I. MELLÉKLET

A 4. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETT EGYEDI FELTÉTELEK, KÖZÖS FELTÉTELEK ÉS A TAGÁLLAMOK RÉSZVÉTELÉNEK MEGSZERVEZÉSE

1.   EGYEDI FELTÉTELEK

1.1.   A következők tulajdonjoga vagy hozzáférés a következőkhöz: az SST-alkomponens céljára rendelkezésre álló megfelelő SST-érzékelő és az üzemeltetéséhez szükséges emberi erőforrások:

1.1.1.   Az SST-érzékelő tulajdonjoga vagy az ahhoz való hozzáférés

1.1.1.1.

Az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy tagállam tulajdonjoggal rendelkezik egy SST-érzékelő felett, ha nemzeti joga szerint megfelelő jogcímmel bír az érzékelővel és az az által előállított adatokkal kapcsolatban, és ezek birtokában van.

1.1.1.2.

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy tagállam hozzáféréssel rendelkezik egy SST-érzékelőhöz, ha az adott érzékelő által előállított szükséges adatokat harmadik fél nem tagadhatja meg, nyomon követésre szolgáló érzékelő esetében pedig akkor, ha a tagállam vagy a partnerségalkotó nemzeti szervezet feladatkiosztási kérelmet rendelhet.

1.1.2.   Megfelelő SST-érzékelő

1.1.2.1.

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában egy SST-érzékelő akkor minősül üzemeltetési szempontból megfelelőnek, ha (a 2.2.1.1. pontban meghatározott) „A” kategóriába tartozik.

1.1.2.2.

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában egy SST-érzékelő akkor minősül üzemeltetési szemponttól eltérő szempontból megfelelőnek, ha (a 2.2.1.1. pontban meghatározott) „B” vagy „C” kategóriába tartozik.

1.1.3.   SST céljára rendelkezésre álló érzékelő

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában:

1.1.3.1.

Egy SST-érzékelő akkor minősül üzemeltetési szempontból SST céljára rendelkezésre állónak: ha az érzékelő a 2.2.1.1. pontban meghatározott „A” kategóriába tartozik, és az alábbi feltételek legalább egyike teljesül: a) az érzékelőt legalább 20 %-ban az SST-partnerség feladataira kell fordítani, de a nyomon követésre szolgáló érzékelők esetében alacsonyabb százalékos arány is elfogadható, ha azt az architektúra-tanulmányok indokolják; b) az érzékelő SST-vel kapcsolatos feladata elsőbbséget élvez az említett érzékelő minden egyéb lehetséges funkciójával szemben.

1.1.3.2.

Egy SST-érzékelő az alábbi feltételek teljesülése esetén minősül üzemeltetési szemponttól eltérő szempontból SST céljára rendelkezésre állónak: a) az érzékelő (a 2.2.1.1. pontban meghatározott) „B” vagy „C” kategóriába sorolt; b) a tagállam bizonyítani tudja a technológiai kockázatok és a működési kockázatok kezelését.

1.1.4.   Az érzékelő üzemeltetéséhez szükséges műszaki és emberi erőforrások

A javaslatnak tartalmaznia kell azt igazoló információkat, hogy az érzékelő üzemeltetéséhez rendelkezésre állnak és rendelkezésre fognak állni a műszaki és emberi erőforrások.

1.1.5.   Az SST-érzékelők biztonsága

1.1.5.1.

A javasolt SST-érzékelő biztonsági szempontjaiért a tagállam felelős.

1.1.5.2.

A tagállam elvégzi és biztosítja a javasolt SST-érzékelő kezdeti kockázatértékelését. A kockázatértékelésnek a következőkre kell kiterjednie: — az érzékelő minősített adatok kezelésére való képessége, — azok a műszaki, szerződéses és operatív intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az érzékelő által előállított adatokat harmadik személy ne tagadhassa meg, nyomon követésre szolgáló érzékelő esetében pedig az érzékelő képes legyen feladatkiosztási kérelem fogadására, végrehajtására és az eredmények terjesztésére, — a kapcsolódó fennmaradó kockázatok.

1.2.   A következők tulajdonjoga vagy hozzáférés a következőkhöz: kifejezetten SST céljára tervezett és SST céljára rendelkezésre álló megfelelő operatív elemzési képesség és adatfeldolgozási képesség:

1.2.1.   Az SST operatív elemzési és adatfeldolgozási képességének tulajdonjoga vagy az ahhoz való hozzáférés

1.2.1.1.

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy tagállam tulajdonjoggal rendelkezik egy SST-vonatkozású operatív elemzési képesség és adatfeldolgozási képesség felett, ha nemzeti joga szerint megfelelő jogcímmel bír a képességgel és az az által előállított adatokkal és információkkal kapcsolatban, és ezek birtokában van.

1.2.1.2.

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy tagállam hozzáféréssel rendelkezik egy SST-képességhez, ha az adott képesség által előállított adatokat és információkat harmadik fél nem tagadhatja meg.

1.2.1.3.

Egy SST-képesség az SST-partnerséghez való hozzájárulással összefüggésben akkor minősül fejlesztés alatt állónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: — a képesség üzembe helyezésének dátuma ismert, és megelőzi az SST-szolgáltatások SST-partnerség általi nyújtását, de legkésőbb 2023. június 30-ig, — a tagállam bizonyítani tudja, hogy a technológiai kockázatok kezelésére sor került, és hogy nemzeti szinten beruházásokat kötöttek le az adott képesség fejlesztésére.

1.2.2.   SST céljára kijelölt, megfelelő operatív elemzési és adatfeldolgozási képesség

1.2.2.1.

Az adatfeldolgozási képesség akkor minősül „megfelelőnek”, ha kiterjed az SST-adatok feldolgozásához és a releváns SST-információk előállításához és/vagy az SST-szolgáltatások nyújtásához szükséges hardver- és szoftvermegoldásokra. E képességnek rendelkeznie kell minden olyan funkcióval, amely lehetővé teszi a bármely időpontban való működést.

1.2.2.2.

Az operatív elemzési képesség akkor minősül „megfelelőnek”, ha a hardver- és szoftvermegoldásokat, valamint az SST-információk előállítására és az SST-szolgáltatások nyújtására kiképzett elemzőket egyaránt magában foglalja.

1.2.3.   A képességek biztonsága

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése b) pontjához kapcsolódó kötelezettség teljesítése érdekében a javaslatban az alábbi elemeket meg kell indokolni.

1.2.3.1.

A javasolt SST-képességek biztonsági szempontjaiért a kérelmező tagállam felelős.

1.2.3.2.

A tagállam elvégzi és biztosítja a javasolt SST-képességek kezdeti kockázatértékelését. A kezdeti kockázatértékelés különösen a következőkre terjed ki: — a képesség minősített adatok kezelésére való alkalmassága, — azok a műszaki, szerződéses és operatív intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a képesség által előállított adatokat a tagállam partnerségalkotó nemzeti szervezetétől ne lehessen megtagadni, — a kapcsolódó fennmaradó kockázatok.

2.   A TAGÁLLAMOK SST-BEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZERVEZETI KERETÉNEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS FELTÉTELEK ÉS RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az (EU) 2021/696 rendelet 57. cikke (1) bekezdése b) pontjához kapcsolódó kötelezettség teljesítése érdekében a javaslatban a következő elemeket kell megadni.

2.1.   Az uniós rendszer architektúrája

2.1.1.   Műszaki és funkcionális architektúra megvalósítása

Az SST-partnerségnek az SST-rendszer műszaki architektúráját és funkcionális architektúráját tartalmazó javaslatot kell készítenie.

A javasolt műszaki architektúrának architektúra-tanulmányokon kell alapulnia, és azt architektúra-tanulmányoknak kell indokolnia.

2.1.1.1.   Architektúra-tanulmányok

Az SST-partnerségnek architektúra-tanulmányokon alapuló és azokkal indokolt SST-rendszert kell javasolnia.

Az üzemszerűen működő SST-rendszer architektúrájára vonatkozóan a partnerségnek (a 2.2.1.1. pontban meghatározott) „A” kategóriába sorolt érzékelőkre is kiterjedő architektúra-tanulmányt kell készítenie.

„Az SST-rendszer tervezett fejlesztésének” architektúrája esetében el kell készítenie (a 2.2.1.1. pontban meghatározott) „A” kategóriába, valamint „B” és/vagy „C” kategóriába sorolt érzékelőkre is kiterjedő architektúra-tanulmányt, amennyiben rendelkezésre állnak a tervezett érzékelőkre vonatkozó szükséges adatok.

Architektúra-tanulmányokat legalább háromévente kell készíteni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az SST-rendszer fejlesztési lehetőségeit, a felhasználói igényeket, a műszaki fejlődést, új érzékelők hozzáadását (az SST-költségvetés keretösszegének figyelembevétele mellett), valamint az érzékelők által lefedett területek szűkítését.

2.1.1.2.   Az általános műszaki architektúra

Az általános műszaki architektúrának tükröznie kell az SST-rendszert alkotó részletes elemeket:

—	érzékelő funkció,

—	feldolgozási funkció, beleértve a következőket: adatok és információk, adatbázis és katalógus,

—	szolgáltatási funkció az (EU) 2021/696 rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében felsorolt SST-szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében.

Az általános műszaki architektúrának tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

—	az infrastruktúra és a szolgáltatásnyújtás védelme,

—	a minősített adatok és információk védelme,

—	eszközkezelés és a sebezhetőségek azonosítása,

—	a fizikai támadásokkal, a kibertámadásokkal és az adatáramlás manipulálásával szembeni védelem,

—	behatolás-észlelés, irányítás és ügymenet-folytonosság,

—	a (KKBP) 2021/698 tanácsi határozattal (2) összhangban kiadott utasítások betartásának megfelelősége.

2.1.1.3.   Az általános funkcionális architektúra

A funkcionális architektúra a (IV. mellékletben meghatározott) funkcionális elemzésen és funkcionális leíráson alapul.

Az általános funkcionális architektúra magában foglalja a tevékenységek különböző szakértői csoportok közötti felosztását is, amelynek célja a tevékenységek felosztásának biztosítása az SST-partnerség különböző tagjai között, az (EU) 2021/696 rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében felsorolt SST-szolgáltatások nyújtásának és a döntéshozatali mechanizmusoknak a biztosítása érdekében.

Az általános funkcionális architektúrának a következő biztonsági szempontokra kell kiterjednie:

—	a biztonsági feladatkörök meghatározása, beleértve a politikák kidolgozásához kapcsolódó döntéshozatali folyamatot, valamint az ellenőrzéseket,

—	a biztonsági események kezeléséhez tartozó operatív szervezet, beleértve a szolgáltatásnyújtást befolyásoló események felhasználói közösségekkel való közlését is.

A műszaki és a funkcionális architektúrát legalább háromévente felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az SST-rendszer lehetséges fejlesztését, a felhasználói igényeket, az új érzékelők műszaki fejlődését, valamint az érzékelők által lefedett területek szűkítését.

2.1.2.   A szükségtelen átfedések elve

A javasolt SST-rendszernek a szükségtelen átfedések elkerülésének elvén kell alapulnia. A szükségtelen átfedések elkerülését úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az SST-képességek teljesítményének és autonómiájának uniós szintű biztosításához és fokozásához szükséges valamennyi elemre, ugyanakkor tartózkodni kell az olyan eszközök hozzáadásától, amelyek az SST-szolgáltatások időben történő és megbízható nyújtásához szükséges szintet meghaladó mértékű redundanciát eredményeznek a rendszerben.

2.1.3.   Az SST-rendszer teljesítményének igazolása

Az SST-rendszer teljesítményét a következő kritériumok/területek szerint kell közösen igazolni:

—	azon objektumok száma, amelyek érzékelésére az érzékelők hálózata képes a keringési pályák rendszereinek mindegyikében,

—	az űrobjektumok katalogizálása,

—	ütközéselhárítási szolgáltatás,

—	az űrobjektumok visszatérésével kapcsolatos szolgáltatás,

—	a széttöredezettséggel kapcsolatos szolgáltatás, valamint

—	új szolgáltatások kifejlesztésére való képesség (űrszemét csökkentése és felszámolása).

