a)

a juh- és kecskeféléket tartósan azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében;

b)

nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról;

c)

csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba:

d)

a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)–i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket legalább évente egy alkalommal el kell végezni;

e)

nem erősítették meg klasszikus surlókór előfordulását;

f)

minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

E speciális feltételtől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett – nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott – juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

g)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba:

h)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba:

i)

a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is.

a)

a juh- és kecskeféléket tartósan azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében;

b)

nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról;

c)

csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba:

d)

a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)–i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket legalább évente egy alkalommal el kell végezni;

e)

nem erősítették meg klasszikus surlókór előfordulását;

f)

minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

E speciális feltételtől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett – nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott – juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

g)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba:

h)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba:

i)

a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is.

i.

a gazdaságban – az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli, tenyésztésre használt anyajuhok és minden más, legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék, valamint a K222, D146 vagy S146 allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék kivételével – minden juh- és kecskefélét leöltek és megsemmisítettek vagy levágtak;

ii.

minden olyan állatot, amelynél klasszikus súrlókórt állapítottak meg, leöltek és megsemmisítettek, a gazdaságot pedig fokozott TSE-megfigyelés alá helyezték a klasszikus súrlókór utolsó előfordulásának megerősítését követő legalább két éves időszakra, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juhfélék, valamint a K222, D146 vagy S146 allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek megfelelően hajtottak végre:

„b)

olyan juhfélék, amelyek ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, vagy olyan kecskefélék, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, és olyan gazdaság(ok)ból származnak, ahol BSE vagy klasszikus súrlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat; vagy”;

„b)

olyan juhfélék, amelyek ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, vagy olyan kecskefélék, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, és olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus súrlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.”;