(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az 1072/2012/EU rendelettel (2) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára.

(2)

A Tanács a 412/2013/EU végrehajtási rendelettel dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) (3). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(3)

A Bizottság az (EU) 2017/1932 végrehajtási rendelettel (4) módosította az eredeti intézkedésekben meghatározott termékkört, ami a kerámia fűszerdarálók és kerámia darálórészeik, a kerámia kávédarálók, a kerámia késélezők, a kerámia élezők, a kerámiából készült, vágáshoz, őrléshez, reszeléshez, szeleteléshez, kaparáshoz és hámozáshoz használt konyhai eszközök, valamint a pizza vagy kenyér sütéséhez használt kordierit kerámia pizzakövek behozatalának kizárásához vezetett a termékkör részleges időközi felülvizsgálatát követően.

(4)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Bizottság az (EU) 2019/1198 végrehajtási rendelettel (5) újból bevezette a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(5)

A Bizottság kijátszásellenes vizsgálat alapján az (EU) 2019/2131 végrehajtási rendelettel (6) módosította a meglévő intézkedéseket, kiterjesztve a 36,1 %-os maradékvámot a korábban csökkentett vámtételekben részesülő 33 vállalat által bejelentett behozatalra, valamint hatályon kívül helyezve a TARIC-kiegészítő kódjukat.

(6)

A jelenleg hatályban lévő egyedi dömpingellenes vámtételek mértéke 13,1 % és 18,3 % közötti. Az eredeti intézkedésekhez vezető vizsgálatban (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra kivetett vámtétel mértéke 17,9 %, minden más vállalat a 36,1 %-os maradékvám hatálya alá tartozik (a továbbiakban: az eredeti intézkedések).

(7)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (7) közzétételét követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(8)

A felülvizsgálati kérelmet 2024. április 14-én a Cerame-Unie/European Federation of Ceramic Table and Ornamentalware (Étkészletek és dísztermékek gyártóinak európai szövetsége, a továbbiakban: FEPF) és egy független cseh vállalat (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be az asztali és konyhai kerámiaárukkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

(9)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. július 12-én a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: az érintett ország) származó asztali és konyhai kerámiaáruk Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8).

(10)

2024. december 19-én a Bizottság alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint részleges időközi felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozóan. A részleges időközi felülvizsgálat a Cerame-Unie / European Federation of Ceramic Table and Ornamentalware (FEPF) kérelmére indult, és terjedelmét tekintve a dömping vizsgálatára szorítkozik.

(11)

A könnyűipari és a kézműipari termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamara (a továbbiakban: a CCCLA) a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása után észrevételeket nyújtott be. A CCCLA felhívta a figyelmet arra, mennyi ideje vannak hatályban az eredeti intézkedések, mivel először még 2012-ben vezették be őket. Következésképpen a CCCLA álláspontja szerint az uniós gazdasági ágazat már csaknem 12 éve élvez piacvédelmet, és amennyiben a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat az intézkedések további öt évvel történő meghosszabbításához vezetne, azzal az uniós piac közel 18 éven át élvezne folyamatos védelmet a kínai asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalával szemben. A CCCLA a WTO dömpingellenes megállapodásának (a továbbiakban: a dömpingellenes megállapodás) 11.3. cikkére hivatkozott, amely rögzíti, hogy a dömpingellenes intézkedéseket öt év elteltével meg kell szüntetni, ha nincsenek a fenntartásukat alátámasztó bizonyítékok. A CCCLA azt állította, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések meghosszabbítása csupán protekcionista célt szolgálna, emellett indokolatlan, jogellenes és az uniós piac egészére nézve káros lenne.

(12)

A CCCLA továbbá azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat állapota stabil, amint azt az ideiglenes intézkedéseket bevezető rendelet, az intézkedések meghosszabbításáról szóló rendelet és a jelenlegi, hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem is megerősíti, mindez pedig bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat – a 2010. évet, majd az azt követő, az egész EU-ra kiterjedő gazdasági válságot leszámítva – 2008 óta nyereséges, aminek mértéke 2–5 % közé tehető. Tehát nincs kár, amelyet ellensúlyozni kellene.

(13)

Ezt az állítást el kellett utasítani. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 11.3. cikke és az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése kivételt tesznek lehetővé teszi az ötéves hatályvesztési szabály alól, ha felülvizsgálat keretében megállapítást nyer, hogy a hatályvesztés valószínűleg a dömping és a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

(14)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetét illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásainak megszüntetése és a tényleges verseny helyreállítása az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt pozitív hatás révén. Még ha az uniós gazdasági ágazatot nem is érte jelentős kár a kérelemben figyelembe vett időszakban, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődhet-e a kínai behozatalból eredő kár. Ezen túlmenően az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.2. pontja szerint a kérelmezők állítása a Kínából érkező import által okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozott. A kérelmezők ezzel összefüggésben elegendő bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országból az Unióba érkező behozatalának jelenlegi szintje valószínűleg jelentősen emelkedne, és további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(15)

A vizsgálat megindításakor a CCCLA arra kérte a Bizottságot, hogy utasítsa el a kérelmező vélt jelentős torzulásokra vonatkozó állítását, és fogadja el az együttműködő kínai exportőrök által közölt belföldi árakat és költségeket. Ezen állítás alátámasztására a CCCLA előadta továbbá az alábbiakat:

(16)

Végezetül a CCCLA rámutatott a WTO joggyakorlatára (11) (12), amelynek keretében megállapítást nyert, hogy a vizsgálatot végző hatóságoknak a számtanilag képzett rendes értékek kiszámítása során a termékeknek a gyártóknál vagy exportőröknél ténylegesen felmerült költségeit kell figyelembe venniük. Előadta, hogy a WTO joggyakorlata alátámasztja azon állítását, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem tűnik összeegyeztethetőnek a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. és 2.2.1.1. cikkével.

(17)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy jelentése az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint a vizsgálat iratai között elhelyezett bizonyítéknak minősül, amelyre a Bizottság jelentős torzulások fennállásának megállapításához támaszkodhat. A Bizottság 2017. december 21-én tette közzé, 2024. április 10-én pedig naprakésszé tette a jelentést, miután minden félnek (tehát nemcsak egy meghatározott dömpingellenes vizsgálatban érintett feleknek) lehetőséget adott a jelentésben foglalt bizonyítékokkal kapcsolatban észrevételt tenni, valamint a bizonyítékok cáfolatára és kiegészítésére is. A Bizottsághoz eddig nem érkezett a jelentés tárgyilagosságát megkérdőjelező megkeresés. Ezenkívül maga a CCCLA sem mutatott be olyan konkrét elemet, amely alapján cáfolhatók lennének a jelentésben foglalt bizonyítékok, illetve jogi következtetések. Ennek megfelelően nem nyert igazolást az, hogy a jelentés nélkülözné a tárgyilagosságot, így a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy a jelentés a jelenlegi vizsgálatban nem használható fel.

(18)

A fentebb említett, „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentum már cáfolta azon állítást, miszerint az ötéves tervek mindössze irányadó dokumentumok lennének.

(19)

A jelentés előrevetíti ezt az érvet, és kifejti, hogy „[a]z a tény, hogy az ötéves tervek (vagy az átfogó stratégiák) nem rendelkeznek pontosan meghatározott jogállással a kínai jogrendben, nem […] kérdőjelezi meg azok kötelező erejét, amely más jogszabályokból, például a Kínai Népköztársaság helyi népi kongresszusainak és helyi népi kormányzatainak sarkalatos törvényéből ered. Ez a törvény egyértelműen arra kötelezi az említett hatóságokat, hogy hajtsák végre az ötéves terveket […].A fentiekre tekintettel nyilvánvaló, hogy a magasabb szintű tervek végrehajtása és az azokra való hivatkozás minden szinten egyértelműen szerepel a tervekben, gyakran a vonatkozó ötéves tervek és egyéb tervezési dokumentumok bevezető vagy záró fejezetében. Ez a szöveg nem utasítható el azon az alapon, hogy egyszerűen törekvéseket fogalmaz meg, mivel a tervek végrehajtását jogszabályok, köztük az alkotmány írja elő. Emellett rendszeresen figyelemmel kísérik és értékelik a különböző tervekben meghatározott célok végrehajtását és teljesülését […]” (13) .

(20)

A c) pont tekintetében és a rendes érték számtani képzésének a WTO joggyakorlatával való összhangjával kapcsolatos további állításokat illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy a szóban forgó ügyben a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt releváns szabályokat alkalmazta. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-jog szerinti kötelezettségeivel és a joggyakorlattal. A jelentős torzulások megléte miatt ugyanis az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték számtani képzéséhez. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő kiszámítását írja elő, ideértve az exportáló országéhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékek is. Amint azt a Fellebbezési Testület kifejezetten egyértelművé tette a DS473. sz. ügyben (14), a WTO jogszabályai megengedik harmadik országból származó, megfelelően kiigazított adatok felhasználását, ha ez a kiigazítás szükséges és megalapozott. A Bizottság ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulatlan árai vagy referenciaértékei alapján kell képezni minden egyes exportáló gyártóra nézve, az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának megfelelően. Az alaprendelet ugyanezen rendelkezése lehetőséget ad belföldi költségek használatára, amennyiben egyértelműen megállapítható torzulásmentes voltuk. Ebben az összefüggésben az exportáló gyártóknak lehetőségük volt bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy egyéni költségeik torzulásmentesek. A Bizottság azonban nem nyújtott be egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulásmentesek.

(21)

A rendes értéknek a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben javasolt számtani képzését illetően a CCCLA előadta, hogy a költségszerkezet és az árak tartományokban történő közlésével a kérelmezők megsértették a CCCLA védelemhez való jogát, és nem a WTO gyakorlatának megfelelően jártak el. Továbbá a CCCLA állítása szerint a kérelmezők által megállapított SGA-költségek és nyereség szintje bizonyította, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megállapított, számtanilag képzett rendes érték nem hasonlítható össze a kínai gyártók/exportőrök értékesítési árával.

(22)

Ezenkívül a CCCLA rámutatott arra, hogy míg a korábbi vizsgálatok során a kérelmezők a számtanilag képzett rendes érték kiszámításához különböző terméktípusokra bontották az érintett terméket, ebben az eljárásban egyszerűsített megközelítést és összesített értékeket alkalmaztak, ennek eredményeként pedig a számtanilag képzett rendes érték nem lett reprezentatív. Ezen állítás alátámasztására a CCCLA előadta továbbá az alábbiakat:

(23)

Ezért a CCCLA elfogadhatatlannak minősítette a kérelmezők megközelítését, és azzal érvel, hogy a felülvizsgálati kérelem dömpingkülönbözet értékeléséről szóló szakaszában használt adatokat a Bizottság nem fogadhatta volna el.

(24)

Ami a CCCLA védelemhez való jogát illeti, a Bizottság megítélése szerint a panasznak az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes alapvető bizonyítékot és a bizalmasan közölt adatok nem bizalmas összefoglalóit ahhoz, hogy az érdekelt felek az eljárás során gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. Ezeknek az összefoglalóknak tehát kellően részletesek voltak ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően kielégítő mértékben megismerhető legyen.

