(1)

Az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) (1) lehetővé teszi, hogy az Unió költségvetési fedezetű, illetve költségvetésibiztosíték-fedezetű kölcsönöket nyújtson, amennyiben ezek jelentik az uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének legmegfelelőbb módját, a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározottakkal összhangban. Az ezen eszközöket végrehajtó uniós pénzügyi műveletekből számos pénzügyi kockázat fakadhat (például hitel-, piaci, likviditási, működési, reputációs és megfelelési kockázatok), amelyek következményeket gyakorolhatnak az uniós költségvetésre.

(2)

Az Unió pénzügyi műveletei – a volumenüket és hatókörüket tekintve – jelentősen bővültek a jelenlegi többéves pénzügyi keret során. A felmerülő kihívások és az egymást követő válságok kezelésére széles körben használtak fel kölcsönöket, költségvetési biztosítékokat, illetve az uniós szakpolitikák hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása révén történő finanszírozását. E fejleményekre tekintettel meg kell erősíteni a Bizottság által az Unió hitelfelvételi, hitelnyújtási és adósságkezelési műveletei tekintetében kidolgozott és alkalmazott pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keretrendszert, és annak hatókörét az eszközkezelési műveletekből és a költségvetési biztosítékokból fakadó pénzügyi kockázatokra is ki kell terjeszteni.

(3)

A kockázatkezelési igazgató szerepének e határozatban való meghatározása a pénzügyi kockázatkezelés azon fejleményeinek vonulatába illeszkedik, amelyek kiindulópontját a 2021. április 14-i C(2021)2502 bizottsági végrehajtási határozat jelentette, amely létrehozta a kockázatkezelési igazgatói feladatkört a Next Generation EU keretében végzett hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek tekintetében. A diverzifikált finanszírozási stratégia általános hitelfelvételi módszerként való bevezetését követően a kockázatkezelési igazgató általi felügyeletet a – később az (EU, Euratom) 2023/2825 bizottsági végrehajtási határozattal (2) módosított – (EU, Euratom) 2022/2544 bizottsági végrehajtási határozattal (3) valamennyi hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletre kiterjesztették.

(4)

Az Unió pénzügyi műveleteinek végrehajtásából eredő pénzügyi kockázatokat megfelelően azonosítani, csökkenteni és kezelni kell, illetve azokról megfelelő tájékoztatást kell adni. A kockázati keretrendszernek szilárdnak kell lennie, és átfogó, szigorú és független kapacitást kell biztosítania bármely uniós pénzügyi művelettel összefüggésben felmerülő pénzügyi kockázatok felügyeletére. A keretrendszernek biztosítania kell, hogy az Unió pénzügyi műveleteit az integritás, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és kockázatkezelés legmagasabb szintű standardjaival összhangban hajtsák végre.

(5)

Az Unió pénzügyi műveleteire vonatkozó pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keret megerősítésével ez a határozat kizárólag az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokra kiterjedő külön bizottsági irányítást hoz létre. Az e határozatban foglalt szabályok az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatok tekintetében kiegészítik a Bizottság eljárási szabályzatát (4), és a Szerződések által létrehozott jogi és intézményi keret tiszteletben tartása mellett összhangot kívánnak biztosítani azokkal a bevált gyakorlatokkal és standardokkal, amelyeket a hasonló pénzügyi műveletek lebonyolításában részt vevő hasonló intézmények alkalmaznak a pénzügyi kockázatkezelés és megfelelés terén.

(6)

A határozatnak ezért a három védelmi vonalra épülő modellen kell alapulnia. Az első védelmi vonalat az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak kell képezniük. A költségvetési rendelettel összhangban továbbra is nekik kell felelniük a felelősségi körükbe tartozó műveletek kialakításáért, megvalósításáért, igazgatásáért, tervezéséért és végrehajtásáért. A kockázatkezelési igazgatónak függetlennek kell lennie, és szervezeti szinten második védelmi vonalként kell eljárnia azzal az elsődleges feladattal, hogy hatékony és eredményes pénzügyi kockázatkezelési keretrendszert hozzon létre az Unió pénzügyi műveleteinek felügyeletére, valamint hogy felügyelje annak végrehajtását. A harmadik védelmi vonalat a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak kell képeznie, amelynek a költségvetési rendelet 118. cikkével összhangban kell ellátnia a feladatait.

(7)

A három védelmi vonalra épülő modellnek megfelelően az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak első védelmi vonalként eljárva hatékony és eredményes pénzügyi kockázatkezelési eljárásokat kell alkalmazniuk, és gondoskodniuk kell arról, hogy megfeleljenek a magas szintű kockázati és megfelelési politikának, valamint a tematikus kockázati és megfelelési politikáknak.

