EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022D0696
Commission Implementing Decision (EU) 2022/696 of 29 April 2022 granting a derogation requested by Ireland pursuant to Council Directive 91/676/EEC concerning the protection of waters against pollution caused by nitrates from agricultural sources (notified under document C(2022) 2596) (only the English and the Irish texts are authentic)
A Bizottság (EU) 2022/696 végrehajtási határozata (2022. április 29.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Írország által kért eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2022) 2596. számú dokumentummal történt) (Csak az angol és az ír nyelvű szöveg hiteles)
A Bizottság (EU) 2022/696 végrehajtási határozata (2022. április 29.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Írország által kért eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2022) 2596. számú dokumentummal történt) (Csak az angol és az ír nyelvű szöveg hiteles)
C/2022/2596
HL L 129., 2022.5.3, p. 37–45
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2022.5.3. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 129/37 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/696 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 29.)
a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Írország által kért eltérés engedélyezéséről
(az értesítés a C(2022) 2596. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol és az ír nyelvű szöveg hiteles)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 91/676/EGK irányelv megállapítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos szabályokat. |
|
(2) |
A 91/676/EGK irányelv III. mellékletének 2. pontja előírja, hogy azok a tagállamok, amelyek hektáronként (ha) több mint 170 kg nitrogént tartalmazó szerves trágyát kívánnak alkalmazni, úgy határozzák meg a mennyiségeket, hogy az ne akadályozza az említett irányelv 1. cikkében felsorolt célok elérését. Ezeket a mennyiségeket objektív kritériumok alapján meg kell indokolni. |
|
(3) |
A Bizottság 2007. október 22-én elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2007/697/EK határozatot (2) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2006” című jogszabály (3) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben. |
|
(4) |
A Bizottság 2011. február 24-én elfogadta a 2007/697/EK határozatot módosító 2011/127/EU határozatot (4), amely az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2010” című jogszabály (5) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben alkalmazandó eltérés időtartamát 2013. december 31-ig meghosszabbította. |
|
(5) |
A Bizottság 2014. február 27-én elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2014/112/EU végrehajtási határozatot (6) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2014” című jogszabály (7) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben. |
|
(6) |
A Bizottság 2018. február 8-án elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló (EU) 2018/209 végrehajtási határozatot (8) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Union (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2017” című jogszabály (9) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben. Az (EU) 2018/209 végrehajtási határozat 2021. december 31-én hatályát veszti. |
|
(7) |
Az (EU) 2018/209 végrehajtási határozattal biztosított eltérés 2020-ban 6 016 gazdaságot érintett; ez a legelő állatállományt tartó gazdaságok mintegy 4,9 %-ának, az összes számosállategység 15,9 %-ának, valamint az Írországban lévő teljes nettó mezőgazdasági terület 9,6 %-ának felel meg. |
|
(8) |
Írország 2021. október 14-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdése alapján biztosított eltérés meghosszabbítása érdekében. |
|
(9) |
Írország a „European Union (Good Agricultural Practice for Protection of Waters) Regulations 2022” című jogszabálynak (10) megfelelően új cselekvési programot fogadott el, amely járulékos és megerősített intézkedéseket tartalmaz a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek való megfelelés érdekében. |
|
(10) |
A 91/676/EGK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban Írország teljes területén alkalmaz egy cselekvési programot. |
|
(11) |
Az Írország által a 91/676/EGK irányelv 10. cikkében előírt jelentéstételi kötelezettséggel összefüggésben benyújtott adatok azt mutatják, hogy a 2016–2019-es időszakban a vizek általában jó minőségűek voltak. Ennek kapcsán Írországban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve az ellenőrző állomások 98,5 %-ánál 50 mg/l alatti értéket mértek, amelyek 81,5 %-ánál 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutattak ki. Írországban a felszíni vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve valamennyi ellenőrző állomáson 50 mg/l alatti értéket mértek, az ellenőrző állomások 99,2 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott ki. Emellett a felszíni vizeket ellenőrző állomások 14 %-a eutrofizációról, 10 %-uk pedig eutrofizációs kockázatról számolt be. Ami a tendenciákat illeti, a felszín alatti vizeket ellenőrző állomások 37,5 %-a a nitrátkoncentráció növekedéséről, 45,5 %-uk stagnáló tendenciáról, 17 %-uk pedig csökkenésről számolt be. A felszíni vizek tekintetében az ellenőrző állomások 11,1 %-a a nitrátkoncentráció növekedéséről, 86,2 %-uk stagnáló tendenciáról, 2,8 %-uk pedig csökkenésről számolt be. |
