52005PC0455

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 26.9.2005

COM(2005) 455 végleges

2003/0300 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak az

energia végső felhasználásának hatékonyságáról és az energiaszolgáltatásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

2003/0300 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Z EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak az

energia végső felhasználásának hatékonyságáról és az energiaszolgáltatásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó közös álláspontjáról

1. El őZMÉNYEK

A javaslat az Európai Parlamenthez illetve a Tanácshoz történő továbbításának időpontja (COM(2003) 739 végleges - C5-0642-03–2003/0300(COD) dokumentum): | 2003. december 11. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja: | 2004. október 28. |

Az Európai Parlament véleményének időpontja (első olvasat): | 2005. június 7. |

A közös álláspont elfogadásának időpontja: | 2005. szeptember 23. |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

E javaslat célja, hogy elősegítse és fejlessze az energetikai és az energia végfelhasználását hatékonyabbá tevő szolgáltatások piacát, ezáltal hozzájárulva a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a lisszaboni folyamathoz a energiaellátás biztonságának javítása mellett. A javaslat fő elemei a következők:

- A javaslat két egységes éves kötelező energiamegtakarítási célkitűzést határoz meg hatéves időszakra. Ezek a következők: (1) az előző (ötéves) időszak során a végső fogyasztóknak szolgáltatott és/vagy értékesített energia átlagos mennyiségének 1%-os csökkentésére vonatkozó átfogó kumulatív célkitűzés, valamint (2) egy hasonló, de még nagyratörőbb évi 1,5%-os energiamegtakarítást eredményező másodlagos célkitűzés a közszférára vonatkozóan.

- A tagállamok kötelezni fogják a kiskereskedelmi energiaszállítókat és/vagy –szolgáltatókat, hogy fogyasztóik számára energetikai szolgáltatásokat nyújtsanak, vagy energetikai ellenőrzéseket kínáljanak.

- Annak érdekében, hogy a tagállamok mérni tudják a célkitűzések elérése felé tett előrehaladásukat, a javaslat összehangolt módszertani keretet határoz meg a célkitűzések megvalósítása felé tett haladás méréséhez.

- A fent említett célkitűzéseken és kötelezettségen kívül a javaslat speciális finanszírozási pénzeszközök formájában energiahatékonysági eszközöket, a jobb fogyasztói tájékoztatás biztosítása érdekében javított leolvasási és számlázási követelményeket, valamint az energetikai szolgáltatók számára tanúsítási követelményeket határoz meg. A javaslatban intézkedések is szerepelnek, amelyek célja az energetikai ellenőrzések javítása és a szabályozók ösztönzése arra, hogy fejlesszék villamosenergia- és gázszolgáltatási tarifáikat, ami az energiahatékonyságot mozdítja elő a növekvő energiafogyasztás szükségtelen ösztönzése helyett.

A javaslat széles hatáskörű. A javaslat kiterjed a végső fogyasztók számára szolgáltatott és értékesített szállított energia legtöbb típusára, amely magában foglalja a villamosenergiát, a gázt, a fűtőolajat és a közlekedésben használt üzemanyagokat. A javaslat kiterjed a legtöbb végső (vagy „végső felhasználó”) energiafogyasztóra, kivéve a kibocsátási kvótakereskedelmi ágazat felhasználóit.

3. MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTRÓL

3.1. A közös álláspontra vonatkozó általános észrevételek

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az elért közös álláspont általában hű maradt a Bizottság 2003. december 10-i javaslatához, kivéve (1) az átfogó megtakarítási célkitűzés természetét (amely indikatív, és nem kötelező érvényű) és (2) a megtakarítási célkitűzés közszektorban történő megszűntetését illetően. A közös álláspont elfogadható, mivel az jelentős előrelépés a javaslatról történő átfogó megállapodás felé az Európai Parlamenttel, hiszen a közös álláspont elfogadható kompromisszumokat határoz meg lényegében a javaslat minden egyéb területén, és ekképp jó alapokat teremt a második olvasathoz. A célkitűzéseket és a közszektort illető kérdések természetesen megoldásra várnak.

