52005DC0150

Brüsszel, 21.04.2005

COM(2005) 150 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az OECD gazdasági és fejlesztési vizsgálóbizottságának az EK gazdaságpolitikáira vonatkozó vizsgálatának létrehozása az euróövezeti felméréssel párhuzamosan

Tárgy

A Bizottság ebben a közleményében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD [Organisation for Economic Cooperation and Development]) ausztrál, kanadai, japán, koreai, mexikói és egyesült államokbeli (a továbbiakban: APEC [Asia-Pacific Economic Cooperation]) nagyköveteinek azon kérésére adandó válaszához tesz javaslatokat, amely az OECD gazdasági és fejlesztési vizsgálóbizottsága által folytatott euróövezeti vizsgálatok oly módon történő kibővítésére vonatkozik, hogy azok magukban foglalják az EU gazdasági teljesítményére hatással levő közösségi szakpolitikákat is. A Bizottság javaslata értelmében az APEC-levélre pozitív válasz adandó, megállapítva, hogy az EK elfogadja az euróövezeti felméréssel párhuzamosan folytatott különálló, „EU-25 felülvizsgálat”[1] létrehozását azzal a feltétellel, hogy abban megfelelő módon figyelembevételre kerülnek az EK sajátosságai, valamint az hasznosnak ítélhető rendszerünk érdekei szempontjából.

Az EK és az OECD gazdasági és fejlesztési vizsgálóbizottsága által folytatott felülvizsgálat

Az OECD gazdasági és fejlesztési vizsgálóbizottsága (a továbbiakban: EDRC [Economic Development and Review Committee]) által folytatott, az OECD-tagok gazdaságát érintő vizsgálat az OECD-rendszer szakértői értékelésének és gazdasági felügyeletének sarokkövét képezi.

Az EDRC-felülvizsgálatok fő célkitűzései a következők: 1. annak felmérése, hogy a hatóságok hogyan tudják javítani a gazdasági teljesítményt, valamint 2. a résztvevő gazdaságok ösztönzése szakpolitikáik megerősítésére a gazdasági hatékonyság javítása és a növekedés előmozdítása érdekében. A felülvizsgálat eredményeképpen hivatalos ajánlásokra kerül sor, amelyek a tagokra nézve nem kötelező érvényűek, azonban hasznos politikai iránymutatást tartalmaznak, és amelyek végrehajtására további felülvizsgálatok alkalmával sor kerülhet. Mindegyik OECD-tag felülvizsgálatára 12–18 hónapos időközönként kerül sor (az euróövezet esetében 12 hónaponként).

Jelen pillanatban még nincs folyamatban tényleges, a közösségi szakpolitikákat érintő EDRC-felülvizsgálat. Az euróövezet gazdaságának különleges jellemzőiből adódóan az EDRC 2001-től évenként az euróövezetet érintő állandó felülvizsgálatot folytat. Elsősorban a monetáris és árfolyampolitikát vizsgálja, más makrogazdasági és strukturális politikákat csak olyan mértékben, amennyire azok hatással vannak az euróövezet egészének gazdasági fejlődésére (például verseny- és környezetpolitika 2003-ban).

Mindegyik OECD-tag EK-tagállamra vonatkozóan különálló, gyakran közösségi szintű szakpolitikákat érintő (az egyes tagállamokra gyakorolt hatásuk következtében) EDRC-vizsgálatok vannak folyamatban, azonban töredékes és ismétlődő formában. Ezek a felülvizsgálatok csak ritkán nyújtanak lehetőséget hivatalos EK-képviselőknek, hogy megfelelő megjegyzéseket fűzzenek ezekhez a szakpolitikákhoz, tükrözve azok közösségi vetületét. Az 1. mellékletben megtalálható az EDRC-eljárás részletes leírása (az eurózónára vonatkozóan is).

A helyzet nem kielégítő sem az EK belső perspektívájából, sem más OECD-tagok szempontjából nézve.

