(1)

Az (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) a Bizottság 30,7 %-tól 64,9 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára, valamint 5,1 %-tól 12,1 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Tajvanról származó behozatalra.

(2)

A hatályban lévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránt.

(3)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. október 26-án nyújtotta be a rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények védelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező), amelynek termelése az egyes tompahegesztéses csőszerelvények teljes uniós gyártásnak több mint 25 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(4)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2022. január 26-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó egyes, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(5)

A Bizottság 2022. június 8-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indított a Kínából származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszására vonatkozóan, és e behozatalra nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be (5).

(6)

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó meglévő intézkedéseket kijátsszák. Az (EU) 2023/453 bizottsági végrehajtási rendelet (6) kiterjesztette az intézkedéseket a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára.

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, a tajvani hatóságokat, az ismert importőröket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat, kereskedőket és szövetségeket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyik érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(10)

A Zhejiang Jndia Pipeline Industry Co. Ltd. (a továbbiakban: Zhejiang Jndia), a rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses szerelvények exportáló gyártója, valamint a Kínai Fém-, Ásványi- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCMC) észrevételeket nyújtott be a felülvizsgálati kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban.

(11)

Azon általános állításokat illetően, hogy a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot, a Bizottság megjegyezte, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Zhejiang Jndia és CCCMC által hivatkozott joggyakorlata nem releváns, mivel nem foglalkozik az eljárás megindításához előírt bizonyítási küszöbbel (7). A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott az alaprendelet – a megfelelő jogi norma – 11. cikkének (2) bekezdése értelmében vett vizsgálat megindításához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(12)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy a kérelem alkalmazásában nem indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása, és Kínában nem állnak fenn jelentős torzulások. Ezekkel az állításokkal a (84)–(87) preambulumbekezdés foglalkozik.

(13)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy a kérelmező anélkül javasolta Thaiföldet reprezentatív országként, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna arra vonatkozóan, hogy az megfelel a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak.

(14)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező négy olyan országot vizsgált meg potenciális reprezentatív országként, amelyek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz, nevezetesen Thaiföldet, Indonéziát, Malajziát és Törökországot (8). Mind a négy országról megállapította, hogy rendelkezik olyan ágazattal, amely évente legalább 500 tonna rozsdamentes acél csőszerelvényt exportál (9). A kérelmező a négy ország közül Thaiföldet választotta ki a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állása alapján (10). Thaiföld reprezentatív országként való kiválasztását elegendő bizonyíték támasztotta alá, többek között behozatali és kiviteli statisztikák, a torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források, valamint az ismert, nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információkkal rendelkező gyártókra vonatkozó bizonyítékok.

(15)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította továbbá, hogy Thaiföld nem megfelelő választás. Konkrétan azt állították, hogy a thaiföldi gázárak torzultak, mivel a gázágazatot mindössze két szereplő uralja, és hogy a kérelmező által az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapítása céljából kiválasztott thaiföldi vállalat más termékeket is gyárt, ezért reprezentativitása további tisztázásra szorul.

(16)

A földgázt illetően a Zhejiang Jndia és a CCCMC által szolgáltatott bizonyítékok 2011-re, a felülvizsgálati időszakot tíz évvel megelőző időpontra vonatkoznak (11). Ezenkívül az érdekelt felek nem szolgáltattak bizonyítékot a thaiföldi torzulásokra vonatkozóan, csupán azt állították, hogy a piac torzult, mert azt két szereplő uralja. Ezenkívül a kérelmező a gázra vonatkozó referenciaértéket a Thaiföldre irányuló behozatal árára alapozta. Az érdekelt felek nem fejtették ki, hogy az állítólagos erőfölény miért vezet az importárak torzulásához (12). A Zhejiang Jndia és a CCCMC nem szolgáltatott bizonyítékot a kérelmező által kiválasztott vállalat termékskálájáról, illetve arról, hogy az miért ne lenne megfelelő. Mindenesetre a kérelem elegendő bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az SGA-költségek és a nyereség megállapításához figyelembe vett vállalat a rozsdamentes acél csőszerelvények nyilvánosan hozzáférhető információkkal rendelkező gyártója (13), ami elégséges mértékben indokolta a vizsgálat megindítását.

(17)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította továbbá, hogy a kérelmező nem megfelelően számította ki a rendes értéket, mivel – a kérelemben jelzett módon – Thaiföld esetében nem áll rendelkezésre információ a csomagolásról, az egyéb közvetlen költségekről, a gyártó berendezésekről és az általános üzemi költségekről, ezért a kérelmező az uniós gazdasági ágazat termelési költségei alapján számtanilag képezte ezeket az adatokat.

(18)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Thaiföldre vonatkozóan nem állt a kérelmező rendelkezésére könnyen elérhető információ a csomagolásról, az egyéb közvetlen költségekről, a gyártó berendezésekről és az általános üzemi költségekről. Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az Unióban gyártott és a Kínából exportált rozsdamentes acél csőszerelvények azonos alapvető jellemzőkkel rendelkeznek. A Zhejiang Jndia és a CCCMC nem szolgáltatott ettől eltérő következtetést alátámasztó bizonyítékot. Ezért a rendes érték megállapításához, a Thaiföld és az Unió eltérő gazdasági fejlettségéből adódó esetleges hatást is figyelembe véve a kérelmező abszolút értékek helyett az említett tételeknek az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeihez viszonyított arányát használta fel, és a későbbiekben ezt alkalmazta a Thaiföld mint reprezentatív ország figyelembevételével megállapított torzulástól mentes értékekre.

(19)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC előadta továbbá, hogy a kérelemben a kérelmező nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne. A kár folytatódását illetően az említett felek azt állították, hogy az uniós piaci felhasználás, az uniós gazdasági ágazat termelése és termelési kapacitása, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítési tendenciái a kérelemben foglaltak szerint mind pozitívan alakultak, és összességében a gazdasági ágazatot már nem érte kár, ugyanakkor rámutattak a Covid19-világjárvány által okozott rendkívüli piaci nehézségekre is. Rámutattak továbbá egy jelentős uniós gyártó a Covid19-világjárványt megelőző három évre vonatkozóan közzétett jövedelmezőségi adataira, amelyek az intézkedéseket megalapozó vizsgálat során meghatározott nyereségcél tartományába estek. Ennek alapján előadták, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem éri kár. A kár megismétlődésének valószínűségét illetően a Zhejiang Jndia és a CCCMC előadta, hogy a kérelemben foglaltak értelmében a kár valószínűleg nem ismétlődik meg, mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése következetesen magas, míg a Kínából érkező behozatal piaci részesedése túl alacsony ahhoz, hogy bármilyen hatást gyakoroljon az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(20)

A Bizottság elöljáróban emlékeztet arra, hogy a jelentős kár tekintetében az elegendő bizonyíték meglétének megállapításához többek között az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában leírt érdemleges tényezők vizsgálatára van szükség. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit az uniós gazdasági ágazat helyzetére kihatással lévő releváns (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő tényezők és mutatók is tanúsítanak. Ez értelemszerűen alkalmazandó a hatályvesztési felülvizsgálatokban a folytatódás vagy megismétlődés valószínűségére vonatkozóan végzett elemzésre, amely az intézkedések hatályvesztése esetén előálló helyzetre összpontosít.

(21)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azon állításait illetően, amelyek az uniós gazdasági ágazat termelésének és termelési kapacitásának, értékesítési volumenének és jövedelmezőségének pozitív alakulására vonatkoznak, a Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingellenes intézkedések sok esetben gyakorolnak pozitív hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére, amit a Bizottság szolgálatai természetesen figyelembe vettek az eljárás megindítását megelőző elemzésükben.

(22)

A kérelemben szereplő és a Bizottság által elemzett bizonyítékok szerint a Kínából és Tajvanról származó, az intézkedések hiányában az uniós piacra bejutó, felülvizsgálat tárgyát képező termék mennyisége valószínűleg növekedni fog az említett országokban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitás miatt. A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a minden valószínűség szerint továbbra is az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező volumen valószínűleg az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(23)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC továbbá azt állította, hogy a kérelem nyilvános változata nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat teljesítményének megfelelő értelmezését, mivel a három uniós gyártóra vonatkozóan számos mikrogazdasági mutató titoktartási okokból csak indexált formában jelenik meg.

(24)

Az állítást illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemnek az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes alapvető bizonyítékot és a bizalmasan kezelt adatok nyilvánosságra hozható összefoglalásait, így az érdekelt felek az eljárás során gyakorolhatták a védelemhez való jogukat.

(25)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 19. cikke és a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló egyezmény (14) 6. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a bizalmas információk védelmét abban az esetben, ha a nyilvánosságra hozatal jelentős versenyelőnyhöz juttatná a versenytársakat, vagy rendkívül hátrányosan érintené az adatszolgáltató személyt, vagy azt a személyt, akitől az adott személy beszerezte az információkat. A bizalmas jelleggel közölt információk ezekbe a kategóriákba tartoznak. A kérelmező megfelelően összefoglalta e mellékletek tartalmát, anélkül, hogy érzékeny vállalatspecifikus adatokat közölt volna. A számadatok indexálása teljes mértékben indokolt azokban az esetekben, amikor az Unióban csak nagyon kevés gyártó létezik.

(26)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődését eredményezné, és ezzel eleget tett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek. A kérelem ennek megfelelően teljesítette az eljárás megindítására vonatkozó követelményeket.

(27)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(28)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy három uniós gyártóból álló mintát, amelyek mindegyike más tagállamban található. A Bizottság a mintát az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző helyzetfelmérés keretében a hasonló termékre vonatkozóan bejelentett, a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak uniós termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta a hasonló termék becsült uniós termelésének [56–62] %-át képviselte. A Bizottság 2022. január 26-án az ügy aktájához fűzött feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes mintáról. A feljegyzésben az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(29)

Egyetlen fél sem fogalmazott meg észrevételt. Az említett feljegyzésnek az aktában való elhelyezését követően a kérelmezővel folytatott konzultációk során nyilvánvalóvá vált, hogy a mintába eredetileg felvett gyártók egyike nem alkalmas arra, hogy szerepeljem az uniós gyártók mintájában, mivel a vállalat szempontjából érzékeny okokból nem tekinthető reprezentatív gyártónak a teljes referencia-időszak alatt. A Bizottság ezért szükségesnek ítélte a minta megváltoztatását.

