartózkodó menekültnek elismert és hontalan személyek automatikus vízummentességével egészítsék ki. E mentességgel megoldhatók lennének például olyan helyzetek, mint az „állampolgársággal nem rendelkező lettek”, akikre még nem vonatkozik a tartózkodási jogcím és a vízum egyenértékűsége, mivel a Tanács még nem fogadta el a schengeni szabályok új tagállamokra történő alkalmazásáról szóló ad hoc határozatot. Ezáltal e javaslat 1. cikkének (2) bekezdése fenntartja a II. mellékletben szereplő harmadik országokban tartózkodó menekültnek elismert és hontalan személyeknek nyújtott vízummentesség lehetőségét, és e lehetőségről a rendelet 4. cikke (2) bekezdésében rendelkezik.

3.2. Iskolai kiránduláson részt vevő tanulók:

Az 539/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok mentesíthetik a vízumkötelezettség alól azokat az iskolai kirándulás keretében utazó tanulókat, akik a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkeznek. A menekültnek elismert és hontalan személyekhez hasonlóan, azok az iskolai tanulók, akik egy, a schengeni vívmányokat még nem teljes mértékben alkalmazó tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, nem részesülhetnek vízummentességben. A Bizottság – azon igyekezetével, hogy a lehető legnagyobb mértékben felszámolja az Európán belüli iskolai kirándulások megszervezésével kapcsolatos igazgatási nehézségeket – azt javasolja, hogy az 539/2001/EK rendelet 1. cikkét automatikus vízummentességgel egészítsék ki azon tanulók részére, akik az egyik tagállam lakóhellyel rendelkeznek, és szervezett iskolai kirándulás keretében utaznak. Ezáltal e javaslat 1. cikkének (2) bekezdése a rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében fenntartja a vízummentesség lehetőségét azon iskolai tanulók részére, akik a II. mellékletben szereplő harmadik országok egyikében lakóhellyel rendelkeznek.

4. A kishatárforgalom keretében utazó személyeknek nyújtott új vízummentesség bevezetése:

A Bizottság 2005. február 22-én európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő a tagállamok külső határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény és a közös konzuli utasítások módosításáról[12]. A Tanácsban e javaslattal kapcsolatban folytatott eszmecserék rávilágítottak arra, hogy egy olyan különleges határátlépési engedély kibocsátását kell előírni, amely lehetővé teszi birtokosának – aki harmadik ország állampolgáraként az 539/2001/EK rendelet értelében vízumköteles –, hogy a határmenti térségben vízummentesen közlekedhessen. A Bizottság készen áll arra, hogy e megközelítést alkalmazza, mivel az nem sérti a rendelet fő célkitűzését, vagyis a jóhiszemű határ menti lakosok határátkelésének megkönnyítését. A jogalappal kapcsolatos okok miatt a vízummentesség fenti esetét a kishatárforgalomról szóló rendelet nem tartalmazhatja, hanem az 539/2001/EK rendelet – amely jelenlegi állapotában nem rendelkezik ilyen esetről – 4. cikkének (2) bekezdéséhez kell hozzáadni. Ez a célja e javaslat 1. cikke (1) bekezdésének.

A kishatárforgalomról szóló rendeletet – mely jelenleg még a megvitatás fázisában van – együttdöntési eljárással fogadják el. Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament végül egy olyan rendszert fogad el, mely nem tartalmazza a vízummentesség és a határmenti térségben történő közlekedés speciális kishatárforgalmi engedéllyel történő összekapcsolását, a Bizottságnak módosítani kell javaslatát.

