52005IP0077

P6_TA(2005)0077

Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához

Az Európai Parlament állásfoglalása a Tudomány és technológia - Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához című közleményről (2004/2150(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel a Bizottság Tudomány és technológia, Európa jövőjének kulcsa - Iránymutatások az Európai Unió kutatástámogató politikájához című közleményére (COM(2004)0353),

- tekintettel az elnökségnek a jövőbeli európai kutatástámogató politikáról szóló következtetéseire [1], amelyeket a Versenyügyi Tanács 2004. november 25- 26-i ülésén a küldöttségek jelentős többsége támogatott,

- tekintettel az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra [2],

- tekintettel a Bizottságnak a kutatás területén történő befektetések növelésére irányuló cselekvési tervére (COM(2003)0226),

- tekintettel a Befektetés a kutatásba - egy európai cselekvési tervről szóló 2003. november 18-i állásfoglalására [3],

- tekintettel a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Konferenciájáról (Bonn, 2004. június) szóló, 2004. április 1-i állásfoglalására [4], amelyben hangsúlyozza, hogy növelni kell a támogatásokat a kutatásfejlesztési és az innováció terén a megújuló energiaforrások vonatkozásában, valamint az eredményeknek a társadalom minden szektorát érintő elterjesztése és ismertetése terén,

- tekintettel a Bizottság nőkről és tudományról, az egyetemek szerepéről a tudás Európájában, az Európai Kutatási Térség mobilitási stratégiájáról és az európai kutatók pályafutásáról, az alapkutatásról, a nanotechnológiáról és a biztonságpolitikai kutatásról, valamint az Európai Kutatási Térség regionális dimenziójáról szóló közleményeire (COM(1999)0076, COM(2003)0058, COM(2001)0331, COM(2003)0436, COM(2004)0009, COM(2004)0338, COM(2004)0590), COM(2001)0549,

- tekintettel a Bizottságnak az Unió 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervéről szóló közleményeire (COM(2004)0101, COM(2004)0487),

- tekintettel a Federico Mayor úr által elnökölt, az Európai Kutatási Tanáccsal foglalkozó szakértői csoport jelentésére [5],

- tekintettel "A hatodik keretprogram új eszközei hatékonyságának értékelése" című, a Ramon Marimon professzor által elnökölt magas szintű szakértői bizottság által készített jelentésre [6],

- tekintettel a Wim Kok úr által elnökölt magas szintű munkabizottság lisszaboni stratégiáról szóló jelentésére [7],

- tekintettel az információs társadalom technológiái terén elért kutatás- és technológiafejlesztésről kiadott ötéves értékelő jelentésre, amelyet a J.M. Gago úr által vezetett munkacsoport készített el [8],

- tekintettel a Bizottság "Az európai információs társadalom előtt álló kihívások 2005 után" című közleményére (COM(2004)0757),

- tekintettel a környezetvédelmi technológiai cselekvési tervre, amely elismerte, hogy "az állami és a magánszféra kutatási beruházásai kulcsfontosságúak az EU gazdasága számára, beleértve a környezeti ipart" (COM(2004)0038),

- tekintettel a Bizottságnak az EU-ban a megújuló energiaforrások részesedéséről szóló közleményére, amelyben elfogadja, hogy "meg kell gyorsítani ... a megújuló energiaforrások kutatására, technológiafejlesztésére és demonstrációjára fordított állami támogatás ütemét ... Európában" (COM(2004)0366),

- tekintettel a Bizottságnak a harmadik országok állampolgárai által az Európai Közösség területén végzett tudományos kutatási tevékenység engedélyezéséről szóló irányelvre és két ajánlásra irányuló javaslataira (COM(2004)0178),

- tekintettel a Bizottság technológiai platformokkal foglalkozó szolgálatközi csoportja által összeállított jelentésre [9],

- tekintettel az innovációs cselekvési terv új változatának előkészítő munkáira, és a folyamatos konzultációkra a versenyképességi és innovációs keretprogram kidolgozása érdekében,

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0046/2005), mivel:

A. az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozása terén elért haladás az első lépés a lisszaboni stratégia végrehajtását illetően, beleértve a hatodik keretprogramot és egyéb kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket (KTD), politikai kezdeményezéseket, amelyek új lendületet adtak a kutatásnak, továbbá új eszközöket határoztak meg az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében,