(30)

Az érdekelt felek 2022. február 18-án az ügy aktájához fűzött feljegyzés útján értesültek a módosított mintáról, és felkérést kaptak észrevételeik megtételére. A módosított minta három gyártóból állt – Erne Fittings GmbH (Ausztria), OSTP Finland Oy és OSTP Sweden AB –, amelyek a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének körülbelül [44–50] %-át képviselték.

(31)

Miután egyik fél sem tett észrevételt, a Bizottság 2022. február 28-án az ügy aktájához fűzött feljegyzésben megerősítette a mintát.

(32)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A kért információkat egyik független importőr sem nyújtotta be. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(33)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában és Tajvanon működő összes ismert gyártót és exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét és az illetékes tajvani hatóságokat, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat/exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(34)

Egyetlen kínai gyártó/exportáló gyártó sem nyújtotta be a kért információkat, és/vagy egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. A kínai gyártók tehát nem működtek együtt, ezért a Kínából érkező behozatalra vonatkozó ténymegállapítások pedig az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek.

(35)

Mivel csak egy tajvani exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá a mintába való felvételhez, a Bizottság úgy határozott, hogy Tajvan esetében nincs szükség mintavételre.

(36)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(37)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett uniós gyártóknak és az együttműködő tajvani exportáló gyártónak. Ugyanezeket a kérdőíveket, valamint a független importőröknek szóló kérdőíveket az eljárás megindításának napján közzétette a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (15). A vizsgálat során a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyben az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági adatokat kért.

(38)

Egy tajvani exportáló gyártó, a mintában szereplő három uniós gyártó, valamint a kérelmező küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(39)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket.

(40)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(41)

A Bizottság a következő vállalatok kérdőívre adott válaszait is ellenőrizte távoli egyeztetéssel:

(42)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és a Tajvanról származó, jelenleg az ex 7307 23 10 és ex 7307 23 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7307231050, 7307231055, 7307239050 és 7307239055) alá tartozó, az AISI szerinti 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H, valamint a más szabványok szerinti egyenértékű minőségekhez tartozó ausztenites korrózióálló acélokból készült, tompahegesztéses, nem karimás, készterméknek vagy nem annak minősülő, legfeljebb 406,4 mm legnagyobb külső átmérőjű, legfeljebb 16 mm falvastagságú, belső felületükön legalább 0,8 mikrométer átlagos felületi érdességű (Ra) csőszerelvények (a továbbiakban: rozsdamentes acél csőszerelvények).

(43)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket lényegében csövek vágásával és alakításával állítják elő. Rozsdamentes acélcsövek összeillesztéséhez használják, és különböző formában forgalmazzák, például könyökdarab, szűkítő, T-idom, sapka. A fentiekben meghatározott, tompahegesztéses csőszerelvényeket a felhasználói iparágak és a végső alkalmazások széles körében használják, például a petrolkémiai iparban, az italiparban, az élelmiszer-feldolgozó és a gyógyszeriparban, a hajógyártásban, az energiatermelésben, az erőművekben, az építőiparban és az ipari létesítményekben.

(44)

A 2022. március 3-án tartott meghallgatás keretében az importőrök egy csoportját képviselő Euranimi szövetség megjegyezte, hogy a rozsdamentes acél csőszerelvények piaca természetszerűleg két sajátos, egymást szinte átfedő szegmensre oszlik: az európai és az ázsiai anyagok szegmensére. Hozzátette, hogy bizonyos felhasználási feltételek mellett a végfelhasználók általában európai anyagokat kérnek. Másrészt ázsiai anyagokat használtak többek között korlátozott korróziójú és alacsonyabb hőmérsékletű környezetben.

(45)

A Bizottság megállapította, hogy az észrevételhez nem kapcsolódik konkrét termékkizárási kérelem. Ennek ellenére a Bizottság pontosította, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat keretében nem nyújtható be termékkizárás iránti kérelem.

(46)

2022. augusztus 23-án az Euranimi megismételte korábbi észrevételeit, és azokat műszaki előírásokkal egészítette ki, például közölte, hogy egyes ázsiai anyagok hőkezelést igényelnek, míg az európai anyagok nem. Ezek az észrevételek nem voltak alkalmasak a (45) preambulumbekezdésben foglalt következtetések módosítására.

(47)

Amint arra a jelenleg hatályos intézkedéseket (16) bevezető vizsgálat rámutatott, a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak:

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(48)

A rozsdamentes acél csőszerelvények Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. A Comext (Eurostat) szerint a Kínából származó rozsdamentes acél csőszerelvények behozatalának volumene az uniós piac mintegy 5,6 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 22,9 %-os részarányhoz képest. A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala abszolút értékben 719 tonnát tett ki a felülvizsgálati időszakban, szemben az eredeti vizsgálatban figyelembe vett 3 238 tonnával.

(49)

A (34) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen ismert kínai gyártó/exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(50)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos megállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkon, a rozsdamentes acél csőszerelvények thaiföldi gyártóitól, Thaiföld nemzeti statisztikai hivatalától, tartományi vízügyi hatóságától, energiaügyi minisztériumától, az Eurostat Comext adatbázisából, az ILO statisztikai adatbázisából és a Globális Kereskedelmi Atlaszból (GTA) származó adatokon alapultak (17).

(51)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(52)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(53)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság azt is pontosította, hogy ebben az esetben Kína vonatkozásában Thaiföldet tekinti lehetséges reprezentatív harmadik országnak, azonban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban más, esetlegesen megfelelő országokat is megvizsgál.

(54)

2022. június 24-én a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: a forrásokkal kapcsolatos feljegyzés).

(55)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kénytelen támaszkodni. Ezért a Bizottság az említett feljegyzésben foglaltak szerint a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkat az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokkal együtt kívánta felhasználni.

(56)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról is, hogy Thaiföldet kívánja reprezentatív országként figyelembe venni, valamint azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Thaiföldre mint reprezentatív országra vonatkozó rendes érték meghatározásához fel kíván használni.

(57)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy együttműködés hiányában az egyéb közvetlen költségeket és gyártási általános költségeket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megadott információkra alapozza, és azokat százalékban fejezi ki.

(58)

Arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az SGA-költségeket és a nyereséget két thaiföldi gyártó, a Thai Benkan Co. Ltd. és a Thairungrueng Fitting & Value Co. Ltd. nyilvánosan hozzáférhető információi alapján fogja megállapítani.

(59)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Thaiföld reprezentatív országként való megfelelőségével és forrásaival kapcsolatban, illetve javasoljanak más országokat, feltéve, hogy a vonatkozó kritériumok kapcsán elegendő információt nyújtanak be. A Bizottsághoz észrevételek érkeztek a kérelmezőtől, a Zhejiang Jndia-tól és a CCCMC-től. A kérelmező egyetértett a forrásokkal kapcsolatos feljegyzéssel. A Zhejiang Jndia és a CCCMC észrevételeit az alábbi szakaszokban elemezzük.

(60)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(61)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(62)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a gyártók/exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(63)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (18) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(64)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (19). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (20), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (21). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (22). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (23). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (24), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (25).

(65)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (26) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(66)

A kérelem azt állította, hogy a kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. A kérelem ezzel összefüggésben nemcsak a rozsdamentes acélpiac torzulásaira mutatott rá (a rozsdamentes acél a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítási költségének mintegy 50 %-át teszi ki), hanem azt is állította, hogy e torzulások az összes többi termelési tényezőre – föld, tőke, munkaerő – egyaránt hatnak. Következésképpen a kérelem arra a megállapításra jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a továbbfeldolgozásra szánt rozsdamentes acél belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezek árképzésére is kihat a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(67)

Ennek az álláspontnak az alátámasztására a kérelem hivatkozott számos nyilvánosan elérhető információforrásra, mint például a jelentésre, az EUCCC következtetéseire (27), a kínai acélágazatra vonatkozó közelmúltbeli bizottsági vizsgálatokra (28), az érintett kanadai és ausztráliai hatóságok piacvédelmi vizsgálataira (29), illetve G20-ak keretei között működő, az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum következtetéseire (30).

(68)

Ennek alapján a kérelem a következőket emelte ki:

(69)

Az (52) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(70)

Ezen belül a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban (31). Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át (32). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (33). A konszolidáció keretében kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (34). Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú acélgyártók pontos aránya nem állapítható meg. Jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat az acélipar egyik alágazata, ezért az acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében is irányadónak tekinthetők.

(71)

Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (35), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagágazat-fejlesztési terv, amely szerint az ágazat „megvalósítja a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözését”, és „kialakít egy ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoportot” (36). Tartományi szinten is vannak példák, amelyek azt mutatják, hogy a kínai hatóságok felügyelni és irányítani kívánják az ágazat fejlődését: Shandongban például nemcsak „az acélipar ökológiájának építésére […], gyártóparkok létrehozására, az ipari lánc bővítésére és ipari klaszterek létrehozására” irányuló szándék van, hanem célkitűzés az is, hogy az acélipar „tartományunkban, sőt az egész országban […] az átalakulás és a korszerűsítés példájával járjon elöl” (37).

(72)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak. Példaként megemlíthető, hogy a Baowu igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára is, a vezérigazgató pedig a pártbizottság titkárhelyettese (38). Ugyanez a helyzet áll fenn a Baosteelnél is: az igazgatótanács elnöke tölti be a pártbizottság titkárának tisztségét, míg az ügyvezető igazgató a pártbizottság titkárhelyettese (39). Általánosabban elmondható, hogy – tekintettel a KKP vállalatokon belüli jelenlétére vonatkozó jogszabályok általános alkalmazási körére – nem feltételezhető, hogy a kínai kormány azon képessége, hogy a vállalatokban való állami jelenlét révén beavatkozzon az árakba és a költségekbe, másképpen mutatkozna meg a felülvizsgálat tárgyát képező termék esetében, mint az általában vett acélágazatban.

