This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32025R1952
Commission Implementing Regulation (EU) 2025/1952 of 29 September 2025 on measures to prevent the establishment and the spread within the Union territory of Anoplophora glabripennis (Motschulsky) and for the eradication and containment of that pest within certain demarcated areas and repealing Implementing Decision (EU) 2015/893
A Bizottság (EU) 2025/1952 végrehajtási rendelete (2025. szeptember 29.) az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unió területén történő megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről, valamint a szóban forgó károsítónak egyes uniós körülhatárolt területeken való felszámolására és visszaszorítására irányuló intézkedésekről, továbbá az (EU) 2015/893 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság (EU) 2025/1952 végrehajtási rendelete (2025. szeptember 29.) az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unió területén történő megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről, valamint a szóban forgó károsítónak egyes uniós körülhatárolt területeken való felszámolására és visszaszorítására irányuló intézkedésekről, továbbá az (EU) 2015/893 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről
C/2025/6532
HL L, 2025/1952, 2025.12.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1952/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1952 |
2025.12.3. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1952 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. szeptember 29.)
az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unió területén történő megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről, valamint a szóban forgó károsítónak egyes uniós körülhatárolt területeken való felszámolására és visszaszorítására irányuló intézkedésekről, továbbá az (EU) 2015/893 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) és (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2015/893 bizottsági végrehajtási határozat (2) intézkedéseket állapít meg az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) (a továbbiakban: meghatározott károsító) Unió területére történő behurcolásának és az Unió területén történő terjedésének megelőzésére. |
|
(2) |
Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (3) II. mellékletének B. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulnak az Unió területén. |
|
(3) |
A meghatározott károsító szerepel az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletének B. részében szereplő jegyzékben, mivel ismert, hogy az Unió bizonyos területein előfordul. Ez egy polifág károsító, amely a jelentések szerint számos különböző növényfajra hatással van az Unió területén. |
|
(4) |
A meghatározott károsító az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) mellékletében is szerepel kiemelt zárlati károsítóként. |
|
(5) |
Azokat a növényeket, amelyek a meghatározott károsító gazdaszervezetei (a továbbiakban: gazdanövények) felderítésnek kell alávetni a meghatározott károsító lehető legkorábbi kimutatásának biztosítása érdekében. |
|
(6) |
Több gazdanövényt is fel lehetne használni a meghatározott károsító vonzására, és így annak kimutatása esetén behatárolható a károsító jelenléte. E tekintetben ezeket „jelzőnövényeknek” kell nevezni. |
|
(7) |
A gazdanövények, amelyekről a múltban megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsítóval fertőzöttek az Unió területén, nagy valószínűséggel hozzájárulnak a károsító elterjedéséhez. Ezeket „meghatározott növényeknek” kell nevezni. Ezenkívül a körülhatárolt területeken bizonyos felszámolási vagy adott esetben visszaszorítási intézkedéseknek kell alávetni őket. |
|
(8) |
A meghatározott károsító Unió területén történő korai észlelésének és felszámolásának biztosítása érdekében, amennyiben a meghatározott károsító előfordulása nem ismert, a tagállamoknak éves felderítéseket kell végezniük. Az ilyen felderítéseknek valamennyi gazdanövényre ki kell terjedniük annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. E felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásban (5) foglalt tudományos szakvéleményén kell alapulniuk. |
|
(9) |
Ezen túlmenően az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban minden tagállamnak készenléti tervet kell készítenie és naprakészen tartania minden olyan kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan, amely bejuthat a területére, és ott megtelepedhet. A korábbi járványok tapasztalatai alapján egyedi szabályokat kell elfogadni az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének végrehajtására a meghatározott károsító Unión belüli észlelésére vonatkozó átfogó vészhelyzeti terv kidolgozása céljából. |