B. a Bizottság következetesen lépett fel azáltal, hogy elsődleges fontosságot tulajdonított a kutatásnak és az innovációnak az EU új pénzügyi tervéről szóló javaslataiban, valamint akkor, amikor a hetedik keretprogram költségvetésének megkétszerezését javasolta; és mivel egyes nettó befizető tagállamok kérték a Közösség költségvetésének az Unió GDP-jének maximum 1%-ára történő csökkentését, és hogy a 2007- 2013 közötti pénzügyi terv legyen összhangban a Bizottságnak a hetedik keretprogram költségvetésének megkétszerezéséről szóló javaslatával,

C. a Kok-jelentés "Európa vonzerejének növelését a kutatók és tudósok számára" és "a kutatás és fejlesztés kiemelt fontosságú területté tételét" a sürgős fellépést igénylő politikai területek és a lisszaboni célok elérésének alapvető követelményei közé sorolta, és ugyancsak szükségesnek tartotta a holisztikus megközelítést az információs és kommunikációs technológia (ICT) fejlesztésének és felhasználásának biztosítására,

D. a Marimon-jelentés támogatja a hatodik keretprogram eszközeit és hangsúlyozza a kutatási programok folyamatos tervezésének szükségességét, azonban számos javító intézkedést javasol,

E. a Számvevőszék az ötödik keretprogramban végrehajtott közvetett KTD-intézkedések irányításáról szóló 1/2004. sz. különjelentésében megállapította, hogy az európai KTF-keretprogramok túl összetettek, és ez komoly problémákat okozott, különösen a kevésbé fejlett adminisztratív struktúrákkal rendelkező kisebb szervezeteknek,

F. az alapkutatás kulcsfontosságú a sikeres innovációhoz és az Európai Unió hosszú távú versenyképességéhez, európai szinten két éve hosszadalmas vitát folytatnak egy olyan szervezet szükségességéről (Európai Kutatási Tanács), amely tudományos autonómiát élvezve európai szinten támogatja az alapkutatást valamennyi tudományos területen,

G. becslések szerint az EU-nak 2010-re 700000 új, megfelelően képzett kutatóra van szüksége, ha el akarja érni azt, hogy a GDP 3%-át fordítsák kutatásra és fejlesztésre; és mivel a sikeres Marie Curie Programnak különösen fontos szerepet kell játszania a kutatók támogatásában,

H. nagy sebességű és kapacitású elektronikus távközlési hálózatok, valamint más ICT eszközök és infrastruktúrák megváltoztatják azt, ahogyan a kutatók egymással kommunikálnak, együttműködnek, fejlesztéseken dolgoznak, továbbá folyamatos és megfelelő közösségi támogatást kell biztosítani a GEANTprojekten belüli kutatási hálózati infrastruktúráknak,

I. javítani kell a magánkutatások keretfeltételein, mivel a 3%-os cél eléréséhez szükséges kutatási beruházások kétharmad részének az üzleti szférából kell származnia,

J. el kell érni, hogy a fiatalok ismét lelkesedjenek a tudomány iránt és ösztönözni kell őket, hogy hivatásszerűen foglalkozzanak a kutatással, továbbá különleges figyelmet kell fordítani a nők bekapcsolódásának megkönnyítésére,

K. a kutatók EU-n belüli mobilitása, valamint az EU és harmadik országok, az állami és magán kutatóközpontok, az egyetemek és az ipar, valamint a különböző üzleti szektorok közötti kétirányú mobilitás az új tudás, az innováció és a fenntartható fejlődés létrehozásának alapvető eleme,

L. az alacsony és közepes technológiai színvonalú kis- és mikrovállalkozások, beleértve a hagyományos vállalkozásokat, jelentős rejtett tartalékkal rendelkeznek az innováció, a technológiatranszfer és a kutatás és fejlesztés tekintetében, amelyet még mindig nem aknáztak ki eléggé, és amelyet támogatni kell a Kisvállalkozások Európai Chartája szellemében és irányelveivel összhangban,

M. jobb kapcsolatokra kell törekedni a kutatás világa és az ipar, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) között, különösen az üzleti szférát és az akadémiai intézeteket összekötő helyi hálózatok támogatásával; mivel intenzív vita folyik az európai technológiai kezdeményezésekről, és a közösségi szabadalom bevezetése előfeltétele a sikeres európai kutatási politikának,

