52006DC0837

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.12.2006

COM(2006) 837 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

a Tokaj-ról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

a Tokaj-ról

Az Európai Közösség és Magyarország között létrejött, a borelnevezések kölcsönös oltalmáról és ellenőrzéséről szóló megállapodás[1] (a továbbiakban: EU-Magyarország bormegállapodás) előírja, hogy a megállapodás mellékletében felsorolt földrajzi megjelöléseket – többek között a TOKAJ kifejezést – kizárólag a Magyarországról származó és az azt megillető boroknak tartják fenn. A szerződő felek a megállapodáshoz a homonim vagy azonos földrajzi jelzések vonatkozásában csatolt közös nyilatkozatban kijelentették, hogy a TOKAJ névből származó bármilyen alak – így pl. a TOKAJSHKE, TOKAJER stb. – Magyarország számára oltalom alatt áll.

Ezenkívül a megállapodás a hatályba lépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszakot határozott meg, amely 2007. március 31-én jár le; ennek során a franciaországi és olaszországi termelők a megállapodásban meghatározott különleges feltételek mellett élhetnek mind a TOKAY, mind a TOCAI kifejezéssel a szőlőfajták tekintetében.

A Közösség Szlovákiával nem kötött bormegállapodást.

Az EU bővítésének köszönhetően a Csatlakozási Szerződés az 1993-as EU-Magyarország bormegállapodás helyébe lépett, és ez utóbbi 2004. május 1-jén hatályát vesztette, tartalma azonban a közösségi vívmányok részét képezi. Következésképpen:

1. A magyar és szlovák TOKAJ földrajzi megjelölések az 1493/1999/EK tanácsi rendelet[2] 54. cikke alapján „meghatározott termőhelyről származó minőségi bort” jelentenek. Ekképpen az 1493/1999/EK rendelet 48. cikkében előírt, címkékre vonatkozó oltalom vonatkozik rájuk. Az oltalom a fordításokra – így a francia TOKAY-ra és az olasz TOCAI-ra – is kiterjed.

2. Franciaországot és Olaszországot illetően a borcímkéken a TOKAY / TOCAI kifejezések szőlőfajtaként való használatára vonatkozó kivonási időszak tekintetében a 753/2002/EK bizottsági rendelet[3] 19. cikkének (2) bekezdése, és különösen annak II. melléklete hatályos. Ezen előírások alapján a TOKAY PINOT GRIS (Franciaország), a TOCAI ITALICO (Olaszország) és a TOCAI FRUILANO (Olaszország) szőlőfajták borcímkén való használata 2007. március 31-én megszűnik. Ez a megközelítés összhangban áll a WTO-TRIPS egyezmény 24. cikkének (6) bekezdésével[4].

Mindazonáltal a kérdést többször is megvitatták a csatlakozási tárgyalások során, ami a következő tanácsi nyilatkozatnak a 2002. november 18-i Általános Ügyek Tanácsának jegyzőkönyvéhez való csatolását eredményezte:

„A Tanács emlékeztet rá, hogy a közösségi vívmányoknak megfelelően bizonyos Olaszországban és Franciaországban termelt borok 2007. március 31-ig viselhetik a TOCAI, illetve a TOKAY PINOT GRIS elnevezéseket. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy 2006 során nyújtson be részletes jelentést a kérdésről, hogy elfogadhassák a szükségesnek tűnő intézkedéseket a 2007 utáni időszakra vonatkozóan, figyelembe véve mind a termelők érdekeit, mind az Unió politikáját a földrajzi megjelölések oltalma tekintetében.”

A következőket is szem előtt kell tartani:

A francia bortermelők Alsace-ban a TOKAY kifejezést szokták használni a Pinot gris szőlőfajtából készült borok tekintetében. A kivonási időszak során – amely 2007. március 31-én jár le – az alsace-i bortermelők továbbra is használhatják a TOKAY kifejezést a szinonimájukkal, nevezetesen a Pinos gris-vel összefüggésben. Franciaország egyetért azzal, hogy 2007. március 31-ét követően a szőlőfajtából származó bor termelői kizárólag a PINOT GRIS nevet használhatják.

