(1)

A 1136/2006/EK rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Európai Bizottság a 796/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) újból bevezette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően az Európai Bizottság az (EU) 2018/1684 végrehajtási rendelettel (4) újból bevezette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 27,1 %, minden más kínai vállalattól érkező behozatal esetében pedig 47,4 %.

(5)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(6)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. augusztus 8-án az Emelőkaros Gyorsfűzők Gyártószövetsége (Lever Arch Mechanism Manufacturers Association, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az emelőkaros gyorsfűzők az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazata nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. november 8-án a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: az érintett ország) származó emelőkaros gyorsfűzők Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(8)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. október 1. és a 2023. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben az uniós gyártók körében mintavételt irányozott elő, azonban miután felvette a kapcsolatot a hasonló termék valamennyi ismert uniós gyártójával, csak két uniós gyártótól kapott információkat. A Bizottság ezért mindkét uniós gyártót felkérte az uniós gyártókra vonatkozó kérdőív kitöltésére.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben a független importőrök körében mintavételt irányozott elő, azonban az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül egyetlen független importőr sem szolgáltatott információkat a mintavételhez. A határidőn belül egy független importőr/kereskedő jelentkezett érdekelt félként. A Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre, az egyetlen jelentkező független importőrt/kereskedőt pedig felkérte a független importőrök számára összeállított kérdőív kitöltésére.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. Nem érkezett egyetlen válasz sem.

(15)

A Bizottság az uniós gyártók, továbbá az importőrök, a felhasználók és a kínai gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (7).

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(17)

A Bizottság felkérte a két uniós gyártót és egy, az eljárás megindítását követően jelentkező független importőrt a kérdőív kitöltésére.

(18)

A kérdőívre két uniós gyártó válaszolt. A független importőröktől/kereskedőktől nem érkezett kitöltött kérdőív.

(19)

Sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem válaszoltak a kérdőívre.

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(21)

A Bizottság 2024. november 7-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett. Meghallgatást egyik fél sem kért.

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel: papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban és mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűzők. Ezek a – jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 8305 10 00 50) alá tartozó – emelőkaros gyorsfűzők hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített fémelemekből (általában kettőből) állnak, és legalább egy olyan nyitó szerkezettel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a papírlapok és az egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(23)

Az e vizsgálatban érintett termék a jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 8305 10 00 50) alá tartozó, Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(24)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek azonos alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(25)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(26)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban fennállt-e dömping, valamint hogy valószínűsíthető-e a hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése esetére a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(27)

A (19) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(28)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálat iránti kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől) a felülvizsgálat során kapott információk, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) (8) származó adatok.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá „a rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(31)

Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(32)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (9) (10) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(33)

Az említett vizsgálatokban a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (11). A Bizottság megállapította különösen, hogy az emelőkaros gyorsfűzők fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (12), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (13). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. A kínai tervrendszer hatására ugyanis az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (14). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (15). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek, (16) valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (17).

(34)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság a mostani vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság e célból az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékokra, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékokra, továbbá többek között a nyilvánosan hozzáférhető források alapján készített „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (18) (a továbbiakban: jelentés), valamint annak frissített változatában (19) (a továbbiakban: frissített jelentés) szereplő adatokra támaszkodott. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyító erejű elemeket kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(35)

A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják számottevő kormányzati beavatkozások, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. Álláspontjának alátámasztásához a kérelem a jelentésre, a kínai jogszabályokra, további jelentésekre, valamint a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult torzulásokra vonatkozó további, elmondáson alapuló bizonyítékokra hivatkozott.

(36)

Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(37)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelmező különösen a következőket adta elő:

(38)

A kérelem hangsúlyozta továbbá a torzulások rendszerszintű jellegét. Következésképpen nem csak az emelőkaros gyorsfűzők belföldi értékesítési árai nem használhatók fel: érintett az inputköltségek összessége (beleértve a hidegen síkhengerelt, nikkellel bevont acélszalagot, amely az emelőkaros gyorsfűzők a teljes költségének mintegy 50 %-át, valamint a nikkellel bevont huzalt, amely a teljes költség mintegy 30 %-át teszi ki; az energiát; a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségét), mert árképzésüket jelentős kormányzati beavatkozás befolyásolja.

(39)

Megállapítható tehát, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(40)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a (frissített) jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(41)

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. Ami azonban az emelőkaros gyorsfűzők gyártásának egyik fő nyersanyagát adó acél ágazatát illeti, számos acélgyártót közvetlen állami irányítás alatt áll. Példaként említhető a Baowu Steel Group, amely a központi SASAC (21) állami tulajdonú vállalata, valamint leányvállalatai, a Chongqing Iron & Steel Company Ltd. (22) és a Maanshan Iron & Steel Company Limited (23); a Baotou Steel Group– a belső-mongol kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (24), az Angang Steel Group – a központi SASAC irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalat (25), valamint a Shougang Group – a Pekingi Állami Vagyonkezelő Társaság 100 %-os tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (26).

(42)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az irodaszerek, így az emelőkaros gyorsfűzők gyártóit is képviselő ágazati nemzeti szövetség, a Kínai Irodaszer- és Sportcikkgyártók Szövetsége (a továbbiakban: CSSGA) (27) igazodik a Kínai Kommunista Párt átfogó vezetéséhez, párttevékenységet folytat, és megteremti a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket (28). Emellett „A Szövetség bejegyző és irányító hatósága a polgári ügyekért felelős minisztérium, a pártépítésért felelős munkaszervezet pedig az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága. A szövetséget csak olyan személy jogosult képviselni, aki igazodik a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, támogatja a kínai szocializmust, határozottan végrehajtja a párt iránymutatásait, elveit és politikáit, és jó politikai tulajdonságokkal rendelkezik.” (29)

(43)

Ezenkívül tartományi szinten a Ningbói Irodaszergyártók Ágazati Szövetsége (30) a honlapján kifejtette, hogy Ningbo irodaszer-ágazati társadalmi szervezeteként összekötő szerepet tölt be a vállalatok és a kormány között. 2020 márciusában a Szövetség Ningbo városi KKP-bizottságától és Ningbo népi önkormányzatától megkapta a „társadalmi szervezetek kiemelt csoportja a városban” tiszteletbeli címet. Ezen túlmenően a honlap közli, hogy a „Szövetség mindig is arra törekedett, hogy a kormányzat segédereje, az ágazat támogatója és a vállalkozók segítője legyen, és elvként mindig is azt tartotta szem előtt, hogy mire van szüksége a kormányzatnak, mit kíván elérni a vállalkozás, és mit tehet a Szövetség.”

(44)

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az egyik exportáló gyártó, az Anhui Qitian Stationery Mfg Co. Ltd. az „Anhui Chaohu gazdasági fejlesztési övezetben” található (31). Bizonyítékok támasztják alá, hogy a KKP beavatkozik ebbe a gazdasági fejlesztési övezetbe (32). A vizsgálat különösen azt állapította meg, hogy az övezet „a jövő évben vezető szerepet tölt be a város gazdasági növekedésében, és a tizennegyedik ötéves terv időszakában a tartomány fejlesztési övezeteinek első szintjén helyezkedik el.” Az övezet kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt, és az erre vonatkozó program előnyeiből az Anhui Qitian is részesült. Ezt egy 2022. szeptember 24-én tartott ülésen fejtették ki, amelyen többek között részt vett a párt munkacsoportjának egy tagja és az övezet irányítóbizottságának igazgatóhelyettese, valamint a Bank of Communications tartományi részlegének tudomány- és technológiafinanszírozási különleges csoportja, részt vettek továbbá ugyanezen bank chaohui fiókjának képviselői, a Gazdasági és Kereskedelmi Hivatal, a Pénzügyi Hivatal, a Piaci Hivatal, a Beruházásösztönzési Hivatal és az Adóügyi Hivatal képviselői, a Dongxin csoport képviselői és 10 vállalkozás vezetői. Az ülésen a Bank of Communications chaohui fiókja részletesen bemutatta a pénzügyi termékeket és a kapcsolódó támogatási politikákat, például a vállalkozások sajátos finanszírozási igényeinek megfelelően kialakított „iparipark-hitelt” (33), „speciális technológiai hitelt” és „ipari bázist erősítő hitelt”, és mélyreható eszmecserét folytatott a vállalkozásokkal a vállalkozások finanszírozási csatornáinak bővítése érdekében a finanszírozási tényezők garanciájának növeléséről, a jóváhagyási folyamat egyszerűsítéséről és a garanciaküszöb csökkentéséről.

(45)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (34), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (35), vagy a tizennegyedik ötéves acélhulladékágazat-fejlesztési terv, amelynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (36), vagy az acélipar stabil növekedésére vonatkozó 2023. évi munkaterv (37), amely a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: „2023-ban[…] az állóeszközökbe történő beruházásoknak az egész iparágban fenn kell tartaniuk a folyamatos növekedést, és jelentősen javítani kell a gazdasági előnyöket; az iparág K+F-beruházásainak végső soron el kell érniük az 1,5 %-ot; az ipar hozzáadott értékének növekedésének el kell érnie a 3,5 %-ot; 2024-ben tovább kell optimalizálni az ipar fejlesztési környezetét és szerkezetét, folytatni kell a csúcskategóriás, intelligens és zöld termékek felé való elmozdulást, és az iparági hozzáadottérték-növekedésnek meg kell haladnia a 4 %-ot”, ami együttműködést kíván a következő célokból: „Kína acélipari termékei, berendezései, technológiái, szolgáltatásai stb. globális térnyerésének összehangolt irányítása; a globális acéliparban a zöldítéssel és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos együttműködés előmozdítsa; a globális ipari és ellátási láncok rezilienciájának és biztonsági szintjének javítása, [valamint] az ellátási kapacitás javítását célzó intézkedések végrehajtása az ágazat stabil és hatékony működésének biztosítása érdekében”, és amely előirányozza az acélágazat kormányzatilag kötelező vállalati konszolidációját: „az iparban vezető vállalkozások ösztönzése arra, hogy fúziókat és felvásárlásokat hajtsanak végre, világszínvonalú vas- és acélipari óriásvállalat-csoportokat építsenek ki, és előmozdítsák a nemzeti vas- és acéltermelési kapacitás optimális felépítését. A vezető pozícióval rendelkező szakosodott vállalkozások – különösen az acélpiaci szegmensekben – támogatása az erőforrások további integrálásában és az acélipari ökoszisztéma létrehozásában. A vas- és acélipari vállalkozások ösztönzése a régiókon átnyúló […] egyesülések és átszervezések végrehajtására […]. A jelentős fúziókat és átszervezéseket végrehajtó vas- és acélipari vállalkozások kapacitáspótlásához nyújtandó nagyobb szakpolitikai támogatás mérlegelése”.

(46)

Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését.” Ezenfelül Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a downstream termékek diverzifikálása érdekében.”

(47)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz.”

(48)

További iparpolitikai célkitűzések más tartományok úgymint Jiangsu, Shandong, Shanxi, Liaoning Dalian vagy Zhejiang tervdokumentumaiban is szerepelnek.

(49)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az az acélágazatra vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatok során megállapított információk ((33) preambulumbekezdés) a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak.

(50)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során további dokumentumokat azonosított, amelyek azt mutatják, hogy ezen ágazat számára előnyös az acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata.

(51)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (38). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (39). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely a vas- és acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (40). Ezenkívül az acélipar stabil növekedéséről szóló, a fentiekben említett munkatervből (lásd az (45) preambulumbekezdést) kiderül, hogy a kínai hatóságok acélágazatra való összpontosítása hogyan illeszkedik a kínai gazdaság kínai kormány általi irányításának tágabb kontextusába: „az acélipari vállalatok támogatása abban, hogy szorosan igazodhassanak az új infrastruktúra, az új urbanizáció, a vidék revitalizációja és a feltörekvő iparágak igényeihez, a különböző régiókban a tizennegyedik ötéves tervhez kapcsolódó nagyszabású mérnöki projektekhez, és tegyenek meg mindent az acélellátás biztosítása érdekében. Az acélágazat és a kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok – például a hajógyártás, a szállítás, az építőipar, az energia, a gépjárművek, a háztartási berendezések, a mezőgazdasági gépek és a nehéz berendezések – közötti upstream és downstream együttműködési mechanizmusok létrehozása és elmélyítése, termelés és a kereslet összhangját biztosító tevékenységek végzése, valamint az acél alkalmazási területeinek aktív bővítése.” (41)

(52)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékre az (33) és (37) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (42).

(53)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. A fentiekben említett (lásd a (45) preambulumbekezdést), a stabil növekedésről szóló munkaterv jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozásokat is: „A pénzügyi intézmények ösztönzése arra, hogy aktívan nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat azoknak az acélipari vállalatoknak, amelyek fúziókat és átszervezéseket, szerkezeti kiigazításokat, átalakításokat és korszerűsítéseket hajtanak végre, összhangban a kockázatkezelés és az üzleti fenntarthatóság elvével.” Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(54)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(55)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(56)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(57)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(58)

A Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: feljegyzés). E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a jelen ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni.

(59)

A feljegyzésben a Bizottság Törökországot jelölte meg olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindkét ország a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(60)

A feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a rendelkezésre álló információk szerint Kínán és az Európai Unión kívül csak Indiában és Iránban állítják elő. Sem India, sem Irán nem olyan ország, amely az (57) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkezne.

(61)

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló gazdasági fejlettségi szintű országban sem gyártják, a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket vett figyelembe. A Bizottság ezért jelezte, hogy az emelőkaros gyorsfűzőkkel azonos NACE-kód alá, a NACE Rev. 2. szerinti 25.99 kód (Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása) alatti kategóriába tartozó termékek előállítását fogja felhasználni a megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása érdekében való megállapításához. A NACE 25.99 szerinti kategóriában Törökország fémmegmunkáló gyárakkal, valamint nagy gépjárműipari és downstream acéltermék-gyártó vállalatokkal rendelkezik, amelyek mind a regionális, mind a világpiacon jelentős mennyiségben gyártanak.

(62)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy Törökország esetében a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termékek gyártóira vonatkozó pénzügyi adatok, valamint a releváns nyersanyagok behozatalára, az energiára és a munkaerőre vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők.

(63)

A Bizottság ezért a Bureau van Dijk Orbis adatbázisából kereste elő a törökországi gyártó vállalatok rendelkezésre álló pénzügyi adatait (45). Egy törökországi gyártó, az İskenderun Demir ve Çelik A.Ş. esetében könnyen hozzáférhető adatok álltak rendelkezésre. E vállalat legutóbbi pénzügyi kimutatásai a 2022-es pénzügyi évre vonatkoztak. Emellett Törökország esetében rendelkezésére álltak a termelési tényezőkre, a villamosenergia- és a munkaerőköltségekre vonatkozó adatok.

(64)

A Bizottság feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az İskenderun Demir ve Çelik A.Ş. pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(65)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország és az İskenderun Demir ve Çelik A.Ş. mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(66)

A feljegyzés közzétételét követően küldött észrevételeiben a kérelmező megjegyezte, hogy az İskenderun Demir ve Çelik A.Ş. 98 konglomerátumból álló összetett csoport, amelynek fő tevékenysége síkhengerelt és hosszú vas- és acéltermékek gyártása és értékesítése, valamint a gyártási folyamat során keletkezett melléktermékek értékesítése. A kérelmező azzal is érvelt, hogy a javasolt vállalat gyárt bizonyos nyersanyagokat, amelyeket a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához használnak fel, ezért tevékenysége az emelőkaros gyorsfűzők gyártásának upstream szakaszához tartozik. A kérelmező ezért javasolta a fémfeldolgozó ágazatban működő vállalatok pénzügyi adatainak felhasználását, valamint olyan eljárások figyelembevételét, mint a fémvágás, a sajtolás, a huzalhajlítás és a nikkelbevonat képzése. A kérelmező különösen az İnka Yapı Bağlantı Elemanları Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi és a Samet Kalıp ve Madeni Eşya Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi vállalatokat javasolta, amelyek 2022. évre vonatkozó adatai rendelkezésre állnak.