|
(10) |
A meghatározott károsító Unió területén való elterjedésének megelőzése érdekében, és szem előtt tartva elterjedési képességét, a pufferzóna szélességének legalább 2 km-rel meg kell haladnia a fertőzött körzet határait. |
|
(11) |
Ahhoz, hogy biztosítható legyen a felszámolási intézkedések azonnali alkalmazása, és megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése, szabályokat kell megállapítani a körülhatárolt területek éves felderítéseire vonatkozóan. A szóban forgó szabályoknak a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk a legfrissebb tudományos és technikai bizonyítékokhoz való alkalmazkodás érdekében. |
|
(12) |
A meghatározott károsító jelentette növényegészségügyi kockázatra való arányos reagálás biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a körülhatárolt területek méretének csökkentésére, a kialakításukkal kapcsolatos eltérésekre és a megszüntetésükre vonatkozóan. E szabályok alkalmazására vonatkozóan egyedi feltételeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott károsító ne terjedjen át az Unió területének többi részére. |
|
(13) |
A meghatározott károsítónak az Unió területén való elszigetelt észlelése esetén nem szükséges körülhatárolt területet kialakítani, ha a meghatározott károsító eltávolítható az érintett növényekről, és ha bizonyíték van arra, hogy a növények a területre történő bejuttatásuk előtt fertőződtek meg, vagy hogy a konkrét észlelés várhatóan nem vezet a meghatározott károsító megtelepedéséhez. Ez a legarányosabb megközelítés alkalmazandó mindaddig, amíg az érintett területen végzett felderítések meg nem erősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területen. Nagyon egyedi esetekben azonban, amikor a meghatározott károsító megjelenése és terjedése az Unió területén egyértelműen kizárható, és a vonatkozó kockázat elhanyagolhatónak minősül, az ilyen ellenőrzés nem indokolt, ezért azt nem kell előírni. |
|
(14) |
Az Unió bizonyos területein a meghatározott károsító felszámolása már nem lehetséges. Az érintett tagállamok számára ezért engedélyezni kell, hogy felszámolás helyett a károsító e területeken belüli visszaszorítására szolgáló intézkedéseket alkalmazzanak. |
|
(15) |
A visszaszorítási intézkedéseknek alávetett körülhatárolt területeken hozott intézkedéseknek a felszámolási intézkedéseknél kevésbé szigorúnak kell lenniük, de gondos felderítési megközelítést és több óvintézkedést kell biztosítaniuk főként az adott pufferzónákban, hogy megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése. |
|
(16) |
Szem előtt tartva, hogy a visszaszorítás céljából körülhatárolt területekre vonatkozó intézkedések kevésbé szigorúak, a pufferzóna szélességét legalább 4 km-re kell növelni annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott károsító ne terjedjen ki az említett körülhatárolt területeken kívülre. |
|
(17) |
A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot minden, általuk kijelölni vagy módosítani kívánt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területről, hogy a Bizottság áttekintést kapjon a meghatározott károsítónak az Unió területén való terjedéséről, továbbá hogy az adott területet felvehesse az e rendelet I. mellékletében szereplő, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzékébe. |
|
(18) |
A fertőzött növények azonnali eltávolításának biztosítása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító továbbterjedjen az Unió területének többi részére, a pufferzónákban történő felderítést évente, az év legmegfelelőbb időpontjában és kellő intenzitással kell elvégezni, figyelembe véve azt, hogy az illetékes hatóságoknak módjukban áll-e a fertőzött körzetekben a gazdanövényeket a károsító visszaszorítása céljából további megfigyelésnek alávetni. |
|
(19) |
Annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító esetleg továbbterjedjen a körülhatárolt területeken kívül, a körülhatárolt területek termőhelyei körüli éves felderítések intenzitásának nagyobbnak kell lennie, mint e területek többi részén. |
|
(20) |
Az (EU) 2015/893 végrehajtási határozatban foglalt, a meghatározott növényeknek az Unió területére történő behozatalára és Unión belüli szállítására vonatkozó intézkedések szerepelnek az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VII. és VIII. mellékletében, míg a meghatározott károsító felderítésére, felszámolására és visszaszorítására vonatkozó intézkedések aktualizálásra kerülnek, és azok helyébe e rendelet intézkedései lépnek. |
