52004PC0509

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

(előterjesztő: a Bizottság)

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

1. Célok

Az Európai Közösség a tagállamokéval szorosan összefonódó pénzügyi érdekei a csalás különböző formáinak és más illegális tevékenységeknek vannak kitéve, amelyek a Közösség költségvetési bevételeiben és kiadásaiban károkat okoznak [1]. A csalás elleni küzdelem a tagállamok és a Bizottság közös problémája és közösen megoldandó feladata is, jelenleg a Bizottság minden eddiginél fontosabb politikai programpontja.

[1] Az Európai Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás és szabálytalanságok a magyarázó feljegyzésben: ,EK-csalás".

Az EK-csalás gyakran olyan szervezett és transznacionális struktúrákra támaszkodik, amelyek a pénzügyi rendszer ügyes kihasználásával tisztára mossák és elrejtik az EK-csalásból származó jövedelmeket. A szervezett bűnözés - élve az európai integráció által biztosított piaci szabadsággal -, tevékenységét gyakran több tagállamra is kiterjeszti. Különösen ez a helyzet a transznacionális HÉA-csalás, az EK-csalásból származó bevételek tisztára mosása és a strukturális alapokkal kapcsolatos csalások terén.

Amikor a tagállamok hatóságai bonyolult, két vagy több tagállamhoz is köthető csalási módszerekkel szembesülnek, nagyon fontos bármely szükséges vizsgálatban a gyors és többoldalú közigazgatási együttműködés. Több tagállam hatóságai között információkat kell cserélni, és a gyors és összehangolt fellépés érdekében az EK-csalásban és a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosásában minden érintett között a kapcsolatokat fel kell rajzolni.

A többoldalú operatív együttműködés hatékonysága igen nagyban a koordinációtól és a támogatástól függ. A ma már 25 tagállamból álló egységes piacon a csalási ügyekben az együttműködés egyre nehezebbé válik európai szintű támogatás és koordináció nélkül. Ezért nyilvánvalóan több értelme van, ha Bizottság támogató és koordinációs szerepet kap, mert a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy az EK-csalással kapcsolatos tevékenységekre rálásson, továbbá minden tagállam érdekét egyenlő odafigyeléssel és figyelemmel kezeli. Ez pedig a tagállamok célirányosabb és racionálisabb fellépését teszi lehetővé.

A közigazgatási együttműködés jelenlegi jogi kereteinek hiányossága azonban, hogy a Bizottság számára a tagállamok tevékenységének támogatására és összehangolására vonatkozóan nem biztosítanak aktív szerepet, és a HÉA-csalás, illetve az EK-csalással kapcsolatos pénzmosásra vonatkozó információk területén pedig különösen ez a helyzet.

2. Főbb jellemzők

A javasolt rendeletnek több értelme lenne a tagállamok illetékes hatóságai számára, mivel lehetővé tenné, hogy a Bizottság a tagállamok csalásellenes harcában tevékenység koordinátori szerepét jobban ellássa. Javítani fogja a tagállamok között és a Bizottsággal való többoldalú együttműködést például a Bizottság által európai szinten szervezett koordinációs értekezletek útján.

A kezdeményezés egyrészről a meglévő jogszabályokra alapoz. Másrészről az együttműködés közösségi, illetve európai uniós szinten már meglévő jogi aktusainak kiegészítésére irányul azok jellemzőit felhasználva, illetve az együttműködés új területein továbbfejlesztve azokat, ezáltal elérve a Közösség pénzügyi érdekeinek egyenlő és hatékony védelmét. E célból az ezekben az egyéb jogi aktusokban, különösen az 515/97/EK tanácsi rendeletben [2] és az 1798/2003/EK tanácsi rendeletben kialakított normákat alkalmazza [3].

[2] HL L 82. szám, 1997.3.22., 1. o.

[3] HL L 264. szám, 2003.10.15., 1. o.

Tekintetbe véve azt, hogy támogató munkáját a közösségi szinten különös jelentőségű ügyekre kell koncentrálnia, a Bizottság azt javasolja, hogy e rendelet alkalmazása adott küszöbhöz legyen kötve, így pontosabban célba vehetők a súlyos csalások összetett esetei, amelyek bűnügyi vizsgálata szükségesnek bizonyul.

A rendelet tervezet a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra korlátozódik. Az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) is beleértve, a Bizottságnak semmilyen további vizsgálati jogkört nem biztosít. Megerősíti az együttműködés és információcsere mechanizmusát, ezért a tagállamok érintett illetékes hatóságai között, valamint a köztük és a Bizottság között a multidiszciplináris együttműködés alapját és eszközeit biztosítja.

A csaláselleni együttműködés hatékonyságához és eredményességéhez integrálni kell az összes partner által idevonatkozóan végrehajtott intézkedéseket. Az EK-Szerződés 280. cikkének (3) bekezdése szerinti szoros és rendszeres együttműködés multidiszciplináris alapon vonatkozik a tagállamok által a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére felelősként kijelölt valamennyi hatóságra.

Az EK-Szerződés 280. cikkével rá ruházott koordinációs szerepének megfelelően a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) támogathatja az EK-csalással szemben fellépő tagállamokat, ami információcserével és a bizottsági eszközök és infrastruktúra (hálózat, adatbázisok, közigazgatási együttműködés eszközei stb.) igénybevételével, illetve a következőkben egységes ellenőrző tevékenységek támogatásával érhető el. Az utóbbi felerősödik majd, ha a Bizottság által összegyűjtött vagy átadott információkat a közigazgatási vagy bírósági eljárásokban bizonyítékként fel lehet használni.

A javasolt rendelet megengedné a Bizottságnak, hogy a tagállamoknak jobb és megbízhatóbb operatív információkkal szolgáljon, ideértve a részletes jelentéseket, különösen pedig elemző munkája eredményeként az új csalási irányzatokról és sebezhető ágazatokról alkotott tisztább képet. Hozzájárul majd ahhoz is, hogy a rendelkezésre álló információkat hozzá lehessen kötni a szervezett csalás mögött álló személyekhez.

Végezetül a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme ugyancsak megkívánja a lefolytatott vizsgálat után a hatékony ellenőrző tevékenységet.

3. A vám és a mezőgazdaság területén kívüli konkrét politikai vonatkozások

A vám és a mezőgazdaság területét kivéve (515/97/EK tanácsi rendelet), a közösségi jogszabályok még nem rendelkeznek konkrétan a Bizottsággal való kölcsönös közigazgatási együttműködésről.