A Bizottság ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a közös álláspont sok szempontból javít az eredeti javaslaton, miközben sok olyan ötlettel és kérdéssel is foglalkozik, amelyeket az Európai Parlament vetett fel módosításaiban.

Az új preambulumbekezdések bevezetése, a meglévő fogalommeghatározások javítása, valamint új fogalommeghatározások bevezetése mind javított a bizottsági javaslat kohézióját és következetességét.

A 6. cikk érvényességi területének kiszélesítése (az energiaszolgáltatók kötelezettsége arra, hogy fogyasztóik felé energetikai szolgáltatásokat nyújtsanak) például javítja a cikket, mivel számos további módot határoz meg a kötelezettség teljesítésére. A hatáskörbe így beletartozik az energetikai szolgáltatások nyújtása, az energetikai ellenőrzések, az energiahatékonyságot javító intézkedések, vagy az energiahatékonysági alapba történő befizetés. Az ingyenes ellenőrzés opciójának elhagyása lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy a meglévő piaci feltételeknek megfelelően folytathassák munkájukat.

A cikkben a pénzügyi eszközökre, a számlázásra, a mérőóra leolvasásra és az energetikai ellenőrzésekre előírt feltételek finomodtak, és jobban összhangba kerültek a tagállami feltételekkel. Előrehaladásnak tekinthető annak a bizottságnak a létrehozása is, amelynek feladata, hogy segítse a Bizottságot egy összehangoltabb rendszer kifejlesztésében az energiahatékonyság javulásának mérésére.

A Parlament által első olvasatban előterjesztett, és a Bizottság által elfogadott módosítások közül számos teljesen, elvben, illetve részben tükröződik a közös álláspontban. Ezek magukban foglalják a fogalommeghatározások többségét, a komitológiai eljárás bevezetését, valamint a 6. cikk javítását a kötelezettség tekintetében. Ezenkívűl a Parlament módosításaiban szereplő, az energiahatékonyság javulásának mérési rendszerére vonatkozó számos szempontot beillesztettek a közös álláspontba. Ezeket a módosításokat a Bizottság is el tudja fogadni. A módosítások magukban foglalnak olyan elképzeléseket mint az alulról felfelé történő mérés és a felülről lefelé haladó mutatók, valamint a teljesítményértékelés, amely összehasonlító felülről lefelé haladó mutatóként használatos.

Másfelől viszont a közös álláspont nem foglalkozik néhány, a parlamenti módosításokban felvetődött kérdéssel így azokat további megvitatásra és megfontolásra hagyja. Ezek a módosítások magukban foglalják a célkitűzések kötelező jellegét, egy lehetséges hosszabb célmegvalósítási időszakot, lehetőleg magasabb szintű célokat, valamint az egyedi célkitűzések szükségességét a közszférát illetően. Bár e kérdéskörök közül sokat később vesznek fontolóra a Bizottságnak ki kell hangsúlyoznia, hogy nem tudja elfogadni a közös álláspont azon módosítását, amely révén az 1%-os kötelező átfogó megtakarítási célkitűzés indikatív célkitűzéssé válik[1]. Ugyanezen okból a Bizottság nem fogadja el a 1,5%-os kötelező közszektori célkitűzés enyhítését úgy, hogy ezt a célkitűzést a tagállamok egyszerű követelményévé teszi annak biztosítására, hogy a közszektor energiahatékonysági intézkedéseket hozzon[2]. Végül a közös álláspont (8a) preambulumbekezdése megerősíti azt a tényt, hogy az indikatív célkitűzések jogilag nem kötelező erejűek. Ez ugyancsak elfogadhatatlan a Bizottság részéről, mivel tovább csökkenti a célkitűzések megtartásának és az azoknak való megfelelés fontosságát, és ellentétben áll vele.

