52006DC0695

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.11.2006

COM(2006) 695 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Átfogó jelentés a Garanciaalap működéséről {SEC(2006) 1460}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az Alap működése és a fő változások 2003–2006 között 3

2.1. Az Alap hatáskörébe tartozó műveletek 3

2.1.1. Az EBB-nek nyújtott garanciák főbb jellemzői 4

2.1.2. Az Alap által fedezett makroszintű pénzügyi támogatás és Euratomkölcsönügyletek 4

2.2. Az Alap feltöltése 4

3. Az Alap vagyonváltozása és teljesítménye 2003–2006 között 5

3.1. Az uniós költségvetés védelme a törlesztések elmulasztása miatti garancialehívásokkal szemben 5

3.2. Az Alap vagyonváltozása 6

3.3. Költségvetési fegyelem 6

4. A Garanciaalap paraméterei 7

4.1. Felvevőképesség 7

4.2. Fő paraméterek 7

4.3. Az EBB-nek nyújtott közösségi garanciák feltételei (2007–2013-as új pénzügyi keret) 7

5. Új feltöltési mechanizmus 8

5.1. Előzmények 8

5.2. Az új feltöltési mechanizmus alapelvei 9

6. Kilátások 10

6.1. A következő bővítés 10

6.2. Az EBB új hitelezési megbízatása 10

6.3. Az Alap vagyonának kezelésére irányuló intézményi megoldások felülvizsgálata 10

7. Zárszó 11

1. BEVEZETÉS

Az 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: az Alapról szóló rendelet) külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (a továbbiakban: az Alap) hozott létre a célból, hogy ha a Közösség által nyújtott vagy garantált kölcsönök kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a hitelezők megkapják az esedékes összeget. (HL L 293., 1994.11.12., 1. o.).

Az Alap működésének első felülvizsgálatára az Alapról szóló rendelet 9. cikkével összhangban 1998-ban került sor[1]. A Bizottság az Alapról szóló rendelet módosítására is javaslatot tett. Az Alapról szóló rendeletnek többek között a 9. cikkét módosító, 1999. május 25-i 1149/1999/EK rendelettel[2] összhangban további két átfogó jelentést kell készíteni az Alap működéséről az első csatlakozási megállapodás megkötésekor …, és 2006. december 31-ét megelőzően , a jelenlegi, 2000–2006 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv végén, amely utóbbi ez a jelentés.

Miután 2003. április 19-én tíz tagállam aláírta a csatlakozási megállapodást, 2003 októberében elfogadták az Alap működéséről szóló második átfogó jelentést[3].

A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (a továbbiakban: a melléklet)[4] grafikonokkal, táblázatokkal és függelékekkel egészíti ki e jelentést.

2. AZ ALAP MűKÖDÉSE ÉS A Fő VÁLTOZÁSOK 2003–2006 KÖZÖTT

2.1. Az Alap hatáskörébe tartozó műveletek

1994-ben azzal a céllal hozták létre a Garanciaalapot, hogy korlátozzák a harmadik országoknak nyújtott kölcsönökre adott közösségi költségvetési garanciák lehívásából eredő költségvetési terheket, továbbá hogy létrehozzanak egy eszközt a költségvetési fegyelem betartására.

Az Alap fedezete alá tartozó kölcsönök három különböző, közösségi költségvetési garanciával rendelkező eszközzel kapcsolatosak: az Európai Beruházási Bank (EBB) külső kölcsöneire nyújtott garanciák, az Euratom külső kölcsönei és az EU által makroszintű pénzügyi támogatás keretében harmadik országoknak nyújtott kölcsönök.