3.1. A pénzmosásról szóló jogszabályok és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

Az EK-Szerződés 280. cikkében foglalkozik a ,csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység" kérdésével, beleértve a Közösség pénzügyi érdekeire káros, pénzmosással kapcsolatos tiltott tevékenységből származó bevételeket.

A pénzmosás esetében a vizsgálatok megindításához, majd a tiltott tevékenység gyökerének felgöngyölítéséhez általában a gyanús pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információk szükségesek. Ugyanakkor maga a csalás felfedezése teszi lehetővé a pénzeszköz behajtási kísérleti szakaszában a pénzmosó tevékenységek és körök felderítését, így a Közösség pénzügyi érdekeit sértő tiltott tevékenységre koncentráló közigazgatási információk európai szintű megosztásának jóval több értelme lenne.

3.2. Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás a HÉA-csalás területén és az 1798/2003/EK tanácsi rendelet a tagállamok között a HÉA-csalás területén történő közigazgatási együttműködésről

A hatodik Irányelven alapuló jelenlegi HÉA-rendszer [4] csalás szempontjából sebezhető [5]. A HÉA-csalás káros hatása a tagállamok és a Közösség költségvetésére egyes tagállamok becslései szerint nettó HÉA bevételüknek akár 10%-a vagy azt meghaladó is lehet.

[4] A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás, HL L 145. szám, 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/15/EK irányelvvel (HL L 52. szám, 2004.2.21., 61. o.) módosított irányelv.

[5] Vö. a Bizottság Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló jelentésével a közigazgatási együttműködés megállapodásainak alkalmazásáról a HÉA-csalás elleni küzdelemben, COM(2004) 260 végleges.

Mivel a nettó HÉA-bevételeket a Közösség költségvetésébe befizetendő HÉA saját forrás számításánál figyelembe veszik, amelyet országonként a HÉA köteles tranzakciók mértékéből 0,5%-os egységes kulcs alkalmazásával állapítanak meg, a nagyszabású HÉA-csalás negatívan befolyásolhatja a tagállamok HÉA-bevételeit, következésképpen pedig közösségi költségvetési hozzájárulásaikat. Minthogy erről az oldalról befolyásolja a Közösség pénzügyi érdekeit, a Bizottságnak erős érdeke, valójában pedig kötelessége olyan intézkedéseket hozni, amelyek támogatják a tagállamoknak a súlyos HÉA-csalás elleni küzdelemben kifejtett operatív tevékenységeit.

A tagállamok illetékes hatóságai között a közigazgatási együttműködés a HÉA területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendeletben [6] foglaltak szerint - amelyet e javaslat kiegészít - valójában megfelelő és elegendő információcsere lehetőség a Közösségen belüli tranzakciók helyes alkalmazásának ellenőrzésére és a leggyakoribb HÉA visszaélések ellensúlyozására alkalmas eszközt jelent [7]. A több tagállamra is kiterjedő legösszetettebb és legsúlyosabb HÉA-csalási ügyek megfogásához azonban további európai szintű támogatásra és együttműködésre is égető szükség van.

[6] HL L 264. szám, 2003.10.15., 1. o.

[7] Vö. a Bizottság Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló jelentésével a közigazgatási együttműködés megállapodásainak alkalmazásáról a HÉA-csalás elleni küzdelemben, COM(2004) 260 végleges 1, 4.4, 5.2 bekezdés.

3.3. A kölcsönös segítségnyújtás jogi aktusai a mezőgazdaságon kívüli közösségi kiadások területén elkövetett csalásokkal szemben

Közösségi kiadásokban szerepelhetnek különböző tagállamokban teljesített kifizetések, alvállalkozók és leányvállalatok, úgyhogy szabálytalanságok esetén a vizsgálatokat nem csak egy tagállamban kell elvégezni. Jelenleg nincsenek a horizontális vagy vertikális kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról rendelkező megfelelő jogi aktusok, amelyek lehetővé tennék a csalórendszerek megfogását. Ugyanez igaz az EK közvetlen kiadások területén a csalási ügyekre is.

4. Kapcsolat a meglévő csaláselleni jogi aktusokkal

Ez a jogalkotási kezdeményezés az EK-csalás és ahhoz kötőtő pénzmosás leküzdése és megakadályozása tekintetében a közigazgatási együttműködés egy igen konkrét célját érinti, miközben a közigazgatási és büntető jogi aktusokat is tartalmazó keretszabályok része, amely a csalás elleni küzdelem megerősítése irányul a meglévő eszközök zavarása nélkül. Célja az, hogy kiegészítse a meglévő csaláselleni jogi aktusokat, különösen az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendeletét [8] valamint a Tanács 2185/96/EK Euratom rendeletét [9].

[8] HL L 136. szám, 1999.5.31., 1. o.

[9] Az 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról, HL L 292. szám, 1996.11.15., 2. o.

Az illetékes hatóságok között korai szakaszban történő információcsere jelentősen hozzájárul a szabálytalanságoktól történő elrettentéséhez, különösen a pénzmosás területén [10]. A kölcsönös segítségnyújtás jelen rendelet javaslatában megállapított szabályai ezért kiegészítik a Tanács által a harmadik pillér alapján elfogadott büntetőjogi aktusokat.

[10] Lásd a magyarázó jelentést (HL C 91. szám, 1999.3.31., 8. oldal), és különösen a Második Jegyzőkönyv 7. cikkét. Lásd még a (6) lábjegyzetet.

5. A rendelettervezet váza

I. cím - Általános rendelkezések: 1-4. cikk

Az 1. cikk meghatározza a rendelet célját és tartalmát, amely rendelkezik a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméért felelős illetékes hatóságok között a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó szabályokról a közösségi együttműködés azon területein, amelyeken ilyen rendelkezések idáig még nem voltak.

A 2. cikk ismerteti e rendelet alkalmazási körét és tisztázza a hatályos közösségi jogszabályokhoz fűződő viszonyát kiemelve e javaslat kiegészítő jellegét. A szubszidiaritás elvére tekintettel az ügyek a közösségi szinten különös jelentőségűekre vannak korlátozva.

A 3. cikk a rendelet alkalmazása szempontjából lényeges konkrét fogalmakról rendelkezik. Fogalmai a rendelet ,horizontális" körének megfelelően érvényesek az EK költségvetés különböző területeire.

Az e rendeletben alkalmazott ,szabálytalanság" fogalma a Közösség pénzügyi érdekeinek sértésében érintett magatartásra vonatkozik (beleértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló [11] 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a jogellenes magatartást), azonban nem korlátozódik erre a fogalomra, hogy a pénzmosást és HÉA-csalásra is vonatkozhasson.

[11] HL L 312. szám, 1995.12.23., 1. o.