(25)

A Bizottság továbbá emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése, valamint a WTO dömpingellenes megállapodása 6. cikkének (5) bekezdése előírja a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok nyilvánosságra hozatala jelentős versenyelőnyhöz juttatná valamely versenytársat, vagy jelentős mértékben hátrányosan érintené az információt szolgáltató személyt, illetve azt, akitől az információt szolgáltató személy az információt szerezte. A bizalmasan közölt információk e kategóriákba tartoznak. Ezért a releváns számadatok tartomány formájában való feltüntetése megfelelőnek és elégségesnek volt tekinthető ahhoz, hogy az érdekelt felek védelemhez való joga biztosított legyen. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(26)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő rendes érték számtani képzéséhez használt SGA-költségek és nyereség szintjét illetően a CCCLA nem adott magyarázatot arra, hogy emiatt miért nem lenne reprezentatív a Kínából származó érintett termék számtanilag képzett rendes értékének és exportárának összehasonlítása. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(27)

Végezetül, azon állításokat illetően, miszerint a panasszal érintett termék rendes értékének egyetlen terméktípus használatával történő számtani képzése megengedhetetlen, és a Bizottság számára sem lehetett volna elfogadható, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság a lehetséges mértékig megvizsgálja a panaszigények előterjesztése keretében rendelkezésére bocsátott bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre vizsgálat indításához. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztette a CCCLA-t arra, hogy a panaszosokra nem ugyanaz a bizonyítási küszöb vonatkozik, mint a Bizottságra a vizsgálat során. Ezenkívül a kérelmezők nem kötelezhetők arra, hogy olyan információkat használjanak, amelyek nem állnak a rendelkezésükre. Ebben az esetben a Bizottság alaposan elemezte a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, és megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(28)

A dömping folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(29)

A CCCLA a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak kiválasztását egyaránt bírálta, mivel nem felel meg az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt jogi normának, és jelentősen torzítja a lehetséges ténymegállapításokat azáltal, hogy a dömping és a kár megismétlődését megerősítő megállapítás felé tereli őket két fő tényező miatt.

(30)

Először is, a felülvizsgálati időszak 2023 első és negyedik negyedéve közötti meghatározása elfogadhatatlanul távoli lenne, mivel a felülvizsgálati kérelmet 2024. május 27-én nyújtották be, az eljárás pedig július 12-én indult. Továbbá a 2020. évnek a behozatali tendenciák és az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetének elemzéséhez referenciaként való használata torz képet adna a világjárványra válaszul 2020-ban elfogadott közigazgatási intézkedések jelentős hatása miatt, és akadályozná az ügy egyértelmű bizonyítékokon alapuló, tárgyilagos vizsgálatát. A CCCLA arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezőket fel kellett volna kérni arra, hogy újra nyújtsák be kérelmüket olyan torzulásmentes figyelembe vett időszak alapján, amely 2019. január 1-től a vizsgálat megindításának napjához lehető legközelebbi időpontig tart, és nem tartalmazza a 2020. évet.

(31)

A vizsgálati időszak megállapításakor a Bizottság általános megközelítése az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdéséhez igazodik (amely az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerinti felülvizsgálatokra is alkalmazandó), amely rögzíti, hogy „ki kell választani egy vizsgálati időszakot, amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb”. Ebben a felülvizsgálatban – a szokásos ügyekkel ellentétben – rendkívüli körülményeket kellett figyelembe venni, tekintettel az uniós gazdasági ágazat összetételére, amely erősen felaprózott, emellett pedig nagyon nagy a kkv-k aránya. A Bizottság azért használta a vizsgálat megindításának évét megelőző utolsó teljes naptári évet, hogy hozzáférhetővé tegye e piacvédelmi eszközt ilyen heterogén és felaprózott gazdasági ágazat számára. A kis- és középvállalkozások körében bevett gyakorlat, hogy a pénzügyi év megfelel a naptári évnek. A Bizottság a vizsgálatban a kkv-k-ra háruló adatszolgáltatási terhet kívánta csökkenteni annak megengedésével, hogy a felülvizsgálati időszak az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének utolsó mondata szerint egybeessen a naptári évvel, ezáltal pedig a pénzügyi évvel. A Bizottság ezért elutasította a CCCLA állítását.

(32)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Különösen a következő feleket értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról: a kérelmezőket, az ismert uniós gyártókat és azok érintett szövetségeit, az ismert kínai exportáló gyártókat, az ismert független uniós importőröket, valamint a kínai hatóságokat.

(33)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(34)

A Bizottsághoz a 2024. április 14-i felülvizsgálati kérelemmel együtt névtelenség iránti kérelem is érkezett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet támogató hat uniós gyártótól. A névtelenséget kérelmezők mindegyike előadta a kilétének felfedése ellen szóló érveket. A vállalatok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy kínai vevőik, valamint közvetve – az Európai Unióban és a világ más részein közös vevőik és forgalmazóik révén – kínai versenytársaik megtorló intézkedéseket alkalmazhatnak ellenük. Annak érdekében, hogy kiküszöböljék a kínai magánszektorbeli szereplők megtorló intézkedéseinek kockázatát, amely potenciálisan súlyos negatív hatást gyakorolhat üzleti tevékenységükre, a vállalatok kérelemmel fordultak a Bizottsághoz, hogy kilétüket bizalmasan kezelje.

(35)

A Bizottság megvizsgálta e kérelmeket és az alátámasztásukra benyújtott bizonyítékokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megtorlás állítólagos kockázata valóban fennáll, ennek alapján pedig bizalmasan kezelte a szóban forgó vállalatok kilétét (15).

(36)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(37)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék gyártói termelési volumene, valamint a gyártók mérete, Unión belüli földrajzi elhelyezkedése és termékszegmense alapján választotta ki. A minta három tagállamban, köztük Portugáliában és Romániában található (16) három uniós gyártóból állt, és minden főbb terméktípust lefedett. E három gyártó egyike a kis- és középvállalkozások (kkv-k (17)) közé tartozott. Az ideiglenes minta a hasonló termék Unión belüli becsült teljes termelési volumenének [19–24] %-át és becsült teljes értékesítésének [41–52] %-át tette ki 2023-ban.

(38)

Az ideiglenes minta összeállítását követően a kiválasztott kkv arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy szervezeti és pénzügyi körülmények miatt tárgyilagosan kivitelezhetetlen, hogy e vállalat mintában szereplő uniós gyártóként részt vegyen a vizsgálatban. A kapott észrevételekben a Cerame-Unie / FEPF által felhozott érvek vizsgálata után a Bizottság a minta reprezentativitásának megőrzése érdekében további egy kkv felvételével helyesbítette az ideiglenes mintát (18). Következésképpen az így előállt végleges minta három tagállamban, köztük Portugáliában és Romániában található három uniós gyártót, köztük egy kkv-t tartalmazott, és minden főbb terméktípust lefedett (19). Ez a minta a hasonló termék uniós piacon belüli becsült teljes uniós termelési volumenének [16–21] %-át és becsült teljes uniós értékesítési volumenének [35–46] %-át tette ki 2023-ban.

(39)

A CCCLA észrevételeket tett az uniós gazdasági ágazat mintájával kapcsolatban, és aggályokat fogalmazott meg az uniós gazdasági ágazaton belüli esetleges önkiválasztási stratégiákat illetően, amelyek meglétét bizonyítja, hogy a fent említett kkv a minta tartalmi elemei (vagyis a termelési volumenek, a termékösszetétel, a vállalatméret, a földrajzi kiterjedés) helyett szervezeti és pénzügyi körülmények ürügyén tagadta meg az együttműködést. A Bizottság megismételhette a mintavételt azzal a céllal, hogy a teljes uniós gazdasági ágazat átlaga alatt teljesítő vállalatokat vegyen fel a mintába, ami torzítaná a kár meghatározását. Ezzel összefüggésben a CCCLA a WTO Fellebbezési Testületének Európai Közösségek – A Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések (21.5. cikk) ügyről szóló jelentésére hivatkozott, amely rögzítette, hogy a vizsgálatot végző hatóság nem határozhatja meg a belső gazdasági ágazatot úgy, hogy kizárólag vagy túlnyomórészt olyan gyártókat foglaljon magában, amelyeket a saját megítélésük szerint kár ért az állítólagosan dömpingelt behozatal miatt (20).

(40)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes mintát kell kiválasztania, ha pedig a mintában szereplő jogalanyok valamelyike nem működik együtt, és ez valószínűleg lényegesen befolyásolja a vizsgálat eredményét, az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével összhangban új minta választható ki. A felülvizsgált minta a termelés és az értékesítés lefedettsége tekintetében nagyon hasonló volt az eredeti mintához. Továbbá az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint a felek mintavételi rendelkezések alapján történő végső kiválasztása a Bizottság hatásköre, nem pedig az érintett feleké. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(41)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(42)

Az Európai Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül egyetlen független importőrtől sem kapott az eljárás megindításáról szóló értesítés mellékletében kért információkat tartalmazó választ. A Bizottság ezért nem választott ki független importőrökből álló mintát.

(43)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert kínai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(44)

Százegy (101) kínai exportáló gyártó/gyártói csoport közölte a kért információkat és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Ezek az együttműködő kínai exportáló gyártók együttesen a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező teljes behozatal mintegy 21 %-át, valamint a kínai össztermelés és teljes termelési kapacitás megközelítőleg 8 %-át adták. A kínai exportáló gyártók által szolgáltatott információk elemzését követően a Bizottság úgy határozott, hogy az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban minta használatával az exportáló gyártók észszerű számára korlátozza vizsgálata terjedelmét. 2024. augusztus 8-án a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló legnagyobb értékesítési volumen alapján az exportáló gyártók három csoportjából álló mintát választott ki. A mintában szereplő három csoport a Kínából érkező behozatal teljes volumenének mintegy 21 %-át, valamint a kínai össztermelés megközelítőleg 8 %-át fedi le a felülvizsgálati időszakban (21).

(45)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre.

(46)

A Bizottság a kínai exportáló gyártók mintában szereplő három csoportja, a kínai kormány, a mintában szereplő három uniós gyártó és a Cerame-Unie/FEPF részére küldött kérdőívet.

(47)

Mindössze egy kínai exportáló gyártó adott hiánytalan választ a kérdőívre. A mintában szereplő három uniós gyártó és a Cerame-Unie/FEPF szintén hiánytalan választ adott a kérdőívre.

(48)

A kérdőívre hiánytalan választ adó egyetlen exportáló gyártó az asztali és konyhai kerámiaáruk Kínából az Európai Unióba érkező behozatala teljes volumenének mintegy [1–2] %-át tette ki a felülvizsgálati időszak alatt. A bizottsági szolgálatok megítélése szerint az ilyen alacsony szintű behozatal nem szolgáltatott volna elegendő információt az exportárnak és a dömping felülvizsgálati időszak alatti fennállásának értékeléséhez, és reprezentatívnak sem volt tekinthető a Kínai Népköztársaságból érkező teljes behozatal tekintetében. Az együttműködés elégtelen szintjére tekintettel a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 18. cikkében foglaltak szerint a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja a ténymegállapításait (22).