N. erőfeszítéseket kell tenni a hatékonyabb kutatási és innovációs politika támogatása érdekében az olyan kísérő politikák figyelembe vétele révén, mint a belső piac teljessé tétele, valamint egy olyan szellemi tulajdont védő rendszer létrehozásával, amely egyensúlyt kíván teremteni a védelem és a verseny között, jobb hozzáférést biztosítva a KKV-knak, és támogatva a köz- és a magánszféra új technológiákba és tartalmakba történő beruházását,

O. az európai gazdaság versenyképességi problémája részben abból a "paradox" helyzetből adódik, hogy létrejönnek az új tudományos ismeretek (amelyek bőségesen megtalálhatók az EU-ban), ugyanakkor nem elégséges mértékben alakítják át ezt az ismeretet innovációvá és főként termeléssé; mivel az iparnak a pénzügyi támogatások prioritásainak meghatározásába történő bevonása talán javít ezen a helyzeten, ezért erőfeszítéseket kell tenni az ipar bevonására és a KKV-k helyzetének javítására a hetedik keretprogramon belül,

P. a KKV-k jelenlegi marginalizálódásának megállítása érdekében tanácsos lenne az innovációban játszott szerepük támogatásának olyan új, hozzájuk igazított módszereit felkutatni, amelyek magukba foglalják:

- a támogatás és az igazgatás egyszerűsített szabályait, különösen a kisebb "támogasd az elején és értékeld a végén" intézkedések esetében,

- a regionális tematikus csoportok (klaszterek) és ezek európai hálózatának támogatását, különös figyelemmel annak szükségességére, hogy a kiutalt támogatások legnagyobb része ki legyen jelölve az innovatív KKV-knak (a csoportoknak/hálózati szervezeteknek kiutalt részesedés korlátozása),

Q. jobb együttműködésre kell törekedni a kutatási költségvetés, a strukturális alapok és minden egyéb állami és magán finanszírozási forrás között európai uniós, nemzeti és regionális szinten,

Európa jobbat érdemel

1. hangsúlyozza az Európai Alkotmány által a kutatás területén az EU-ra ruházott új hatásköröket (III-248-255. cikkek), nevezetesen az EKT kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy az új jogi kerettel összhangban cselekedjen;

2. kiemeli, hogy a kutatás és a tudás igen elismert az EU-ban, de azt is, hogy Európában a kutatással foglalkozó szervezetek és vállalatok nem értek el elegendő sikert a jó ötletek hasznosításában, illetve azok hasznot hajtó és munkahelyteremtő kezdeményezésekké történő átalakításában; ezen a helyzeten a kutatási terveknek a társadalmi kérdésekhez és technológiai innovációs szükségletekhez történő igazításával lehet javítani;

3. támogatja a jövőbeli EU-kutatáspolitikára vonatkozóan a Bizottság közleményében bemutatott átfogó iránymutatásokat; hangsúlyozza, hogy az EKT létrehozása csak akkor lehetséges, ha a kutatástámogatás növekvő hányadát fordítja az Unió arra, hogy szorosabban hangolják össze az európai, nemzeti és regionális kutatási politikát, mind témáikat, mind támogatásukat illetően, és ha ez a támogatás kiegészíti a tagállamokban és a közöttük folyó kutatási politikát; elvárja a Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy kövessék a Kokjelentésben található, a kutatásnak a lisszaboni célok elérésében játszott szerepét kiemelő megállapításokat, méghozzá a szükséges politikai lendület és pénzügyi források hetedik keretprogram számára történő biztosításával;

4. kéri, hogy az EKT intézményeinek kialakítása során a tagállamok és az uniós intézmények ugyanazzal a határozottsággal járjanak el, amelyet az egységes piac és a monetáris unió létrehozásánál tanúsítottak; a hetedik keretprogramnak többnek kell lennie egy egyszerű "újabb keretprogramnál", a lisszaboni célkitűzések megvalósítása érdekében jelentősen gazdagítani és módosítani kell;

5. határozottan úgy véli, hogy Európa versenyképesebbé tételéhez nagyobb pénzügyi támogatásra van szükség a kutatás és az innováció terén; tekintettel az EU új hatásköreire a kutatás területén és a 25, illetve hamarosan még több tagállamra történő bővítésre; a keretprogram költségvetésének az uniós tagállamok GDP-jében képviselt százalékos aránya legalább megkétszerezésére hív fel és sürgeti a tagállamokat, hogy ezt olyan minimumnak tekintsék, amelyet nem kérdőjeleznek meg a pénzügyi tervről folytatott tárgyalások során; felkéri a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramot a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozó javaslatával összhangban készítse el és védje meg azt a javaslatot, amely szerint az EU költségvetését jóval a GDP 1%-a felett kell megállapítani;

