This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32025R2251
Commission Implementing Regulation (EU) 2025/2251 of 10 November 2025 on the measures on exhaustiveness for the purpose of Regulation (EU) 2019/516 of the European Parliament and of the Council on the harmonisation of gross national income at market prices, and repealing Commission Decision 94/168/EC, Euratom
A Bizottság (EU) 2025/2251 végrehajtási rendelete (2025. november 10.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában a teljességre vonatkozó intézkedésekről, valamint a 94/168/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság (EU) 2025/2251 végrehajtási rendelete (2025. november 10.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában a teljességre vonatkozó intézkedésekről, valamint a 94/168/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
C/2025/7455
HL L, 2025/2251, 2025.11.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2251/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/2251 |
2025.11.11. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2251 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. november 10.)
a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában a teljességre vonatkozó intézkedésekről, valamint a 94/168/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (GNI-rendelet) (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A teljességre vonatkozó intézkedések szerepelnek az (EU) 2020/2147 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) felsorolt kérdések között. |
|
(2) |
A 94/168/EK, Euratom bizottsági határozat (3) hatálybalépése óta jelentős javulás történt a tagállamok által alkalmazott, teljességre vonatkozó intézkedések összehangolásában és minőségében. E javulás ellenére ahhoz, hogy a bruttó nemzeti jövedelemre (a továbbiakban: GNI) vonatkozó adatok megbízhatóak, teljeskörűek és összehasonlíthatóak legyenek, még összehangoltabbá kell tenni a teljességre vonatkozó intézkedéseket, figyelembe véve az e területen végzett ellenőrzések eredményeit. A GNI ellenőrzése különösen az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések további összehangolásának szükségességét tárta fel: i. a demográfiai forrásokon alapuló foglalkoztatottsági adatok és a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) piaci áron számított értéke számításainak alapjául szolgáló foglalkoztatottság közötti összehasonlítás, ii. a természetbeni juttatásra, illetve a borravalóra és a hálapénzekre vonatkozó statisztikai kiigazítások, iii. a GDP-számítások teljességének javítását szolgáló adóellenőrzésekből származó információ felhasználásának vizsgálata, valamint iv. a törvénytelen gazdasági tevékenységekre vonatkozó statisztikai kiigazítások. |
|
(3) |
A demográfiai források (mint például a munkaerő-felmérések, a népszámlálások) hatékony eszközt jelentenek a GDP-számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottság ellenőrzésében (amely a GDP-nek a termelés és a jövedelem oldaláról történő összeállítására egyaránt vonatkozik) vagy a GDP-nek a nem megfigyelt termelés és jövedelem tekintetében történő kiigazításában. A munkaerő-felméréseket valamennyi tagállamban következetesen végezték az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az (EU) 2019/2240 bizottsági végrehajtási rendelet (5) alapján. A valamennyi tagállamban a GDP összeállításához használt vállalkozásstatisztikai források, például a vállalkozások szerkezeti statisztikái és a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai megfelelnek az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) (a továbbiakban: EBS-rendelet) és az (EU) 2020/1197 bizottsági végrehajtási rendeletnek (7). |
|
(4) |
A természetbeni juttatások, illetve a borravalók vagy hálapénzek minden tagállamban jelen vannak, és a GDP-számítások kiigazításokra szorulhatnak ezek figyelembevétele érdekében. |
|
(5) |
Minden tagállamban létezik személyijövedelemadó- és társaságiadó-, illetve hozzáadottértékadó-rendszer, valamint az azokhoz kapcsolódó adóellenőrzési mechanizmus. Az adóellenőrzésekből származó információt fel lehet használni a tévesen bejelentett termelés és jövedelem miatti kiigazításokra. |
|
(6) |
Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: ESA 2010) hatálybalépése óta valamennyi tagállam adott esetben kiigazította a GDP-t a termelés fogalomkörén belüli törvénytelen gazdasági tevékenységek figyelembevétele érdekében. |
|
(7) |
Ezért minden tagállamban létezik olyan statisztikai és adminisztratív infrastruktúra, amely lehetővé teszi ezen teljességre vonatkozó intézkedések további összehangolását. |
|
(8) |
A GNI-aggregátumoknak és összetevőiknek meg kell felelniük az ESA 2010 vonatkozó fogalommeghatározásainak és számviteli szabályainak. |
|
(9) |
A teljességre vonatkozó intézkedések további összehangolása érdekében a 94/168/EK, Euratom határozatban megállapított intézkedéseket fel kell váltani, ezért a 94/168/EK, Euratom határozatot hatályon kívül kell helyezni. |
|
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
Cél és alkalmazási kör
1. cikk
E rendelet célja, hogy javítsa a GDP mint a tagállamok GNI-jének fő összetevője teljességét az ESA 2010 szerint a termelés fogalomkörébe tartozó gazdasági tevékenységeket illetően. Ez magában foglalja azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek önmagukban törvényesek, de amelyeket nem az adó- és társadalombiztosítási jogszabályokkal összhangban végeznek, valamint a nemzeti szabályozás szerint törvénytelen gazdasági tevékenységeket is, feltéve, hogy az ESA 2010 1.79. pontjában megfelelően a műveletekre valamennyi részt vevő egység közös megállapodásával kerül sor.
2. cikk
Az e rendelet 4–7. fejezetében előírt intézkedéseken kívül a tagállamok további országspecifikus intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy kezeljék hiányosságaikat a teljesség tekintetében.
2. FEJEZET
Teljesség
3. cikk
(1) A GNI- és GDP-számítások akkor „teljesek”, ha magukban foglalják a következőket:
|
a) |
a statisztikai felmérésekben vagy az adminisztratív nyilvántartásokban közvetlenül figyelemmel kísért termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást; valamint |
|
b) |
azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást, amelyeket nem figyelnek meg közvetlenül, és amelyek a következő jelenségekből egyhez vagy többhöz is kapcsolódnak:
|
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett gazdaságilag aktív egységek hiánya a statisztikai adatokban azt jelenti, hogy nem tartják nyilván a statisztikai adatokban az adó- vagy társadalombiztosítási hatóságoknál nyilvántartásba vett gazdaságilag aktív egységeket, valamint azokat a gazdaságilag aktív egységeket, amelyek szándékosan elmulasztották a nyilvántartásba vételt az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek elkerülése érdekében, vagy mert törvénytelen tevékenységekben vesznek részt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett adók és/vagy társadalombiztosítási díjak fizetésének kijátszása azt jelenti, hogy olyan számadatokat nyújtanak be az adó- vagy társadalombiztosítási hatóságokhoz, amelyek kihagyásokat tartalmaznak vagy amelyeket meghamisítottak.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említett, az adó- és társadalombiztosítási hatóságok felé történő információnyújtásra vonatkozó kötelezettség alóli mentesség az alábbiak közül egyre vagy többre vonatkozik:
|
a) |
bizonyos tevékenységek vagy ügyletek kötelező nyilvántartásba vételére vonatkozó minimális küszöbérték megléte; |
|
b) |
személyek vagy vállalkozások különleges csoportjainak mentessége; |
|
c) |
részleges bevallások benyújtása, amelyek nem sértik az adó- és társadalombiztosítási rendszereket szabályozó rendeleteket. |
(5) Az adatoknak az (1) bekezdés b) pontjának iv. alpontjában említett, a teljességet befolyásoló statisztikai hiányosságai az alábbiak közül egyre vagy többre vonatkoznak:
|
a) |
hiányos, nem összegyűjtött vagy közvetlenül nem összegyűjthető adatok; |
|
b) |
a statisztikusok által helytelenül kezelt, feldolgozott vagy összeállított adatok. |
(6) A teljesség azt jelenti, hogy a GDP-számítás (és ebből következően a GNI-számítás) állapota teljeskörű.
(7) A nem teljesség azt jelenti, hogy a GDP-számítás (és következésképpen a GNI-számítás) állapota nem teljeskörű, mivel nem végezték el a megfelelő kiigazításokat a teljesség érdekében.