A különböző, nagyon nagy kiterjedésű területek (VLA) uniós SST-érzékelőinek jegyzékét és a kapcsolódó hozzáadott értéket architektúra-tanulmányokkal kell igazolni, és azt a műszaki architektúrának biztosítania kell.

A létrejött SST-rendszer esetében elért teljesítmény (a szolgáltatások minősége; az uniós katalógus mérete stb.) és költség közötti kompromisszum minőségét igazolni kell.

2.2.   Az SST-rendszerben részt vevő érzékelők kiválasztására vonatkozó általános szabályok

2.2.1.   Az érzékelők jegyzéke és kategóriái

Az SST-partnerség által az (EU) 2021/696 rendelet 55. cikkében felsorolt SST-szolgáltatások nyújtása céljából kiválasztott nemzeti érzékelők jegyzékét rendelkezésre kell bocsátani.

Az érzékelőket „A”, „B” vagy „C” kategóriába kell sorolni.

Az érzékelők kategorizálási eljárása aktualizálható, hogy az összhangban legyen az SST-érzékelők hálózatának legújabb igényeivel. Változások esetén az érzékelőket:

—	architektúra-tanulmányok szerint indokolni kell,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.2.1.1.   Az érzékelőket a következő kategóriákban kell feltüntetni:

—

„A” kategória: üzemeltetési adatokat szolgáltató, üzemszerűen működő érzékelők: a tagállamok SST-szolgáltatások nyújtásában részt vevő, üzemeltetési szempontból megfelelő (az 1.1.2.1. pontban meghatározott) érzékelői, függetlenül attól, hogy azokat részben a Bizottság finanszírozza-e, vagy nem a Bizottság finanszírozza. Az „A” kategóriába sorolt, üzemszerűen működő érzékelők esetében a tagállamnak minden egyes érzékelő tekintetében kötelezettséget kell vállalnia az SST-tevékenységekre szánt időráfordítás százalékos arányára. Amennyiben a pontos kötelezettségvállalás a folyamatban lévő költségvetési tárgyalások miatt nem ismert, fel kell tüntetni a várható időráfordítást. A pontos időráfordítást azonban a támogatási javaslatban kell megadni. A bejelentett időráfordítást havonta minimális számú napban, napi óraszámban, vagy az elérhető feladatkiosztási kérelmek számában kell kifejezni, és annak az uniós űrprogram létrehozásáról szóló (EU) 2021/696 rendelet alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások teljes időtartama alatt bármely hónapra érvényesnek kell lennie.

—

„B” kategória: – üzemszerű működést megelőző szakaszban lévő, tesztelési adatokat szolgáltató érzékelők: a tagállamok azon (az 1.1.2.2. pontban meghatározott) érzékelői, amelyek még nem vesznek részt az SST-szolgáltatások nyújtásában, és amelyeknek az SST-szolgáltatások nyújtásában való részvétel előtt még sikeresen teljesíteniük kell (a 2.3. pontban ismertetett) értékelési kampányokat. A „B” kategóriába tartozó érzékelők nem részesülhetnek üzemeltetési tevékenységekre szánt finanszírozásban, de az értékelési kampányok előkészítése céljából részesülhetnek finanszírozásban.

—

„C” kategória: fejlesztési szakaszban lévő érzékelők: a tagállamok üzemeltetési szemponttól eltérő szempontból megfelelő (az 1.1.2.2. pontban meghatározott) érzékelői, amelyek – a véglegesítést, az üzemszerű működést és az értékelési kampány teljesítését követően – a jövőben felhasználhatók az SST-szolgáltatásokhoz. A „C” kategóriába tartozó érzékelők nem részesülhetnek üzemeltetési tevékenységekre szánt finanszírozásban, de az architektúra-tanulmányok indokolása alapján részesülhetnek kutatási és fejlesztési tevékenységekből származó finanszírozásban.

2.2.1.2.   Kategóriaváltás

Az „A” kategóriából a „B” kategóriába kerülést a következők sikeres teljesítésének hiánya váltja ki:

—	kalibrálási kampány vagy

—	két egymást követő üzemeltetési kampány.

A kategóriaváltást a következőknek kell kísérnie:

—	az SST-partnerség által tartott szavazáson történő jóváhagyás,

—	a Bizottság tájékoztatása.

Az „A” kategóriából a „B” kategóriába kerülést a következők váltják ki:

—	egy értékelési kampány (kalibrálási kampány és üzemeltetési kampány) sikere.

A kategóriaváltást a következőknek kell kísérnie:

—	az SST-partnerség által tartott szavazáson történő jóváhagyás,

—	a Bizottság jóváhagyása,

—	az érzékelő által az architektúra-tanulmányok szerint biztosított hozzáadott érték elemzése.

A „B” kategóriából a „C” kategóriába kerülést a következők sikeres teljesítésének hiánya váltja ki:

—	kalibrálási kampány vagy

—

két egymást követő üzemeltetési kampány, kivéve, ha az érzékelőt két egymást követő üzemeltetési kampány sikeres teljesítésének hiánya miatt „A” kategóriából „B” kategóriába fokozták le, amely esetben egy üzemeltetési kampány sikeres teljesítésének hiánya az érzékelő „B” kategóriából „C” kategóriába való visszaminősítését vonja maga után.

A kategóriaváltást a következőknek kell kísérnie:

—	az SST-partnerség általi jóváhagyás,

—	a Bizottság tájékoztatása.

A „C” kategóriából a „B” kategóriába kerülést:

—	architektúra-tanulmányok szerint a teljes SST-rendszer hozzáadott értékének indokolnia kell,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.2.2.   Az érzékelők kiválasztása

Az SST-szolgáltatások nyújtásában való részvételre kiválasztott érzékelőket („A” kategória) olyan objektív kritériumok alapján kell kiválasztani, mint például: műszaki paraméterek, teljesítmény, helyszín, valamint az értékelési kampányokban való sikeres és rendszeres részvétel a 2.3. pontban előírt gyakoriságnak megfelelően.