(73)

A csőszerelvény-ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A következő példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatának működésébe. Vállalati dokumentumaikban a csőszerelvény-gyártók kihangsúlyozzák a pártépítő tevékenységeket; így tesz például a Zhejiang Good Fittings Co., Ltd. is, amely a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló jelentésében a KKP-szervezet építését a vállalat társadalmi kultúrájának fejlesztése érdekében tett intézkedésnek tekinti (40). A KKP beavatkozása a regionális ipartestületek, például a sanghaji csőipari testület szintjén is megfigyelhető (41). A testület 2019-ben a következőkről számolt be a honlapján: „Április 17-én délután […] a Sanghaji Ipari és Gazdasági Szövetség pártbizottságának titkárhelyettese a pártbizottsági hivatal érintett munkatársaival együtt látogatást tett a testületnél, hogy megvizsgálja a pártépítést és a testület munkáját […]. Ezután a [testület] elnöke beszámolt a [KKP] titkárának […] a testület pártépítő munkájáról. A testület elnöke megállapította, hogy a testületnél a pártépítés két szintre összpontosul. Egyrészt a vertikális szintre, vagyis a testület párttagozatának létrehozására. […]. Az új párttagok számának alakulása kezdeti eredményeket mutat. A második a horizontális szint, amelynek célja, hogy az igazgatói szintű pártépítő munka eredményes legyen. Az elmúlt években a testület elnöki hivatala az igazgatótanáccsal együtt csereprogramokat szervezett a központi kormányzat szellemének tanulmányozása [és annak] érdekében, hogy közvetítse a városi pártbizottságnak a pártépítéssel kapcsolatos igényeit” (42). Hasonlóképpen, a testület közelmúltbeli jelentése szerint: „2021-ben a testület párttagozata átkerült az Önkormányzati Ipari és Gazdasági Szövetség pártbizottságához. A testületnek kezdeményeznie kell az Ipari és Gazdasági Szövetség vezetésének és iránymutatásának elfogadását, mind a párttal, mind a kormányzattal kapcsolatos munka tekintetében. Miután [a szövetség elnöke] felkereste a testületet, hogy megvizsgálja az elmúlt évben végzett munkát és ahhoz iránymutatást adjon, a testület fokozta a közös munka intenzitását, és azt arra használta fel, hogy vezető szerepet töltsön be a tagegységek technológiai fejlődésében és innovatív fejlődésében, megvalósítva a tagok és a testület mindenki számára előnyös fejlődését” (43).

(74)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Noha a Bizottság a vizsgálat során nem azonosított konkrét, kifejezetten a csőszerelvény-ágazat fejlesztését meghatározó szakpolitikai dokumentumokat, ezen ágazat számára előnyös az acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata.

(75)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (44). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A 2021 márciusában elfogadott tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (45). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (46). Továbbá az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus (2019. évi kiadás) (47) az acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja. Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(76)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a csőszerelvény-ágazatban való, a (64) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(77)

A csőszerelvény-ágazatra a (64) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (48).

(78)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (64) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(79)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a csőszerelvény-gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(80)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a rozsdamentes acél csőszerelvények belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(81)

A kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. 2022. március 9-én azonban a vizsgálat megindításával kapcsolatos beadványaiban a Zhejiang Jndia és a CCCMC párhuzamos észrevételeket nyújtott be, amelyekben azzal érvelt, hogy egyrészt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO gyakorlatával, másrészt pedig, hogy a kínai acélágazatban semmi esetre sem állnak fenn jelentős torzulások. A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésre válaszul benyújtott, 2022. július 7-i észrevételeiben mindkét fél megismételte álláspontját.

(82)

Konkrétabban az első érvet illetően a felek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a WTO dömpingellenes megállapodása (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) nem ismeri el a jelentős torzulások fogalmát a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében, amely csak akkor engedi meg a rendes érték kiszámítását, ha a szokásos kereskedelmi forgalomban vagy meghatározott piaci helyzetben nem kerül sor értékesítésre. A felek megjegyezték, hogy a jelentős torzulások fogalma nem tartozik a rendes érték számtani képzését megengedő kategóriák egyikébe sem. Az EU tehát a felek véleménye szerint olyan fogalmat vezetett be, amely nem létezik a WTO jogában. Ennek kapcsán a felek a WTO más tagjai által is felvetett aggályokra, különösen az EU – Költségkiigazítási módszerek II. (Oroszország) ügyre (DS494) hivatkoztak. Ennek megfelelően a felek úgy ítélték meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása nem egyeztethető össze a WTO-szabályokkal.

(83)

A második érvet illetően a felek rámutattak a jelentős torzulásokra vonatkozó bizonyítékok állítólagos hiányára. A felek szerint a kérelmező és a Bizottság által hivatkozott jelentés nem objektív, és elavult. Ezen túlmenően a felek szerint körkörös érvelés valósul meg azzal, hogy a Bizottság a jelentés alapján von le a jelentős torzulásokra vonatkozó következtetést. A felek továbbá rámutattak arra, hogy az ágazatban nem minden vállalat van állami tulajdonban, és még azok is a szabadpiacon működnek, amelyek valamilyen módon a kormány ellenőrzése alatt állnak. E tekintetben a felek a vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló kínai törvény 6. cikkére hivatkoztak, amely előírja a kormányzat és a vállalkozások szétválasztását. A felek azt is vitatták, hogy Kína csőd- és tulajdonjogi jogszabályai kapcsolódnának a jelenlegi vizsgálathoz, míg az ásványi erőforrásokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv tekintetében a felek azt állították, hogy az csupán iránymutatás, amely nem bír kötelező erővel.

(84)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. Az első érvet illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. Önmagában az, hogy a „jelentős torzulások” fogalma nem szerepel kifejezetten a WTO dömpingellenes megállapodásában, nem korlátozza az Uniót e fogalom alkalmazásában. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére a 2. cikk (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is. Ami a DS 494 ügyet illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a Vitarendezési Testület a WTO-tagok általi határozattal nem hagyta jóvá. Mindazonáltal e vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán.

(85)

A második érvet illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan hozzáférhető, így az érdekelt feleknek bőséges lehetőségük volt arra, hogy megcáfolják vagy kiegészítsék azt, illetve észrevételeket fűzzenek hozzá és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokhoz, továbbá sem a kínai kormány, sem más felek nem terjesztettek elő olyan érveket vagy bizonyítékokat, amelyek cáfolták volna a kínai jelentésben szereplő forrásokat. Ezen túlmenően a Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a jelentésben szereplő főbb szakpolitikai dokumentumok és bizonyítékok, köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó ötéves tervek és jogszabályok, amelyeket a 14. tervezési ciklus megfelelő dokumentumai váltottak fel, a felülvizsgálati időszak alatt relevánsak voltak.

(86)

A Bizottság nem értett egyet azzal az állítással, hogy a kínai vállalatok – függetlenül attól, hogy állami tulajdonban vannak-e vagy sem – a szabadpiacon működnek. A Bizottság megjegyezte, hogy a kínai rendszer jellemzőire vonatkozóan a (63), (64), valamint a (70)–(81) preambulumbekezdésben foglalt elemzésben tett ténymegállapítások – a kérelmező által benyújtott bizonyítékokkal együtt – azt mutatják, hogy a jelentős torzulások az ország egészében és a gazdaság valamennyi ágazatában fennállnak, függetlenül a szóban forgó vállalatok tulajdoni viszonyaitól. Következésképpen a felek tévesen hivatkoznak a vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló kínai törvény 6. cikkére (49) érvelésük alátámasztása céljából. Elegendő annyit mondani, hogy a kormány és a vállalkozások szétválasztása helyett a Kínai Népköztársaság alkotmányának 7. cikke (50) kimondja, hogy „az állami tulajdonú gazdaság, nevezetesen az egész nép tulajdonában lévő szocialista gazdaság a nemzetgazdaság vezető ereje. Az állam biztosítja az állami tulajdonú gazdaság konszolidációját és növekedését”, míg a vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló kínai törvény 7. cikke felhatalmazza az államot, hogy „olyan intézkedéseket hozzon, amelyek előmozdítják az állami tulajdonú tőke központosítását azon fontos iparágakban és kulcsfontosságú területeken, amelyek létfontosságúak a nemzetgazdaság és az állambiztonság szempontjából, optimalizálják az állami tulajdonú gazdaság szerkezetét és szerkezetét, előmozdítják az állami tulajdonú vállalatok reformját és fejlesztését, javítják az állami tulajdonú gazdaság általános minőségét, valamint megerősítik az állami tulajdonú gazdaság irányító erejét és befolyását”. A vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló kínai törvény 36. cikkével együtt, amely szerint „az állami beruházással működő, beruházást megvalósító vállalkozásnak meg kell felelnie a nemzeti iparpolitikáknak”, ezek és más (51) rendelkezések valójában olyan jogi környezetet teremtenek, amelyben a kormányzat és a vállalkozások különválasztása gyakorlatilag nem lehetséges. A Bizottság számára az sem volt érhető, hogy az általánosan alkalmazandó és ezért a felekre is vonatkozó csőd- és tulajdonjogi jogszabályok hogyan ne kapcsolódhatnának a jelenlegi vizsgálathoz. A Bizottság nem értett egyet azzal sem, hogy az ásványi erőforrásokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv kötelező erővel nem bíró iránymutatás lenne csupán. Éppen ellenkezőleg: a kínai tervezési eszközök által kitűzött célok kötelező erővel bírnak, és a hatóságok a közigazgatás valamennyi szintjén figyelemmel kísérik a terveknek a kormányzat megfelelő alsóbb szintjén történő végrehajtását, ezáltal a kormány által stratégiainak vagy más szempontból politikailag fontosnak minősített ágazatokhoz irányítják az erőforrásokat ahelyett, hogy azok eloszlását a piaci erők határoznák meg (52).

(87)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(88)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Zhejiang Jndia és a CCCMC megismételte korábbi észrevételeit, amelyek szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése ellentétes a WTO dömpingellenes megállapodáséval, a rozsdamentes acél csőszerelvények ágazatában nem állnak fenn jelentős torzulások, a Bizottság Kínáról szóló országjelentése elavult, és a kínai szakpolitikai dokumentumok nem bírnak kötelező erővel a piacra nézve.

(89)

A (62) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezés összeegyeztethető az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság álláspontja szerint, ahogyan azt a Fellebbezési Testület a DS473 EU–Biodiesel (Argentína) ügyben tisztázta, az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, így a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszik, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel.

(90)

Azt az állítást, hogy az országjelentés elavult lenne, a (85) preambulumbekezdés átfogóan tárgyalja. A Bizottság továbbá rámutatott arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozó megállapításai a rendelkezésre álló bizonyítékok összességén alapulnak, amelyeknek a jelentés csak az egyik eleme. Ennek kapcsán a Bizottság különösen a (70)–(75) preambulumbekezdésre hivatkozik, amely további, a jelenlegi vizsgálat szempontjából releváns bizonyítékokat ismertet.