A ,közösségi szinten különös jelentőségű" ügyekre korlátozás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azokra az ügyekre koncentráljon, amelyek a tagállamok számára jóval több értelemmel bírhatnak. Segít továbbá megakadályozni, hogy a kisebb jelentőségű ügyekkel kapcsolatos információk és megkeresések a Bizottság szolgálatait túlterheljék. Az érintett ügyek más tagállamokban kapcsolati ágakkal vagy kapcsolati tagokkal kell hogy rendelkezzenek. HÉA esetén a küszöb a tagállamokban 500 000 euró vélelmezett költségvetési kár. Az e rendelettel érintett egyéb területeken a feltételezett kárküszöb 100 000 euró. A határértékeket végrehajtási szabályok útján meg lehet emelni.

A 4. cikk (1) bekezdése meghatározza az ,illetékes hatóságok" fogalmát. Közéjük tartoznak a tagállamok átfogó és multidiszciplináris módszert követő hatóságai, illetve a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásban és a tagállamok közti információcserében résztvevő vagy azt koordináló Bizottság.

A 4. cikk (2) bekezdése az illetékes hatóságok belső jogállására vonatkozik megállapítva azt a szabályt, miszerint az együttműködést nem gátolhatja, ha a tagállamok belső törvényei alapján különböző jogállásúak.

II. cím - Együttműködési feladatok: 5 - 14. cikk

A II. cím megállapítja - a Bizottságot is beleértve - az illetékes hatóságok között a közigazgatási együttműködéssel és információcserével kapcsolatos rendelkezéseket.

I. fejezet - Kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

1. szakasz - Jogsegély megkeresés alapján

Az 5. cikk megállapítja a segítségkérés lehetőségét, illetve a kérés teljesítésének kötelezettségét. A cikk az illetékes hatóságok között az együttműködés megkönnyítésére irányul. Megállapítja az információk gyűjtésének és cseréjének módját.

A 6. cikk a Tanács 515/97/EK rendeletének különleges megfigyelés alkalmazásáról rendelkező 7. cikkében szereplő példát követi.

A 7. cikk az illetékes hatóságok megkeresésén alapuló közigazgatási vizsgálatok végzésére, és a megkereső hatóság tisztviselőinek a vizsgálatban való részvételére vonatkozó szabályokat határozza meg.

A 8. cikk felhatalmazza az illetékes hatóságok más tagállamban dolgozó tisztviselőit a megkeresett hatóság hivatalában az iratokhoz való hozzáférésre - az 515/97/EK és az 1798/2003/EK tanácsi rendeletek hasonló rendelkezéseit követve.

A 11. cikk (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság a tagállamok tranzakciókról vezetett nyilvántartásaihoz a VIES-en (HÉA-információ csererendszer) keresztül hozzáférhet [12]. Ez fontos információs elemmel fogja bővíteni a Bizottság koordinációs lehetőségeit.

[12] A 218/92/EGK tanácsi rendelettel meghatározott és az 1798/2003/EK tanácsi rendelettel továbbvitt VIES = HÉA-információcsererendszer.

2. szakasz - Önkéntes segítségnyújtás

A 12. cikk rendelkezik arról, hogy Bizottság felé információkkal kell szolgálni az olyan tevékenységekről, amelyek kimerítik vagy látszólag kimerítik valamely szabálytalanság fogalmát, úgymint az olyan ügyek, amelyekben alapos a gyanú valamilyen szabálytalanságra. Az információkat a Bizottság összesíti és elemzi annak érdekében, hogy a tagállamok számára jobb operatív támogatást és koordinációt biztosíthasson.

A 13. cikk a rendelet alkalmazásában külön kérés nélkül folytatott különleges megfigyelés szabályairól és a megfelelő információk tájékoztatásáról rendelkezik.

A 14. cikk a tagállamok általános tájékoztatására vonatkozó szabályokat határozza meg a csalásbiztos közösségi jogszabályok létrehozása, és egy általános, közösségi szintű csaláselleni politika megvalósíthatósága érdekében.

II. fejezet - Az információk felhasználása

A 15. cikk az 515/97/EK tanácsi rendelet 12. cikkében foglaltakhoz hasonló szabályt tartalmaz a közigazgatási vagy bírósági eljárásokban a javasolt rendelet alapján bizonyítékként felhasznált dokumentumokról és anyagokról, amely arra irányul, hogy erősödjön a tagállamok vizsgálati tevékenységének nyomon követése.

A 16. cikk a Bizottság által a multidiszciplináris együttműködéssel összefüggésben összegyűjtött információk cseréjét mozdítja elő.

A 17. cikk gondoskodik arról, hogy ha valamely szabálytalanság a rendelet alapján folyó kölcsönös segítségnyújtás tárgyává válik, a tagállamok ellenőrzésükről a Bizottságot folyamatosan tájékoztatják.

A 18. cikk úgy rendelkezik, hogy az információkat e rendelet javaslat alkalmazásában csakis illetékességi alapon lehet kicserélni és felhasználni. Az információcserét a titoktartási szabályok szerint kell megszervezni és arra a szakmai titoktartás vonatkozik.

A 19. cikk e rendelet javaslata alapján a harmadik országtól szerzett információk cseréjének - bizonyos feltételek alapján fennálló - kötelezettségét tartalmazza a Közösség pénzügyi érdekei védelmének biztosítása érdekében .

A 20. cikk úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak módjában áll saját kockázat elemző lehetőségeit felhasználni arra, hogy a csalás elleni küzdelem hatékonyságának fokozására a tagállamok hatóságait jelentésekkel és kockázattal kapcsolatos információkkal lássa el.

A 21. cikk a jelen rendelet javaslat megvalósítása során a végrehajtási intézkedésekről rendelkezik. A végrehajtási szabályokat az 1999/468/EK komitológiai határozatban [13] megállapított rendelkező eljárást követve a Bizottság fogadja el.

[13] HL L 187. szám, 1999.7.17., 23. o.

A 22. cikk meghatározza, hogy a végrehajtási intézkedések elfogadása céljából a Bizottság munkáját Szabályozási Bizottság segíti. A Bizottság a feladatait az 515/97/EK tanácsi rendelet alapján a bizottsággal együtt látja el nem érintve más, különösen a 1798/2003/EK rendelet alapján működő bizottságok illetékességét. A Bizottság szorosan együttműködik más bizottságokkal.

2004/0172 (COD)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 280. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [14],

[14] HL C [...], [...], [...]. o.

tekintettel a Számvevőszék véleményére [15],

[15] HL C [...], [...], [...]. o.

