This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R2095
Commission Implementing Regulation (EU) 2022/2095 of 28 October 2022 establishing measures to prevent the introduction into, establishment and spread within the Union territory of Anoplophora chinensis (Forster) and repealing Decision 2012/138/EU
A Bizottság (EU) 2022/2095 végrehajtási rendelete (2022. október 28.) az Anoplophora chinensis (Forster) Unió területére történő behurcolásának, az Unió területén történő megtelepedésének és terjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról, valamint a 2012/138/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság (EU) 2022/2095 végrehajtási rendelete (2022. október 28.) az Anoplophora chinensis (Forster) Unió területére történő behurcolásának, az Unió területén történő megtelepedésének és terjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról, valamint a 2012/138/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
C/2022/7611
HL L 281., 2022.10.31, p. 53–70
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2022.10.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 281/53 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2095 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. október 28.)
az Anoplophora chinensis (Forster) Unió területére történő behurcolásának, az Unió területén történő megtelepedésének és terjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról, valamint a 2012/138/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) és (2) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2012/138/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) az Anoplophora chinensis (Forster) (a továbbiakban: meghatározott károsító) Unió területére történő behurcolásának és az Unió területén belüli terjedésének megelőzését célzó intézkedésekről rendelkezik. |
|
(2) |
A meghatározott károsítóval való fertőződés egyes tagállamokban bekövetkezett közelmúltbeli esetei, valamint a 2012/138/EU végrehajtási határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok tükrében naprakésszé kell tenni az említett intézkedéseket annak érdekében, hogy az Unió területén célzottabb megközelítést lehessen alkalmazni a meghatározott károsító megfigyelésére és az ellene való védekezésre. |
|
(3) |
A 2012/138/EU végrehajtási határozat 1. cikkének a) pontja tartalmazza a meghatározott károsító azon meghatározott gazdanövényeinek jegyzékét, amelyek esetében a szóban forgó károsító jelenlétét jelentették az Unió területén. Ezek a meghatározott növények az Unió területére történő behozatalra, az Unió területén belüli szállításra, valamint a szóban forgó károsító felszámolására vagy visszaszorítására vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak. |
|
(4) |
Ezek a meghatározott növények növényegészségügyi szempontból továbbra is aggodalomra adnak okot. Ezért e rendeletnek is rendelkeznie kell a vonatkozó intézkedések hatálya alá tartozó meghatározott növények ilyen jegyzékéről. Mivel a Vaccinium corymbosum, a Melia spp., az Ostrya spp. és a Photinia spp. fajhoz tartozó növényeken kimutatták a meghatározott károsító jelenlétét, továbbá mivel ezek a növények a meghatározott károsító gazdanövényei, fel kell őket venni az említett jegyzékbe. |
|
(5) |
Az Unió területén jelen lévő gazdanövényeket, nevezetesen az Acer spp., az Aesculus hippocastanum, az Alnus spp., a Betula spp., a Carpinus spp., a Chaenomeles spp., a Citrus spp., a Cornus spp., a Corylus spp., a Cotoneaster spp., a Crataegus spp., a Cryptomeria spp., a Fagus spp., a Ficus spp., a Hibiscus spp., a Lagerstroemia spp., a Malus spp., a Melia spp., a Morus spp., az Ostrya spp., a Parrotia spp., a Photinia spp., a Platanus spp., a Populus spp., a Prunus laurocerasus, a Pyrus spp., a Rosa spp., a Salix spp. és az Ulmus spp., valamint a Vaccinium corymbosum fajhoz tartozó növényeket éves szintű megfigyelésnek kell alávetni annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzékük naprakész legyen és tükrözze a szakmai és tudományos fejleményeket. |
|
(6) |
A meghatározott károsító jelenlétének jobb áttekintése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kell a jelenléte tekintetében végzett éves felderítéseket, és a legújabb tudományos és szakmai információknak megfelelő módszereket kell alkalmazniuk. |
|
(7) |