(49)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá az uniós érdeket. Az alábbi uniós gyártók/szövetségek telephelyén tett ellenőrző látogatásokat a 16. cikk szerint:

(50)

A fenti (35) preambulumbekezdésben ismertetett, a támogató uniós gyártók által az eljárás megindításakor benyújtott kérelmekhez hasonlóan mindkét kkv – amelyek közül az egyiket az ideiglenes mintához, a másikat pedig a végleges mintához választotta ki a Bizottság – az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban arra kérte a Bizottságot, hogy kezelje bizalmasan a kilétét, mert tart a vizsgálatban érintett vevői vagy versenytársai megtorló intézkedéseitől. A bizalmas kezelés iránti kérelmek érdemben elvégzett egyedi vizsgálata alapján a Bizottság mindegyiket indokoltnak találta, és elfogadta, hogy e vállalatok kiléte nem hozható nyilvánosságra (23). A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy nem lenne helyénvaló nyilvánosan megnevezni azt az egy vagy több tagállamot, ahol ezek a kkv-k találhatók, mivel ezáltal szintén nyilvánosságra kerülhet a vállalatok kiléte.

(51)

A CCCLA azt állította, hogy a vizsgálat iránti kérelmet támogató vagy a mintába való felvételbe való beleegyezés révén együttműködő uniós gyártók kilétének nyilvánosságra hozatalától való eltekintés miatt súlyosan sérült a többi érdekelt fél védelemhez való joga. Először is, a CCCLA azzal érvelt, hogy ha a mintában vagy az ideiglenes mintában szereplő bizonyos uniós gyártók kilétét a Bizottság nem hozza nyilvánosságra, akkor az érdekelt feleket megakadályozza abban, hogy érdemi észrevételeket tegyenek e minta reprezentativitásával kapcsolatban. Másodszor, a Bizottság kárra vonatkozó ténymegállapításai mindig tartalmazzák bizonyos, kizárólag a mintában szereplő uniós gyártókhoz kapcsolódó „mikrogazdasági mutatók” elemzését. Ha e gyártók bármelyike névtelen marad az eljárás során, az érdekelt felek nem győződhetnének meg a Bizottság kárra vonatkozó ténymegállapításainak érvényességéről, és észrevételeket sem tehetnének ehhez kapcsolódóan. Harmadszor, a kárkülönbözet helyes meghatározására tekintettel, ha a Bizottság nem fedi fel a mintában szereplő uniós gyártó kilétét, az érdekelt felek arról sem győződhetnének meg, hogy az adott gyártó márkás vagy generikus termékeket gyárt-e.

(52)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a védelemhez való jog védelmét szükség esetén össze kell egyeztetni a bizalmas információk tiszteletben tartásának kötelezettségével, amelyről az alaprendelet 19. cikke kifejezetten rendelkezik, noha az említett kötelezettség nem foszthatja meg a védelemhez való jogot annak lényegi tartalmától (24). Ez az összeegyeztetés lehetővé teszi az ilyen információk nem bizalmas (például értéktartományok és/vagy relatív mennyiségek formájában közölt) összefoglalójának átadását. Ugyanakkor mindig gondoskodni kell arról, hogy az információk közlése még összefoglaló formájában se eredményezze üzleti titok nyilvánosságra hozatalát.

(53)

A fent említett ítélkezési gyakorlat szerinti összeegyeztetést követően a Bizottság a jelenlegi vizsgálat során gondoskodott arról, hogy az érdekelt felek általi betekintésre rendelkezésre bocsátott akták alapján valamennyi lényeges kérdés ellenőrizhető és kezelhető legyen. Az aktákban feljegyzések találhatók a minta kiválasztásáról és reprezentativitásáról, a mintában szereplő uniós gyártók értéktartományokat és/vagy relatív mennyiségeket tartalmazó nyílt beadványairól, valamint az említett vállalatokkal és azok képviselőivel folytatott egyéb releváns kommunikációról, például a mintában szereplő egyes vállalatok által előállított márkás termékek százalékos arányáról. A mintában szereplő vállalatok kiválasztásakor, valamint a kárra vonatkozó ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság kizárólag azokat az információkat használta fel, amelyek nyílt változatát az érdekelt felek részére nyilvánosságra hozta. E vállalatok kilétének nyilvánosságra hozatala esetén ezért az érdekelt felek nem jutottak volna olyan további információkhoz, amelyek relevánsak lennének a Bizottság által tett ténymegállapítások helyességének ellenőrzése szempontjából. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok útján az érdekelt felek rendelkezésére bocsátott információk elegendő mértékben biztosítják az érdekelt felek védelemhez való jogát, ugyanakkor az uniós gyártók kilétének nyilvánosságra hozatala valószínűleg helyrehozhatatlan és aránytalan gazdasági kárt okozott volna a számukra. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(54)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik a termékkör 2017. április 12-én indított felülvizsgálatát (25) követően az (EU) 2017/1932 végrehajtási rendeletben meghatározottakkal, tehát a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 6911 10 00 , ex 6912 00 21 , ex 6912 00 23 , ex 6912 00 25 és ex 6912 00 29 KN-kódok (TARIC-kódok: 6911 10 00 90, 6912 00 21 11, 6912 00 21 91, 6912 00 23 10, 6912 00 25 10 és 6912 00 29 10) alá tartozó asztali és konyhai kerámiaáruk (a továbbiakban: érintett termék vagy asztali és konyhai kerámiaáruk), kivéve a kerámia fűszerdarálókat és kerámia darálórészeiket, a kerámia kávédarálókat, a kerámia késélezőket, a kerámia élezőket, a kerámiából készült, vágáshoz, őrléshez, reszeléshez, szeleteléshez, kaparáshoz és hámozáshoz használt konyhai eszközöket, valamint a pizza- vagy kenyérsütéshez használt kordierit kerámia pizzaköveket (a továbbiakban: felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(55)

Az asztali és konyhai kerámiaáruk készülhetnek porcelánból (ezen belül kínai porcelánból vagy csontporcelánból is), közönséges agyagból, kőből, kerámiából vagy fazekasművészeti anyagokból, illetve más anyagokból. A kerámia végterméket a fő nyersanyagok, például az agyag, a kaolin, a földpát és a kvarc típusa és összetétele határozza meg.

(56)

Az asztali és konyhai kerámiaáruk a kereskedelmi forgalomban rengeteg különböző formában kaphatók, amelyek az idők során változtak. A legkülönbözőbb helyeken használatosak, például a háztartásban, szállodákban, éttermekben és ápolási intézményekben, és elsődleges rendeltetésük szerint élelmiszerekkel kerülnek érintkezésbe.

(57)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 6911 10 00 , ex 6912 00 21 , ex 6912 00 23 , ex 6912 00 25 és ex 6912 00 29 KN-kódok (TARIC-kódok: 6911 10 00 90, 6912 00 21 11, 6912 00 21 91, 6912 00 23 10, 6912 00 25 10 és 6912 00 29 10) alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(58)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(59)

Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintette.

(60)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn Kínában, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(61)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában található ismert gyártókat, hogy bocsássák rendelkezésre a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan az értesítés III. mellékletében kért információkat.

(62)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(63)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal.

(64)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság azt is jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(65)

2025. június 6-án a Bizottság közzétette az aktához fűzött feljegyzést (26) (a továbbiakban: a június 6-i feljegyzés), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontja második albekezdésének megfelelően az érdekelt felek állásfoglalását kérte azon releváns forrásokkal kapcsolatban, amelyeket felhasználhat a rendes érték meghatározásához. A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkat (illetve azok naprakésszé tett változatát, amennyiben rendelkezésre állt), valamint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt, az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdése szerinti egyéb rendelkezésre álló információforrásokat együttesen alapul véve felsorolta az exportáló gyártók által asztali és konyhai kerámiaáruk gyártásához használt összes termelési tényezőt, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt. Ezenkívül a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság három lehetséges reprezentatív országot, nevezetesen Brazíliát, Thaiföldet és Törökországot jelölte meg, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat adott szakaszában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország.

(66)

A Bizottság minden érdekelt félnek lehetőséget biztosított az észrevételei megtételére. Észrevételek egyedül a kérelmezőktől érkeztek.

(67)

Ez a rendelet a lenti 5.1.2. szakaszban foglalkozik ezekkel az észrevételekkel.

(68)

A Bizottság 2025. augusztus 1-jén tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(69)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(70)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(71)

Azonban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(72)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(73)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) fennállnak-e jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából lényeges különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(74)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok az alábbiakban ismertetett, jelentős torzulások fennállására utaló elemeket tartalmazták.

(75)

A kérelemben a kérelmezők a „szocialista piacgazdaság” fontos jellemzőjeként emelték ki, hogy a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) aktív iránymutatást ad a gazdaság köz- és magánszektorában egyaránt. A kérelmezők emellett hangsúlyozták, hogy Kínában horizontális rendszerszintű torzulások állnak fenn, emellett elemezték a gazdaság különböző szintjein, különösen a kerámiaágazatban, valamint az asztali és konyhai kerámiaáruk piacán megvalósuló kormányzati beavatkozásokat.

(76)

A kérelemben továbbá megjegyezték, hogy a kínai kerámiaágazatot, ezen belül a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai piacát olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában, ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működnek. E tekintetben a kérelmezők rámutattak arra, hogy a kínai kormány a köz- és magánszektorbeli szervezetekkel egyaránt fennálló szoros kapcsolatai révén beavatkozik a gazdaságba, és előadták, hogy a kínai kormány politikai céljait többféle intézkedés – köztük a nemzetgazdasági tervek – révén éri el.

(77)

A kérelem különösen a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó tizenharmadik ötéves fejlesztési tervet – a könnyűipari fejlesztési tervet – és a kapcsolódó iránymutatásokat hozta fel, amelyek célja az ágazat költségvetési és pénzügyi támogatási politikáinak megerősítése és fejlesztése, valamint a helyi önkormányzatok ösztönzése arra, hogy tartományi és települési szinten is törekedjenek az ágazat számára kitűzött célok elérésére (27). A kérelmezők megjegyezték, hogy a kínai könnyűipari ágazatok közötti jelentőségére tekintettel a kerámiaipar a kínai kormány folyamatos politikai felügyelete és irányítása alatt áll e tervek betartása érdekében. A könnyűipar tartós növekedéséről szóló munkaterv (2023–2024), amely a kerámiaágazatra is vonatkozik, szintén olyan politikai dokumentum, amelyet a kínai kormány azzal a céllal készített, hogy irányítsa az ágazat működését „a fejlesztési lendület fokozására, a gazdasági struktúra optimalizálására és a gazdaság további élénkülésének előmozdítására irányuló határozottabb intézkedések” (28) elfogadása révén.

(78)

A kérelemben azt is megjegyezték, hogy az állam a vállalatokban való jelenléte révén avatkozhat be a felülvizsgálat tárgyát képező termék áraiba és költségeibe. A kérelmezők megismételték a Bizottság első hatályvesztési felülvizsgálat során levont következtetéseit, különös tekintettel arra, hogy Kína KKP-alapszervezetek létesítésével folyamatosan beavatkozik a köz- és a magánszektorbeli vállalkozásokba egyaránt. A kérelmezők felhozták, hogy a KKP a tagjai által betöltött vezető tisztségek révén van jelen olyan vállalatokban, mint a Great Wall Group és a Guandong Sitong. A kérelemben kiemelték továbbá, hogy a kerámia-nyersanyagok szerepelnek tartományi tervekben, például Csianghszi tartomány ásványkincsekre vonatkozó átfogó tervében (2016–2020) és Kuangtung tartomány ásványkincsekre vonatkozó főtervében (2021–2025).