A közös álláspont ekképp számos európai parlamenti módosítást illetően későbbre halasztja a vitát. Ezek közül néhányat a tagállamok vélhetőleg részben vagy elvben elfogadtak volna és azok a közös álláspontba is bekerültek volna, amennyiben az idő lehetővé tette volna számukra a részletes megvitatást. Ehelyett a javaslat összes többi terén elért kompromisszuma megszilárdításának és a közös álláspontba történő beillesztésének szükségessége kapott elsőbbséget. A Bizottság azon a véleményen van, hogy az eddig kimaradt módosítások közül néhány beépíthető lenne a közös álláspontba. (Lásd lent a 3.4. pontot.)

3.2. A Bizottság által elfogadott és a közös álláspontba teljes egészében vagy részlegesen beépített módosítások

Az 1. módosítás (1) preambulumbekezdése kijelenti, hogy a javított energiahatékonyság elősegíti a megújuló energiaforrások bevezetését és a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata ugyancsak egy lényeges bizottsági energetikai célkitűzés. Ez a javított energiahatékonyság egyik fontos kiegészítő előnye, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak.

Az újrafogalmazott 3. módosítás megfelelően kifejezésre juttatja a javuló energiahatékonyság számos előnyét. A lisszaboni stratégiára történő általánosabb utalás aktuálisabb a Kok vezette magasszintű csoportra történő utalásnál.

Az 5. és 12. módosításokat beépítették a (9) preambulumbekezdésbe (energetikai szolgáltatások nyújtása és az irántuk való kereslet), a (12) preambulumbekezdésbe (a közszektor szerepe a energiahatékony technológiák és energetikai szolgáltatások iránti kereslet növelésében), valamint a (15a) preambulumbekezdésbe (komitológia), amelyek mindegyike fontos tényező.

A 7. módosítást megfelelően beépítették, kivéve a célkitűzés jellegére vonatkozó részt, amelyet indikatívra változtattak a közös álláspontban. E rész elhagyása természetesen elfogadhatatlan. A szabványokra való utalás elhagyása azonban elfogadható, mivel ez – legalábbis a forgalomba hozható termékek tekintetében – jelenleg a Bizottság hatásköre.

A 8. módosítás a beépített módon elfogadható. A 6. cikk (3) bekezdése (az energiaszolgáltatók az energetikai szolgáltatások és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedéseknek a fogyasztók számára történő biztosítására vonatkozó kötelezettségéről) világosan megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az összes érintett piaci szereplő bejuthasson erre a piacra és számukra egyenlő feltételek álljanak fenn. A 8. módosításban kifejezésre jutó, az energetika és a technológia közötti keresztfinanszírozás alkalmazását szabályozó és tiltó elv fontos, és azt a 6. cikk (3) bekezdésében részben tárgyalják.

A 10. módosítás, amely törli a (12) preambulumbekezdést, elfogadható, mivel azt az 5. módosítás a beépített módon megfelelően helyettesíti.

A 11. módosítást, amely a mérőóra leolvasó technológia legutóbbi fejlesztéseinek értékéről szól, a közös álláspont (13a) preambulumbekezdése veszi át. Ugyanez igaz a belsőpiaci irányelvekről szóló 13. módosításra, amelyet a (4) preambulumbekezdésbe építettek be és ahol a kérdéskört megfelelően tárgyalják.

A 12. módosítást, amely a komitológiai eljárásról szól, a közös álláspont (15a) preambulumbekezdése megfelelően tükrözi.

A 14. módosítást részlegesen, de megfelelően beépítették, ahogy azt a 2. cikk (2) bekezdése is mutatja. A Bizottság elfogadja a kibocsátási kvótakereskedelmi ágazat elhagyását. Az IPPC-irányelv által tárgyalt létesítmények megközelítőleg azonosak a kibocsátási kvótakereskedelmi irányelvben lévőkkel, ugyanakkor az IPPC-irányelv elhagyja a biológiailag lebomló hulladékot, mivel az következetlenséget okozna a közös álláspontban. Ennélfogva a Bizottság az IPPC-kizárás elhagyását is elfogadja. Az épületek és kizárásuk kérdéskörét a 12. cikk (3) harmadik bekezdése tárgyalja, ahol az energetikai ellenőrzések használatát az épület tanúsítások során megfelelőként elfogadják, ezáltal közvetve lehetővé téve az e módosításban említett kizárást.