Egyetlen tagállam sem származtathat az SST-ben való figyelembevételhez való jogot meglévő eszközeivel vagy nemzeti szinten fejlesztés alatt álló eszközeivel, azon kivételes esetektől eltekintve, amelyeket:

—	az architektúra-tanulmányok szerint a teljes SST-rendszer hozzáadott értékének megfelelően indokolnia kell,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

A nemzeti szinten üzemeltetett uniós érzékelők kizárólag akkor jogosultak arra, hogy az SST-partnerséghez hozzájáruló érzékelőknek minősüljenek, ha azokat:

—	architektúra-tanulmányok szerint a teljes SST-rendszer hozzáadott értéke indokolja,

—	az SST-partnerség által tartott szavazás jóváhagyja,

—	a Bizottság elfogadja.

2.3.   A kiválasztott érzékelők értékelési kampánykeretében történő rendszeres ellenőrzése

Az értékelési kampány két elemből áll:

—	a műszaki teljesítmény értékelése („kalibrálási kampány”),

—	a működési teljesítmény értékelése („működési teljesítmény elemzése”).

2.3.1.   A műszaki teljesítmény értékelése: kalibrálási kampányok

2.3.1.1.   Kalibrálási kampány: általános szabályok

Az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott valamennyi érzékelőre vonatkozik az a kötelezettség, hogy az előállított adatok minőségének biztosítása érdekében az SST-partnerség által végzett kalibrálási kampányokban kell részt vennie.

A kalibrálási kampány gyakorisága az érzékelő típusától függően az alábbiak szerint változhat:

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott radarokat legalább 12 havonta kalibrálási kampányba kell bevonni,

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott teleszkópokat legalább 6 havonta kalibrálási kampányba kell bevonni,

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott lézereket legalább 12 havonta kalibrálási kampányba kell bevonni.

2.3.1.2.   A kalibrálási kampány kritériumai

A kalibrálási kampányoknak – az eredmények méltányosságának és az SST-rendszer összhatásfokának biztosítása érdekében – konkrét, objektív kritériumokat kell követniük.

A kritériumok a következők:

	Műszaki teljesítmény
	[N] – Zaj
Megfigyelésre szolgáló radarok	Hatótávolság ≤ 100 m Detektálási sebesség ≤ 4 m/s
Nyomon követésre szolgáló radarok	Hatótávolság ≤ 50 m Detektálási sebesség ≤ 2 m/s
Megfigyelésre szolgáló teleszkópok (MEO/GEO)	Szögpontosság ≤ 2 ívmásodperc
Nyomon követésre szolgáló teleszkópok MEO/GEO	Szögpontosság ≤ 2 ívmásodperc
Nyomon követésre szolgáló teleszkópok LEO	Szögpontosság ≤ 7,2 ívmásodperc
Lézerek	Hatótávolság pontossága ≤ 5 m

Az érzékelők részvételére alkalmazandó küszöbérték a teljesítmény-követési folyamat alapján változhat, és az e mellékletben szereplő értékek aktualizálhatók, hogy összhangban legyenek az SST-érzékelők hálózatának legújabb igényeivel. Változások esetén ezeket az éves működési felülvizsgálat során ismertetni kell és meg kell indokolni.

2.3.2.   A működési teljesítmény értékelése: a működési teljesítmény elemzése

2.3.2.1.   A működési teljesítmény elemzése: általános szabályok

Az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott érzékelők mindegyikére vonatkozik az a kötelezettség, hogy meg kell osztaniuk az adatokat annak érdekében, hogy az SST-partnerség elvégezhesse a működési teljesítmény elemzését az előállított adatokhoz tartozó működési teljesítmény biztosításához.

Az „A” kategóriába tartozó érzékelőknek továbbítaniuk kell az adatokat az illetékes partnerségalkotó nemzeti szervezetnek vagy más tagállambeli partnerségalkotó nemzeti szervezetnek, amellyel az állam külön megállapodást kötött. A partnerségalkotó nemzeti szervezetnek megfelelő időben és rendszerességgel, elektronikus úton kell elküldenie az adatokat az adatbázisba, a megfelelő biztonsági intézkedések mellett.

A működési teljesítmény elemzésének gyakorisága az eszközök típusától függően az alábbiak szerint változhat:

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott radarok esetében legalább 12 havonta el kell végezni a működési teljesítmény elemzését,

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott teleszkópok esetében legalább 6 havonta el kell végezni a működési teljesítmény elemzését,

—	az SST-rendszer részét képezőként kiválasztott lézerek esetében legalább 12 havonta el kell végezni a működési teljesítmény elemzését.

Az az érzékelő, amely a működési teljesítmény elemzése során nem megfelelőnek bizonyult, jogosult arra, hogy a következő működésiteljesítmény-elemzésig az „A” kategóriában maradjon.

A két egymást követő működésiteljesítmény-elemzés során nem megfelelőnek bizonyuló érzékelőt ki kell venni az „A” kategóriából és a „B” kategóriába kell felvenni, azon kivételes esetek kivételével, amelyeket megfelelő módon:

—	architektúra-tanulmányok szerint a teljes SST-rendszer hozzáadott értékének indokolnia kell,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.3.2.2.   A működési teljesítmény elemzésének kritériumai

	Működési teljesítmény
	Objektumok/üzemóraszám	Mérések/tényleges óraszám	Időszerűség (az adatmegosztás tekintetében)
Megfigyelésre szolgáló radarok	≥ 65	≥ 250 mérés/óra	48 óránál rövidebb idő alatt a méréssorozatok > 90 %-a ÉS 24 óránál rövidebb idő alatt a méréssorozatok > 75 %-a  (*1)
Nyomon követésre szolgáló radarok	Nem alkalmazandó	≥ 12 mérés/óra
Megfigyelésre szolgáló teleszkópok	≥ 7	≥ 24 mérés/óra
Nyomon követésre szolgáló teleszkópok	Nem alkalmazandó	≥ 21 mérés/óra
Lézerek	Nem alkalmazandó	≥ 19 mérés/óra

Az érzékelők részvételére alkalmazandó küszöbérték a teljesítmény-követési folyamat alapján változhat, és az e mellékletben szereplő értékek aktualizálhatók, hogy összhangban legyenek az SST-érzékelők hálózatának legújabb igényeivel. Változások esetén ezeket az éves működési felülvizsgálat során ismertetni kell és meg kell indokolni.

Tényleges idő: az érzékelőért felelős tagállam által havonta közölt érték. A mérési gyakoriság kiszámításához használatos.