(67)

Mindkét vállalat az emelőkaros gyorsfűzőkével azonos ágazatban (NACE 25.99) végzi főtevékenységét, és az emelőkaros gyorsfűzőkéhez hasonló nyersanyagok felhasználásával gyárt termékeket. Emellett ezek a vállalatok nyilvánosan hozzáférhető adatokkal rendelkeznek a 2022. évre vonatkozóan.

(68)

A Bizottság beleegyezett abba, hogy az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes értékének megállapításához az İnka Yapı Bağlantı Elemanları Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi és a Samet Kalıp ve Madeni Eşya Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi adatait használja fel.

(69)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, továbbá mivel az érdekelt felek egyike sem vitatta Törökország kiválasztását vagy javasolt más reprezentatív országot, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(70)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(71)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket a kérelmező által benyújtott információk alapján az Unióban alkalmazott gyártási folyamatnak megfelelően felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (46) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a Török Statisztikai Intézet adatait használja majd (47).

(72)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulástól mentes értékeire vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz a feljegyzés közzétételét követően nem érkezett észrevétel.

(73)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a Bizottság által azt követően elemzett információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők termelési tényezői

(74)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a GTA-adatbázisban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (52).

(75)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (56) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(76)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről (53). A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozó referenciaértéket a NACE-kód szerinti tevékenységre vonatkozó, 2020. évi, munkaórára vetített átlagos munkaerőköltség alapján állapította meg (54). Az egy teljes munkaidős egyenértékre (FTE) (55) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 39,69 CNY/munkaóra.

(77)

A feljegyzésben a Bizottság kijelentette, hogy a torzulástól mentes villamosenergia-árak megállapításához Kínához hasonló gazdasági fejlettségű országok csoportját (Brazília, Malajzia és Thaiföld) fogja használni. A Bizottság azonban ezt követően megállapította, hogy a törökországi villamosenergia-ár a felülvizsgálati időszakban az ország inflációs rátájával összhangban alakult, ezért a feljegyzésben és a (71) preambulumbekezdésben foglaltaktól eltérően nem szükséges egy országcsoport villamosenergia-árait felhasználni, és a törökországi villamosenergia-ár megfelelő. A törökországi vállalatok (ipari felhasználók) villamosenergia-árait a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (56) közzéteszi. A Bizottság az ipari villamosenergia-árakra vonatkozóan 2024. július 15-én közzétett adatokat használta fel. E statisztikák szerint 2023-ban 1,313 CNY/kWh volt az átlagos ipari tarifa.

(78)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.” Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(79)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(80)

Két, a (68) preambulumbekezdésben meghatározott olyan törökországi vállalat – az İnka Yapı Bağlantı Elemanları Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi és a Samet Kalıp ve Madeni Eşya Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi – adatainak felhasználásával, amelyek az emelőkaros gyorsfűzőkével azonos ágazatban (NACE 25.99) végzik tevékenységüket, és az emelőkaros gyorsfűzőkéhez hasonló nyersanyagok felhasználásával gyártanak termékeket, a Bizottság az értékesített áruk költségének százalékában határozta meg az SGA-költségeket (16,0 %) és a nyereséget (15,7 %).

(81)

A Bizottság a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkat használta fel a gyártási általános költségek kiszámításához. Ezek a költségek százalékban, a gyártási általános költségek, valamint a közvetlen és közvetett költségek hányadosaként kerültek meghatározásra. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt (8,9 %) alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(82)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(83)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az emelőkaros gyorsfűzők előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A 3.3.2. szakaszban leírtak szerint a Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a Törökországban megfigyelt, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(84)

A torzulástól mentes gyártási költségek meghatározása után a Bizottság a 3.3.2.5. szakaszban leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását a következők szerint:

(85)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(86)

A figyelembe vett időszak és különösen a felülvizsgálati időszak alatt az emelőkaros gyorsfűzők Kínából érkező behozatala elhanyagolható volt. Az Eurostat adatai szerint a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor emelőkaros gyorsfűzők behozatalára Kínából. Ennek megfelelően Kína piaci részesedése gyakorlatilag 0 % volt a figyelembe vett időszak egészében. Összehasonlításképpen: a kínai behozatal piaci részesedése 51 % volt az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz 2004 januárja és decembere között.

(87)

Ezen az elhanyagolható mennyiségen nem alapulhatott a dömping folytatódásának elemzése. A Bizottság ezért a következő szakaszban a dömping megismétlődésének valószínűségét elemezte.

(88)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínából harmadik országokba irányuló export árai, a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje és a harmadik országok piacainak lehetséges felvevőképessége, tekintettel az ezekben az országokban hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekre.

(89)

A Bizottság elemezte a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export árszintjét.