3. FEJEZET
A GDP-számítások teljességét biztosító számítások és kiigazítások leírásai
4. cikk
A tagállamok jegyzéket készítenek a GNI-aggregátumoknak és azok összetevőinek az ESA 2010-zel összhangban történő előállításához felhasznált forrásokról és módszerekről (a továbbiakban: GNI-jegyzék, az (EU) 2020/1546 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint) (9). A tagállamok a GNI-jegyzékükben ismertetik az azonosított teljességi hiányosságokat, valamint a GDP-számításaik teljességének biztosítása érdekében alkalmazott módszereket, és feltüntetik a végrehajtott kiigazítások értékét. Ennek a leírásnak tartalmaznia kell a következő elemeket:
|
a) |
a nem teljesség azon típusainak azonosítása, amelyek esetében hiány, kijátszás vagy mentesség, illetve az adatok statisztikai hiányosságai miatt kiigazításokra van szükség; |
|
b) |
a nem teljesség egyes elemeinek azonosítása az a) pontban említett nem teljesség egyes típusain belül; |
|
c) |
annak bemutatása, hogy a nem teljesség azonosított típusai és elemei hogyan kapcsolódnak a teljesség biztosítása érdekében alkalmazott módszerekhez, valamint a nem teljesség különböző típusai és elemei tekintetében végrehajtott kiigazítások áttekintésének bemutatása; |
|
d) |
a teljesség biztosítása érdekében a nem teljesség azonosított típusainak és elemeinek kezelésére alkalmazott módszerek leírása. |
5. cikk
(1) A nem teljességnek a 4. cikk a) pontjában említett típusai az e rendelet I. mellékletében felsoroltak. Ezek a típusok abban a helyzetben relevánsak, amikor a forrásadatokat a termelők felméréseiből vagy adminisztratív gyűjteményeiből nyerik. Ezért ezeket a típusokat elsősorban a teljesség elemzése során kell alkalmazni a GDP-összeállítás termelői oldalról történő megközelítésével összefüggésben. A GDP jövedelmi és felhasználási oldalról történő megközelítése szerinti elemzéséhez is lehet őket alkalmazni, feltéve, hogy a forrásadatok szintén a termelők felméréseiből vagy adminisztratív gyűjteményeiből származnak.
(2) A nem teljességnek a 4. cikk b) pontjában említett egyes típusain belül a nem teljesség egyes elemei lehetnek (de nem kizárólag) az e rendelet I. mellékletében ismertetett példák.
(3) A nem teljesség azonosított típusainak és elemeinek a teljesség biztosítása érdekében alkalmazott módszerekkel való összekapcsolása, valamint a 4. cikk c) pontjában említett, a nem teljesség különböző típusai és elemei tekintetében végrehajtott kiigazítások áttekintésének bemutatása az áttekintő táblázatok segítségével történik, amelyeknek előírt tartalmát e rendelet II. melléklete határozza meg. Ezt mindenekelőtt a GDP termelői oldalról való megközelítésének összetevőire, valamint – feltéve, hogy a forrásadatok a termelők felméréseiből vagy adminisztratív gyűjteményeiből származnak – a GDP jövedelmi és felhasználási oldalról való megközelítésének releváns összetevőire vonatkozóan kell elvégezni.
4. FEJEZET
A demográfiai forrásokon alapuló foglalkoztatottsági adatok és a jelenlegi GDP-számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottság összehasonlítása
6. cikk
A tagállamok összehasonlítják a demográfiai forrásokon alapuló foglalkoztatottsági adatokat (munkaerő-kínálat) a jelenlegi GDP-számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottsággal (munkaerő-kereslet). Ennek az összehasonlításnak az eredményeit felhasználják a teljesség érdekében elvégzendő explicit kiigazítások végrehajtásához a nem megfigyelt termelés és jövedelem esetében, vagy a GDP-számítások ellenőrzéséhez. Az összehasonlítást a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklustól kezdődően legalább ötévente el kell végezni.
7. cikk
(1) A 6. cikkben említett munkaerő-kínálat demográfiai forrásai a munkaerő-felmérések vagy a népszámlálások (beleértve az alapul szolgáló adminisztratív adatokat is).
(2) A 6. cikkben említett munkaerő-keresletre vonatkozó adatokat a GDP összeállításához használt vállalkozásstatisztikai forrásokból kell levezetni, amelyek magukban foglalják a vállalkozások szerkezeti statisztikáit, a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartását, a vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb forrásokat, az adminisztratív adatokat vagy ezek kombinációit.
(3) Amennyiben a 6. cikkben említett összehasonlítás eredményeit a GDP-számítások ellenőrzésére használják fel, a GDP-számítások alapjául szolgáló munkavállalói számok a nemzeti számlákban szereplő, foglalkoztatottságra vonatkozó végleges becslések.
