1.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/1

—

a tagállamok és a Bizottság együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az uniós szintű fellépés hosszú távon hozzáadott értéket teremtsen a sport területén,

—

a már létező informális struktúráknak a munkatervben megfogalmazott prioritásokkal való összehangolása,

—

a sport területét érintő bizottsági intézkedések ösztönzése, illetve azok kiemelt szerepének biztosítása,

—

a transznacionális kihívások kezelése egy összehangolt uniós megközelítés alkalmazásával,

—

az EU egyéb szakpolitikáinak területén a sport sajátos jellegének figyelembevétele és az adott területhez való hozzájárulásának előmozdítása,

—

adatokra épülő sportpolitika kialakítása;

a)

a sport társadalmi szerepe

b)

a sport gazdasági dimenziója

c)

a sport szervezése

—

a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a „bundázás” elleni küzdelemre, valamint a jó kormányzás előmozdítására,

—

a sport társadalmi értéke, különös tekintettel az egészségre, a társadalmi befogadásra, az oktatásra és az önkéntességre,

—

a sport gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel az alulról szerveződő sport fenntartható finanszírozására és a tapasztalaton alapuló szakpolitikai döntéshozatalra;

ELISMERIK, hogy:

a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a munkaterv 2. szakaszában felsorolt irányelvek alapján erősíteni kell a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést;

az EU-nak emellett – különösen strukturált párbeszéd keretében – mind nemzeti, mind európai és nemzetközi szinten szorosan együtt kell működnie a sportmozgalommal és a megfelelő illetékes szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal;

EGYETÉRTENEK abban, hogy:

a sport vonatkozásában uniós szinten végrehajtott fellépéseknek a munkatervben felsorolt prioritást élvező témákra, cselekvésekre és munkamódszerekre kell összpontosítaniuk;

A munkaterv végrehajtását több informális szakértői csoport fogja segíteni, amelyek építeni fognak a 2005. óta létrehozott hat szakértői csoport (4) munkájára;

A szakértői csoportok felkérést kapnak, hogy munkájuk során a 2. szakaszban szereplő prioritást élvező témákra és az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre és céldátumokra összpontosítsanak. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az I. mellékletben szereplő tevékenységeket.

A munkacsoportok tagságára és a munkacsoportok működésére vonatkozó elvek a II. mellékletben szerepelnek.

A szakértői csoportok mellett az alkalmazott munkamódszerek között szerepelhetnek még elnökségi konferenciák, sportvezetők és sportminiszterek informális találkozói, bizottsági tanulmányok és konferenciák.

2014 első felében a Tanács a Bizottság 2013 végéig elkészítendő jelentése alapján értékelni fogja e munkaprogram végrehajtását.

FIGYELEMMEL A FENTIEKRE

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői felkérik a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a munkaterv által lefedett időszakra hozzanak létre szakértői csoportokat a következő témákban:

—

a Bizottság támogatásával és az ezen állásfoglalásban meghatározott munkamódszereket alkalmazva működjenek együtt egymással,

—

a nemzeti szintű szakpolitika kidolgozásakor a szubszidiaritás elvét és a sportirányítási struktúrák autonómiáját tiszteletben tartva vegyék kellőképpen figyelembe azt a munkatervet,

—

a tevékenységek relevanciájának és láthatóságának biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztassák a sport területén érdekelt feleket az uniós munkaterv végrehajtásának előrehaladtáról;

—

programjuknak a csoportos elnökség keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira, tegyenek jelentést annak végrehajtásáról, és építsenek a munkatervben elért eredményekre,

—

az ezen állásfoglalás tárgyát képező hároméves időszak végén a Bizottság által készített jelentés alapján tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új munkatervre;

—

tájékoztassa a tagállamokat az EU más szakpolitikai területein folytatott vagy tervezett, a sportra hatással lévő kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban és a Tanács többi formációjában zajló, a sportot érintő fejleményekről,

—

működjön együtt a tagállamokkal és támogassa őket az ezen állásfoglalásban meghatározott keretek között folytatott együttműködésben,

—

vizsgálja meg, hogyan lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a szakértői csoportok ülésein,

—

rendezzen évente uniós sportfórumot, amelyen a sport különböző szintjein érdekelt valamennyi kulcsfontosságú fél részt venne, különös figyelmet fordítva az alulról szerveződő sportszervezetekre és képviselőikre,

—

végezzen hatásvizsgálatot többek között a sport terén eddig végrehajtott előkészítő intézkedések értékelése alapján annak meghatározása céljával, hogy lenne-e hozzáadott értéke egy a sportágazati intézkedések finanszírozására irányuló konkrét programnak,

—

a tagállamok önkéntes nyilatkozatai alapján 2013 végéig fogadjon el jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. Ez a jelentés fogja képezni a következő tanácsi munkaterv 2014 első félévében esedékes kidolgozásának alapját;

1.

a szakértők szintjén továbbra is folytassanak szoros együttműködést ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban;

2.

a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe a sport ügyét, különös figyelmet fordítva arra, hogy a sport szempontja már a szakpolitika formálásának korai szakában megjelenjen, és ténylegesen beépüljön;

3.

mozdítsák elő, hogy az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérését illetően jobban felismerjék a sport szerepét, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és az új munkahelyek létrejöttéhez, tekintettel a társadalmi befogadásra, az oktatásra és képzésre, valamint a népegészségügyre és az aktív időskorra gyakorolt kedvező hatásaira;

4.

erősítsék meg a harmadik országokkal – különösen a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokkal –, valamint a sport területén illetékes nemzetközi szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést.