(1)   A képviselő által az európai parlamenti mandátummal egy időben egy másik parlamentben betöltött mandátum gyakorlásáért kapott tiszteletdíj levonandó a statútum 10. cikkében előírt tiszteletdíjból.

(2)   E cikk alkalmazásában „másik parlament” alatt valamely tagállamban működő, jogalkotási hatáskörrel bíró parlament értendő, amelyre nem alkalmazandó az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról (3) szóló okmány 7. cikkének (2) bekezdése.

(3)   A számításnak a két tiszteletdíj – adólevonások előtti – teljes összegén kell alapulnia.

(4)   A képviselőknek a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozataikban számot kell adniuk az (1) bekezdés értelmében vett valamennyi mandátumról és az e mandátum alapján kapott valamennyi tiszteletdíjról.

(1)   A statútum 18. cikke alapján és az Európai Közösségek tisztviselőinek betegségbiztosítására vonatkozó közös szabályok (4) (a továbbiakban: a JSIS-szabályzat) valamint annak általános végrehajtási rendelkezéseit (5) értelemszerűen alkalmazva a következő személyek jogosultak a betegség, terhesség vagy gyermekszületés következtében felmerülő költségek kétharmadának megtérítésére:

Az e bekezdés a) és b) pontjában említett személyek a JSIS-szabályzat 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint élhetnek a szabad orvos-, kórház- és klinikaválasztás jogával.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyek tekintetében, ha a JSIS-szabályzat 24. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) szerinti havi alapdíjazásra való hivatkozás a statútum 10. cikke szerint meghatározott tiszteletdíjat jelenti.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt megtérítéseket a Parlament költségvetése fedezi. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint a JSIS-szabályzat 20. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó.

(4)   A JSIS-szabályzat 30. cikke értelmében vett előlegfizetés kizárólag a kórházi kezelés költségeinek átvállalása formájában történhet. A költségeknek az e cikk (1) bekezdésében említett kedvezményezettek által viselendő részét a megtérítési küszöb alkalmazását követően a JSIS-szabályzat 30. cikke (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően vissza kell fizetni a Parlamentnek.

(5)   A statútum 13. cikkében meghatározott átmeneti ellátásban vagy a statútum 14. és 15. cikke alapján nyugdíjban részesülő képviselők és volt képviselők lemondhatnak az egészségügyi költségek megtérítésére vonatkozó, e cikk (1) bekezdésében megállapított jogosultságukról, az erre vonatkozó kérelem benyújtásának napját követő hónap első napjától kezdődő hatállyal. A jogosultságról való ilyen lemondás az érintett képviselő első mandátuma kezdőnapjától kezdődően visszamenőleges hatályú, ha a releváns kérelmet az említett kezdőnapot követő három hónapon belül nyújtják be, feltéve, hogy az érintett képviselő egészségügyi költségek semmilyen megtérítését nem igényelte az említett időszakban.

Amennyiben a kedvezményezett lemond az egészségügyi költségek megtérítésére vonatkozó jogosultságáról, akkor jogosult az egészségbiztosítási hozzájárulás kétharmadának visszatérítésére, legfeljebb havi 400 EUR összeghatárig.

(6)   Az a képviselő vagy volt képviselő, aki az (5) bekezdés alapján lemond az egészségügyi költségek megtérítésére vonatkozó jogosultságáról, csak a lemondás hatálybalépését követő tizenkét hónap elteltével jogosult visszatérni az egészségügyi költségek megtérítésének (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági rendszerébe. Hasonlóképpen, bármely későbbi módosításra – legyen szó akár az (1) bekezdésében meghatározott, az egészségügyi költségek megtérítésére vonatkozó jogosultsági rendszerbe való visszatérésről vagy az ilyen jogosultságról való lemondásról – csak legalább tizenkét hónapos időszakot követőenkerülhet sor.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a későbbi, módosításra irányuló kérelmek a benyújtásuk napját követő hónap első napján válnak hatályossá.

(7)   E cikk a megbízatásuk megszűnése utáni első naptól az átmeneti ellátáshoz való jogosultságuk kezdőnapjáig terjedő időszakban a statútum 13. cikkében meghatározott átmeneti ellátásban részesülő volt képviselőkre is alkalmazandó.

(8)   E cikk a megbízatásuk megszűnése utáni első naptól a nyugdíjjogosultságuk kezdőnapjáig terjedő időszakban az 52. cikkben említett öregségi nyugdíjban részesülő volt képviselőkre is alkalmazandó feltéve, hogy az 52. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megbízatásuk megszűnése előtt megfeleltek.

(1)   A képviselők a biztosítási szerződésekben foglalt feltételektől függően az alábbiakra jogosultak:

(2)   A biztosítási díjak kétharmadát a Parlament költségvetése fedezi, a fennmaradó egyharmadát pedig a képviselő állja. Az egyes képviselők hozzájárulását közvetlenül a statútum 10. cikkében megállapított tiszteletdíjból kell levonni.

(3)   E cikk mandátumuk kezdetétől fogva alkalmazandó valamennyi képviselőre, kivéve, ha az arra vonatkozó kifejezett kérésüket, hogy a biztosítási fedezetről lemondanak írásban közlik a főtitkárral. A biztosítási fedezetre vonatkozó joguk – adott esetben – azon hónap utolsó napján szűnik meg, amelyben az említett kérésre vonatkozó nyilatkozatukat közölték.

(1)   A balesetbiztosítási kötvény fedezetet nyújt a képviselőt a mandátumának ideje alatt, a világon bárhol érő balesetekre.

(2)   A balesetbiztosítási kötvény az alábbiakra nyújt fedezetet:

(3)   A közös szabályok értelemszerűen alkalmazandók a képviselőkre, kivéve a foglalkozási megbetegedésekre és az életjáradékokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint bármely olyan rendelkezést, amelynek alkalmazása elválaszthatatlan a tisztviselői jogállástól.

Az ezen alkalmazási szabályok 76. cikkében előírt panaszeljárás alkalmazandó.

A kinevezésre jogosult hatóságnak a közös szabályokban meghatározott hatásköreit a képviselők tekintetében a Parlament elnöke gyakorolja.

A teljes vagy részleges tartós rokkantság e cikk és a közös szabályok szerinti elismerése semmilyen módon nem zárja ki a statútum 15. cikkének alkalmazását. Hasonlóképpen, a statútum 15. cikkének alkalmazása nem zárja ki a teljes vagy részleges tartós rokkantság e cikk és a közös szabályok szerinti elismerését.

(4)   A közös szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a biztosítási fedezetnek az alábbiakra is ki kell terjednie: egészségügyi és gyógyszerészeti költségek, kórházi kezelési, műtéti, protézis-, röntgen-, masszázs- és ortopédiai költségek, klinikai számlák, szállítási költségek és minden hasonló, a baleset következtében szükségessé vált költség. Ilyen megtérítésre azonban csak a statútum 18. cikkében meghatározott egészségügyi költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések alapján az érintett személynek juttatott térítések kimerülését követően és azok kiegészítéseképpen kerülhet sor.

(1)   A személyes értékek és tárgyak ellopásával és elvesztésével szembeni biztosításra vonatkozó kötvény az alábbiakat foglalja magában:

(2)   A Parlament helyiségein kívül bekövetkezett lopásra vagy elvesztésre csak akkor terjed ki a fedezet, ha az érintett képviselő az elvesztés vagy a lopás időpontjában a Parlament vagy egy képviselőcsoport által finanszírozott utazás keretében van úton. Amennyiben a lopásra a Parlament helyiségeiben kerül sor, fedezetet csak akkor kell biztosítani, ha a személyes értéket vagy tárgyat biztonságos helyen tárolták.

(3)   Ha pénzt lopnak el vagy vesztenek el a Parlament helyiségein kívül, és ezt a rendőrségen bejelentik, a biztosításnak 250 EUR összeghatárig kell fedezetet nyújtania, feltéve, hogy az ellopott vagy elvesztett pénz más ellopott vagy elvesztett személyes értékek részét képezi. A Parlament helyiségein belül ellopott vagy elveszített pénzre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

(4)   Amennyiben nem a lakóhelyére irányuló, a Parlament vagy képviselőcsoport által finanszírozott utazás keretében úton lévő képviselő csomagját a szállító 12 óra időtartamot meghaladóan téves helyre küldi vagy elveszti, a biztosítás 500 EUR összeghatárig fedezi azon személyes értékek vagy tárgyak bérlésének vagy megvásárlásának költségét, amelyeket a képviselőnek viselnie kell.