8. cikk
A foglalkoztatottak alkalmazandó fogalmát az ESA 2010 11.11–11.19. pontja határozza meg (a hazai foglalkoztatott népességnek megfelelően). Mivel a demográfiai források eltérő fogalmat használnak a foglalkoztatottságra (nemzeti alapon értelmezett foglalkoztatás), a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a 6. cikkben említett összehasonlítás céljából összehangolják azt az ESA 2010 fogalommeghatározásával. Ezeknek az intézkedéseknek legalább a következő szempontokat kell magukban foglalniuk:
|
a) |
a rezidens egységeknek dolgozó nem rezidens személyek, például a nem rezidens migráns munkavállalók, a nem rezidens határ menti ingázó munkavállalók és az idénymunkások bevonása; |
|
b) |
a nem rezidens termelők által foglalkoztatott rezidens személyek, például a rezidens határ menti ingázó munkavállalók és idénymunkások kizárása; |
|
c) |
a tartósan valamely intézetben lakó rezidens munkavállalók bevonása; ők közösségi létesítményekben (például büntetés-végrehajtási intézetekben vagy tartós ápolást-gondozást biztosító létesítményekben), kollektív háztartásokban (például vallási intézményekben) és katonai erők szállásán élhetnek és dolgozhatnak; |
|
d) |
az önellátó termelésben (pl. mezőgazdasági tevékenységekben) részt vevő személyek bevonása. |
9. cikk
A 6. cikkben említett összehasonlítás során a tagállamok intézkedéseket alkalmaznak a következőkre:
|
a) |
az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott, az Európai Gazdasági Közösségben folytatott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (a továbbiakban: NACE) használatával meghatározzák az összehasonlításhoz figyelembe veendő gazdasági tevékenységek körét, és összehangolják a foglalkoztatottsági adatok NACE-kódolását a munkaerő-kínálat és -kereslet forrásaiban; |
|
b) |
kiszámítják a foglalkoztatottsági adatokat „ledolgozott munkaórákban” (az ESA 2010 11.27. pontjában meghatározottak szerint) vagy „teljes munkaidős egyenértékben” (az ESA 2010 11.32. pontjában meghatározottak szerint); |
|
c) |
meghatározzák a bruttó hozzáadott értéknek vagy az egy munkaegységre eső kibocsátásnak a származtatott munkaerő-hiányra alkalmazandó megfelelő arányát (a különbség a demográfiai forrásokon alapuló, 8. cikknek megfelelően összehangolt foglalkoztatottsági adatok és a GDP-számítások alapjául szolgáló foglalkoztatottság között), amennyiben az összehasonlítás eredményeként explicit kiigazításokat hajtanak végre a teljesség érdekében a meg nem figyelt termelés (a bruttó hozzáadott érték és annak összetevői) esetében. |
10. cikk
A tagállamok a GNI-jegyzékben ismertetik a 6. cikk szerinti elvégzett összehasonlítást. Ez a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklust követő GNI-jegyzékkel kezdődik. Ha az összehasonlítás eredményeképpen explicit kiigazításokra kerül sor a teljesség érdekében, a tagállamok megadják az elvégzett kiigazítások értékét. Ha az összehasonlítást követően nem kerül sor a teljesség érdekében elvégzendő explicit kiigazításokra, a tagállamok ezt megindokolják a GNI-jegyzékben, valamint információt adnak arról, hogyan használták fel az összehasonlítás eredményeit a GDP-számítások ellenőrzésére.
5. FEJEZET
A természetbeni juttatásra, illetve a borravalóra és a hálapénzekre vonatkozó statisztikai kiigazítások
11. cikk
A tagállamok felülvizsgálják a különböző típusú természetbeni juttatásokat és a tevékenységek azon típusait, amelyek esetében a legjellemzőbb a borravaló, hogy adott esetben a teljesség érdekében történő kiigazításokat hajtsanak végre a GDP-re vonatkozóan. A tagállamok felül is vizsgálják a kiigazításokhoz kapcsolódó módszereket azok megbízhatóságának biztosítása érdekében. Ezeket a felülvizsgálatokat a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklustól kezdődően legalább ötévente el kell végezni.