A meghatározott károsító felszámolása és az Unió területén történő terjedésének megelőzése érdekében a tagállamoknak a fertőzött területből és egy pufferzónából álló körülhatárolt területeket kell kialakítaniuk, és felszámolási intézkedéseket kell foganatosítaniuk. A pufferzónának 2 km szélesnek kell lennie, ami a meghatározott károsító terjedési képességét figyelembe véve megfelelő. |
|
(8) |
Ugyanakkor a meghatározott károsító elszigetelt előfordulásai esetén nem szükséges körülhatárolt területet kialakítani, ha a meghatározott károsító eltávolítható az érintett növényekről, és ha bizonyíték van arra, hogy a növények a területre történő bejuttatásuk előtt fertőződtek meg, vagy hogy olyan elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez. Ez a legarányosabb megközelítés alkalmazandó mindaddig, amíg az érintett területen végzett felderítések meg nem erősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területen. |
|
(9) |
Az Unió bizonyos területein a meghatározott károsító felszámolása már nem lehetséges. Az érintett tagállamok számára ezért engedélyezni kell, hogy felszámolás helyett a károsító e területeken belüli visszaszorítására szolgáló intézkedéseket alkalmazzanak. Ezen intézkedéseknek a felszámolási intézkedéseknél kevésbé szigorúnak kell lenniük, de gondos felderítési megközelítést és több óvintézkedést kell biztosítaniuk főként az adott pufferzónákban, hogy megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése. |
|
(10) |
A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot minden, általuk kijelölni vagy módosítani kívánt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területről, hogy a Bizottság áttekintést kapjon a meghatározott károsítónak az Unió területén való terjedéséről, továbbá hogy felülvizsgálhassa ezt a rendeletet, és felvehesse a területet a visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzékébe. |
|
(11) |
A fertőzött növények azonnali eltávolításának biztosítása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító továbbterjedjen az Unió területének többi részére, a pufferzónákban történő felderítést évente, az év legmegfelelőbb időpontjában és kellő intenzitással kell elvégezni, figyelembe véve azt, hogy az illetékes hatóságoknak módjukban áll-e a fertőzött körzetekben a gazdanövényeket további megfigyelésnek alávetni. |
|
(12) |
A körülhatárolt területen észlelt meghatározott károsítóra ismerten fogékony azon növények, amelyeket legalább életciklusuk egy részében az adott körülhatárolt területen termesztettek, vagy amelyeket e területen átszállítottak, nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg a meghatározott károsítóval. Ezért indokolt a meghatározott növényeket illetően különleges követelményeket megállapítani az Unió területén történtő szállításra vonatkozóan. |
|
(13) |
A kereskedelem elősegítése céljából – a növények egészségének védelme mellett – az olyan harmadik országból származó gazdanövényeket, amelyben a meghatározott károsító nincs jelen, az Unió területére történő behozatalukkor növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelynek tartalmaznia kell egy kiegészítő nyilatkozatot arról, hogy a szóban forgó ország mentes a meghatározott károsítótól. |
|
(14) |
Ahhoz, hogy biztosítható legyen a meghatározott károsítótól való mentesség az Unió területére olyan harmadik országokból behozott gazdanövények esetében, ahol ismert, hogy a meghatározott károsító jelen van, az Unió területére történő behozatalra hasonló követelményeket kell alkalmazni, mint a körülhatárolt területekről származó meghatározott növények szállítására. |
|
(15) |
A legújabb tudományos és szakmai bizonyítékok fényében fokozni kell azokat a felderítési tevékenységeket, amelyeket harmadik országok folytatnak annak megerősítésére, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területükön vagy az Unió területére történő kivitel céljából engedélyezett termőhelyeken. |
|
(16) |
Helyénvaló szabályokat megállapítani a meghatározott növényeknek a körülhatárolt területekről az Unió területének többi részére való szállításához és a gazdanövényeknek harmadik országokból az Unió területére történő behozatalához kapcsolódó hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan. |
|
(17) |
A 2012/138/EU végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni. |
|
(18) |