Az Alap harmadik országoknak nyújtott kölcsönök és kölcsöngaranciák kockázatára biztosít fedezetet. A 2003-as átfogó jelentést követően a Bizottság az Európai Unió jövőbeni bővítéseinek figyelembevétele érdekében javaslatot tett az Alapról szóló rendelet módosítására. Az Alap e második módosítását a 2004. december 22-i 2273/2004/EK, Euratom tanácsi rendelettel[5] elfogadták. E módosítás kiköti, hogy harmadik ország tagállammá válásával visszavonják a szóban forgó garantált összegekre az Alap által biztosított fedezetet, és a garanciákat közvetlenül az uniós költségvetés fogja nyújtani. A rendelet 2005 elején történt alkalmazásának eredményeként a bővítéssel kapcsolatban majdnem 339 millió eurót vezettek vissza a közösségi költségvetésbe, az Alap vagyona ennek megfelelően csökkent.

2005 végén az Alap 13,680 milliárd euro összegű garantált kölcsönre nyújtott fedezetet, ebből 13,554 milliárd euro volt a kintlevőség és 126 millió euro volt a felhalmozott kamat; az Alap vagyona 1,324 milliárd euro volt (lásd az 1. grafikont a mellékletben).

2.1.1. Az EBB-nek nyújtott garanciák főbb jellemzői

Az Alap által biztosított fedezet oroszlánrésze az EBB által harmadik országoknak adott kölcsönökre nyújtott kölcsöngaranciákból áll[6]. Ha a garantált kölcsön kedvezményezettje az esedékesség időpontjában nem törleszt, az EBB felszólítja a Bizottságot, hogy az adott garanciaszerződéssel összhangban fizesse meg a nem törlesztő adós helyett az esedékes összeget. Amennyiben az EBB a közösségi garancia mellett egy másik közszektorbeli vagy privát kezes garanciájával is rendelkezik, akkor köteles előbb ezeket a garanciákat igénybe venni, mielőtt lehívná az uniós garanciát.

A közösségi garancia a harmadik országbeli kölcsönügyletek minden hitelkockázatára kiterjed, kivéve a kockázatmegosztási megállapodások esetében, amikor a közösségi garancia csak specifikus politikai kockázatokra terjed ki, míg a nem politikai jellegű kockázatokat az EBB viseli és enyhíti.

2.1.2. Az Alap által fedezett makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-kölcsönügyletek

Az Alap által fedezett ilyen jellegű ügyletek során a Közösség kölcsönt vesz fel a pénzügyi piacokon, majd a felvett összeget továbbkölcsönzi (azaz kölcsönből ad kölcsön) nem tagállamok részére (makroszintű pénzügyi támogatás) vagy vállalatoknak (Euratom-kölcsönök).

A kölcsön törlesztőrészleteinek esedékességét úgy tervezik, hogy egy időbe essenek a Közösség által felvett kölcsön törlesztőrészleteivel. Ha a kölcsönfelvevő késik a törlesztéssel, a Bizottságnak saját forrásaiból kell visszafizetnie a kölcsönt az esedékesség napján. Ha a késés meghaladja az esedékesség napjától számított három hónapot, a Bizottság lehívja az Alapból a késedelmes összeget.

2.2. Az Alap feltöltése

Az Alapot az Európai Unió általános költségvetésében elkülönített „A nem tagállamoknak nyújtott kölcsönökre és kölcsöngaranciákra képzett tartalékból” töltik fel. A tartalék éves összegét a 2000–2006-os pénzügyi tervben határozták meg, összege 1999-es árakon 200 millió euro.

A feltöltés alapja az adott garancia mértékétől függ. Az Euratom által, illetve a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönökre adott garancia 100%-os, tehát a feltöltés mértéke a kölcsön teljes összegén alapul. Az EBB-nek nyújtott kölcsöngaranciákra az adott kölcsönportfóliótól függően különböző globális felső határokat szabnak. Az egyes portóliókon belül az EBB-kölcsönökre a globális plafon eléréséig gyakorlatilag 100%-os garanciát adnak[7]. Az Alapba feltöltendő összeg meghatározása érdekében első lépésként a teljes kölcsönösszegeket megszorozzák az adott garancia százalékos mértékével. Az e művelet eredményeként kapott összeget megszorozzák a jelenleg 9%-os feltöltési rátával.

