52005DC0515

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.10.2005

COM(2005) 515 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Tempus program 2004-es éves jelentése

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Tempus program 2004-es éves jelentése

1. ELőSZÓ

A Tempus III Program (2000-2006) 27 partnerország felsőoktatási rendszerének fejlesztésére összpontosít, az Európai Unió tagállamainak intézményeivel való együttműködésen keresztül. A felsőoktatási intézmények különleges jelentőséggel bírnak a társadalmi és gazdasági átmenet folyamata, valamint az interkulturális párbeszéd terén; ezen intézmények továbbá a szaktudás és a humán erőforrás gyűjtőhelyéül is szolgálnak, valamint a vezetők új generációinak képzését biztosítják.

A Tempus program részletes leírása a következő honlapon található:

http://europa.eu.int/comm/education/programmes/tempus/index_en.html

Ezen éves beszámoló a Tempus programot létrehozó tanácsi határozat (HL L 120., 1999. május 8.) 11. cikkének megfelelően kerül bemutatásra.

2. A TEMPUS VÉGREHAJTÁSA 2004-BEN: FőBB INTÉZKEDÉSI TERÜLETEK

A Tempus program 2004-es végrehajtását többek között a 2003 novemberében nyilvánosságra hozott félidős értékelés következtetései és ajánlásai irányították. Az értékelés megerősítette a program hasznosságát a felsőoktatás reformjának és fejlesztésének támogatásában, valamint igazolta beavatkozási logikájának és az irányítással kapcsolatos megközelítéseinek helyességét. A következő ajánlások különösen fontos szerepet játszottak a program 2004-es végrehajtásában:

- Meg kell erősíteni az egyes országokra jellemző prioritások meghatározásának folyamatát, a partnerországok oktatásügyi hatóságaival folytatott strukturáltabb párbeszéd révén.

- A Tempus-források felhasználását a program leghatékonyabb tevékenységeire kell fordítani, azaz a mobilitás és a csereprogramok elősegítésére, illetve tanulmányi programok megújítására.

- A nemzeti hatóságokat aktív fellépéssel kell meggyőzni a program jelentőségéről és hatékonyságáról.

- A helyszíni ellenőrzést szelektív alapon újra be kell vezetni.

Ebből kifolyólag a Tempus főbb intézkedési területei 2004-ben a következők voltak:

1. A program hatásának maximalizálása megerősített, felülről lefelé irányuló (top-down) megközelítésen keresztül, valamint fokozott szakpolitikai párbeszéd és strukturáltabb intézkedések segítségével;

2. A mobilitás fokozása egyéni mobilitási támogatások előnyben részesítésével;

3. Kiválasztási és ellenőrzési eljárások alkalmazása és megerősítése;

4. A nemzeti Tempus irodák szerepének jobb meghatározása.

A Tempus III-at létrehozó tanácsi határozat (HL L 120., 1999. május 8.) 12. cikkének megfelelően a jövőbeni Tempus program elkészítésekor figyelembe vették a félidős értékelésről szóló jelentés megállapításait.

A Tempus III program félidős értékeléséről szóló jelentését, amelyet 2003 novemberében hoztak nyilvánosságra, az alábbi honlapon lehet elérni:

http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/evalreports/index_en.htm#TempusIIIinterim1 .

Az Európai Bizottságnak a Tanácshoz intézett, a Tempus III időközi értékelésről szóló 2004. március 8-i jelentését szintén ezen a honlapon lehet megtekinteni.

3. MEGERőSÍTETT FELÜLRőL LEFELÉ IRÁNYULÓ (TOP-DOWN) MEGKÖZELÍTÉS

3.1. Fokozott szakpolitikai párbeszéd

2004-ben az Európai Bizottság fokozni kívánta a partnerországok felsőoktatásért felelős hatóságaival folytatott szakpolitikai párbeszédet. 2004 márciusában és áprilisában Brüsszelben egy sor kétoldalú találkozót rendeztek. E párbeszéd célja az volt, hogy jobban megismerjék a felsőoktatás helyzetét a partnerországokban, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a Tempuson keresztül történő együttműködésnek a legnagyobb hatása lehet (és hogy evégből jobban meghatározzák a nemzeti prioritásokat), illetve hogy fokozzák az uniós együttműködést a felsőoktatásban.