Az „APEC-kérés”

Az OECD állandó EK-képviselőinek küldött 2003. október 2-i levelükben (ld. a 2. mellékletet) az OECD APEC-nagykövetei az euróövezetre vonatkozó jövőbeni EDRC-vizsgálatok kibővítését kérték oly módon, hogy azok „ lefedjék az összes EK-szakpolitikát és általában véve az EU vetületű szakpolitikákat ”. E kérés fő célja lehetővé tenni az EK egyetlen egységként történő felülvizsgálatát úgy, hogy az EK ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint a többi OECD-tag, amelyek esetében az összes gazdaságpolitika vizsgálat tárgyát képezi. A levél megbeszélésre került a Bizottság és a tagállamok között egyrészt Párizsban, ahol a tagállamok többsége támogatta a pozitív válaszadást, másrészt a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban, Brüsszelben. A Bizottság megítélése szerint az EK-nak pozitív választ kell adnia erre a kérésre, és bizonyos feltételek teljesülése esetén el kell fogadnia az „EU-25 felülvizsgálat” lefolytatását.

A Bizottság különösen azt javasolja, hogy az EK a következőket fogadja el: 1. az EU-25 gazdaságára hatással levő közösségi strukturális és ágazati politikák elkülönített és kifejezett EU-25 felülvizsgálatának létrehozását; valamint 2. a jelenlegi, az euróövezetet érintő felülvizsgálat folytatását és annak makrogazdaság-politikai kérdésekre való korlátozását. A két folyamatot egymástól elkülönítve kell kezelni, mert 1. az euróövezetet érintő felülvizsgálat 12 tagállamot vizsgál (ezek mindegyike OECD-tag), míg az EU-25 felülvizsgálat az összes tagállamot vizsgálná (amelyek nem mindegyike OECD-tag); valamint 2. a képviselet tekintetében különböző eljárásokat kell alkalmazni. Az APEC-országok szemszögéből nézve ez alig vagy szinte semmi különbséggel nem járna, hiszen az ezen országok által kért széles körű felülvizsgálat biztosítva lenne.

Ezenkívül, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy bármilyen átfogó EDRC-felülvizsgálat alapos és megfelelő előkészítést és alkalmazást igényel annak érdekében, hogy kellőképpen figyelembe lehessen venni az EK és az érintett szakpolitikák különleges jogi, intézményi és politikai jellegét.

Az EU-25 felülvizsgálat előnyei

Az EU-25 felülvizsgálatnak számos előnye lenne:

- Megerősítené az EK profilját és jelenlétét önálló gazdasági egységként; teljesebben és pontosabban tükrözné az EK hatásköreit, valamint az EK-t jól körülhatárolt és elismert képviselethez juttatná az EDRC-ben.

- Kiemelné az EK nyitottságát és átláthatóságát, abban az értelemben is, hogy az EK konstruktív és megalapozott kritika tárgya lenne.

- Közösségi szintű szakpolitikákat egyetlen fórumon kezelne, amelyek egyébként ismétlődő és töredékes formában az egyes tagállamokat érintő EDRC-felülvizsgálatok során kerülnének elő.

- Bizonyos EK-szakpolitikákra (vagy azok aspektusaira) vonatkozóan megszüntetné a félreértéseket a többi OECD-tag és/vagy az OECD-titkárság részéről.

- Lehetővé tenné az EK számára, hogy az EDRC-felülvizsgálatban részt vevő többi OECD-tag szakpolitikáira vonatkozóan megalapozott kritikáját hangoztassa annak veszélye nélkül, hogy őt magát hasonló értékelésből való kimaradással vádolnák.

- A jelenlegi Bizottság azon törekvésének gyakorlati példájául szolgálna, miszerint szükséges a gazdasági teljesítményünk és versenyképességünk megerősítéséhez elengedhetetlen eszközök és szakpolitikák felvázolása.

Az EU-25 felülvizsgálat során alkalmazott eljárási módok

Az EU-25 felülvizsgálat létrehozásakor figyelembe kell venni az EK nemzetek feletti szervezetként való egyedülállóságát, különösen pedig az EK és a tagállamok közötti hatáskörfelosztást, az EK külképviseletével kapcsolatos szabályokat, valamint az EK-nak az OECD-n belüli helyzetét .

Az EDRC által vizsgált szakpolitikák közül számos kizárólagos hatáskörbe tartozik (pl. kereskedelem, mezőgazdaság és halászat), míg mások megosztott hatáskörbe (pl. környezetvédelem). Ebben az összefüggésben szükséges emlékeztetni, hogy az EK nem tagja az OECD-nek, hanem abban „teljes jogú résztvevői” státusszal rendelkezik. A Bizottság az EK képviselőjeként teljes mértékben részt vesz a főbb szervezetekben és kisegítő szervezetekben (az OECD-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 2. pontja). A kizárólag az euróövezetet érintő EDRC-felülvizsgálatban az euróövezetet a Bizottság, az elnökség és az EKB közös küldöttsége képviseli. Az euróövezetet érintő felülvizsgálat és az EU-25 felülvizsgálat a különböző szinteken jelentős összehangolást igényelne, ezért az EU-25 felülvizsgálatot és az euróövezetet érintő felülvizsgálatot évenként váltakozva kellene megtartani, azaz mindegyiket kétévenként[2].