(5)   A személyes értékek és tárgyak Parlament helyiségein kívül történő ellopását vagy elvesztését az érintett képviselőnek be kell jelentenie a rendőrségen. Ha a lopás vagy elvesztés a Parlament helyiségeiben történt, azt a Parlament biztonságért felelős szolgálatának kell bejelenteni.

(6)   A lopást vagy elvesztést nyolc napon belül jelenteni kell a főtitkárnak. A bejelentésre szolgáló űrlaphoz mellékelni kell az elvesztett vagy ellopott tárgyra vonatkozó számlát vagy annak hiányában a pótlására beszerzett tárgyét, ha az érték meghaladja a 700 EUR összeget.

(7)   A biztosítás nem nyújt fedezetet a képviselő magánbiztosítása által fedezett lopásra és elvesztésre.

(1)   A képviselők jogosultak az általuk szabadon megválasztott személyzet által nyújtott segítségre. A Parlament viseli a teljes egészében és kizárólagosan az ezen alkalmazási szabályokkal és az Elnökség által megállapított feltételekkel összhangban egy vagy több asszisztens foglalkoztatásából vagy szolgáltató igénybevételéből származó, ténylegesen felmerült költségeket.

(2)   Kizárólag a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásához szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó segítségnyújtást szolgáló költségek téríthetők. A képviselő magánéletéhez kapcsolódó költségek semmiképpen nem téríthetők.

(3)   Költségek kizárólag a képviselő hivatali idejének időtartamára téríthetők. A költségek csak akkor téríthetők, ha azok nem korábban merültek fel mint:

(4)   A 30. cikkben említett teljes személyzet tekintetében havonta téríthető maximális összeg 2023. július 1-jei hatállyal 28 696 EUR.

(5)   Ha a képviselő hivatali ideje nem valamely hónap első napján kezdődik, vagy nem valamely hónap utolsó napján ér véget, akkor a részére az adott hónapban téríthető parlamenti asszisztensi költségeket arányosan kell kiszámítani.

(6)   A (4) bekezdésben meghatározott havi összegnek a pénzügyi év végéig felhalmozódott, bármely fel nem használt részét a következő pénzügyi évre kell átvinni legfeljebb az említett bekezdésben említett havi összeg erejéig.

(1)   A képviselő a következőket veheti igénybe:

(2)   Két vagy több képviselő csoportosulást hozhat létre abból a célból, hogy közösen alkalmazzanak egy vagy több, az (1) bekezdésben említett asszisztenst vagy gyakornokot, vagy közösen vegyék igénybe az általuk nyújtott szolgáltatást, feltéve, hogy ezt írásban és az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott mintamegállapodás alkalmazásával teszik. Ilyen esetekben az érintett képviselők kijelölik maguk közül azt az egy vagy több képviselőt, aki(k) a csoportosulás nevében jogosult(ak) aláírni a szerződéseket vagy benyújtani a felvétel iránti kérelmet. A csoportosulás neve nem tartalmazhat semmilyen utalást politikai pártra, alapítványra vagy mozgalomra.

A képviselők a 29. cikk (4) bekezdésében meghatározott összegből levonandó, megfelelő részesedéseket megállapító írásbeli nyilatkozatot nyújtanak be a Parlament releváns szolgálatához. A csoportosulásban részt vevő egyetlen képviselő részesedése sem haladhatja meg a 80 %-ot.

A képviselőnkénti szerződések számának kiszámítása céljából a képviselői csoportosulás tekintetében felvett minden egyes asszisztenst vagy gyakornokot a felelős képviselő által kijelölt valamely részt vevő képviselőhöz kell rendelni.

(3)   A 32–40. cikk nem alkalmazandó az akkreditált parlamenti asszisztensekre.

(4)   Az Elnökség által megállapított feltételek alapján kötött gyakornoki megállapodásokkal kapcsolatban felmerült költségek szintén téríthetők.

(5)   A képviselők igénybe vehetik olyan, valamely tagállamban letelepedett természetes személyek vagy bejegyzett jogi személyek szolgáltatásait is, akik vagy amelyek szak- és egyértelműen beazonosított szolgáltatásokat nyújtanak számukra, és akikkel vagy amelyekkel az alkalmazandó nemzeti joggal és az e fejezetben meghatározott feltételekkel összhangban szolgáltatási szerződést kötöttek. Az említett szolgáltatóknak megfelelő képesítéssel vagy tapasztalattal kell rendelkezniük a szóban forgó szolgáltatások nyújtása terén.

A héával együtt 60 000 EUR összeget meghaladó értékben szolgáltatásokat nyújtó jogi személyeknek valamely tagállamban bejegyzett jogi személynek kell lenniük, és a képviselővel kötött szerződés kezdetének időpontjában legalább egy éve tevékenységet kell folytatniuk a releváns területen.

A helyi asszisztensek által az (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott szolgáltatások kivételével, amennyiben a szolgáltatások költsége héával együtt meghaladja a 60 000 EUR küszöbértéket, a szolgáltatót közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztani. Az említett küszöbérték a hasonló szolgáltatásokra irányuló, ugyanazon szolgáltatóval kötött szerződések esetén összesített alapon alkalmazandó. A közbeszerzési eljárásban legalább öt teljesen független pályázónak kell részt vennie. A szerződés odaítéléséről csak akkor lehet döntést hozni, ha legalább három érvényes ajánlatot benyújtottak. A szerződést a legjobb ár-minőség arányt kínáló ajánlattevőnek kell odaítélni.

(6)   A nyújtott szolgáltatások nem terjedhetnek ki személyzet rendelkezésre bocsátására, kivéve az olyan szolgáltatók által nyújtott ideiglenes szolgáltatásokat, akik szakmai alapon és rendszeresen bocsátanak rendelkezésre személyzetet, és a nemzeti jog alapján erre engedélyük van.

Az (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott szolgáltatások nem adhatók alvállalkozásba. Az (5) bekezdés alapján nyújtott szolgáltatásokat csak kellően indokolt esetben, a Parlament releváns szolgálatának tájékoztatását követően lehet alvállalkozásba adni, de minden esetben csak az érintett szerződés összértékének legfeljebb 20 %-a erejéig.

(7)   Az Elnökség elfogadja a parlamenti asszisztensek vonatkozásában téríthető költségek listáját (9).

(8)   Az asszisztensek és gyakornokok neveit, valamint a szolgáltatók és kifizetőhelyek neveit vagy cégneveit szerződésük időtartama alatt a Parlament honlapján közzé kell tenni, azon képviselő(k) nevével együtt, akik részére segítséget nyújtanak.

Az asszisztensek, gyakornokok, szolgáltatók és kifizetőhelyek, valamint az érintett képviselő kellően indokolt esetben, például biztonságuk védelme érdekében, vagy azért, mert az érintett még hatályos szerződést már felfüggesztették vagy megszüntették, írásban kérhetik a főtitkártól, hogy nevüket vagy cégnevüket ne tegyék közzé a Parlament honlapján. A főtitkár dönt arról, hogy az ilyen kérelemnek eleget tegyenek-e. Minden érintett felet tájékoztatni kell e döntésről.

(9)   Munkaidő-beosztásuktól függetlenül a képviselőhöz egy adott időpontban rendelt asszisztensek száma az akkreditált parlamenti asszisztensek esetében nem haladhatja meg a négyet, a helyi asszisztensek esetében pedig a tízet. Kivételes esetben és legfeljebb egy hónapos időtartamra az akkreditált parlamenti asszisztensek maximális száma ötre növelhető, amennyiben ez két asszisztens munkaszerződése közötti átmenet megkönnyítése érdekében szükséges.

Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címére vonatkozó végrehajtási intézkedések (10) 18. cikkének (6) bekezdése értelmében egy akkreditált parlamenti asszisztens megfelelően igazolt távollétének ellensúlyozására felvett akkreditált parlamenti asszisztens nem számít bele az e bekezdés első albekezdésében meghatározott maximális létszámba.

(10)   Az akkreditált parlamenti asszisztenseik besorolási fokozatát érintő iránymutatás megadásakor a képviselőknek figyelembe kell venniük az asszisztensek képesítését és tapasztalatait, a rájuk bízott feladatokat, a szakmai előmenetel lehetőségét és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításának szükségességét.

(11)   Az ezen alkalmazási szabályok 29. cikke (4) bekezdésében meghatározott összeg legalább 40 %-át az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címének hatálya alatt felmerülő költségek fedezetére kell előirányozni. Ezért, a parlamenti asszisztensi költségek tekintetében az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címének hatálya alatt felmerülő költségektől eltérő valamennyi költség együttesen nem haladhatja meg az ezen alkalmazási szabályok 29. cikke (4) bekezdésében meghatározott összeg 60 %-át.

Ezen túlmenően, az ebben a cikkben említett szolgáltatások nyújtására vonatkozó költségek nem haladhatják meg a 29. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 20 %-át.

Az említett korlátokat minden egyes pénzügyi évre a 29. cikk (4) bekezdésében meghatározott havi jogosultságok összesítésével, valamint a következő pénzügyi évre a 29. cikk (6) bekezdése szerint átvitt, fel nem használt egyenleg hozzáadásával, arányosan kell kiszámítani.

(12)   A Parlament a képviselők által helyi asszisztensként alkalmazott vagy szakszolgáltatás nyújtása céljából igénybe vett természetes személyek költségeit a bruttó keresetre vagy a héa nélküli díjakra vonatkozó havi felső összeghatárok erejéig fedezi. Ezeket a felső összeghatárokat a (13) bekezdéssel összhangban az Elnökség állapítja meg, és azokat szintén az Elnökség igazíthatja ki évente. Az alkalmazandó felső összeghatárokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(13)   A felső összeghatárok a referenciaösszeg három és félszeresének felelnek meg. A referenciaösszeg az Eurostat által az érintett képviselő megválasztása szerinti tagállamban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó évi átlagkereseteként közzétett összeg tizenketted része.

Az így kiszámított felső összeghatárok ugyanakkor nem lehetnek alacsonyabbak a 6-os besorolási fokozatú akkreditált asszisztensek alapilletményénél, vagy nem haladhatják meg a 19-es besorolási fokozatú akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményét.

A bónuszok csak a fent említett, éves alapon kiszámított felső összeghatárok erejéig téríthetők, és az asszisztens bruttó éves keresetének egyhatodára korlátozódnak.

A felső összeghatárokat arányosan csökkenteni kell, amennyiben a helyi asszisztens részmunkaidőben dolgozik, vagy ha a helyi asszisztens nem egész hónapot dolgozik.

(14)   Az elsősorban adminisztratív és titkársági feladatok ellátására, de szövegezési és tanácsadói feladatok ellátására is alkalmazott helyi asszisztens bruttó keresete nem haladhatja meg az Elnökség által a (13) bekezdéssel összhangban megállapított havi felső összeghatárok 60 %-át.

Az elsősorban szövegezési és tanácsadói feladatok ellátására, de adminisztratív és titkársági feladatok ellátására is alkalmazott helyi asszisztens bruttó keresete nem haladhatja meg az Elnökség által a (13) bekezdéssel összhangban megállapított havi felső összeghatárok 70 %-át, kivéve, ha a helyi asszisztens legalább hároméves egyetemi tanulmányok sikeres elvégzését igazoló oklevéllel vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(15)   A Parlament megtéríti a helyi asszisztenseknél a képviselő kérésére tett, a feladataik ellátásával kapcsolatos alkalmi szolgálati utak során ténylegesen felmerült útiköltségeket. A Parlament plenáris üléseivel kapcsolatos szolgálati utakat alkalminak kell tekinteni.

Az ilyen költségeket az igazoló dokumentumok bemutatása ellenében kell megtéríteni.

A közlekedés és a szállás leggazdaságosabb és leghatékonyabb formáját kell választani, az adott időpontban rendelkezésre álló és hozzáférhető lehetőségektől függően. Vonaton másodosztály, légi úton turistaosztály vehető igénybe. A szállás standard típusú szoba lehet. A taxi igénybevétele kivételes jellegű és rövid távolságokra korlátozódik, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő tömegközlekedés.

A térítés az alkalmazandó nemzeti jog által előírt minimumra korlátozódik, szállásköltségek esetében pedig a Parlament tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó felső összeghatárokra.

(1)   A képviselő vagy képviselői csoportosulás által kötött minden munkaszerződést vagy szolgáltatási szerződést, valamint a megválasztás szerinti tagállambeli gyakornokokkal kötött bármely gyakornoki megállapodást kötelezően valamely tagállamban letelepedett kifizetőhely kezeli.

(2)   Kifizetőhelyi szolgáltatásokat olyan természetes vagy jogi személy végezhet, aki vagy amely valamely tagállamban a nemzeti jog alapján megfelelően feljogosított munkaszerződések vagy szolgáltatási szerződések adóügyi és társadalombiztosítási vonatkozásainak intézésével kapcsolatos szakmai tevékenység végzésre.

A kifizetőhelyi szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személy nem lehet az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: „költségvetési rendelet”) 136. cikkének (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikében.

A kifizetőhelyeknek szakszerű számítógépes bérszámfejtési rendszert kell használniuk.

(3)   A képviselő az általa szabadon választott olyan kifizetőhellyel, amely megfelel a (2) bekezdésben említett feltételeknek egyedi szerződést köt.

A kifizetőhelyi szolgáltatásoknak az e cikk (1) bekezdésével összhangban történő igénybevételével felmerült költségeket a 29. cikk (4) bekezdésében megállapított összeg fedezi, és azokra nem vonatkozik a szolgáltatások tekintetében a 30. cikk (11) bekezdésének második albekezdésében megállapított korlát.

A kifizetőhely héa nélküli díja nem haladhatja meg a 29. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 4 %-át.

A kifizetőhelyek díjainak felső határait naptári évenként kumulatív alapon, szerződéseiknek időtartamával arányosan kell felülvizsgálni.

(4)   A képviselő és a kifizetőhely közötti szerződést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott mintaszerződés alapján kell megkötni.

A mintaszerződés bármely új változata a képviselőkkel való közlést követően válik kötelezővé és a meglévő szerződések tekintetében semmilyen visszaható hatállyal nem bírhat.

A mintaszerződés – e fejezettel összhangban – az (1) bekezdésben említett szerződések tekintetében megállapítja a kifizetések módozatait, valamint a kifizetőhely díjazását és felelősségét.

(1)   A kifizetőhely gondoskodik az általa kezelt szerződések tekintetében a nemzeti és uniós jog megfelelő betartásáról, különösen a társadalombiztosítási és adóügyi kötelezettségek vonatkozásában.

(2)   A kifizetőhelyek díjai a releváns számlák vagy díjkimutatások benyújtása ellenében kerülnek kifizetésre.

(3)   A képviselők kifizetőhelyeik rendelkezésére bocsátanak minden olyan dokumentumot és információt, amelyekre a kifizetőhelyeknek annak érdekében van szükségük, hogy biztosítsák a felelősségük alá tartozó szerződések jogszerűségét és megbízható kezelését, ideértve különösen a 34. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 38. cikkben, a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 40. cikkben említett dokumentumokat és információkat.

(4)   A Parlament a kifizetőhely részére az utóbbi felelőssége alá tartozó szerződések – ideértve a gyakornoki megállapodásokat is – szerint esedékes összegeket a szükséges igazoló dokumentumok benyújtása ellenében fizeti ki.

(5)   Munkaszerződéssel vagy gyakornoki megállapodással összefüggésben a Parlament előleget fizet a kifizetőhelynek a javadalmazással, a társadalombiztosítási járulékokkal és az adókkal kapcsolatban felmerült költségekre vonatkozóan.

Az ilyen előlegek rendezése a képviselők és kifizetőhelyeik felelőssége, és arra ezen alkalmazási szabályoknak, valamint az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kell, hogy sor kerüljön.

(1)   A 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja, (2), (4) és (5) bekezdése szerinti parlamenti asszisztensi költségek térítése iránti, a kedvezményezetteket és a teljesítendő kifizetések összegeit részletező, valamint az összes érintett képviselő és a kifizetőhely által ellenjegyzett kérelmeket a képviselő vagy kifizetőhelye nyújtja be a Parlament releváns szolgálatának. A kérelmekhez munkaszerződések esetében a 35. cikkben, szolgáltatási szerződések esetében a 39. cikkben említett igazoló dokumentumokat kell csatolni.