A harmadik országok területein vagy termőhelyein, vagy az olyan uniós területeken végzett felderítési tevékenységeket illetően, ahol a meghatározott károsító tudvalevően nincs jelen, helyénvaló elegendő időt adni a harmadik országoknak és a tagállamoknak az adott tevékenységek kialakításához, hogy azok teljesíteni tudják az előírt, megfelelő statisztikai megbízhatósági szintet. Az e felderítési tevékenységekre vonatkozó követelményeket ezért 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(19) |
Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a körülhatárolt területeken az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatása (3) alapján végzett felderítésekre vonatkozó rendelkezések 2025. január 1-jétől legyenek alkalmazandók, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen az ilyen felderítések megtervezésére, kialakításának előkészítésére és elegendő finanszírozás elkülönítésére. |
|
(20) |
Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a készenléti tervekre vonatkozó rendelkezések 2023. augusztus 1-jétől legyenek alkalmazandók, hogy elegendő idő álljon a tagállamok rendelkezésére e tervek elkészítéséhez. |
|
(21) |
Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a meghatározott növényeknek az Unió területére harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó követelmények 2024. július 1-jétől legyenek alkalmazandók, hogy a tagállamoknak, a harmadik országoknak és az érintett vállalkozóknak elegendő idejük legyen felkészülni e követelmények végrehajtására. |
|
(22) |
A meghatározott károsító által az Unió területére jelentett növényegészségügyi kockázat további értékelésre szorul, ugyanis a gazdanövények teljes körét a károsító Unió területén való elterjedése, valamint a világ többi részéről gyűjtött bármely szakmai és tudományos bizonyíték alapján még meg kell határozni. E további értékelés és a rendelet felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében ezért ezt a rendeletet 2029. december 31-ig kell alkalmazni. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az Anoplophora chinensis (Forster) Unió területére történő behurcolásának, Unió területén belüli megtelepedésének és terjedésének megelőzésére, valamint – amennyiben megállapítást nyer az említett területen való előfordulása – felszámolására vagy visszaszorítására irányuló intézkedéseket állapít meg.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„meghatározott károsító”: az Anoplophora chinensis (Forster); |
|
2. |
„meghatározott növények”: az Acer spp., az Aesculus hippocastanum, Alnus spp., a Betula spp., a Carpinus spp., a Citrus spp., a Cornus spp., a Corylus spp., a Cotoneaster spp., a Crataegus spp., a Fagus spp., a Lagerstroemia spp., a Malus spp., a Melia spp., az Ostrya spp., a Photinia spp., a Platanus spp., a Populus spp., a Prunus laurocerasus, a Pyrus spp., a Rosa spp., a Salix spp., az Ulmus spp. és a Vaccinium corymbosum fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm; |
|
3. |
„termőhely”: a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 5. számú nemzetközi szabványában (ISPM 5.) (4) meghatározottak szerinti termőhely; |
|
4. |
„gazdanövények”: az Acer spp., az Aesculus hippocastanum, az Alnus spp., a Betula spp., a Carpinus spp., a Chaenomeles spp., a Citrus spp., a Cornus spp., a Corylus spp., a Cotoneaster spp., a Crataegus spp., a Cryptomeria spp., a Fagus spp., a Ficus spp., a Hibiscus spp., a Lagerstroemia spp., a Malus spp., a Melia spp., a Morus spp., az Ostrya spp., a Parrotia spp., a Photinia spp., a Platanus spp., a Populus spp., a Prunus laurocerasus, a Pyrus spp., a Rosa spp., a Salix spp., az Ulmus spp. és a Vaccinium corymbosum fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm; |
|
5. |
„jelzőnövények”: kifejezetten a meghatározott károsító korai észlelésének támogatása érdekében ültetett, megfigyelésre használt meghatározott növények. |
II. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÉVES FELDERÍTÉSEK ÉS A KÉSZENLÉTI TERVEK
3. cikk
A tagállamokban a gazdanövények tekintetében végzett felderítések
(1) Az illetékes hatóságok a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására irányuló éves, kockázatalapú felderítéseket végeznek a területük azon részein található gazdanövények tekintetében, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert.
E felderítések tervezésének és mintavételi rendszerének lehetővé kell tennie a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétének kellő megbízhatósággal történő kimutatását az érintett tagállam területén. A felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk.