(79)

Ezenkívül a kérelmezők rámutattak a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések meglétére. Rámutattak a korábbi dömpingellenes vizsgálatok ténymegállapításaira, amelyek szerint a Bizottság arra jutott, hogy a stratégiainak minősített vagy egyéb gazdaságilag fontos ágazatok – köztük a kerámiaágazat – részére forrásokat különítették el, és emlékeztetett arra, hogy a kínai kormány „ipari klaszterfejlesztési stratégiát” hajt végre stratégiai infrastruktúra és szakosodott létesítmények biztosítása érdekében. A kérelmezők ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai állam forrásokat különít el a kínai kerámiaágazat számára, miközben arra kötelezi a vállalatokat, hogy igazodjanak az állami politikákhoz, tehát befolyásolja a szabadpiaci erőviszonyokat ebben az ágazatban.

(80)

A kérelem a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiányát, diszkriminatív alkalmazását vagy nem megfelelő érvényesítését is vizsgálta a kerámiaágazatban és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacán. A kérelmezők megjegyezték, hogy a kínai kormány fontos szerepet tölt be a fizetésképtelenségi eljárásokban, többek között azáltal, hogy a Kínai Népbíróság a kínai kormánynak alárendelten működik. A bíróságnak később előzetes jóváhagyást kell kapnia annak eldöntéséhez, hogy elfogadja vagy elutasítja-e tőzsdén jegyzett vállalatok kérelmeit. A kínai tulajdonjogi jogszabályokat illetően a kérelmezők jelezték, hogy minden földterület állami tulajdonban van, ezért felosztása kizárólag a kínai kormánytól függ. Megismételték továbbá az első hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításait, amelyekben a Bizottság arra jutott, hogy léteznek ugyan a földhasználati jogok átlátható módon történő kiosztására vonatkozó jogi rendelkezések, rendszeresen figyelmen kívül hagyják őket.

(81)

Végezetül a kérelemben hangsúlyozták, hogy Kínában és különösen a kerámiaágazatban és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacán torzultak a bérköltségek. Az ilyen torzulások már az első hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyertek, a kérelmezők pedig nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk ágazata védett lenne a bérköltségek torzulásaival szemben.

(82)

Másodszor, a Bizottság a kínai kerámiaágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálata (29) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. E vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (30). A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a kerámiaágazatban nemcsak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (31), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (32). A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében véve a kínai tervrendszer hatására az erőforrások valóban a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (33). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (34). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a kerámiaágazatban torzultak a bérköltségek (35), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (36).

(83)

Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó első hatályvesztési felülvizsgálat (37) során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(84)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja szerint és a fent említett módon készített, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló jelentésben (a továbbiakban: a jelentés) (38) rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(85)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(86)

A fentiek alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

(87)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a CCCLA sürgette a Bizottságot, hogy fogadja el az együttműködő kínai exportőrök által közölt belföldi árakat és költségeket, és változtassa meg a jelentős torzulásokról szóló határozatát. Ezen állítás alátámasztására a CCCLA előadta továbbá az alábbiakat:

(88)

A Bizottság emlékezteti az érdekelt feleket a (17)–(19) preambulumbekezdésben foglalt értékelésre. Ennek alapján és tekintettel arra, hogy a CCCLA semmilyen új bizonyítékkal nem szolgált, a Bizottság elutasította az állítást.

(89)

Miután megállapította, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk kínai ágazatában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások befolyásolják az árakat és/vagy a költségeket, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően egy megfelelő reprezentatív ország előállítási és értékesítési költségei alapján számtanilag képezte a rendes értéket.

(90)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(91)

A (65) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban egy feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, ez volt a június 6-i feljegyzés. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. E feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni, amennyiben megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(92)

A CCCLA és a kérelmezők is nyújtottak be észrevételeket.

(93)

Brazília, Thaiföld és Törökország gazdasági fejlettsége egyaránt Kínáéhoz hasonlónak tekinthető, azaz a Világbank osztályozási rendszerében mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(94)

A feljegyzésben megjelölt országok kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(95)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyakorlatilag a világ minden országa előállítja valamilyen mennyiségben. A rendelkezésre álló adatok, így különösen a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (42) és az Orbis Bureau van Dijk (a továbbiakban: Orbis) (43) adatainak elemzését követően a Bizottság Brazíliát, Thaiföldet és Törökországot határozta meg lehetséges reprezentatív országként a jelenlegi vizsgálathoz.

(96)

A három lehetséges reprezentatív ország termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(97)

A Törökországban azonosított gyártó legutóbbi auditált pénzügyi beszámolói nyilvánosan hozzáférhetők, ami a Brazíliában és Thaiföldön meghatározott vállalatok esetében nincs így. Az ilyen jellegű elemzéseknél a pénzügyi beszámolók megléte nem előfeltétel ugyan, de előnyös, mivel segítségükkel a Bizottság megbizonyosodhat arról, hogy az elemzésre a leginkább megfelelő számadatok felhasználásával, az esetleges rendkívüli események hatásainak kizárásával kerül sor.

(98)

Törökország részletes, nyilvánosan hozzáférhető információkkal rendelkezik az országra jellemző munkaerőköltségekről, valamint az adott ágazatban (a nemfém ásványi termékek, ezen belül a kerámia, az üveg, a cement és a mész gyártásában) ledolgozott munkaórák számáról. A törökországi adatok kiterjednek a társadalombiztosítási járulékokra és a vállalatok által fizetendő egyéb munkaerőköltségekre is. A munkaerőköltségek a szóban forgó ügy fontos tényezői, amelyek a teljes előállítási költség átlagosan 45–55 %-át teszik ki.

(99)

Az eljárás megindításakor a CCCLA előadta, hogy ebben az ügyben Törökország megfelelő reprezentatív országként való kiválasztása mesterségesen megnövelt dömpingkülönbözetet eredményezne. A CCCLA megjegyzi, hogy Törökországban jelentősen – a kínait meghaladó mértékben – emelkedtek az energiaárak 2023-ban, ami bizonyítja, hogy jelentős gazdasági sokkhatások érték az energiaköltségeket, amelyek a fő költségtényezők közé tartoznak. Ezt az állítást az eljárás későbbi szakaszában tartott meghallgatás során megismételte.

(100)

A Bizottság szeretne rámutatni arra, hogy az energia ugyan valóban fontos input az asztali kerámiaáruk gyártásában, azonban korántsem ez a fő költségtényező, hanem a munkaerő. Emellett a CCCLA az állításának fenntartása érdekében a villamosenergia-árakat alátámasztó adatokat nyújtott be, ugyanakkor a villamos energia a vizsgált termék gyártása során használt energiaszerkezet kis részét teszi ki, amelyet a kínai exportáló gyártók megfelelő együttműködésének hiányában a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni. Az energiaköltségeket valójában a földgázárak határozzák meg, amelyek 2022-ben jelentősen emelkedtek, de már a felülvizsgálati időszak kezdetén is csökkentek (44).

(101)

Azt az érvet illetően, miszerint az energiaárak torzultnak tekintendők, mivel Kínában nem következett be hasonló mértékű emelkedés, ezért pedig Törökország nem teljesíti a reprezentatív országként való kiválasztáshoz szükséges megfelelőségi feltételt, a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában megállapított fennállására tekintettel, a kínai árak alakulása lényegtelen a potenciális reprezentatív országokban fennálló torzulások értékelése szempontjából. Ezért a Bizottság az észrevételt elutasította.

(102)

Mindezen tényezők együttes figyelembevételével a Bizottság Törökországot tekintette a vizsgálat szempontjából legmegfelelőbb reprezentatív országnak. A június 6-i feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országként figyelembe venni, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(103)

A kérelmezők üdvözölték a reprezentatív ország kiválasztását, megjegyezve, hogy a három lehetséges reprezentatív ország közül Törökország importálta az érintett termék gyártásához szükséges fő nyersanyagokat a legnagyobb mennyiségben, miközben a Kínából érkező behozatal részesedése minimális volt. A kérelmezők hozzáfűzték, hogy a három lehetséges reprezentatív ország közül Törökország rendelkezik a munkaerőre vonatkozó legteljesebb körű információkkal és könnyen hozzáférhető auditált pénzügyi kimutatásokkal.

(104)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(105)

A fenti elemzésre és az ügy irataiban rendelkezésre álló adatokra tekintettel a Bizottság a Kütahya Porselen Sanayii A.S. török vállalat adatait használta fel ahhoz, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapítsa a megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségeket.

(106)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(107)

Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. Ezenkívül a Bizottság közölte, hogy a Török Statisztikai Intézet (Turkstat) (45) által szolgáltatott munkaügyi adatokat és a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (46) által közzétett adatokat használja fel a torzulásmentes munkaerő- és energiaköltségek meghatározásához. A Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az SGA-költségek és a nyereség tekintetében a Kütahya Porselen Sanayii A.S. török vállalattól származó, annak saját honlapján közzétett auditált beszámolóiban rendelkezésre álló pénzügyi adatokat használja fel.

(108)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálaton alapuló összes információ figyelembevételével a Bizottság az alábbi termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása érdekében:

2. táblázat

Az asztali és konyhai kerámiaáruk termelési tényezői

(109)

A reprezentatív országban található gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba érkező importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul. A reprezentatív országbeli gyártó gyártelepi árán számított torzulásmentes alapanyagárak megállapítása céljából a Bizottság rendszerint a reprezentatív országban hatályos behozatali vámmal terhelte volna meg az importár és becsült szállítási költségek együttes összegét. Ebben az esetben viszont, mivel az alábbi (146) preambulumbekezdésben ismertetett dömpingkülönbözetek önmagukban is kellően magasak voltak a felülvizsgálati időszak alatti dömping megerősítéséhez, a dömpingkülönbözet e kiigazítás miatti növelése a jelenlegi felülvizsgálat eredménye szempontjából nem releváns.

(110)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (52). A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a fenti 3.4. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba érkező behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(111)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a feldolgozóiparban, a NACE Rev. 2. osztályozás (53) szerinti C. nemzetgazdasági ág 23. ágazatába (Egyéb nemfém ásványi termék gyártása) (54) tartozó gazdasági tevékenységre vonatkozóan 2022-ben közölt béreket használta fel, amelyek a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok. Az értékeket megfelelően az inflációhoz igazították a Török Statisztikai Intézet által közzétett belföldi termelői árindex felhasználásával (55). Az egy teljes munkaidős egyenértékre (FTE) (56) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 59,96 CNY/munkaóra (57).

(112)

A Bizottság a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (EPDK) (58) által a villamosenergia-számlák alapuló díjtáblázatokról szóló, negyedévente és félévente közzétett, rendszeres sajtóközleményekben (59) közölt villamosenergiaár-statisztikákat szándékozik felhasználni. A Bizottság a 2023. évi, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó, kuruş/kWh-ban megadott ipari villamosenergia-árak adatait, azaz 0,93 CNY/kWh-t használt fel.

(113)

A Bizottság az Energiapiaci Szabályozó Hatóság (EPDK) (60) által a 2023. évi földgázpiaci ágazati jelentésében (61) közzétett, a törökországi ipari felhasználóknak felszámított földgázárat használta fel. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan TRY/sm3-ban megadott megfelelő felhasználási sávban szereplő ipari gázárak adatait szándékozik felhasználni. Az alkalmazandó egységköltség a becslés szerint 3,40 CNY/sm3 (62).

(114)

A június 6-i feljegyzéshez fűzött észrevételeikben a kérelmezők megjegyezték, hogy a gázárak forrására mutató hivatkozás nem működik. A Bizottság naprakésszé tette a hivatkozást, amely immár elérhető.

(115)

A Bizottság az ipari vízre vonatkozóan a Török Köztársaság Beruházási Hivatalának elnöksége által az isztambuli víz- és szennyvízügyi hatóság, az eskișehiri víz- és szennyvízügyi hatóság és az antalyai víz- és szennyvízügyi hatóság forrásain alapján közzétett alkalmazandó árakat szándékozik felhasználni (63). A Bizottság az eskișehiri adatokat szándékozik felhasználni, mivel az SGA-költségek és a nyereség megállapításához figyelembe vett török vállalat ebben a régióban található. Az alkalmazandó egységköltség a becslések szerint 1,63 CNY/m3 (64).

(116)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának második bekezdése szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(117)

A Bizottság a gyártási általános költségek szintjét az előző hatályvesztési felülvizsgálat során felhasznált információk alapján a fentiekben kiszámított referenciaértékekhez igazította.

(118)

A torzulásmentes érték megállapításához az SGA-költségek és a nyereség tekintetében a Bizottság a Kütahya Porselen Sanayii A.S. török vállalattól származó pénzügyi adatokat használta fel, pontosabban azokat az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó adatokat, amelyeket a vállalat 2023. évi auditált beszámolójában közölt. A rendelkezésre álló vállalati információk alapján az üzleti tevékenység nagy része az érintett termékhez kapcsolódott. A vállalat a pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által meghatározott standardoknak megfelelően kiigazította, amelyek előírják, hogy a török vállalatok az inflációval korrigálják a pénzügyi kimutatásaikat. A Bizottság az SGA-költségek és a nyereség százalékos arányát gyártelepi szintre korrigálta úgy, hogy a teljes SGA-költségekből levonta a csomagolási költségeket és a szállítási költségeket.

(119)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(120)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi két lépésben határozta meg. A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. E célból és megfelelő együttműködés hiányában a Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megfigyelt alapanyag-, munkaerő-, villamosenergia- és vízfelhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Törökországban megfigyelt, torzulásmentes egységköltségekkel.

(121)

A második lépésben a Bizottság az előzőek szerint meghatározott előállítási költségeket kiigazította az általános költségek fent említett különbözetével, valamint a Kütahya Porselen Sanayii A.S. SGA-költségeivel és nyereségével.

(122)

Mindezek alapján a Bizottság a gyártási költség torzulásmentes értékét a következő összegekkel növelte meg:

(123)

Megfelelő együttműködés hiányában a Bizottság az Eurostatnál rendelkezésre álló, gyártelepi szintre kiigazított importstatisztikák alapján számította ki az exportárat, hogy az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat fejezze ki. Ehhez a CIF-árból levonta a (tengeri) szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt becslések alapján.

(124)

Az eljárás megindításakor a CCCLA azzal érvelt, hogy az érintett termék fogalommeghatározása alá tartozó és a hivatalos kereskedelmi statisztikákban keverten szereplő terméktípusok összetettsége és széles köre miatt a hivatalos kereskedelmi statisztikákban közölt árak alapján nem lehet megfelelően feltételezni, mi lehet a dömpingkülönbözet.

(125)

A Bizottság emlékeztette a CCCLA-t arra, hogy a vizsgált termék kínai exportáló gyártóinak megfelelő együttműködése hiányában nem volt lehetőség TK szerinti különbségtételre a rendes érték képzésénél. Következésképpen a Bizottságnak nem volt más választása, mint hogy olyan átlagértékek összehasonlításával számítsa ki a dömpingkülönbözetet, amelyeknél a felhasznált hivatalos kereskedelmi statisztikák részletezettségi szintje teljesen észszerű volt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(126)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCLA előadta, hogy a kereskedelmi statisztikai eszközök (például Eurostat) nem tesznek különbséget az árakban termékkód szerint, ezért a „közölt árak alapján nem lehet megfelelően feltételezni, mi lehet a dömpingkülönbözet”.

(127)

A Ceramie-Unie rámutatott arra, hogy a Bizottság csak a kínai exportáló gyártók megfelelő együttműködése hiányában támaszkodott erre a módszerre. A Bizottság százegy (101) kínai exportáló gyártót/exportáló gyártói csoportot keresett meg, közülük pedig mindössze egy adott hiánytalan választ a kérdőívre.

(128)

Ez az egyetlen exportáló gyártó az érintett termék Unióba érkező behozatala teljes volumenének megközelítőleg [1–2] %-át adta a felülvizsgálati időszak alatt.

(129)

Amint azt a Bizottság helyesen megállapította, az ilyen csekély mértékű behozatal nem tekinthető reprezentatívnak a Kínából érkező teljes behozatalra nézve.

(130)

A Ceramie-Unie rámutatott arra, hogy az alaprendelet 18. cikkének (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a fél együttműködése hiányában „előfordulhat, hogy számára a vizsgálat eredménye kevésbé lesz kedvezőbb”. Ezért az ügy körülményeire tekintettel a Bizottság teljesen észszerűen és az uniós jog keretein belül számítja ki átlagértékek összehasonlításával a dömpingkülönbözetet.

(131)

Az elemzés során a Ceramie-Unie kiemelte a Bizottság azon ténymegállapításait, miszerint a felülvizsgálati időszakban a dömpingkülönbözet „több mint 100 %” volt. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy ezt a dömpingkülönbözet „jelentősen alulértékelt volt, mivel a rendes értéket nem korrigálták a nyersanyagok szállítási költségeivel és importárát terhelő vámokkal (lásd a (106) preambulumbekezdést), az exportárat pedig nem igazították ki a héa-visszatérítésekkel (lásd a (125) preambulumbekezdést)”.

(132)

A fentiekre tekintettel Ceramie-Unie hangsúlyozta, hogy a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódását bizonyító adatok alátámasztják a dömpingellenes intézkedések meghosszabbításának szükségességét.

(133)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a CCCLA fenntartotta azon állítását, hogy a kereskedelmi statisztikai eszközök (például Eurostat) nem tesznek különbséget az árakban termékkód szerint, ezért a „közölt árak alapján nem lehet megfelelően feltételezni, mi lehet a dömpingkülönbözet”. Az állítást alátámasztó új információk vagy bizonyítékok előterjesztésének hiányában a Bizottság felhívja valamennyi fél figyelmét a kérdés korábbi értékelésére, amelyet szintén a (125) preambulumbekezdésben ismertetett.

(134)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(135)

A (119)–(122) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján.

(136)

A Bizottság nem vizsgálta, hogy szükséges-e a rendes értéket kiigazítani a kivitel utáni héa-visszatérítésekkel, mivel – a következő szakaszban bemutatott módon – a felülvizsgálati időszak alatt már megállapított dömpingkülönbözetek elég nagyok (meghaladják a 100 %-ot) annak megerősítéséhez, hogy a dömping folytatódása valószínűsíthető. A dömpingkülönbözet e kiigazítás miatti növelése a jelenlegi felülvizsgálat eredménye szempontjából tehát lényegtelen, mivel nem mondana ellent ennek a következtetésnek.

(137)

A (123) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben becsült (tengeri) szállítási és biztosítási költségek, valamint belföldi fuvarozási költségek tekintetében.

(138)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve meghaladta a 100 %-ot. Megjegyzendő, hogy a kapott dömpingkülönbözet jelentősen alulértékelt volt, mivel a rendes értéket nem korrigálták a nyersanyagok szállítási költségeivel és importárát terhelő vámokkal (lásd a (109) preambulumbekezdést), az exportárat pedig nem igazították ki a héa-visszatérítésekkel (lásd a (136) preambulumbekezdést).

(139)

Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(140)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a CCCLA meglepetését fejezte ki a megállapított dömpingszinttel kapcsolatban, amely állítása szerint a megnövelt referenciaáraknak, valamint az eltúlzott SGA-költségeknek és nyereséghányadnak tudható be, emiatt pedig nem tartotta megfelelőnek a Kütahya Porselen kiválasztását. Ennek megfelelően a CCCLA összehasonlította az előző hatályvesztési felülvizsgálatban és a jelenlegi vizsgálatban felhasznált nyersanyagárakat, és általános növekedést állapított meg. A CCCLA utalt arra, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk gyártásának egyik fő költségtényezője a munkaerőköltség, és azt állította, hogy a munkaerőköltségeknek az előző hatályvesztési felülvizsgálat és a jelenlegi vizsgálat közötti növekedése nem tükrözi a Kínában bekövetkezett tényleges munkaerőköltség-növekedést.

(141)

A Bizottság megjegyezte, hogy a termelési tényezőkre vonatkozó június 6-i feljegyzés II. mellékletében leírtak szerint a Törökországba irányuló behozatal árai összhangban voltak a Brazíliába és Thaiföldre irányuló behozatal áraival. Emellett a Bizottság arra is rámutatott, hogy nem minden termelési tényezőnek van azonos súlya a vizsgált termék költségszerkezetében. E tekintetben az öntőformákhoz használt gipszanyagok – amelyek ára a CCCLA által előadottak szerint 37-szeresére emelkedett – figyelembevétele minimális volt, és gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorolt a számításra. Ezenkívül a vizsgált termék gyártásához használt fő nyersanyag a kaolin, amelynél a Bizottság szintén a brazíliai és thaiföldi árakkal összhangban lévő referenciaárat használt.

(142)

A rendes érték számtani képzéséhez használt SGA-költségek és nyereség szintjét illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a Kütahya Porselen auditált beszámolóiban szereplő SGA-költségek és nyereség összhangban vannak a török kormány által a szélesebb ágazatra (a NACE-osztályozás szerinti C. nemzetgazdasági ág 23.4. alágazata) vonatkozóan közölt szinttel.

(143)

Végezetül, azon állítást illetően, miszerint a munkaerőköltségek növekedése a kínai helyzetre nézve nem reprezentatív, a Bizottság megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló források alapján a törökországi munkaerőköltségek a török kormány által a török polgárok vásárlóerejének visszaállítása céljából a közelmúltban végrehajtott minimálisbér-emelések következtében nőttek. Tehát a török kormány olyan szintre kívánta visszaállítani a munkaerőköltségeket, amely arányos az ország általános – Kínáéhoz hasonló – gazdasági fejlettségével. Erre tekintettel nem indokolt azt feltételezni, hogy a munkaerőköltségek növekedése eltúlzott volt. Ezen túlmenően lényegtelen, hogyan alakultak Kínában a munkaerőköltségek, amelyekről megállapítást nyert, hogy az e vizsgálat során feltárt jelentős torzulások érintették őket.