|
(21) |
Az (EU) 2015/893 végrehajtási határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani. |
|
(22) |
E rendeletnek az Anoplophora glabripennis károsítófelderítési adatlapja (6) (a továbbiakban: károsítófelderítési adatlap) alapján végzett felderítésekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Hatóságnak a statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésekre vonatkozó általános iránymutatását 2027. január 1-jétől kell alkalmazni, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen az ilyen felderítések megtervezésére, kialakításának előkészítésére és a szükséges források elkülönítésére. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unió területén belüli megtelepedésének és terjedésének megelőzésére, valamint – amennyiben megállapítást nyer az említett területen való előfordulása – felszámolására vagy – amennyiben a felszámolás már nem lehetséges – visszaszorítására irányuló intézkedéseket állapít meg.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„meghatározott károsító”: az Anoplophora glabripennis (Motschulsky); |
|
2. |
„meghatározott növények”: az Acer spp., az Aesculus spp., a Betula spp., a Fraxinus spp., a Populus spp., a Salix spp. és az Ulmus spp. fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyakvastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm; |
|
3. |
„gazdanövények”: az Acer spp., az Aesculus spp., az Albizia spp., az Alnus spp., a Betula spp., a Carpinus spp., a Celtis spp., a Cercidiphyllum spp., Corylus spp., az Elaeagnus spp., a Fagus spp., a Fraxinus spp., a Gleditsia spp., a Hibiscus spp., a Koelreuteria spp., a Malus spp., a Melia spp., a Morus spp., a Platanus spp., a Populus spp., a Prunus spp., a Pyrus spp., az Ostrya spp., a Quercus rubra, Robinia spp., a Salix spp., a Sophora spp., a Sorbus spp., a Tilia spp. és az Ulmus spp. fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyakvastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm; |
|
4. |
„meghatározott faanyag és fa csomagolóanyag”: az Acer spp., az Aesculus spp., a Betula spp., a Fraxinus spp., a Populus spp., a Salix spp. és az Ulmus spp. fajhoz tartozó faanyag és fa csomagolóanyag; |
|
5. |
„jelzőnövények”: kifejezetten a meghatározott károsító korai észlelésének támogatása érdekében ültetett, felderítésre használt meghatározott növények; |
|
6. |
„visszaszorítás céljából körülhatárolt terület”: az I. mellékletben felsorolt olyan terület, ahol a meghatározott károsító nem számolható fel. |
II. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓNAK AZ UNIÓ KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEKEN KÍVÜLI TERÜLETÉN VALÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÉVES FELDERÍTÉSEK ÉS A KÉSZENLÉTI TERVEK
3. cikk
Az Unió körülhatárolt területeken kívüli területére vonatkozó felderítések
(1) Az illetékes hatóságok a szóban forgó károsító jelenlétének megállapítására irányuló éves, kockázatalapú felderítéseket végeznek a területük azon részein található gazdanövények tekintetében, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert.
(2) E felderítések tervezésének és mintavételi rendszerének lehetővé kell tennie a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétének kellő megbízhatósággal történő kimutatását az érintett tagállam területén.
A felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk.
(3) A felderítéseket az alábbiak szerint kell elvégezni:
|
a) |
olyan technikák alkalmazásával, amelyek alkalmasak a fertőzés kimutatására koronamagasságban; |
|
b) |
szabadtéri, természetes és városi területeken, az utak és vasutak mentén, valamint szaporítóiskolákban, kertészeti központokban, kereskedelmi központokban, keményfát kezelő fűrészmalmokban, továbbá adott esetben egyéb releváns helyszíneken, ahol az illetékes hatóságok nagyobb valószínűséggel észlelik a meghatározott károsítót; |
|
c) |
figyelembe véve a gazdanövények jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint a károsítófelderítési adatlapon szereplő tudományos és szakmai adatokat. |
(4) A felderítések a következőket foglalják magukban:
|
a) |
a gazdanövények szemrevételezéses vizsgálata; valamint |
|
b) |
adott esetben az ültetésre szánt növények, faanyag vagy fa csomagolóanyag mintavételezése és vizsgálata. |
A felderítés keretében a szemrevételezés adott esetben kiegészíthető speciális keresőkutyák segítségével végzett ellenőrzésekkel vagy csapdázással.