(2)   A képviselő haladéktalanul értesíti kifizetőhelyét és a Parlament releváns szolgálatát a szerződéses kapcsolataiban vagy a kifizetésekre vonatkozó utasításokban bekövetkezett minden változásról, megjelölve a szerződésben tett módosításokat.

A kifizetőhelyek haladéktalanul és az elszámolást meg nem várva továbbítják az ilyen információkat és a kapcsolódó igazoló dokumentumokat a Parlament releváns szolgálatának.

(1)   A kifizetőhelyek a megválasztás helye szerinti tagállamban foglalkoztatott minden egyes helyi asszisztensre és a megválasztás helye szerinti tagállambeli gyakornokra vonatkozóan legkésőbb a szóban forgó pénzügyi évet követő év március 31-ig kimutatásokat küldenek a Parlament releváns szolgálata számára a fizetések, adólevonások, munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok, valamint bármely más térítendő kiadások tekintetében felmerült költségekről, különösen a kifizetett előlegek elszámolása céljából. Emellett a képviselőt munkáltatóként megjelölő bizonyítékot kell rendelkezésre bocsássanak arról, hogy az érintett helyi asszisztensek részt vesznek valamely társadalombiztosítási rendszerben, továbbá – amennyiben a nemzeti jog ezt előírja – a munkahelyi balesetekkel szembeni biztosításról szóló igazolást, valamint éves jövedelemkimutatást. Igazolják továbbá, hogy az alkalmazandó nemzeti jogból fakadó minden kötelezettségnek eleget tettek, és a Parlament releváns szolgálatának kérésére benyújtják a jelentéstételi időszakra kiadott valamennyi fizetési kimutatást, valamint a fizetés, a társadalombiztosítási járulékok és az adók megfizetésének igazolását.

A kifizetőhely és a képviselő közötti szerződés megszűnése esetén, valamint a képviselő mandátumának végén az említett kötelezettségeknek legkésőbb három hónapon belül kell eleget tenni.

Az első albekezdésben említett kimutatásokat a kifizetőhely a Parlament által meghatározott előírásokkal összhangban állítja ki.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett kimutatásokat az előírt határidőn belül nem nyújtják be, az összes kapcsolódó kifizetést nem szabályszerűnek kell tekinteni. Az (1) bekezdésben említett kimutatások ellenőrzését követően vagy azok hiányában a Parlament releváns szolgálata értesítést küld a kifizetőhelyeknek és másolatban a képviselőnek arról, hogy a kifizetések szabályszerűek voltak-e, valamint arról, hogy adott esetben mely hiányzó dokumentumokat kell még benyújtani.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett értesítés azt állapítja meg, hogy a kifizetések nem szabályszerűek, az azokkal való elszámoláshoz szükséges dokumentumokat az értesítés napjától számított egy hónapon belül kell benyújtani a Parlament releváns szolgálatához. Amennyiben az említett dokumentumokat az említett határidőn belül nem nyújtják be, a Parlament a 71. vagy a 72. cikket, vagy adott esetben mindkettőt alkalmazza.

(1)   A kifizetőhelyek az alkalmazandó nemzeti jog által meghatározott időtartamig és az érintett parlamenti ciklus végétől számított legalább öt évig köteles a kifizetésekre vonatkozó naplót megőrizni, amelyben tételesen feltünteti a díjazásként, valamint adott esetben az adóként és a munkáltatói, valamint munkavállalói társadalombiztosítási járulékként kifizetett összegeket.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a kifizetőhely szerződésének megszűnésekor valamennyi bérszámfejtési dokumentum hiteles másolatát haladéktalanul továbbítani kell a képviselőnek, valamint az általa választott, képesített szakembernek.

(2)   Az asszisztens tartózkodik minden olyan cselekménytől, amely összeegyeztethetetlen az általa segített képviselő és a Parlament érdekeivel. Az asszisztens haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, amennyiben bármilyen külső tevékenységet kíván végezni – akár díjazás ellenében, akár díjazás nélkül -, vagy ha választáson kíván indulni.

Az asszisztens lakóhelyének a munkahelytől olyan távolságra kell lennie, amely összeegyeztethető feladatai megfelelő ellátásával.

(3)   A képviselő haladéktalanul tájékoztatja a Parlament releváns szolgálatát a foglalkoztatás feltételeinek minden olyan változásáról, amely érinti a parlamenti asszisztensi költségeket, valamint arról, ha asszisztense a 35. cikk g) pontja szerint már bejelentettektől eltérő, külső tevékenységet kíván folytatni vagy indulni kíván valamilyen választáson. A képviselőnek – a megfelelő intézkedések megtételével, amelyek magukban foglalhatják az asszisztens munkaidejének kiigazítását vagy azt, hogy az asszisztens éves szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki – biztosítania kell, hogy a külső tevékenységek vagy a választáson való indulás nem akadályozzák az asszisztenst feladatainak ellátásában, és nem ellentétesek az Unió pénzügyi érdekeivel. A Parlament releváns szolgálata megkövetelheti az érintett asszisztensek vonatkozásában az említett célból tett intézkedések bizonyítékát.

(4)   A választáson indulni szándékozó helyi asszisztens a választási kampányokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően jár el. Megválasztása esetén vonatkozásában a költségek térítése megszűnik, kivéve, ha bizonyítja, hogy mandátuma összeegyeztethető parlamenti asszisztensi feladatainak teljesítésével.

(5)   A képviselő és az asszisztens között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell a (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(6)   A helyi asszisztensekkel kötött munkaszerződésekkel kapcsolatban felmerült költségek akkor téríthetők, ha a minimális munkaidő heti 5 óra, és a teljes munkaidő, beleértve a külső tevékenységekkel töltött időt is, nem haladja meg a heti 48 órát. E bekezdés alkalmazása céljából a 35. cikkben említett, díjazás nélküli tevékenységeket csak akkor kell figyelembe venni, ha a szóban forgó esetben az ilyen tevékenységekért rendszerint díjazás jár.

(1)   A képviselők által a helyi asszisztenseikkel kötött munkaszerződések megszűnésekor felmerült költségek akkor téríthetők, ha:

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett költségek a jogszabályban előírt minimumig és a 29. cikk (4) bekezdésének korlátain belül téríthetők.

(3)   A felek közötti egyedi megállapodásból fakadó, a jogszabály vagy kollektív szerződések által előírtakat meghaladó további költségek a 29. cikk (4) bekezdésének korlátain belül csak a helyi asszisztens foglalkoztatásának utolsó éve szerinti átlagos havi bruttó alapfizetésének megfelelő összeg erejéig téríthetők.

(4)   A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

(5)   Amennyiben a képviselők az alkalmazandó nemzeti munkajog hatálya alatt a megszüntetéssel kapcsolatos költségek tekintetében az asszisztens átlagos havi bruttó fizetésénék háromszorosánál nagyobb összeget kötelesek fizetni az asszisztensnek, az ilyen költségek a szabályosan kiállított, az illetékes nemzeti hatóságok által hitelesített igazoló dokumentumok benyújtása ellenében téríthetők.

(1)   A héával együtt 500 EUR összeget meg nem haladó értékű szolgáltatási szerződések – a szakszolgáltatásokat kivéve – költségeinek térítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(2)   A nyújtott szolgáltatások költségei a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokat részletesen ismertető számlának vagy díjkimutatásnak, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés egy példányának a Parlament releváns szolgálatához történő képviselő általi benyújtása ellenében téríthetők. A számlához vagy díjkimutatáshoz csatolni kell a képviselő arra vonatkozó megerősítését, hogy a szolgáltatás nyújtására ténylegesen sor került. A Parlament releváns szolgálatának kérésére a képviselő a főbb igazoló dokumentumokat is benyújtja.

Ha a szolgáltatások részben vagy teljes mértékben héamentesek, a Parlament releváns szolgálata kérheti a kifizetőhelyet e mentesség jogalapjának megerősítésére.