A 2007–2013-as új pénzügyi keretről szóló megállapodás megváltoztatja az Alap finanszírozásának forrását, amely a jelenlegi, a költségvetés 6., eseti megnevezése alatt található zárt tartalék helyett ezután a költségvetés 4. megnevezése alatti költségvetési sor (kötelező kiadás) lesz. Ez lényeges változtatást jelent az Alaphoz szükséges költségvetési források rendelkezésre bocsátásának módjában[8]. Az Alap feltöltésére az új pénzügyi keretről szóló megállapodást alátámasztó pénzügyi keretösszegekben folyó árakon évi 200 millió eurót, tehát 2007 és 2013 között 1,4 milliárd eurót terveztek.

3. AZ ALAP VAGYONVÁLTOZÁSA ÉS TELJESÍTMÉNYE 2003–2006 KÖZÖTT[9]

3.1. Az uniós költségvetés védelme a törlesztések elmulasztása miatti garancialehívásokkal szemben

[pic]1994-es elindulása óta az Alap eredményesen valósította meg fő célját, azaz megakadályozta, hogy az uniós költségvetés által garantált kölcsönök törlesztése során esetleg előforduló mulasztás megzavarja a költségvetés végrehajtását. A melléklet 2. grafikonja bemutatja, hogy az Alap miként tudta semlegesíteni a közösségi garanciák lehívásának hatását.

Az Alap nélkül a Közösségnek több alkalommal költségvetési forrásokból kellett volna kifizetnie a garancialehívások értékét, ez pedig az előirányzatok átcsoportosítását tette volna szükségessé a költségvetés végrehajtása során. 2003 óta az Alap terhére négy lehívást teljesítettek, összesen 9,2 millió euro értékben, amelyek mindegyike az Argentin Köztársaságnak adott kölcsönökre az EBB által vállalt garanciákkal kapcsolatos (lásd a melléklet 1. táblázatát, amelyben részletes kimutatás található az Alap pénzmozgásairól).

Az Alap 2003 és 2005 között az összes esedékes tőketartozást és kamatot behajtotta az Argentin Köztársaságtól, a továbbiakban már csak 1,4 millió USA dollár (1,2 millió euro) büntetőkamat behajtása van hátra.

Az Alap nemteljesítéssel kapcsolatos veszteségeinek jelenlegi alacsony szintjét azonban nem szabad az Alap által vállalt kockázat csökkenéseként értelmezni. Visszatekintve, az éves veszteségek 1995-ben érték el a csúcsot, 303 millió euróval. Jelenleg a legnagyobb egyedi országkockázat 1,8 milliárd eurót tesz ki, polgárháborús helyzet esetében pedig jelentősen megnőhet az Alappal szembeni lehívások értéke, amint azt a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal kapcsolatos tapasztalatok példázzák.

3.2. Az Alap vagyonváltozása

A melléklet 2. grafikonjából látható, hogy mióta 2001-ben elérte az 1,8 milliárd eurót kitevő csúcsot, az Alap vagyona csökkenésnek indult.

Eltekintve a garantált kölcsönök nettó összegének az új kölcsönök nyújtása és a régi kölcsönök törlesztése miatt bekövetkező változásától az Alap vagyonának csökkenését főként az EU tíz új tagállamának 2004. május 1-jei csatlakozása okozta.

A költségvetési tartalékból történő feltöltésen kívül az Alap fő bevételi forrását azok a kamatok jelentik, amelyeket az EBB által – a Bizottság felügyelete mellett – kezelt vagyona után kap. Az Alap vagyona után járó kamatok összege 2003 óta az Alap vagyonához hasonlóan csökken. E tendenciához hozzájárult a piaci kamatlábak általános csökkenése is. 2005 végén az Alap teljes vagyona 1299,4 millió euro volt (felhalmozott kamatok nélkül számított piaci érték). A vagyon 75,8%-át kötvényekben, 24,1%-át lekötött betétekben, 0,1%-át pedig folyószámlákon tartották. A kapott kamatok összege 2005-ben 51,6 millió euro volt. Az Alap nettó befektetési hozama, azaz a kapott kamatoknak az EBB jutalékával és egyéb költségekkel csökkentett összege 50,7 millió eurót tett ki.