(2) A felderítéseket az alábbiak szerint kell elvégezni:
|
a) |
az adott növényegészségügyi kockázat szintje alapján; |
|
b) |
szabadtéren, valamint szaporítóiskolákban, kertészeti központokban, kereskedelmi központokban, természeti és városi területeken, továbbá adott esetben egyéb releváns helyszíneken; |
|
c) |
az év megfelelő időszakaiban, tekintettel a meghatározott károsító észlelésének lehetőségére, figyelembe véve a károsító biológiai jellemzőit, a gazdanövények jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint az Anoplophora chinensisre (5) vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő tudományos és szakmai adatokat. |
(3) A felderítések a következőket foglalják magukban:
|
a) |
a gazdanövények szemrevételezéses vizsgálata; továbbá |
|
b) |
adott esetben az ültetésre szánt növények mintavételezése és vizsgálata. |
A szemrevételezés adott esetben kiegészíthető speciális keresőkutyák segítségével végzett ellenőrzésekkel.
4. cikk
Készenléti tervek
(1) Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkében előírt kötelezettségek teljesítésén túlmenően minden tagállam készenléti tervet készít, amelyben meghatározza a területén a következőkkel kapcsolatban meghozandó intézkedéseket:
|
a) |
a meghatározott károsító felszámolása, a 8. cikkben foglaltak szerint; |
|
b) |
a meghatározott növények Unió területén belüli szállítása, a 10. cikkben foglaltak szerint; |
|
c) |
a meghatározott növények Unió területén történő szállításához és a gazdanövények Unió területére történő behozatalához kapcsolódó hatósági vizsgálatok, a 10. és 11. cikkben foglaltak szerint; |
|
d) |
a rendelkezésre bocsátandó minimális erőforrások és a további erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárások a meghatározott károsító gyanított vagy megerősített jelenléte esetén; |
|
e) |
az eltávolítandó növények tulajdonosainak azonosítására, az eltávolítás rendjéről történő értesítésre és a magánterületekre való belépésre vonatkozó eljárások részletes szabályai. |
(2) A tagállamok minden év december 31-ig megfelelően frissítik a készenléti terveiket.
III. FEJEZET
KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK
5. cikk
Körülhatárolt területek kijelölése
(1) Ha a meghatározott károsító jelenlétét hivatalosan megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy, a következőket magában foglaló körülhatárolt területet:
|
a) |
a fertőzött növényeket, továbbá minden olyan meghatározott növényt magában foglaló körzet, amely a fertőzött növények körüli 100 m-es sugarú körben valószínűleg megfertőződhet (a továbbiakban: fertőzött körzet); |
|
b) |
pufferzóna, amelynek szélessége legalább 2 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán. |
(2) A körülhatárolt terület pontos határainak megállapítása tudományos elveken, a meghatározott károsító biológiai jellemzőin, a fertőzöttség mértékén, a gazdanövényeknek az érintett területen való konkrét megoszlásán és a meghatározott károsító megtelepedésére utaló bizonyítékokon alapul.
(3) A 8. cikkben említett felszámolási intézkedések meghozatala céljából, továbbá amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a meghatározott károsító felszámolása – figyelembe véve a kitörés körülményeit, kiterjedését és helyét, a fertőzöttség szintjét vagy a gazdanövények számát és eloszlását – lehetséges, a pufferzóna 1 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető.
(4) A 9. cikkben említett visszaszorítási intézkedések meghozatala céljából a pufferzónának legalább 4 km szélesnek kell lennie.
A pufferzóna 2 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető, figyelembe véve a kitörés körülményeit, például kiterjedését és helyét, a fertőzés mértékét vagy a gazdanövények számát és eloszlását.
(5) Amennyiben a meghatározott károsítónak a visszaszorítás céljából körülhatárolt terület pufferzónájában való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét kell alkalmazni.