(1)   Az Elnökség elfogadja a képviselőknek a Parlament által nyújtott belső szolgáltatásokhoz való hozzáférésére és felszereléseknek és létesítményeknek a képviselők részére történő biztosítására vonatkozó szabályokat, különösen az alábbiak tekintetében:

(2)   Az Elnökség elfogadhat olyan rendelkezéseket is, amelyek a Parlament volt elnökei számára hivatali idejük alatt, valamint a volt képviselőknek hozzáférést biztosítanak a Parlament létesítményeihez.

(1)   A képviselők általános költségtérítésre jogosultak a parlamenti tevékenységeik során felmerülő költségek fedezésére.

(2)   A statútum (17) preambulumbekezdésének és 20. cikke (3) bekezdésének megfelelően az általános költségtérítést egyösszegű átalány formájában kell kifizetni.

(3)   A képviselők a kifizetés iránti kérelmük kézhezvételének hónapjától kezdődően jogosultak az általános költségtérítésre.

(4)   A képviselők választhatnak, hogy az általános költségtérítés összegének teljes egészét vagy annak egy részét kapják meg.

(1)   Az általános költségtérítés a képviselők hivatali idejének időtartamára fizethető.

(2)   Az általános költségtérítés havi összege 4 950 EUR.

(3)   Azok a képviselők, akiknek hivatali ideje a hónap 15. napja után veszi kezdetét, az e hónapra járó általános költségtérítésnek csak a felét kapják meg.

(4)   Az általános költségtérítés fele a képviselő hivatali ideje végének hónapját követő három hónapos időtartamra is fizetendő, feltéve, hogy a képviselő legalább hat hónapig volt hivatalban, és nem választották újra.

(1)   Az általános költségtérítés tekintetében valamennyi kifizetést közvetlenül a képviselők részére kell teljesíteni.

(2)   Azon képviselők, akik a parlamenti ciklusban (szeptember 1-től augusztus 31-ig) a Parlament plenáris üléseire fenntartott napok legalább felén távol maradnak, az említett időszakra vonatkozó általános költségtérítés 50 %-át visszatérítik a Parlamentnek.

(3)   Az Elnök a (2) bekezdésben említett távollétek bármelyikét kimentheti rossz egészségügyi állapot vagy súlyos családi körülmények miatt, vagy ha az érintett képviselő az adott időszakban az Elnök, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete által engedélyezett kiküldetésen volt. Az igazoló dokumentumokat a távollét kezdetének napjától számított legfeljebb két hónapon belül kell benyújtani a quaestorokhoz.

(4)   A gyermeket váró képviselő a szülést megelőző három hónapra felmentést kap a Parlament hivatalos ülésein való részvétel alól. A képviselőnek igazolást kell bemutatnia a szülés várható időpontjáról. A képviselő a szülést követő hat hónapra felmentést kap a hivatalos üléseken való részvétel alól. A képviselőnek be kell nyújtania a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(1)   Az általános költségtérítés többek között olyan kiadások fedezésére szolgál, mint az irodaműködési és -fenntartási költségek, az irodai eszközök és dokumentáció, az irodai berendezések költsége, a reprezentációs tevékenységek vagy az igazgatási költségek.

(2)   Ha a képviselők úgy találják, hogy az ezen alkalmazási szabályok vagy a Parlament egyéb szabályai alapján egyéb juttatások formájában biztosított összegek kimerültek, az általános költségtérítést is felhasználhatják az említett juttatások által lefedett tevékenységek közvetlen kifizetésére.

(1)   A képviselők kiadásai kezelésének és nyomon követésének megkönnyítése érdekében a Parlament az általános költségtérítésre elkülönített pénzeszközöket egy, az e juttatásnak szánt számlára utalja, amelyre ezért nem utal át más pénzeszközöket. Egy ilyen számla a mandátummal járó szokásos garanciák hatálya alá tartozik.

(2)   A képviselők kizárólagos felelősséget viselnek az e fejezet alapján kifizetett összegek felhasználásának módjáért.

(3)   A képviselők ezen összegek általuk való felhasználását részleteiben vagy az e cikk (4) bekezdésében felsorolt költségtípusonként maguk vagy külső ellenőr támogatásával szabadon dokumentálhatják, és ezt az információt teljes egészében vagy részben közzétehetik a Parlament honlapján található online oldalukon a Parlament eljárási szabályzata 11. cikkével összhangban.

(4)   A (3) bekezdésben említett költségtípusok a következők:

(5)   Az Elnökség elfogad minden olyan további intézkedést, amelyet szükségesnek tart annak érdekében, hogy segítse a képviselők döntéseinek végrehajtását a (3) bekezdés tekintetében.

(1)   Amennyiben az átmeneti ellátásra jogosult volt képviselők mandátummal bírnak egy másik parlamentben, vagy közhivatalt töltenek be, a nekik járó tiszteletdíj levonásra kerül az átmeneti ellátásból.

(2)   A 2. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az átmeneti ellátásra.

(3)   E cikk alkalmazásában „másik parlament” alatt a tagállamok valamelyikében működő, jogalkotási hatáskörrel rendelkező parlament értendő.

(4)   E cikk alkalmazásában „közhivatal” a következők bármelyikét jelenti:

(1)   Amennyiben a volt képviselő egyaránt jogosult a statútum 13. cikkében említett átmeneti ellátásra és a statútum 14. cikkében említett öregségi nyugdíjra vagy a statútum 15. cikkében említett nyugdíjra, a volt képviselő a kettő közül abban részesül, amelyiket választja. Döntéséről legkésőbb a mandátuma végét követő három hónapon belül értesíti a főtitkárt. E döntés visszavonhatatlan.

(2)   Amennyiben a volt képviselő az átmeneti ellátás folyósítását választja, az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíj kifizetését az átmeneti ellátásra való jogosultság időtartamára fel kell függeszteni.

(1)   A volt képviselő annak érdekében, hogy az átmeneti ellátást megkaphassa, a mandátuma végét követő három hónapon belül kérelmet nyújt be, amelyhez mellékel egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy ellátja-e az ezen alkalmazási szabályok 49. cikkében említett feladatok bármelyikét. Az említett időtartamot követően az átmeneti ellátás igénybevétele a kérelemnek a Parlament releváns szolgálatai által való kézhezvétele hónapjának első napjától hatályos. Az átmeneti ellátásra való jogosultság időtartamát a statútum 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett írásbeli nyilatkozathoz adott esetben mellékelni kell a képviselő 50. cikk (1) bekezdésében említett döntését is.

(3)   Az átmeneti ellátás odaítélése alapjául szolgáló feltételekben bekövetkező bármely olyan változásról, amely a volt képviselő ezen ellátásra való jogosultsága megváltozását eredményezheti, haladéktalanul értesíteni kell a Parlament releváns szolgálatát. Kétség esetén a főtitkár felkérheti az érintett volt képviselőt, hogy nyújtsa be észrevételeit.

(4)   Amennyiben a nyilvánosság számára elérhető forrásokból ellenőrizhető tények alapján a főtitkár tudomást szerez arról, hogy a volt képviselő a 49. cikkben említett feladatok bármelyikét ellátja, felfüggeszti az átmeneti ellátás kifizetését, és erről megfelelően tájékoztatja az érintett volt képviselőt.

(5)   A volt képviselő bármikor lemondhat az átmeneti ellátásra való jogosultságáról. Erről a döntésről értesítenie kell a főtitkárt.

(1)   Azok a képviselők, akik mandátumukat legalább egy teljes éven keresztül gyakorolták, hivatali idejük megszűnését követően élethossziglan öregségi nyugdíjra jogosultak, amely a hatvanharmadik életévük betöltését követő hónap első napjától folyósítandó, a statútum 14. cikkében említetteknek megfelelően.

A volt képviselőknek vagy jogi képviselőiknek – a vis maior eseteit kivéve – a jogosultság kezdetétől számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó kérelmüket. E határidőt követően az öregségi nyugdíj igénybevétele a kérelem kézhezvétele hónapjának első napjától hatályos.

(2)   Az öregségi nyugdíj kifizetését fel kell függeszteni minden olyan nyugdíjigénylő esetében, akit a Parlament képviselőjévé újraválasztanak. Az új mandátum következtében szerzett öregségi nyugdíjjogosultságok hozzáadódnak az újraválasztást megelőzően szerzett öregségi nyugdíjjogosultságokhoz. Az öregségi nyugdíj folyósítása újrakezdődik, amikor a képviselő lemond mandátumáról.