Kellőképpen figyelembe kell venni az abból eredő jogi problémákat és politikai következményeket is, hogy hat EK-tagállam nem tagja az OECD-nek. Az EDRC EU-25 felülvizsgálata mind a 25 tagállam közösségi szintű szakpolitikáit érintené. Jelenleg azonban az EK (új) tagállamai közül 6 nem tagja az OECD-nek[3]. Ez azt jelenti, hogy az EDRC olyan szakpolitikákat vizsgálna, amelyek mind a 25 tagállamra vonatkoznak, és amelyeket mind a 25 tagállamban alkalmaznak, azonban ezen tagállamok nagy hányada nem lenne képviselve a szóban forgó vizsgálatban. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek a 6 tagállamnak eseti jelleggel megfigyelői státuszt kellene biztosítani az EDRC-ben.

Végezetül egyértelmű, hogy a fő célkitűzés egy átfogó felülvizsgálat elérése, azonban az EU-25 felülvizsgálat alkalmazási területének irányíthatónak és ésszerűnek kell maradnia. Az EDRC-felülvizsgálatok szélesebb körűvé tétele felé való elmozdulás érthető, hiszen mindegyik OECD-országban a különböző gazdaság- és kapcsolódó politikák közötti kapcsolatok egyre összetettebbé válnak. Azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy az EU-25 felülvizsgálat csak azokat a közösségi szintű szakpolitikákat érintené, amelyek közvetlen összefüggésben vannak az EDRC célkitűzéseivel. Ezenkívül az EU-25 felülvizsgálatnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az egyes tagállamok felülvizsgálata során a közösségi szintű szakpolitikák felépítésére és tartalmára irányuló közvetlen felülvizsgálatok megszűnjenek, valamint ügyelni kell arra, hogy ne történjen átfedés az euróövezetet érintő felülvizsgálattal (azaz az EU-25 felülvizsgálat ne tartalmazzon a GMU-hoz kapcsolódó kérdéseket). Ugyancsak nem tartalmazna olyan szakpolitikákat, amelyek már hasonló felülvizsgálat tárgyát képezik más OECD-testületekben vagy magában az EDRC-ben.

Az EU-25 felülvizsgálat érdekében pontosabb feladatmeghatározást és szabályozást kell kidolgozni az OECD-titkársággal és a többi OECD-taggal.

A fentiek értelmében:

- - Bármilyen EU-25 felülvizsgálat esetében a Bizottság megtárgyalja az OECD-titkársággal és a többi OECD-taggal a felülvizsgálat feltételeit és szabályozását (miközben biztosítja a megfelelő koordinálást a tagállamokkal).

- - Az EK-nak az EDRC-felülvizsgálatokban való képviseletét úgy kell megszervezni, hogy – az EK külképviseletét érintő szabályok értelmében és a tagállamokkal folytatott megfelelő koordinációt követően – a Bizottság képviseli az EK-t az EU-25 felülvizsgálatban.

- - Az EDRC-felülvizsgálat során az euróövezetet érintő felülvizsgálat eljárási módszerével megegyezően az EU-25 – az EDRC által vizsgált más országokhoz hasonlóan – az OECD-titkárság által készített írásos felmérés/beszámoló alapján kerülne megvizsgálásra. A vizsgálat során a Bizottság rövid bevezető nyilatkozatot tenne és jelezné az OECD-titkárság által készített felméréstervezettel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő véleménykülönbségeit (a tagállamokkal folytatott szoros koordinációt követően). Ezt követően az összes OECD-tagnak lehetősége lenne arra, hogy szóbeli kérdéseket tegyen fel a vizsgált országnak. A vizsgálat lezárásaként az elnök felvázolná a megvizsgált főbb szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos következtetéseket, ismertetné a bizottságban konszenzussal hozott végkövetkeztetéseit, valamint (amennyiben sor kerülne rá) irányítaná a felmérés és a benne foglalt ajánlások újrafogalmazását.