4. cikk
Készenléti tervek
Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkében előírt készenléti tervében minden tagállam rendelkezik a következőkről:
|
a) |
a meghatározott károsító felszámolása, a 9. cikkben foglaltak szerint; |
|
b) |
a rendelkezésre bocsátandó szükséges erőforrások és az erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárások a meghatározott károsító megerősített vagy gyanított jelenléte esetén; |
|
c) |
a gazdanövényeknek az Unió területére történő behozatalára és az Unió területén belüli szállítására vonatkozó, az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VII. és VIII. mellékletében meghatározott különleges követelmények alkalmazásáról szóló rendelkezések; |
|
d) |
azon magánterületek tulajdonosainak azonosítására szolgáló eljárások, amelyek esetében intézkedéseket kell alkalmazni a meghatározott károsító kimutatása esetén. |
A tagállamok szükség szerint évente frissítik a készenléti terveiket.
III. FEJEZET
KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK
5. cikk
Körülhatárolt területek kijelölése
(1) Ha a meghatározott károsító jelenlétét hatóságilag megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet a meghatározott károsító felszámolása céljából.
(2) A meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítését és az (1) bekezdésben említett körülhatárolt terület létrehozását követően az illetékes hatóságok meghatározó felderítés keretében haladéktalanul haladéktalanul meghatározzák a fertőzés mértékét.
(3) Amennyiben a 8. cikkben említett felderítés eredményei alapján legalább négy egymást követő évben megállapítást nyer, hogy a meghatározott károsítóval való fertőzöttség mértéke lehetetlenné teszi a károsító felszámolását, az illetékes hatóságok – az adott területnek az I. mellékletben szereplő, visszaszorítás céljából kijelölt körülhatárolt területek jegyzékébe történő felvétele érdekében – haladéktalanul értesítik a Bizottságot azon új körülhatárolt terület részleteiről, amelyet ki kívánnak jelölni vagy módosítani kívánnak.
(4) A körülhatárolt terület a következőkből áll:
|
a) |
Az összes fertőzött növényt, továbbá minden olyan meghatározott növényt magában foglaló körzet, amely a fertőzött növények körüli legalább 100 m-es sugarú körben valószínűleg megfertőződhet (a továbbiakban: fertőzött körzet); |
|
b) |
pufferzóna:
|
(5) A körülhatárolt terület pontos határainak megállapításánál figyelembe kell venni a tudományos elveket, a meghatározott károsító biológiai jellemzőit, a fertőzöttség mértékét, a gazdanövényeknek az érintett területen való konkrét megoszlását és a meghatározott károsító megtelepedésére utaló bizonyítékokat.
A megállapításnak meghatározó felderítésen kell alapulnia, olyan felderítési tervvel és mintavételi rendszerrel, amely lehetővé teszi a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását. A felderítésnek a Hatóság statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulnia.
(6) A 9. cikkben említett felszámolási intézkedések meghozatala céljából a pufferzóna 1 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a meghatározott károsító felszámolása – figyelembe véve a kitörés körülményeit, kiterjedését és helyét, a fertőzöttség szintjét vagy a gazdanövények számát és eloszlását – lehetséges.
A visszaszorítás céljából körülhatárolt terület esetében a pufferzóna 2 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy ez a távolság megfelelő a meghatározott károsító visszaszorításához, figyelembe véve a kitörés körülményeit, például kiterjedését és helyét, a fertőzés mértékét vagy a gazdanövények számát és eloszlását.
A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a lakosság és a vállalkozók tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival.