(144)

Továbbá a termelési tényezőkről szóló első feljegyzésben a Bizottság minden felet felkért, hogy javasoljon más megfelelő reprezentatív országokat, de a CCCLA nem tett javaslatot. A fentiek alapján a Bizottság elutasította a CCCLA állításait.

(145)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek megfelelően a Bizottság a következő kiegészítő elemeket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai exportáló gyártók által más harmadik országok viszonylatában folytatott árazási gyakorlat, valamint az uniós piac vonzereje.

(146)

Kína az asztali és konyhai kerámiaáruk legnagyobb exportőre a világon, és több ezer aktív gyártó működik az országban (65). A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem mellékleteiben a kérelmezők forrásokat jelöltek meg arra vonatkozóan, hogy Kínában a napi használatú kerámiaáruk napi termelési kapacitása 87,03 milliárd darab volt a felülvizsgálati időszakban, a szabad kapacitása pedig 18,7 % (66). A napi használatú kerámiaáruk termelési kapacitása a legutóbbi felülvizsgálat óta folyamatosan bővült, a kapacitáskihasználtság pedig stabilan 81 % körül alakult. Ennek köszönhetően a szabad kapacitás a 2019. évi 12,9 milliárd darabról több mint 16 milliárd darabra növekedhetett a felülvizsgálati időszakban. Ilyen mértékű szabad termelési kapacitással Kína önmagában is a többszörösét lenne képes fedezni az Unió teljes felhasználásának, amely a felülvizsgálati időszak alatt a becslések szerint megközelítőleg 491 264 tonna volt (lásd a (162) preambulumbekezdést). A kapacitásfelesleg problémáját elismerték néhány nagy kínai gyártó pénzügyi beszámolójában (67) és több piaci értesülésben (68) (69).

(147)

Az intézkedések bevezetése óta a kínai asztali és konyhai kerámiaáruk exportja nagy mennyiségben lépett be az Unióba, és az alábbi 4.3.1. szakaszban részletesebben ismertetett módon még mindig az uniós felhasználás közel 60 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban. Ez azt is jelzi, hogy az asztali és konyhai kerámiaárukat exportáló kínai gyártók erős üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek uniós vevőikkel.

(148)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kína az asztali és konyhai kerámiaáruk legnagyobb gyártói közé tartozik a világon, és jelentős szabad kapacitással rendelkezik, ennélfogva az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az erős üzleti kapcsolatoknak köszönhetően könnyen tudna még nagyobb volumenben exportálni az Unióba.

(149)

A GTA adatai szerint Kína (70)2 094 958 tonnás, 53 393 909 510 jüan értékű exportja 25,48 jüan/kg átlagos CIF-értéknek felel meg.

(150)

A Bizottság ugyanazon a kereskedelmi szinten összehasonlította a kínai asztali és konyhai kerámiaáruk főbb exportpiacainak a GTA-adatbázisban szereplő, CIF-alapú átlagos exportárait az Unióba irányuló kivitel áraival. Megállapítást nyert, hogy a fő exportpiacokra (USA, Oroszország) irányuló kínai kivitel árai hasonló vagy alacsonyabb szinten vannak, mint az EU-ba irányuló export árai, ami megerősíti az uniós piac vonzerejét az érintett termék kínai exportőrei körében.

(151)

Az Unió az asztali és konyhai kerámiaáruk egyik legnagyobb piaca a világon. A fenti (148) preambulumbekezdésben említett módon az érintett termék kínai exportja a dömpingellenes intézkedések 2012. évi bevezetését követően is jelentős mennyiségben érkezett az Unióba. A felülvizsgálati időszak alatt az asztali és konyhai kerámiaáruk Unióba irányuló kínai exportja az uniós felhasználás közel 60 %-át tette ki (lásd a (182) preambulumbekezdést). Ez egyértelműen azt mutatja, hogy az Unió vonzó és fontos célpiac maradt a kínai asztali és konyhai kerámiaáruk számára.

(152)

Ezenkívül a kérelmezők által hivatkozott piaci értesülések és a vállalati jelentések azt tükrözik, hogy a mindennapi használatra szánt kerámiaáruk belföldi piacának növekedése lassul. A termelési kapacitás és a napi termelés folyamatos növekedésével a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik majd az exportvolumenük növelése érdekében, az uniós piac vonzereje pedig megnő.

(153)

Végezetül az asztali és konyhai kerámiaáruk kínai behozatalával szemben más harmadik országok is hoztak piacvédelmi intézkedéseket, amelyek ugyanolyan jellegű árazási magatartásra utalnak, mint amilyen az Unióban figyelhető meg (71). E piacvédelmi intézkedések meg fogják nehezíteni a kínai exportáló gyártók számára, hogy ezekre a piacokra exportáljanak, és tovább növeli az uniós piac vonzerejét, mert az említett export az uniós piacra irányítható át.

(154)

Az uniós piac vonzerejét a kínai exportáló gyártók árképzési stratégiája is alátámasztja. Az érintett termék kínai exportáló gyártóinak exportárai jóval elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon felszámított áraktól. Valójában a kínai behozatal a legalacsonyabb árat képviseli az uniós piacon. A néhány ennél is alacsonyabb áron exportáló harmadik ország az Unióba érkező teljes behozatalnak csupán töredékét teszi ki, növekedési potenciálja pedig nem mérhető össze a kínai termelési létesítmények méretével. Ezért még a jelenlegi dömpingellenes vámok összegének figyelembevételével is elképzelhető, hogy a kínai behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén alacsonyabb áron érkezik majd az uniós piacra.

(155)

A Kínából érkező behozatal átlagos importára valójában 17 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. E növekedés ellenére még mindig 18 %-kal elmarad az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árától. A dömpingellenes vámok nélkül az árkülönbözet 38 %-ot tenne ki (lásd a (170) preambulumbekezdést).

(156)

A felülvizsgálati időszakban az érintett termék Kínából érkező behozatala továbbra is dömpingáron lépett be az uniós piacra. A Bizottság megállapította azt is, hogy Kína az asztali és konyhai kerámiaáruk legnagyobb gyártója és exportőre a világon, amely jelentős szabad kapacitással rendelkezik.

(157)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kínai exportáló gyártók harmadik országok piacain tapasztalható árazási gyakorlata alátámasztja az a ténymegállapítást, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll az Unióba irányuló dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége.

(158)

Végezetül a Bizottság megállapította, hogy az uniós piac az intézkedések bevezetését követően is vonzó piac az asztali és konyhai kerámiaáruk kínai exportáló gyártói számára.

(159)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel azzal járna, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk behozatala nagyobb mennyiségben, dömpingáron érkezne Kínából az Unióba.

(160)

A felülvizsgálati időszak alatt az Unióban több mint 140 ismert gyártó állított elő hasonló terméket. A termelés Csehországban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában összpontosul. A mintában szereplő uniós gyártók és a Cerame-Unie / FEPF kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai alapján megállapítást nyert, hogy az uniós össztermelés volumene 226 147 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, valamint 5. cikkének (4) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(161)

Az uniós felhasználás megállapítása az Eurostat behozatali statisztikáin, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenével kapcsolatban a Cerame-Unie / FEPF által benyújtott adatokon, valamint a mintában szereplő uniós gyártóktól származó, megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(162)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

3. táblázat

(163)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 23 %-kal nőtt annak a Covid19-világjárvány utáni tartós hatásnak köszönhetően, hogy megújult érdeklődés mutatkozik az európai felhasználók körében az asztali és konyhai kerámiaáruk iránt. Folyamatosan bővült 2020-tól 2022-ig, amikor is elérte az 555 832 tonnás csúcsértéket, de a felülvizsgálati időszakban 491 264 tonnára esett vissza.

(164)

Az Eurostat adatai és a által szolgáltatott makroadatok szerint az érintett termék behozatali mennyisége Cerame-Unie/FEPF, valamint a behozatal piaci részesedése és átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

(165)

Amíg hatályban voltak a dömpingellenes intézkedések, a Kínából érkező behozatal teljes volumene 26 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Folyamatosan a bővülő uniós felhasználást követte egészen 2022-ig, a felülvizsgálati időszakban pedig 285 513 tonnára csökkent. A piac bővülése mellett a kínai behozatal teljes uniós felhasználásból való részesedése (lásd a 3. táblázatot) az uniós gazdasági ágazat kárára nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte az 58,1 %-ot.

(166)

A Kínából az Unióba érkező behozatal árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

(167)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal ára 17 %-kal, 1 871 EUR/tonnáról 2 188 EUR/tonnára emelkedett. Ez az érintett termék teljes behozatalának átlagos tonnánkénti behozatali ára, ezért a tendenciát befolyásolhatja a további behozatal.

(168)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással az alábbiakat:

(169)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. A fenti módszertan alapján végzett összehasonlításból az derült ki, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék árai 18 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá. A dömpingellenes vámok nélkül az alákínálás 38 %-ot tett volna ki.

(170)

A mintában szereplő és nem szereplő bizonyos uniós gyártók kilétének a Bizottság általi bizalmas kezelésével kapcsolatos észrevételeiben (lásd az (51) preambulumbekezdést) a CCCLA azt is állította, hogy a kínai gyártók csak generikus, míg az uniós gyártók magas színvonalú, márkás termékeket értékesítenek. Ezért az Unióban gyártott, esetlegesen márkás termékek és a Kínában gyártott generikus termékek összehasonlítása következtében elkerülhetetlenül magas értéket eredményez az áralákínálási számítás.

(171)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy gyakorlatilag nem értékesítettek márkás termékeket a mintában szereplő uniós gyártók, amelyek a figyelembe vett időszak alatti uniós értékesítési volumen jelentős részét adták. Ha bármilyen hatást is gyakoroltak az áralákínálás számítására, az nagyon csekély volt. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(172)

Az Unióba érkező behozatal összesített volumene, valamint a Kínától eltérő harmadik országokból érkező asztali és konyhai kerámiaáruk behozatala terén a piaci részesedés és az árak tendenciái a következőképpen alakultak:

6. táblázat

(173)

A felülvizsgálati időszakban 69 802 tonna asztali és konyhai kerámiaárut importáltak Kínán kívüli harmadik országokból. Az Unióba érkező érintett termék fő exportőre Törökország és Thaiföld volt, az előbbi a behozatal 4,4 %-át, az utóbbi pedig 2,6 %-át adta. A harmadik országokból érkező behozatal teljes volumene azonban az uniós piac mindössze 14,2 %-át tette ki, ami enyhe növekedést mutat a figyelembe vett időszak eleji 13,6 %-hoz képest. Következésképpen megállapítható, hogy a figyelembe vett időszak alatt Kína volt az Unióba érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék messze legnagyobb exportőre, mivel az összes többi harmadik ország felülvizsgálati időszak alatti teljes behozatali volumenének több mint négyszeresét adta.

(174)

Az egyéb harmadik országok átlagos importárai a figyelembe vett időszak alatt következetesen és jelentősen meghaladták a kínai átlagos importárakat.