(3)   Ha egy képviselő több mandátumát közbeeső időszak választja el, az öregségi nyugdíj kiszámítása céljából valamennyi mandátum időtartamát össze kell adni.

(1)   A volt képviselő által az európai parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben gyakorolt mandátum alapján kapott öregségi nyugdíj levonandó a statútum 14. cikke szerinti nyugdíjból.

(2)   E cikk alkalmazásában a „másik parlament” a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament.

(3)   A számításnak a két nyugdíj adólevonás előtti összegén kell alapulnia.

(4)   Azok a volt képviselők, akik az európai parlamenti mandátumukkal egy időben valamely másik parlamentben gyakorolnak mandátumot, kötelesek bejelenteni azt az öregségi nyugdíjat, amelyre a másik parlamentben betöltött mandátumuk alapján jogosultak.

(1)   Az a képviselő, aki az 59. cikkben előírt eljárással összhangban elismert teljes rokkantságtól szenvedve hivatali ideje fennmaradó idejére feladatai ellátásában akadályozott, és ezért lemond, rokkantsági nyugdíjra jogosult, amelynek folyósítása – az e cikk (3) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül – az említett lemondás hatálybalépésének napjától kezdődik.

(2)   A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a képviselő a rokkantságot megállapító határozatnak részére történő hivatalos közlésétől számított három hónapos határidőn belül nem nyújtja be lemondását.

(3)   A képviselő rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága azon parlamenti ciklus végével kezdődik, amelynek során a rokkantság bekövetkezett, amennyiben:

(1)   A rokkantsági nyugdíj összege minden olyan teljes évre, amelyben a mandátumot gyakorolták, a képviselői statútum 10. cikkében említett tiszteletdíj 3,5 %-a, valamint minden további teljes hónap után az említett összeg egytizenketted része, de az említett tiszteletdíj legalább 35 %-a és legfeljebb 70 %-a.

(2)   A rokkantsági nyugdíj kiszámítására az öregségi nyugdíj kiszámítására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(1)   A volt képviselő által az európai parlamenti mandátummal egy időben valamely másik parlamentben gyakorolt mandátum alapján kapott rokkantsági nyugdíj összege levonandó az 55. cikk alapján folyósítandó rokkantsági nyugdíjból.

(2)   E cikk alkalmazásában a „másik parlament” a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott parlament.

(3)   Azok a volt képviselők, akik az európai parlamenti mandátumukkal egy időben valamely másik parlamentben mandátumot gyakoroltak, kötelesek bejelenteni azt a rokkantsági nyugdíjat, amelyre a másik parlamentben betöltött mandátumuk alapján jogosultak.

(1)   A képviselő vagy törvényes képviselője a Parlament elnökéhez nyújtja be a rokkantság miatti nyugdíjazás iránti kérelmet, orvosi igazolást mellékelve és feltüntetve a képviselőnek a 60. cikkben említett rokkantsági bizottságban történő képviseletére felkért orvos nevét.

(2)   A 60. cikkben említett rokkantsági bizottság a főtitkár által történő összehívását követő három hónapos határidőn belül – a Parlament által kibocsátott megbízásával összhangban – indokolással ellátott orvosi jelentést terjeszt elő, amelyben értékeli, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságnak az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételei teljesülnek-e. A főtitkár ezt a határidőt kivételes esetekben meghosszabbíthatja.

(3)   Ha az orvosi jelentés következtetése szerint az érintett képviselő rokkantság okán nyugdíjazásra jogosult, a Parlament elnöke megerősíti a képviselő rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát és tájékoztatja őt erről a határozatról, egyúttal lemondásra kéri fel. Ha az orvosi jelentés következtetése szerint az érintett képviselő nem jogosult rokkantság okán nyugdíjazásra, az Elnök tájékoztatja az érintett képviselőt a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(1)   A rokkantsági bizottság három orvosból áll:

Amennyiben a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem születik megegyezés a harmadik orvos kijelöléséről, akkor a harmadik orvost a Parlament kérésére az Európai Unió Bíróságának elnöke hivatalból kijelöli.

(2)   A rokkantsági bizottság munkájából felmerülő költségek – ideértve az utazási költségeket is – a Parlament viseli.

(3)   A képviselő benyújthat a rokkantsági bizottságnak minden olyan jelentést vagy igazolást, amelyet a kezelőorvosa vagy bármely olyan szakorvos állított ki, akit megfelelőnek talált arra, hogy konzultáljon vele.

(4)   A rokkantsági bizottság eljárása titkos.

(1)   Azok a volt képviselők, akik már nem felelnek meg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeinek, elveszítik az említett nyugdíjra való jogosultságukat.

(2)   Amíg a volt képviselő el nem éri a hatvanharmadik életévét, a Parlament előírhatja számára, hogy egy kijelölt orvossal ötévente vizsgáltassa ki magát annak ellenőrzése végett, hogy továbbra is teljesülnek-e a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételei.

(3)   Az említett vizsgálatot a (2) bekezdésben megjelölt időpont előtt is le lehet folytatni, különösen, ha a Parlament olyan információhoz jutott, hogy a volt képviselő díjazás ellenében lát el feladatokat. Ezt a helyzetet, ha erre lehetőség van, a nyilvánosság számára elérhető forrásokból ellenőrizhető tények alapján kell felmérni, az egyes eset körülményei fényében és olyan vizsgálatot követően, amelynek során minden félnek lehetősége volt érveit előterjeszteni és a másik fél érveire válaszolni.

(4)   A rokkantsági bizottság a vizsgálatot lefolytató orvos javaslatára megállapíthatja, hogy a volt képviselő egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy vonatkozásában már nem teljesülnek a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

(5)   A rokkantsági nyugdíj megszüntetésére vonatkozó határozatot a rokkantsági bizottság következtetései alapján a Parlament elnöke hozza meg. Az 59. és 60. cikkek értelemszerűen alkalmazandók. Ha a volt képviselő nem jelöl ki orvost a rokkantsági bizottságban való képviseletére, akkor a 60. cikk (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni.

(1)   Annak a képviselőnek vagy volt képviselőnek, aki elhalálozásakor öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy a jövőben erre jogosulttá vált volna, a túlélő házastársa és eltartott gyermekei túlélő hozzátartozói, valamint árvasági nyugdíjra jogosultak.

(2)   E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása céljából a nem házastársi kötelékben élő, állandó élettárs a házastárssal azonos bánásmódban részesül, feltéve, hogy a pár valamely tagállam illetékes hatósága által kiállított hivatalos dokumentumot mutat be, amely elismeri a házastársi köteléken kívüli állandó élettársi státuszukat.

(3)   „Eltartott gyermek” a képviselő vagy volt képviselő törvényes, természetes vagy örökbe fogadott gyermeke, vagy a képviselő vagy volt képviselő házastársának törvényes, természetes vagy örökbe fogadott gyermeke, akinek eltartásáról ténylegesen a képviselő vagy volt képviselő gondoskodott. Ugyancsak „eltartott gyermek” a képviselő vagy volt képviselő már megfogant, de még meg nem született gyermeke, vagy az a gyermek, akinek örökbefogadása iránt a képviselő vagy a volt képviselő elindította az eljárást, és akinek örökbefogadása a képviselő elhalálozása után zárul le.

(1)   A túlélő hozzátartozói nyugdíj és az árvasági nyugdíj maximális összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj azon összegét, amelyre a képviselő a parlamenti ciklus végén jogosult lett volna, figyelembe véve az elhalálozás napja és az említett parlamenti ciklus végének napja közötti időszakot is.

(2)   Volt képviselők esetében a túlélő hozzátartozói nyugdíj és az árvasági nyugdíj maximális összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj azon összegét, amelyben a képviselő részesült vagy amelyre egyébként jogosult lett volna.

(3)   A túlélő házastárs számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az e cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett összeg 60 %-a, de legalább a statútum 10. cikkében említett tiszteletdíj 30 %-a, még abban az esetben is, ha ez utóbbi összeg meghaladja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegeket.