6. cikk
A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérés
(1) Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet, vagy csak ideiglenesen hozzák létre, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy:
|
a) |
a meghatározott károsítót azokkal a növényekkel, faanyaggal vagy fa csomagolóanyaggal hurcolták be a területre, amelyeken azt megtalálták, és a növények, faanyag vagy fa csomagolóanyag már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása, vagy elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez; valamint |
|
b) |
egy konkrét vizsgálat és a meghozott felszámolási intézkedések eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító nem telepedett meg, és biológiai jellemzői miatt a meghatározott károsító terjedése vagy sikeres szaporodása nem lehetséges. |
(2) Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:
|
a) |
haladéktalanul intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében; |
|
b) |
a meghatározott károsító legalább egy életciklusa és egy további év során, de legalább négy egymást követő évben megfigyeli a fertőzött növények vagy a meghatározott károsító előfordulási helye körüli legalább 1 km szélességű területet, a 3. cikkel összhangban legalább a meghatározott károsító első repülési időszaka alatt rendszeres és intenzív megfigyelést végezve; |
|
c) |
visszaköveti a fertőzés eredetét, megvizsgálva a meghatározott növényeket, a meghatározott faanyagot vagy a fa csomagolóanyagot az észlelés körül a fertőzés bármely jelének kimutatása céljából – többek között megsemmisítéssel járó célzott mintavétel útján – a lárvák jelenlétének kizárása érdekében; |
|
d) |
felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre; valamint |
|
e) |
meghoz minden egyéb intézkedést, amely segíthet a meghatározott károsító felszámolásában, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra (7) és az ISPM 14. számú szabványban (8) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva. |
A 2.b) pontban említett felderítést nem kell elvégezni azokban az esetekben, amikor egyértelműen kizárható a meghatározott károsító kifejlett egyedeinek jelenléte vagy megjelenése a gazdanövényben, meghatározott faanyagban vagy meghatározott fából készült csomagolóanyagban, és ha e következtetés okairól írásban tájékoztatták a Bizottságot.
7. cikk
Körülhatárolt terület megszüntetése
(1) A körülhatárolt terület megszüntethető, ha a 8. cikkben említett felderítések alapján legalább négy egymást követő évben nem mutatják ki a meghatározott károsítót a körülhatárolt területen.
(2) A körülhatárolás a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén is megszüntethető.
8. cikk
Éves felderítések a körülhatárolt területeken
(1) A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok intenzív, az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett éves felderítéseket végeznek a gazdanövények tekintetében a meghatározott károsító észlelése érdekében, figyelembe véve a károsítófelderítési adatlapon említett információkat, valamint e cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban.
(2) Az illetékes hatóság adott esetben megsemmisítéssel járó célzott mintavételt végez.
(3) Amennyiben jelzőnövényeket használnak, ezeket a meghatározott növényeket havonta legalább egyszer meg kell vizsgálni. A jelzőnövényeket legkésőbb azelőtt meg kell semmisíteni és meg kell vizsgálni, hogy a meghatározott károsító az érintett illetékes hatóság által meghatározott területen egy teljes életciklust le tudjon élni.
(4) A felderítési terv figyelembe veszi a Hatóság statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésre vonatkozó általános iránymutatását. A felderítési terv és a felderítési célú mintavételi rendszer lehetővé teszik a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(5) Az illetékes hatóság megfelelő időközönként éves felderítéseket végez a meghatározott károsító jelenlétének kiderítésére, a meghatározott faanyagot, fa csomagolóanyagot és kérget kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található gazdanövények vizsgálatával.