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [16],

[16] HL C [...], [...], [...]. o.

mivel:

(1) A Közösség és a tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmének és a csalás elleni küzdelemnek és minden más, a Közösség ilyen érdekeit sértő tiltott tevékenységnek.

(2) A kölcsönös segítségnyújtás közösségi keretei a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Közösség pénzügyi erőforrásainak és kiadásainak minden területén lehetővé kell tegyék a tagállamok illetékes hatóságai, illetve e hatóságok és a Bizottság között a szoros és rendszeres együttműködést.

(3) E rendelet rendelkezései nem befolyásolják az Európai Csaláselleni Hivatal által vizsgálati jogkörének felhasználásával és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [17] foglalt biztosítékoknak megfelelően végzett vizsgálatokat. E rendelet hatálya a segítségnyújtás, információcsere és együttműködés olyan bizonyos formáira korlátozódik, amelyek az OLAF nyomozati tevékenységeit megelőzik, követik vagy kísérik.

[17] HL L 136. szám, 1999.5.31., 1. o.

(4) Az új közösségi intézkedések bevezetése nem befolyásolhatja a nemzeti büntetőjog és büntetőügyekben a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok vagy a nemzeti igazságszolgáltatás alkalmazását.

(5) A Közösség pénzügyi érdekeit érintő transznacionális csalás és bármely más tiltott tevékenység elleni küzdelem közösségi szinten fokozott együttműködést, illetve multidiszciplináris együttműködést igényel a tagállamok hatóságaival a csalás és bármely más olyan tiltott tevékenység területén, amely számos esetben kapcsolódik a szervezett bűnözés struktúráihoz és a Közösség pénzügyi érdekei számára hátrányt okoznak. Ez a rendelet lehetővé teszi továbbá a tagállamok illetékes hatóságai közötti, illetve az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködést.

(6) E rendelet rendelkezései nem befolyásolják azokat a közösségi jogszabályokat, amelyek a tagállamok, illetve e tagállamok és a Bizottság között konkrétabb vagy kiterjedtebb együttműködésről rendelkeznek, úgymint a tagállamok közigazgatási hatóságai között a kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet [18], vagy a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről és a 218/92/EGK rendelet visszavonásáról szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet [19].

[18] HL L 82. szám, 1997.3.22., 1. o. A 807/2003/EK rendelettel (HL L 122. szám, 2003.5.16., 36. o.) módosított rendelet.

[19] HL L 264. szám, 2003.10.15., 1. o. A 885/2004/EK rendelettel (HL L 168. szám, 2004.5.1., 1. o.) módosított rendelet.

(7) Az információcsere a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő bármely más tiltott tevékenység elleni küzdelem kulcseleme. A tagállamok által a Bizottság felé szolgáltatott információkat a Bizottság arra használja fel, hogy átfogó képet alkot az európai szintű csalásról és más tiltott tevékenységről, és erről a tagállamokat tájékoztatja.

(8) A Közösség pénzügyi érdekeit érintőérintő csalást és bármely más tiltott tevékenységet - különösen olyan transznacionális ügyekben, amelyekben gyakran két vagy több tagállam szervezett nemzetközi csalórendszerei is szerepelnek - a leghatékonyabban akkor lehet leküzdeni és megelőzni, ha az operatív, statisztikai és/vagy általános jellegű információkat közösségi szinten elemzik és kockázat elemzésnek vetik alá általában a Bizottság, különösen pedig az OLAF operatív és kockázat elemző lehetőségeinek felhasználásával.

(9) A Közösség pénzügyi érdekeit érintőérintő csalás és bármely más tiltott tevékenység elleni küzdelem a következetes ellenőrzést is szükségessé teszi. Ezért a Bizottság által összegyűjtött információknak rendelkezésre kell állniuk a közigazgatási és bírósági eljárásokban bizonyítékként történő felhasználásra.

(10) A tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság között a sikeres együttműködés érdekében az információcserét a titoktartási szabályokkal összhangban kell megszervezni, ahol az információra a szakmai titoktartás vonatkozik, mialatt az új rendelkezések alapján feldolgozott személyes adatokat megfelelő adatvédelemben kell részesíteni.

(11) Kellő figyelemmel kell lenni a közösségi intézményekre vonatkozó adatvédelmi szabályokra, a Szerződés 286. cikkében és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben [20] foglaltakra, valamint a tagállamokra vonatkozó, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre. [21]

[20] HL L 8. szám, 2001.1.12., 1. o.

[21] HL L 281. szám, 1995.11.23., 31. o.; Az 1882/2003/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel (HL L 284. szám, 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(12) A rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i, 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni [22].

[22] HL L 184. szám, 1999.7.17., 23. o.

(13) Minthogy a szükséges intézkedések célját, nevezetesen a Közösség pénzügyi érdekét befolyásoló csalás és bármely más tiltott tevékenység elleni küzdelmet a tagállamok kellőképpen nem tudják elérni, és ezért terjedelme és hatásai alapján az intézkedés közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. A cikkben meghatározott arányosság elvnek megfelelően e rendelet a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket nem lépi át.

(14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a tagállamokban a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmének biztosítása érdekében rendelkezik az illetékes hatóságok között a kölcsönös közigazgatási együttműködés és információcsere szabályairól.

2. cikk

Hatály

1. E rendelet a csalás és bármely más illegális tevékenység olyan eseteire vonatkozik, amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit érintik közösségi szinten különös jelentőségük van.

A tagállamok illetékes hatóságai határozhatnak úgy is, hogy e rendelet alapján információikat kicserélik és segítséget nyújtanak olyan esetekben is, amennyiben közösségi szinten az ilyen információcserét és segítségnyújtást a Közösség pénzügyi érdekeit befolyásoló csalás és bármely más tiltott tevékenység ellensúlyozására szükségesnek tartják.

2. E rendelet rendelkezései nem érvényesek, amennyiben a közösségi jogszabályok a tagállamok és e tagállamok és a Bizottság között konkrétabb együttműködésről rendelkeznek, vagy a Bizottságnak szélesebb körű hozzáférést biztosítanak az információhoz.

Ez a rendelet főként nem befolyásolja az 515/97/EK rendelet alkalmazását és a 1798/2003/EK rendelet alapján a tagállamok között az együttműködést.

3. Ez a rendelet nem befolyásolja a 1073/1999/EK rendelet alkalmazását.

4. Ez a rendelet nem befolyásolja a nemzeti büntetőjog vagy büntetőügyekben a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó más szabályok vagy a nemzeti igazságszolgáltatás alkalmazását.