Annak ellenére, hogy az országok a felsőoktatási rendszereik fejlettségi szintje és szervezése tekintetében különbözőek, a párbeszéd mégis meglepő mértékű hasonlóságot tárt fel az országok főbb célkitűzéseik vonatkozásában, melyek: a minőség biztosítása, akkreditáció, a felsőoktatás elérhetővé tétele, illetve az oktatás és a munkaerőpiaci szükségletek összehangolása.

Az európai Tempus-partnerországok természetszerűleg részt vesznek abban a reformfolyamatban, amelyen a bolognai folyamat nyomán Európa jelenleg keresztülmegy. A párbeszéd megerősítette, hogy a legtöbb nem európai partnerország szintén reformfolyamatokat indított el, amelyek célja az európai felsőoktatási rendszerhez történő felsorakozás, a bolognai folyamat mentén.

A kétoldalú tárgyalásokat 2004 júliusában egy együttes ülés követte, amelyen jelen voltak a tagállamok képviselői, illetve a Tempus-partnerországok oktatásügyi minisztériumainak képviselői. Az ülés különösen két témára összpontosított, amelyek a partnerországokban jelenleg végbemenő felsőoktatási reformok legfontosabb vitapontja, nevezetesen a minőségbiztosítási rendszerek, illetve az egyetemek és vállalatok közti együttműködés.

A minőségbiztosítási stratégiák és -mechanizmusok általánossá tétele kulcsfontosságú szerepet játszik a partnerországok felsőoktatási reformprogramjában. Több partnerország tesz olyan lépéseket ezen a területen, amelyek szorosan igazodnak az EU-tagállamokban zajló fejleményekhez.

A partnerországok rendkívül fontosnak tartják az oktatás és a munkaerőpiaci szükségletek összehangolását. Több partnerország hangsúlyozta, hogy a jelenlegi és a várható munkaerőpiaci szükségletek alaposabb elemzésére van szükség annak érdekében, hogy a felsőoktatási struktúrákat hozzájuk tudják igazítani. Messzemenően egyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani az egyetemi-vállalati együttműködést annak érdekében, hogy a hallgatók könnyebben tudjanak érvényesülni a munkaerőpiacon. Ennek ellenére a megbeszélésekből azt derült ki, hogy csak kevés ország dolgozott ki stratégiákat az ilyenfajta szükséglet kielégítése érdekében. Az Európai Bizottság 2005-ben tanulmányozni kívánja ezt a témát: ismertetve a Tempus eddigi, illetve további szerepét az egyetemi-vállalati együttműködés fejlesztésében.

3.2. Közös európai projektek

A fokozott szakpolitikai párbeszéd eredményeképpen a partnerországok hatóságai és az Európai Bizottság megegyezett a közös európai projekteket érintő nemzeti prioritásokról. Ezen prioritások célja, hogy közelebbi kapcsolatot létesítsenek a Tempus-projektek és a partnerországok nemzeti reformprogramja között, ily módon maximalizálva a program hatását.

A közös európai projektek (JEP) támogatják azokat az innovatív többoldalú kezdeményezéseket, amelyekben részt vesz legalább egy partnerországi egyetem, egy uniós tagállambeli egyetem és egy más uniós tagállambeli egyetemi vagy egyetemen kívüli konzorcium egy tagja. A közös európai projektek célja, hogy az uniós egyetemek szaktudást adjanak át a partnerországi intézményeknek a tanterv- és intézményfejlesztés, valamint az egyetemirányítás területén. A közös európai projektek a teljes évi Tempus-finanszírozás 82%-át veszik fel. 2004-ben az Európai Bizottság 111 közös európai projektet finanszírozott, körülbelül 44 millió eurós közösségi hozzájárulásból.