Jelentős változást hozott a Bizottság azon 2005. évi döntése, hogy a pénzügyi kimutatásokat az IPSAS által ajánlott elvekkel összhangban készítik el. E döntés eredményeképpen növekvő volatilitásra lehet számítani az Alap vagyoni portfóliójának értékelésékor, ennek hatását a melléklet 1. függeléke fejti ki.

3.3. Költségvetési fegyelem

Az Alap feltöltésére előírt tartalék és az alap szabályozása az új kölcsön/garanciaügyletek teljes összegét (a garanciaráta függvényében) évente mintegy 3 milliárd euróra korlátozta a 2000–2006-os pénzügyi tervben (lásd a melléklet 2. táblázatát). Elviekben egy új kölcsön vagy kölcsöngarancia odaítélésekor a kölcsön vagy garancia tőkeösszegének egy bizonyos hányadát fel kell tölteni az Alapba a tartalékból. A feltöltési ráta és a tartalék összege együttesen meghatározza a kölcsönnyújtásra vagy garanciavállalásra rendelkezésre álló teljes lehetséges összeget.

A tartalék 2007-től kezdődő megszüntetésével e mechanizmus a jelenlegi formában nem marad fenn. A költségvetési fegyelmet azonban más eszközökkel fenn fogják tartani. Helyükön maradnak a következő lényegi elemek, amelyek biztosítani fogják, hogy a garantált kölcsönműveleteket a Tanács és az Európai Parlament teljes egyetértésével hajtsák végre:

- korlátozni fogják az EBB 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves külső hitelezési megbízatását (az erről szóló tanácsi határozat a teljes kölcsönösszeg 90%-át határozza meg)

- a makroszintű pénzügyi támogatásként adott kölcsönök a Tanács egyedi határozatain alapulnak és

- az Euratom-kölcsönök felső határa mintegy 4 milliárd euro, amelynek mintegy 85%-át már felhasználták. A fennmaradó mozgástér mintegy 600 millió euro.

4. A GARANCIAALAP PARAMÉTEREI

E jelentés egyik célja, hogy megvizsgálja az Alap működésének és paramétereinek korszerűségét és szükség esetén változtatásokat javasoljon. Az Alap működését tekintve megállapítható, hogy a feltöltési mechanizmus tökéletesítésre szorul, a Bizottság e célból 2005 áprilisában jogalkotási javaslatot terjesztett elő (lásd az 5. szakaszt).

E szakasz bemutatja, hogy az Alap paramétereinek módosítása nem indokolt. Mivel azonban a Bizottságnak az EBB új külső hitelezési megbízatására, illetve az új feltöltési mechanizmusra irányuló javaslatát még nem fogadták el és e javaslatok módosítása várható, a Bizottság új átfogó jelentést szándékozik benyújtani a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A jelentést legkésőbb 2010-ben véglegesítenék, illetve korábban, ha nyilvánvalóvá válna, hogy módosítani kell az Alap paramétereit. A jelentés az alap paramétereit a feltöltési mechanizmusról szóló határozat elfogadása után, az új EBB-megbízatás alatt szerzett tapasztalatok fényében vizsgálná.

4.1. Felvevőképesség

Az Alap felvevőképessége a Bizottság (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-kölcsönök) és az EBB által tervezett/becsült garantált kölcsönei tekintetében fontos mutatónak számít az Alap paramétereinek megfelelőségét vizsgáló értékelés szempontjából. 2002 és 2006 között (lásd a melléklet 2. táblázatát) az Alap felvevőképessége elegendő volt a tervezett és előre jelzett kölcsönügyletek befogadására. Ebből következik, hogy nincs közvetlen indok az Alap paramétereinek megváltoztatására.