(91)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállása nem függ össze azzal, hogy a jelentés tartalmaz-e külön ágazati vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék konkrét piacával kapcsolatos információkat. E tekintetben (amint azt a (63)–(66) és a (77)–(80) preambulumbekezdés is mutatja) a Bizottság e vizsgálat során megállapította, hogy jelentős torzulások állnak fenn a rozsdamentes acél csőszerelvények ágazatában és a kapcsolódó inputágazatokban. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja csak akkor engedi meg a belföldi költségeknek a rendes érték megállapításához való felhasználását, ha e költségekről a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy nem torzultak. E tekintetben azonban nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulástól mentesek lettek volna.

(92)

Először is a kínai kormány által közzétett ötéves tervek nem csupán általános útmutatók, hanem jogilag kötelező erejűek. E tekintetben a Bizottság a jelentés 4. fejezetében hivatkozott a tervek részletes elemzésére, és a 4.3.1. szakaszban külön szakaszt szentelt a tervek kötelező jellegének. A tizennegyedik ötéves terv kifejezetten felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy gondosan hajtsák végre a terveket: „Meg fogjuk erősíteni a tervezésirányítási rendszereket, például a katalógusokat és a jegyzékeket, ezek összeállítását és archiválását, valamint az összehangolást és koordinációt, jegyzékeket és katalógusokat dolgozunk ki például a tizennegyedik ötéves nemzeti szintű különleges tervek számára, előmozdítjuk a nemzeti tervezés integrált vezetői információs platformjára támaszkodó tervarchiválást, és egységes irányítás alá vonjuk a különböző terveket. Kialakítjuk és továbbfejlesztjük a tervezés összehangolására és koordinációjára szolgáló mechanizmusokat, a terv jóváhagyásra történő benyújtása előtt azt összehangoljuk a KKP központi bizottsága és az Államtanács által jóváhagyott tervekkel és a tartományi fejlesztési tervekkel, és biztosítjuk, hogy a nemzeti szintű területrendezés, a különleges tervezés, a regionális tervezés és más tervezési szintek összhangban legyenek a tervvel a fő célok, a fejlesztési irányok, az általános kialakítás, a főbb politikák, a nagyprojektek, valamint a kockázatmegelőzés és -ellenőrzés tekintetében”  (53). Ezenkívül a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv kimondja, hogy „minden településnek jobban kell igazodnia ehhez a tervhez, és az abban foglalt fő tartalmi elemeket és nagyprojekteket be kell építeniük elsődleges helyi feladataikba”, míg „az acélipar és más kulcsfontosságú ágazatok e terv célkitűzései és feladatai alapján egyedi végrehajtási véleményeket dolgoznak ki” (54).

(93)

Ezért a (89)–(92) preambulumbekezdésben szereplő bizonyítékok alapján a Bizottság elutasította a (88) preambulumbekezdésben említett állításokat.

(94)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(95)

Az (54) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a forrásokkal kapcsolatos feljegyzést adott ki, amely ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Thaiföldet választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(96)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kénytelen támaszkodni. A reprezentatív ország kiválasztása a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkon, valamint az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokon alapult, ideértve a GTA-t, a Világbank „Doing Business” című tanulmányát (57), a thaiföldi Energiaügyi Minisztériumot (58), a thaiföldi Tartományi Vízügyi Hatóságot (59) és a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatalt (60).

(97)

Ami a gazdasági fejlettség szintjét illeti, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező négy olyan országot vizsgált meg potenciális reprezentatív országként, amelyek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz. A vizsgált országok Thaiföld, Indonézia, Malajzia és Törökország voltak (61).

(98)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását illetően mind a négy országról megállapította, hogy rendelkezik olyan ágazattal, amely évente legalább 500 tonna rozsdamentes acél csőszerelvényt exportál (62).

(99)

Ami a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állását illeti a reprezentatív országban, felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a négy ország közül Thaiföldet jelölte meg a releváns nyilvános adatok – például a hivatalos importstatisztikák, az energiaárak és a nyilvánosan elérhető pénzügyi információkkal rendelkező ismert termelők – rendelkezésre állása alapján. A kérelmező négy olyan vállalatot azonosított, amelyek rozsdamentes acél csőszerelvényeket gyártanak Thaiföldön (63).

(100)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben kifejtett módon a vállalatok közül kettő veszteséges volt a felülvizsgálati időszakot megelőző két évben, ezért az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti észszerű nyereség megállapításakor nem lehetett figyelembe venni őket. A kérelemben megjelölt másik két vállalat, a Thai Benkan Co. Ltd. és a Thairungrueng Fitting & Value Co. Ltd. a 2020. évre vonatkozóan könnyen elérhető adatokkal rendelkezett, amelyek 1,2 %-ra becsült nyereséget és 32,6 %-os SGA-költségeket mutattak.

(101)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy Thaiföld nem megfelelő reprezentatív ország, helyette inkább Malajzia lenne megfelelőbb választás.

(102)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy sem a Zhejiang Jndia, sem a CCCMC nem állította, hogy Thaiföld ne lenne megfelelő választás. Mindössze annyit jelentettek ki, hogy Malajzia megfelelőbb választás lenne. Azonban sem a Zhejiang Jndia, sem a CCCMC nem nyújtott be, és nem is javasolt forrásokat vagy nyilvánosan hozzáférhető információkat, amelyek alapján a feljegyzésben említett termelési tényezők tekintetében megállapíthatók lennének Malajzia torzulástól mentes értékei. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta az állítást.

(103)

Emellett a Global Trade Alert (64) szerint az USA-ban évek óta dömpingellenes vámok vannak érvényben a felülvizsgálat tárgyát képező termék Malajziából érkező behozatalára vonatkozóan. Emellett a Bizottság 2023. március 3-án kiterjesztette a Kínára kivetett maradék dömpingellenes vámot egyes malajziai gyártókra, amelyekről megállapítást nyert, hogy kijátsszák a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára az (EU) 2017/141 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket. Nem zárható ki, hogy az említett két tényező – például a malajziai piacon működő vállalatok SGA-költségei és nyeresége, a nagy exportpiacokon, például az USA-ban és/vagy az Unióban tanúsított potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi magatartásuk tekintetében – hatással lehet arra, hogy Malajzia megfelelő reprezentatív országnak tekinthető-e, valamint általában véve a felülvizsgálat tárgyát képező termék és adott esetben inputjai malajziai piacának megfelelő működésére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felsorolt elemek miatt Malajzia nem vehető figyelembe reprezentatív országként.

(104)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC előadta továbbá, hogy a Bizottság egyáltalán nem közölt információt a Thaiföldön előállított mennyiségekről.

(105)

A (98) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság megjegyezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem olyan exportstatisztikákat tartalmaz, amelyek szerint Thaiföld (ahogy másik három potenciális reprezentatív ország is) jelentős mennyiségben exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket (65). A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az említett felek nem szolgáltattak bizonyítékot a Thaiföldön ténylegesen előállított mennyiségekről, és még kevésbé közöltek bármilyen összehasonlítást a Malajziában vagy más potenciális reprezentatív országokban előállított mennyiségekkel. Emiatt a Bizottság ezt az állítást megalapozatlannak és lényegtelennek tekintette.

(106)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt is állította, hogy a thaiföldi nyereséghányad túl alacsony ahhoz, hogy észszerűnek lehessen tekinteni. Ezen állítás nyomán előadták, hogy Malajzia jobb választás lenne, és azonosítottak egy olyan gyártót, amely nyilvánosan hozzáférhető, a felülvizsgálati időszakra eső pénzügyi adatokkal rendelkezik.

(107)

A vizsgálat során frissebb adatok váltak elérhetővé a thaiföldi nyereséges vállalatokról. A Bizottság ezért módosította az adatokat. A 2021-re és a jelen vizsgálat felülvizsgálati időszakára vonatkozó aktualizált adatok a két thaiföldi vállalat esetében átlagosan 1,22 %-os nyereséget és 19,64 %-os SGA-költségeket mutattak.

(108)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság elismerte, hogy az ilyen csekély nyereség nem tekinthető észszerűnek. A hatályvesztési felülvizsgálat során azonban nincs szükség a dömping pontos szintjének megállapítására, mivel a vizsgálatnak azt kell megállapítania, hogy a dömping folytatódna-e vagy megismétlődne-e, ha az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ezért ezen az alapon a Bizottság alacsony nyereségszintet is alkalmazhat, ha a dömping már megállapítást nyert. Ez vonatkozik a thaiföldi vállalatok frissebb, felülvizsgált adataira is. A 3.1.2.4. szakaszban látható, hogy a vizsgálat a Thaiföldről származó pénzügyi adatok alapján állapította meg a dömpinget. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. Ezenkívül a malajziai vállalat érdekelt felek által javasolt nyeresége magasabb, mint a thaiföldi vállalatok nyeresége (66). Ezért az állítás elfogadása és a malajziai vállalat adatainak felhasználása csak a rendes érték növekedéséhez és a dömping magasabb szintjéhez vezetne.

(109)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy az egyéb közvetlen költségeknek a kérelemben szereplő, az uniós gazdasági ágazat termelési költségei alapján százalékban kifejezett kiszámítása észszerűtlen, mivel a thaiföldi és az uniós gyártási folyamat eltérő.

(110)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC nem szolgáltatott bizonyítékot a thaiföldi gyártási folyamatra vonatkozóan, így az állítás megalapozatlan volt. Annál is inkább, mivel Zhejiang Jndia és a CCCMC tagjai együttműködhettek volna a vizsgálatban azáltal, hogy megadják termelési költségeiket és a Kínában felhasznált termelési tényezőket, amelyekre a Bizottság a referenciaértékeket alkalmazhatja. Ehelyett úgy döntöttek, hogy nem működnek együtt annak ellenére, hogy a Zhejiang Jndia olyan exportáló gyártó, amely a felülvizsgálati időszakban jelentős mennyiségű rozsdamentes acél csőszerelvényt exportált az Unióba (67).

(111)

A Bizottság ezért a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra támaszkodott. Az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Kínából exportált érintett termék és az Unióban gyártott hasonló termék ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Nincs bizonyíték arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket eltérő eljárással gyártanák az Unióban, Kínában és a megfelelő reprezentatív harmadik országokban.

