19.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 311/10

---

33/2006/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2006. november 23-án elfogadva

az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről szóló, …-i 2006/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(2006/C 311 E/02)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	Az árvizek haláleseteket és kitelepítéseket okozhatnak, károsíthatják a környezetet, súlyosan veszélyeztethetik a gazdasági fejlődést, valamint akadályozhatják a Közösség gazdasági tevékenységeit.

(2)	Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához.

(3)

Az árvizekkel kapcsolatos, elsősorban az emberi egészségre és életre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységekre és az infrastruktúrára gyakorolt káros következmények kockázatának csökkentése megvalósítható és kívánatos. E kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket azonban, amennyire lehetséges, az egész vízgyűjtőben össze kell hangolni, hogy azok eredményesek lehessenek.

(4)

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízi kockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az éghajlatváltozás által okozott jövőbeli árvízi kockázatokat sem.

(5)

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére küldött „Árvízkockázatok kezelése – Árvízmegelőzés, árvíz elleni védekezés és árvízkárok mérséklése” című, 2004. július 12-i bizottsági közlemény meghatározza a közösségi szintű árvízi kockázatkezelésre vonatkozó elemzését és megközelítését, valamint kijelenti, hogy a közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés jelentős hozzáadott értéket hozna létre és javítaná az árvízvédelem általános szintjét.

(6)

Az eredményes árvízmegelőzés és árvízvédekezés a tagállamok közötti koordináción túl szükségessé teszi a harmadik országokkal folytatott együttműködést is. Ez összhangban van a 2000/60/EK irányelvvel, valamint az árvízi kockázatok kezelésével kapcsolatos elvekkel, melyek elsősorban a 95/308/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyott, az Egyesült Nemzeteknek a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezménye, és bármely az annak alkalmazásáról szóló későbbi megállapodás kapcsán jött létre.

(7)

A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat (5) mozgósítja a tagállami támogatást és segítségnyújtást súlyos vészhelyzetek, többek között árvizek esetén. A polgári védelem megfelelő válaszlépést biztosíthat az érintett lakosságnak és javíthatja a felkészültséget és az alkalmazkodási képességet.

(8)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (6) értelmében súlyos katasztrófa esetén lehetőség van a gyors pénzügyi támogatás odaítélésére annak érdekében, hogy az érintett emberek, természeti övezetek, régiók és országok körülményei a lehető legteljesebb mértékben újra normalizálódhassanak, ugyanakkor az alap csak vészhelyzeti műveletek esetében avatkozhat be, a vészhelyzetet megelőző fázisokban nem.

(9)

A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízi kockázat kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.

(10)

Az árvízi kockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell állapítani az árvízi kockázatokat és a további intézkedések szükségességét.

(11)

Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékelhető alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket.

(12)

Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízi kockázatkezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízi kockázatkezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testreszabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása mellett.

(13)

Az árvízi kockázatkezelési terveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, védelemre és felkészültségre. Az árvízi kockázatkezelési tervek elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt valószínű hatásaira is figyelemmel.

(14)	Az árvízi kockázatkezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy méltányos módon osztozzanak a felelősségben, amikor mindenki számára előnyös módon, a vízfolyások mentén felmerülő kockázatkezelési intézkedésről közösen határoznak.

(15)

A párhuzamos munkavégzés megelőzése érdekében szükséges, hogy a tagállamok felhatalmazással rendelkezzenek a meglévő előzetes árvízi kockázatbecslések, árvízi veszély- és árvízi kockázati térképek, valamint árvízi kockázatkezelési tervek ezen irányelv céljainak elérése és követelményei teljesítése céljából történő használatára.

(16)

A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak – a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel – fel kell használnia a közös szinergiák és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek.

(17)

A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízi kockázatkezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a „jó állapot” vagy a „nincs állapotromlás” célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében.

(18)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(19)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Különösen a magas szintű környezetvédelem közösségi politikákba történő integrációját kívánja elősegíteni az Európai Unió alapjogi chartájának 37. cikkében megállapított fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(20)

Mivel az irányelv célját, nevezetesen az árvízkárok kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések számára szolgáló keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért a cselekvések léptéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket.

(21)

Az arányosság és szubszidiaritás elvével, valamint a Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritásról és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló Jegyzőkönyvvel összhangban, valamint a tagállamok meglévő képességeit tekintetbe véve jelentős rugalmasságot kell biztosítani helyi és regionális szinteken, különös tekintettel a hatóságok szervezetére és hatáskörére.

(22)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsék el saját táblázataikat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető rendelkezések közötti megfelelést, és hogy tegyék közzé e táblázatokat,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében említett „vízfolyás”, „vízgyűjtő”, „részvízgyűjtő” és „vízgyűjtő kerület” fogalommeghatározásokon túlmenően a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

(1)

„árvíz”: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Ez magában foglalja a folyókból, hegyi patakokból, a földközi-tengeri időszakos vízfolyásokból származó árvizet és a tengerparti területeken a tengerből származó árvizet, a szennyvízrendszerekből származó árvizet azonban kizárhatja.