6. cikk
A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések
(1) Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóságok a következő feltételek teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:
|
a) |
bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítót azokkal a növényekkel hurcolták be a területre, amelyeken azt megtalálták, és a növények már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, vagy egy elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez; továbbá |
|
b) |
egy konkrét vizsgálat és a meghozott felszámolási intézkedések eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító nem telepedett meg, és biológiai jellemzői miatt a meghatározott károsító terjedése és sikeres szaporodása nem lehetséges. |
(2) Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:
|
a) |
haladéktalanul intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében; |
|
b) |
a meghatározott károsító legalább egy életciklusa és egy további év, de legalább négy egymást követő év során megfigyeli a fertőzött növények vagy a meghatározott károsító előfordulási helye körüli legalább 1 km szélességű területet, legalább az első évben rendszeres és intenzív megfigyelést végezve; |
|
c) |
megsemmisít minden fertőzött növényi anyagot; |
|
d) |
a lehető legnagyobb mértékben visszaköveti a fertőzöttség eredetét és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növényeket, továbbá – többek között megsemmisítéssel járó célzott mintavétel útján – megvizsgálja e növényeket a fertőzöttség bármely jele tekintetében; |
|
e) |
felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre; továbbá |
|
f) |
meghoz minden egyéb intézkedést, amely segíthet a meghatározott károsító felszámolásában, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra (6) és az ISPM 14. számú szabványban (7) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva. |
7. cikk
A körülhatárolás megszüntetése
(1) A körülhatárolás megszüntethető, ha a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett felderítések a meghatározott károsítót annak legalább egy életciklusa és egy további év során, összesen legalább négy egymást követő évben nem mutatják ki a körülhatárolt területen.
Az első albekezdés alkalmazásában a meghatározott károsító életciklusának pontos hossza az érintett területre vagy egy hasonló éghajlati övezetre vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékoktól függ.
(2) A körülhatárolás a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén is megszüntethető.
IV. FEJEZET
FELSZÁMOLÁSI ÉS VISSZASZORÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
8. cikk
Felszámolási intézkedések
(1) A felszámolás céljából kijelölt körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok meghozzák a következő intézkedések mindegyikét:
|
a) |
a fertőzött és gyaníthatóan fertőzött növények azonnali kivágása és gyökereik teljes eltávolítása; |
|
b) |
a fertőzött növények körüli 100 m sugarú körben található összes meghatározott növény azonnali kivágása és gyökereinek eltávolítása, valamint e meghatározott növényeknek a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő vizsgálata, kivéve, ha a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt, amely esetben a kivágást és az eltávolítást a következő repülési időszak kezdete előtt kell időben elvégezni; |
|
c) |
az a) és b) pontnak megfelelően kivágott növények és gyökereik eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében; |
|
d) |
az esetlegesen fertőzött anyag körülhatárolt területről történő bármiféle mozgásának tilalma; |
|
e) |
a fertőzöttség kivizsgálása a növények eredetének lehető legnagyobb mértékű visszakövetése révén, valamint az adott növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében, többek között megsemmisítéssel járó célzott mintavétel útján; |
|
f) |
adott esetben a meghatározott növények más, a károsítóra nem fogékony fajokhoz tartozó növényekkel való felváltása; |
|
g) |
az új meghatározott növények b) pontban említett területen a szabadban történő telepítésének tilalma, a 10. cikk (1) bekezdésében említett termőhelyek kivételével; |
|
h) |
a körülhatárolt területen található gazdanövények tekintetében a 3. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően végzett, a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására irányuló felderítések, különös tekintettel a pufferzónára, adott esetben beleértve az illetékes hatóság által végzett, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt, a 13. cikk (1) bekezdésében említett jelentésben feltüntetve a minták számát; |
|
i) |
amennyiben jelzőnövényeket használnak, ezeket a növényeket havonta legalább egyszer meg kell vizsgálni, továbbá legkésőbb két év elteltével meg kell semmisíteni és vizsgálatnak kell alávetni; |
|
j) |
a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket; |
|
k) |
szükség esetén egyedi intézkedések bármely olyan különleges helyzet vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől; |
|
l) |
bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 9. számú nemzetközi szabványnak (ISPM 9.) (8) megfelelően, valamint az ISPM 14. számú szabványban (9) foglalt elveknek megfelelő rendszerszemléletű megközelítés alkalmazásához. |
Amennyiben az első albekezdés a) pontja esetében a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni.
Az (1) bekezdés h) pontjában említett felderítések intenzitását fokozni kell a 3. cikkben említett felderítésekhez képest.
A pufferzónában végzett felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a pufferzónában alkalmazott felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy korlátozott számú növény esetében a kivágás a növények sajátos társadalmi, kulturális vagy környezeti értéke miatt nem megfelelő megoldás, ezeket a növényeket havonta egyedi vizsgálatnak kell alávetni a fertőzöttség bármely jele tekintetében, és a kivágás helyett magas szintű védelmet biztosító alternatív intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a meghatározott károsítónak az említett növényekről való esetleges továbbterjedését.