A túlélő házastársnak a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságát az említett házastárs újbóli házasságkötése nem érinti. A túlélő házastárs nem jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, ha az egyedi eset körülményei kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a házasságot a nyugdíj megszerzésének kizárólagos céljából kötötték meg. E helyzetet, ha erre lehetőség van, a nyilvánosság számára elérhető forrásokból ellenőrizhető tények alapján kell felmérni, minden egyes eset körülményei fényében és olyan vizsgálatot követően, amelynek során minden félnek lehetősége volt érveit előterjeszteni és a másik fél érveire válaszolni.

(4)   Az eltartott gyermek számára járó árvasági nyugdíj összege az (1) vagy (2) bekezdésben említett összeg 20 %-a.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve, amennyiben az eltartott gyermekek száma meghaladja a kettőt, az egyes eltartott gyermekeknek járó nyugdíjat úgy kell meghatározni, hogy az (1) vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett maximális összeg 40 %-ának megfelelő összeget elosztják az eltartott gyermekek számával.

(6)   A fizetendő nyugdíj legmagasabb összegét adott esetben a házastárs és az eltartott gyermekek között a (3), (4) és (5) bekezdésekben meghatározott százalékos arányoknak megfelelően kell megosztani.

(7)   A (4) és (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben nincs túlélő házastárs, a nyugdíj minden egyes eltartott gyermek számára az (1) vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett maximális összeg 20 %-ával egyenlő. Azokban az esetekben azonban, amikor az eltartott gyermekek száma meghaladja az ötöt, az (1) vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett maximális összeget egyenlően kell elosztani az árvasági nyugdíjra jogosult eltartott gyermekek között.

(1)   A túlélő hozzátartozói nyugdíjat vagy az árvasági nyugdíjat a képviselő vagy a volt képviselő elhalálozása napját követő naptári hónap első napjával kell megítélni.

(2)   A jogosult halála esetén, a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság a jogosult elhalálozása hónapjának végével lejár.

(3)   Az árvasági nyugdíjra való jogosultság azon hónap végével lejár, amelyben az eltartott gyermek a 21. életévét betölti.

Az árvasági nyugdíjra való jogosultság azonban meghosszabbodik az eltartott gyermek oktatása vagy szakképzése időtartamára, legkésőbb azon hónap végéig, amelyben a gyermek a 25. életévét betölti.

Az árvasági nyugdíj továbbra is fizetendő azon eltartott gyermek részére, aki betegsége vagy gyenge egészségügyi állapota miatt nem képes magát eltartani. A betegséget vagy gyenge egészségügyi állapotot a Parlament orvosának el kell ismernie. A jogosult vitathatja az orvos döntését, a személyzeti szabályzat II. mellékletének 3. részében említett, a rokkantsági bizottságra vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban felállított bizottság ülését kérve.

Ez a jogosultság megszűnik, ha az eltartott gyermek képessé válik önmaga eltartására. A Parlament az eltartott gyermek számára előírhatja azt, hogy egy kijelölt orvossal ötévente vizsgáltassa ki magát annak ellenőrzése végett, hogy továbbra is teljesülnek-e az árvasági nyugdíjjogosultságra vonatkozó feltételek.

(4)   A nyugdíjra jogosult túlélő házastársaknak és eltartott gyermekeknek nyugdíjjogosultságuk kezdetétől számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk a nyugdíjfizetés iránti kérelmüket. Az említett időtartamot követően a nyugdíj igénybevétele a kérelemnek a Parlament releváns szolgálata általi kézhezvétele hónapjának első napjával hatályos.

(1)   Ezen alkalmazási szabályok végrehajtásának, és az alkalmazási szabályok hatálya alatt benyújtott bármely kifizetés iránti kérelemnek meg kell felelnie a költségvetési rendeletnek.

(2)   Amennyiben ezen alkalmazási szabályok a Parlament és harmadik felek közötti szerződés megkötéséről rendelkeznek, a szerződések aláírására az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő rendelkezik felhatalmazással.

(1)   Az I. cím 4., 5. és 6. fejezetei alapján kifizetett összegek kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozására használhatók, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására.

(2)   Az ezen alkalmazási szabályok alapján rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásával összefüggésben a képviselők nem járhatnak el olyan módon, amely saját érdekeiket szembe állítja az Unió érdekeivel.

Összeférhetetlenség áll fenn abban az esetben, ha a képviselő eljárását családi, érzelmi, gazdasági érdekek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdekek befolyásolják.

(3)   Bármely fel nem használt összeget – az egyösszegű átalány formájában juttatottak kivételével – a képviselők visszafizetik a Parlamentnek.

(1)   Ezen alkalmazási szabályok hatálya alatt a kifizetéseket banki átutalással kell teljesíteni az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvével (12) összhangban. A Parlament viseli a fizető fél által fizetendő díjakat. Minden egyéb díjat a kedvezményezett fizet.

(2)   A kifizetéseket euróban kell teljesíteni, kivéve, ha a kedvezményezett megválasztása vagy lakóhelye szerinti tagállamának pénzneme nem az euró, és az említett tagállam pénznemében kéri a kifizetés egészét vagy egy részét.

(3)   Az euró és más pénznemek közötti átváltásra a költségvetési rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott havi elszámolási árfolyamon kerül sor.

(4)   A parlamenti asszisztensi költségekre vonatkozó kifizetések tekintetében – a (3) bekezdéstől eltérve –az euró és más pénznemek közötti átváltásra az euró előző év decemberére vonatkozó havi elszámolási árfolyamán kerül sor. A parlamenti ciklus folyamán a képviselő rendelkezésére bocsátott térítés eurótól eltérő pénznemben kifejezett, maximális havi összege azonban az éves indexálás és az Elnökség által elhatározott emelések figyelembevételét követően nem lehet alacsonyabb az előző évre meghatározott maximális havi összegnél.

(1)   Hivatalba lépésekor minden képviselő közli a Parlament releváns szolgálatával a statútum 10. cikkében meghatározott tiszteletdíj, az egyéb juttatások és az egyéb költségek térítése tekintetében a kifizetések fogadására szánt, az Unió egyik tagállamában a nevére szóló egy vagy több bankszámlára vonatkozó adatokat (pl. IBAN-szám és az érintett bank BIC-kódja (SWIFT) és címe).

A képviselő, volt képviselő vagy jogutódjai ellentétes utasítása hiányában a statútum 10. cikkében meghatározott tiszteletdíj fogadására nyitott bankszámlára kerülnek kifizetésre az átmeneti ellátás és a nyugdíjak is.

(2)   A képviselőtől eltérő személynek történő mindennemű kifizetés feltétele a kedvezményezett bankja által kiállított olyan dokumentum benyújtása, amely igazolja, hogy a kedvezményezett a tulajdonosa azon számlának, amelyre a kifizetést teljesíteni kell, és amely tartalmazza az IBAN-számot, valamint a bank BIC-kódját (SWIFT) és címét.

(3)   A parlamenti asszisztenciával kapcsolatos kifizetések tekintetében a képviselő továbbítja a személyzet tagjának bankszámlaadatait a kifizetőhelynek vagy adott esetben a Parlament releváns szolgálatának. A személyzet tagjának bankszámláját az Unió egyik tagállamában kell megnyitni. A kifizetéseket abban a pénznemben kell meghatározni, amelyben a személyzet tagjának a fizetését vagy díjazását rögzítették.

A kifizetőhely továbbítja a személyzet tagja bankszámlájának adatait a Parlament releváns szolgálatának.

(1)   A statútum 10. cikkében meghatározott tiszteletdíjat, az átmeneti ellátást és a nyugdíjakat a tárgyhónapra a hónap 15. napján kell kifizetni. Az általános költségtérítést a tárgyhónapra a hónap első napján kell kifizetni.

(2)   A parlamenti asszisztensi költségek tekintetében a kifizetéseket a kifizetőhely részére a tárgyhónapra a hónap 15. napján kell teljesíteni.

Az említett kifizetések vonatkozásában a képviselő által a megelőző hónap 25. napjáig adott utasításokat veszik figyelembe.

(3)   Egyéb költségek az ezen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok benyújtása ellenében téríthetők.

A Parlament releváns szolgálatának kérésére a nyugdíjjogosultak orvos vagy illetékes hatóság által kiállított igazolás formájában életbenléti igazolást nyújtanak be.