6. felhívja azokat a tagállamokat, amelyek a strukturális alapokból támogatásokra jogosultak, hogy ezeknek a forrásoknak egy jelentős részét a kutatási téren meglevő hátrányaik ledolgozására fordítsák;

7. felhívja a tagállamokat a szükséges erőfeszítések megtételére annak érdekében, hogy teljesítsék azokat a nemzeti kutatási-fejlesztési célkitűzéseiket, amelyeket ők maguk állapítottak meg a barcelonai Európai Tanács ülésén; úgy ítéli meg, hogy az EU kutatási-fejlesztési beruházásainak el kell érnie 2010-re a GDP 3%-át, és különösen a nemzeti kutatási-fejlesztési költségvetéseket kell megemelni az ezen célkitűzésnek megfelelő mértékre; felhívja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok eleget tesznek-e kötelezettségvállalásaiknak, különösen azok a tagállamok, amelyek az európai átlag alatt teljesítenek;

8. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a régiók és a regionális hatóságok vegyenek részt a kutatási és innovációs beruházások fokozásában, különösen a 3%-os célkitűzéssel kapcsolatos regionális kutatási és innovációs stratégiák végrehajtásában (a barcelonai Európai Tanács 2002. márciusi ülése), kéri a kutatás regionális dimenzióinak fontolóra vételét a hetedik keretprogramba tartozó tevékenységek meghatározása során, és felhívja a tagállamokat, hogy egy hiteles EKT megvalósítása érdekében együttműködve szüntessék meg azon akadályokat, amelyek továbbra is fennállnak, amikor egy vagy több ország határmenti régiói együttműködnek a kutatás és innováció területén;

9. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai egyetemeken "kiválósági központokat" (Centre of Excellence) fejlesszenek ki a tudomány és kutatás különböző szakterületein; úgy véli, hogy ennek eléréséhez növekvő mértékű tagállami és európai uniós támogatás szükséges, valamint kiegészítő európai uniós támogatás azon diákok részére, akik olyan egyetemeken végzik tanulmányaikat, amelyek más tagállamokból vonzzák a polgárokat;

10. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak nagy gondot kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy az EU kutatástámogatása soha ne lépjen a nemzeti támogatások helyébe, hanem, hogy a támogatás mindkét formája együtt vezessen az átfogó támogatások növekedéséhez; megállapítja, hogy jelenleg az egyes tagállamok szintjén számos olyan fontos nemzeti kutatási projekt létezik, amely nem szükségképpen lesz jogosult arra, hogy európai uniós forrásokból kapjon támogatást;

11. úgy véli, hogy a hetedik keretprogramot az "európai paradoxon" feloldására szolgáló eszközként lehet használni, amely paradoxon szerint az európai állami kutatás minősége és mennyisége mindent összevetve kiváló, csak a kutatási eredmények kereskedelmileg életképes termékekké és szolgáltatásokká történő alakítása marad el messze az Egyesült Államok és Japán gyakorlata mögött;

12. kéri a keretprogramok időtartamának a pénzügyi terv időtartamával való összhangba hozását a Bizottság tervező tevékenységének jobb összehangolása érdekében, amennyiben a pénzügyi tervekről ötévente állapodnak meg, ami ezáltal lefedi az egyes európai parlamenti ciklusokat; rendelkezéseket kell alkotni egy folyamatos programrendszerről, beleértve egy félidős értékelést is, annak érdekében, hogy a célokat szükség szerint módosítani lehessen, és rendelkezéseket kell alkotni azon eljárásokról, amelyek az Európai Parlament számára lehetővé teszik a véleményalkotást a módosításokról;