3.3. Strukturális és kiegészítő tevékenységek

2003 végén egy újfajta Tempus projektet indítottak el – a strukturális és kiegészítő tevékenységekét (SCM-ek). Ezt a fajta projektet azért vezették be, hogy támogassák a partnerországoknak a felsőoktatási reformstratégiák kidolgozása és végrehajtása terén tett erőfeszítéseit. A projekt megerősíti a program felülről lefelé irányuló (top-down) megközelítését azáltal, hogy a partnerországok felsőoktatási hatóságainak szoros bevonását tűzi ki. Az SCM-ek jellegzetesen horizontális kérdéseket kezelnek, úgymint a kreditátviteli rendszer bevezetése, minőségbiztosítási rendszerek, a képesítések elismerése vagy az egyetemi-vállalati együttműködés. A program e formája alatt futó projekteket a nemzeti oktatásügyi hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A projektek közvetlen partnerei rendszerint nemzeti vagy regionális szervek.

A Tempus-partnerországoknak a bolognai folyamat iránti általános érdeklődése miatt 2004-ben egy közös Tempus/Socrates pályázati felhívás került kiírásra, amelynek célja a bolognai folyamattal kapcsolatos projektek támogatása volt. A Tempus-partnerországok intézményeit arra ösztönözték, hogy pályázatokat nyújtsanak be az SCM-ek keretein belül. A tíz kiválasztott projekt célja többek között a bolognai folyamatot támogató csoportok létrehozása és a Tempus-partnerországoknak a bolognai folyamattal kapcsolatos konferenciákba és szemináriumokba történő részvételének elősegítése.

Ha megvizsgáljuk azt a SCM-ekre vonatkozó három pályázati felhívást, amelyeket ezen új eszköz 2003. októberi létrehozása után írtak ki, akkor láthatjuk, hogy az azóta finanszírozott SCM-ek száma egyenletesen oszlik el a Tempus által lefedett különféle régiók között.

Célkitűzéseik rövid elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb projekt (az összes projekt 58%-a) a bolognai folyamat intézkedési területeihez kapcsolódik, és két fő irányuk a következő: 1) tájékoztatás, a bolognai folyamatot támogató csoportok felállításának segítségével; és 2) felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek megtervezése. Ez utóbbi különösen népszerű a Tacis régióban (itt a kiválasztott SCM-ek negyede a minőség javításához kapcsolódik). A Nyugat-Balkánon a bolognai folyamattal összefüggő SCM-ek az összes projekt 72%-át teszik ki, ami egészen természetes, mivel a régió valamennyi országa aláírta a bolognai nyilatkozatot.

Az SCM-ek az egyetemi tevékenységek és szolgáltatások korszerűsítését támogató eszközként is szolgálnak (az összes SCM 35%-a ilyen), ahol a hangsúly a képzési programok korszerűsítésén és újjászervezésén, az információs és kommunikációs technológiák használatán, illetve a nemzetközi kapcsolatok erősítésén (és a tanárképzés korszerűsítésén) van.

Az SCM-eket még mindig nem használják ki kellőképpen a rendszerrel összefüggő kérdések és a felsőoktatási szektor általános reformjának kezelésében: ezek a típusú projektek az összes SCM-ek csupán 7%-át teszik ki és legfőképpen a MEDA régióban összpontosulnak.

3.4. Regionális Tempus-konferencia Közép-Ázsiában

2004 novemberében az Európai Bizottság szolgálatai az Üzbég Köztársaság Felsőoktatási és Specializált Középfokú Oktatási Minisztériumával közösen Taskentben Tempus-konferenciát szervezett, amelynek témája a közép-ázsiai felsőoktatási reform volt. A konferencia célkitűzései a következők voltak: a partnerországok reformfolyamait érintő információcsere és vita, a résztvevők értesítése a bolognai folyamat legfrissebb fejleményeiről és annak vizsgálata, hogy miképpen tud a Tempus program továbbra is hozzájárulni a felsőoktatási rendszerek minőségének korszerűsítéséhez és javításához a térségben. A konferencián jelen lévő mind az öt közép-ázsiai küldöttség kifejezte országuk arra irányuló szándékát, hogy alkalmazni fogják a bolognai folyamat alapjául szolgáló elveket. Ezenkívül ismertették, hogy milyen módosításokat vezetnek be a felsőoktatási rendszerekbe és a jogszabályokba annak érdekében, hogy ezeket a bolognai elvekkel összhangba hozzák.