- - Mivel ez a felülvizsgálat közösségi szintű szakpolitikákat érint, a többi OECD-tagnak el kell fogadnia, hogy a többi, EDRC-felülvizsgálat során vizsgált országhoz képest az EK státusza egyenlő elbánást tesz lehetővé. Több lehetőség kínálkozik. A Bizottságnak „eseti jogot” kellene biztosítani, hogy az EK nevében szavazhasson az EDRC-ben. A Bizottságot meg lehetne választani az EDRC teljes jogú tagjává (kivételesen így történt az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága esetében), így biztosítva a Közösségnek a szavazás jogát. Illetve biztosítani kellene, hogy a Tanács elnökségét betöltő EU-tagállam a Bizottsággal történő koordinációt követően az EK nevében az adott területen szavazati joggal rendelkezzen az EDRC-ben. A Bizottság megvizsgálja a különböző lehetőségeket az OECD-titkársággal, a többi OECD-taggal és az EK-tagállamokkal.

Következtetések

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy EU-25 felülvizsgálat mindenképpen előnyös lenne az EK-nak , amely előnyök túlsúlyban lennének az esetleges hátrányokhoz képest, mint például a munkamennyiség megnövekedése a Bizottság egyes szolgálataiban és a koordináció szükségessége. Ezért a Bizottság javasolja, hogy az EK fogadja el a következőket:

- Az EU-25 gazdaságára hatással levő EK strukturális és ágazati politikákat érintő különálló és elhatárolható EU-25 felülvizsgálat létrehozása.

- A jelenlegi, az euróövezetet érintő felülvizsgálat továbbfolytatása és annak a GMU-hoz kapcsolódó kérdésekre, valamint makrogazdaság-politikai kérdésekre való korlátozása. A két felmérés között nem lennének átfedések.

A fentiek elfogadására azonban csak számos elengedhetetlen biztosíték megléte esetén kerülne sor: az EU-25 felülvizsgálat feladatmeghatározásának és szabályozásának szakszerű megtárgyalása, az EK sui generis jellegének kellőképpen történő figyelembevétele, az egyenlő elbánás biztosítása azon tagállamok részére, amelyek nem tagjai az OECD-nek. Ez pontosabban a következőket jelenti:

- Annak a 6 EK-tagállamnak, amelyek jelenleg nem tagjai az OECD-nek, biztosítva lenne az OECD-ben a megfigyelői státusz.

- Az EU-25 felülvizsgálatoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az egyes tagállamok felülvizsgálata során a közösségi szintű szakpolitikák felépítésére és tartalmára irányuló közvetlen felülvizsgálatok egyidejűleg megszűnjenek.

- Az euróövezetet érintő felülvizsgálat és az EU-25 felülvizsgálat a különböző szinteken jelentős összehangolást igényelne, ezért az EU-25 felülvizsgálatot és az euróövezetet érintő felülvizsgálatot évenként váltakozva kellene megtartani, azaz mindegyiket kétévenként.

- Az EU-25 felülvizsgálatok esetében a Bizottság egyértelmű megbízással rendelkezne a felülvizsgálat részleteinek és szabályozásának az OECD-titkársággal és a többi OECD-taggal történő megtárgyalására (miközben biztosítja a megfelelő koordinálást a tagállamokkal).

- Az EK külképviseletével kapcsolatos szabályok értelmében az EU-25 felülvizsgálatban, a tagállamokkal szorosan együttműködve, a Bizottság képviseli az EK-t.

- Az EU-25 felülvizsgálati eljárás megegyezik az euróövezetet érintő felülvizsgálat módszerével és a bizottságban általános konszenzussal kerül elfogadásra.

- Az Európai Közösségnek olyan státuszt kell biztosítani, amely lehetővé teszi az EK számára az egyenlő elbánást a többi vizsgált országhoz képest, amelyek vétójoggal rendelkeznek az EDRC-ben.

Amennyiben a Tanács egyetért a fentiekkel, az Európai Bizottság állandó OEDC-küldöttsége, amely az APEC-levél címzettje volt, pozitív választ küld az APEC-nagyköveteknek, pontosan megjelölve a fentiek feltételeit és szabályozását.

Az OECD-titkársággal, az EDRC elnökével és a többi OECD-taggal a fentiek alapján kidolgozásra kerül az EU-25 felülvizsgálat szabályozása, azaz megjelölve a felülvizsgálat alkalmazási területét, gyakoriságát, a nem OECD-tag EK-tagok jogait és egyéb szempontokat.