(90)

A Bizottság először a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti nyolc számjegyű árukódok szintjén elemezte a Kínából harmadik országokba irányuló, a felülvizsgálati időszak alatti exportra vonatkozó adatokat. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az exportárak nem adnak helyes képet az emelőkaros gyorsfűzők árairól, mert az alkalmazott árubesorolási szinten az érintett termék mellett számos más termék is jelen van, és ezek volumene jóval nagyobb az emelőkaros gyorsfűzők exportvolumenénél. Ezért a Kína által más piacokon alkalmazott exportárak szempontjából a kínai kivitellel kapcsolatos GTA-adatok nem tekinthetők döntő bizonyítéknak.

(91)

Másfelől a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Kínából érkező export árainak becslése a Bizottság rendelkezésére álló információkon alapult, azaz a felülvizsgálati kérelemben megadott információkon, nevezetesen a kínai exportáló gyártók által a globális piac számára online közzétett 11 tényleges ajánlatán.

(92)

A (102) preambulumbekezdésben leírtak szerint a globális piacra kerülő export átlagára FOB-paritáson kifejezve 1 000 darabonként 140 EUR volt.

(93)

Ennek eredményeként a globális piacokra irányuló kivitel átlagos exportára a felülvizsgálati időszak alatt 58 %-kal maradt el a fenti 3.2. és 3.3. szakasz szerint megállapított rendes értéktől. Ezért a Bizottság valószínűnek tekintette, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók a szóban forgó rendes érték alatti szinten kezdenének értékesíteni az Unió piacán.

(94)

A kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást illetően a kínai gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottságnak a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkra kellett alapozni a ténymegállapításait. A kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az emelőkaros gyorsfűzők kínai termelési kapacitása évente mintegy 760 millió darabra becsülhető, (57) ami az előző hatályvesztési felülvizsgálatban becsült termelési kapacitás (600–850 millió darab) tartományán belül van (58). A becslések szerint a termelési kapacitás meghaladja a mintegy 421 millió darabra becsülhető tényleges termelést. Ebből eredően a szabad kapacitás 342 millió darab.

(95)

A kínai termelési kapacitás tehát több mint ötször nagyobb, mint a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás (a felülvizsgálati időszakban 100–150 millió darab), és több mint négyszerese az ugyanezen időszak alatti uniós termelésnek (150–200 millió darab). Hasonlóképpen a szabad kapacitás a felülvizsgálati időszakban nagyjából a kétszerese volt az uniós felhasználásnak.

(96)

Emellett, amint az a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert (59), a kínai gyártási folyamat jellege (főként a munkaerő) miatt a Kínában az emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó termelési kapacitás könnyen növelhető, többek között további munkaerő foglalkoztatásán keresztül, miközben a berendezésekbe való beruházás mértéke korlátozott marad.

(97)

Végül egyéb információk hiányában a Bizottság úgy véli, hogy sem a kínai belső kereslet, sem pedig a világpiaci kereslet nem fogja tudni felvenni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást.

(98)

Ez megerősítette a Bizottság előző hatályvesztési felülvizsgálatból levont következtetéseit (60), amelyek szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek az uniós piac ellátásához.

(99)

Annak érdekében, hogy megállapítsa a behozatal valószínűsíthető alakulását az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából. Az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó.

(100)

A méretet illetően az emelőkaros gyorsfűzők uniós piacon tapasztalt csökkenő felhasználása ellenére az emelőkaros gyorsfűzők iránti uniós kereslet továbbra is jelentős, és a világpiaci kereslet mintegy 45 %-át teszi ki. Az emelőkaros gyorsfűzők legnagyobb piaca továbbra is az uniós piac.

(101)

Emellett csak korlátozott számú más olyan piac létezik, ahol emelőkaros gyorsfűzőket használnak. Emellett továbbra is zártak olyan fontos piacok, mint az USA és Kanada, ahol a fogyasztók más iktatási formátumokat használnak. A fennmaradó piacok mérete jóval kisebb, mint az uniós piacé, ezért nem tudnának jelentős mennyiségű kínai kapacitásfelesleget felvenni. Emellett a rendelkezésre álló információk alapján a kínai emelőkaros gyorsfűzők felhasználása nagyon alacsony, és várhatóan nem fog jelentős mértékben növekedni. Ez azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg nagy mennyiségű, a szabad kapacitást kihasználó kínai export irányulna az Unióba.

(102)

Ami az árakat illeti, a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára 200 és 250 EUR/1 000 darab között mozgott. Ez lényegesen magasabb, mint a kínai emelőkaros gyorsfűzők világpiaci eladási ára (140 EUR/1 000 darab, lásd a (92) preambulumbekezdést), amelynek becslése a felülvizsgálati kérelemben megadott, a kínai exportáló gyártók által a globális piac számára online közzétett tényleges ajánlatokon alapul.

(103)

Ezek az exportárak jelentősen alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, ezért az uniós piac az árakat tekintve továbbra is vonzó maradt a kínai gyártók számára.

(104)

A fentiek alapján, különös tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping megismétlődését eredményezné, és hogy a dömpingelt kivitel jelentős mennyisége kerül majd az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping megismétlődésének.