(2)	„árvízi kockázat”: az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi esemény által az emberi egészség, a környezet, a kulturális örökség és a gazdasági tevékenység tekintetében gyakorolható lehetséges káros következményeknek az együttese.

3. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák.

(2)   Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok:

a)	kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat;

b)	meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat.

Ezekben az esetekben a tagállamok legkésőbb … (9)-ig közlik a Bizottsággal a 2000/60/EK irányelv I. mellékletében említett információt. E célból a hatáskörrel rendelkező hatóságokra, valamint a vízgyűjtő kerületekre való bármely hivatkozást az e cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokra és igazgatási egységre való hivatkozásként kell értelmezni. A tagállamok az e cikk szerint nyújtott információ bármely változásáról a változás hatálybalépését követő három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.

II. FEJEZET

ELŐZETES ÁRVÍZI KOCKÁZATBECSLÉS

4. cikk

(1)   A tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerületre, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységre vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő szakaszára vonatkozóan e cikk (2) bekezdésével összhangban lévő előzetes árvízi kockázatbecslést végeznek.

(2)   Az előzetes árvízi kockázatbecslés célja a lehetséges kockázatok megbecslése a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk – mint például a nyilvántartások – alapján. A becslés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a megfelelő méretarányban, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és – adott esetben – a tengerparti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;

b)

a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségere, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve elöntésük mértékét, árvízterjedési útvonalaikat és az általuk okozott káros hatások értékelését;

c)	a múltban bekövetkezett azon jelentős árvizek leírása, amelyek esetében hasonló jövőbeni események jelentős káros következményei előreláthatók;

és adott esetben a becslés tartalmazza a következőket:

d)

a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak becslése, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve olyan tényezőket, mint a domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is.

(3)   A nemzetközi vízgyűjtő kerületek vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, más tagállamokkal közös igazgatási egységek esetében a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó információk cseréje az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok között végbemenjen.

(4)   A tagállamok az előzetes árvízi kockázatbecslést legkésőbb 2012. december 22-ig befejezik.

5. cikk

(1)   A 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslés alapján a tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő része tekintetében meghatározzák azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan megítélésük szerint lehetséges jelentős árvízi kockázat áll fenn, illetve előfordulása okkal valószínűsíthető.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti, más tagállamokkal közös, nemzetközi vízgyűjtő kerületbe vagy egy, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységbe tartozó területek meghatározását az érintett tagállamok között össze kell hangolni.

III. FEJEZET

ÁRVÍZI VESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPEK

6. cikk

(1)   A tagállamok a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre a legmegfelelőbb méretarányban árvízi veszélytérképeket és árvízi kockázati térképeket készítenek.

(2)   Az 5. cikkben meghatározott, más tagállamokkal közös területekre vonatkozó árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek elkészítésére az érintett tagállamok közötti, előzetes információcserére irányuló kötelezettség vonatkozik.

(3)   Az árvízi veszélytérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz:

a)	alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek;

b)	közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő ≥ 100 év);

c)	adott esetben nagy valószínűségű árvizek.

(4)   A (3) bekezdésben említett valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük:

a)	az elöntés mértéke;

b)	vízmélységek vagy vízszintek értelemszerűen;

c)	adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam.

(5)   Az árvízi kockázati térképeken fel kell tüntetni a (3) bekezdésben említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros következményeket, amelyeket a következő szempontok szerint kell kifejezni:

a)	a potenciálisan érintett lakosok becsült száma;

b)	a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa;

c)

a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (10) I. mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek;

d)	egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások fordulhatnak elő.

(6)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azon tengerpati területek tekintetében ahol megfelelő az árvízvédekezés szintje, az árvízi veszélytérképek elkészítését a (3) bekezdés a) pontjában említett forgatókönyvre korlátozzák.

(7)   A tagállamok azon területek tekintetében, ahol az áradás a talajvízből származik, határozhatnak úgy, hogy az árvízi veszélytérképek elkészítését a (3) bekezdés a) pontjában szereplő forgatókönyvre korlátozzák.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az árvízi veszélytérképek és az árvízi kockázati térképek 2013. december 22-ig elkészüljenek.

IV. FEJEZET

ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEK

7. cikk

(1)   A 6. cikkben említett térképek alapján az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre és a 13. cikk (1) b) pontjában meghatározott területekre a tagállamoknak a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén összehangolt, e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő árvízi kockázatkezelési terveket kell készíteniük.

(2)   A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területek és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek tekintetében az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint – amennyiben indokoltnak ítélik – a nem-szerkezeti kezdeményezésekre és/vagy az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva megfelelő árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket állapítanak meg.

(3)   Az árvízi kockázatkezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket foglalnak magukban, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket.

Az árvízi kockázatkezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvízvisszatartási képességgel rendelkező területek, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.

Az árvízi kockázatkezelési tervek az árvízi kockázatkezelés minden szempontjára kiterjednek, összpontosítva a megelőzésre, védelemre, felkészültségre, beleértve az árvíz előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízi kockázatkezelési tervekbe bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni.

(4)   A valamely tagállamban kialakított árvízi kockázatkezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízi kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban.