12. cikk
A természetbeni juttatások különböző típusainak a 11. cikkben említett felülvizsgálata a következő tételekre terjed ki:
|
a) |
a munkavállalók személyes használatára rendelkezésre bocsátott járművek vagy egyéb tartós fogyasztási cikkek által képviselt szolgáltatások; |
|
b) |
ételek és italok, beleértve az üzleti utazások alatt elfogyasztott ételeket és italokat; |
|
c) |
ingyenes étkezési lehetőségek, a támogatásban részesülő étkezdékben kapott árengedmények és az étkezési utalványok formájában kapott juttatások; |
|
d) |
a munkába és a munkából történő utazás; |
|
e) |
a munkáltató saját termelési folyamataiból származó, kibocsátásként létrehozott javak és szolgáltatások, például ételek vagy italok; |
|
f) |
ingyenes szállás/lakhatási hozzájárulások; |
|
g) |
a munkavállalóknak kedvezményes kamattal nyújtott hitelek; |
|
h) |
minden egyéb, mennyiségi szempontból jelentősnek tekinthető természetbeni juttatás. |
13. cikk
A 11. cikkben említett felülvizsgálat a tevékenységek azon típusaira vonatkozóan, amelyek esetében a legjellemzőbb a borravaló, a következőkre terjed ki:
|
a) |
taxik; |
|
b) |
éttermek; |
|
c) |
szállodák; |
|
d) |
fodrászok; |
|
e) |
minden egyéb olyan tevékenység, amely esetében a borravaló mennyiségi szempontból jelentősnek tekinthető. |
14. cikk
A tagállamok összevetik a természetbeni juttatásra vonatkozó számításaikat a négyévente készülő uniós munkaerőköltség-felmérésekkel, mivel ez utóbbiak szintén magukban foglalnak a természetbeni juttatásokra vonatkozó információkat. Ezt az összehasonlítást minden alkalommal el kell végezni, amikor az uniós munkaerőköltség-felmérés eredményei elérhetővé válnak.
15. cikk
(1) A tagállamok belefoglalják a GNI-jegyzékbe a természetbeni juttatásokra, valamint a borravalókra vagy hálapénzekre alkalmazandó adószabályok vázlatos leírását. A GNI-jegyzéknek tartalmaznia kell annak magyarázatát is, hogy a GDP-számítás milyen módon veszi kellően figyelembe ezeket a szabályokat (pl. annak mérlegelésével, hogy azok hogyan befolyásolják a forrásadatokat, és ebből következően a kiigazítások esetleges szükségességét). Ez a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklust követő GNI-jegyzékkel kezdődik.
(2) Ha bizonyos tételekre vonatkozóan kiigazításokat végeznek, ismertetni kell az adatforrásokat és a számítási módszert, és meg kell adni a kiigazítás értékét.
(3) A tagállamok ismertetik a GNI-jegyzékben a 11. cikkben említett felülvizsgálatok és a 14. cikkben említett összehasonlítás eredményeit is, valamint adott esetben megindokolják és ismertetik a kapcsolódó módosításokat. Ez a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklust követő GNI-jegyzékkel kezdődik.
6. FEJEZET
A GDP-számítások teljességének javítását szolgáló adóellenőrzésekből származó információ felhasználásának vizsgálata
16. cikk
A tagállamok elemzik a GDP-számítások teljességének javítását szolgáló adóellenőrzések alkalmazásának lehetőségét. Ezt az elemzést a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklustól kezdődően legalább ötévente el kell végezni.
17. cikk
(1) A tagállamok ismertetik a GNI-jegyzékben a 16. cikkben említett elemzés eredményeit, kezdve a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklust követő GNI-jegyzékkel.
(2) Ebben a leírásban meg kell állapítani, hogy az adóellenőrzésekből származó információk felhasználhatók-e arra, hogy kiigazításokat hajtsanak végre a tévesen bejelentett termelés és jövedelem miatt (vagyis mennyiségileg), vagy megállapítsák az ilyesfajta téves jelentéstétel mintázatait (vagyis minőségileg).
(3) Ha az adóellenőrzések alapján a teljesség érdekében végzett kiigazításokra kerül sor (mennyiségi felhasználás), a leírásban ismertetni kell az adóellenőrzésekből származó információk e célhoz való igazításának módját, és fel kell tüntetni a kiigazítások értékét.
(4) Ha az adóellenőrzéseket minőségileg használják fel, a leírásban ki kell fejteni, hogy a téves jelentéstétel azonosított mintáit hogyan alkalmazzák a teljesség biztosítása érdekében alkalmazott egyéb módszerekből eredő, a teljesség érdekében végzett kiigazításokra. Ha a teljesség érdekében végzett munka során nem alkalmaznak adóellenőrzéseket, a leírásnak ki kell fejtenie a mögöttes okokat.