(105)

A figyelembe vett időszakban négy gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(106)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 150–200 millió darab volt. A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, például a felülvizsgálati kérelem és a két uniós gyártó ellenőrzött válaszai alapján állapította meg. A kérdőívet kitöltő két uniós gyártó (az egyik Szlovéniában, a másik Csehországban található) a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 90 %-át képviselte a felülvizsgálati időszakban. A másik két uniós gyártó egyike (Olaszországban) 2023 márciusában véglegesen leállította a hasonló termék gyártását.

(107)

Figyelembe véve, hogy a négy uniós gyártó közül kettő kapcsolatban áll egymással és mindkettő kitöltötte a kérdőívet, a teljes kárelemzéshez használt adatokat e rendelet a két együttműködő uniós gyártó közötti bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 19. cikkében előírt védelmének biztosítása érdekében tartományokban, indexált formában tünteti fel. Ezért az adatokat tartományokban vannak megadva, a figyelembe vett időszak tendenciáinak bemutatására szolgáló értékek pedig indexált formában vannak feltüntetve.

(108)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gyártók teljes értékesítési volumene, valamint a teljes uniós behozatal alapján, az Eurostat TARIC-kód szintű adataira támaszkodva állapította meg. Mivel az Eurostat a behozatali volumeneket kilogrammban tartja nyilván, a Bizottság a mennyiséget a kérdőívet kitöltő két uniós gyártó átlagos átváltási arányának felhasználásával átszámította darabra.

(109)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(110)

Összességében az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 22 %-kal csökkent; ez főként az irodavezetés növekvő digitalizációjával és az elektronikus iktatás térnyerésével magyarázható, mely kevesebb papíralapú másolatot és következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásának csökkenését eredményezi.

(111)

A Bizottság a (108) preambulumbekezdésben említett módon az Eurostat TARIC-kód szintű adatai alapján állapította meg az import volumenét. Ennek alapján a Kínából az Unióba irányuló behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(112)

A figyelembe vett időszak alatt az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatalának volumene jelentősen csökkent, és a felülvizsgálati időszak végére mindössze néhány ezer darabos szintet ért el.

(113)

Ennek eredményeként a kínai behozatal piaci részesedése jelentéktelen volt.

(114)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(115)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak

(116)

Bár az importárak 2021-ben 41 %-kal emelkedtek, majd a felülvizsgálati időszak végére 21 %-kal csökkentek, ez a tendencia a felülvizsgálati időszak alatti igen alacsony importvolumen miatt nem sokat árul el.

(117)

A Kínától eltérő harmadik országokból behozott emelőkaros gyorsfűzők származási országa főként India volt.

(118)

Az Unióba irányuló behozatal teljes volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező emelőkaros gyorsfűzők behozatala terén a piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(119)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt összességében 33 %-kal csökkent. A csökkenés eredményeként piaci részesedésük ugyanebben az időszakban a 2020. évi 6,2 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 5,3 %-ra csökkent.

(120)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból importált termék átlagára 2021-ben csökkent, majd 2022-ben emelkedett, és az emelkedés a felülvizsgálati időszakban is folytatódott. A figyelembe vett időszakban az árak összességében 13 %-kal emelkedtek.

(121)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(122)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben esetlegesen szereplő, valamint a két ellenőrzött uniós gyártó által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Ennélfogva az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a két uniós gyártó kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(123)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(124)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(125)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(126)

Az uniós termelés teljes volumene 2021-ben nőtt, azt követően azonban folyamatosan csökkent. Az uniós piaci felhasználás csökkenő tendenciájához igazodóan összességében 23 %-os csökkenés volt megfigyelhető a figyelembe vett időszakban.

(127)

2020–2022 között az uniós termelési kapacitás állandó maradt. Miután azonban egy uniós gyártó a felülvizsgálati időszakban beszüntette tevékenységét, a kapacitás 12 %-kal csökkent.

(128)

A kapacitáskihasználás mértéke a termelési volumen tendenciáját követte. Ennek megfelelően 12 %-kal csökkent a bázisidőszakban.

(129)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(130)

Az uniós gyártók által az Unió piacán értékesített mennyiség 21 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ehhez képest az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 1 %-kal nőtt, főként a csökkenő uniós felhasználás és az egyéb harmadik országokból, többek között Indiából érkező behozatal csökkenése miatt.

(131)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése 23 %-kal csökkent, miközben az uniós felhasználás 23 %-kal, az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene pedig 21 %-kal esett vissza.

(132)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(133)

A figyelembe vett időszak során az alkalmazottak száma 8 %-kal csökkent. A termelékenység a termelés és a foglalkoztatás változásaival összhangban alakult, azaz 2020 és 2021 között 8 %-kal nőtt, majd 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban csökkent. Összességében a figyelembe vett időszakban 3 %-os csökkenés következett be.

(134)

A (87) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a dömping tényét. Ennélfogva dömpingkülönbözet megállapítása sem volt lehetséges. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(135)

Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a korábbi dömping hatásaiból, amint azt a felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatok is mutatják, ugyanakkor a jövedelmezőség az alábbiakban kifejtett módon a nyereségcél felett maradt.

(136)

A kérdőívet kitöltő két uniós gyártó által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban

(137)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési egységárak átlaga a figyelembe vett időszakban 37 %-kal nőtt.

(138)

Ugyanebben az időszakban az átlagos termelési egységköltség az átlagos értékesítési egységárnál jelentősebb mértékben, 47 %-kal nőtt, főként a megnövekedett nyersanyagköltségek és energiaárak miatt. Ez az alább kifejtett módon a jövedelmezőség csökkenését eredményezte.