(8)

A pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keretrendszert a bizottsági irányítást létrehozó egyéb aktusokkal, különösen a belső szabályzattal (5), a Bizottság eljárási szabályzatával, az elnöknek a Bizottsághoz intézett, „Az Európai Bizottság munkamódszerei” című, 2024. december 4-i P(2024)5 közleményével és a Belső Ellenőrzési Szolgálat létrehozásáról szóló SEC(2000) 560 bizottsági közleménnyel (6) együttesen kell alkalmazni. Az Európai Bizottság munkamódszereivel összhangban az e határozatban meghatározott pénzügyi kockázatkezeléssel kapcsolatban is biztosítani kell az előkészítés minél koraibb szakaszától kezdődő szoros együttműködést, amelybe be kell vonni különösen a kockázatkezelési igazgatót is.

(9)

A kockázatkezelési igazgatónak és az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak egymással szorosan együttműködve, lojálisan kell eljárniuk, meg kell tenniük az e határozat szerinti lépéseket, ki kell alakítaniuk és elő kell mozdítaniuk a kockázati kultúrát, az Unió pénzügyi műveleteiből eredő pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos megközelítésükben pedig a prudenciális követelményeket és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazniuk. Ez azt jelenti, hogy a politikákat az érintett uniós pénzügyi műveletekért felelős főigazgatóságok résztvevőiből álló szolgálatközi munkacsoportok dolgozzák ki, amelyek kezdetektől fogva összehangoltan dolgoznak. Ezen túlmenően az e határozattal összhangban folytatott, pénzügyi kockázatkezeléssel kapcsolatos munka során figyelembe kell venni a szolgálatok által a költségvetési biztosítékokat és kölcsönöket engedélyező programok és eszközök végrehajtása során végzett értékeléseket a levont tanulságokat és a megszerzett tapasztalatokat, ideértve adott esetben a meglévő kockázati keretrendszereket, a bevált piaci gyakorlatokat és nemzetközi standardokat, valamint a pénzügyi kockázatkezeléssel és megfeleléssel kapcsolatos vonatkozó jogszabályokat.

(10)

Ennek megfelelően e határozatnak az Unió valamennyi érintett pénzügyi műveletére ki kell terjesztenie a kockázatkezelési igazgató szerepét, felelősségi köreit és feladatait. A kockázatkezelési igazgatónak – többek között az e határozatban ismertetett konkrét feladatok elvégzése révén – ki kell dolgoznia az Unió összes pénzügyi műveletére vonatkozó pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keretrendszert, továbbá el kell látnia a pénzügyi kockázatok felügyeletét és az ezzel kapcsolatos jelentéstételi feladatokat. A második védelmi vonalként betöltött funkcióval összhangban a kockázatkezelési igazgatónak az eljárása során továbbra is teljes mértékben függetlennek kell lennie az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoktól, nem állhat hierarchikus alá-fölérendeltségi viszonyban a költségvetési főigazgatóval, és továbbra is közvetlenül a költségvetésért felelős biztos felé kell beszámolási kötelezettséggel tartoznia.

(11)

A kockázatkezelési igazgatói tisztséget – az Unió pénzügyi műveleteit végrehajtó bizottsági szolgálatoktól való függetlenségével összhangban – a pénzügyi kockázatkezelés terén megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező felsővezetőnek kell betöltenie, akit egy erre a célra létrehozott, megfelelő szakértelemmel rendelkező csoport támogat. A kockázatkezelési igazgatói tisztség összeférhetetlen az Unió pénzügyi műveletei tekintetében megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő tisztségével.

(12)

Bár a kockázatkezelési igazgató nem minősül a Bizottság eljárási szabályzata 45. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szolgálatnak, elengedhetetlen, hogy e tisztség a Bizottság eljárási szabályzatának 55., illetve 58. cikke alkalmazásában a függetlenségét tekintve egyenértékű legyen a felelős, illetve a jogos érdekkel rendelkező szolgálattal. E célból a kockázatkezelési igazgatónak kell képeznie azt a szolgálatot, amely felelős különösen a magas szintű kockázati és megfelelési politikáról, valamint a tematikus kockázati és megfelelési politikákról folytatott szolgálatközi konzultációkért. A kockázatkezelési igazgatóval mint jogos érdekkel rendelkező szolgálattal szolgálatközi konzultációkat kell folytatni különösen a költségvetési biztosítékokat és kölcsönöket engedélyező programokra vagy eszközökre vonatkozó jogalkotási javaslatok, valamint a költségvetési biztosítékokat és kölcsönöket engedélyező programokat vagy eszközöket végrehajtó jogi aktusok és az Unió bármely pénzügyi műveletével kapcsolatos jogi aktusok tárgyában.