„Üzemidő”: az az idő, amikor az érzékelők által megosztott mérések kiszámítása az SST-adatbázisban megosztott méréssorozatok teljes időtartamaként történik.

2.4.   A teleszkópokra, radarokra, lézerekre és más érzékelőtípusokra vonatkozó egyedi szabályok

2.4.1.   Teleszkópok

Az SST-partnerségnek lehetőség szerint biztosítania kell a teleszkópok ideális földrajzi eloszlását a lefedettség biztosítása, a katalogizálás és az SST-szolgáltatások iránti igények alapján, a szükségtelen átfedések elvének tiszteletben tartása mellett.

A teleszkópok földrajzi eloszlását és a legjobb ár-érték arányt architektúra-tanulmányokkal kell megindokolni és validálni.

A (megfigyelésre szolgáló és nyomon követésre szolgáló) teleszkópok teljes számát az architektúra-tanulmányok által igazolt igény és az egyes VLA-k igényei alapján kell értékelni. Az architektúra-tanulmánynak igazolnia kell az egyes eszközök hozzáadott értékét, és tartalmaznia kell, hogy miként tartották tiszteletben az átfedések elkerülésének elvét.

2.4.1.1.   Megfigyelésre szolgáló teleszkópok esetében

Az „Európa” VLA-n belül a megfigyelésre szolgáló optikai érzékelők számát tagállamonként egy teljes munkaidős egyenértékre (3) kell korlátozni.

A megfigyelésre szolgáló optikai érzékelők számát világszerte (beleértve az „Európa” VLA-t is) tagállamonként két teljes munkaidős egyenértékre kell korlátozni.

Abban az esetben, ha egy tagállamban több, teleszkópokhoz rendelt erőforrásra van szükség, ezt:

—	architektúra-tanulmányok alapján kell indokolni,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.4.1.2.   Nyomon követésre szolgáló teleszkópok esetében

Az „Európa” VLA-n belül a nyomon követésre szolgáló optikai érzékelők számát tagállamonként egy teljes munkaidős egyenértékre kell korlátozni.

A nyomon követésre szolgáló optikai érzékelők számát világszerte (beleértve az „Európa” VLA-t is) tagállamonként két teljes munkaidős egyenértékre kell korlátozni.

Abban az esetben, ha egy tagállamban több, teleszkóphoz rendelt erőforrásra van szükség, ezt:

—	architektúra-tanulmányok alapján kell indokolni,

—	az SST-partnerségnek jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.4.1.3.   Megfigyelésre és nyomon követésre szolgáló teleszkópok esetében

A megfigyelési és nyomonkövetési üzemmódban való működésre egyaránt képes érzékelők tekintetében jelenteni kell, hogy az SST-hez való hozzájárulás során melyik azok fő üzemmódja. Az érzékelő által végzett értékelést a fő üzemmód tekintetében kell értékelni; annak ellenére, hogy az érzékelő szükség esetén a másik üzemmódban is működne.

A műszaki és működési teljesítmény tekintetében az érzékelőnek a legszigorúbb követelményeket kell teljesítenie annak érdekében, hogy a legrosszabb eset forgatókönyvének fennállásakor is biztosítható legyen a megfelelése. Egy megfigyelésre és nyomon követésre szolgáló érzékelőként való működésre képes, valamint fő céljaként a megfigyelés bejelentésére képes teleszkóp esetében követelmény, hogy óránként legalább hét tárgyat képes legyen megfigyelni, és két ívmásodperc négyzetes középértéknél (RMS) jobb szögpontosságot mutasson.

2.4.2.   Radarok

Az SST-partnerségnek lehetőség szerint biztosítania kell a radarok ideális földrajzi eloszlását a lefedettség biztosítása, a katalogizálás és az SST-szolgáltatások iránti igények alapján, a szükségtelen átfedések elvének tiszteletben tartása mellett.

Az SST-szolgáltatások nyújtásában részt vevő („A” kategóriájú) radarok számát korlátozni kell.

További radarok „A” kategóriába való felvételét:

—	architektúra-tanulmányok alapján kell indokolni,

—	az SST-partnerségnek jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

A radarok földrajzi eloszlását és a legjobb ár-érték arányt architektúra-tanulmányokkal kell indokolni és validálni.

2.4.3.   Lézerek

Az SST-szolgáltatások nyújtásában részt vevő lézernek képesnek kell lennie a nem együttműködő célpont megszerzésére és nyomon követésére annak érdekében, hogy az „A” kategóriába tartozzon.

A lézerek számát világszerte öt érzékelőre kell korlátozni.

Abban az esetben, ha több, lézerekhez rendelt erőforrásra vagy kizárólag együttműködő objektumok nyomon követésére képes lézerekre van szükség, ezt:

—	architektúra-tanulmányok alapján kell indokolni,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.4.4.   Egyéb érzékelőtípusok

Az SST-partnerség egyéb érzékelőtípusokkal (például világűrbe telepített érzékelők, passzív hatótávolság-beállítási technikák stb.) is kiegészítheti a fentieket.

Az egyéb érzékelőtípusok felvételét:

—	architektúra-tanulmányok alapján kell indokolni,

—	az SST-partnerség által tartott szavazásnak jóvá kell hagynia,

—	a Bizottságnak el kell fogadnia.

2.5.   Az eszközök korszerűsítésére és üzemeltetésére vonatkozó finanszírozási szabályok

Az uniós finanszírozásban részesülő valamennyi korszerűsítést és fejlesztést az SST-partnerség által kifejlesztett SST-architektúrák alapján kell megindokolni. Az indokolásnak ki kell emelnie az eszköz kiindulási teljesítményét, a tervezett végső teljesítményt és az SST-rendszer teljesítményéhez kapcsolódó hozzáadott értéket.

Az SST-alkomponensnek a meglévő nemzeti eszközök korszerűsítésére kell összpontosítania.

2.5.1.   Tőkekiadások (CAPEX)

Az SST területén folytatott uniós tevékenységek jellege miatt az egyes eszközök korszerűsítéséhez nyújtott uniós finanszírozás mértékének az adott eszközön az SST-partnerség keretében nyújtott minden egyes SST-támogatás időszakában az adott eszközre lekötött összes korszerűsítési összegre vonatkozó teljes tőkekiadás indokolásán kell alapulnia, és a teljes tőkekiadás 45 %-ára kell korlátozódnia. A nemzeti beruházások pénzügyi bizonyítékát a tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak.