5. A vízumkötelezettség alóli új kivétel lehetőségének hozzáadása a fegyveres erők azon tagjai számára, akik a NATO és a békepartnerség keretében kiküldetésben vesznek részt:

A tagállamoknak az 539/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt azon lehetősége, hogy kivételt tehetnek a vízumkötelezettség alól, csak a nemzetközi szervezetek tisztviselőire vonatkozik. Úgy tűnik, hogy az 539/2001/EK rendeletet alkalmazó tagállamok (Ausztria, Finnország, Svédország, Ciprus és Málta kivételével) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) keretében kötelezettséget vállaltak a fegyveres erők tagjainak közlekedése mellett. A NATO-szerződés részes államai által, fegyveres erőik jogállása tekintetében 1951. június 6-án Londonban kötött megállapodás III. cikke előírja, hogy a fegyveres erők tagjai „mentesek az útlevél- és vízumszabályozás alól”. A III. cikk ugyanakkor előírja személyi igazolvány és egyéni vagy csoportos menetparancs bemutatását. A NATO-szerződés részes államai, valamint a békepartnerség más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1995. június 19-én Brüsszelben kötött megállapodás kiterjesztette e vízummentesség alkalmazási körét. E megállapodás I. cikke előírja, hogy – kivéve a konkrétan előírt kivételeket – az 1951-es megállapodás rendelkezései elvileg az 1995-ös megállapodás keretében is alkalmazandók. Az 1995-ös megállapodás nem ír elő kivételt az 1951-es megállapodás fent említett III. cikke alól.

Ebből következően az 1951-es és 1995-ös megállapodás rendelkezései szerint az e megállapodásokat aláíró államok fegyveres erőinek tagjaira utazásuk alkalmával mentesek az útlevél- és vízumszabályozás alól. Az 539/2001/EK rendelet nem tükrözi e – a fenti megállapodások aláíró tagállamai által tiszteletben tartandó – vízummentességet, bár kedvezhet a fegyveres erők azon tagjainak, akik a rendelet I. mellékletében szereplő harmadik országok állampolgárai. Következésképpen, átláthatósági és jogbiztonsági okokból kifolyólag, az 539/2001/EK rendeletet ki kell egészíteni a NATO és a békepartnerség keretében kötött megállapodásokból fakadó vízummentességre történő hivatkozással. Ez a célja a rendelet 4. cikke (2) bekezdése javasolt kiegészítésének.

2006/0022 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke 2. pontja b) pontjának i. alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[13],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[14],

mivel:

(1) A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelet[15] I. és II. mellékletében szereplő, a harmadik országokról készített listák összetételének összhangban kell lennie, illetve maradnia az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdésében felsorolt kritériumokkal. A harmadik országok egyik mellékletből a másikban történő átsorolása szükségesnek tűnik, különösen az illegális bevándorlás és a közrend tekintetében.

(2) Bolíviát az első mellékletbe kell áthelyezni. A bolíviai állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettség alkalmazásának időpontját oly módon kell megválasztani, hogy az lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy időben felmondhassák a Bolíviával kötött kétoldalú szerződéseiket, és hogy az érintett vízumkötelezettség bevezetéséhez szükséges valamennyi igazgatási és szervezési intézkedést meghozhassák.

(3) A II. mellékletbe kell áthelyezni az alábbiakat: Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Mauritius, Saint Christopher és Nevis, valamint a Seychelle-szigetek.Helyénvaló, hogy az ezen országok állampolgáraira vonatkozó vízummentesség az Európai Közösség és a szóban forgó ország közötti kétoldalú megállapodás megkötése előtt nem lép hatályba.

(4) Az 539/2001/Ek rendelet két mellékletének kimerítőnek kell lennie. . Ennek érdekében a rendelet mindkét mellékletét ki kell egészíteni egy kategóriával, amely lehetővé teszi a tagállamok által a személyek azon kategóriáira alkalmazandó vízumrendszer megállapítását, akikre nézve egyes tagállamok eddig vízumkötelezettséget írtak elő, mások viszont mentesítették őket e kötelezettség alól. Helyénvaló kiegészíteni a rendelet I. mellékletét olyan különböző „brit” kategóriákkal, amelyek tagjai az Egyesült Királyságnak a közösségi jog értelmében nem állampolgárai, másrészt pedig a II. mellékletet a British Nationals (Overseas) csoporttal.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek a vízumkötelezettség alóli kivételekről azon személyek számára, akik a közönséges útlevéltől eltérő útlevelekkel rendelkeznek. E különleges útlevelek megnevezéseit egyértelműen meg kell határozni. Ezen kívül az 539/2001/EK rendeletben hivatkozni kell az e kivételek alkalmazása esetén alkalmazandó eljárásokra.