4.2. Fő paraméterek

Az Alap középtávon stabil fejlődése céljából a fő vizsgálandó paraméter a célráta. A feltöltési ráta és az EBB garanciarátája az új feltöltési mechanizmusra irányuló bizottsági javaslat elfogadásával elveszti fontosságát, hiszen az Alap számára szükséges összeget csak a célráta és a kinnlevő összeg határozza meg.

A Bizottság szolgálatainak megítélése szerint a jelenlegi célráta, azaz az Alap vagyonának értéke és a kint lévő garantált kölcsönök teljes összege közötti arány, 9%-os mértéke megfelel az alap jelenlegi kockázati profiljának. Mivel az EBB új külső megbízatása a meglévő kölcsönök súlya miatt az előre látható jövőben valószínűleg nem változtatja meg lényegesen az Alap kockázati profilját, e paraméter megváltoztatása nem indokolt.

4.3. Az EBB-nek nyújtott közösségi garanciák feltételei (2007–2013-as új pénzügyi keret)

Az EBB külső hitelezési megbízatásának garanciafedezeti rátája csak a jelenlegi feltöltési szabályok mellett van hatással az Alap feltöltési szükségleteire. Az új feltöltési mechanizmus elfogadásával e paraméter nem befolyásolja többé az Alap feltöltési szintjét.

Tekintve továbbá a nemteljesítések történelmi alacsony szintjét és a harmadik felek által vállalt garanciák kiegészítő fedezetét, az EBB kölcsönportfóliójára vonatkozó 65%-os garanciafedezeti ráta elegendően körültekintőnek tűnik. A melléklet 3. táblázatában bemutatottaknak megfelelően kis mértékben az éves kockázatfedezeti ráta is romlani fog a 2007–2013-as időszakban.

Ezek fényében a fedezeti ráta megváltoztatása jelenleg nem tűnik időszerűnek.

Azt is meg kell említeni, hogy az EBB új külső hitelezési megbízatására irányuló bizottsági javaslat az EBB-nek nyújtott garanciákat az EBB által folyósított kölcsönök mellett kiterjeszti az EBB által más pénzügyi intézményeknek nyújtott garanciáira is. A Bizottság javaslata ezenkívül tisztázza a politikai vagy országkockázatokra korlátozódó garanciafedezet jellegét. E változtatásoknak az Alap általános kockázati profiljára gyakorolt hatását a legkésőbb 2010-ben benyújtott új átfogó jelentés keretében lehet értékelni.

5. ÚJ FELTÖLTÉSI MECHANIZMUS

5.1. Előzmények

2005 áprilisában a Bizottság javaslatot[10] fogadott el (a javaslat részletes bemutatásáért lásd a melléklet 2. függelékét) az Alap új feltöltési mechanizmusáról, azaz azokról a szabályokról, amelyek meghatározzák, hogy az Alap vagyonát miként töltsék fel az Alap célösszegének megfelelő szintre. A javasolt módosítás összhangban van az Alap működéséről szóló második átfogó jelentésben meghatározott igényekkel. E jelentés befejezése tájékán a Tanács még mindig tárgyalta a javaslatot, de az Európai Parlament[11] és az Európai Számvevőszék[12] már kinyilvánította kedvező véleményét.

Az új feltöltési mechanizmus két szempontból indokolható.

Először, a tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenlegi szabályok gyakran vezetnek az Alap túlzott feltöltéséhez és így a költségvetési források nem hatékony felhasználásához. A problémát főként az okozta, hogy a feltöltési folyamat során bizonytalanok voltak az EBB-kölcsönök megkötésére vonatkozó előrejelzések. A jelenlegi szabályok emellett egy év alatt több, az Alapot érintő oda-vissza utalást, ekképpen szükségtelen igazgatási eljárásokat eredményeznek, amelyek nemcsak a Bizottság szolgálatait, hanem a költségvetési hatóság két ágát is igénybe veszik.