E következtetés indokolását és az annak eredményeként hozott intézkedéseket a 13. cikk szerinti jelentésben közölni kell a Bizottsággal.
9. cikk
Visszaszorítási intézkedések
(1) Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett felderítések eredményei több mint négy egymást követő évben megerősítették a meghatározott károsító jelenlétét egy adott területen, és bizonyíték van arra, hogy a meghatározott károsító felszámolása már nem lehetséges, az illetékes hatóságok a meghatározott károsító visszaszorítására korlátozhatják az intézkedéseket.
A visszaszorítás céljából kijelölt körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok a következő intézkedéseket hozzák:
|
a) |
a fertőzött növények és a meghatározott károsító okozta tüneteket mutató növények kivágásának és gyökereik teljes eltávolításának azonnali megkezdése, és valamennyi tevékenység időben, a következő repülési időszak kezdete előtt történő befejezése; |
|
b) |
a kivágott növények és gyökereik eltávolítása, vizsgálata és ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás utáni terjedésének elkerülése érdekében; |
|
c) |
az esetlegesen fertőzött anyag körülhatárolt területről történő bármiféle mozgásának tilalma; |
|
d) |
adott esetben a meghatározott növények felváltása más, a kártevőre nem fogékony növényekkel; |
|
e) |
az új meghatározott növények szabadtéri telepítésének tilalma a fertőzött körzetben, a 10. cikk (1) bekezdésében említett termőhelyek kivételével; |
|
f) |
a pufferzónában található gazdanövényeken megfelelő időpontokban végzett, a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására irányuló felderítések a 3. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően, adott esetben beleértve a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt is; |
|
g) |
amennyiben jelzőnövényeket használnak, ezeket a növényeket havonta legalább egyszer meg kell vizsgálni, és legkésőbb két év elteltével meg kell semmisíteni és vizsgálatnak kell alávetni; |
|
h) |
a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek az 5. cikk szerint kialakított körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket; |
|
i) |
szükség esetén egyedi intézkedések bármely olyan különleges helyzet vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a visszaszorítást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére, valamint megfelelő kivágására és megsemmisítésére vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy milyen tulajdonban lévő területen találhatók, illetve az értük felelős személytől; |
|
j) |
bármely egyéb intézkedés, amely segíthet visszaszorítani a meghatározott károsítót. |
Amennyiben a második albekezdés a) pontja esetében a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni.
A második albekezdés f) pontjában említett felderítések intenzitását fokozni kell a 3. cikkben említett felderítésekhez képest.
A szóban forgó felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden általuk kijelölni vagy módosítani kívánt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területről.
V. FEJEZET
AZ UNIÓ TERÜLETÉN BELÜLI SZÁLLÍTÁS
10. cikk
Az Unió területén belüli szállítás
(1) Az 5. cikknek megfelelően kialakított körülhatárolt területekről származó meghatározott növények kizárólag akkor szállíthatók ki a körülhatárolt területekről és a fertőzött körzetekből a pufferzónákba, ha az (EU) 2016/2031 rendelet 78–95. cikkének megfelelően elkészített és kiállított növényútlevél kíséri őket, továbbá ha a szállítást megelőző legalább két évben, vagy – a két évnél fiatalabb növények esetében – egész életciklusuk alatt olyan termőhelyen termesztették őket, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:
|
a) |
az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vették; |
|
b) |
évente legalább kétszer megfelelő időpontban elvégzett, a meghatározott károsító jelenlétére utaló jelek kimutatására irányuló hatósági vizsgálatnak vetették alá, és nem találtak a károsító jelenlétére utaló jeleket; |
|
c) |
olyan körülhatárolt területen található, ahol a helyszín körül legalább 1 km széles sávban évente a megfelelő időpontokban hatósági felderítéseket végeztek a meghatározott károsító jelenlétének vagy az arra utaló jeleknek a kimutatása céljából, és nem találtak meghatározott károsítót vagy annak jelenlétére utaló jeleket, továbbá a növényeket olyan helyen termesztették:
|
Az első albekezdés b) pontjában említett vizsgálatoknak magukban kell foglalniuk a növények gyökereiből és száraiból történő, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt. A vizsgálandó minta méretének lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
Az első albekezdés c) pontjában említett, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt a II. mellékletben szereplő táblázatban meghatározott szinten kell elvégezni.