(112)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy Thaiföld nem megfelelő választás, mivel a varrat nélküli csövek Thaiföldre irányuló behozatalának átlagára nem észszerű. Az érdekelt felek állítása szerint az ár „szokatlan” a különböző szállító országokból Thaiföldre érkező behozatal átlagárai közötti jelentős eltérések miatt. Azzal érveltek, hogy az átlagár észszerűtlenül magas a rozsdamentes acél csőszerelvényt gyártó más országokba vagy blokkokba, például Malajziába, Indiába és az Unióba irányuló behozatal áraihoz képest. Azzal érveltek továbbá, hogy a referenciaár – nemcsak az input, hanem a hasonló késztermék esetében is – magasabb, mint az uniós tagállamok egymás között alkalmazott árai. Az érdekelt felek szerint „a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a bizonyos országokból származó thaiföldi varrat nélküli csövek importárai miért rendellenesek, és ki kell zárnia vagy ki kell igazítania ezeket a rendkívüli árakat”.

(113)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A (97)–(100) preambulumbekezdésben ismertetett okokból Thaiföld megfelelő reprezentatív ország. Az érdekelt felek nem tudták bizonyítani, hogy a Bizottság által felhasznált adatok nem az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében vett „megfelelő előállítási költségekre” vonatkoztak. Csupán azzal érveltek – magyarázat nélkül –, hogy az ár más forrásokhoz mérten „rendellenes”, és a Bizottságra hagyták, hogy tárja fel ezen állítólagos rendellenesség okát. Eközben a kínai gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálatban, így a (34) preambulumbekezdésben említett módon a termelési tényezőket az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani. Tekintettel a szóban forgó input Thaiföldre irányuló behozatalának volumenére és a vizsgálat aktájában rendelkezésre álló információkra, a Bizottságnak nem volt bizonyítéka arra, hogy a felhasznált adatok torzultak, vagy hogy olyan inputokra vonatkoznak, amelyek nem felelnek meg a Kínában érvényes költségeknek. Ezenkívül önmagában az a tény, hogy az árak forrásonként eltérőek, és hogy az átlagár más forrásokhoz képest magas, nem teszi az adott árat észszerűtlenné. A fentiekre tekintettel a Bizottság megalapozatlannak találta és elutasította az állítást. Továbbá, bár a Zhejiang Jndia és a CCCMC nem nyújtott be és nem is javasolt a kiigazítást megalapozó vagy alternatív információt, a Bizottság megjegyezte, hogy még a Thaiföldre irányuló behozatal legalacsonyabb értékének (32,81 CNY/kg, Indonézia) alkalmazása is dömping megállapításához vezetne.

(114)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC továbbá azt állította, hogy a tengeri fuvarozást és biztosítást le kell vonni az importárból.

(115)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A reprezentatív országokba érkező inputok importára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a reprezentatív ország belföldi piacán érvényes torzulástól mentes ár helyettesítőjeként szolgál. Ezt az árat a GTA CIF paritáson tartalmazza. Ezért a tengeri fuvarozás és a biztosítás díját – ha vannak – nem helyénvaló levonni, hiszen ellenkező esetben a kapott érték már nem lenne figyelembe vehető a belföldi piacon az inputok árának helyettesítőjeként. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(116)

A fentiek, valamint a Bizottságnak a megfelelő reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatos mérlegelési jogköre fényében a Bizottság megerősítette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumok alapján Thaiföldet választotta megfelelő reprezentatív országként.

(117)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív ország, valamint az érdekelt felek észrevételeinek elemzését követően a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(118)

A fenti elemzés alapján Thaiföld teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként.

(119)

A Zhejiang Jndia és a CCCMC az érdekelt felek tájékoztatását követően megismételte észrevételeit, amelyek szerint Malajzia megfelelőbb reprezentatív harmadik ország, mint Thaiföld. A Bizottság a 3.1.2.2.2. szakaszban válaszolt ezekre az állításokra. Thaiföld teljesítette az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében a reprezentatív országra vonatkozóan meghatározott kritériumokat. A (107) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a két thaiföldi vállalat felülvizsgálati időszakra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatait használta fel. Az érdekelt feleknek a varrat nélküli csövek importárával, valamint a tengeri fuvarozási és biztosítási díjak levonásával kapcsolatos észrevételei tekintetében a Bizottság a (113) és (115) preambulumbekezdésben foglalt következtetésekre hivatkozik.

(120)

A felülvizsgálati kérelmen alapuló összes információ figyelembevételével, az érdekelt felek észrevételeinek elemzését követően a Bizottság a következő termelési tényezőket azonosította azok forrásával és torzulástól mentes értékével együtt a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A rozsdamentes acélból készült egyes csőszerelvények termelési tényezői.

(121)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (68) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból származó behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(122)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.1.2.2. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a WTO-tagsággal nem rendelkező országokból a reprezentatív országba érkező behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(123)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben kifejtett módon a Bizottság kizárta a 7306 11 HR-alszám (hegesztett csövek) alá tartozó, 2021 első felében Japánból Thaiföldre irányuló behozatalt érintő statisztikai anomáliát. Érdekelt harmadik felektől e tekintetben nem érkezett észrevétel.

(124)

A gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának meghatározásához a Bizottság a reprezentatív ország importvámját vette tekintetbe a megfelelő szinteken, a behozatali volumen származási országától függően. Ehhez a Bizottság hozzáadta a thaiföldi belföldi szállítási költségeket a Világbank „Doing Business” című tanulmánya alapján (69).

(125)

A Bizottság az előállítási költségen belül elhanyagolható súllyal rendelkező tételeket – például az egyéb nyersanyagokat, a csomagolási költségeket, a közüzemi szolgáltatásokat és a fogyóeszközöket – csoportosította, és a közvetlen költségek százalékában fejezte ki.

(126)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk szerint a rozsdamentes acél csőszerelvények előállítása során csak egyetlen melléktermék, törmelék keletkezik. A torzulástól mentes ár megállapításához a Bizottság a nyersanyagoknál alkalmazott módszer szerint a behozatali vámokat és a belső szállítási költségeket is hozzáadta a Thaiföldre irányuló behozatal átlagárához.

(127)

A munkaerő értékének kiszámításához a Bizottság a rendelkezésre álló, a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivataltól és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettől (ILO) származó adatokat használta fel. A Nemzeti Statisztikai Hivatal negyedéves információkat tesz közzé thaiföldi gazdasági ágazat, régió és terület szerinti bontásban. A Bizottság az ILO 2020. évi legfrissebb rendelkezésre álló statisztikáit (70) is felhasználta a Thaiföldön ledolgozott átlagos heti és havi munkaidő kiszámításához.

(128)

A Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló adatként a Világbank 2020. évi „Doing Business” című tanulmányában közzétett, a megfelelő fogyasztási sávra kWh-ban kifejezett ipari villamosenergia-árakra vonatkozó adatokat használta fel (71).

(129)

A thaiföldi vállalatok (ipari felhasználók) számára megállapított földgázárat az Energiaügyi Minisztérium Energiaügyi, Politikai és Tervezési Osztálya teszi közzé (72). A Bizottság a 2021-re vonatkozóan rendelkezésre álló, a felülvizsgálati időszakra eső adatokat használta fel.

(130)

Az ipari felhasználásra szánt víz thaiföldi árát a Tartományi Vízügyi Hatóság állapította meg (73). A vállalkozások esetében a fizetendő vízdíjat a havi fogyasztástól függően sorolják a megfelelő sávba. A vízfogyasztási költségek kiszámításához a Bizottság a sáv átlagértékét vette alapul.

(131)

Az egyéb közvetlen költségek az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkon alapultak (lásd az (57) és (109)–(111) preambulumbekezdést).

(132)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(133)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a gyártók/exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően a Bizottság a kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott adatok alapján állapította meg a gyártási általános költségeknek a teljes gyártási és munkaerőköltséghez viszonyított arányát.

(134)

Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság két thaiföldi gyártó felülvizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatait használta fel a (107) preambulumbekezdésben megállapított módon.

(135)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(136)

A rozsdamentes acél csőszerelvények hegesztett vagy varrat nélküli csövekből készülhetnek. A Bizottság a varrat nélküli csőszerelvényekre vonatkozó rendes értéket a varrat nélküli csövek referenciaértékének felhasználásával, a hegesztett csőszerelvényekre vonatkozó rendes értéket pedig a hegesztett csövek referenciaértékének felhasználásával állapította meg. A Bizottság továbbá az összes csőszerelvényre vonatkozóan rendes értéket állapított meg a hegesztett és varrat nélküli csövek Thaiföldre érkező behozatalának súlyozott átlagos importára alapján. A következő preambulumbekezdésekben ismertetett módszertan mindhárom esetben azonos, az egyetlen különbség a fő termelési tényező torzulástól mentes értéke.

(137)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a rozsdamentes acél csőszerelvények előállításához felhasznált egyes tényezőkre vonatkozóan a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben.

(138)

Az előállítási költség elhanyagolható súlyú tételeit, például az egyéb nyersanyagokat, csomagolási költségeket, közüzemi szolgáltatásokat és fogyóeszközöket a Bizottság csoportosította, és a felülvizsgálati kérelemben megadott információk alapján a közvetlen költségek százalékában fejezte ki. A Bizottság ezt a százalékos arányt alkalmazta a (137) preambulumbekezdésben megállapított, torzulástól mentes gyártási költségekre.

(139)

Az egyéb közvetlen költségeket ugyanezen az alapon állapította meg. A Bizottság a teljes közvetlen költségnek a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben benyújtott információkon alapuló százalékos arányát alkalmazta a torzulástól mentes közvetlen költségekre.

(140)

A Bizottság ezután a torzulástól mentes gyártási költségeket megnövelte:

(141)

A Bizottság a (137)–(140) preambulumbekezdésben ismertetett módon kiszámított rendes értékből levonta a melléktermék torzulástól mentes értékét.

(142)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(143)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rozsdamentes acél csőszerelvények behozatalára vonatkozó exportárat az Eurostat CIF-adatai alapján határozta meg, amelyeket a tengeri fuvarozási, a biztosítási és a belföldi szállítási költségek levonásával gyártelepi szintre igazított. A Kínából történő szállítás esetében a tengeri szállítási és biztosítási költségek átlagos költsége a felülvizsgálati kérelmen alapult (74). A kínai belföldi szállítás költségeinél a Bizottság „Doing Business” Kínára vonatkozó országjelentését vette alapul (75).

(144)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottságnak nincs információja a termékösszetételről, az Eurostat adatai pedig a rozsdamentes acél csőszerelvényeket típus szerinti megkülönböztetés nélkül, összesítve tartalmazzák. A Bizottság ezért a varrat nélküli és hegesztett csőszerelvényekre vonatkozóan a kérelemben megadott exportárakat is felhasználta, amelyeket az Eurostat CIF-árával megegyező alapon gyártelepi szintre igazított.