13. meg van győződve a hatodik és hetedik keretprogram közötti folytonosság szükségességéről, ugyanakkor üdvözli a Marimon-jelentésben szereplő javaslatokat, különösen azokat, amelyek az egyszerűbb és világosabb igazgatási eljárásokkal kapcsolatos igényre vonatkoznak, beleértve a világosabb és lényegretörőbb ajánlati felhívásokat, a különböző szerződési modellek nagy számának csökkentését, egy egyszerűsített költség-elszámolási rendszer bevezetését és az előre meghatározott kritikus tömeg elkerülésének szükségességét; különösen úgy véli, hogy széles körben el kell terjeszteni a kétlépcsős elbírálási eljárást a hatékonyság növelése, és a pályázók, elsősorban a KKV-k és a helyi hatóságok költségeinek csökkentése érdekében;

14. azt javasolja, hogy a költségvetési átláthatóság pontos jelentéstételt követeljen meg arról, hogy mely támogatások kerülnek a különböző résztvevőkhöz, beleértve a cégek mérete közötti jobb különbségtételt;

15. úgy véli, hogy erősíteni kell a nemzetközi kutatási együttműködést - méghozzá elsősorban az Európai Szomszédsági Politika keretében - az EU szomszédaival, pl. a földközi-tengeri és a balkáni országokkal, Oroszországgal és az új független államokkal, a csatlakozási tárgyalások során, valamint az AKCS-országokkal is;

16. úgy véli, hogy a hetedik keretprogramnak folyamatosan értékelnie kell az eredményei tudományos minőségét és ennek megfelelően képesnek kell lennie témái és eljárásai módosítására;

17. emlékeztet arra, hogy az EU számos versenytársa sokkal bőkezűbb állami támogatást juttat a hosszú távú kutatási projekteknek, mint az EU; aggódik annak lehetősége miatt, hogy az állami támogatásról szóló európai uniós szabályozás megakadályozza az ilyen hosszú távú kutatások végrehajtását; attól tart, hogy az EU hosszú távon elveszítheti versenyképességét, ha a hosszú távú kutatást és az alapkutatást nem finanszírozzák megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az állami támogatásokról szóló jelenlegi szabályokat azokban az esetekben, ahol a kutatási projektek potenciális gazdasági hasznát csak hosszabb távon lehet lemérni;

18. fenntartja, hogy a régiókat be kell vonni a beruházási erőfeszítésekbe, ha a barcelonai Európai Tanácson 2002-ben kitűzött 3%-os célt el akarják érni; örömmel üdvözli azt a tényt, hogy regionális kutatási és innovációs stratégiákat alkottak a fenti cél elérése érdekében, és reméli, hogy ezeket ösztönözni is fogják; kéri, hogy vegyék figyelembe a kutatás regionális dimenzióját a hetedik keretprogramban elvégzendő tevékenységek meghatározása során;

Alapkutatás és az Európai Kutatási Tanács

19. kéri, hogy hamarosan hozzák létre az Európai Kutatási Tanácsot a Bizottság javaslatával és a Mayorés a Kok-jelentésben foglaltakkal összhangban, de kéri a Bizottságot, hogy ezt a testületet a már fennálló testületekkel együtt (Közös Kutatási Központ, Kutatási Főigazgatóság és mások) értékelje, az átfedések elkerülése érdekében;

20. határozottan úgy véli, hogy az Európai Kutatási Tanácsnak támogatnia kell az európai szintű alapkutatást valamennyi tudományos területen a tudományos kiválóság alapján, európai hozzáadott értéket teremtve az egész Európára kiterjedő verseny és az alkotóképesség legmagasabb szinten történő támogatása révén;

21. fontosnak tartja, hogy az Európai Kutatási Tanács kellően megalapozott, tudományos értékeléseiben független, míg létrehozói felé pénzügyileg elszámoltatható, de tevékenysége és a kutatási projektek kiválasztása során önálló legyen; kéri a Bizottságot, hogy készítse el az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram költségvetésén belül történő megvalósításához szükséges kiegészítő pénzügyi intézkedések rendszerét az egyértelműen az igazgatásra előirányzott összegek feltüntetésével; úgy ítéli meg, hogy az európai támogatás következményeként nem szabad csökkenteni a nemzeti programok támogatását; nyomatékosan ajánlja, hogy az Európai Kutatási Tanács ne növelje a bürokráciát és ne lassítsa le a javaslatok értékelését;