(4)   Az ezen alkalmazási szabályokban előírt dokumentumok benyújtására nyitva álló határidők a következők:

(5)   A főtitkár a szokásos útiköltségek, valamint az ellátási költségek tekintetében az előleg formájában történő kifizetésekre vonatkozóan különös rendelkezéseket állapíthat meg.

(1)   Ha egy képviselő, volt képviselő, jogutódjaik vagy kifizetőhelyeik egyike nem felel meg ezen alkalmazási szabályoknak vagy a KKJ-szabályzatnak, az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben megszüntetheti az érintett kifizetéseket.

(2)   Az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő először írásban értesíti az érintett személyt a szóban forgó kifizetések megszüntetésére irányuló szándékáról, és lehetőséget biztosít számára, hogy írásban észrevételeket nyújtson be az azokat alátámasztó esetleges bizonyítékokkal együtt. Az ilyen értesítés egy példányát adott esetben valamennyi érintett harmadik félnek is meg kell küldeni.

(3)   Ha az érintett személy az ezen alkalmazási szabályoknak vagy a KKJ-szabályzatnak való megfelelésről nem nyújt be elegendő bizonyítékot, az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatot fogad el a vonatkozó kifizetések megszüntetéséről. Bármely ilyen határozat nem érinti ezen alkalmazási szabályok 72. cikkét.

(1)   Az ezen alkalmazási szabályok vagy a KKJ-szabályzat alapján alaptalanul kifizetett összegeket vissza kell fizettetni az érintett képviselővel vagy volt képviselővel vagy jogutódjaival. A visszafizettetési határozatot a főtitkár fogadja el.

(2)   A visszafizettetési határozat elfogadása előtt a főtitkár írásban értesíti az érintett személyt a beszedési eljárás megnyitásáról, és lehetőséget biztosít számára, hogy írásban észrevételeket nyújtson be az azokat alátámasztó bizonyítékokkal együtt.

(3)   A visszafizettetési határozat elfogadását követően a főtitkár a költségvetési rendelettel összhangban intézkedik a beszedés iránt. A beszedésre vonatkozó intézkedések nem akadályozhatják a képviselőket mandátumuk hatékony gyakorlásában.

(4)   A főtitkár az (1), (2) és (3) bekezdésben biztosított hatáskörét átruházhatja az illetékes főigazgatóra.

(5)   E cikk harmadik felekre is alkalmazandó.

(1)   A 3. cikk (5) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésének d) pontjában, a 20. cikkben, a 22. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, valamint a 44. cikk (2) bekezdésében említett összegeket az Elnökség évente, legfeljebb az előző év októberéhez viszonyított és az Eurostat által közzétett éves uniós inflációs rátával megegyező mértékben indexálhatja.

(2)   Az ezen alkalmazási szabályok 29. cikkének (4) bekezdésében említett összeget az Elnökség szükség esetén évente indexálja az Eurostat által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben megállapított közös index alapján, a személyzeti szabályzat 65. cikke szerint. Az említett indexálás visszamenőleges hatállyal alkalmazható azon év júliusától, amelyre az index vonatkozik.

(1)   A statútum 10. cikkében megállapított tiszteletdíj, az átmeneti ellátás, az ezen alkalmazási szabályok hatálya alá tartozó öregségi nyugdíj vagy a KKJ-szabályzat III. mellékletének hatálya alá tartozó öregségi nyugdíj legfeljebb az érintett összeg egyharmad részéig zár alá vehető, bíróság vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján.

(2)   Ilyen intézkedés végrehajtása céljából a főtitkár ad utasításokat. Ezen utasításoknak megfelelően figyelembe kell venniük az Eurostat által adott esetben az érintett képviselő vagy volt képviselő állandó lakóhelye szerinti államra vonatkozóan meghatározott, utolsóként rendelkezésre álló szegénységi küszöböt, és adott esetben összhangban kell lenniük azzal a követelménnyel, hogy a képviselőknek képesnek kell lenniük mandátumuk hatékony gyakorlására. Bármely ilyen utasítás kiadása előtt az érintett képviselőt meg kell hallgatni.

(1)   Az a képviselő vagy volt képviselő, aki úgy véli, hogy az illetékes szolgálat ezen alkalmazási szabályokat vele szemben helytelenül alkalmazta, panasszal fordulhat a főtitkárhoz.

(2)   Az a képviselő vagy volt képviselő, aki nem ért egyet a főtitkár határozatával, panaszt nyújthat be a quaestorokhoz, akik a főtitkárral való konzultációt követően hoznak határozatot. A panaszt a quaestorok soros elnökéhez kell címezni.

(3)   Ha a panaszeljárásban valamely fél nem ért egyet a quaestorok által elfogadott határozattal, végső határozathozatal céljából panasszal élhet az Elnökségnél. Az ilyen panasznak az (1) és (2) bekezdés szerinti eredeti panaszokkal együtt benyújtott igazoló dokumentumokon kell alapulnia és azt az Elnökhöz kell címezni.

(4)   Az (1), (2) vagy (3) bekezdés szerint előterjesztett panaszokat meg kell indokolni és írásban, az azokat alátámasztó dokumentumokkal együtt kell benyújtani a vitatott határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül.

(5)   A Parlament biztosítja, hogy a panaszosok az általuk benyújtott panaszokról átvételi elismervényt kapjanak.

(6)   Ha a képviselő, miután e cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján panaszt nyújtott be, de mielőtt az illetékes fellebbviteli szerv határozatot hozott, az EUMSZ 263. cikke alapján megsemmisítés iránti keresetet nyújt be a panasz tárgyát képező határozat ellen, a panaszt okafogyottnak kell nyilvánítani, és az eljárást meg kell szüntetni.

Az e cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján benyújtott panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, ha a képviselő azt az EUMSZ 263. cikke alapján benyújtott megsemmisítés iránti kereset benyújtása után terjeszti elő.

(7)   E cikk a képviselők és volt képviselők jogutódaira is alkalmazandó.

(1)   Amennyiben ezen alkalmazási szabályok költségek megtérítése vagy térítése iránti kérelmek benyújtására vonatkoznak, az ilyen kérelmek digitális aláírással, elektronikus formában is benyújthatók.

(2)   Amennyiben ezen alkalmazási szabályok igazoló dokumentumok benyújtását írják elő, az ilyen dokumentumok szkennelt másolatok formájában is benyújthatók, feltéve, hogy a képviselő felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a benyújtott igazoló dokumentumok szkennelt másolatai az eredeti dokumentumokkal megegyeznek.

(3)   Annak érdekében, hogy az igazoló dokumentumok szkennelt másolatainak az eredeti példányokkal való összevetésére irányuló ellenőrzések elvégzése lehetővé váljék, a képviselőknek a megtérítés vagy térítés iránti kérelem benyújtásának évét követő naptári év december 31-ig meg kell őrizniük az eredeti dokumentumokat.

A Parlament releváns szolgálata a szkennelt és az eredeti igazoló dokumentumok egyezésének biztosításáért szúrópróbaszerű ellenőrzésekből álló rendszert hoz létre.

(1)   Ezen alkalmazási szabályok és a KKJ-szabályzat hatálya alatt a Parlament szolgálatai által az értesítéseket a továbbítás hatékonyságát biztosító, bármely rendelkezésre álló eszközzel meg lehet tenni, ideértve az e-mailt vagy bármely más elektronikus eszközt is. A képviselők esetében az e-mailben küldött értesítéseket az olvasási visszaigazolás kézhezvételekor, vagy legkésőbb öt munkanappal az e-mailnek a hivatalos európai parlamenti e-mail-címükre történő kézbesítés visszaigazolása kézhezvételét követően kell érvényesen közöltnek tekinteni.

(2)   Az értesítések céljából a képviselők mandátumuk végén, majd azt követően minden egyes változás alkalmával egy hónapon belül tájékoztatják a Parlamentet e-mail-címükről és állandó lakóhelyük címéről. Ugyanez alkalmazandó a képviselők és volt képviselők jogutódjaira, akik a jogutódlás időpontjában, majd azt követően minden egyes változás alkalmával egy hónapon belül tájékoztatják a Parlamentet e-mail-címeikről és állandó lakóhelyük címeiről.

(3)   A költségvetési rendelet 98. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában a parlamentnek a terhelési értesítés adós részére történő megküldésében való késedelmét az adós magatartása által okozottnak kell tenni, ha az adós e cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozott és annak nem tett eleget.