Mellékletek : 2

1. Az OECD EDRC-felülvizsgálatainak háttere

2. Az APEC-levél

1. MELLÉKLET

Az OECD EDRC-felülvizsgálatainak háttere

1. Az EDRC-felülvizsgálat jellege

Az OECD gazdasági és fejlesztési és vizsgálóbizottsága (a továbbiakban: EDRC), amely az OECD országokra lebontott gazdasági felügyeletének sarokkövét képezi, tagjai gazdaságpolitikáit érintő szakértői értékelést folytat. A bizottság átlagosan évenként hússzor gyűlik össze azzal a céllal, hogy az OECD-titkárság által elkészített országjelentés alapján behatóan megvizsgálja az OECD-tagországok gazdaságpolitikáit. Annak érdekében, hogy a szakértők közötti kapcsolat szoros és stabil legyen, a bizottság állandó küldöttekből áll (az OECD melletti állandó küldöttségek gazdasági tanácsadói). A Bizottság – az ECFIN Főigazgatóság – eseti alapon küldötteket delegál, akik az országvizsgálatok alkalmával csatlakoznak a Bizottság állandó EDRC-küldöttjéhez.

Az EDRC szakértői értékelési folyamata a maga nemében egyedülálló.

Bár az EDRC országjelentéseit az OECD-titkárság írja meg (elsősorban a gazdasági osztály), azokat, a vizsgált országot is beleszámítva mind a 30 tagország, valamint a Bizottság is aláírja. Ebből következően azok az OECD-tagországok és a Bizottság közötti konszenzus eredményeként jönnek létre és a bizottság felelősségével – nem pedig az OECD-titkárságéval, ahogy ez általában más, az OECD országokra lebontott felülvizsgálatai esetében történik – kerülnek kibocsátásra. Az EDRC-eljárásokból következően a vizsgált ország elkötelezi magát a jelentés tartalma mellett és erkölcsi kötelezettsége, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek a jelentésben felmerülő kérdések megoldására vonatkoznak. Jelenleg a 25 EU-tagállam közül 19[4] tagja az OECD EDR-nek és rendszeres EDRC-vizsgálatnak van alávetve. Az EDRC 2001-től évenként az euróövezetet érintő állandó felülvizsgálatot folytat. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: EFC [Economic and Financial Committee]) elfogadta egy ilyen felülvizsgálat lefolytatását, és annak alkalmazási területe az EFC elnöke és az OECD gazdasági osztályának vezetője közötti levélváltás során került tisztázásra 2000-ben. Egy ilyen különleges felülvizsgálat lefolytatását az euróövezet gazdaságának jellegzetes sajátosságai tették indokolttá, mint az egységes monetáris és árfolyam-politika és a költségvetési politika összegangolásának szintje, valamint az a lehetőség, hogy egy ilyen felülvizsgálat hasznos infomációkkal szolgál a GMU működésével kapcsolatosan. Megállapodás született az OECD és az EU tagállamai között, hogy az euróövezet jellegéből adódóan, ezeknek a felülvizsgálatoknak elsősorban „ a monetáris és árfolyampolitikára ” kellene összpontosítania, „ más makrogazdasági és strukturális politikákra csak olyan mértékben, amennyire azok hatással vannak az euróövezet egészének gazdasági fejlődésére ”. Ez az alkalmazási terület lehetővé teszi azon strukturális politikai aspektusok értékelését, amelyek különös jelentőséggel bírnak az EMU gazdasági teljesítményét illetően, mint a termékpiacok és a piaci tényezők vagy az ellátási rendszer hatékonysága. Ezenkívül egy kiválasztott gazdasági téma rendszeres mélyreható vizsgálata lehetővé teszi a téma átfogó elemzését. A Bizottság, az EKB és az euróövezet elnöksége mint felelős hatóságok képviselik az euróövezetet ezen OECD-vizsgálatokban, amelyek a hatékony és egységes képviselet biztosítása érdekében magas fokú koordinációt igényelnek.

2. Az euróövezetet érintő felmérések tapasztalatai

A 2004. évben került sor az euróövezetet érintő negyedik felmérésre. Ezek a felmérések általános fejezetekre tagolódnak, amelyekben a pénzügyi, költségvetési és strukturális politikák kerülnek felülvizsgálatra, valamint egy „strukturális” fejezetre, amely egy specifikus közösségi politikával foglalkozik mélyrehatóan. A tavalyi téma a versenypolitika volt.