4. AZ EGYÉNI MOBILITÁS MEGERőSÍTÉSE

A program harmadik fázisának értékelése megerősítette mind az egyetemi alkalmazottak, mind pedig a hallgatók mobilitásának jelentőségét, valamint hangsúlyozta az emberek közötti közvetlen együttműködés fontosságát, amelyhez a Tempus biztosít támogatást. 2004 előtt ez a tevékenység csupán korlátozott mértékben létezett. Azzal, hogy a Tempus programot kiterjesztették a Földközi-tenger déli és keleti részén fekvő partnerországokra, megnőtt az ilyen projektek iránti kérelmek száma ami megerősítette a többi régióból származó visszajelzéseket, amelyek szerint kívánatos lenne a támogatások számának növelése. Az egyéni mobilitási támogatásokat hasznos és rugalmas eszköznek tartják a partnerségek kialakításához és a projektjavaslatok kifejlesztéséhez, valamint a know-how, a tapasztalat és a bevált gyakorlatok kicserélésének megkönnyítéséhez, amibe beletartoznak az Európai Unióból érkező felsőoktatási szakemberek által a partnerországokban tartott képzések. Az elektronikusan kitölthető új és egyszerű jelentkezési lap bevezetését követően, és miután 2002-ben a partnerországokban beindították ezt a fajta támogatást, 2004-ben rendkívüli mértékben megnőtt az egyéni mobilitási támogatások száma: a Tempus által lefedett valamennyi területen több mint 700 támogatást ítéltek oda (míg ez a szám 2003-ban 663 volt).

5. A TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

5.1. Jelentkezési-, kiválasztási- és odaítélési folyamat

A részletes kiválasztási és pénzügyi információk e jelentés három mellékletében találhatók meg.

5.2. Támogatási megállapodások és fizetések

2003-ban, a költségvetési rendelet hatálybalépését követően valamennyi kötelezettséggel és fizetéssel kapcsolatos irányítás az Európai Képzési Alapítványtól az Európai Bizottsághoz került. Az áthelyezés egybeesett mind az Európai Bizottság új számviteli rendszerének 2005. január 1-től történő bevezetését előkészítő munkával, mind pedig az egyéni mobilitási támogatások számának megnövekedésével. Az új követelmények, különösen a bankszámlák és jogi személyek jóváhagyásával kapcsolatos követelmények, a támogatások nagy száma együttesen elkerülhetetlen késéseket eredményeztek a támogatási megállapodások kibocsátásában.

További nehézséget okozott az, hogy a Tacis 2003 cselekvési programokra vonatkozó néhány finanszírozási megállapodást későn írtak alá. Következésképpen az érintett országok intézményeire vonatkozó Tempus projektek támogatási megállapodásai szintén késedelmet szenvedtek.

5.3. A projektek nyomon követése (monitoring)

A program harmadik fázisának értékelése a helyszíni ellenőrzés ismételt bevezetését javasolta, a dokumentumok ellenőrzésének nélkülözhetetlen kiegészítőjeként. A helyszíni ellenőrzést 2003-ban vezették be újra, amikor tájékoztató napokat is szerveztek. 2004-ben a helyszíni ellenőrzés folytatódott. Ezt követően az Európai Bizottság szolgálatai 2004-ben elfogadták a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendszeres programot , amely az éppen futó projektek 10%-át veszi célba és évente körülbelül 30 projekt látogatását tervezi. Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) az e program keretén belüli első ellenőrzői látogatásait 2004 októberében tette meg a nemzeti Tempus irodák szoros együttműködésével és az Európai Képzési Alapítvány támogatásával.

A preventív ellenőrzési politikájának részeként az Európai Bizottság a 2004 szeptemberében Berlinben megrendezésre került ülésen képzésben részesítette az újonnan kiválasztott Cards és Media projektek körülbelül 160 képviselőjét. A képzéshez szükséges anyagokat és a szerződések kezelésével kapcsolatos dokumentációkat kidolgozták, és azokhoz az interneten lehet hozzáférni. Az Európai Bizottság és a Tacis partnerországok között létrejött finanszírozási megállapodás aláírásának késedelme miatt 2005-ben egy különleges ülésszakot tartanak majd azon projektek számára, amelyekben az érintett országok intézményei vesznek részt.