(175)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(176)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözetek nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a Cerame-Unie/FEPF által szolgáltatott, ellenőrzött információkon, a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokon és importstatisztikákon alapult.

(177)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek, előállítási költség) elemzésére mintában szereplő uniós gyártók szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, ellenőrző látogatások során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(178)

Az uniós gazdasági ágazat erősen felaprózott, és nagyjából két szegmensre bontható: kkv-kra és nagyvállalatokra. Egyes mikrogazdasági mutatók (értékesítési ár, pénzforgalom, beruházások, egy alkalmazottra jutó átlagos bér, készletek, jövedelmezőség, előállítási költség) esetében a Bizottság a mintában szereplő vállalatok eredményeit az adott vállalat szegmensére jutó részesedéssel összhangban súlyozta. Az eredeti vizsgálathoz és a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan különböző súlyokat rendelt az asztali és konyhai kerámiaáruk teljes ágazatának mindegyik szegmenséhez: a kkv-k esetében 42 %-ot, a nagyvállalatok esetében pedig 58 %-ot. Ezzel biztosította, hogy a kisebb vállalkozások helyzete megfelelően tükröződjön az eredményekben, és a nagyvállalatok eredményei ne torzítsák az általános kárelemzést.

(179)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult:

7. táblázat

(180)

Következésképpen az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti bővülésével összhangban a termelési volumen is nőtt (13 %-kal). Ami a felhasználást illeti, 2022-ben érte el a csúcsértékét, a felülvizsgálati időszakban pedig csökkent. A termelési berendezésekbe való beruházásoknak köszönhető hatékonyságjavulás eredményeként (lásd a (194) preambulumbekezdést) a termelési kapacitás 7 %-kal bővült. Azonban a kapacitáskihasználás a piac növekedése ellenére – a jelentős kínai importvolumen miatt – 73 %-ról 68 %-ra csökkent figyelembe vett időszakban.

(181)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak az Unión belüli értékesítései a következőképpen alakultak:

8. táblázat

(182)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon a felhasználás alakulását követte, így 2021-ben és 2022-ben nőtt, és 150 875 tonnánál tetőzött. Ami a felhasználást illeti, a felülvizsgálati időszak alatt ismét csökkent az értékesítési volumen. A figyelembe vett időszak alatt összességében véve mindössze 15 %-kal növekedett. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszont 29,7 %-ról 27,7 %-ra csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni az uniós piac növekedéséből, és a kínai dömpingelt behozatal előnye miatt értékesítéstől esett el.

(183)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult:

9. táblázat

(184)

Az uniós gazdasági ágazat termelésének növekedésével összhangban a foglalkoztatottság 13 % bővült a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gyártók termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt nem változott.

(185)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése 13 %-kal bővült, az Unión belüli értékesítés volumene pedig a növekvő uniós felhasználásra válaszul 15 %-kal nőtt. Az uniós felhasználás 23 %-os bővülése mellett az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt kínai behozatal miatt nem tudott élni annak előnyeivel, így azt sem tudta teljes mértékben kihasználni, hogy a beruházásoknak köszönhető hatékonyságjavulás eredményeként nőtt a termelési kapacitás a termelési létesítményeiben.

(186)

A 3. szakaszban bemutatott módon a jelentős szintű dömping a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott. Figyelmet érdemel, hogy a kínai gyártók jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak.

(187)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az uniós felhasználás növekedését, amelyet nem követett az uniós gazdasági ágazat termelésének és értékesítésének azonos mértékű bővülése. Ezenkívül az uniós gyártók piaci részesedése a termelés és az értékesítés bővülése ellenére még csökkent is a figyelembe vett időszakban. Ezzel szemben a Kínából érkező behozatal volumene az uniós felhasználásnál erőteljesebb ütemen nőtt, ami lehetővé tette a piaci részesedés növekedését ugyanebben az időszakban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat valójában a kínai behozatal jelenléte miatt nem tudott nagyobb gazdasági teret nyerni a növekvő uniós piacon.

(188)

A független uniós vevőknek történő értékesítések átlagos értékesítési egységárai és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos termelési egységköltsége a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

(189)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat árai 2020-ban és 2021-ben összességében véve változatlanok voltak. 2022-től indultak emelkedésnek az előállítási költség növekedése nyomán, ami a magasabb energiaköltségeknek és az inflációnak tudható be. Ennek ellenére az uniós gazdasági ágazat árai a kínai behozatal által gyakorolt állandó árnyomás miatt összességében véve alacsonyabbak voltak az előállítási költségnél a teljes figyelembe vett időszak alatt.

(190)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

(191)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak során abszolút értelemben véve 85 %-kal emelkedett. A meredeken felívelő tendencia – különösen 2022 és a felülvizsgálati időszak között – aggodalomra ad okot, mivel a gazdasági ágazat rendszerint rendelések alapján működik, amint az eredeti vizsgálatban megállapítást, a jelenlegi felülvizsgálat keretében pedig a mintában szereplő uniós gyártóknál megerősítést nyert.

(192)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat folyamatosan veszteséges volt, veszteségessége fokozatosan –7,9 %-ról –6,2 %-ra mérséklődött. Még így is elmaradt az eredeti vizsgálat alatti csekély mértékű jövedelmezőségtől (3,5 %), tehát jóval az eredeti vizsgálatban elfogadhatónak tekintett, 6,0 %-os nyereségcél alatt volt.

(193)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat pénzforgalma szinte nullára csökkent. Ezzel egyidejűleg a beruházások szintje viszont 489 %-kal nőtt. Azonban megjegyzendő, hogy e beruházásokat elsősorban a 2020. és 2021. évi Covid19-válság, valamint a 2022. évi meredek energiaköltség-emelkedés hatásainak enyhítésére nyújtott állami támogatási forrásokból finanszírozták. Ezekkel a termelési berendezések korszerűsítéséhez kapcsolódó egyszeri állami támogatásokkal a vállalatok jelentősen korszerűsíthették termelési berendezéseiket, amint azt a termelés növekedése is mutatja.

(194)

A figyelembe vett időszak alatt a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyereségként kifejezett megtérülés következetesen negatív volt.

(195)

Ugyanebben az időszakban az átlagos bérszint 25 %-kal, tehát a termelési egységköltség átfogó növekedését meghaladó nagyobb mértékben emelkedett.

(196)

A károkozás elemzése kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vet időszak alatt romlott, noha az erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy lépést tartson a növekvő felhasználással. Habár a termelési kapacitás és a termelési volumen az értékesítési volumennel összhangban nőtt, a piaci részesedést nem lehetett megtartani. Az egyre növekvő termelési költségekkel, különösen az energiaköltségekkel szembesülve az uniós gazdasági ágazat nem tudta megfelelően emelni értékesítési árait. Ez nagyrészt a kínai behozatal alacsony árainak tudható be, amelyek a hatályban lévő intézkedések ellenére jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(197)

Nyilvánvaló tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem tudott felépülni a korábbi kárból. A Kínából folyamatosan, az uniós gazdasági ágazat eleve előállítási költség alatti árai alá kínáló áron érkező behozatal jelentős volumene ismét kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(198)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Ceramie-Unie rámutatott arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya 2025. április 2-án a legtöbb kereskedelmi partnerével szemben általános vámemelést jelentett be. A kínai áruk esetében az amerikai vámok először 67 %-ot tettek ki. Noha ez a százalékos érték tárgyalásoknak köszönhetően csökkent, Kínára jelenleg összesen 55 %-os vámtétel vonatkozik (még nem lépett hatályba). Mivel a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államok Kína egyik fő exportpiaca az érintett termék tekintetében, az amerikai vámtétel tényleges alkalmazását követően még jelentősebb lenne a Kínából az Unióba irányuló kivitel, ami további kárt okozna az asztali kerámiaáruk uniós gyártóinak. A Ceramie-Unie ezért előadta, hogy az Egyesült Államok úgynevezett kölcsönös vámtarifái még jobban megerősíthetik az uniós piac vonzerejét az asztali és konyhai kerámiaáruk kínai exportőrei körében, különös tekintettel az asztali áruk kínai ágazatának jelentős szabad kapacitásaira.

(199)

A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és egyetértett azzal, hogy az ilyen vámok kivetése valóban növelheti az uniós piac vonzerejét.

(200)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCLA vitatta a Bizottság kárra vonatkozó következtetéseit, azt állítva, hogy a kínai behozatal és a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt kár közötti ok-okozati összefüggést nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok.

(201)

A CCCLA álláspontja szerint a Bizottság kárra vonatkozó megállapításai szinte teljes mértékben a jövedelmezőségi mutatón alapulnak, míg több kulcsfontosságú makrogazdasági mutató – köztük az uniós felhasználás, a termelés, az értékesítési volumen, a foglalkoztatottság és a beruházások – javulást mutatott a figyelembe vett időszakban.

(202)

A CCCLA továbbá azt állította, hogy a jövedelmezőséget rontó főbb okok közé tartoznak még egyes mikrogazdasági mutatók – például a termelési egységköltség, a beruházások és a munkaerőköltség – is, a kínai behozatal viszont nem.

(203)

Ezt az állítást el kellett utasítani. Az uniós felhasználás növekedését követően valóban bővült az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítési volumene a Covid19-világjárvány utáni tartós hatásnak köszönhetően, Az uniós gazdasági ágazat pedig az európai felhasználók körében mutatkozó megújult érdeklődés kihasználása érdekében kapacitásnövelő beruházásokat hajtott végre. Azonban a (183) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat ezen erőfeszítések ellenére nem tudta kihasználni az uniós piac növekedését, és a kínai behozatal előnye miatt vesztett piaci részesedéséből, amint azt a készletek növekedése és a kapacitáskihasználás csökkenése is mutatja.

(204)

A mikrogazdasági mutatókat illetően a Bizottság egyetért azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségének növekedése nem a Kínából érkező behozatal hatásainak tudható be. Azt viszont a CCCLA is elismeri a beadványában, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagára a figyelembe vett időszak alatt végig elmaradtak a költségeitől. A (189) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai dömpingelt behozatal által gyakorolt állandó árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta fenntartható szintre emelni az árait a költségek – például a munkaerő- és az energiaköltségek – növekedésének és a beruházások megtérülésének fedezése érdekében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(205)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatal hatásának tulajdonítsa. Ezek a tényezők a más harmadik országokból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(206)

Az asztali és konyhai kerámiaáruk Kínából érkező behozatalának volumene a figyelembe vett időszakban 26 %-kal nőtt, piaci részesedése az Unióban pedig elérte az 58,1 %-ot a felülvizsgálati időszakban. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítése ugyan nőtt, piaci részesedésből viszont veszített a kínai behozatallal szemben. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal átlagára állandó maradt, és jóval az uniós gazdasági ágazat árai és költségei alatt volt. Az átlagos importárak 18 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árának. A dömpingellenes vámok nélkül az árkülönbözet 38 %-ot tenne ki (lásd a (169) preambulumbekezdést).

(207)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatal jelentős volt, és leszorító hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat áraira és értékesítési volumenére, ezzel az uniós gazdasági ágazatot ért kár szempontjából meghatározó volt.