22. javasolja, hogy az Európai Kutatási Tanácsot egy igazgatótanácsnak és egy tekintélyes európai tudósokból álló tudományos bizottságnak, illetve a versenyszektor és az ipar képviselőinek kell irányítania; világszintű szakértői hálózatot kell felállítani a javaslatok értékelésére; az irányítószervekben és a szakértői hálózatban érvényesülnie kell a nemek közötti egyenlőségnek; az igazgatótanács és tudományos bizottság kiválasztásának kritériumait a kiválóságra és a szakértelemre kell alapozni az átláthatóság megőrzése és az Európai Kutatási Tanács tekintélyének megőrzése érdekében; úgy ítéli meg, hogy az Európai Kutatási Tanácsot, egy rövid átmeneti időszakot követően, az EK-Szerződés 171. cikke alapján kell létrehozni; úgy ítéli meg, hogy a hetedik keretprogram részvételi szabályainak ezen iránymutatást figyelembe kell venniük;

Emberi erőforrások

23. felhívja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy tekintsék elsődleges fontosságúnak a nők hozzáférését a kutatáshoz és pályafutásuk előrehaladásának ösztönzését, beleértve a támogató intézkedéseket is; javasolja a nőket a tudományos képzéstől eltérítő kulturális sztereotípiák és akadályok leküzdésére irányuló európai kezdeményezések elindítását;

24. ösztönzi a tagállamokat, hogy értékeljék át oktatási rendszerüket annak érdekében, hogy a tudományos ismereteket nagyobb mértékben oktassák az iskolákban és egyetemeken, és támogassák azokat a diákokat, akik ezen a területen szándékoznak szakmai pályára lépni;

25. határozottan úgy véli, hogy a sikeres, és a pályázók által is üdvözölt Marie Curie Programot folytatni kell a meglevő eszközökkel, és azt is biztosítani kell, hogy a nemzetközileg elismert magas szintű tudósok, beleértve a fiatalabb nemzedéket is, az európai kutatói munka mellett döntsenek; elismeri a Marie Curie intézkedések sikerét, és a finanszírozásuk jelentős növelését ajánlja;

26. határozottan úgy véli, hogy mind a tagállamok, mind az EU szintjén meg kell teremteni a feltételeket a kutatók mobilitásának javításához tudományos pályafutásuk minden szakaszában azáltal, hogy a mobilitást "tömegjelenséggé" teszik, mind az alacsonyabb szintű nem állandó akadémiai állásokban, mind az állandó állások szintjén, beleértve az ipar, az egyetemek és a kutatóközpontok, valamint a különböző üzleti szektorok közötti kétirányú mobilitást; a kutatói karrierek és a fizetések európai uniós szintű harmonizálását kulcsfontosságú lépésnek tekinti a kutatók mobilitásának az EKT egyik pillérévé tétele irányába; e tekintetben nagy előrelépés lenne, ha európai uniós szinten egyértelmű közös normákat állítanának fel az akadémiai pályához való hozzáférés szabályozására, és így az "európai képesítés" megszerzése lehetővé tenné a fiatal kutatók tagállami egyetemek és kutatóközpontok általi szerződtetését;

27. kéri a tagállamok doktori okleveleinek kölcsönös elismerését a kutatók és tudósok mobilitása előtt álló akadályok lebontása és egy egységes EKT megszilárdítása érdekében;

28. hangsúlyozza, hogy világszínvonalú kutatási épületek, létesítmények és infrastruktúrák biztosítása kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy az európai tudományos és kutatási központok vonzók legyenek a világ legjobb kutatói számára, és hogy világszínvonalú kutatási eredményeket érjenek el, és ezért támogatja a Bizottság javaslatát, hogy fordítsanak pénzt erre a célra; kéri, hogy az Európai Kutatási Infrastruktúra Stratégia Fórumának biztosítsanak nagyobb szerepet az európai infrastruktúrapolitika létrehozásában;

29. sürgeti az európai egyetemeket, kutatóintézeteket és kutatásorientált vállalatokat, hogy lazítsák fel karrierstruktúrájukat és hierarchiájukat annak érdekében, hogy így ösztönözzék fiatal és leginnovatívabb tudósaikat, beleértve a nagyobb pénzügyi juttatásokat, a mellékes jövedelmek és a magasabb fizetés formájában megjelenő pénzügyi juttatásokat;

Technológiaátadás

30. úgy véli, hogy a technológiai innovációra a hetedik keretprogramban különös figyelmet kell fordítani; lényegesnek tartja, hogy az európai kutatási politikát hangolják össze a megfelelő vállalkozási és iparpolitikával;