A beszámolási kötelezettségek jövőbeni egyszerűsítése érdekében kifejlesztettek egy elektronikusan kitölthető beszámolási űrlapot a Strukturális és kiegészítő tevékenységek és az Egyéni mobilitási támogatások projektjei számára. Ehhez az űrlaphoz 2004 második fele során lehetett hozzáférni a Tempus honlapján.

6. TÁJÉKOZTATÓ NAPOK

A legtöbb partnerországban, valamint néhány uniós tagállamban is rendeztek a Tempus-programmal kapcsolatos tájékoztató napokat. A felsőoktatásért felelős hatóságok 2004-ben rendszeresen részt vettek a partnerországokban megrendezésre kerülő tájékoztató kampányokban, amelyeket azért indítottak el, hogy bemutassák a Tempus programhoz kapcsolódó nemzeti prioritásokat.

7. NEMZETI TEMPUS IRODÁK ÉS TEMPUS NEMZETI KAPCSOLATTARTÓ PONT

A partnerországokban székelő nemzeti Tempus irodák kulcsfontosságú szerepet játszanak a program végrehajtásában azáltal, hogy információval látják el a program leendő és jelenlegi résztvevőinek, valamint visszajelzést biztosítanak az Európai Bizottság szolgálatainak az éppen futó projektekről. Az Európai Bizottság szolgálatai 2004-ben továbbra is szorosan együttműködtek a nemzeti Tempus irodákkal annak érdekében, hogy jobban összetartsák a hálózatot, és hogy biztosítsák az információ megfelelő áramlását. Az Európai Bizottság szolgálatai főleg arra törekedtek, hogy az irodák szerepének megerősítése érdekében még jobban közelítsék egymáshoz a nemzeti Tempus irodák munkaprogramjai és a támogatási megállapodásokat.

2004-ben új nemzeti Tempus irodákat állítottak fel Oroszországban és a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló területeken.

A tagállamokban jelen lévő Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pontok szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak a programban azáltal, hogy tájékoztatással és a partnerkeresés segítésével könnyítik meg az európai uniós felsőoktatási intézmények bekapcsolódását. Az Európai Bizottság szolgálatai 2004-ben továbbra is fokozták együttműködésüket a Nemzeti Kapcsolattartó Pontokkal.

A nemzeti Tempus irodák és a Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont képviselői 2004 márciusában és novemberében találkoztak Brüsszelben.

8. A TEMPUS III JÖVőJE

A féléves értékelés következtetéseit követően és a Tempus III-at létrehozó tanácsi határozat (HL L 120., 1999. május 8.) 12. cikkének megfelelően a Bizottság javasolta, hogy a program egyesítse a lentről felfelé irányuló (bottom-up) többoldalú együttműködési megközelítést a felülről lefelé irányuló (top-down) kiegészítő intézkedésekkel, az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének biztosítása érdekében. A Bizottság azt is javasolta, hogy a program törekedjen a transznacionális mobilitás mennyiségének és minőségének növelésére. A jövőbeni Tempus program elkészítése folyamatban van.

9. KÖVETKEZTETÉS

A Tempus program 2004-es végrehajtását a Tempus III (2000-2006) 2003-as időközi értékelésének eredményei irányították. A felsőoktatásért felelős partnerországi hatóságokkal folytatott párbeszéd és konzultáció megerősítette a nemzeti prioritásokat, ami a várakozások szerint maximalizálja a programnak a partnerországok felsőoktatása fejlődésére gyakorolt hatását. A Tempus nagymértékben támogatta a partnerországok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a bolognai folyamattal kapcsolatos kérdéseket elsőrendű fontosságúként kezeljék reformprogramjaikban. A felsőoktatásban dolgozók egyéni mobilitása iránti fokozott támogatás, illetve a strukturális és kiegészítő tevékenységek bevezetése, amelyekhez párbeszéd és nemzeti prioritások is társultak, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Tempus a partnerországi felsőoktatási politikák végrehajtásának és meghatározásának alkalmas eszköze legyen.