IV. FEJEZET
FELSZÁMOLÁSI ÉS VISSZASZORÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
9. cikk
Felszámolási intézkedések
(1) A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok a meghatározott károsító felszámolása érdekében meghozzák a következő intézkedéseket:
|
a) |
a fertőzött és a meghatározott károsító által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók; abban az esetben, ha a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt, a kivágást és az eltávolítást a következő repülési időszak kezdete előtt kell időben elvégezni; |
|
b) |
a fertőzött növények körüli legalább 100 m sugarú körben található összes meghatározott növény kivágása és e meghatározott növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; |
|
c) |
az a) és b) pontnak megfelelően kivágott növények eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében; |
|
d) |
a fertőzéshez kapcsolódó fa, kéreg és fa csomagolóanyag eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, a meghatározott károsító terjedésének elkerüléséhez szükséges valamennyi óvintézkedés megtétele mellett; |
|
e) |
a potenciálisan fertőzött meghatározott növények, a meghatározott faanyag és fa csomagolóanyag körülhatárolt területről történő bármiféle kiszállításának tilalma; |
|
f) |
a fertőzés eredetének kivizsgálása a fertőzéssel kapcsolatba hozható növények, faanyag, kéreg és egyéb tárgyak visszakövetése, valamint ezeknek a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő vizsgálata révén, beleértve a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt is; |
|
g) |
adott esetben a meghatározott növények más, a károsítóra nem fogékony fajokhoz tartozó növényekkel való felváltása; |
|
h) |
az új meghatározott növények b) pontban említett területen a szabadban való jelenlétének tilalma, az (EU) 2019/2072 rendelet VIII. mellékletének 17.2. pontjában említett termőhelyek és a jelzőnövények kivételével; |
|
i) |
a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre és az e cikkben meghatározott felszámolási intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket; |
|
j) |
szükség esetén egyedi intézkedések bármely olyan különleges helyzet vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől; |
|
k) |
bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 9. számú nemzetközi szabványnak (ISPM 9.) (9) megfelelően, valamint az ISPM 14. számú szabványban (10) foglalt elveknek megfelelő rendszerszemléletű megközelítés alkalmazásához. |
Amennyiben az első albekezdés a) pontja esetében a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni.
(2) Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.2. pontjában említett termőhelyek körül legalább 1 km széles sávban végzett éves hatósági felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(3) A meghatározott faanyagnak, fa csomagolóanyagnak és kéregnek a körülhatárolt területen kívülre történő mozgatása esetén, és amennyiben a körülhatárolt területen belül nem állnak rendelkezésre kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagot, fa csomagolóanyagot és kérget a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi megfelelő létesítménybe kell elszállítani az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 30–32. pontja szerinti azonnali kezelés vagy feldolgozás biztosítása érdekében. A szállítást hatósági ellenőrzés mellett és zárt körülmények között kell végrehajtani oly módon, hogy a meghatározott károsító ne terjedhessen tovább.
Az illetékes hatóság megfelelő időközönként éves felderítéseket végez a meghatározott károsító jelenlétének kiderítésére, a kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található gazdanövények vizsgálatával.
(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy korlátozott számú növény esetében a kivágás a növények sajátos társadalmi, kulturális vagy környezeti értéke miatt nem megfelelő megoldás, ezeket a növényeket havonta egyedi vizsgálatnak kell alávetni a fertőzöttség bármely jele tekintetében, és a kivágás helyett magas szintű védelmet biztosító alternatív intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a meghatározott károsítónak az említett növényekről való esetleges továbbterjedését.
10. cikk
Visszaszorítási intézkedések
(1) Az I. mellékletben felsorolt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek fertőzött körzeteiben az illetékes hatóságok meghozzák a következő intézkedések mindegyikét:
|
a) |
a fertőzött és a meghatározott szervezet által okozott tüneteket mutató növények kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók; |
|
b) |
az a) pontnak megfelelően kivágott növények eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, meghozva a szükséges óvintézkedéseket a meghatározott károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében; |
|
c) |
a potenciálisan fertőzött meghatározott növények, a meghatározott faanyag és fa csomagolóanyag körülhatárolt területről történő bármiféle kiszállításának tilalma; |
|
d) |
adott esetben a meghatározott növények felváltása más, a kártevőre nem fogékony növényekkel; |
|
e) |
az új meghatározott növények szabadtéri jelenlétének tilalma a fertőzött körzetben, kivéve az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.2. pontjában említett termőhelyeket és a jelzőnövények ültetését; |
|
f) |
a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre és az e cikkben meghatározott visszaszorítási intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek az 5. cikk szerint kialakított körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket; |
|
g) |
szükség esetén egyedi intézkedések bármely olyan egyéb probléma vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a visszaszorítást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére, valamint megfelelő kivágására és megsemmisítésére vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy milyen tulajdonban lévő területen találhatók, illetve az értük felelős személytől; |
|
h) |
bármely egyéb intézkedés, amely segíthet visszaszorítani a meghatározott károsítót. |
Az első albekezdés a) pontja esetében a kivágási tevékenységeket azonnal meg kell kezdeni, abban az esetben azonban, ha a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt, a kivágást és az eltávolítást a következő repülési időszak kezdete előtt kell időben elvégezni. Amennyiben a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni.