(6) A tagállamok mentesíthetik a vízumkötelezettség alól azokat a menekültnek elismert és hontalan személyeket, akik a II. mellékletben szereplő harmadik országok egyikében lakóhellyel rendelkeznek, valamint az ezen országok egyikében lakóhellyel rendelkező azon tanulókat, akik iskolai kiránduláson vesznek részt. E két személykategóriára vonatkozóan automatikus vízummentességet kell bevezetni, amennyiben azok a tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkeznek.

(7) A kishatárforgalmi rendszer bevezetésével kapcsolatos eszmecserék alakulásai miatt új vízummentességet kell előírni a kishatárforgalmi engedéllyel rendelkezők részére.

(8) A vízumkötelezettség alóli kivételek lehetőségeinek hiánytalanul tükrözniük kell a gyakorlatban alkalmazottakat. Egyes tagállamok mentesítik a vízum alól az I. mellékletben szereplő országok azon állampolgárait, akik a fegyveres erők tagjaiként, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, illetve a Békepartnerség keretében utaznak. E mentesítésekre – melyeket a közösségi jogon kívül álló nemzetközi kötelezettségek alapján nyújtanak – jogbiztonsági okokból kifolyólag hivatkozni kell az 539/2001/EK rendeletben.

(9) Az 539/2001/EK rendelet egymást követő módosításai szükségessé teszik a szerkezet és olvashatóság fejlesztését, ennek érdekében a rendelet átdolgozására később kerül sor.

(10) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[16] értelmében történő továbbfejlesztése, amely az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[17] 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartozik.

(11) Az Egyesült Királyságot és Írországot nem köti az 539/2001/EK rendelet. Ebből következően nem vesznek részt e rendelet elfogadásában és nem köti őket annak alkalmazása, és nincsenek annak alávetve.

(12) Svájc tekintetében e rendelet – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[18] értelmében – továbbfejleszti a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i 2004/860/EK tanácsi határozat[19] 4. cikkének (1) bekezdésével.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk a következőképpen módosul:

2. az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt európai megállapodásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, a menekültnek elismert és a hontalan személyeknek vízummal kell rendelkezniük a tagállamok külső határainak átlépésekor, amennyiben a tartózkodási helyük szerinti ország, illetve az útiokmányaikat kiállító ország az I. mellékletben szereplő harmadik országok egyike.”

3. a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ezen kívül vízummentesség vonatkozik az alábbiakra:

- az I. mellékletben szereplő harmadik országok egyikének azon állampolgárai, akik a tagállamok által a …. rendelet alkalmazásában kiállított kishatárforgalmi engedéllyel rendelkeznek

- az I. mellékletben felsorolt harmadik állam állampolgárságával rendelkező, a tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkező azon iskolai tanulók, akik iskolai kirándulás keretében, az iskolai tanulók csoportjának tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak;

- a tagállamok egyikében tartózkodó menekültnek elismert és hontalan személyek, akik az említett tagállam által kibocsátott útiokmánnyal rendelkeznek.”

- A 4. cikk a következőképpen módosul:

- Az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali útlevéllel vagy különleges útlevéllel rendelkező személyek – a 789/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében, illetve 2. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárások egyikének megfelelően”.