Másodszor, az előbb említettek szerint az intézményközi megállapodás 2007. január 1-jétől megváltoztatja az Alap finanszírozására szolgáló költségvetési forrást, amely az elkülönített tartalék helyett ezután a költségvetés 4. megnevezése alatti költségvetési sor lesz. A jelenlegi feltöltési mechanizmus nem felel meg ennek a költségvetési megoldásnak, fenntartása akadályozná a költségvetés tervezését és sértené az átláthatóságot (lásd a melléklet 3. függelékét).

Emellett igen körülményes vagy akár lehetetlen lenne az Alapot az Alapról szóló rendelettel összhangban feltölteni, ha az év vége felé előre nem látott és ezért a költségvetésben sem szereplő határozat születne egy makroszintű pénzügyi támogatás keretében adott kölcsönről. Ebben az esetben, ha az Alap költségvetési során nem lenne elegendő forrás, akkor igen körülményessé vagy akár lehetetlenné válna a szükséges előirányzatok biztosítása, és így a Közösség nem tudná megadni a kért segítséget.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi feltöltési mechanizmus alapján és az Alap feltöltésére a 2007–2013-as időszakra tervezett 1,4 milliárd eurós összeg tükrében az EBB külső hitelezési megbízatásának maximális összege csupán 17 milliárd euro lenne (feltételezve, hogy nem lesznek nemteljesítésből eredő veszteségek, és hogy a makroszintű pénzügyi támogatás keretében adott, illetve az Euratom-kölcsönök összege 4,5 milliárd euro lesz, részletekért lásd a melléklet 4. táblázatát).

5.2. Az új feltöltési mechanizmus alapelvei[13]

A javasolt új mechanizmus a kölcsönök és garantált kölcsönök kint lévő összegéhez kapcsolódó feltöltésen alapul, azaz a tényleges nettó folyósításokon (tehát a folyósításoknak a törlesztésekkel és a törölt összegekkel csökkentett összegén). Ez alkotja a fő különbséget a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a feltöltés a kölcsönszerződés szerinti összegen alapul, függetlenül a ténylegesen folyósított összegtől, noha a kölcsönfolyósítás több évre kiterjedhet.

A jelenlegi rendszerrel szemben az Alap és a költségvetés közötti évente többszöri átutalás helyett az új feltöltési mechanizmus alapján évente csak egyetlen átutalásra van szükség. Az egyetlen éves átutalás összegét az Alap év végén számított célösszegének és vagyonértékének különbözeteként határozzák meg.

A következő év elején az így kapott feltöltési összeget bevezetik a költségvetés-tervezési folyamatba és elkülönítik a következő év költségvetésébe, amikor majd a tényleges kifizetés megtörténik.

Az Alap nemteljesítésből eredő veszteségei közvetlen, fokozott feltöltési igényként jelentkeznek. Az Alap fő céljának megvalósítása érdekében, azaz hogy az Alap megvédje az uniós költségvetést a fellépő sokkhatásoktól, az új feltöltési mechanizmusra irányuló javaslat csillapító mechanizmust vezet be, amely az éves összegeket 100 millió euróban maximálja. Ennek alapján az e korlátot meghaladó veszteségeket több évre lebontva fizetik vissza az Alapba.

Annak az igen valószínűtlen esetnek az elkerülése érdekében, hogy sorozatos komoly veszteségek bekövetkeztével az Alap vagyona a célráta 50%-ának megfelelő kritikus szint alá essen, fenntartják azt a jogi lehetőséget, hogy a Bizottság ilyen esetben az Alap újra-feltöltésére szolgáló kivételes intézkedésekre irányuló jelentést nyújtson be a költségvetési hatóságnak.