A felmérés ideje alatt az ECFIN Főigazgatóság szoros együttműködésben koordinál a Bizottság felmérésben érintett többi szolgálatával. Az OECD-titkárság által készítendő felméréstervezet előkészületei az OECD-titkárságnak a Bizottságba történő kiküldetéseivel veszik kezdetüket. Az ECFIN Főigazgatóság egyezteti a többi bizottsági szolgálattal az OECD-kérdőívre adandó válaszokat és felkéri őket a megbeszéléseken való részvételre. Az EMPL, MARKT, AGRI és TAXUD Főigazgatóságok gyakran már a folyamat kezdetétől közreműködnek. A többi érintett bizottsági szolgálat az az évi specifikus témától függően vesz részt a folyamatban.

Az OECD-titkárság felméréstervezetének elkészítését követően az ECFIN Főigazgatóság újból felveszi a kapcsolatot a többi bizottsági szolgálattal, és felkéri őket véleményezésre, valamint a felméréstervezet esetleges módosításainak megtételére. Az ECFIN Főigazgatóság által készített, az euróövezet delegációjának bevezetőmegállapítás-tervezete figyelembe veszi ezen szolgálatok megjegyzéseit. A folyamatnak ebben a szakaszában az ECFIN Főigazgatóság koordinálja (a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságon keresztül) a tagállamoknak a felméréstervezethez és a bevezetőmegállapítás-tervezethez készített módosítástervezeteit is.

Az EDRC-vizsgálat Párizsban tartandó ülésére, valamint a további szövegezési ülésre a specifikus témában érintett bizottsági szolgálatok kapnak meghívást. Ezen üléseket követően az ECFIN Főigazgatóság a felmérés lezárása érdekében koordinál a Bizottság többi szolgálatával, az Eurogroup elnökségével és az EKB-vel egészen addig, amíg a szöveget az EDRC megerősíti és elfogadja.

Az eddig gyűjtött tapasztalatok alapján elmondható, hogy a különböző álláspontok koordinálása nagyon nehéz feladat lehet. A 2003. évi felmérés januárban kezdődött az OECD-titkárságnak a Bizottságba történő kiküldetéseivel, és csak július végén került lezárásra, elsősorban a versenypolitikát érintő specifikus fejezet végső megszövegezése során felmerült nehézségek következtében

Mindent összevetve az euróövezetet érintő OECD-felmérés jelenlegi formájában jelentős koordinálási költségekkel jár. Az alkalmazási terület kiterjesztése a közösségi szakpolitikák összességére természetesen tovább növeli majd a koordinálási terheket, aminek mértéke az ez esetben alkalmazásra kerülő megközelítési módtól függ. Magától értetődő, hogy minél részletesebb és hosszabb az OECD-elemzés, annál megerőltetőbb a koordinációs teher, és annál nagyobb lesz a folyamat időbeli elhúzódásának a veszélye.

3. Az ERC-felülvizsgálat tárgyát képező lehetséges szakpolitikák

A gazdaság teljesítményére hatással levő szakpolitikák négy fő csoportba sorolhatók: 1. makrogazdasági politikák; 2. közös politikák, mint kereskedelem, mezőgazdaság; 3. a piacműködés javítását célzó strukturális politikák; 4. szélesebb célkitűzésű strukturális politikák, amelyeknek azonban jelentős gazdasági hatásuk lehet (környezetvédelem stb.). Az 1. és 3. pontban említett szakpolitikák, és kisebb mértékben a 4. pontban említettek az EU-ban bizonyos fokú gazdasági koordinációval járnak. Ez nem vonatkozik a közös politikákra.

a) Makrogazdasági politikák

A makrogazdasági politikákra (monetáris, költségvetési és árfolyampolitika) vonatkozó kérdések az euróövezet keretében kerülnek elemzésre jól bejáratott koordinációs mechanizmusok révén: ezen szakpolitikák belső szinten (a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsághoz tartozó Eurogroup munkacsoportban és az Eurogroupban) rendszeres vita és felülvizsgálat tárgyát képezik.

b) Közös politikák

A kizárólagos hatáskörbe tartozó szakpolitikák, például kereskedelem, mezőgazdaság, halászat és verseny, a tagállamok nemzeti EDRC-felülvizsgálatai során részben már megvizsgálásra kerültek, hasonló módon, mint más OECD-tagok, pédául az Egyesült Államok esetében. Az OECD-tagok nem kérdőjelezték meg nyíltan az ilyen szakpolitikai területek gazdaságuk teljesítményére gyakorolt lehetséges hatását, illetve a tényt, hogy ezek a területek EDRC-felülvizsgálat tárgyát képezték. Az Egyesült Államokat érintő, nemrégiben lezajlott EDRC-felülvizsgálat például tartalmazott egy, a kereskedelemmel foglalkozó részt.