1. ANNEX

Financial overview – Tempus 2004 (amounts committed per region in €) |

CARDS | TACIS | MEDA |

JEP | 9,836,694.56 | 14,552,916.00 | 19,711,751.17 |

IMG | 683,830.00 | 768,030.00 | 802,900.00 |

SCM | 1,443,036.56 | 1,918,102.32 | 1,708,116.00 |

NTO | 281,592.00 | 244,488.00 | 627,459.00 |

ETF | 237,500.00 | 337,500.00 | 275,000.00 |

Other | 105,700.10 | 213,098.12 | 213,888.98 |

Total | 12,588,353.22 | 18,034,134.44 | 23,339,115.15 |

- JEP Joint European Project

- IMG Individual Mobility Grant

- SCM Structural and Complementary Measure

- NTO National Tempus Office

- ETF European Training Foundation

2.1. ANNEX

Joint European Projects (JEP) Selection Tables 2004 |

- The tables presented below cover the selection of Joint European Projects (JEPs) carried out in 2004 following the call for proposals closed on 15 December 2003.

- Multi-country projects involve more than one Tempus partner country. For each partner country, the number of multi-country applications indicates the number of applications in which institutions from this country are involved.

- Types of Joint European Projects (JEPs): Curriculum Development (CD), Training Courses for Institution Building (TCIB) and University Management (UM).

JEP – TEMPUS CARDS (Annex 2.1 – Table 1) |

- The tables presented below cover the selection of Structural and Complementary Measures (SCMs) carried out in 2004 following the calls for proposals closed on 15 October 2003, 15 February 2004, and 1 March 2004 (special SCM “Bologna call”).

- Multi-country projects involve more than one partner country. For each partner country, the number of multi-country applications indicates the number of applications in which institutions from this country are involved.

- Types of Structural and Complementary Measures (SCMs): Information and Dissemination (I&D), Pilot Project (PP) and Training Project (TP).

SCM – TEMPUS CARDS (Annex 2.2 – Table 1) |

- The tables presented below cover the selection of Individual Mobility Grants (IMGs) carried out in 2004 following the calls for proposals closed on 15 October 2003, 15 February 2004, and 15 June 2004.

IMG – TEMPUS CARDS (Annex 2.3 – Table 1) |

Partner Country | Total Received Applications | Total Funded Applications | Success Rate | Total Awarded in € |

1244-Kosovo | 12 | 5 | 42 % | 15,650.00 |

Albania | 138 | 55 | 40 % | 237,750.00 |

Bosnia and Herzegovina | 17 | 13 | 76 % | 39,010.00 |

Croatia | 44 | 26 | 59 % | 67,700.00 |

former Yugoslav Republic of Macedonia | 58 | 44 | 76 % | 148,280.00 |

Serbia and Montenegro | 106 | 67 | 63 % | 214,310.00 |

IMG – TEMPUS TACIS (Annex 2.3 – Table 2) |

Partner Country | Total Received Applications | Total Funded Applications | Success Rate | Total Awarded in € |

Armenia | 64 | 27 | 42 % | 90,160.00 |

Azerbaijan | 17 | 15 | 88 % | 30,420.00 |

Belarus | 20 | 10 | 50 % | 36,500.00 |

Georgia | 32 | 16 | 50 % | 50,000.00 |

Kazakhstan | 13 | 8 | 62 % | 18,800.00 |

Kyrgyzstan | 34 | 21 | 62 % | 76,820.00 |

Moldova | 66 | 22 | 33 % | 88,000.00 |

Mongolia | 24 | 14 | 58 % | 68,700.00 |

Russian Federation | 196 | 104 | 53 % | 344,400.00 |

Tadjikistan | 2 | 1 | 50 % | 2,350.00 |

Turkmenistan | 2 | 2 | 100 % | 8,300.00 |

Ukraine | 50 | 22 | 44 % | 68,060.00 |

Uzbekistan | 105 | 49 | 47 % | 190,180.00 |

IMG – TEMPUS MEDA (Annex 2.3 – Table 3) |

Partner Country | Total Received Applications | Total Funded Applications | Success Rate | Total Awarded in € |