(13)

A kockázatkezelési igazgatónak általános és konkrét feladatokat kell ellátnia. A kockázatkezelési igazgatónak az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságokkal szorosan együttműködve ki kell dolgoznia az Unió pénzügyi műveleteinek különböző kategóriáira vonatkozó pénzügyi kockázatkezelési és megfelelési keretrendszert, amely a magas szintű kockázati és megfelelési politikából, valamint a tematikus kockázati és megfelelési politikákból áll. A kockázatkezelési igazgatónak biztosítania kell az e határozat szerinti kockázati és megfelelési keretrendszer végrehajtását és az e keretrendszernek való megfelelést. A magas szintű kockázati és megfelelési politikának tartalmaznia kell az Unió pénzügyi műveleteinek végrehajtására vonatkozó kockázati és megfelelési iránymutatásokat. A kockázatok kezelése és csökkentése érdekében ennek az átfogó keretrendszernek meg kell határoznia a kockázati célkitűzéseket, a kockázatkezelési irányítást, továbbá azonosítania kell a főbb kockázatokat és a hatékony és eredményes pénzügyi kockázatkezelés elveit.

(14)

Ezen általános jellegű feladatok mellett a kockázatkezelési igazgatót az uniós pénzügyi műveletek fontosabb kategóriáinak tervezésére szolgáló főbb folyamatokkal kapcsolatos konkrét feladatokkal kell megbízni. E határozatnak meg kell állapítania az elvégzendő konkrét feladatok nem kimerítő listáját. E feladatok között szerepelnie kell vélemények kibocsátásának a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek finanszírozási terve, a belső szabályozási eszközök, valamint az Unió hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és eszközkezelési műveleteinek végrehajtására vonatkozó intézkedések tárgyában. Ezen túlmenően a kockázatkezelési igazgatónak az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságokkal szorosan együttműködve iránymutatásokat és közös eszközöket kell kidolgoznia annak érdekében, hogy megszilárdítsa a hatékony kockázatkezeléshez, valamint az uniós költségvetési biztosítékokkal és kölcsönökkel – függetlenül attól, hogy azokra tartalékot képeztek-e vagy sem – kapcsolatos jelentéstételhez szükséges módszertanokat és rendszereket. Az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok által szolgáltatott információk alapján a kockázatkezelési igazgatónak emellett az Unió pénzügyi műveleteiből és függő kötelezettségeiből eredő pénzügyi kockázatokra vonatkozó releváns információkat kell nyújtania a Bizottság e tárgykörökre vonatkozó jelentéseinek elkészítéséhez, különösen ami a költségvetési rendelet 41. cikkének (5) bekezdésében és 256. cikkében említett kérdésekre vonatkozó jelentéseket illeti.

(15)

A tematikus kockázati és megfelelési politikáknak meg kell határozniuk az uniós pénzügyi műveletekből eredő pénzügyi kockázatokkal – például a hitel-, a piaci, a likviditási, a működési, a reputációs és a megfelelési kockázatokkal – kapcsolatos kockázatkezelés és megfelelés részleteit, azok program- vagy eszközszintű sajátosságaival összhangban. Ezeknek a politikáknak meg kell állapítaniuk a kockázatvállalási hajlandóság keretét, valamint a releváns pénzügyi kockázatok felmérésére, számszerűsítésére, értékelésére, illetve az azokról való jelentéstételre alkalmazott kockázati módszertanokat. A költségvetési biztosítékokkal és kölcsönökkel összefüggő kockázatok folyamatos értékelésének szükségességére tekintettel helyénvaló, hogy a tematikus kockázati és megfelelési politikák keretében speciális eszközöket hozzanak létre, kockázati módszereket – köztük kockázati paramétereket – határozzanak meg, és adott esetben biztosítsák a bizottsági szintű koherenciát, továbbá mérjék a tartalékképzést igénylő pénzügyi kockázatok szintjét.