(139)

A kérdőívet kitöltő két uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(140)

Az átlagos munkaerőköltség 29 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

(141)

A kérdőívet kitöltő két uniós gyártó készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(142)

A készletek szintje 50 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat a készleteknek a figyelembe vett időszak végén bekövetkezett jelentős növekedését szezonális értékesítési hatással magyarázta, ami abból adódik, hogy a felülvizsgálati időszak szeptemberben ért véget, az emelőkaros gyorsfűzők értékesítésének csúcsa pedig hagyományosan decemberre tehető, míg a termelés az egész évben stabil.

(143)

A kérdőívet kitöltő két uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(144)

A Bizottság a kérdőívet kitöltő két uniós gyártó jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége folyamatosan csökkent. A figyelembe vett időszak alatt összességében 43 %-kal csökkent, de az azonos termékre vonatkozó korábbi vizsgálatokban megállapított 5 %-os nyereségcél felett maradt.

(145)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom 2020 és 2022 között összességében 7 %-kal csökkent, és bár a felülvizsgálati időszakban élénkült, még mindig 39 %-kal volt alacsonyabb, mint a figyelembe vett időszak elején.

(146)

Az uniós gazdasági ágazat elsősorban a hasonló termékek gyártásának fenntartására irányuló beruházásai 2021-ben 8 %-kal nőttek, majd 2022-ben 35 %-kal csökkentek. A felülvizsgálati időszak végére azonban megugrottak egyes gyártóberendezések lecserélése miatt, ami a figyelembe vett időszakban összességében 70 %-os növekedést eredményezett.

(147)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A mutató 2020 és 2022 között 35 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak végére stabilizálódott.

(148)

A vizsgálat kimutatta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat a hatályban lévő dömpingellenes vámok miatt továbbra is képes volt további felépülésre a korábban elszenvedett kárt követően. Bár az olyan kármutatók, mint a termelés és az értékesítés a csökkenő felhasználási trenddel összhangban romlottak, az ágazat piaci részesedése két százalékponttal nőtt az egyéb harmadik országokból, különösen Indiából érkező behozatal visszaszorulása miatt. A jövedelmezőség az időszak során a nyereségcél felett maradt, bár csökkent, mivel az átlagos előállítási költség az átlagos értékesítési árnál meredekebben emelkedett. Mindazonáltal a pozitív jövedelmezőség és a pozitív pénzforgalom lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy folytassa a beruházásokat.

(149)

Az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala a figyelembe vett időszakban alig gyakorolt hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszak alatt minimális volt.

(150)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy noha némely kármutató romlott, az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(151)

A Bizottságnak a (150) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(152)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(153)

A 3.3.5.2. szakaszban kifejtetteknek megfelelően a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek Kínában, és ennek eredményeképpen a szabad kapacitásuk több mint kétszerese a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználásnak.

(154)

Ezenfelül a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán az emelőkaros gyorsfűzők iránti belföldi kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. Tekintetbe véve az emelőkaros gyorsfűzők uniós felhasználásának figyelembe vett időszak alatti csökkenését, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy más harmadik országbeli piacokon a belföldi kereslet nem képes felvenni a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(155)

A 3.3.5.3. szakaszban említetteknek megfelelően az emelőkaros gyorsfűzők legnagyobb piaca az uniós piac, továbbá az árak vonzóak a kínai gyártók számára. Nincsenek olyan más jelentős exportpiacok, melyek képesek lennének a kínai kapacitásfelesleg felvételére, mivel az emelőkaros gyorsfűzőket csak korlátozott számú piacon használják. Következésképpen ez nagymértékben arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy exporttevékenységüket az Unió felé irányítsák, ahol magasabb árakat érnének el, miközben még így is jóval az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni. Ráadásul ez arra ösztönözné őket, hogy szabad kapacitásuknak legalább egy részét az uniós piacra irányuló olcsó export céljára használják fel.

(156)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártóknak lehetőségük van, illetve ösztönzést is kapnak arra, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az emelőkaros gyorsfűzők Unióba irányuló kivitelének volumenét, olyan dömpingárakat alkalmazva, amelyekkel lényegesen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

(157)

A (14) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, és a Kínából érkező behozatal jelentéktelen volt a felülvizsgálati időszakban. Ezért a kínai behozatal lehetséges árszintjeinek legmegfelelőbb alapja a felülvizsgálati időszak alatt a globális piacokra irányuló export átlagára volt, amint azt a (92) és (93) preambulumbekezdés részletezi. Ezen – a szállítási költségekkel, a kirakodási költségekkel és a szokásos uniós vámokkal kiigazított – exportárak alapján a Kínából az Unióba irányuló behozatal a dömpingellenes vám nélkül 27 %-kal kínált volna alá az uniós értékesítési árnak a felülvizsgálati időszakban. Ez arra enged következtetni, hogy a megnövekedett volumenű kínai behozatal intézkedések hiányában jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(158)

Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínából érkező behozatal nagy valószínűséggel jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

(159)

Az alacsony árú behozatal növekedése jelentős árnyomást gyakorolna az árérzékeny uniós piacra. Ha az uniós gazdasági ágazat fenntartja árszintjét, valószínűsíthető, hogy vesztene értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből a Kínából érkező olcsóbb behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína uniós piaci részesedése, ami közvetlenül érintené az uniós gazdasági ágazatot. Az értékesítési volumen csökkenése alacsonyabb kapacitáskihasználáshoz és a termelési átlagköltségek növekedéséhez vezetne. Ez az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlását idézné elő, és csökkentené jövedelmezőségét, amely – jóllehet a figyelembe vett időszak alatt meghaladta a nyereségcélt – 2020 és a felülvizsgálati időszak között több mint 40 %-kal csökkent. E forgatókönyv szerint a költségnövekedés következtében a jövedelmezőség rövid távon a nyereségcél alá csökkenne, ez pedig megszüntetné az uniós gazdasági ágazat korábbi, a felépülést célzó erőfeszítéseit, amelyek révén eddig képes volt fenntartani a beruházások szükséges szintjét a versenyképesség megőrzése érdekében.

(160)

Amennyiben azonban az uniós gazdasági ágazat – értékesítési volumenének és piaci részesedésének megőrzése érdekében – az árszint csökkentése mellett döntene, pénzügyi helyzetének romlása szinte azonnal bekövetkezne. Ha az uniós gazdasági ágazatnak 27 %-kal csökkentenie kellene értékesítési árait az uniós piacon annak érdekében, hogy összhangban legyen a kínai termékek áraival, azonnal veszteségessé válna.

(161)

E forgatókönyv bekövetkezte esetén az intézkedések hatályvesztése valószínűleg azonnali kedvezőtlen hatással járna az uniós gazdasági ágazatra nézve, veszteségessé téve azt. Középtávon ez fenntarthatatlanná válna, és gyártási helyszínek bezárásához, végső soron pedig az uniós gazdasági ágazat megszűnéséhez vezetne. Az uniós gyártók száma már a figyelembe vett időszakban is négyről háromra csökkent a kihívásokkal teli piaci feltételek miatt.

(162)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala által okozott károk megismétlődéséhez vezetne, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete pedig valószínűleg romlana, ami jelentős kárt okozna.

(163)

Az a tény, hogy az emelőkaros gyorsfűzők Kínából az uniós piacra érkező behozatala jelenleg sokkal kisebb volumenű, mint az intézkedések bevezetése előtt, azt jelzi, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámok sikeresen helyreállították a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei és az uniós gazdasági ágazat közötti torzulásmentes verseny feltételeit.

(164)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az emelőkaros gyorsfűzők dömpingelt, az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai behozatalának jelentős növekedésével járna, és az uniós gazdasági ágazatot az emelőkaros gyorsfűzők Kínából érkező dömpingelt behozatala miatt ért jelentős kár megismétlődését eredményezné. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(165)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(166)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(167)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az intézkedések elfogadása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések már hatályban vannak, lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatásai is értékelésre kerüljenek.

(168)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping megismétlődésének és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(169)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Ez gyorsan a jövedelmezőség csökkenéséhez, sőt az uniós gazdasági ágazat veszteséges helyzetéhez vezetne, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna más kártényezőkre is, például a termelési volumenre, a kapacitáskihasználás mértékére, a beruházásokra és a foglalkoztatásra. Hosszabb távon ez a helyzet nem tarható, ami arra kényszeríti az uniós gyártókat, hogy beszüntessék tevékenységüket az uniós piacon.

(170)

Korábban az uniós gazdasági ágazat pozitív gazdasági és pénzügyi eredményt felmutató, életképes ágazatnak bizonyult. A Kínából érkező dömpingelt behozatal hiányában az ágazat nyereséges maradt, és a nyereségcélnál magasabb haszonkulcsot ért el.

(171)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(172)

Az emelőkaros gyorsfűzők importőrei rendszerint egyben az emelőkaros gyorsfűzők felhasználói is, mivel a terméket emelőkaros iratrendezők gyártása céljából importálják. A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen független importőr kereskedő vagy felhasználó sem válaszolt a kérdőívre, ugyanakkor közülük többen – megalapozott információk nélkül – kedvező vagy negatív véleményt fogalmaztak meg a dömpingellenes intézkedésekről.

(173)

A korábbi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az emelőkaros gyorsfűzők költsége az emelőkaros iratrendezők kiskereskedelmi árának csak nagyon kis százalékát teszi ki, és így a vámok hatása (ha van ilyen) nem minősült jelentősnek. Eltérő tényekre utaló bizonyítékok hiányában ennek megfelelően megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket/kereskedőket.

(174)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy valószínű, hogy a dömpingelt behozatallal szembeni intézkedések nélkül az uniós gazdasági ágazat piaci jelenlétének nagy részét elveszítené, és hosszabb távon akár meg is szűnne. Az emelőkaros iratrendezők gyártói ezáltal a behozataltól függenének, ami a verseny jelentős csökkenéséhez vezetne az uniós piacon.

(175)

Ennek alapján megállapítható, hogy az emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó intézkedések nem ellentétesek az Unió általános érdekével.

(176)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(177)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(178)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó vállalatoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(179)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkében meghatározott összes követelményt.

(180)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő (az adott esettől függően százalékos arányt is meg lehet adni, de ez nem javasolt), ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(181)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag [az érintett országokból] származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(182)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (61). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(183)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (62) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(184)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,