Algeria | 103 | 41 | 40 % | 102,500.00 |

Egypt | 247 | 69 | 28 % | 254,000.00 |

Jordan | 12 | 9 | 75 % | 34,900.00 |

Lebanon | 73 | 41 | 56 % | 129,800.00 |

Morocco | 64 | 34 | 53 % | 104,100.00 |

Palestinian Authority | 25 | 18 | 72 % | 60,700.00 |

Syria | 125 | 36 | 29 % | 151,800.00 |

Tunisia | 38 | 17 | 45 % | 32,900.00 |

3. ANNEX

JOINT EUROPEAN PROJECTS (JEP) - STRUCTURAL AND COMPLEMENTARY MEASURES (SCM) SELECTION TABLES BY EU MEMBER STATES’ PARTICIPATION |

- The table below indicates the number of institutions by EU Member State involved in the received and the funded applications.

- Types of Joint European Projects (JEPs): Curriculum Development (CD), Training Courses for Institution Building (TCIB) and University Management (UM).

- Types of Structural and Complementary Measures (SCMs): Information and Dissemination (I&D), Pilot Project (PP) and Training Project (TP).

JEP & SCM – TEMPUS All regions - EU Member States’ Participation |

EU Member State | Total Received Applications | Total Funded Applications | Success Rate |JEP CD |JEP IB |JEP UM | SCM BC |SCM ID |SCM PP |SCM TP | | Austria | 121 | 29 | 24 % | 10 | 1 | 4 | 6 | 1 | 4 | 3 | | Belgium | 147 | 37 | 25 % | 13 | - | 8 | 5 | 4 | 1 | 6 | | Cyprus | 4 | 1 | 25 % | - | - | - | 1 | - | - | - | | Czech Republic | 16 | 4 | 25 % | 1 | 1 | 1 | 1 | - | - | - | | Denmark | 44 | 9 | 20 % | 6 | 1 | - | 1 | - | 1 | - | | Estonia | 3 | - | 0 % | - | - | - | - | - | - | - | | Finland | 71 | 12 | 17 % | 6 | - | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | | France | 296 | 62 | 21 % | 30 | 2 | 9 | 5 | 3 | 8 | 5 | | Germany | 313 | 56 | 18 % | 31 | 3 | 5 | 4 | 2 | 6 | 5 | | Greece | 106 | 23 | 22 % | 14 | 1 | - | 1 | 1 | 4 | 2 | | Hungary | 21 | 5 | 24 % | 3 | - | - | 1 | - | 1 | - | | Ireland | 25 | 7 | 28 % | 2 | - | 3 | - | - | 2 | - | | Italy | 275 | 62 | 23 % | 26 | 2 | 9 | 7 | 3 | 9 | 6 | | Latvia | 7 | 1 | 14 % | 1 | - | - | - | - | - | - | | Lithuania | 10 | 1 | 10 % | - | - | - | 1 | - | - | - | | Luxembourg | 4 | 1 | 25 % | - | - | 1 | - | - | - | - | | Malta | 3 | 3 | 100 % | 2 | - | - | 1 | - | - | - | | Netherlands | 112 | 27 | 24 % | 12 | 3 | 4 | 2 | 2 | 3 | 1 | | Poland | 30 | 8 | 27 % | 4 | 1 | 1 | 1 | - | - | 1 | | Portugal | 47 | 16 | 34 % | 6 | 1 | 6 | 1 | - | 1 | 1 | | Slovak Republic | 15 | 6 | 40 % | 1 | 1 | 1 | 2 | - | 1 | - | | Slovenia | 21 | 6 | 29 % | - | 1 | 1 | 3 | - | 1 | - | | Spain | 173 | 49 | 28 % | 24 | - | 9 | 1 | 2 | 9 | 4 | | Sweden | 105 | 30 | 29 % | 13 | 1 | 4 | 2 | 1 | 6 | 3 | | United Kingdom | 231 | 62 | 27 % | 26 | 7 | 11 | 2 | 4 | 7 | 5 | |