Magasabb százalékos arány abban az esetben fogadható el, ha azt

—	architektúra-tanulmányok szerint a teljes SST-rendszer hozzáadott értéke indokolja,

—	az SST-partnerség által tartott szavazás jóváhagyja,

—	a Bizottság elfogadja.

A 75 000 EUR alatti beruházások magasabb százalékos arányban részesülhetnek finanszírozásban.

2.5.2.   Működési kiadások (OPEX)

Az Unió által finanszírozott százalékos aránynak összhangban kell lennie az SST-alkomponensre szánt időráfordítással és az eszköz összes működési kiadásával. Például X %-ban az SST céljára szánt érzékelő működési kiadásai nem haladhatják meg a Bizottságnak bejelentendő összes (100 %) működési kiadás X %-át.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2021/698 határozata (2021. április 30.) az uniós űrprogram keretében kiépített, üzemeltetett és használt, az Unió biztonságát esetleg befolyásoló rendszerek és szolgáltatások biztonságáról és a 2014/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 178. o.).

(*1)  az uniós SST-partnerség a Bizottság kérésére további teljesítménykritériumokat dolgozhat ki az időszerűség tekintetében.

(3)  Egy teljes munkaidős egyenérték: egy darab, 100 %-os időráfordítással üzemeltetett teleszkóp, vagy N darab, „N összesen” = 100 % időráfordítással üzemeltetett teleszkóp.

II. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett fő teljesítménymutatók

A javaslatban a következő fogalmak alkalmazandók:

—	Mérőszám: valamely folyamat vagy tevékenység irányításának támogatása érdekében mért és bejelentett érték.

—	Fő teljesítménymutató (KPI): a kritikus sikertényezők elérésének mérésére és valamely folyamat/terv/projekt vagy egyéb tevékenység irányításának támogatására használt mérőszám.

Elnevezési szabály

A mutatók esetében alkalmazott elnevezési szabály célja, hogy megkönnyítse a mutatók és a mutató-kategóriák feltérképezését.

Az egyes mutatókhoz egy kódot kell hozzárendelni, amely egyedileg azonosítja azt a következő nómenklatúra szerint: [T][CC]-[n]

ahol:

—	T: a mutató típusa. Lehet KPI (K) vagy mérőszám (M).

—	CC: kategória. A második oszlop az egyes KPI- vagy mérőszám-kategóriákhoz használt mozaikszavakat jelöli. S Érzékelők CAT SST-katalógus DS Adatmegosztás TR Feladatkiosztási kérelmek DB SST-adatbázis SP Szolgáltatásnyújtás FD Kapcsolattartó pont U A felhasználók elkötelezése és tájékoztatása

—	n: szekvencia. Az egyes kategóriákban a mutatót azonosító szám.

Az alkalmazandó mérőszámok és KPI-k, valamint a kapcsolódó célértékek jegyzéke

A célértékekre az SST-partnerségnek kell javaslatot tennie a támogatási javaslatban.

Az SST-partnerség javaslatában be kell mutatni, hogy hogyan kerül sor e mérőszámok/KPI-k mérése és nyomon követése a projekt során.

Kategória	Azonosító	Megnevezés	Várható célérték
			2022	2027
Érzékelők	MS-1	Érzékelők száma	Meghatározandó	Meghatározandó
	KS-1	Adatmegosztást nem végző érzékelők	0	0
	MS-2	Az érzékelők bejelentett időráfordítása
	KS-2	Az érzékelők tényleges időráfordítása	=MS-2	=MS-2
	MS-3	Az érzékelők helyreállítási ideje
	KS-3	Az érzékelők kalibrálási kampányainak megfelelősége	100  %	100  %
	MS-4	Kalibrálási kampányba bevont érzékelők
	KS-4	Kalibrálási kampány során adatmegosztást végző érzékelők	100  %	100  %
SST-katalógus	KCAT-1	Önállóan katalogizált objektumok száma	Meghatározandó	Meghatározandó
	MCAT-1	Az USA nyilvános katalógusához képest önállóan katalogizált objektumok %-os aránya	Meghatározandó	Meghatározandó
	K-CAT 2	A katalógusban szereplő űrszemét mennyiségének pontossága	Meghatározandó	Meghatározandó
	K-CAT 3	A katalógusban szereplő objektumok keringési pályájának kora	Meghatározandó	Meghatározandó
	K-CAT 4	A hozzáadott új objektumok száma	Meghatározandó	Meghatározandó
SST-adatbázis	MDB-1	Űrobjektumok populációja
	KDB-1	A keringési pályák rendszereinek lefedettsége
	MDB-2	A keringési pályák kora
Adatmegosztás	MDS-1	A bejelentett adatok megosztásának rendszeressége
	KDS-1	A tényleges adatok megosztásának rendszeressége	=MSD-1	=MSD-1
	MDS-2	Mérések száma
	MDS-3	Méréssorozatok száma
	MDS-4	Keringési pályák száma
Szolgáltatásnyújtás	MSP-1	Bejelentett események száma
	KSP-1	Autonóm események
	MSP-2	Termékek száma
	KSP-2	Autonóm termékek
	KSP-3	A termékek leszállításának időszerűsége	3 óra (megerősítendő)	1 óra (megerősítendő)
	MSP-3	Szolgáltatásspecifikus kérelmek
	KSP-4	A szolgáltatásspecifikus kérelmek elintézési ideje	1 nap (megerősítendő)	0,5 nap (megerősítendő)
	KSP-5	A termékek formátumának eltérései	0  %	0  %
	KSP-6	Az ütközéselhárítás szolgáltatási konfigurációjának megfelelősége	100  %	100  %
	KSP-8	Az érzékelők hozzájárulása autonóm termékekhez
Feladatkiosztási kérelmek	MTR-1	Feladatkiosztási kérelmek száma
	MTR-2	Feladatkiosztásra adott válaszok típus szerint
	KTR-1	Sikeres feladatkiosztási kérelmek
	KTR-2	A feladatkiosztási kérelmek elintézési ideje
	KTR-3	Az érzékelők feladatkiosztási kérelmekre való reagálási képessége
Kapcsolattartó pont	MFD-1	Támogatás iránti kérelmek száma
	MFD-2	Biztonsági események száma
	KFD-1	Támogatás iránti kérelmek elintézési ideje
	KFD-2	Biztonsági események elintézési ideje
	KFD-3	Termékek letöltése
	KFD-4	Autonóm termékek letöltése
	KFD-5	A portál elérhetősége
A felhasználók elköteleződése és tájékoztatása	MU-1	A potenciális felhasználók/szervezetek száma
	KU-1	Felhasználók általi igénybevétel/felhasználók száma
	MU-2	Új felhasználók száma
	KU-2	A termékeket letöltő felhasználók
	KU-3	A portálhoz hozzáférő felhasználók
	MU-3	A felhasználók által végzett feltöltések
	MU-4	Űreszköz státusza

III. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT, A JAVASLAT BENYÚJTÁSAKOR KÖZLENDŐ INFORMÁCIÓK

1.   AZ EGYEDI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ DOKUMENTÁCIÓ

A kérelemnek igazolnia kell az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak való megfelelést:

1.1.   Ha az eszköz érzékelő, a kérelemnek a következőkre kell kiterjednie:

1.1.1.   Az SST-érzékelő tulajdonjoga vagy az ahhoz való hozzáférés

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 1. szakaszában („Az SST-érzékelők tulajdonjoga vagy az azokhoz való hozzáférés”) meghatározott kritériumoknak.

1.1.2.   Megfelelő SST-érzékelő

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 1. szakaszában („Megfelelő SST-érzékelő”) meghatározott kritériumoknak.

1.1.3.   SST céljára rendelkezésre álló érzékelő

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 1. szakaszában („Rendelkezésre álló vagy fejlesztés alatt álló SST-érzékelő”) meghatározott kritériumoknak.

1.1.4.   Az érzékelő üzemeltetéséhez szükséges műszaki és emberi erőforrások

Azt igazoló információk, hogy az érzékelő üzemeltetéséhez rendelkezésre állnak és rendelkezésre fognak állni a műszaki és emberi erőforrások.

1.1.5.   Az SST-érzékelők biztonsága

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 1. szakaszában („Biztonsági szempontok”) meghatározott kritériumoknak.

1.2.   Ha az eszköz kifejezetten SST céljára kijelölt operatív elemzési és adatkezelési képesség, a kérelemnek a következőkre kell kiterjednie:

1.2.1.   Az SST operatív elemzési és adatfeldolgozási képességének tulajdonjoga vagy az ahhoz való hozzáférés

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 2. szakaszában („Az SST-érzékelők tulajdonjoga vagy az azokhoz való hozzáférés”) meghatározott kritériumoknak.

1.2.2.   SST céljára kijelölt, megfelelő operatív elemzési és adatfeldolgozási képesség

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-érzékelő megfelel az I. melléklet I. részének 2. szakaszában („Megfelelő operatív elemzési és adatfeldolgozási képességek”) meghatározott kritériumoknak.

1.2.3.   A képességek biztonsága

Annak igazolására szolgáló információk, hogy az SST-képesség megfelel az 1.2.3. pontban („Biztonsági szempontok, beleértve az adat- és információbiztonsági szempontokat”) meghatározott kritériumoknak, és tükrözi meglévő SST konzorcium általi kialakítását, valamint a többi tagállammal egyeztetett törekvéshez való hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalást.

2.   KÖZÖS FELTÉTELEK ÉS CSELEKVÉSI TERV

2.1.   Általános dokumentumok

A partnerségalkotó nemzeti szervezetek jegyzéke.

Az SST-partnerségi megállapodás szövege, amely a következőket tartalmazza: Az SST uniós szintű általános kialakítására vonatkozó információk, beleértve a következőket: az SST-partnerség irányítása, valamint a különböző műszaki testületek és döntéshozatali mechanizmusaik szerepe.

2.2.   A rendszer konfigurációja

—	Funkcionális architektúra.

—	Műszaki architektúra.

—	A 2.2.1.1. pontban meghatározott „A”, „B” és/vagy „C” kategóriára vonatkozó architektúra-tanulmányok, amennyiben a tervezett érzékelőkre vonatkozó szükséges adatok rendelkezésre állnak.

—	A rendszerbe beépített érzékelők jegyzéke a 2.2.1.1. pontban meghatározott „A”, „B” és/vagy „C” kategória szerint részletezve.

—	A rendszerbe beépített képességek jegyzéke.

—	Az értékelési kampány lebonyolításához alkalmazott objektív kritériumok.

—	A már lebonyolított értékelési kampányok felsorolása az érzékelők szerint részletezve.

2.3.   A tevékenységek és a döntéshozatali eljárások megoszlása

A tevékenységek szakértői csoportok közötti megoszlásának ismertetése.

Az SST kapcsolattartó pont tevékenységeinek ismertetése.

A döntéshozatali eljárások ismertetése.

2.4.   Az adatmegosztásra vonatkozó szabályok

Az SST-partnerség tagjai közötti adatmegosztás általános szabályait ismertető információk.

2.5.   Átmeneti intézkedések

Az SST-konzorcium és az SST-partnerség közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében előirányzott átmeneti intézkedések ismertetése.

IV. MELLÉKLET

Az I–III. mellékletben említett fogalommeghatározások

1.   Nagyon nagy kiterjedésű terület (VLA)

A VLA fogalma meghatározott földrajzi régiókból áll, amelyek lehetővé teszik az érzékelők csoportosítását. Először is ugyanaz az érzékelő, amelyet a különböző VLA-kon belüli helyekre telepítenek, eltérő teljesítményt és hozzáadott értéket mutat. Jelenleg a következő „nagyon nagy kiterjedésű területeket” veszik figyelembe:

—	„Ázsia” VLA

—	„Európa” VLA

—	„Észak-Amerika” VLA

—	„Óceánia” VLA

—	„Csendes-óceán” VLA

—	„Dél-Afrika” VLA

—	„Dél-Amerika” VLA

A VLA-k hozzávetőleges helyét az alábbi ábra szemlélteti:

2.   Architektúra-tanulmányok

Az „architektúra-tanulmányok” kifejezés különböző rendszertervezési tevékenységeket foglal magában. A kifejezés kiterjed egy adott eszköz teljesítményének és hozzáadott értékének értékelésére, egy adott korszerűsítésre, az érzékelők teljes hálózatára vagy az alternatív tervezési megoldások értékelésére és osztályozására, valamint rangsorolásuk indoklására. Az architektúra-tanulmányok összhangban vannak a legjobb ár-érték arányt célzó, alulról építkező megközelítéssel, amely elkerüli a szükségtelen átfedéseket, ugyanakkor nyomon követi, hogy a rendszer megfelel-e a magas szintű felhasználói igényeknek. Az architektúra-tanulmányok a rendszer valamennyi funkciójára kiterjednek: az érzékelő funkcióra, az adatkezelési funkcióra és a szolgáltatási funkcióra.

