(1)

Az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve azokat, amelyek állampolgárai az említett kötelezettség alól mentesek. A harmadik országoknak az említett rendelet I. és II. mellékletében foglalt listái tartalmának összhangban kell lennie és maradnia az említett rendeletben meghatározott kritériumokkal. Azon harmadik országokra való hivatkozásokat, amelyek tekintetében az említett kritériumokat illetően megváltozott a helyzet, adott esetben át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

(2)

Az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikke állapítja meg azon kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni azon harmadik országok – eseti értékelés alapján történő – meghatározásánál, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek, illetve e kötelezettség alól mentesek. Az említett kritériumok közé tartoznak az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, a gazdasági előnyök, különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjából, továbbá az Uniónak a releváns harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ideértve különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolásokat, valamint a regionális koherenciát és a viszonosság vonatkozásait.

(3)

Koszovó teljesítette a vízummentességi rendszerre vonatkozó ütemtervének követelményeit. Az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében felsorolt különböző kritériumok értékelése alapján helyénvaló a Koszovó által kiállított útlevéllel rendelkező személyeket mentesíteni a tagállamok területére való beutazás esetén előírt vízumkötelezettség alól. A vízumkötelezettség alóli mentesség biztosítani fogja, hogy az egész nyugat-balkáni régió ugyanazon vízumrendszer hatálya alá tartozzon.

(4)

Koszovót így át kell sorolni az (EU) 2018/1806 rendelet I. mellékletének 2. részéből a II. mellékletének 4. részébe. A vízumkötelezettség alóli mentesség csak a Koszovó által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre alkalmazandó. Az említett vízummentesség addig a napig nem alkalmazható, amelytől az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) megkezdi a működését, vagy 2024. január 1-jéig, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

(5)

A tagállamok Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontjának sérelme nélkül, a vízumkötelezettség alóli mentesség tényleges alkalmazásának kezdőnapját megelőző időszakban fontos, hogy – adott esetben – visszafogadási megállapodások vagy megegyezések kerüljenek megkötésre azon tagállamokkal, amelyek még nem rendelkeznek ilyen megállapodással vagy megegyezéssel. Megkötésük után Koszovónak teljeskörűen végre kell hajtania az említett megállapodásokat vagy megegyezéseket, tiszteletben tartva ugyanakkor az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i egyezményben foglalt visszaküldés tilalmának elvét.

(6)

Koszovó jelentős haladást ért el a vízummentességi rendszerre vonatkozó ütemterve II. fejezetének valamennyi témaköre terén. A migráció jó kezelésének biztosítása és a biztonságos környezet biztosítása érdekében Koszovónak törekednie kell vízumpolitikájának az Unió vízumpolitikájával való további összehangolására.

(7)

A vízumkötelezettség alóli mentesség a Koszovóval fennálló vízummentességi rendszerre vonatkozó ütemterv követelményeinek folyamatos végrehajtásától függ. A Bizottságnak – az (EU) 2018/1806 rendelet szerinti felfüggesztési mechanizmus révén – aktívan nyomon kell követnie az említett követelmények végrehajtását és a vízumpolitika összehangolását. Az Unió az említett mechanizmussal összhangban felfüggesztheti a vízumkötelezettség alóli mentességet, feltéve, hogy teljesülnek az abban meghatározott feltételek.

(8)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Ciprus, illetve Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,