A tájvédelemből eredő hulladékról szóló 15. módosítást nem építették be kifejezett módon a közös álláspontba, azonban azt közvetve és a Bizottság számára kielégítő módon tárgyalják a 3. cikk (a) bekezdésében, ahol a 2001/77/EK irányelv biomassza fogalommeghatározását alkalmazzák.

A fogalommeghatározásokról (3. cikk) szóló 16., 17., 21. és 22. módosítások megfelelő módon beépítették a közös álláspont fogalommeghatározásaiba. (A 21. és 22. módosítások a „harmadik féllel kötött finanszírozási szerződés” és az „energiateljesítmény-szerződés” fogalommeghatározásainak újrafogalmazását ajánlják. Ezek elfogadhatóak a Bizottság számára.) A 23. módosítást a német nyelvű változatba építették be.

A „energiamegtakarítási teljesítményre vonatkozó szerződések”-ről szóló 26. módosítást nem építették be kifejezetten a közös álláspontba, mivel úgy ítélik meg, hogy ez a fogalommeghatározás annak az „energiateljesítmény-szerződés”-nek a részhalmaza, amelyre található fogalommeghatározás a közös álláspontban. A Bizottság ezt egyelőre elfogadja kielégítő beillesztésként.

A 33. módosítás alátámasztja azt a tényt, hogy már létezhetnek nemzeti energiahatékonysági intézkedések. A Bizottság egyetért azzal, hogy szükség van a meglévő nemzeti intézkedések hatásának igazolására, mivel ezeket fel lehet használni a megtakarítási célkitűzések eléréséhez.

A 47. módosítás törli az ingyenes ellenőrzéseket a 6. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából. Ez elfogadható, mivel szükség van az ilyen ellenőrzések biztosítására a kialakuló kereskedelmi piacok további fejlődéséhez.

A 48. módosítás a beillesztett módon elfogadható, mivel az energetikai szolgáltatások és az egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések piacának keresleti oldala ugyanolyan fontos mint a kínálati. A piaci akadályok elhárítása érdekében a tagállamokra hárul a szükséges intézkedések megtétele is.

A 49. módosítás előírja a magánélet és a személyes testi épség védelmének szükségességét. Ezt a lényeges szempontot megfelelő módon beillesztették.

Az 50. módosítás előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az összes piaci szereplő részt vehessen az energetikai szolgáltatások és az energiahatékonyság javítását szolgáló intézkedések piacán. Ez egy lényeges megfontolás, amelyet pontosan építettek be a közös állásfoglalásba.

Az 57. módosítás a beépített módon elfogadható, mivel a tagállamokat kötelezni arra, hogy a masabb ügyleti költségekkel működő háztartási ágazatban is foglalkozzanak a kisfogyasztókkal

Az 58. módosítást kielégítő módon építették be, mivel az energiahatékonysági alapokat elérhetővé kell tenni az összes energetikai szolgáltató és energiahatékonyság-javító intézkedést tevők számára.

A 64. módosítást elfogadhatóan beépítették, amely kimondja, hogy a tájékoztatásnak rendszeresnek és elég gyakorinak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a fogyasztó számára fogyasztása szabályozását.

A 69. módosítást kielégítően építették be. A tájékoztatást hozzáférhetővé kell tenni a végső fogyasztók és egyéb szervek számára, mint például az energiaügynökségek.

A 74. módosítás kimondja, hogy az átültetést követő négy éven belül bizottsági jelentést kell készíteni. Ezt részben beépítették. Mindazonáltal helyénvaló, hogy a módosításban indítványozott módon a legjobb gyakorlatok megosztására vonatkozóan javasolt követelményeket ugyancsak belefoglalták a 14.1. cikkbe.

A 76. módosítást a 16. cikkbe építették be. A módosítás az energiahatékonyság javításának mérésére szolgáló összehangolt rendszer kifejlesztését segítő komitológiai eljárásra tesz javalatot.