7. FEJEZET
A törvénytelen gazdasági tevékenységekre vonatkozó statisztikai kiigazítások
18. cikk
A tagállamok felülvizsgálják az ESA 2010 szerint a termelés fogalomkörébe tartozó törvénytelen gazdasági tevékenységek típusait azzal a céllal, hogy adott esetben a teljesség érdekében történő kiigazításokat hajtsanak végre a GDP-ben, és felülvizsgálják az e kiigazításokhoz használt módszereket a megbízhatóságuk biztosítása érdekében. Ezeket a felülvizsgálatokat a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklustól kezdődően legalább ötévente el kell végezni.
19. cikk
A 18. cikkben említett törvénytelen tevékenységek típusainak felülvizsgálata a következő tevékenységekre terjed ki:
|
a) |
prostitúció (amennyiben a nemzeti jogszabályok szerint törvénytelen); |
|
b) |
kábítószer-előállítás és -kereskedelem (amennyiben a nemzeti jogszabályok szerint törvénytelen); |
|
c) |
alkohol- és dohánytermékek csempészete; |
|
d) |
minden más típusú törvénytelen gazdasági tevékenység, amely mennyiségileg jelentősnek minősül. |
20. cikk
A tagállamok a GNI-jegyzékben – a 2025–2029-es GNI-ellenőrzési ciklust követő GNI-jegyzékkel kezdve – ismertetik a 18. cikkben említett elemzés eredményeit. A GNI-jegyzéknek adott esetben tartalmaznia kell a kapcsolódó módosítások indokolását és leírását. Ha bizonyos törvénytelen gazdasági tevékenységekre vonatkozóan kiigazításokat végeznek, ismertetni kell az adatforrásokat és a számítási módszert, és meg kell adni a kiigazítás értékét.
21. cikk
(1) A 94/168/EK, Euratom határozat hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett határozatra való utalásokat az e rendeletre való utalásként kell értelmezni.
22. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. november 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 91., 2019.3.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/516/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2020/2147 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 8.) az (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes ellenőrzési ciklusokban kezelendő kérdések jegyzékének meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 428., 2020.12.18., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/2147/oj).
(3) A 94/168/EK, Euratom bizottsági határozat (1994. február 22.) a bruttó nemzeti termék piaci áron történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv végrehajtására hozott intézkedésekről (HL L 77., 1994.3.19., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1994/168/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261. I., 2019.10.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1700/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2019/2240 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a munkaerő tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról (HL L 336., 2019.12.30., 59. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2240/oj).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2152/oj).
(7) A Bizottság (EU) 2020/1197 végrehajtási rendelete (2020. július 30.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról (HL L 271., 2020.8.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1197/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/549/oj).
(9) A Bizottság (EU) 2020/1546 végrehajtási rendelete (2020. október 23.) a bruttó nemzeti jövedelem aggregátumoknak és azok összetevőinek a számlák 2010. évi európai rendszerével (ESA 2010) összhangban történő előállításához használt források és módszerek jegyzéke szerkezetének és részletes tartalmának megállapításáról (HL L 354., 2020.10.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1546/oj).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj).
I. MELLÉKLET
Az 5. cikkben említett nem teljesség típusai
Az összes termelési tevékenység nem teljességre vonatkozó potenciálja szerinti felosztásának a nem teljesség szabványos típusain kell alapulnia. A típusok N1-től N7-ig tartó jelöléssel vannak ellátva. A nem teljesség egyes típusainak (N1–N7) leírását, valamint a példákat a nem teljesség egyes elemeire ezeken a típusokon belül az alábbi táblázat tartalmazza.
|
Jelölés |
Típus |
A nem teljesség típusainak és ezek elemeinek leírása |
||||||||||||||||
|
N1 |
A termelőnek nyilvántartásba kellett volna vetetnie magát (fekete termelő) |
|
||||||||||||||||
|
N2 |
A termelő törvénytelen gazdasági tevékenységet folytat, és nem veteti nyilvántartásba magát |
|
||||||||||||||||
|
N3 |
A termelő nem köteles nyilvántartásba vetetni magát |
|
||||||||||||||||
|
N4 |
A statisztikákban nem szereplő, nyilvántartásba vett jogi személy |
|
||||||||||||||||
|
N5 |
A statisztikákban nem szereplő, nyilvántartásba vett vállalkozó |
|
||||||||||||||||
|
N6 |
A termelő tévesen jelenti az adatokat |
|
||||||||||||||||
|
N7 |
Statisztikai hiányosságok vannak az adatokban |
|
Az N1–N7 típusok abban a helyzetben relevánsak, amikor a forrásadatok felmérésekből vagy a termelők adminisztratív gyűjteményeiből származnak. Ezért legfőképpen a teljesség elemzése során kell alkalmazni őket a GDP-összeállítás termelői oldalról történő megközelítésével összefüggésben. Ezek a típusok a jövedelmi és felhasználási oldalról történő megközelítés szerinti elemzéshez is alkalmazhatók, ezt azonban könnyebb úgy megvalósítani, ha ezek az adatok a termelők felméréseiből vagy adminisztratív gyűjteményeiből származnak.