Ezenkívül a közös szakpolitikák gyakran megvitatásra és elemzésre kerülnek az OECD más részlegeiben is, például a kereskedelem a szabályozásra vonatkozó reformfolyamat keretében, a mezőgazdaság a mezőgazdasági bizottságban, a versenypolitika pedig a versenybizottságban és szakértői értékelések során.

c) A piacműködés javítását célzó strukturális politikák

A strukturális reformpolitikák, különösen azok, amelyek az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás keretében kerültek megvizsgálásra, mint pédául a munkaerő-piaci, a termékpiaci és a tőkepiaci reformok, valamint azok kapcsolata a makrogazdasági teljesítménnyel, az euróövezetet érintő korábbi EDRC-felülvizsgálatok alkalmával nagy vonalakban már megvitatásra kerültek. Amennyiben ezek a szakpolitikák közvetlenül a piacműködés javítására irányulnak, egyértelmű, hogy nagy horderővel bírnak az általános makrogazdasági teljesítményre nézve. E tekintetben az ilyen szakpolitikákat érintő széles körű megbeszélésnek jogosultsága lenne. Problémák akkor keletkeznek, amikor bizonyos szakpolitikákat érintő megbeszélések ezen túlmutatnak és sokkal részletesebbekké válnak, mint azt a makrogazdasági teljesítményre kifejtett hatásuk indokolná, mint ahogy már több alkalommal is történt az euróövezetet érintő EDRC-felülvizsgálatok során. Az ilyen alkalmakat vissza kell szorítani.

d) Szélesebb célkitűzésű strukturális politikák

Az OECD folyamatosan fejlődik, változik, ezért nehéz előre biztosítani, hogy az EU-szakpolitikákat érintő EDRC-felülvizsgálat az előre meghatározott strukturális politikákra korlátozódjon. Más szóval, az EDRC-felülvizsgálatok alkalmazási körének EU-szintű szakpolitikákra való kiterjesztése általánosságban véve azon szakpolitikák megvizsgálásához vezethetne, amelyek megosztott hatáskörbe tartoznak, illetve amelyeket nem vizsgáltak meg EDRC-felülvizsgálatok keretében az OECD-tagországokban[5].

Az EU-szintű felülvizsgálat alkalmazási körének és feltételeinek megállapításakor, amennyiben lehetséges, kívánatos lenne a felülvizsgálandó szélesebb célkitűzésű strukturális politikák előzetes meghatározása.

2. MELLÉKLET

Az APEC-nagykövetek levele

2003. október 2.

Őexcellenciája John Maddison

nagykövet

az Európai Bizottság állandó OEDC-küldöttsége

Tisztelt Nagykövet Úr!

AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK KEZELÉSE AZ EDRC-BEN

Ezúton kérnénk fel Önt mint az EK képvielőjét az OECD-ben egy bizonyos kérdéskör nevünkben történő felvetésére az Európai Közösség megfelelő hatóságai előtt.

Az 1998-as kanadai javaslatot követően a gazdasági és fejlesztési vizsgálóbizottság (a továbbiakban: EDRC) az euróövezetet érintő 3 hivatalos felülvizsgálatot folytatott. Ez lehetővé tette, hogy az OECD szakértői értékelések folyamatai meghatározó szerepet játsszanak az euróövezet szakpolitikáira irányuló jelenlegi gazdasági reformok támogatásában. Ezek a felülvizsgálatok azonban nem foglalkoztak megfelelő mértékben számos olyan szakpolitikával, amelyek meghatározóak Európa gazdasági teljesítményét illetően. A szóban forgó szakpolitikák az európai országokat érintő egyes jelentésekben sem kerülnek kellőképpen feldolgozásra. Ezen szakpolitikák egyrészt EU-szinten végrehajtott közös szakpolitikákat, másrészt EK-szinten hozott, de nemzeti szinten végrehajtott számos irányelvet foglalnak magukban.

Ebből a helyzetből kifolyólag nincs egyenlő elbánás az EU-országokat érintő EDRC-vizsgálatok és a nem európai országokat érintő vizsgálatok között, mivel az utóbbiak esetében az összes gazdaságpolitika vizsgálat tárgyát képezi. Ez a helyzet kikezdi az EDRC-felülvizsgálatok hasznosságát és nézetünk szerint káros hatással van az OECD hírnevére.