5. A rendeletben foglalt segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség nem érinti az igazságügyi hatóság felhatalmazásával vagy kérésére eljáró illetékes közigazgatási hatóságok által megszerzett információk vagy dokumentumok rendelkezésre bocsátását.

Segítségnyújtás kérése esetén azonban az ilyen információkat vagy dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, ha az igazságügyi hatóság, amelynek véleményét az ügyben ki kell kérni, ahhoz hozzájárul.

3. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározások érvényesek:

1. ,Szabálytalanság": a közösségi szinten különös jelentőségű csalás és bármely más illegális tevékenység, amely a Közösség pénzügyi érdekeit befolyásolja, és különösen:

(a) a közösségi jog rendelkezésének bármely megsértése, amely valamely gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából keletkezik, ideértve a közösségi jog rendelkezései alapján keletkező szerződésszegéseket, amelynek akár a Közösség megbízásából közvetlenül gyűjtött saját forrásokból származó bevétel csökkenésével, akár elmaradásával, vagy egy indokolatlan kiadási tétellel a Közösség általános költségvetésére vagy az általa kezelt költségvetésekre érezhető hatása van vagy lehet;

(b) a 77/388/EGK tanácsi irányelvben [23] említett hozzáadottérték-adóra (HÉA) vonatkozó jogszabályok bármely megsértése, amelynek a 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendeletben [24] említett közösségi saját erőforrásokat csökkentő hatása van vagy lehet;

[23] HL L 145. szám, 1997.6.13., 1. o.

[24] HL L 155. szám, 1989.6.7., 9. o.

(c) pénzmosás az 91/308/EGK tanácsi irányelv [25] 1. cikkének (c) pontja értelmében a fenti (a) és (b) albekezdésekben említett jogsértésből keletkező bevételek tekintetében.

[25] HL L 166. szám, 1991.6.28., 77. o.

2. ,Közösségi szinten különös jelentőségű szabálytalanságok": olyan szabálytalanságok,

(a) amelyeknek más tagállamokban vannak vagy lehetnek szálai, vagy amelyeknek más tagállamokban folyó tevékenységekkel kézzel fogható kapcsolatai vannak; és

(b) amelyek az érintett tagállamokban becslések szerint összességében 500 000 eurón felüli költségvetési kárt okoznak a HÉA területén, vagy a rendelettel érintett egyéb területeken a Közösség pénzügyi érdekeinek 100 000 euró vagy annál nagyobb kárt okoznak. Pénzmosás esetén a küszöb az alapul szolgáló bűncselekményre vonatkozik.

3. ,HÉA-ra vonatkozó jogszabályok": a hozzáadottérték-adóra vonatkozó összes közösségi rendelkezés és a tagállamok által e közösségi rendelkezések teljesítése érdekében elfogadott törvények és rendelkezések.

4. ,megkereső hatóság": az az illetékes hatóság, amely jogsegély iránti megkereséssel él.

5. ,megkeresett hatóság": az az illetékes hatóság, amelyhez kölcsönös jogsegély iránti megkereséssel fordulnak.

6. ,közigazgatási vizsgálat": minden szabályzás, ellenőrzés és más intézkedés, amelyet az illetékes hatóságok feladataik végzése során annak megállapítása céljából tesznek, hogy a szabálytalanságokat elkövették-e, kivéve az igazságügyi hatóság kérésére vagy tőle közvetlenül kapott megbízás alapján megtett intézkedéseket.

7. ,pénzügyi információk": a 91/308/EGK irányelv alapján az illetékes nemzeti kapcsolattartóktól a gyanús tranzakciókra vonatkozóan kapott információk és más olyan információk, amelyek alkalmasak az e rendelettel érintett szabálytalanságokhoz kötődő tranzakciók végigkövetésére.

8. ,illetékes hatóságok": törvény vagy rendelkezés által a Közösségnek a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi érdekei tekintetében intézkedésre vagy nyomozásra felhatalmazott nemzeti vagy közösségi hatóságok.

A (2)(b) pontban meghatározott küszöbérték a 22. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően felemelhetők.

4. cikk

Illetékes hatóságok

1. A rendelet alapján folyó együttműködésben résztvevő illetékes hatóságok a következők, amelyek saját jogkörükön belül járnak el:

(a) A tagállamok hatóságai:

(i) amelyek a közösségi költségvetésből származó pénzügyi források kezeléséért közvetlenül felelősek és amelyeket a vonatkozó közösségi jog és a nemzeti törvényi rendelkezések ekként megneveztek; vagy

(ii) amelyek a közigazgatási törvény alkalmazandó nemzeti rendelkezései alapján a Közösség pénzügyi érdekeit befolyásoló csalás és bármely más tiltott tevékenység elleni küzdelemért felelnek; vagy

(iii) amelyeket a tagállamok az 1798/2003/EK rendelet alapján vagy annak megfelelően kineveztek, az érintett központi összekötő hivatalok, összekötő szervek és a HÉA-csalás vizsgálatában illetékes más adóellenőrző hatóságok, valamint a 92/12/EGK tanácsi irányelvben [26] említett illetékes hatóságok, amennyiben az összegyűjtött információk HÉA-csalás bizonyítékául szolgálhatnak; vagy

[26] HL L 76. szám, 1992.3.23., 1. o.

(iv) amelyeket a tagállamok a 2000/642/IB tanácsi rendelete [27] alapján a 91/308/EGK irányelv rendelkezései alapján kapott információk összegyűjtésére és elemzésére ,pénzügyi hírszerző egységként" felállítottak.

[27] HL L 271. szám, 2000.10.24., 4. o.

(b) a Bizottság, beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF).

2. A tagállamok - illetékességtől és belső jogállástól függetlenül - az illetékes hatóságaik, és e hatóságok, illetve a Bizottság között az információcsere biztosítása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket.

II. cím

Együttműködési feladatok

1. fejezet

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás és információcsere

1. szakasz - Jogsegély megkeresés alapján

5. cikk

Jogsegély megkeresés alapján

1. Az illetékes hatóságok megkeresés alapján segítik egymást a szabálytalanságok megakadályozásában és felderítésében. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság - amennyiben a megkeresés céljainak kielégítéséhez szükséges, illetve az e rendelet célkitűzéseinek megfelelően - a megkereső hatóságnak átad minden olyan információt, amelynek a szabálytalanságok felderítésében és megelőzésében jelentősége van. Ide tartoznak a szabálytalanság fogalmát kimerítő műveletekre vonatkozó információk, illetve a gyanús pénzügyi tranzakciókra vonatkozó pénzügyi információk és azok az információk, amelyek a mögöttük húzódó műveletekre és azokban résztvevő természetes vagy jogi személyekre vonatkoznak.