(16)

Az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok által kidolgozott belső szabályoknak és eljárásoknak – köztük a belső iránymutatásoknak, technikai útmutatóknak és kézikönyveknek – lehetővé kell tenniük a kockázatok korai és pontos azonosítását, a vonatkozó kockázatcsökkentési és -kezelési intézkedések végrehajtását, valamint a kockázatkezelési igazgatónak történő megbízható és időszerű jelentéstételt. A magas szintű kockázati és megfelelési politika, valamint a tematikus kockázati és megfelelési politikák koherens végrehajtásának biztosítása céljából lehetővé kell tenni az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok számára, hogy konzultációt folytassanak a kockázatkezelési igazgatóval a belső szabályok és eljárások – köztük az iránymutatások, technikai útmutatók és kézikönyvek – említett politikáknak való megfeleléséről.

(17)

A kockázatkezelési igazgatónak szükség esetén tanácsot kell adnia az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak a magas szintű kockázati és megfelelési politika és a tematikus kockázati és megfelelési politikák végrehajtásával, valamint a konkrét kockázatok kezelésével kapcsolatban. Az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak megfelelően figyelembe kell venniük a tanácsot, és magyarázattal kell szolgálniuk a meghozott intézkedésekről.

(18)

A kockázatkezelési igazgató általi hatékony és eredményes nyomon követés lehetővé tétele érdekében a harmadik felekkel – különösen a költségvetési biztosítékok kapcsán érintett végrehajtó partnerekkel – együttműködő érintett főigazgatóságoknak be kell szerezniük a végrehajtó partnerektől az Unió pénzügyi műveleteivel összefüggő pénzügyi kockázatokra vonatkozó szükséges információkat, és azokat kérésre meg kell osztaniuk a kockázatkezelési igazgatóval.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett szereplők mindegyike következetesen tájékoztatást kapjon az Unió pénzügyi műveleteivel kapcsolatos pénzügyi kockázatkezelésről, a kockázatkezelési igazgatóra vonatkozó megfelelő jelentéstételi kötelezettségeket kell megállapítani. A kockázatkezelési igazgatónak rendszeresen jelentést kell tennie különösen a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának, az Unió pénzügyi műveleteiért felelős tagjainak, valamint a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatójának és az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatónak. A kockázatkezelési igazgató általi jelentéstételnek az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok programspecifikus jelentésein kell alapulnia. A pénzügyi kockázatokra vonatkozó jelentéstételnek és nyomon követésnek lehetővé kell tennie az Unió pénzügyi műveleteivel összefüggésben felmerülő pénzügyi kockázatok korai azonosítását.

(20)

A kockázatkezelési igazgató munkáját megfelelési tisztviselőnek kell támogatnia. Ez utóbbinak közvetlenül a kockázatkezelési igazgatónak kell beszámolási kötelezettséggel tartoznia, és annak felügyelete alatt kell eljárnia. A megfelelési funkcióknak ki kell terjedniük többek között i. arra, hogy az intézmény, illetve az uniós pénzügyi műveletek bizottsági szolgálatok és partnereik általi végrehajtása megfelel-e a szabályoknak és az eljárásoknak, vagy ii. a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adókikerülés, az adócsalás vagy az adókijátszás megelőzésére. Ami a közvetett irányítás keretében végrehajtott uniós pénzügyi műveleteket illeti, a megfelelési tisztviselő nem adhat ki közvetlenül ajánlásokat és iránymutatásokat, mivel ezekre a műveletekre már vonatkozik egy szilárd ellenőrzési rendszer, és a végrehajtással megbízott szervezetek által alkalmazott szabályok a költségvetési rendelet VI. címében rögzítettekkel összhangban pillérértékelés alá tartoznak.

(21)

Jelenleg három különböző bizottság működik egymással párhuzamosan. Először is, a C(2020) 5154 bizottsági határozat (7) létrehozta a függő kötelezettségekkel foglalkozó irányítóbizottságot, hogy biztosítsa a függő kötelezettségekre vonatkozó közös kockázatkezelési keretrendszer koordinálását és felügyeletét. Másodszor, a hitelfelvételi, adósságkezelési, likviditáskezelési és hitelnyújtási műveletek tekintetében a kockázatkezelési igazgatót – jelenlegi formájában – az (EU, Euratom) 2023/2825 végrehajtási határozatban meghatározott Kockázati és Megfelelési Bizottság támogatja. Harmadszor, a Költségvetési Főigazgatóságon belüli belső kockázatkezelési bizottság felügyeli az eszközkezelési műveleteket, és továbbítja az eredményeket az eszközkezelési tanácsnak. Az integrált kockázatkezelési és megfelelőségirányítási keretrendszer kialakítása érdekében létre kell hozni a fent említett bizottságok helyébe lépő egységes Kockázati és Megfelelési Bizottságot, amely az Unió valamennyi pénzügyi művelete tekintetében ellátja a kockázatkezelési igazgató munkájának támogatását. A függő kötelezettségekkel foglalkozó irányítóbizottság létrehozásáról szóló C(2020) 5154 határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(22)