A 78. módosítást a számítási módszer pontosítását szolgáló módon építették be, ahogy azt a szóban forgó módosítás is tenni szándékozta.

A 79. módosítást az I. mellékletbe építették be, ahol azonban hatéves bázis időszakot alkalmaznak. A célkitűzési számításokra vonatkozó pontosításokat és azt a tényt, hogy ez a célkitűzés rögzített és nem függ a következő évek GDP változásaitól ugyancsak elfogadható módon beépítették.

A 82., 86., 88. és 90. módosítások a támogatható energiahatékonyságot javító intézkedésekre javasol új példákat, a módosításokat a III. mellékletbe elfogadható módon építették be, mivel a listát átfogóbbá teszi.

A 83., 84., 92., 93., 95. és 96. módosításokat a Bizottság részben vagy elvben elfogadta. A következő módosításokat ugyancsak elfogadható módon építették be a közös álláspontba: A 83., 92. és 95. módosításokat részben beépítették a III. melléklet m. és n. pontjainak új szövegébe. A 93. módosítást részben bevezették az f. pontba (az optimális energiafelhasználást szolgáló új hatékony eszközök és idővezérlés) és a d. pontba (digitális vezérlő rendszerek). A 84. módosítást ugyancsak részben beépítették az f. pontba (kapcsolt hő és villamosenergetikai készülékek). A 96. módosítást ugyancsak részben beépítették (közvetve) az p. pontba (energiafogyasztás címkézésére vonatkozó rendszerek).

A 99. módosítás egy az energiahatékonyság javításának mérésére szolgáló összehangolt alulról felfelé építkező rendszert vázol fel. Ezt részben beépítették a Bizottság számára kielégítő módon. Mindazonáltal a javasolt küszöbértékek megállapítását – 2%-os felső határ a mérési költségekre és 40 millió kWh az egyszerűsített mutatók alkalmazására – a komitológiára kell bízni.

3.3. A Bizottság által elutasított, de a közös állásfoglalásban bennfoglalt módosítások

A 80., 87. és 98. módosításokat a Bizottság elutasította, de ezeket beépítették a közös állásfoglalásba. A 80. módosítást a közös álláspontba oly mértékig építették be, hogy a korai intézkedések „hosszantartó hatást” érjenek el. A 80. módosítást a Bizottság nagyrészt azért utasította el, mert a módosítás kísérletet tesz a tagállamokban megtett „korai lépések” elfogadási időszakának megrövidítésére, azáltal, hogy a kiindulási évet 1995-ről (néhány esetben 1991-ről) 2000-re helyezi át. A 87. és 98. módosításokat a Bizottság azért utasította el, mert azokat már máshol tárgyalták, ezért szükségtelenek. (Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ezeket a módosításokat már sikeresen beépítették, ezért azokat a 3.2. cikk szerint kell figyelembe venni, lásd fent.)

3.4. A Bizottság által elfogadott, és a közös álláspontból kimaradt módosítások

A 2. (új (2a) preambulumbekezdés) és 4. módosítást a Bizottság elfogadta, de azokat a közös állásfoglalásba nem építették be. Nem ítélték szükségesnek a közös álláspontban megismételni, hogy a javasolt célkitűzések nem feltétlen akadályozzák meg automatikusan a teljes energiafogyasztás növekedését. (Azonban úgy ítélhető meg, hogy a megtakarítandó energiamennyiség abszolút és rögzített értékét kielégítően beépítették a közös álláspont I. mellékletének 1. pontjába.)

A 2001. március 14-i parlamenti állásfoglalásban meghatározott 2,5%-os energiaintenzitásra vonatkozó célkitűzésről szóló 6. módosítás mutatja a Parlament által az energiahatékonyság lehető leggyorsabb javításának tulajdonított fontosságot, és ezért elfogadható, bár a közös álláspontba nem kerül be.

Az 9. módosítás egyértelműen rendelkezik a pénzeszközök felhasználásának lehetőségéről az energiahatékonysági piac beindításához, és ezért elfogadható de a közös álláspontba nem kerül be.