(208)

Ezenkívül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egyértelmű időbeli egybeesés volt a kínai behozatal felfelé irányuló mozgása és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(209)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene csupán elhanyagolható mértékben nőtt a figyelembe vett időszakban, amint azt a fenti (173) preambulumbekezdés is mutatja. Ez a behozatal főként Törökországból (4,4 %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban), Thaiföldről (2,6 %), az Egyesült Királyságból (1,4 %), Bangladesből (1,3 %) és az Egyesült Arab Emírségekből (1,3 %) érkezett.

(210)

Törökország és az Egyesült Arab Emírségek esetében e behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt az uniós gyártókénál jelentősen alacsonyabbak voltak, de még így is jóval meghaladták a kínai árakat. A bangladesi importárak csak a felülvizsgálati időszakban voltak alacsonyabbak az uniós gyártók értékesítési árainál, a figyelembe vett időszak alatt viszont mindig meghaladták a kínai behozatal árait. Ezzel szemben az egyéb országokból érkező behozatal árai sokkal magasabbak voltak az uniós gyártók árainál.

(211)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Banglades esetében megfigyelt, az uniós gazdasági ágazat átlagárainál alacsonyabb árak hozzájárulhattak a kárhoz. Azonban e behozatal alacsony volumenére tekintettel e hatások korlátozottak lehettek.

(212)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCLA előadta, hogy a Bizottság nem elemezte megfelelően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal hatását, mivel álláspontja szerint még a kis volumenű beszállítók is befolyásolhatják a piaci árakat, különösen réspiaci szegmensekben vagy földrajzi részpiacokon. A CCCLA azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal állítását, amelyet ezért a Bizottság elutasított.

(213)

Az uniós gyártók kivitele a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

(214)

Az exportértékesítések az uniós gyártók teljes értékesítésének mintegy 40 %-át tették ki. Ugyan 2021-ben jelentősen, 29 %-kal nőtt az uniós gyártók exportértékesítése, az uniós piacon tapasztalt növekedés elmaradt ettől 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban (lásd 8. táblázat; 2022: 27 %, illetve felülvizsgálati időszak: 15 %). A figyelembe vett időszak alatt az exportértékesítés összességében véve 8 %-kal nőtt, szemben az uniós piacon tapasztalt 15 %-kal. Továbbá az elégtelen kapacitáskihasználás (lásd a 7. táblázatot) és a növekvő készletszintek (lásd a 10. táblázatot) arra utalnak, hogy ebben az időszakban nem történt átirányítás az exportértékesítés felé. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény nem járult hozzá a kárhoz.

(215)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCLA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat megnövekedett exportteljesítménye ellentmond a Bizottság azon következtetésének, hogy a gazdasági ágazat meggyengült, nehézségeit pedig elsősorban a Kínából érkező behozatallal való verseny okozza. A Bizottság nem értett egyet ezzel az értékeléssel. Az előző preambulumbekezdésben fent kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak alatt az exportértékesítés jóval kisebb mértékben nőtt, mint az értékesítés az uniós piacon: míg az előbbi 8 %-kal bővült, addig az utóbbi 15 %-kal. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye tehát nem szüntette meg az ok-okozati összefüggést.

(216)

Az energiaköltségek ukrajnai háború miatti növekedése hatással volt a termelési költségekre. A felülvizsgálati időszakban viszont megfordult ez a tendencia. Az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti kínai dömpingelt behozatal árképzési és mennyiségi nyomása miatt még ennek ellenére sem tudta megtartani piaci részesedését, ahogy értékesítési árait sem tudta az előállítási költségek fölé emelni.

(217)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(218)

Az egyéb azonosított tényezők – például az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gyártók exportértékesítési teljesítménye és az energiaköltségek növekedése – sem önmagukban, sem együttesen vizsgálva nem gyengítették a dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

(219)

A fenti 3. szakaszban foglalt megállapításnak megfelelően a Kínából érkező behozatal dömpingelt árszinteken valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság ezért megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűsége.

(220)

A kár folytatódásának valószínűségét a Bizottság a következő tényezők elemzésével állapította meg: a Kínában meglévő termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, ideértve azt is, hogy vannak-e hatályban más harmadik országokban az asztali és konyhai kerámiaárukkal kapcsolatban dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések, a kínai exportáló gyártóknak az árak területén más harmadik országok piacain tanúsított magatartása, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatások.

(221)

Kína az asztali és konyhai kerámiaáruk messze legnagyobb exportőre a világon. A világ teljes exportjának mintegy 65 %-át tudja magáénak (72). A felülvizsgálati időszak alatti teljes kiviteli értéke alapján Kína második legfontosabb exportpiaca az EU (73).

(222)

A fenti (146)–(148) preambulumbekezdésben ismertetett módon a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek, amely jóval meghaladja a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználást.

(223)

A fenti (151)–(153) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a felhasználási szintek uniós piacon tapasztalható növekedése és a Kínából érkező asztali és konyhai kerámiaárukra vonatkozó intézkedések harmadik piacokon történő bevezetése növelte az uniós piac vonzerejét.

(224)

Az, hogy a kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt nőtt, és még a meglévő intézkedések mellett is jelentős behozatal tapasztalható, megerősíti, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, és továbbra is értékesítenek az uniós piacon.

(225)

A kínai gyártók (154) preambulumbekezdésben összefoglalt, a kínai behozatal főbb piacain alacsonyabb árakat mutató árképzési stratégiája alapján elképzelhető, hogy a kínai behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén alacsonyabb áron érkezik majd az uniós piacra.

(226)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, a kínai belső piac lassulása, az uniós piac vonzereje, valamint a kínai exportáló gyártók (154)–(155) preambulumbekezdésben összefoglalt árazási magatartása miatt valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is nagy mennyiségű alacsonyan árazott asztali és konyhai kerámiaáru kerülne átirányításra, illetve értékesítésre az Unióba, amint azt a dömpingellenes vámok figyelembevétele nélkül megállapított, 38 %-os alákínálási szint (lásd a (169) preambulumbekezdést) is mutatja, amely a legvalószínűbb jelzést adja a kínai exportőrök intézkedések hiányában tanúsított árazási magatartására.

(227)

Tekintettel a fenti ténymegállapításokra – nevezetesen a Kínában rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában kialakuló árszintjére, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatására – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűleg folytatódna a kár.

(228)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és más felek érdekeinek – felmérésén alapult.

(229)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleg indokolatlanul hátrányos hatását is.

(230)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(231)

A vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete tovább romlana a volumen és az árak tekintetében, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések fenntartása viszont lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a dömpingelt behozatal okozta korábbi károk hatásaiból, és kiaknázhassa egy olyan uniós piacban rejlő lehetőségeket, amelyet nem érintenek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.

(232)

A CCCLA előadta, és az érdekelt felek tájékoztatását követően megismételte, hogy a Kínából érkező behozatal bizonyos kiegészítő hatásokat gyakorol az uniós termelésre, emiatt pedig vegyes érdekek alakulnak ki az uniós gazdasági ágazaton belül. Ezért úgy tűnik, hogy az intézkedés meghosszabbítása nem áll az uniós gyártók érdekében, mivel gazdasági mutatóik (behozatal, termelés, belföldi és exportértékesítés) alapján stabil a helyzetük. Ezenkívül a CCCLA szerint bizonyos uniós gyártók nem gyártják az asztali és konyhai kerámiaáruk minden típusát, tehát ezeket a termékeket harmadik országokból, köztük Kínából kell importálni. A dömpingellenes vámok miatt emelkedett a kínai gyártóktól beszerzett termékek ára, ami folyamatos negatív hatást gyakorolt ezekre az uniós gyártókra.

(233)

A fenti 4. szakaszban ismertetett kárelemzés (lásd a (160)–(197) preambulumbekezdést) azonban kimutatta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal valójában az intézkedések ellenére változatlanul káros hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése valóban csökkent a figyelembe vett időszak alatt, miközben nem tudta értékesítési árait nyereséges szintre emelni. Továbbá a CCCLA az ezzel ellentétes fenti állításában semmilyen tovább elemezhető bizonyítékot nem szolgáltatott, emiatt pedig a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(234)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(235)

A jelenlegi vizsgálat megindítási szakaszában a Bizottság 51 ismert független importőrrel vette fel a kapcsolatot, amelyeket együttműködésre kért fel. A mintavételi szakaszban senki nem jelentkezett. Az eljárás későbbi szakaszában mindössze egy importőr szolgáltatott önként némi, korlátozott körű információt a behozatalról, és nem emelt kifogást a jelenlegi intézkedések esetleges meghosszabbítása ellen.

(236)

Ennek alapján és összhangban az előző hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításaival, amely megállapította, hogy az érintett termék importőreinek haszonkulcsa megfelelő maradt (74), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő intézkedések fenntartása nem érintené jelentős mértékben hátrányosan az érintett termék független importőreinek tevékenységét.

(237)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan nem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban a végfelhasználók érdekeit képviselő fél, például felhasználói szövetség. Mivel a felhasználók a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során sem működtek együtt, a Bizottság úgy vélte, hogy az eredeti vizsgálatban tett megállapításai továbbra is érvényesek, és az intézkedések fenntartása nem gyakorolna kedvezőtlen hatást a felhasználókra, például a háztartásokra, vagy legalábbis nem jelentős mértékben.

(238)

A CCCLA előadta, és az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte, hogy mivel az asztali és konyhai kerámiaáruk végterméknek minősülnek, a dömpingellenes vámok közvetlenül érintik az uniós felhasználókat, miután nincs olyan köztes ágazat, amely viselné a költségeket.

(239)

A Cerame-Unie/FEPF a fenti állításra azt válaszolta, hogy az asztali és konyhai kerámiaáruk Kínából érkező behozatala a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére változatlanul nagy mennyiségben és nagyon alacsony áron érkezett az Unióba.

(240)

A Bizottság megítélése szerint nagyon valószínűtlen, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az árak a vám teljes összegével csökkennének. Még abban az igen valószínűtlen esetben is, ha a fogyasztói árak a jelenlegi dömpingellenes vámok teljes összegével csökkennének, a felhasználók éves költsége nem egészen 1 EUR összeggel mérséklődne (75). Mivel az intézkedések eddigi hatása a felhasználókra nem tekinthető jelentősnek, a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(241)

Az Unión belül egymással versengő különféle érdekek kiegyensúlyozása során a Bizottság különös figyelmet szentelt a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásainak kiküszöbölése és a tényleges tisztességes verseny biztosítása iránti igénynek. Egyrészt az intézkedések fenntartása megvédene egy fontos uniós gazdasági ágazatot – benne számos kis- és középvállalkozással – a kár valószínűsíthető folytatódásával szemben. Másrészt viszont az importőrök és a felhasználók helyzetének együttműködés hiányában a rendelkezésre álló információk alapján történő értékelése azt mutatja, hogy az intézkedések fenntartása nyilvánvalóan nem fejtene ki ebben a körben aránytalanul kedvezőtlen hatásokat.

(242)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(243)

A fentiekből következik, hogy a Kínából származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(244)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(245)

Noha a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(246)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(247)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „Kínából származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(248)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását kérheti. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (76). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(249)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket.

(250)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(251)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (77) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(252)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,