1.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikke szerint a sport olyan terület, amelyen az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit;

2.

az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése szerint „az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz”;

3.

az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós fellépésnek „a sport európai dimenziójának fejlesztését” kell céloznia, mégpedig „a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén”;

4.

a Tanács a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló következtetéseiben felkéri a tagállamokat, hogy „mozdítsák elő a sportszövetségek, -klubok, -szervezetek és sportolók közötti szolidaritást, hogy ezáltal hozzájáruljanak a sportágazat fenntartható fellendüléséhez és további fejlődéséhez, és ismerjék el az európai sportmodellt (1) mint a szolidaritási rendszeren alapuló példát”;

5.

a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv az európai sportmodellt „Az integritás és az értékek védelme a sportban” elnevezésű kiemelt terület egyik fő kérdésköreként említi;

6.

az átdolgozott Európai Sport Charta – amelyet az Európa Tanács 2021. október 13-án fogadott el – „rámutat az európai sport kereteinek és szerveződésének azon közös jellemzőire, amelyeket a sportmozgalom az európai sportmodellként értelmez”;

7.

az európai sport szervezésének alapja az egyesülés szabadságához való alapvető jog. Alapját képezi továbbá egy sor érték, köztük a sport különböző szintjei – különösen a hivatásos és szabadidősport – közötti szolidaritás, a méltányosság, az integritás, a nyitottság, a nemek közötti egyenlőség és a jó irányítás;

8.

az értékalapú európai szervezett sport túlnyomó részének alapvető jellemzői alapján a sport önálló, demokratikus, területi alapú és piramisszerű szerveződést mutat, amely felöleli a sport valamennyi szintjét a szabadidősporttól a hivatásos sportig, magában foglalja a klubok és a nemzeti válogatottak versenyeit, valamint kiterjed a versenyek pénzügyi szolidaritását, tisztaságát és nyitottságát biztosító mechanizmusokra, például a bejutás és kiesés elvére is;

9.

az értékalapú európai szervezett sport általában nemzeti alapon szerveződik, és elvileg sportáganként egy-egy szövetség szervezi, lehetővé téve a szabályok, szabályzatok és szabványok átfogó megközelítését, valamint a versenynaptárak és a versenyekre való bejutás tiszteletben tartását. Ezek a szervezetek elkötelezettek a hivatásos és a szabadidősport közötti pénzügyi szolidaritás, a jó irányítás legmagasabb szintje, az alapvető és emberi jogok, a sportolók mentális és fizikai egészsége és biztonsága, a megkülönböztetés minden formájának megelőzése, valamint a sport integritásának előmozdítása iránt;

10.

a sport továbbá önmagában is fontos gazdasági ágazat Európában, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a fejlődéshez és a foglalkoztatási lehetőségekhez (2) , mégpedig a sport terén megjelenő új érdekelt felek és megközelítések – például a sportágazat, a szponzorok, a média, a jelentős események, az új sportágak, a sportolók szerepe stb. – révén. Az európai sport továbbfejlesztése során ezeket az új érdekelt feleket és megközelítéseket is figyelembe kell venni;

11.

a sportszövetségeknek központi szerepet kell játszaniuk saját sportágaik szervezésének és működésének felügyeletében, és demokratikus, kiegyensúlyozott és koherens módon össze kell hangolniuk a sportolók, a klubok és ligák, a szurkolók és más érdekelt felek, valamint más sportszervezetek érdekeit annak érdekében, hogy mindannyian hozzájáruljanak a sport egészséges fejlődéséhez;

12.

a sportolók jogainak és kötelezettségeinek védelmét szolgáló mechanizmusok – mint például a megkülönböztetésmentesség, az információhoz való hozzáférés, a sportszervezeteken belüli képviselet, a magánélet védelme és a tisztességes eljárás –, valamint e mechanizmusoknak a sportolók általi igénybevétele alapvető fontosságú a jó irányítás elveinek az értékalapú szervezett sportban való érvényesítése szempontjából, ahol a sportolókat meg kell hallgatni és véleményüket figyelembe kell venni;

13.

a pénzügyi szolidaritás az értékalapú szervezett sport egyik fő jellemzője. Segíthet a hivatásos és a szabadidősport közötti kapcsolat megteremtésében, fenntartásában és megerősítésében, az üzletileg kevésbé vonzó versenyek társfinanszírozásában, valamint az önkéntesek, sportolók, edzők, tisztviselők stb. képzésében. Ezenkívül támogatni kell azokat a tevékenységeket is, amelyek előmozdítják az olyan értékeknek a sportban való tiszteletben tartását, mint például az alapvető és emberi jogok, a demokrácia, a szolidaritás, a társadalmi integráció, a nemek közötti egyenlőség, az ifjúság fejlődése, a gyermekek jogai és a sport általi nevelés;

14.