Számos egyéb olyan módosítás is elfogadható a Bizottság számára, amelyek nem kerültek be a közös álláspontba. A következő módosításokat érdemes kiemelni, mivel ezek az átfogó, illetve a közszektorbeli célkitűzésekről szóló 4. és 5. cikkel foglalkoznak:.

A 28. módosítás a Bizottság számára elvben elfogadható (feltéve, hogy az „energiahatékonysági intézkedések” helyére az „energiahatékonyságot javító intézkedések” kerül a közös álláspont fogalommeghatározásaival való összhang céljából. Ez egy fontos módosítás, amely tükrözi a Parlament nézetét a kötelező célkitűzésekről és a hosszabb (kilencéves) célkitűzési időszakról, amely hároméves célkitűzésekből áll össze az egyetlen hatéves célkitűzés helyett.

A 29. módosítás a Bizottság számára részben ugyancsak elfogadható a kilencéves célkitűzés miatt. Mindazonáltal, a három célkitűzés nagyságának fokozatos növelése problémát vet fel, mivel ez időszak alatt egy pontosabb alulról felfelé irányuló rendszert kezdenek el alkalmazni. Alapesetben egy pontosabb alulról felfelé irányuló rendszer alacsonyabb célkitűzéseket tesz lehetővé, mint a kizárólag felülről lefelé irányuló rendszerben mért célkitűzés esetében. Ez az alulról felfelé irányuló rendszerben való mérés alacsonyabb hibahatárának köszönhető.

A 32. módosítás megköveteli a tagállamoktól, hogy új intézkedéseket hajtsanak végre, amennyiben jelentésben közlik, hogy nem tudják teljesíteni a célkitűzést. Ez újrafogalmazás után fogadható el, mert a követelmény késedelem nélküli lépéseket ösztönöz a tagállamok részéről. Mindazonáltal a módosítás a jelentéssel foglalkozó cikkben (14. cikk) lenne a megfelelő helyen.

A 39. módosításban (közszektorbeli célkitűzések) három, egymást követő hároméves kötelező célkitűzésre tesznek javaslatot. Ez az elv elfogadható, bár a közös álláspontba nem került be. Azonban a célkitűzés fokozatosan évi 2%-ra történő növelése nincs összhangban egy olyan pontosabb alulról felfelé irányuló rendszer fokozatos fejlesztésével és végrehajtásával, amelynek állandó célkitűzést kellene lehetővé tennie. Továbbá ez a szint magasabb mint ami néhány tagállamban valószínűleg elérhető. A 40. módosítás ugyanezen okból elfogadható, név szerint mert a három, egymást követő hároméves célkitűzésre utal.

A 41. módosítás előírja – a kötelező célkitűzéseken túl – a kötelező közbeszerzési iránymutatásokat. Az ilyen iránymutatások a legjobb módja a célkitűzések tényleges elérésének biztosításának.

A 43. módosítás kötelezővé teszi minden tagállam nemzeti közbeszerzési iránymutatásainak rendszeréről és a Bizottság által ezekről készített értékelés közzétételét és a jelentéstételt. Ez lehetővé tenné a tisztességességet, az összehasonlíthatóságot és idővel bizonyos fokú harmonizációt, legalábbis a törekvési szint tekintetében. Ezen alapelvek mind elfogadhatóak a Bizottság számára.

A követelmények teljesítését szolgáló (önkéntes) megállapodások használatáról szóló 45. módosítást már más irányelvekben elfogadták (pl. az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv), feltéve, hogy az egyenértékűség bizonyítható. Itt is, az 5.1. cikkben megemlítve is elfogadható.

A passzív fűtésről és hűtésről szóló 85. módosítás fontos, azonban hiányzik a közös álláspont III. mellékletéből.

