(1)

Az eredményes és következetes nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (5) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak.

(3)

2025. április 30-án az 575/2013/EU rendelet 458. cikke alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró Finansinspektionen (a svéd pénzügyi felügyeleti hatóság) értesítette az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) arról a szándékáról, hogy az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontjával összhangban meg kívánja hosszabbítani két meglévő szigorúbb nemzeti intézkedés alkalmazási időszakát.

(4)

A Finansinspektionen különösen arról a szándékáról értesítette az ERKT-t, hogy: a) 2025. december 31-től kezdődően két évvel vagy a makroprudenciális vagy rendszerszintű kockázat fennállásának megszűnéséig meg kívánja hosszabbítani a svédországi lakossági jelzáloggal fedezett kitettségekre a kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében jelenleg alkalmazott 25 %-os alsó korlátot; és b) 2025. szeptember 30-tól kezdődően két évvel vagy a makroprudenciális vagy rendszerszintű kockázat fennállásának megszűnéséig meg kívánja hosszabbítani i. a kereskedelmi ingatlannal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára a kockázati súlyok átlaga tekintetében jelenleg alkalmazott 35 %-os alsó korlátot, és ii. a lakóingatlannal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára a kockázati súlyok átlaga tekintetében jelenleg alkalmazott 25 %-os alsó korlátot. A meglévő szigorúbb nemzeti intézkedések egyedi és összevont alapon egyaránt alkalmazandók minden Svédországban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló módszert (IRB-módszer) használó hitelintézetre.

(5)

Az ERKT igazgatótanácsa korábban úgy döntött (6), hogy ezeket az intézkedéseket felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések listájára, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott.

(6)

A Finansinspektionentől 2025. április 30-án kapott értesítések között szerepel az ERKT-nak címzett, arra irányuló kérelem, hogy az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (8) bekezdése alapján ajánlja a makroprudenciális szakpolitikai intézkedések tekintetében a viszonosság egyedi, szubkonszolidált és összevont alapon való biztosítását.

(7)

A más tagállamok hatóságai által aktivált makroprudenciális intézkedések tekintetében összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon biztosított viszonosság – függetlenül attól, hogy az érintett kitettségeket leányvállalatokon vagy fióktelepeken keresztül tartják-e vagy hogy azok közvetlen határokon átnyúló hitelezésből erednek-e – korlátozza az elszivárgásokat és a szabályozási arbitrázst, kezeli a rendszerszintű kockázatokat, és ezáltal előmozdítja a makroprudenciális politika általános eredményességét annak biztosítása révén, hogy a megnövekedett kockázatokat ne csak a makroprudenciális intézkedést bevezető tagállamban kezeljék, hanem más olyan tagállamokban is, ahol bankcsoportok vannak kitéve e megnövekedett kockázatoknak. Az elismerésnek ezért annak biztosítására is törekednie kell, hogy az e rendszerszintű kockázatoknak kitett bankcsoportok kellően ellenállóak legyenek. Ezért a más tagállamok makroprudenciális intézkedéseinek elismerésére irányuló döntésből eredő makroprudenciális intézkedéseket általában összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon egyaránt alkalmazni kell.

(8)

A Finansinspektionen által az ERKT-hoz benyújtott kérelem nyomán, valamint: a) az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja iv. alpontjának megfelelően Svédországban alkalmazott makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló esetleges kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében; és b) az Unióban létrehozott hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek megőrzése érdekében az ERKT igazgatótanácsa elhatározta, hogy ezeket az intézkedéseket felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések jegyzékébe, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás viszonosság biztosítását ajánlja, valamint hogy ajánlja az intézkedések tekintetében a viszonosság összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon való biztosítását.

(9)

Az ERKT-nak az ERKT/2017/4 ajánlással (7) módosított ERKT/2015/2 ajánlása a makroprudenciális politikai intézkedést aktiváló érintett hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor viszonosság iránti kérelmet nyújt be az ERKT-hoz, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(10)

A beérkezett értesítésekkel összhangban a svéd lakossági jelzáloggal fedezett kitettségekre a kockázati súlyok átlaga tekintetében jelenleg alkalmazott 25 %-os alsó korlátra vonatkozó viszonosság biztosítása érdekében az intézményi szintű, a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket 5 milliárd SEK-en kell tartani. A kereskedelmi ingatlannal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára a kockázati súlyok átlaga tekintetében jelenleg alkalmazott 35 %-os alsó korlát, valamint a lakóingatlannal fedezett vállalati kitettségek portfóliójára a kockázati súlyok tekintetében jelenleg alkalmazott 25 %-os alsó korlát esetében is meg kell tartani a jelenlegi 5 milliárd SEK intézményi szintű, a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket. Mindkét küszöbértéket összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon kell értékelni.

(11)

Az ERKT/2015/2 ajánlás e módosítása nem érinti a svéd hatóságok által aktivált nemzeti makroprudenciális intézkedések tekintetében viszonosság biztosítására vonatkozó, az ERKT/2023/4 ajánlásban (8) szereplő ajánlás folytonosságát. Az ERKT/2015/2 ajánlás jelenlegi módosításai azt tükrözik, hogy a viszonosság most egyedi, szubkonszolidált és összevont alapon ajánlott. Ezért az ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő rendes három hónapos átmeneti időszak csak azon intézkedésekre vagy azok módosításaira alkalmazandó, amelyeket a nemzeti hatóságok mindkét, a kockázati súly tekintetében alkalmazott alsó korlát tekintetében a viszonosság egyedi, szubkonszolidált és összevont alapon való biztosítása érdekében valósítanak meg.

(12)

Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,