A Kockázati és Megfelelési Bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy az a pénzügyi kockázatokkal és a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos szakértelmet, illetve az Unió pénzügyi műveleteinek végrehajtásában részt vevő főigazgatóságok szakpolitikai és műveleti szempontú meglátásait és kockázatkezelési szakértelmét egyaránt tükrözze. A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjainak a Költségvetési Főigazgatóság, a Főtitkárság és az Unió pénzügyi műveleteinek irányításáért felelős egyes főigazgatóságok személyzetének felsővezetői feladatokat ellátó tagjai közül kell kikerülniük.

(23)

A Kockázati és Megfelelési Bizottságnak támogatnia kell a kockázatkezelési igazgatót a pénzügyi kockázatok kezelésével és felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátásában, valamint az Unió pénzügyi műveleteire alkalmazandó releváns kockázati keretrendszer kidolgozásában és végrehajtásában.

(24)

A magas szintű kockázati és megfelelési politikát, valamint a tematikus kockázati és megfelelési politikákat a Bizottságnak kell elfogadnia. A Kockázati és Megfelelési Bizottság szakértelmének felhasználása érdekében, továbbá annak szükségességére tekintettel, hogy az érintett valamennyi szolgálatot már korai szakasztól kezdve bevonják a magas szintű kockázati és megfelelési politika, illetve a tematikus kockázati és megfelelési politikák elkészítésébe, a kockázatkezelési igazgatónak a szabályzat tervezetét annak megvitatása céljából már a szolgálatközi konzultációt megelőzően be kell nyújtania a Kockázati és Megfelelési Bizottságnak.

(25)

A három bizottságot magában foglaló jelenlegi irányítási struktúráról való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a meglévő összes kockázatkezelési irányítási rendszert – beleértve a függő kötelezettségekkel foglalkozó irányítóbizottságot is – fenn kell tartani az e határozatban előirányzott Kockázati és Megfelelési Bizottság első üléséig. Az eszközkezelési műveletekre és a költségvetési biztosítékokra vonatkozó pénzügyi kockázatkezelési szabályokat, beleértve az e határozat hatálybalépése előtt már elfogadott, a költségvetési biztosítékokat engedélyező programokra vagy eszközökre alkalmazandó kockázatkezelési kereteket is, a Költségvetési Főigazgatóság és az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságok számos kézikönyve és dokumentuma határozza meg. A hitelfelvétel és hitelnyújtás területén a költségvetésért felelős biztos magas szintű kockázati és megfelelési politikát, valamint az ezt támogató számos tematikus politikát fogadott el. A folyamatban lévő pénzügyi műveletek végrehajtásának alapját képező említett dokumentumoknak mindaddig hatályban kell maradniuk, amíg a kockázatkezelési igazgató felül nem vizsgálja vagy a magas szintű kockázati és megfelelési politika fel nem váltja azokat, illetve amíg e határozattal összhangban tematikus kockázati és megfelelési politikák elfogadására nem kerül sor. A jogbiztonság követelményeinek és a már megkötött garanciamegállapodásokat végrehajtó partnerek és szerződő felek jogos bizalmának figyelembevétele érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a magas szintű kockázati és megfelelési politikát és a tematikus kockázati és megfelelési politikákat jóváhagyó határozatok átmeneti rendelkezéseket írjanak elő. Ezeknek az átmeneti rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a kockázatokat az e határozat hatálybalépése előtt elfogadott, a költségvetési biztosítékokat engedélyező programok vagy eszközök tekintetében meghatározott kockázatvállalási hajlandósággal összhangban kezeljék. Az e határozat hatálybalépése előtt alapított költségvetési biztosítékok és hitelprogramok tekintetében elfogadott kockázatmérési módszerek kidolgozása és végrehajtása során a kockázatkezelési igazgatónak és az Unió pénzügyi műveleteiért felelős főigazgatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a kockázatvállalási hajlandóságot, valamint a költségvetési biztosítékot vagy kölcsönt engedélyező program vagy eszköz eredményeit, illetve a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni valamennyi aláírt garanciamegállapodásra, valamint az e határozat hatálybalépésekor már elfogadott, költségvetési biztosítékot engedélyező programokon vagy eszközökön alapuló, még alá nem írt megállapodásokra is,