Az első albekezdés c) pontjában említett felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
Az első albekezdésben foglalt követelmények mindegyikének megfelelő termőhelyen termesztett alanyok olthatók olyan nemesekkel, amelyeket nem az első albekezdésben említett feltételek mellett termesztettek, feltéve, hogy azok átmérője a legvastagabb pontjukon nem haladja meg az 1 cm-t.
(2) A nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott meghatározott növények kizárólag abban az esetben szállíthatók az Unió területén belül, ha a termőhely eleget tesz az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek, és a növényeket az (1) bekezdésben említett növényútlevél kíséri.
(3) A VI. szakasznak megfelelően az olyan harmadik országokból származó meghatározott növények, amelyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott károsító, kizárólag abban az esetben szállíthatók az Unió területén belül, ha az (1) bekezdésben említett növényútlevél kíséri őket.
VI. FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK BEHOZATALA AZ UNIÓ TERÜLETÉRE
11. cikk
Olyan harmadik országból származó növények, ahol a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen
Az olyan harmadik országból származó meghatározott növények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen, kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén hozhatók be az Unió területére:
|
a) |
az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásbeli nyilatkozatot tesz a Bizottságnak arról, hogy a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen az országban; továbbá |
|
b) |
a gazdanövényeket növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, amelynek „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában fel van tüntetve, hogy a meghatározott károsító nincs jelen az adott harmadik országban. |
12. cikk
Olyan harmadik országokból származó meghatározott növények, ahol a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van
(1) Az olyan harmadik országokból származó meghatározott növényeket, ahol a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van, növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelynek „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában szerepel a következők valamelyike:
|
a) |
a növényeket egész életciklusuk alatt olyan, a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által nyilvántartásba vett és felügyelt termőhelyen termesztették, amely az említett szervezet által a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó releváns nemzetközi szabványokkal összhangban és hatósági felderítések alapján kártevőmentesnek nyilvánított területen található; |
|
b) |
a növényeket a kivitelüket megelőzően legalább két éven keresztül, vagy két évnél fiatalabb növények esetében teljes életciklusuk alatt olyan termőhelyen termesztették:
|
|
c) |
a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyokról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:
|
Az első albekezdés a) pontjában említett kártevőmentes terület nevét fel kell tüntetni a „származási hely” rovatban.
Az első albekezdés a) pontjában említett felderítések a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán alapulnak, és a felderítési terv és a mintavételi rendszer lehetővé teszi a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétének kellő megbízhatósággal történő kimutatását.
Az első albekezdés b) pontja iv. alpontjának második franciabekezdésében említett felderítések a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán alapulnak, és a felderítési terv és a mintavételi rendszer lehetővé teszi a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását. Amennyiben a meghatározott károsító jelenlétére utaló jeleket találtak, haladéktalanul felszámolási intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a pufferzónát ismét a károsítótól mentessé tegyék.
Az első albekezdés b) pontjának v. alpontjában említett vizsgálathoz felhasználandó minta méretének lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(2) Az Unió területére az (1) bekezdésnek megfelelően behozott meghatározott növényeket a beléptetés helyén vagy a jóváhagyott ellenőrzési pontokon meg kell vizsgálni.
Az alkalmazott vizsgálati módszereknek a meghatározott károsító bármely jelének kimutatására kell irányulniuk, különös tekintettel a gyökerekre és a szárakra, beleértve a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt. A vizsgálandó minta méretének lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását, figyelemmel az ISPM 31. számú szabványra (10).
(3) Az e cikkben említett, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt a II. mellékletben szereplő táblázatban meghatározott szinten kell elvégezni.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. cikk
Jelentés az intézkedésekről
A tagállamok minden év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évben e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint a 3–9. cikk szerinti intézkedések eredményeiről.
A 8. és 9. cikk szerint elvégzett felderítések eredményeit az I. mellékletben szereplő sablonok egyikének felhasználásával kell benyújtani a Bizottsághoz.