2. A kért információ megszerzése érdekében a megkeresett hatóság vagy az a közigazgatási hatóság, amelyhez segítségért folyamodik úgy jár el, mintha a saját nevében vagy a saját tagállamában egy másik hatóság kérésére járna el.

3. A megkeresett hatóság a birtokában lévő vagy a szabálytalanság fogalmát kimerítő vagy a megkereső hatóság szerint kimerítő felderített vagy tervezett műveleteket vagy tranzakciókat érintően vagy értelemszerűen a 6. cikk alapján elvégzett különleges megfigyelés megállapításait érintően általa megszerzett összes információt rendelkezésre bocsátja.

A megkereső hatóságot ellátja a birtokában lévő vagy általa megszerzett minden igazolással, dokumentummal vagy dokumentum hitelesített másolatával. Az eredeti dokumentumokat és tételeket azonban csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha az nem ellentétes a hatályos jogszabályokkal abban a tagállamban, amelyben a megkeresett hatóság székhelye van.

4. A jogsegély és információcsere iránti megkereséseket a megkereső hatóság által ismert tényekre vonatkozó rövid kivonatnak kell kísérnie.

5. Ha a megkereső hatóság megkeresését ahhoz a hatósághoz intézi, amely a kért jogsegélyre nem jogosult, a hatóság a megkeresést azonnal az illetékes hatósághoz továbbítja.

6. cikk

Különleges megfigyelés

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a lehetőségekhez képest a saját működési területén belül különleges megfigyelést tart vagy különleges megfigyelés iránt intézkedik a következők tekintetében:

(a) személyek, és különösen azok mozgása, ha kellő indokkal vélhető az, hogy szabálytalanságokat követnek el;

(b) olyan helyek, ahol úgy tárolnak árukat, amelyből indokoltan gyanítható, hogy a szabálytalanság fogalmát kimerítő tevékenységeket szándékoznak ellátni;

(c) potenciális szabálytalanságok tárgyaként megjelölt áruk mozgása;

(d) szállítóeszközök és pénzügyi tranzakciók, ha kellő indokkal vélhető, hogy azokat szabálytalanságok elkövetésére használják fel.

7. cikk

Közigazgatási vizsgálatok megkeresés alapján

1. A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság elvégzi azon tevékenységeket illetően a közigazgatási vizsgálatokat, amelyek kimerítik vagy a megkereső hatóság véleménye szerint kimerítik valamilyen szabálytalanság fogalmát, vagy ilyen vizsgálatok elvégzése felől intézkedik.

A megkeresett hatóság vagy a közigazgatási hatóság, amelyhez kéréssel fordult, ezeket a közigazgatási vizsgálatokat úgy végzi el, mintha a saját nevében vagy a saját tagállamában egy másik hatóság megkeresésére járna el. A vizsgálat eredményeiről a megkereső hatóságot tájékoztatja.

2. A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság között megállapodással a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők az 1. bekezdésben említett közigazgatási vizsgálaton jelen lehetnek. A vizsgálatot mindenkor a megkeresett hatóság tisztviselői végzik el.

A megkereső hatóság alkalmazottjai saját kezdeményezésükre nem vehetik át a megkeresett hatóság tisztviselőire ruházott jogköröket, azonban, e tisztviselőkkel egyenértékűen, a megkeresett tagállamok tisztviselőin, mint közvetítőkön keresztül és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából ugyan azokba a helyiségekbe beléphetnek, illetve dokumentumokhoz hozzáférhetnek.

3. Amennyiben a nemzeti büntetőeljárási rendelkezések bizonyos intézkedéseket a nemzeti törvény által kifejezetten kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, a megkereső hatóság tisztviselői ezekben az intézkedésekben nem vesznek részt. Semmilyen körülmények között sem vesznek részt házkutatásokban vagy személyek büntetőjog alapján történő hivatalos kihallgatásán.

8. cikk

Tisztviselők más tagállamban végzett tevékenysége vagy kiküldetése valamely tagállamba

A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság között megállapodással és e hatóságok által megállapított szabályozásoknak megfelelően a megkereső hatóság által megfelelően felhatalmazott tisztviselők engedélyt kaphatnak a szabálytalanságokra vonatkozó információk megszerzésére a hivataloktól ott, ahol a tagállam közigazgatási hatóságai a megkeresett hatóság székhelye szerinti feladatukat végzik.

Ez vonatkozik azokra az információkra, amelyekre a megkereső hatóságnak szüksége van és amelyek olyan dokumentációból származnak, amelyhez az előzőekben említett hivatalok tisztviselői hozzáférnek.

A megkereső hatóság tisztviselői engedélyt kapnak arra, hogy ezekről a dokumentációkról másolatot készítsenek.

9. cikk

A tisztviselők írásos megbízása

A 7. és 8. cikknek megfelelően a megkereső hatóság más tagállamban jelen vagy kiküldetésben lévő tisztviselőinek mindenkor fel kell tudni mutatni írásos megbízásukat, amelyből kiderül személyazonosságuk és hivatalos feladatuk.

10. cikk

A segítség és tájékoztatás megadásának határideje

1. A megkeresett hatóság az 5. és 7. cikkben említett segítséget és tájékoztatást minél gyorsabban, de legkésőbb hat héttel a megkeresés kézhezvétele után megadja. Ha azonban ez az információ már a megkeresett hatóság birtokában van, a határidő négy hét.

2. Egyes ügyekben a megkeresett és megkereső hatóságok az 1. bekezdésben foglalttól eltérő határidőkben állapodhatnak meg.

3. Ha a megkeresett hatóság egy megkeresésre nem tud határidőben válaszolni, a mulasztás okáról a megkereső hatóságot azonnal tájékoztatja és megjelöli, hogy válaszát mikor tudja megadni.

11. cikk

HÉA-val kapcsolatos adatok

1. Az operatív és technikai segítségnyújtás céljából és ha a tagállamok illetékes hatóságait segítendő a jelen Rendelet 3. cikke első bekezdésének (1)(b) pontjának értelmében a szabálytalanságok felderítéséhez és kivizsgálásához az szükséges, a Bizottság engedélyt kap arra, hogy a tagállamok az 1798/2003/EK rendelet 22. cikkében említett nemzeti adatbázisokban tárolt nyilvántartásaihoz hozzáférjen.

A hozzáférésre vonatkozó részletes szabályokat, beleértve a titoktartásra és adatvédelemre, illetve a tagállamok nyilvántartásaiból nyert információk felhasználására vonatkozó szabályokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

2. Amennyiben az a 3. cikk első bekezdésének (1) (b) pontja értelmében szabálytalanságok bizonyítékául szolgálhat, a tagállamok hatóságai tájékoztatják a Bizottságot a 92/12/EGK irányelv alapján összegyűjtött információkról.