(5)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízi kockázatkezelési tervek 2015. december 22-ig elkészüljenek és közzétételre kerüljenek.

8. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületekre vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységekre vonatkozóan a vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön.

(2)   A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízi kockázatkezelési terveket kell kidolgozniuk.

(3)   A Közösség határain túlra kiterjedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében, a tagállamok a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készítésére törekednek; amennyiben ez nem lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön elhelyezkedő részeire a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett árvízi kockázatkezelési terveket – amennyiben a közös részvízgyűjtőn osztozó országok ezt indokoltnak ítélik – a nemzetközi részvízgyűjtők szintjén összehangolt, részletesebb árvízi kockázatkezelési tervekkel kell kiegészíteni.

(5)   Ha egy tagállam olyan problémát tár fel, amely hatással van vizei árvízi kockázatainak kezelésére, de maga nem tudja azt megoldani, tájékoztathatja a problémáról a Bizottságot és bármely érintett tagállamot, és javaslatokat tehet a megoldásra.

A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely tájékoztatásra vagy javaslatra.

V. FEJEZET

A 2000/60/EK IRÁNYELVVEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁS, A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉS KONZULTÁCIÓ

9. cikk

A tagállamok megteszik az ezen irányelv alkalmazásának a 2000/60/EK irányelv alkalmazásával való összehangolásához szükséges lépéseket, azon lehetőségekre összpontosítva, amelyek által javítható a hatékonyság, az információcsere, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében előírt környezeti célkitűzésekre tekintettel közös szinergiák és előnyök valósíthatók meg. Így különösen:

(1)

Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízi veszély- és árvízi kockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezek, amennyiben indokoltnak ítélt, a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban összehangolhatók és azokba beépíthetők.

(2)

Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait – amennyiben indokoltnak ítélik – a 2000/60/EK irányelv 14. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.

(3)	Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét – amennyiben indokolt – össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével.

10. cikk

(1)   Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízi kockázatbecslést, az árvízi veszélytérképeket, az árvízi kockázati térképeket és az árvízi kockázatkezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)   A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízi kockázatkezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét.

VI. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

11. cikk

(1)   A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az adatok – többek között a statisztikai és kartográfiai adatok – feldolgozása és a Bizottsághoz való továbbítása céljából technikai formátumokat fogad el. A technikai formátumokat legalább két évvel a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontok előtt kell elfogadni, figyelembe véve a már létező előírásokat és a vonatkozó közösségi aktusok alapján kialakított formátumokat.

(2)   A Bizottság – a felülvizsgálati és aktualizálási időszakok figyelembevételével, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – a mellékletet a tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően kiigazíthatja.

12. cikk

(1)   A Bizottságot munkájában a 2000/60/EK irányelv 21. cikke szerint létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

13. cikk

(1)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem végeznek a 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslést azon vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy tengerparti területek esetében, amelyeknél:

a)	2010. december 22-ét megelőzően már végeztek árvízi kockázatbecslést annak megállapítására, hogy potenciálisan jelentős árvízi kockázat áll fenn, vagy előfordulása okkal valószínűsíthető, és ezáltal a terület az 5. cikk (1) bekezdésében említettek közé sorolható, vagy

b)	2010. december 22-ét megelőzően az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek elkészítéséről, valamint árvízi kockázatkezelési tervek létrehozásáról határoztak.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízi veszély- és árvízi kockázati térképeket felhasználják, amennyiben ezen térképek információtartalma megegyezik a 6. cikk követelményeivel.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízi kockázatkezelési terveket felhasználják, feltéve, hogy ezen tervek tartalma megegyezik a tervekre vonatkozóan a 7. cikkben meghatározott követelményekkel.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdést a 14. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLATOK, JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

(1)   Az előzetes árvízi kockázatbecslést vagy a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelést és határozatokat 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni kell.

(2)   Az árvízi veszély- és az árvízi kockázati térképeket 2019. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni kell.

(3)   Az árvízi kockázatkezelési terve(ke)t – beleértve a melléklet B. részében előírt alkotóelemeket is – 2021. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni kell.

(4)   Az (1) és (3) bekezdésben említett felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás által az árvizek előfordulására gyakorolt valószínűsíthető hatást.

15. cikk

(1)   A tagállamok a 4., 6. és 7. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslést, árvízi veszélytérképeket, árvízi kockázati térképeket és árvízi kockázatkezelési terveket, valamint ezek felülvizsgálatát és adott esetben aktualizált változatukat a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, valamint a 14. cikkben meghatározott időpontokat követő három hónapon belül elérhetővé teszik a Bizottság számára.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban meghozott döntéseikről, és rendelkezésére bocsátják az ezzel kapcsolatos lényeges információkat a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, valamint a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontig.

16. cikk

A Bizottság 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévenként ezen irányelv alkalmazásáról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

17. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig (11) megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, az intézkedésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok állapítják meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  2006. május 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2006. június 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15. 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 186., 1995.8.5., 42. o.

(5)  HL L 297., 2001.11.15., 7. o.

(6)  HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17. 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(8)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(9)  Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel.

(10)  HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

(11)  Ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított két éven belül.

---

---

---