(2) Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.2. pontjában említett termőhelyek körül legalább 1 km széles sávban végzett éves hatósági felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
Az illetékes hatóság megfelelő időközönként éves felderítéseket végez a meghatározott károsító jelenlétének kiderítésére, a kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található gazdanövények vizsgálatával.
(3) A meghatározott faanyagnak, fa csomagolóanyagnak és kéregnek a körülhatárolt területen kívülre és a fertőzött körzetből a pufferzónába történő mozgatása esetén, és amennyiben a körülhatárolt területen belül nem állnak rendelkezésre kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagot, fa csomagolóanyagot és kérget a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi megfelelő létesítménybe kell elszállítani az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 30–32. pontja szerinti azonnali kezelés vagy feldolgozás biztosítása érdekében. A szállítást hatósági ellenőrzés mellett és zárt körülmények között kell végrehajtani oly módon, hogy a meghatározott károsító ne terjedhessen tovább.
(4) Amennyiben a meghatározott károsító pufferzónában való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét megfelelően alkalmazni kell.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk
Jelentéstételi kötelezettségek
(1) A tagállamok minden év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint a 3–10. cikk szerinti intézkedések eredményeiről.
Az említett jelentés a következőket tartalmazza:
|
a) |
a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően vett minták száma; |
|
b) |
a 9. cikk (4) bekezdésében előírt eltérés alkalmazásának indokai és az annak eredményeként hozott intézkedések. |
(2) A 8. cikk szerint elvégzett felderítések eredményeit a II. mellékletben szereplő sablonok egyikének felhasználásával kell benyújtani a Bizottsághoz.
12. cikk
Az (EU) 2015/893 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése
Az (EU) 2015/893 végrehajtási határozat hatályát veszti.
13. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A következő rendelkezések 2027. január 1-jétől alkalmazandók:
|
a) |
3. cikk, (2) bekezdés; |
|
b) |
5. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés; |
|
c) |
8. cikk, (4) bekezdés; |
|
d) |
9. cikk, (2) bekezdés; |
|
e) |
10. cikk, (2) bekezdés. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. szeptember 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2015/893 végrehajtási határozata (2015. június 9.) az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzésére irányuló intézkedésekről (HL L 146., 2015.6.11., 16. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2015/893/oj).
(3) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2072/oj).
(4) A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1702/oj).
(5) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. szeptember 8., doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.
(6) EFSA, 2019. Story map for survey of Anoplophora glabripennis. (Az Anoplophora glabripennis felderítésének történeti térképe) EFSA Journal 2019;16(12):EN-1750. Online elérhető a következő címen: https://efsa.maps.arcgis.com/. Utolsó frissítés: 2021. május 29.
(7) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.
(8) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.
(9) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2011. december 15-én.
(10) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2014. január 8-án.