Annak érdekében, hogy a nem teljesség típusait el lehessen különíteni, a megfogalmazásuk mögött az a logika áll, hogy a termelési tevékenységek szét legyenek választva a nem megfigyelhetőségi potenciáljuk szerint. Ezt úgy lehet elérni, ha a termelők könnyen megfigyelhető jellemzőit vizsgálják meg, amihez az egyes jellemzőket egymást kölcsönösen kizáró, mindenre kiterjedő kategóriákra osztják. A jellemzőket a következő kérdések alapján kell meghatározni:
|
a) |
Nyilvántartásba vették-e a termelőt a közigazgatási hatóságoknál vagy sem? |
|
b) |
Szerepel-e a termelő a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásában vagy sem? |
|
c) |
Mi az alapvető adatforrás: termelői felmérés, adminisztratív gyűjtemény vagy egyéb forrás? |
|
d) |
A termelő jogi személy, vállalkozó vagy nem piaci háztartási termelő? |
|
e) |
Válaszol-e a termelő a felmérésekre vagy sem? |
|
f) |
Helyesen vagy tévesen tesz-e jelentést a termelő? |
|
g) |
Össze van-e gyűjtve a nemzeti számlákhoz szükséges összes adat vagy sem? |
Ezek a jellemzők együttesen alátámasztják az N1–N7 típusok leírását, és mindenre kiterjedő bontást biztosítanak a nem teljesség lehetséges eseteihez. Az N1–N7 típusok levezetését és kapcsolataikat az alábbiakban ismertetjük.
Először azt kell megvizsgálni, hogy a termelő esetében sor kerül-e felmérésre vagy adminisztratív adatgyűjtésre. Az alábbi okokból kifolyólag előfordulhat, hogy a termelőt nem lehet felmérésnek vagy adminisztratív adatgyűjtésnek alávetni:
|
a) |
szándékosan nem veteti nyilvántartásba magát, mert fekete (N1) vagy törvénytelen (N2) tevékenységekben vesz részt; |
|
b) |
nem kell nyilvántartásba vetetnie magát (nem piaci háztartási termelő) (N3); |
|
c) |
jogi személy, de nem vesz részt a felmérésekben (N4); |
|
d) |
nyilvántartásba vett vállalkozó, de nem vesz részt a felmérésekben (N5). |
Ha a termelőt felmérésnek vetik alá, előfordulhat, hogy a kapott adatok nem teljesek, mivel:
|
a) |
a termelő szándékosan téves jelentést tesz (N6); |
|
b) |
a szükséges adatokat nem gyűjtik vagy nem dolgozzák fel megfelelően (statisztikai hiányosság) (N7). |
II. MELLÉKLET
Sablonok az 5. cikkben említett áttekintő táblázatokhoz
A nem teljesség típusai és elemei a teljesség biztosítása érdekében alkalmazott módszer szerint – a kibocsátással kapcsolatos, a teljesség érdekében végzett kiigazítások áttekintése (analóg sablont kell használni a folyó termelőfelhasználás és a bruttó hozzáadott érték esetében, valamint a GDP felhasználási és jövedelmi oldalról való megközelítésének releváns összetevőire vonatkozóan, feltéve, hogy a forrásadatok a termelők felméréseiből vagy adminisztratív gyűjteményeiből származnak)
|
A nem teljesség típusai és elemei |
A teljesség biztosítása érdekében alkalmazott módszerek |
Összesen |
|||||||||
|
1. módszer |
2. módszer |
3. módszer |
4. módszer |
5. módszer |
6. módszer |
7. módszer |
8. módszer |
||||
|
N1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
100 % |
||
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2251/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)