A fent említett módosításokon kívül a Bizottság ugyancsak elfogadja –teljesen, részben, vagy elvben – a következő parlamenti módosításokat: 30.–31., 34., 38., 40., 44., 46., 51.–52., 54., 60., 63., 65.–66., 71.–72., 75., 78., 95. és 107.–109. módosítás. Ezek a módosítások különböző okokból kifolyólag kimaradtak a közös álláspontból. Számos esetben további idő és megvitatás lett volna szükséges a Tanács beleegyezéséhez. Erre szolgáltat példát a 30., 46. és 107. módosítás (ezek kizárják a differenciált célkitűzésekre vonatkozó részt, amelyet a Bizottság nem tud elfogadni) és a 108. módosítás (ez beépíti a teljesítményértékelést, ami vélhetőleg elfogadható lenne felülről lefelé irányuló mutatóként a tagállamok iránymutatására az energiahatékonysági intézkedések költséghatékony ágazatainak kiválasztásában). A 31. módosítás a kilencéves célkitűzésre vonatkozik a hatéves helyett, és valószínűleg a rugalmasság növelésének eszközének lehetne tekinteni. A 38., 40. és 44. módosítás nem került be a közös álláspontba annak köszönhetően, hogy mind a közszektor szerepe, mind a közszektori célkitűzés csökkent a Bizottság eredeti javaslatához képest. A közös álláspontban a 7. cikkhez kapcsolódó módosításokat (51., 52. és 54. módosítás) is figyelembe lehetne venni, még ha a 7. cikk jellege meg is változott a közös álláspontban. A 63. módosítás – a mérőórák cseréjéről – megvitatás és kisebb újrafogalmazás után vélhetőleg ugyancsak elfogadható lenne. A Bizottság költség-haszon jelentéséről szóló 75. módosítás vélhetőleg ugyancsak elfogadható lenne, de más határidőkkel és más feltételekkel. Az I., illetve III. mellékletre vonatkozó 78. és 95. módosítás igen valószínű módon ugyancsak elfogadható lenne további megbeszélést követően.

(A Bizottság a következő, a III. mellékletre vonatkozó módosításokat elutasította, és amelyek ugyancsak nem kerültek be a közös álláspontba: a készülékeket, illetve az üzemanyagváltást, illetve a bioüzemanyagokat engedélyezéséről szóló 81., 89. és 91. módosítások. Egyik sem tartozik a javasolt irányelvnek a hatálya alá.)

3.5. A Tanács által bevezetett új elemek

A Bizottság által benyújtott javaslathoz mérten a közös álláspont számos változtatást tartalmaz, amelyek közül sok összhangban áll a Parlament módosításaival, ahogy azt fent is leírtuk. Egy figyelemre méltó kivétel a kötelező célkitűzésről indikatív célkitűzésre történő váltás (4.1. cikk és a (8a) preambulumbekezdés). Ezenkívül többé nem létezik ( magasabb ) egyedi célkitűzés (1,5%) a közszektor számára (5.1. cikk). A tagállamok ehelyett kötelesek intézkedéseket tenni, amelyek hozzájárulnak az átfogó célkitűzés eléréséhez (4.1. cikk) Ehelyett a közszektorra vonatkozó energiahatékonyságot javító intézkedések listájával bővült egy új V. melléklet révén.

Ezenkívül a közös álláspontba egy komitológiai eljárást is beillesztettek. Ennek célja, hogy tovább fejlessze a számítási módszert, amelyet a mellékletekben határoznak meg, és hogy azt a technikai fejlődéshez igazítsa. Ez összhangban áll az Európai Parlament módosításaival. Ezenkívül a szöveg olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek lehetővé teszik a 6. cikkben meghatározott kötelezettség és a célkitűzés eléréséhez hozzájáruló eszközül szolgáló önkéntes megállapodások és fehér tanúsítási rendszerek alkalmazását.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság úgy véli, hogy a 2005. szeptember 19-én egyhangúlag elfogadott közös álláspont tovább tisztáz egyes kérdéseket, javítja a fogalommeghatározásokat, kielégítő komitológiai folyamatot, valamint megfelelő kereteket hoz létre az energiahatékonyság terén elért fejlődés méréséhez. Ezen kívül további rugalmasságot vezet be az irányelv a tagállamokban történő költséghatékony végrehajtása érdekében.