3.   Nyers adatok

Az érzékelő szintjén előállított, utólagos feldolgozásra nem kerülő adatok (például radarimpulzusonkénti adatok, képek és fotondetektálás).

4.   Megfigyelhető adat

Egy űrobjektumnak a nyers adatok (például irányszög, tengerszint feletti magasság, RA, DEC, hatótávolság, Doppler, RCS és MAG) feldolgozása után kapott, nem időbélyegzett, egyetlen mérhető mennyiség.

5.   Mérés

Egyetlen érzékelő feldolgozott geometriai (például szögek, hatótávolság, valamint az érkezési idők differenciálhányadosa) és/vagy fizikai (például nagyságrend és RCS) megfigyelhető adatok összessége, amelyek mindegyike egyetlen objektumhoz és ugyanahhoz az epochához (alapidőponthoz) tartozik.

6.   Méréssorozat

Egyetlen érzékelő egyetlen objektumra vonatkozóan végzett, egymást követő méréseinek sorozata, amelyben a mérésközök nem haladják meg a méréssorozat időtartamának középértékét, amelyet minden egyes érzékelő esetében meg kell határozni.

7.   Zaj

Paraméterazonosító	[N]
Elnevezés	Zaj
Leírás/meghatározás	A mérési zaj a megfigyelési maradványértékek négyzetes középértéke (RMS). A mérési zaj általában Gauss-féle (normál) eloszlásnak felel meg. Ily módon a középértékre összpontosuló intervallum, melynek félamplitúdója 1-σ, a maradványérték-adatok 68,27 %-át tartalmazza. Ez a zaj szórásnak is tekinthető, amely a középértéket nullára kényszeríti (a két megközelítés közötti összhangot ellenőrizni kell)
Mérőszám(ok)	Szögbeállítás: mivel a szögmegfigyeléseket gömbkoordináták határozzák meg, a szórást a következőképpen kell kiszámítani: , vagy ekvivalens módon , ahol ra=egyenes emelkedés, dec=elhajlás, az=irányszög és el=horizont feletti szögmagasság dec vagy ekvivalens módon el Hatótávolság: a megfigyelések közvetlen eredményeként kapott érték Detektálási sebesség: a megfigyelések közvetlen eredményeként kapott érték
Mértékegység	Ívmásodperc, m, m/s (szögek, hatótávolság, illetve detektálási sebesség esetében)

8.   Az operatív elemzéshez kapcsolódó fogalommeghatározások

Paraméterazonosító	[TL]
Név	Időszerűség
Leírás/meghatározás	A mérésekre vonatkozó adatszolgáltatás késedelme
Mérőszám(ok)	A megosztott méréssorozatok vége és a megosztás között eltelt idő. A küszöbérték az SST-adatbázisban megosztott adatok 90 %-a, ez 48 óránál rövidebb idő alatt: „beillesztett idő” – „végidő”, 24 óránál rövidebb idő alatt pedig 75 %. Ez az érték kiegészül a 48 és 24 órán belül megosztott adatmennyiséggel
Mértékegység	Óra

Paraméterazonosító	[O2]
Név	Objektumok/üzemóraszám
Leírás/meghatározás	Egy érzékelő által óránként megfigyelt különböző objektumok átlagos száma
Mérőszám(ok)	1 órás intervallumonként megfigyelt különböző objektumok átlagos száma. A teljes üzemidőt N darab, 1 órás intervallumra kell osztani. Minden egyes i intervallumra ki kell számítani az érzékelő által megfigyelt különböző objektumok számát
Mértékegység	Objektum/óra

Paraméterazonosító	[MR]
Név	Mérési gyakoriság
Leírás/meghatározás	Mérések száma
Mérőszám(ok)	Mérések/Tényleges bejelentett időráfordítás (óra)
Mértékegység	mérés/óra

9.   Egyéb fogalommeghatározások

Időráfordítás
Bejelentett időráfordítás	Az a leghosszabb időtartam, ameddig a bejelentés szerint egy eszköz egy adatszolgáltatási időszakban hozzájárul az SST-hez, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak megfelelően.
Tényleges időráfordítás	Az az időtartam, ameddig egy eszköz egy adatszolgáltatási időszakban hozzájárul az SST-hez.
Nem tényleges időráfordítás	Az az időtartam, ameddig egy érzékelő karbantartás vagy elérhetetlenség (időjárás, nem tervezett karbantartás stb.) miatt nem képes hozzájárulni az SST-hez.
Funkcionális elemzés	A fő SST-funkcióknak, valamint e funkciók kölcsönhatásainak a meghatározása és leírása a munkafolyamatok, az inputok, az outputok és az információcsere tekintetében. A funkciókra történő lebontás fogalmi alapon történik, és nem kapcsolódik az SST-rendszer architektúráján belüli fizikai megvalósításhoz. Egyes funkciók több fizikai elem között is eloszthatók.
Üzemszerűen működő érzékelő	Olyan érzékelő, amely sikeresen teljesítette a működési teljesítmény nyomon követésének valamennyi minőségi és hozzájárulási kritériumát.
Potenciális időráfordítás	Az a maximális időtartam, ameddig egy érzékelő elméletileg működhet az SST céljára.
SST-eszközök	Az SST-érzékelő és az adatfeldolgozó képességek.
Feladatkiosztási kérelem	Az SST-hez hozzájáruló érzékelőkhöz küldött, arra vonatkozó kérelem, hogy szolgáltassanak adatokat egy konkrét objektumról vagy eseményről.