Európában a szervezett sport olyan belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, mint a rossz irányítás, a korrupció, a sport manipulálása, a pénzügyi instabilitás, az emberi jogok megsértése, a dopping, a rasszizmus, az erőszak, a nemek közötti egyenlőtlenség, a fokozódó elüzletiesedés, valamint a fiatal sportolók képzése helyett azok vásárlása. Mindez válaszlépéseket igényel, szoros együttműködésben az érintett hatóságokkal és szervezetekkel, amelyeknek meg kell őrizniük a sport értékeit és integritását, elő kell mozdítaniuk a jó irányítást, és pozitív jövőt kell biztosítaniuk a sport számára;

15.

a jó sportügyi irányítás a sportszervezetek és -szövetségek önállóságának és önszabályozásának egyik feltétele, összhangban a demokrácia, az átláthatóság, az integritás, a szolidaritás, a nemek közötti egyenlőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság és a társadalmi felelősségvállalás elvével. Alapvető fontosságú, hogy a sportszervezetek és -szövetségek a sportolók és a szurkolók megszólaltatásával fenntartsák és lehetőség szerint emeljék a jó irányítás normáit;

16.

a sport hosszú távú életképessége szempontjából – a jogtalan előny kialakulásának megelőzése érdekében – elengedhetetlen a versenyek egyensúlyának fenntartása és szükség esetén javítása. A tisztességes, versenyképes és kiegyensúlyozott sportversenyek előmozdítása érdekében mérlegelni kell a rövid távú igényekre és a hosszú távú fejleményekre egyaránt kiterjedő intézkedések széles körét;

17.

a nemzeti válogatottak versenyei az európai szervezett sport szerves részét képezik (3). Fontos szerepet játszanak nemcsak a nemzeti identitás megerősítésében és a fiatal sportolók minél jobb sportteljesítményre ösztönzésében, hanem a szabadidősporttal való szolidaritás előmozdítása és a fiatalabb generációk példaképeinek megteremtése terén is;

18.

a sportszervezeteknek a sport minden típusa és szintje esetében el kell kötelezniük magukat az átláthatóság kultúrájának kialakítása mellett, és a jó irányítás elvei alapján olyan eljárásokat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják pénzügyi forrásaik kifogástalan kezelését, az összeférhetetlenség és a korrupció megelőzését célzó szigorú ellenőrzéseket, valamint a választás alapján betöltendő, korlátozott időszakra szóló pozíciókat;

19.

a hivatásos sport fokozódó kereskedelmi hasznosítása még inkább nyereségorientált tevékenységgé teszi a sportot, amelyet különösen a műsorszolgáltatási jogok értéke vezérel. Noha több sportoló pénzügyi forrásainak megteremtéséhez járul hozzá, a sport kereskedelmi dimenziójának fejlesztése nem veszélytelen a sport értékei szempontjából;

20.

egy olyan időszakban, amikor a sport korszerűsítése a sportban rejlő gazdasági potenciált kihasználva új pénzügyi lehetőségeket teremt, rendkívül fontos, hogy az értékalapú szervezett sport megőrizze a sport integritását, betartsa a jó irányítás elveit, tiszteletben tartsa a nemzeti, az uniós és a nemzetközi jogot, és biztosítsa a szolidaritás értékeinek valamennyi szereplő közötti hatékony érvényesítéséhez szükséges egyenlő versenyfeltételeket;

21.

az európai sport bizonyos értékei és hagyományai pozitív hatást gyakorolnak a társadalomra, így azokat elő kell mozdítani, ugyanakkor hangsúlyozni kell az európai sport szerveződésének sokféleségét és összetettségét. Az állásfoglalás – elsősorban az értékalapú szervezett sportra összpontosítva – rámutat az európai sportmodell fő jellemzőire;

22.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassák az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

23.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd keretében – részletesebben vizsgálják meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassák az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

24.

mozdítsák elő az értékeket a sportban, valamint a sportszervezetek tevékenységében, amelyek irányítása így megfelel a demokrácia, az átláthatóság, az integritás, a szolidaritás, a nemek közötti egyenlőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság, a hozzáférhetőség, a társadalmi felelősségvállalás, valamint az alapvető és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek;

25.

ismerjék el és őrizzék meg a sport sajátos jellegét és az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a sportirányítási szerveknek a sportáguk szervezése tekintetében fennálló autonómiáját, feltételezve, hogy eleget tesznek a nemzeti, a nemzetközi és az uniós jog előírásainak;

26.

ismerjék el az önkéntesek, a szabadidősportklubok, a családok és a helyi közösségek sporthoz való hozzájárulását, és adott esetben támogassák őket;

27.

erősítsék meg a sportolók, valamint a sport területén dolgozók képzésének és oktatásának ösztönzését célzó politikákat, mivel azok elősegítik a sport társadalmi, oktatási, gazdasági és szélesebb körű előnyeinek érvényesítését;