II. szakasz - Önkéntes segítségnyújtás

12. cikk

Műveletekkel vagy tranzakciókkal kapcsolatos tájékoztatás

1. A tagállamok illetékes hatóságai a Bizottság számára előzetes kérés nélkül megadnak minden lényeges információt azokról a műveletekről vagy tranzakciókról, amelyek a szabálytalanság fogalmát kimerítik vagy látszólag kimerítik.

2. A megfelelő technikai támogatás segítségével a Bizottság a kapott információkat elemzi és a szabálytalanságok felderítésében és vizsgálatában történő technikai és operatív segítségnyújtás céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátja a megfelelő analitikai eredményeket. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabálytalanságok megtörténtek egy vagy több tagállamban, arról tájékoztatja az érintett tagállamokat.

3. A tagállamok és a Bizottság között a pénzügyi információk önkéntes cseréjére vonatkozó kötelezettség attól függetlenül érvényes, hogy a tranzakciót egy vagy egymással kapcsolatban állónak látszó több műveletben hajtották végre.

4. A titoktartási és adatvédelmi szabályokat a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk

Különleges megfigyelés megkeresés nélkül

Ha a Közösség pénzügyi érdekeinek szabálytalanságokkal szemben történő védelme érdekében célszerűnek tartják, a tagállamok illetékes hatóságai:

(a) a 6. cikkben foglaltak szerint különleges megfigyelést tartanak vagy szerveznek;

(b) a Bizottságot - és mennyiben szükséges a tagállamok érintett illetékes hatóságait - tájékoztatják a birtokukban lévő összes információról, és különösen az olyan műveletekre vonatkozó jelentésekről és más dokumentumokról vagy hitelesített másolatokról vagy azok kivonatairól, amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit érintő cselekményeket kimerítik vagy véleményük szerint kimerítik.

14. cikk

Általános tájékoztatás

1. A tagállamok illetékes hatóságai - amint ezek az információk rendelkezésükre állnak - tájékoztatják a Bizottságot a szabálytalanságok elkövetésének új módjairól, eszközeiről és módszereiről, illetve a szabálytalanságok felderítésére és megelőzésére vonatkozó információkról, amelyek hozzájárulhatnak az érintett jogszabályok csalásbiztossá tételéhez.

2. A Bizottság - amint rendelkezésére áll - tájékoztatja az egyes tagállamok illetékes hatóságait azokról az információkról, amelyekkel a szabálytalanságokat megelőzhetik és a vonatkozó jogszabályokat végrehajthatják.

2. fejezet

Az információk felhasználása

15. cikk

Bizonyítékként történő felhasználás

Az 5., 6., 7. és 12. cikkben foglalt segítségnyújtás során az illetékes hatósággal közölt megállapítások, igazolások, információk, dokumentumok, hitelesített másolatok és bármely operatív információ bármely tagállamban folyó közigazgatási vagy bírósági eljárásban ugyanúgy elfogadható bizonyítéknak minősül, mintha azt abban a tagállamban szerezték volna, ahol az eljárás folyamatban van.

16. cikk

Információcsere

E rendelet, illetve más közösség rendelkezések alapján szerzett információt a Bizottság e rendeletnek megfelelően, illetve annak céljából más illetékes hatósággal kicserélheti, amennyiben ez a csere megfelel azoknak a közösségi rendelkezéseknek, amelyek alapján az információt megszerezte.

17. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot a rendelet alapján közölt információkkal és közigazgatási vizsgálatokkal kapcsolatos minden lényeges fejleményről, és különösen a megindított közigazgatási vagy bírósági eljárásokról, amennyiben az a nemzeti büntetőjoggal nem ellentétes.

18. cikk

Titoktartási szabályok és adatvédelem

1. A rendelet alapján közölt vagy megszerzett információkra a szakmai titoktartás vonatkozik és ugyan olyan védelemben részesülnek, mint a hasonló információk, amelyeket az információkat kapó tagállam nemzeti jogszabályai, illetve a közösségi intézményekre és szervezetekre vonatkozó megfelelő rendelkezések védenek.

Ezeket az információkat csak azokkal a közösségi intézményeken vagy tagállamokon belüli személyekkel és hatóságokkal lehet közölni, akik/amelyek feladata ismeretüket megköveteli, és azokat csak a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét szolgáló célokra lehet felhasználni.

2. A közösségi intézmények és szervezetek, valamint a tagállamok a személyes adatok e rendelet alapján történő feldolgozásánál ügyelnek rá, hogy az adatvédelemre vonatkozó közösségi és nemzeti, különösen a 95/46/EK irányelv és - értelemszerűen - a 45/2001/EK rendelet által megállapított rendelkezéseket betartsák.

A 11. cikk (1), 12. cikk (4) bekezdése és a 21. cikkben foglalt végrehajtási szabályok elfogadása előtt az Európai Adatvédelmi Biztos véleményét ki kell kérni.

19. cikk

Harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok

1. A tagállamok vagy a Bizottság által harmadik országtól kapott és e rendelet hatálya alá tartozó információkat a tagállamok illetékes hatóságaival vagy a Bizottsággal közölni kell, ha azok segítségével a szabálytalanságok megakadályozhatók vagy ellensúlyozhatók.

2. Amennyiben az érintett harmadik ország jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy valamilyen szabálytalanság fogalmát kimeríteni látszó szabálytalan jellegű műveletekre vonatkozó bizonyíték gyűjtéséhez a szükséges segítséget megadja, a rendelet alapján kapott információkat egy összehangolt lépés részeként a harmadik országgal közölni lehet az információt szolgáltató illetékes hatóságokkal a személyes adatok védelméről szóló saját nemzeti rendelkezéseik alapján kötött megállapodástól, a 95/46/EK irányelv 25. és 26. cikkétől, illetve ahol alkalmazandó, a 45/2001/EK rendelet 9. cikkétől függően.

20. cikk

A Bizottság által végzett kockázatelemzés

A Bizottság a tagállamok által a rendelet alapján közölt általános vagy operatív jellegű információkat a megfelelő információtechnológiai támogatás igénybevételével felhasználhatja operatív információ alapú jelentésekre és figyelmeztetésekre vezető stratégiai és taktikai kockázatértékeléshez annak érdekében, hogy a beazonosított veszélyek ismertségét fokozza és így erősítse az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság megfelelő operatív reakcióinak hatékonyságát, a Bizottság illetékességének korlátjain belül.