Következtetésként megállapítható, hogy az új feltöltési mechanizmusra irányuló javaslat fő előnyei a következők:

- A költségvetési források felhasználási hatékonyságának javítása, továbbá az uniós költségvetés és az Alap közötti éves átutalások gyakoriságának egy alkalomra való csökkentése;

- A megfigyelt nettó folyósítások alakulásán alapuló feltöltési rendszer, amely nagyobb átláthatóságot teremt és javítja a költségvetés-tervezés pontosságát.

Azt is meg kell jegyezni, hogy ez a javaslat csupán technikai jellegű és nem változtatja meg az Alap alapelvét, amely szerint vagyonának értéke megegyezik a célösszeggel (a garantált kölcsönügyletek kinnlevő összegének 9%-ával).

Az új feltöltési mechanizmus – átlátható módon – sokkal szorosabban tartja fent a garantált kölcsönök összege és az Alap vagyona közötti arányt. A következő pénzügyi keret során jelentkező összes költségvetési igény az új mechanizmus alatt lényegesen alacsonyabb szinten marad, mint a jelenlegi mechanizmus alatt. Bármely „sokk” azonban, például az Alapot érintő jelentős lehívások vagy új tagállamok csatlakozása okozta forrásvesztés vagy az Alap vagyoni értékének az IPSAS-standardok okozta változása, közvetlenül befolyásolja az Alap finanszírozási igényeit. A tökéletesített mechanizmus ára az, hogy a feltöltési igények enyhén magasabb volatilitását költségvetési eszközökkel kell csillapítani.

6. KILÁTÁSOK

6.1. A következő bővítés

2007-ben két új ország válik az Unió teljes jogú tagjává; az Alapról szóló rendelettel összhangban harmadik ország tagállammá válásával visszavonják a szóban forgó garantált összegekre az Alap által biztosított fedezetet, és a garanciákat közvetlenül az uniós költségvetés fogja nyújtani. Ennek következtében a bővítéssel kapcsolatban 2007 elején a becslések szerint mintegy 260 millió eurót[14] vissza fognak vezetni az Alap vagyonából az uniós költségvetésbe, az Alap vagyona ennyivel csökkeni fog.

6.2. Az EBB új hitelezési megbízatása

Feltételezve, hogy elfogadják az EBB 2007–2013-as időszakra vonatkozó, 33 milliárd eurós új hitelezési megbízatására irányuló bizottsági javaslatot[15], az új feltöltési mechanizmus ezen időszakra – a modellezések alapján – rendes körülmények között nominális értéken kevesebb mint 1,4 milliárd eurót igényelne a pénzügyi keretben. Ez az összeg még abban az igen valószínűtlen esetben is elegendő maradna, ha garancialehívásoknak és/vagy az Alap vagyonára kiható kedvezőtlen eseményeknek köszönhetően komoly veszteségek tartós sorozata érné az Alapot (részletekért lásd a melléklet 5. táblázatát).

6.3. Az Alap vagyonának kezelésére irányuló intézményi megoldások felülvizsgálata

Az Alapról szóló rendelet alkalmazásában a Bizottság nevében és felügyelete mellett az Alap vagyonát az EBB kezeli. A tapasztalatok szerint az EBB mindig kifogástalanul látja el ezt a feladatot.

Költségszempontok miatt viszont felmerült a kérdés, hogy az EBB vagy a Bizottság kezelje-e az Alap vagyonát. 2003-ban az Európai Parlamentnek (CoCoBu) a 2002-es mentesítési eljárással kapcsolatos kérdőíve alapján felmerült, hogy a Bizottság szolgálatai kevesebb költséggel tudnák kezelni a vagyont, és ezért meg kell fontolni az Alap vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok átruházását a Bizottságra. Emellett az Európai Számvevőszék többször megkérdőjelezte az EBB által az Alap vagyonának kezeléséért kapott díjak méltányosságát. Ezeken a díjakon kívül a Bizottság szolgálatai is nem elhanyagolható járulékos költségeket viselnek, mivel jelentős mértékű humán erőforrást fordítanak a befektetési stratégia kialakítására és felügyeletére, valamint a megfelelő likviditáskezelésre[16].