4. A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ 2. A tagállamok mentesíthetik a vízumkötelezettség alól:

a) azokat az I. mellékletben felsorolt harmadik állam állampolgárságával rendelkező iskolai tanulókat, akik a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik országban rendelkeznek lakóhellyel és iskolai kirándulás keretében, az iskolai tanulók csoportjának tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak;

b) a menekültnek elismert és a hontalan személyeket, amennyiben a tartózkodási helyük szerinti harmadik ország, valamint az útiokmányukat kiállító harmadik ország a II. mellékletben szereplő harmadik országok közé tartozik;

c) a fegyveres erők NATO és a békepartnerség keretében áthelyezett azon tagjait, akik rendelkeznek személyazonosító okmányokkal, illetve az észak-atlanti szerződésről szóló, 1951. június 19-i megállapodás által előírt menetparanccsal.

5. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

6. A Bolívia bejegyzést beillesztik;

7. Az Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Mauritius, Saint Christopher és Nevis, valamint a Seychelle-szigetek bejegyzéseket törlik.

8. A szöveg az alábbi 3. ponttal egészül ki:

„3) OLYAN BRIT POLGÁROK, AKIK NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMÉBEN NEM ÁLLAMPOLGÁRAI:

British Overseas Territories Citizens

British Overseas Citizens

British Subjects

British Protected Persons”

9. A II. melléklet a következőképpen módosul:

10. A Bolívia bejegyzést törlik;

11. A következő pontokat beillesztik:

Antigua és Barbuda

Bahamák

Barbados

Mauritius

Saint Kitts és Nevis

Seychelle-szigetek

12. A szöveg az alábbi 3. ponttal egészül ki:

„3) OLYAN BRIT POLGÁROK, AKIK NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMÉBEN NEM ÁLLAMPOLGÁRAI:

British Nationals (Overseas)”.

2. cikk

A tagállamok …-tól bevezetik a bolíviai állampolgárok vízumkötelezettségét.

A tagállamok bevezetik az Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Mauritius, Saint Christopher és Nevis, valamint a Seychelle-szigetek állampolgáraira vonatkozó vízummentességet, amint hatályba lép az Európai Közösségek és az érintett harmadik ország között a vízummentesség tekintetében kötendő megállapodás.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] HL L 141., 2005.6.4., 3. o.

[2] HL L 81., 2001.3.21., 2. o.

[3] HL L 69., 2003.3.13., 10. o.

[4] Ld. az Egyesült Királyság legutóbbi , 1983-as nyilatkozatát (HL C 23, 1983.1.28., 1. o.)

[5] HL C 68., 2003.3.21., 11. o.

[6] A Bizottság fent említett, 2003-as közleményéből következik, hogy a tagállamok többsége vízumkötelezettség alá veti a BOTC személyeket.

[7] Legutóbbi kiadás: 2005.9.27-i 12357/05, VISA 230 COMIX 586 dokumentum

[8] Legutóbbi kiadás: 2005.7.29-i 11599/05, VISA 200 COMIX 527 dokumentum

[9] HL L 116., 2001.6.24., 2. o.

[10] A Csatlakozási Okmány technikai kiigazításai keretében, logikusan úgy döntöttek, hogy törlik az új tagállamok bejegyzéseit az 539/2001/EK rendelet II. mellékletéből.

[11] Nyilatkozat a külföldi útlevelek és a nem állampolgári útlevelek birtokosaival kapcsolatban: „Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az 539/2001/EK rendelet felülvizsgálata keretében javaslatokat terjesszen elő az egyik tagállam területén tartózkodó, külföldi útlevéllel vagy nem állampolgári útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentesítése céljából”.

[12] COM(2005)56 végleges

[13] HL C […]., […], […]. o.

[14] HL C […]., […], […]. o.

[15] HL L […]., […], […]. o. ..

[16] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[17] HL L 368., 2004.12.15., 26. o.

[18] A Tanács 13054/044 sz. dokumentuma, mely elérhető az alábbi weboldalról: http://register.consilium.eu.int

[19] HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

Top