Az a véleményünk, hogy ezt a helyzetet a 2004-es vizsgálat lefolytatása előtt meg kell oldani. Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy ezt a kérdéskört vesse fel a megfelelő hatóságok előtt annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az euróövezetet érintő, jövőbeni OECD gazdasági vizsgálat kibővítését oly módon, hogy azok tartalmazzák az összes EK-szakpolitikát és általában véve az EU-vetületű szakpolitikákat. Így biztosítani lehetne, hogy Európa összes gazdaságpolitikai területe szakszerűen és ugyanolyan módon kerüljön megvizsgálásra, mint a nem EU-országokat érintő vizsgálatok esetében.

Az EK szakpolitikáinak egyes területei a megfelelő bizottságokban kerülhetnek elemzésre (például a kereskedelmi bizottságban, a mezőgazdasági bizottságban, a versenybizottságban), és ez minden országra érvényes. Azonban csak az EDRC kínál alkalmat szakértői értékelési eljárás során minden kérdéskör átfogó felülvizsgálatára, amelynek keretében a különböző szakpolitikai területek közötti kölcsönhatások kerülnek elemzésre, és amely a gazdasági teljesítmény és a szakpolitika általános értékelését teszi lehetővé.

Annak érdekében, hogy komoly értékelést és következetes szakpolitikai ajánlásokat lehessen tenni, szükséges megérteni a különböző szakpolitikák közötti kölcsönhatásokat. Ez minden bizonnyal érvényes a strukturális keretek és a makrogazdaság-politikai eszközök közötti kölcsönhatások tekintetében.

Tisztában vagyunk az intézményi rendszer összetettségével, amelyek az EU-ban a gazdaságpolitikák ilyen átfogó kezelését kísérik. Megítélésünk szerint azonban ezek az intézményi kérdések nem gátolhatnak meg minket abban, hogy továbbra is célkitűzésként tartsuk fenn az egyenlőséget, az ismeretek megosztását és a konstruktív szakértői értékelést, amelyek meghatározó szerepet játszanak az OECD munkájában.

Őszintén reméljük, hogy ezen egyre fontosabbá váló kérdéskört illető válaszát mielőbb kézhez kapjuk.

Tisztelettel,

Ian Forsyth az OECD ausztráliai nagykövete | Jocelyne Bourgon az OECD kanadai nagykövete |

Seiichiro Noboru az OECD japán nagykövete | Kyung-tae Lee az OECD koreai nagykövete |

Carlos Flores Alcocer az OECD mexikói nagykövete | Adrian Macey az OECD új-zélandi nagykövete |

Robert Smolik az Amerikai Egyesült ÁllamokOECD-küldöttségének megbízottja |

cc: az OECD összes nagykövete

Donald Johnston, főtitkár, OECDJean-Philippe Cotis, a gazdasági osztály vezetője, OECDNiels Thygesen, elnök, EDRC, OECD

[1] Bár ez a felülvizsgálat kizárólag közösségi szakpolitikákat érintene, politikai okokból kifolyólag célszerűnek tűnt az „EU-felülvizsgálat” kifejezés használata, mivel az EK/EU-ra egyre inkább EU-ként hivatkoznak az EK/EU határain kívül.

[2] Figyelembe véve az euróövezet és az EU-25 közötti geometriai különbségeket, valamint a felülvizsgálatok tartalombeli különbségeit, minden fél számára előnyösebb lenne két különálló és elhatárolható vizsgálat megtartása. Az APEC-országok szemszögéből nézve ez alig vagy szinte semmi különbséget nem tenne, hiszen az ezen országok által kért széles körű felülvizsgálat biztosítva lenne.

[3] Ciprus, Észtország, Málta, Lettország, Litvánia és Szlovénia.

[4] A következő EU-tagállamok nem tagjai az OECD-nek: Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

[5] Például a nemzetközi beruházási nyilatkozat nemzeti kezelési eszközét (jogilag nem kötelező erejű) vagy a tőkemozgásra és láthatatlan műveletekre vonatkozó OECD-szabályzatokat (jogilag kötelező erejű) érintő számos vizsgálatban az EU-tagállamok szakpolitikái nemzeti és európai szinten kerülnek megvizsgálásra, mivel ezen szakpolitikák alapját az EU-szakpolitikák képezik.