(145)

A Bizottság összehasonlította az Eurostat fent megállapított, gyártelepi alapon számított átlagos exportárát az összes csőszerelvény rendes értékével. Ez alapján a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve meghaladta a 100 %-ot.

(146)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelem alapján és a gyártelepi szintre igazított varrat nélküli és hegesztett csőszerelvények exportárait is összehasonlította a varrat nélküli és a hegesztett csőszerelvények rendes értékeivel. Ez alapján a dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a hegesztett csőszerelvények esetében 63,3 %, a varrat nélküli csőszerelvények esetében 100 %. A számítás konzervatív, mivel a Bizottság a kérelemben megadott legmagasabb exportárakat vette figyelembe.

(147)

Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott.

(148)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzerejét.

(149)

Együttműködés hiányában a Bizottság a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információk alapján állapította meg (76), ahol a termelést évi 119 000 tonnára, a termelési kapacitást pedig legalább évi 170 000 tonnára becsülték. A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás ennek alapján 51 000 tonnára becsülhető. Ez a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználás közel négyszerese.

(150)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet felhasználhatnak arra, hogy rozsdamentes acél csőszerelvényeket gyártsanak az Unióba történő exportra, ami az intézkedések hatályvesztése esetén igen valószínűvé teszi a dömpingáron történő kivitel növekedését.

(151)

Az uniós piac vonzerejének meghatározása céljából a Bizottság először összehasonlította az Unióba irányuló kínai export árait a harmadik országok piacain alkalmazott exportárakkal.

(152)

Együttműködés hiányában a Bizottság a 7307 23 HR-alszám (rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények) kínai exportjára vonatkozó, FOB-szintű GTA-statisztikákat (77) használta fel ahhoz, hogy összehasonlítsa az Unióba irányuló kínai export árait a harmadik piacok áraival, valamint az uniós gyártók uniós piacon érvényes átlagos értékesítési áraival. Az Unióba irányuló kínai export átlagára a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal volt magasabb az egyéb harmadik országok piacain alkalmazott árakhoz képest. A Kínából az Unióba teljesített szállítások átlagos tengeri fuvarozási és biztosítási költségeinek az uniós határparitáson számított CIF-árhoz való kiigazítás céljából a felülvizsgálati kérelem alapján történő hozzáadásával (78) a felülvizsgálati időszakban az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export átlagos ára 15,9 %-kal alacsonyabbra adódott az uniós gyártók által az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési árakhoz képest. Ezért vámok hiányában a kínai exportőrök más harmadik országbeli piacok árainál magasabb, de még mindig az uniós gazdasági ágazat árai alatti árakon exportálhattak volna az Unióba, ami az intézkedések hatályvesztése esetén igen valószínűvé teszi a dömpingelt áron történő kivitel növekedését.

(153)

Az uniós piac a mérete miatt is vonzó, a teljes felhasználás ugyanis eléri a 12 819 tonnát.

(154)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban még mindig 5,6 %-os volt (lásd a (48) preambulumbekezdést), ami szintén arra utal, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Ezenkívül a (6) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság megállapította, hogy az intézkedéseket Malajziában végzett összeszerelési műveletek révén kijátsszák. Az intézkedések kijátszásának gyakorlatai azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók érdekeltek abban, hogy korlátozások nélkül hozzáférjenek az uniós piachoz, ami arra enged következtetni, hogy uniós piac vonzó a kínai export számára.

(155)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti, a (147) preambulumbekezdésben megállapított folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását (amelyet a (149)–(154) preambulumbekezdés ismertet), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(156)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Tajvanról érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. között). A Comext (Eurostat) statisztikái szerint a rozsdamentes acél csőszerelvények Tajvanról érkező behozatalának volumene a felülvizsgálati időszakban 203 tonna, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 1 102 tonna volt. A rozsdamentes acél csőszerelvények Tajvanról érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban 1,6 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 7,8 %-os részesedést képviselt az uniós piacon.

(157)

A felülvizsgálatban csak egy tajvani vállalat (a Ta Chen (79)) működött együtt, amely teljes körű választ adott a dömpingellenes kérdőívre. A Ta Chen értékesítése a felülvizsgálati időszakban a rozsdamentes acél csőszerelvények Unióba irányuló tajvani behozatalának 91 %-át tette ki.

(158)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítésének hiánya miatt a Ta Chenre vonatkozó rendes értéket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban úgy számította ki, hogy a vonatkozó terméktípusok előállítási költségeit megnövelte a felmerült SGA-költségekkel és egy észszerű nyereséggel.

(159)

Az SGA-költségek és a nyereség összegét az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontjával összhangban az azonos általános termékkategória vállalaton belüli belföldi értékesítései alapján határozta meg.

(160)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Ta Chen azt állította, hogy az SGA-költségeknek és a nyereségnek a rendes érték kiszámításához használt százalékos arányai, tehát azok, amelyek a vállalat azonos általános termékkategóriában végzett belföldi értékesítésén alapulnak, nem reprezentatívak. A vállalat azzal érvelt, hogy ezek az értékesítések a volumen tekintetében nem reprezentatívak, a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől jelentősen eltérő termékekre vonatkoznak, emellett a hulladékértékesítést is magukban foglalják. A vállalat azt állította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, harmadik országokba exportált termék SGA-költségeit és nyereségét figyelembe kell venni a rendes érték kiszámításához.

(161)

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a Bizottság számára kizárólag az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja adna jogalapot arra, hogy a rendes érték kiszámításához felhasználja az exportértékesítés SGA-költségeit és nyereségét. Az említett jogszabályhely szerint azonban a figyelembe vett nyereséget a „más exportőrök vagy gyártók/termelők által az azonos általános kategóriába tartozó termékek eladásával a származási ország hazai piacán rendesen elért nyereség[hez]” kell hasonlítani. A többi tajvani gyártó együttműködésének hiányában a Bizottság erre vonatkozóan nem gyűjtött megbízható adatokat, különös tekintettel arra, hogy a Ta Chentől elegendő adatot gyűjtött ahhoz, hogy a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontja alapján számítsa ki.

(162)

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a számítás alapjául szolgáló belföldi forgalom a volumen tekintetében reprezentatív volt (a vállalat független értékesítésből származó összforgalmának több mint 25 %-a) főként rozsdamentesacél-termékekre vonatkozott, a fémhulladék értékesítése pedig e forgalomnak csak kis részét tette ki (80). Végül az állítás elfogadása nem befolyásolná a dömping folytatódásával kapcsolatos megállapításokat.

(163)

A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(164)

Az együttműködő exportáló gyártó közvetlenül uniós független vevők számára exportálta termékeit az Unióba.

(165)

A Bizottság ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a felülvizsgálat tárgyát képező, az exportáló ország által exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapította meg az exportárat.

(166)

A rendes érték és az együttműködő exportáló gyártó exportárának összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt.

(167)

A Bizottság a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(168)

Ez alapján kiigazításokat végzett a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. A teljes kiigazítás a Ta Chen által közölt és a helyszínen ellenőrzött tényleges értékeken alapult. Ezek a számadatok megegyeztek a vállalat által a vonatkozó költségtételekre vonatkozóan bejelentett és a konkrét tájékoztatásban közölt adatokkal.

(169)

Említést érdemel, hogy a számítás során a Bizottság elutasította a Ta Chen által kért valutaátváltási kiigazítást. A vállalat arra kérte a Bizottságot, hogy a számla kiállításának napján érvényes átváltási árfolyam helyett a kifizetés napján érvényes árfolyamot vegye alapul. Az alaprendelet kimondja, hogy általában a számla keltét kell alapul venni az átváltási árfolyam megállapításához, de rendkívüli körülmények között korábbi dátum is figyelembe vehető, például a szerződés dátuma. Ugyanakkor az alaprendelet nem szolgáltat jogalapot a számla kelténél későbbi dátum használatára.

(170)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Bizottság a rozsdamentes acél csőszerelvények minden egyes típusára vonatkozóan összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával.

(171)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 39,67 %-ra adódott.

(172)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a harmadik országokba irányuló dömpingelt kivitel meglétét, Tajvan gyártási kapacitását és szabad kapacitását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(173)

A Bizottság a Ta Chen három fő harmadik országbeli exportpiacára, nevezetesen Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba irányuló eladások tekintetében számított dömpingkülönbözetet.

(174)

A Bizottság a (158) és (159) preambulumbekezdésben kifejtett módon számtanilag képezte a rendes értéket.

(175)

Az együttműködő exportáló gyártó Ausztráliába és Kanadába, közvetlenül az említett országokban található független vevők részére exportálta termékeit. A Bizottság ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapította meg az exportárat.

(176)

Mivel az Egyesült Államokba irányuló exportértékesítés a gyártóval kapcsolatban álló importőrön keresztül történt, a Bizottság e számítás céljából az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független vevőnek történő viszonteladási árak alapján számtanilag képezte az exportárat.

(177)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és a harmadik országokkal szemben alkalmazott átlagos exportárakat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(178)

A Bizottság a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(179)

Ez alapján kiigazításokat végzett a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

(180)

Az Egyesült Államokba irányuló értékesítések tekintetében a Bizottság további kiigazításokat végzett a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, valamint a felhalmozódó nyereség tekintetében.

(181)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Bizottság a rozsdamentes acél csőszerelvények minden egyes típusára vonatkozóan összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával.

(182)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a Ta Chen a fő harmadik országbeli piacain dömpingelt értékesítést végzett.

(183)

A tajvani gyártóknak a tajvani termeléssel és a kapacitással kapcsolatos korlátozott együttműködésére tekintettel a Tajvanon rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen a kérelmező és az egyetlen együttműködő tajvani gyártó által benyújtott adatok alapján történt.

(184)

Ezen információk szerint a rozsdamentes acél csőszerelvényeknek Tajvanon legalább kilenc gyártója van, amelyek teljes gyártási kapacitása meghaladja a 22 000 tonnát, a becsült szabad kapacitás pedig 13 000 tonna, amely meghaladja a teljes uniós felhasználást (81).

(185)

A vizsgálat során kiderült, hogy a tajvani exportáló gyártó az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva mintegy 25–45 %-kal alacsonyabb áron exportált a legfontosabb harmadik országbeli piacaira. Emellett alacsonyabbak a tajvani exportáló gyártók Unióba irányuló kiviteli árainál is. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel minden más országhoz képest jóval vonzóbb lehet az exportőrök számára.

(186)

Az uniós piac a mérete miatt is vonzó, a teljes felhasználás ugyanis eléri a 12 819 tonnát.