A Bizottság szolgálatai valójában maguk is megfelelő eszközökkel és jelentős tapasztalattal rendelkeznek a vagyonkezelési tevékenység folytatásához. Példaként említhető, hogy a Bizottság szolgálatai kezelik a felszámolás alatt álló ESZAK nagyjából ugyanekkora nagyságrendű és szerkezetű vagyonát. A Bizottság szolgálatainak eszközkezelő tevékenységei teljes körű pénzügyi és kockázatkezelési szempontú ellenőrzés alá esnek, valamint megfelelnek a bevált banki gyakorlatnak.

A Bizottság ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy átvegye-e saját maga az Alap vagyonának kezelését. A vizsgálat végeztével a Bizottság esetleg javaslatot terjeszt elő az Alapról szóló rendelet 6. cikkének módosítására.

7. ZÁRSZÓ

1994 óta az Alap kielégítően végezte feladatát, azaz megvédte az uniós költségvetést a sokkhatásoktól. A Bizottság új javaslata elfogadása esetén javítani fogja a költségvetési hatékonyságot.

A jelenlegi szakaszban nincs szükség további jogalkotási javaslatra. Legkésőbb 2010-ben azonban új átfogó jelentést kell készíteni, illetve korábban, ha nyilvánvalóvá válik, hogy módosítani kell az Alap paramétereit.

[1] A Parlament és a Tanács rendszeresen részletes tájékoztatást kap az Alappal kapcsolatos minden eseményről. Az Alap kezelését éves jelentésben vizsgálják (lásd a legutóbbi, COM (2006)366 jelentést és SEC (2006) 891 mellékletét. A költségvetési hatóságnak címzett, az általános költségvetés fedezete alá tartozó garanciákról szóló jelentést félévenként adják ki (lásd a legutóbbi, COM (2006)452 jelentést és SEC (2006) 1071 mellékletét).

[2] Az 1149/1999/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése.

[3] COM(2003) 604., 2003.10.13.

[4] SEC(2006)[….].

[5] HL L 396., 2004.12.31., 28. o.

[6] A 2005.12.31-én kint lévő teljes garantált összeg 90%-a.

[7] Jelenleg az EBB külső hitelezési megbízatására adott garanciák mértéke 65%. Az EBB új külső hitelezési megbízatására adott garanciák esetében ugyanezt a mértéket javasolják. A múltban és egyes specifikus megbízatások esetében eltérő mértéket alkalmaztak (100, 75, illetve 70%-ot).

[8] A 2006.5.17-i intézményközi megállapodás (hl C 139., 2006.6.14., 1. o.) megváltoztatta az Alap feltöltésére szolgáló költségvetési forrást. E változtatás hatását és a kapcsolódó, az új feltöltési mechanizmusra irányuló bizottsági javaslatot az 5. szakasz mutatja be.

[9] A legfrissebb végleges adatok 2005. december 31-re vonatkoznak. Az e jelentésben és mellékleteiben említett 2006-ra vonatkozó adatok ellentétes megjegyzés hiányában minden esetben becslések.

[10] COM(2005) 130., 2005.4.5.

[11] SP(2006) 1094., OD 2006.3.17.

[12] 9/2005 vélemény (HL C 313., 2005.12.9., 6. o.)

[13] Részletesebb leírásért lásd a melléklet 3. függelékét.

[14] A végleges számok csak az év végén válnak ismertté.

[15] COM(2006)323, SEC(2006)789 és 790, 2006.6.22

[16] A Bizottság szolgálatai rendelkeznek például az Euratom-kölcsönökből és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében adott kölcsönökből eredő pénzáramokra, valamint a például a bővítéshez hasonló események okozta rendkívüli pénzáramokra vonatkozó információkkal, ők felelősek a felügyeletért és az Európai Számvevőszékkel fenntartott kapcsolatokért.