14. cikk
Megfelelés
Amennyiben az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges, a tagállamok hatályon kívül helyezik vagy módosítják az általuk azzal a céllal hozott intézkedéseket, hogy védjék területüket a meghatározott kártevő behurcolásával és elterjedésével szemben. Az ilyen intézkedések hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2012/138/EU végrehajtási határozat hatályát veszti, kivéve 2. cikkét, 3. cikkét és I. mellékletét, amelyek 2024. január 1-jén vesztik hatályukat.
16. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A 11. és a 12. cikket – a 12. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése kivételével – 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 4. cikket 2023. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
A következő rendelkezések 2025. január 1-jétől alkalmazandók:
|
a) |
a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése; |
|
b) |
a 8. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése; |
|
c) |
a 9. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdése; |
|
d) |
a 10. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése; |
|
e) |
a 12. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése. |
Ezt a rendeletet 2029. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. október 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.
(2) A Bizottság 2012/138/EU végrehajtási határozata (2012. március 1.) az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről (HL L 64., 2012.3.3., 38. o.).
(3) EFSA, Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. szeptember 8., doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.
(4) Elfogadott szabványok (ISPM-ek) – Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (ippc.int)
(5) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2020. Story map for survey of Anoplophora chinensis (Az Anoplophora chinensis felderítésének történeti térképe). EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2020:EN-1825. Online elérhető a következő címen: https://arcg.is/19HTyn. Utolsó frissítés: 2020. március 24.
(6) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.
(7) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.
(8) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2011. december 15-én.
(9) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2014. január 8-án.
(10) A szállítmányokból való mintavétel módszerei – ISPM 31. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.
I. melléklet
Sablonok a körülhatárolt területeken a 8. és a 9. cikk szerint végzett éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
A. RÉSZ
1. Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
2. Útmutató a sablon kitöltéséhez
E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.
|
Az 1. oszlopban |
: |
Adja meg a földrajzi terület nevét, a kitörések számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 2. oszlopban |
: |
Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 3. oszlopban |
: |
Adja meg a KT felderítés utáni méretét. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 4. oszlopban |
: |
Tüntesse fel a megközelítést: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 5. oszlopban |
: |
Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a BS mely részét érintette (pl. az FK-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 6. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy vagy több kiválasztásával:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 7. oszlopban |
: |
Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 8. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 9. oszlopban |
: |
Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 10. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 11. oszlopban |
: |
Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 12. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 13. és 14. oszlopban |
: |
Adott esetben adja meg az eredményeket, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi minta). |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 15. oszlopban |
: |
A PZ-ra vonatkozóan végzett felderítés esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A kitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt. |
B. rész
1. Sablon a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez
2. Útmutató a sablon kitöltéséhez
E sablon kitöltése esetén az e melléklet A. részében található sablont nem kell kitölteni.
Kérjük, károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:
|
— |
célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek; |
|
— |
a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége; |
|
— |
a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával. |
|
Az 1. oszlopban |
: |
Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 2. oszlopban |
: |
Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 3. oszlopban |
: |
Adja meg a KT felderítés utáni méretét. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 4. oszlopban |
: |
Tüntesse fel a megközelítést: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 5. oszlopban |
: |
Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a PZ mely részét érintette (pl. az FK-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 6. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy vagy több kiválasztásával:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 7. oszlopban |
: |
Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 8. oszlopban |
: |
Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 9. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek NUTS-régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 10. oszlopban |
: |
Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 11. oszlopban |
: |
Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavételi hatékonyság a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 12. oszlopban |
: |
A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 13. oszlopban |
: |
Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A B. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszerek”) szereplő információkra vonatkoznak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 18. oszlopban |
: |
Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják). |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 21. oszlopban |
: |
Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta). |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 22. oszlopban |
: |
Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 23. oszlopban |
: |
Adja meg a felderítés érzékenységét az ISPM 31. számú szabványban meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 24. oszlopban |
: |
Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %. |
II. melléklet
A megsemmisítéssel járó mintavétel szintjei
|
A tételben található növények száma |
A megsemmisítéssel járó mintavétel szintje (a felvágandó növények száma) |
|
1 –4 500 |
A tétel nagyságának 10 %-a |
|
> 4 500 |
450 |