(187)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a tajvani behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. A behozatal volumene sokkal alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálati időszak alatt, ahhoz azonban elegendő, hogy megbízható képet adjon az intézkedések hatályvesztése esetén várható árképzési magatartásról.

(188)

Emellett a harmadik országokba irányuló kivitel elemzése azt mutatta, hogy a harmadik országok piacain is előfordult dömping.

(189)

Ezenfelül a felülvizsgálati időszakban nagyon jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Tajvanon, mértéke meghaladta a teljes uniós felhasználást.

(190)

Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac a fent kifejtettek szerint mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, azt jelzi, hogy a tajvani kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna (újra) az uniós piac felé.

(191)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping folytatódása valószínű.

(192)

A kérelemben rendelkezésre álló információk alapján a felülvizsgálati időszakban 14 uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(193)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 9 867 tonna volt. A Bizottság a számadatot a mintában szereplő három uniós gyártó kérdőívre adott válaszai és a kérelmező által a makrogazdasági mutatókra vonatkozóan benyújtott kérdőívekre adott válaszok alapján számította ki.

(194)

A Bizottság a (28)–(31) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár folytatódásának vizsgálatára mintavételt alkalmazott. A mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes becsült uniós termelésének megközelítőleg [44–50] %-át képviselték.

(195)

Mivel a mintában szereplő három uniós gyártó közül kettő kapcsolatban áll egymással, az alaprendelet 19. cikke értelmében a bizalmas jelleg védelme érdekében a mikromutatókra vonatkozó valamennyi adatot indexálni kellett.

(196)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak alapján határozta meg: a) a kérelmezőnek a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésére vonatkozó adatai, részben egybevetve a mintában szereplő uniós gyártók által bejelentett értékesítési volumenekkel; b) az Eurostat Comext adatbázisában szereplő adatok a vizsgált terméknek az összes harmadik országból az unióba érkező behozataláról.

(197)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(198)

A felülvizsgálat kimutatta, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 13 %-kal nőtt. A Covid19 2020. évi kitörése negatívan érintette az uniós felhasználást, de az a felülvizsgálati időszak alatt erőteljesen fellendült.

(199)

A (185) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az érintett országokból érkező behozatal volumenét az Eurostat statisztikái alapján határozta meg. Piaci részesedésük a behozatal és a 2. táblázatban foglaltak szerinti uniós felhasználás összehasonlítása alapján került megállapításra.

(200)

Az érintett országokból érkező behozatalok a következőképpen alakultak:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(201)

A Tajvanról érkező behozatal volumene nem tartalmazza a 0 %-os dömpingkülönbözettel rendelkező vállalattól (King Lai) érkező behozatalt (lásd a 79. lábjegyzetet).

(202)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban stabilan alakult, 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban mintegy 1 000 tonna volt. Míg azonban a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése egyaránt nőtt, a Tajvanról érkező behozatal csökkent.

(203)

A Bizottság a behozatal átlagárait az Eurostat statisztikái és az egyetlen olyan tajvani együttműködő exportáló gyártó kérdőívre adott ellenőrzött válasza alapján állapította meg, amelynek az Unióba irányuló exportja a figyelembe vett időszakban a Tajvanról érkező behozatal túlnyomó többségét tette ki. Titoktartási céllal a tajvani importértékek és az érintett országokra vonatkozó összesített adatok tartomány formájában jelennek meg.

(204)

Az érintett országokból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(205)

Az érintett országokból érkező behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt 14 %-kal emelkedtek, ami – különösen a felülvizsgálati időszak alatt – magasabb általános árszintet tükrözött.

(206)

A kínai gyártók közül egy sem, a tajvani exportáló gyártók közül egy működött együtt a vizsgálatban.

(207)

Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság úgy határozta meg az áralákínálást, hogy összehasonlította a) a Kínából a felülvizsgálati időszak alatt érkező behozatal súlyozott statisztikai átlagárait, amelyeket a (136) preambulumbekezdésben kifejtett módon CIF-paritáson állapított meg a szokásos vámtétel, a dömpingellenes vám és a behozatal utáni költségek szerinti megfelelő kiigazítással, valamint b) a három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát.

(208)

Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. Az eredmény nem mutatott áralákínálást.

(209)

A dömpingszámításra vonatkozó, a (137) preambulumbekezdésben ismertetett megközelítéssel összhangban a Bizottság a varrat nélküli és a hegesztett csőszerelvények között különbséget nem tevő statisztikai importárak súlyozott átlaga helyett a kérelemben szereplő, varrat nélküli és hegesztett, könyökdarabok exportárait is felhasználta, amelyeket az uniós határparitáson számított CIF-szintre igazított ki a szokásos vámtétel, a dömpingellenes vám és a behozatal utáni költségek szerinti megfelelő kiigazítással, annak érdekében, hogy elvégezze az áralákínálásra vonatkozó, e két termékcsoportot megkülönböztető kiegészítő számításokat. Az említett árak alapján, azokat az uniós gazdasági ágazat által gyártott, a behozatalnak megfelelő minőségű és formájú termékek átlagáraival összehasonlítva a kínai behozatal nem kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(210)

A Bizottság a dömpingellenes vámok nélküli áralákínálást is kiszámította. A dömpingellenes vámok alkalmazása nélküli alákínálási különbözet 17,7 %, illetve 16,4 % volt.

(211)

A (150) preambulumbekezdésben említett módon az együttműködő exportáló gyártótól, a Ta Chentől érkező behozatal a felülvizsgálat tárgyát képező termék Tajvanról érkező behozatalának 91 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban. A tajvani behozatal felülvizsgálati időszak alatti áralákínálásának értékeléséhez a Bizottság ezért összehasonlította egymással: a) a Ta Chentől érkező behozatal az uniós piacon az első független vevő részére történt értékesítés esetén uniós határparitáson számított CIF-árainak terméktípusonkénti súlyozott átlagát, amelyet a behozatal utáni költségek és (adott esetben) a behozatali vámok és a dömpingellenes vámok szerint megfelelően kiigazított; valamint b) a mintában szereplő három uniós gyártó ugyanazon terméktípusainak az uniós piacon független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre igazított értékesítési árainak súlyozott átlagát.

(212)

Az árakat terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén a tényleges költségek alapján kiigazítva, a mintába felvett uniós gyártók által bejelentett árengedmények és a visszatérítések levonása után hasonlította össze. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezte ki.

(213)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a Tajvanról érkező behozatal több mint 60 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(214)

A Bizottság a Kína és Tajvan esetében alkalmazott módszertan szerint állapította meg a harmadik országokból érkező behozatal volumenét és árait (lásd a 4.3.1. szakaszt).

(215)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(216)

A harmadik országokból érkező behozatalnál a Malajziából és Svájcból érkező behozatal fontos behozatali forrást jelent. A Malajziáról érkező behozatal 45 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Az (5) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság jelenleg kijátszásellenes vizsgálatot folytat a Malajziából érkező behozatalra vonatkozóan.

(217)

A Svájcból érkező behozatal, amely az eredeti vizsgálat során szintén fontos behozatali forrást jelentett, 36 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(218)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(219)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező kérdőívre adott válaszában szereplő adatok és információk alapján értékelte, amelyeket összevetett a kérelemben szereplő információkkal és a mintában szereplő gyártók kérdőívre adott válaszaival, valamint az Eurostat statisztikáival. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte.

(220)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(221)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(222)

A (184) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a bizalmas üzleti információk védelmének érdekében a két uniós gyártóra vonatkozó adatokat értéktartományok formájában kellett szerepeltetni. A pontos adatok bemutatása ugyanis lehetővé tenné az egyik uniós gyártó számára, hogy kiszámolja a másik gyártó pontos termelési adatait, és ebben az esetben fennállna annak a kockázata is, hogy a piaci adatokkal rendelkező egyéb piaci szereplők is így tudnának tenni.

(223)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(224)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 13 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban: a termelés 2018 és 2020 között stabilizálódott, a felülvizsgálati időszak alatt pedig nőtt az uniós felhasználás növekedésének köszönhetően.

(225)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban 18 000 és 19 000 tonna között stabilizálódott.

(226)

Ebből következően a kapacitáskihasználás aránya a figyelembe vett időszakban végig alacsony, 50 % körüli volt. A Bizottság négy százalékpontos növekedést állapított meg a figyelembe vett időszakban, összhangban a termelési volumen megfigyelt növekedésével.

(227)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(228)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek értékesített volumene a figyelembe vett időszakban 19 %-kal nőtt. Markáns növekedés a felülvizsgálati időszak alatt figyelhető meg, amikor is az uniós gazdasági ágazat 2020-hoz képest 1 521 tonnával, azaz 20 %-kal növelte uniós értékesítési volumenét.

(229)

Az uniós gazdasági ágazat összességében megtartotta részesedését az uniós piacon. A 2019. évi hirtelen piacvesztést a következő évben sikerült helyrehozni; az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt 68,5 %-os volt.

(230)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 13 %-kal, míg az uniós gazdasági ágazat független vevők részére végrehajtott uniós értékesítésének volumene 19 %-kal nőtt. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedés tekintetében és abszolút értékben egyaránt nőtt.

(231)

Az uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga és a termelési egységköltség a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési költség

(232)

Az értékesítési egységárak a figyelembe vett időszak kezdetétől 2020-ig stabilak maradtak. A felülvizsgálati időszak alatt a felhasználás növekedése miatt az árak a 2018. évi szinthez képest 7 %-kal emelkedtek. Ez az áremelkedés azonban nem tükrözte teljes mértékben az előállítási költségeknek a figyelembe vett időszak alatti növekedését, mivel azok 2018 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal nőttek.

(233)

Az uniós gyártók foglalkoztatása, termelékenysége és átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(234)

Az alkalmazottak létszáma és a munkatermelékenység változatlan maradt a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban mintegy 500 alkalmazottat foglalkoztatott, az egy alkalmazottra jutó kibocsátás pedig körülbelül 18 tonnát tett ki.

(235)

Az átlagos munkaerőköltségek a figyelembe vett időszak vége felé emelkedtek, 4 év alatti 11 %-os növekedés azonban nem tekinthető drámainak.

(236)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(237)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt abszolút értékben nagyjából azonos szinten tartotta készleteit.

(238)

A termelés növekedése miatt a felülvizsgálati időszak alatt a készletek szintje a termeléshez viszonyítva csökkent.

(239)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(240)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a felülvizsgálati időszakban megközelítette a 2018. évi szintet, de 2019-ben és 2020-ban jelentősen csökkent. Az uniós gazdasági ágazat nyeresége a felülvizsgálati időszakban 10–15 %-os volt.