III. cím

Záró rendelkezések

21. cikk

Végrehajtási szabályok

A II. cím 1. fejezetében leírt kölcsönös segítségnyújtásra és információcserére vonatkozó végrehajtási szabályokat a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

A 11(1) cikk második albekezdésében és a 12(4) cikkben említett ügyekben a szabályok különösen az alábbiakat érinthetik:

(a) szabálytalanságok a 3. cikk első bekezdésének (1) (b) pontja értelmében;

(b) szabálytalanságok a 3. cikk első bekezdésének (1) (c) pontja értelmében;

(c) szabálytalanságok a strukturális alapok szektorban.

22. cikk

Bizottság

1. A Bizottságot a 515/97/EK rendelet 43. cikkében létrehozott bizottság (a továbbiakban: ,a bizottság") segíti.

2. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkeit alkalmazzák, a határozat 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében említett határidő három hónap.

3. A bizottság elfogadja a saját eljárási szabályait.

23. cikk

Értékelő jelentés

E rendelet hatálybalépése után a Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlament, a Számvevőszék és a Tanács részére a rendelet alkalmazásáról.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, [...-án/-én].

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[...] [...]

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Policy area(s): Anti-fraud

Activities: Mutual administrative cooperation and exchange of information

Title of action: Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on mutual administrative assistance for the protection of the financial interests of the Community against fraud and any other illegal activities

1. BUDGET LINE(S) + HEADING(S)

24.0106 (fight against fraud)

2. OVERALL FIGURES:

2.1. Total allocation for action (Part B): EUR million for commitment: -

2.2. Period of application: From entering into force on.

2.3. Overall multi-annual estimate of expenditure

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations (financial intervention) (see point 6.1.1) - (not applicable see point 5.1.1)

EUR million (to three decimal places)

>TABELPOSITION>

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure(see point 6.1.2)

>TABELPOSITION>

>TABELPOSITION>

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure

(see points 7.2 and 7.3)

>TABELPOSITION>

(The first two years include each an amount of EUR 100 000 for the development of information systems for internal use of the Commission, see point 7.3)

>TABELPOSITION>

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

[X] Proposal is compatible with existing financial programming.

2.5. Financial impact on revenue:

[X] Proposal has no financial implications (involves technical aspects regarding implementation of a measure)

3. BUDGET CHARACTERISTICS

>TABELPOSITION>

4. LEGAL BASIS

Article 280(4) of the EC Treaty.

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The initiative for a regulation on the basis of article 280 of the EC Treaty concerns a framework dedicated to administrative mutual assistance necessary to strengthen the protection of the financial interests of the Community.

For the purpose of the protection of the financial interests of the Community the Member States and the Commission shall assist each other and exchange information in particular in the field of money laundering of the proceeds of EC fraud, of fraud on VAT and any other illegal activities detrimental to the Community's financial interests in particular those in the field of structural funds.

Background

Fraud and any other illegal activities affecting the financial interests of the Community warrant a more comprehensive framework for administrative cooperation between Member States authorities and with the Commission. This is reflected by the Commission's firm commitment to the fight against fraud in order to protect the Community's financial interests which is clearly demonstrated in its Communication, adopted on 28 June 2000, on an overall strategic approach for the protection of the Community's financial interests and the fight against fraud [28]. This approach underlines the importance of an overall anti-fraud legislative policy by following a horizontal and cross-pillar legislative approach. This legislative policy must be given concrete expression with the drawing up of specific rules, in particular for information exchanges, and close and regular cooperation between the Member States and between the latter and the Commission.

[28] Communication from the Commission, Protection of the Communities' financial interests, The fight against fraud - For an overall strategic approach, COM(2000) 358 final. See especially paragraph 1 and 1.2.2 of this communication. The Council (ECOFIN) adopted this communication on 17 July 2000 and the European Parliament, which approved the guidelines. The Parliament approved the guidelines presented in its Resolution of 13 December 2000.

On the basis of this legislative policy the Commission mentions in its working programme for 2003 the preparation of a proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a cooperation mechanism between the competent authorities of the member States and the Commission in order to ensure the protection of the Community's financial interests against illegal activities including matters such as VAT fraud, money laundering and other financial transactions in relation to the proceeds of EC fraud as well as any other illegal activities detrimental to the Community's financial interests in particular concerning fraud concerning structural funds.

The Commission has reiterated in its Communication containing an Action Plan for 2001-2003 [29], the importance of reinforcing cooperation to prevent money laundering of proceeds from fraud and any other illegal activities detrimental to the Community's financial interests and VAT fraud in order to be able to realise an effective action against organised crime, particularly economic and financial crime (including fraud and money laundering). To combat this type of crime, the European Union should take co-ordinated action and have a strategy of cooperation and mutual information between all public partners in addition to existing programmes as Fiscalis in the sector of VAT.

[29] Adopted by the Commission on 23 May 2001, COM(2001) 254 final. See especially paragraph 2.2.1.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation NOT APPLICABLE

5.1.3. Measures taken following ex post evaluation NOT APPLICABLE

5.2. Action envisaged and budget intervention arrangements

NOT APPLICABLE: see point 5.1.1.

5.3. Methods of implementation

NOT APPLICABLE: see point 5.1.1.

6. FINANCIAL IMPACT

NOT APPLICABLE: see point 5.1.1.

6.1. Total financial impact on Part B - (over the entire programming period)

(The method of calculating the total amounts set out in the table below must be explained by the breakdown in Table 6.2.)

6.1.1. Financial intervention

Commitments (in EUR million to three decimal places)

>TABELPOSITION>

6.2. Calculation of costs by measure envisaged in Part B (over the entire programming period)

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

7.1. Impact on human resources

>TABELPOSITION>

7.2. Overall financial impact of human resources

>TABELPOSITION>

The amounts are total expenditure for twelve months.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action

>TABELPOSITION>

The amounts are total expenditure for twelve months.

1 Specify the type of committee and the group to which it belongs.

I. Annual total (7.2 + 7.3)

// EUR 1 851 340 (year 1 and 2)

EUR 1 751 340

(from year 3)

II. Duration of action // does not apply

III. Total cost of action (I x II) // does not apply

The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure.

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

The Committee shall adopt an implementing regulation following the comitology procedure in order to determine the relevant implementing modalities of mutual assistance and exchange of information in specific areas covered by the proposed regulation.

8.2. Arrangements and schedule for the planned evaluation

Every three years after the date of entry into force of the regulation, the Commission shall report to the European Parliament, the Court of Auditors and the Council on the application of the measures provided for in the regulation.

9. ANTI-FRAUD MEASURES

NOT APPLICABLE.