31. üdvözli az európai "technológiai platformokra" és közös technológiai kezdeményezésekre, mint a stratégiai kutatási és fejlesztési napirendek bizonyos technológiai területeken történő végrehajtásának eszközeire irányuló javaslatot; hangsúlyozza a technológiai platformok mint az ipar, a kutatási szervezetek, a helyi intézmények és más érdekelt felek egymáshoz közelítése eszközének fontosságát, és hangsúlyozza a KKV-k részvételének megkönnyítését célzó intézkedések iránti igényt;

32. úgy véli, hogy a kutatást össze kell kapcsolni a politikai prioritásokkal, a koherencia biztosítása érdekében;

33. határozottan ajánlja, hogy a kifejezetten a KKV-kre szabott olyan eszközöket, mint a STREP-et (különleges célzott kutatási projekt), a kooperációban végzett kutatást (korábban CRAFT) és a kollektív kutatás forrásait, valamint az ezekhez való hozzáférhetőséget növeljék, a projektek engedélyezésének kritériumait tegyék rugalmasabbá és a projektek sikeréhez adjanak nagyobb és igazságosabb esélyt; ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el pénzügyi és egyéb kezdeményezéseket az ipari innováció előmozdítására, beleértve az EUREKA-hoz történő kapcsolódást, különös tekintettel a KKV-kre; ajánlja a KKV-knek szabadalmi licenszek megszerzésére szolgáló támogatás nyújtását; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy minden egyes tematikus költségvetés egy részét visszaforgatott tőkekockázati beruházásként utalja ki a mikro- és kisvállalkozások számára fix összegű juttatások formájában, egyszerűsített, racionalizált kiválasztási eljárásokkal, utána pedig minimális adminisztrációval;

34. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a technológiai platformok és a "társadalmi szempontok által motivált kutatási platformok" kidolgozását társadalmi szempontok által motivált kutatási konzorciumok kialakítása érdekében, amelyek kutatási területe az európai társadalmi szférában a főbb kihívások körül helyezkedik el, azaz az európai közös demográfiai változások és a környezetvédelmi területen jelentkező kihívások körül;

35. támogatja a bürokrácia racionalizálását ebben a programban, különösen a KKV-k vonatkozásában;

36. az innováció támogatása érdekében kéri, hogy az alapoknak egy előre meghatározott, tekintélyes részét a hetedik keretprogram legfontosabb részét képező "együttműködésben végzett kutatás céljára" tartsák fenn a KKV-k és a kutatási intézmények közötti együttműködés részére;

37. felhívja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy többek között a helyi és regionális hatóságok, illetve más megfelelő intézmények részvételével segítsék elő a regionális technológiai fejlesztőközpontok létrehozását, illetve állami pénzügyi eszközökkel (Európai Beruházási Alap, strukturális alapok, regionális alapok) ösztönözzék a magán kockázati tőke használatát (kiegyenlítő hatás) a regionális kockázati tőkealapok létrehozása céljából (elsődlegesen kockázati tőke alapok), amelyek - a technológia fejlesztőközpontokkal folytatott szoros együttműködésben működtetett állami-magán kockázati alapokként - fontos előfeltételei az induló vállalkozások által megtervezett új csúcstechnológiai projektek hatékony finanszírozásának;

38. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az ipari kutatás helyzetére, mivel ez a kutatásra fordított teljes források nagy hányadát használja fel;

39. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be a KKV-kat szolgáló gyorskereső rendszer létrehozásáról szóló rendelkezéseket, amely lehetővé tenné számukra, hogy gyorsan felbecsülhessék a kutatási projektek pénzügyi támogatásának valószínűségét;

40. határozottan ajánlja, hogy a keretprogramnak ösztönöznie kell a tudományos csoportok (klaszterek) és a regionális hálózatok létrehozását, bevonva a KKV-kat, és támogatnia kell a tagállamokban jelenlévő kezdeményezéseket;

41. határozottan úgy véli, hogy a kutatás és fejlesztés támogatására szolgáló egyéb finanszírozási és támogatási mechanizmusokat (EBB, strukturális alapok, nemzeti állami és magánalapok, EUREKA) hatékonyabban és összehangoltabban kell felhasználni a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására; ezért javasolja, hogy a tagállamok a régiókkal együttműködésben hozzanak létre kapcsolatot a strukturális politika 2. célkitűzése alá tartozó nemzeti működési programok és a keretprogram támogatására pályázó projektek között;

42. felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik kutatási keretprogram benyújtásával tisztázza az európai hozzáadott érték fogalmát, és jelöljön ki olyan kutatási területeket, amelyeknek valamennyi tagállamban az emberek számára egyértelmű célkitűzései közös európai projektekkel megvalósíthatók;

43. támogatja a nemzeti kutatási programok közötti fokozott együttműködést; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon kezdeményezéseket az EK-Szerződés 169. cikk alapján;

44. felhívja a Bizottságot, hogy kössön megállapodásokat az iparral a stratégiai kutatások fokozására;

Elsődleges tematikus szempontok

45. úgy véli, hogy az elsődleges tematikus szempontok meghatározásának, amit az Európai Parlament és a Tanács hetedik keretprogramról hamarosan meghozandó határozatába fel kell venni, tükröznie kell a liszszaboni menetrend stratégiai prioritásait, ezenkívül ezen szempontoknak az európai, nemzeti és regionális intézmények, a tudományos közvélemény, valamint a civil társadalom és a versenyszektor résztvevői közötti hatékony vita eredményének kell lenniük;

46. úgy ítéli meg, hogy a hetedik keretprogramnak a folytonosság fenntartása érdekében építenie kell a hatodik keretprogram kutatási területeire; azonban kiemelten kell kezelnie a tudomány és technológia azon kulcsfontosságú területeit, amelyek fontos szerepet játszanak az európai versenyképesség fokozásában, a munkahelyteremtésben és a polgárok jólétének növelésében, és ebben a tekintetben - az űrkutatás és a viszonylag új kutatási területnek számító kutatás felvételének támogatása mellett - úgy véli, hogy a hetedik keretprogramnak megfelelő támogatást kell nyújtania az alábbi kutatási területeknek:

a) élettudományok (beleértve a biotechnológiát, az idegrendszerrel foglalkozó tudományt, valamint a preventív gyógyászatot és a közegészségügyet),

b) valamennyi létező és jövőbeni szén-dioxid kibocsátásával nem járó energiaforrás, (különösen a megújuló energia és energiahatékonyság),

c) információs és kommunikációs technológia (ICT),

d) nanotechnológia, új anyagok és termelési eljárások,

e) kémia;

47. úgy véli, hogy a világszerte növekvő környezeti veszélyekkel való szembenézéshez alapvetően fontos, hogy az európai kutatáspolitika erőteljesen támogassa a kutatás-fejlesztést a természeti kockázatok területén;

48. úgy véli, hogy az EU-nak biztosítania kell a fejlődő országok polgárait érintő betegségeknek a jelenleg alulfinanszírozott kutatása finanszírozását;

49. úgy ítéli meg, hogy a hetedik keretprogramnak támogatnia kell a kutatási-fejlesztési tevékenységet a lassabban növekvő tudományos szakterületek és gazdasági ágazatok rendkívül innovatív területein is;

50. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unióban külön intézkedésekkel hozzák közelebb a tudományt - például fontos tudományos és technológiai kérdésekről szóló nyilvános viták kezdeményezésével - az állampolgárokhoz, és ennek tükröződnie kell az európai kutatáspolitikában és az elkövetkező keretprogramban;

51. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet az állatok védelmére, elsősorban az állatkísérletek alternatíváinak támogatásával, másodsorban pedig az általa finanszírozott projektekben alkalmazott állatkísérletek számának minimumra csökkentésével;

52. úgy ítéli meg, hogy nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a keretprogramban az interdiszciplináris kutatásnak az új impulzusok és távlatok megnyitása érdekében;

***

53. utasítja Elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] Az Európai Unió Tanácsa, 2004. november 26. (angol) - 14687/04 (Sajtó: 323).

[2] HL L 232., 2002.8.29., 1. o.

[3] HL C 87. E, 2004.4.7., 60. o.

[4] HL C 103. E, 2004.4.29., 838. o.

[5] http://www.ercexpertgroup.org/documents/ercexpertgroup_final_report.pdf.

[6] http://www.cordis.lu/fp6/instruments_review/.

[7] http://europa.eu.int/comm/councils/bx20041105/kok_report_en.pdf.

[8] http://europa.eu.int/comm/dgs/information_society/evaluation/pdf/5_y_a/ist_5ya_final_140105.pdf.

[9] ftp://ftp.cordis.lu/pub/technology-platforms/docs/tp_report_defweb_en.pdf.

--------------------------------------------------