Az olaszországi friuli bortermelők 2007. március 31-ét követően nem használják tovább a TOCAI kifejezést, és csak a FRIULANO név használatát folytatják.

Ezenfelül, ami a TOCAI ITALICO szőlőfajtát illeti, az OIV[5] nem említi a „szőlőfajták és szinonimáik nemzetközi jegyzékében”, és más szakmai listában (UPOV, IBPGR) sem szerepel. Ezért a 2000. május 31-i 1227/2000/EK bizottsági rendelet[6] 20. cikke (3) bekezdésének[7] megfelelően e szőlőfajta-megnevezést Olaszország a továbbiakban nem használhatja.

Az Európai Közösségek Bíróságának a 2005. május 12-i C-347/03 ügyben hozott ítélete megerősítette a kivonási időszak érvényességét. A T-417/04, T-418/04 és T-431/04 sz., az Európai Bíróság előtt folyó hasonló tárgyú ügyekre vonatkozó ítéletek egyelőre függőben vannak.

Végezetül, 2004. óta a Bizottság szándékában áll, hogy nemzetközi szinten védje a TOKAJ földrajzi megnevezést a harmadik országokban, és hogy elkerülhető legyen e név szőlőfajtaként való használata. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között 2006. március 10-én létrejött megállapodás[8] tiltja a Közösségben a TOKAY kifejezés szőlőfajta-megnevezésként való használatát az USA-beli borcímkéken. Az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött (még nem parafált) megállapodás tiltani kívánja a Közösségben a TOKAY kifejezés szőlőfajta-megnevezésként való használatát az ausztráliai borcímkéken.

Javasolt megközelítés:

tekintettel:

1. a megegyezést eredményező hosszú vitára a Tanácsban,

2. a Bíróság nemrégiben született döntésére,

3. a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, valamint

4. a bortermelők szokásainak megváltoztatására,

a Bizottság úgy ítéli, hogy a „TOKAJ” földrajzi megjelölés kizárólagos védelme az irányadó.

Ezért a Bizottság szándékában áll fenntartani a 753/2002/EK bizottsági rendelet II. melléklete 103., 104. és 105. sorában megjelölt 2007. március 31-i határidőt azon szőlőfajta-megnevezések használatának vonatkozásában, amelyek egésze vagy része a TOKAJ földrajzi megjelölésből vagy annak fordításából (pl. TOKAY vagy TOCAI) áll.

[1] A Tanács 93/724/EK határozata (1993. november 23.) az Európai Közösség és Magyarország között létrejött, a borelnevezések kölcsönös oltalmáról és védelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 337., 1993.12.31., 93. o.)

[2] A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.)

[3] A Bizottság 753/2002/EK rendelete (2002. április 29.) az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

[4] A WTO-TRIPS egyezmény 24. cikkének (6) bekezdése: „A jelen fejezetben semmi sem követeli meg, hogy valamely tagnak alkalmaznia kelljen rendelkezéseit egy másik tag földrajzi jelzésével kapcsolatban olyan borászati termékekre, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés megegyezik a WTO-egyezmény hatálybalépésének időpontjában az adott tag területén létező szőlőfajta szokásos nevével.”

[5] Organisation internationale de la vigne et du vin (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal).

[6] A Bizottság 1227/2000/EK rendelete (2000. május 31.) a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 143., 2000.6.16., 1. o.)

[7] Az 1227/2000/EK bizottsági rendelet 20. cikkének (3) bekezdése:„Az osztályozott fajták nevei és szinonimái követik az alábbi szervezetek által megállapítottakat:a) a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV);b) a Szőlőfajták Védelmének Egyesülése (UPOV); és/vagyc) a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Testülete (IBPGR).”

[8] HL L 87, 2006.3.24., 1. o.