28.

hívják fel a figyelmet arra, hogy a zárt körű sportversenyek milyen következményekkel járhatnak az európai szervezett sportra nézve, például hogy alapvetően megváltoztathatják az általában sportban szerzett érdemekre épülő kvalifikációs folyamatokat;

29.

vegyék fel az európai sporttal kapcsolatos kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián zajló viták témái közé;

30.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassa az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

31.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a Bizottság európai sportmodell(ek)ről készült tanulmánya, a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd stb. keretében – részletesebben vizsgálja meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassa az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

32.

az uniós és nemzetközi jog tekintetében fennálló hatáskörén belül támogassa a sport szerepét és annak oktatási dimenzióját – például a sportolók kettős karrierjét –, valamint e kettő fenntartható ötvözését;

33.

továbbra is ismerje el és gyakorlati szinten érvényesítse a sport sajátos jellegét, valamint annak önkéntes részvételen alapuló egyedi struktúráit, melyeknek működésük során fokozottan be kell tartaniuk a jó irányítás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a társadalmi felelősségvállalás, a befogadás, az integritás, a demokrácia és az önszabályozás elveit, továbbá tiszteletben kell tartaniuk az alapvető és az emberi jogokat;

34.

saját hatáskörén belül mozdítsa elő a sportmozgalommal, a sportolói csoportokkal, a kereskedelmi célú események szervezőivel és az egyéb érdekelt felekkel folytatott együttműködést és strukturált párbeszédet, figyelembe véve a sport sajátos jellegét;

35.

hívja fel a figyelmet arra, hogy a zárt körű sportversenyek milyen következményekkel járhatnak az európai szervezett sportra, például a sportversenyek tisztaságára és nyitottságára, az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrákra, valamint a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére nézve;

36.

vegye fel az európai sporttal kapcsolatos kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián zajló viták témái közé;

37.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassák az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

38.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd keretében – részletesebben vizsgálják meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassák az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

39.

minden szinten mozdítsák elő a sportszervezetek közötti szolidaritást, elősegítve ezáltal a sportágazat Covid19-világjárvány utáni talpra állását, illetve fenntartható működését és további fejlődését;

40.

tartsák tiszteletben a nemzetközi sportnaptár előírásait és igazodjanak azokhoz, valamint vegyenek részt a szolidaritási rendszerekben;

41.

kötelezzék el magukat a hivatásos és a szabadidősport közötti pénzügyi szolidaritás mellett, és vállalják, hogy a legmagasabb szinten eleget tesznek a jó irányítás követelményének, valamint a sportolókra, a sport területén dolgozókra, a tisztviselőkre és a nézőkre vonatkozó biztonsági és feddhetetlenségi előírásoknak;

42.

valamennyi érdekelt féllel, különösen a sportirányítási szervekkel együttműködve gondoskodjanak az alapvető és az emberi jogok védelméről és megerősítéséről, ideértve különösen a sportolók jogait valamennyi sportvonatkozású tevékenység során, valamint a sportolók egészségének védelmét a sportversenyek számának növekedésével összefüggésben, továbbá a megkülönböztetés minden formájának elkerülése révén a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi befogadás megvalósítását;

43.

gondoskodjanak olyan hatékony belső és külső mechanizmusok meglétéről, amelyek biztosítják a jó irányítás, illetve az alapvető és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek, továbbá a megfelelő nyomonkövetési, jelentéstételi és szankciós mechanizmusoknak való megfelelést;

44.

gondoskodjanak arról, hogy a legmagasabb szintű és a hivatásos sportversenyek megrendezésekor érvényesüljön a sportversenyek nyitottságának elve, azaz mindenekelőtt a sportban szerzett érdemeket vegyék figyelembe;

45.

a sport és az oktatás fenntartható ötvözésének gyakorlati megvalósítása érdekében működjenek együtt oktatási intézményekkel, elősegítve ezzel a sportolók általános fejlődését, jóllétét és integritását;

46.

ösztönözzék és mozdítsák elő a fiatal sportolók és az alulreprezentált csoportok részvételét a sporttevékenységekben, illetve adott esetben a sporttal kapcsolatos döntéshozatalban;

47.

dolgozzanak ki a sportolók jogainak és kötelezettségeinek védelmére szolgáló mechanizmusokat, többek között a megkülönböztetésmentesség, az információhoz való hozzáférés, a sportszervezeteken belüli képviselet, a magánélet védelme és a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében, és ösztönözzék a sportolókat e mechanizmusok igénybevételére;

48.

tartsák tiszteletben az alapvető és az emberi jogokat, és e tekintetben az elszámoltathatóság szellemében határozzanak a nagyszabású sportesemények házigazdáiról, legyen szó akár az Európai Unión belüli, akár azon kívüli eseményekről (4).