I. MELLÉKLET
A visszaszorítás céljából körülhatárolt területek
OLASZORSZÁG
|
A körülhatárolt terület (KT) Europhyt-kitörésszáma |
A KT része |
Régió |
Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok |
|
206. |
Fertőzött körzet |
Marche |
Az alábbi települések területének egy része: Ostra, Senigallia, Trecastelli, Corinaldo, Ostra Vetere, Belvedere Ostrense |
|
Pufferzóna |
Az alábbi települések területének egy része: Ostra, Senigallia, Trecastelli, Corinaldo, Ostra Vetere, Belvedere Ostrense, Morro d’Alba, Montecarotto |
||
|
358. |
Fertőzött körzet |
Marche |
Az alábbi települések egész területén: Monte Urano, Rapagnano, Magliano di Tenna, Belmonte Piceno, Grottazzolina, Monte Vidon Corrado. Az alábbi települések területének egy része: Sant’Elpidio a Mare, Torre San Patrizio, Monte San Pietrangeli, Francavilla d’Ete, Montegiorgio, Falerone, Servigliano, Montottone, Monte Gilberto, Ponzano di Fermo, Fermo |
|
Pufferzóna |
Porto San Giorgio teljes területe Az alábbi települések területének egy része: Porto Sant’Elpidio, Sant’Elpidio a Mare, Montegranaro, Torre San Patrizio, Monte San Pietrangeli, Monte San Giusto, Corridonia, Francavilla d’Ete, Mogliano, Montegiorgio, Massa Fermana, Montappone,, Monsampietro Morico, Loro Piceno, Sant’Angelo in Pontano, Falerone, Penna San Giovanni, Servigliano, Monteleone di Fermo, Monsampietro Morico, Montottone, Monte Vidon Combatte, Monte Giberto, Petritoli, Ponzano di Fermo, Fermo, Monterubbiano, Lapedona, Santa Vittoria in Matenano. |
||
|
866. |
Fertőzött körzet |
Marche |
Az alábbi települések egész területén: Civitanova Marche, Montecosaro. Az alábbi települések területének egy része: Morrovalle, Montegranaro, Sant’Elpidio a Mare, Porto Sant’Elpidio. |
|
Pufferzóna |
Az alábbi települések területének egy része: Porto Sant’Elpidio, Sant’Elpidio a Mare, Potenza Picena, Montelupone, Morrovalle, Monte San Giusto, Montegranaro. |
II. MELLÉKLET
Sablonok a 8. cikk szerint végzett éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
A. RÉSZ
1. Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Név |
A létrehozás dátuma |
Leírás |
Szám |
|
Szám |
Dátum: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
i. |
ii. |
iii. |
iv. |
i. |
ii. |
iii. |
iv. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Útmutató a sablon kitöltéséhez
E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.
Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a kitörések számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.
A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.
A 3. oszlopban: Adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.
A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire károsítónként a körülhatárolt területek száma és az e területekre irányuló intézkedési módok függvényében szükség van.
Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a fertőzött körzet mely részét érintette (pl. a pufferzónával szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.
A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:
|
1. |
szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő; |
|
2. |
szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat); |
|
3. |
fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar). |
A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.
A 8. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.
A 9. oszlopban: Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.
A 10. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.
A 11. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.
A 12. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel.
A 13. és 14. oszlopban: adja meg az eredményeket a megfelelő esetben, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.
A 15. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a biztonsági sávra vonatkozó felderítést végezték. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.
B. RÉSZ
1. Sablon a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Név |
A létrehozás dátuma |
Leírás |
Szám |
Gazdanövényfajok |
Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység) |
Vizsgált egységek |
Leírás |
Egységek |
Vizuális vizsgálatok |
Csapdázás |
Vizsgálat |
Más módszerek |
Kockázati tényező |
Kockázati szintek |
A helyszínek száma |
Relatív kockázatok |
A gazdapopuláció aránya |
Pozitív |
Negatív |
Meghatározatlan |
Szám |
Dátum: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
2. Útmutató a sablon kitöltéséhez
Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltevéseket. Összegezze és indokolja a következőket:
|
— |
a célpopuláció, a járványügyi egység és a vizsgált egységek, |
|
— |
a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége; |
|
— |
a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával. |
Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a kitörések számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.
A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.
A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.
A 4. oszlopban: Adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.
Az 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a BS-sel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek), külön sorokban feltüntetve.
A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:
|
1. |
szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő; |
|
2. |
szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat); |
|
3. |
Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar). |
A 7. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.
A 8. oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja meg választását az alapfeltevéseknél. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.
A 9. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben a járványügyi egységen egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. A kiválasztott járványügyi egységeket az alapfeltevéseknél indokolni kell.
A 10. oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem áll rendelkezésre, az „N/A” betűjelet tüntesse fel.
A 11. oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonyságán a felderítési területen jelen lévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.
A 12. oszlopban: A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységén annak valószínűsége értendő, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).
A 13. oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.
A B. oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.
A 18. oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).
A 21. oszlopban: Adja meg a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.
A 22. oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.
A 23. oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.
A 24. oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.
(1) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1715/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1952/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)