Az energetikai szolgáltatók minősítési folyamatainak és más energiahatékonyságot javító intézkedések hatályával, valamint az energiahatékonysági befektetésekre szolgáló pénzügyi eszközök előmozdításával kapcsolatos kérdéseket is hatékonyan kezelt és javított. A Bizottság a közös álláspontban elfogadhatónak tartja az innovatív díjszerkezetek alkalmazását, a hatékonysági alapok szerkezetét, valamint az energetikai ellenőrzések elérhetőségét és minőségbiztosítását. A javított mérést és informatív számlázást biztosító intézkedéseket is kielégítően meghatározták egy olyan egyensúly elérése érdekében, ami biztosítja a költséghatékony végrehajtást.

A közös álláspont ezért összevonja a Tanáccsal számos fontos kérdésben elért megállapodásokat, és ezt oly módon teszi, hogy magában foglalja az Európai Parlament által elfogadott számos módosítás vonatkozó preambulumbekezdését és cikkét.

Azonban a Bizottság sajnálattal állapítja meg a kötelezően teljesítendő lényegi célok hiányát a közös álláspontban, mind az átfogó célkitűzés, mind a közszektorbeli célkitűzés vonatkozásában. Ezen kívül a javasolt megtakarítási célkitűzés nem kötelező jellegét megismétlő és hangsúlyozó 8a preambulumbekezdést sem tudja elfogadni. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a célkitűzés enyhítése és a 8a preambulumbekezdés aláássák az energiahatékonyság javítása érdekében folytatott munka fontosságát. Ezen kívül sajnálatos a közbeszerezési iránymutatásokra vonatkozó követelmények enyhítése is.

A Bizottság figyelembe veszi annak fontosságát, hogy a tagállamok elkötelezték magukat és továbbra is elkötelezik magukat az energiahatékonyság javítása mellett. A Bizottság tudatában van annak, hogy a tagállam milyen nagy mértékben támogatták a javaslat általános célját. A Bizottság bizonyos mértékű következetlenséget lát abban, hogy a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot, hogy a megtakarítások előirányzott szintjének teljesítésének elmulasztása esetén jogsértési eljárás is indulhat (8a preambulumbekezdés). Ez figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tagállamoknak csak a költséghatékony intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Ezen kívül bár az egyes állampolgárok és vállalkozások „energiafelhasználási viselkedését” bizonyos esetekben nehéz a kívánt mértékben befolyásolni, a közszektor energiahatékonysági fejlesztéseit erőteljesen lehet befolyásolni. Ezt nem fejtette ki világosan a közös álláspont.

Általánosságban a Bizottság úgy gondolja, hogy a javaslatban meghatározott átfogó éves megtakarítási ráta teljesítésének elmulasztása azt jelenti, hogy a tagállamok, és az EU egészének számára nehézséget fog okozni a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítése. Ennek az oka az, hogy a kötelezettségvállalások legalább fele az energia-megtakarítás növeléséből származik. A célkitűzések teljesítésének elmulasztása a lisszaboni stratégiában meghatározott versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzések teljesítését is hátráltatni fogja. Ez azt is jelenti, hogy elveszítünk egy lehetőséget az EU energiaellátása biztonságának növelésére.

A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy a közös álláspont egy hasznos hozzájárulás, amire az értelmezhető célkitűzések szükségességével és a közszektor által játszandó vezető szereppel kapcsolatos néhány kérdés második olvasatban történő megoldását követően építeni lehet.

A Bizottság helyesli az Európai Parlament e közös álláspontját.

[1] Az Európai Parlament álláspontja a kötelező célkitűzés fenntartásáról összhangban áll a Bizottság álláspontjával. Ezt egyértelműen bizonyította a június 7-i plenáris ülés szavazati aránya is. A szavazatok (458 mellette, 148 ellene 27 tartózkodás mellett) azt mutatják, hogy a kötelező célkitűzések erősen támogatottak, továbbá egyértelmű megbízást biztosít a második olvasat során.

[2] Az Európai Parlament nem csak előnyben részesíti az egyedi közszektori célkitűzéseket, hanem a célkitűzés nagyságának növelésére irányuló módosítást is elfogadott.