(241)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban pozitívan alakult: a működésből származó pénzforgalom a felülvizsgálati időszakban 76 %-kal magasabb volt, mint 2018-ban.

(242)

Az uniós gazdasági ágazat beruházási szintje csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Amint azt fentebb a kapacitáskihasználás kapcsán láttuk, az uniós gazdasági ágazatnak nincs azonnali szüksége arra, hogy új termelési kapacitásokba ruházzon be.

(243)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség; alakulása a jövedelmezőségnek megfelelő tendenciát mutatott.

(244)

A mintában szereplő uniós gyártók egyike sem számolt be a tőkebevonási képességével kapcsolatos nehézségekről.

(245)

A (148) és (180) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint Kína, illetve Tajvan esetében egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre a két érintett országból érkező dömping folytatódására. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések kínai kijátszása Malajzián keresztül történő átrakodással történt (82).

(246)

Az előzőekben ismertetett mutatók azonban azt igazolják, hogy a folytatódó dömping ellenére az uniós gazdasági ágazatnak sikerült felépülnie a korábbi dömping hatásaiból.

(247)

Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Az uniós gyártók exportteljesítménye

(248)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek értékesített exportvolumene csökkent a figyelembe vett időszakban, különösen 2020-ban, a Covid19-világjárvány kitörésekor. A felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye helyreállt, és majdnem megközelítette a 2018. évi szintet.

(249)

Az átlagos exportárak a figyelembe vett időszak alatt stabilak voltak. A kiélezett verseny miatt szelektív exportpiacon az uniós gazdasági ágazat inkább a piac felső szegmensére összpontosít.

(250)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt nem volt elhanyagolható, és továbbra is jelentős mértékben alákínált az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árainak.

(251)

A legtöbb kármutató – például a termelés, az értékesítés, a foglalkoztatás, a jövedelmezőség és a pénzforgalom – azonban pozitívan és/vagy kielégítő szinten alakult. A vizsgált mutatók ezért azt jelzik, hogy a dömpingellenes intézkedések részben elérték a kívánt eredményt, azaz megszüntették az uniós gyártókat ért károkat.

(252)

A Bizottság a fentiek alapján az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi kár hatásaiból, és azt a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(253)

Mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából és Tajvanról érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezi-e.

(254)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta az érintett országok termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét és az érintett országokból érkező behozatal valószínűsíthető hatását az intézkedések hatályvesztésének esetére.

(255)

A (142)–(143) és a (172)–(173) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a Kínában és Tajvanon rendelkezésre álló szabad kapacitás jelentős, együttesen az éves uniós felhasználás ötszörösét teszi ki. Továbbá a (144)–(147) és (174)–(175) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint az uniós piac – áraira és méretére tekintettel – vonzó a kínai és a tajvani gyártók számára. Ennek alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése az Unióba irányuló kivitel növekedését eredményezné.

(256)

A Bizottság az intézkedések hatályvesztése esetén kialakuló valószínű árszintek vizsgálatával elemezte a behozatal ilyen mértékű növekedésének valószínű hatásait. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Kína tekintetében a dömpingellenes vám nélküli felülvizsgálati időszak alatti importárak szintje észszerű jelzés, mivel a kínai behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban is 5,6 %-os volt. Ez alapján és a (199) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest jelentős, akár 17,7 %-os, illetve – a módszertől függően – 16,4 %-os áralákínálást állapított meg, amely a felülvizsgálati időszakban Kína esetében dömpingellenes vám hiányában következett volna be. Intézkedések hiányában tehát valószínűsíthető, hogy az áralákínálás szintje azonos nagyságrendű lesz.

(257)

Az érdekelt felek végső tájékoztatása alapján a Zhejiang Jndia és a CCCMC azt állította, hogy a Kínából érkező behozatal miatt nem ismétlődne meg a kár, mivel a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kínai behozatal piaci részesedése mindössze 5,6 %, míg az uniós gazdasági ágazaté mintegy 70 % volt. A Zhejiang Jndia arra is rámutatott, hogy az eredeti vizsgálati időszak és a felülvizsgálati időszak között a kínai behozatal 3 238 tonnáról 719 tonnára csökkent.

(258)

A Bizottság elutasította az állítást. Előzőleg arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár (lásd a (252) preambulumbekezdést). A Bizottság a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban azonban előzetes értékelés alapján vonta le a következtetését. A következtetés tehát nem a tényleges behozatali volumenen vagy piaci részesedésen, valamint annak az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakával való összehasonlításán alapult, hanem a Kínában meglévő szabad kapacitásokon, az uniós piac vonzerején és a felülvizsgálati időszak alatt abban az esetben bekövetkező áralákínáláson, ha a kínai behozatalt nem terhelte volna dömpingellenes vám.

(259)

Tajvan esetében csak egyetlen exportáló gyártó működött együtt, miután azonban a felülvizsgálati időszakban ez a fél adta a Tajvanról érkező behozatal több mint 90 %-át, a Bizottság az áralákínálás kiszámításakor e fél ellenőrzött exportárait vette alapul. A Tajvanról érkező behozatal azonban összességében csak csekély, 1,6 %-os piaci részesedéssel bírt a felülvizsgálati időszak alatt, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a Tajvanról érkező dömpingelt behozatal részesedése 7,8 % volt. Az eredeti vizsgálathoz benyújtott panaszban és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező tíz tajvani exportáló gyártót azonosított. Ez értelmetlenné teszi az áralákínálásnak a Ta Chentől származó adatokon alapuló, jövőre vonatkozó elemzését, mivel abban nem tükröződött volna az intézkedések bevezetése előtt nagy számban jelen lévő, az intézkedések bevezetését követően az uniós piacról eltűnő tajvani exportáló gyártók nagy részének valószínű árképzési magatartása.

(260)

Ezenkívül a hatályvesztési felülvizsgálat keretében beszerzett adatok szerint a tajvani exportáló gyártók szabad kapacitásának nagy része azon gyártóknál koncentrálódik, amelyekre magasabb maradék dömpingellenes vám vonatkozik, és amelyek a felülvizsgálati időszak alatt szinte teljesen távol maradtak az uniós piactól. Ez azt mutatja, hogy a hatályban lévő intézkedések hatékonyan akadályozzák a dömpingelt behozatal uniós piacra való belépését. Mindez ugyanakkor határozottan arra utal, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenleg a maradék dömpingellenes vámmal távol tartott kivitel valószínűleg újraindul.

(261)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat összességében stabil pénzügyi helyzetben volt: a legtöbb kármutató pozitív tendenciát és/vagy értéket mutatott. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a szóban forgó időszakban az uniós piacot a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések megvédték a nagy volumenű dömpingelt behozatal jelenlététől, aminek az uniós gazdasági ágazat egyértelműen előnyét látta. Az intézkedések hiányában azonban a fent kifejtett módon valószínű, hogy a kínai és tajvani gyártók gyorsan növelnék piaci részesedésüket. Ennek következtében jelentős árnyomás nehezedne az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, ugyanakkor pedig az újonnan megjelenő behozatal az uniós gazdasági ágazat kárára jutna piaci részesedéshez. Az uniós gazdasági ágazat ugyanis nem lenne képes megbirkózni a kínai és tajvani exportőrök keltette árnyomással, így az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete gyorsan romlana, ami jelentős kárt okozna a számára.

(262)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából és Tajvanról érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(263)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – nevezetesen az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek – értékelésén alapult.

(264)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(265)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(266)

A (241) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot jelenleg már nem éri jelentős kár. A (249) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint azonban az uniós gazdasági ágazat nem lenne képes megbirkózni az intézkedések megszüntetésével, miután az valószínűsíthetően a dömpingelt behozatal jelentős mértékű növekedését eredményezné. Az intézkedések hatályon kívül helyezése ezért veszélyeztetné az iparág hosszú távú életképességét. Az intézkedések fenntartása tehát az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(267)

A Bizottság az összes ismert független importőrt és felhasználót tájékoztatta a felülvizsgálat megindításáról. A független importőrök és felhasználók azonban nem tanúsítottak együttműködést.

(268)

Az érdekelt felek végső tájékoztatása alapján a Zhejiang Jndia és a CCCMC az Euranimi 2022. augusztus 23-i beadványára hivatkozott. Az Euranimi számos importőrt képviselt, a Zhejiang Jndia és a CCCMC pedig hangsúlyozta, hogy az importőrök ennélfogva – még ha együttesen is – hangot adtak véleményüknek. A Zhejiang Jndia és a CCCMC megjegyezte, hogy az említett beadványban az Euranimi ellenezte a dömpingellenes intézkedések fenntartását, mivel a kínai rozsdamentes acél csőszerelvények behozatalára alkalmazott állítólagos „túlzott” dömpingellenes vámtételek fenntartása aláásná az e termékeket felhasználó európai feldolgozóipar nemzetközi versenyképességét. Az Euranimi továbbá azt állította, hogy az intézkedések fenntartása a vállalatok tevékenységének csökkenéséhez, munkahelyek elvesztéséhez és a nemzeti adóhatóságok által beszedhető bevételek csökkenéséhez vezetne.

(269)

A Bizottság megállapította, hogy az Euranimi nem támasztotta alá bizonyítékokkal az állításait. Továbbá, mivel egyetlen független importőr vagy felhasználó sem működött együtt a vizsgálatban kitöltött kérdőív benyújtásával, e feleknek az intézkedésekkel kapcsolatos álláspontjával és az intézkedéseknek a versenyhelyzetükre gyakorolt hatásával kapcsolatban az Euranimi által megfogalmazott állításokat nem lehetett a vonatkozó ellenőrzött vállalatspecifikus üzleti adatokkal való egybevetéssel ellenőrizni. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(270)

Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a felhasználókra és/vagy az importőrökre, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(271)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek arra utalnának, hogy a Kínából és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ellentétes volna az uniós érdekkel.

(272)

A dömping folytatódásának valószínűségével, a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó egyes, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvényekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(273)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(274)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(275)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(276)

Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából és Tajvanról származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(277)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (83). A kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat a releváns információkat, amelyek bizonyítják, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(278)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. Az érdekelt felek időt kaptak arra is, hogy a tájékoztatást követően észrevételeket fogalmazzanak meg, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A beadványokat és észrevételeket a Bizottság megfelelő módon figyelembe vette.

(279)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (84) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(280)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság kedvező véleményt nyilvánított,