|
(12) |
Az utóbbi években Írországban megnövekedett az állatállomány. A szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány 4,78 %-kal, 2,81 %-kal, illetve 0,54 %-kal nőtt a 2012–2015-ös és a 2016–2019-es időszak között, folytatva az előző jelentéstételi időszakban tapasztalt növekvő tendenciát. Az istállótrágyából származó átlagos nitrogénkijuttatás 2016 és 2018 között 117 kg nitrogén/ha, míg 2012 és 2015 között 104 kg nitrogén/ha volt. Az átlagos foszforkijuttatás mértéke 2016 és 2018 között 14 kg foszfor/ha, míg a 2012–2015-ös időszakban 15 kg foszfor/ha volt. A nitrogéntartalmú műtrágya átlagosan felhasznált mennyisége 2016 és 2019 között 13 %-kal nőtt a 2012 és 2015 közötti időszakhoz képest. A foszfortartalmú műtrágya átlagosan felhasznált mennyisége a 2012 és 2015 közötti időszakhoz viszonyítva 24 %-kal nőtt a 2016–2019-es időszakban. Az átlagos foszfortöbblet 2016 és 2018 között 23,1 kg foszfor/ha, míg a 2012–2015-ös időszakban 20 kg foszfor/ha volt. A nitrogén átlagos többlete 2016 és 2018 között 62,3 kg nitrogén/ha értéket tett ki, míg ez az érték a 2012–2015-ös időszakban 44,8 kg nitrogén/ha volt. |
|
(13) |
Írországban a mezőgazdasági területek 92 %-át gyepterület fedi. A földterület 67 %-át külterjes módon művelik meg, ezért itt viszonylag alacsony az állománysűrűségi mutató és a műtrágyabevitel; a földterület 33 %-át mezőgazdasági környezetvédelmi programok keretében művelik, és csupán 14 %-on folytatnak intenzív gazdálkodást. A szántóföldi művelés a mezőgazdasági területek 6,6 %-át érinti. A gyepterületeken felhasznált műtrágya átlagos mennyisége 78,3 kg nitrogén/ha és 8,6 kg foszfor/ha értéknek felel meg. |
|
(14) |
Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető ír éghajlati viszonyok kedveznek a legelők hosszú – délnyugaton évi 330 nap, északkeleten pedig körülbelül évi 250 nap időtartamú – vegetációs időszakának (11). |
|
(15) |
Az Írország által benyújtott igazoló dokumentumok szerint a javasolt évenkénti és hektáronkénti 250 kg nitrogén kijuttatása a legalább 80 %-ban gyepterületből álló gazdaságokban objektív kritériumok alapján – például a hosszú vegetációs időszak és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas fűhozam miatt – indokolt. |
|
(16) |
Az Írország által benyújtott kérelemnek a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja harmadik albekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján – továbbá az ír cselekvési programot, valamint a 2007/697/EK, a 2014/112/EU és az (EU) 2018/209 végrehajtási határozattal engedélyezett eltérések kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve – a Bizottság úgy véli, hogy az engedély hatálya alá tartozó gazdálkodókra alkalmazandó bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén az Írország által javasolt, évenkénti 250 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő szervestrágya-mennyiség nem fogja hátrányosan érinteni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését. |
|
(17) |
A (11)–(13) preambulumbekezdésben említett adatok összefüggésében az e határozatban előírt feltételeket az (EU) 2018/209 végrehajtási határozatban előírtakhoz képest szigorítani kell. A megállapított feltételeknek, valamint a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszereknek elégségesnek kell lenniük annak biztosításához, hogy ez az eltérés összhangban legyen a víz-keretirányelv (12) jogilag kötelező erejű célkitűzéseivel, a közös kötelezettségvállalási rendelet (13) egyre nagyratörőbb céljaival, valamint az európai zöld megállapodásnak a tápanyagszennyezéssel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseivel. |
|
(18) |
Járulékos intézkedéseket kell hozni a szerves és egyéb trágya kijuttatása tekintetében. Ezeknek az intézkedéseknek a trágyázás optimalizálása és a trágyák használatának korlátozása révén hozzá kell járulniuk a tápanyag-gazdálkodás javításához. Az e határozatban felsorolt intézkedéseknek ki kell egészíteniük a helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló szabályzat útján már alkalmazott intézkedéseket. |
|
(19) |
Az évente végzett adminisztratív és szántóföldi ellenőrzéseket az engedéllyel rendelkező gazdaságok 10 %-ára ki kell terjeszteni. A helyszíni ellenőrzéseknek megbízható módszertanon kell alapulniuk, amelynek kockázatértékelést, véletlenszerű ellenőrzéseket és az előző évek ellenőrzéseinek eredményeit is magában kell foglalnia. A nemzeti hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a helyi hatóságok által végrehajtott mezőgazdasági ellenőrzési programot, valamint az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges erőforrásokat is. Visszatartó erejű (többek között gazdasági) szankciókat kell alkalmazni. A polgároktól, nem kormányzati szervezetektől vagy visszaélést bejelentő személyektől érkező, a szabályok be nem tartására vonatkozó panaszokat vagy jelentéseket meg kell vizsgálni. |
|
(20) |
2023-ban az ír hatóságoknak el kell végezniük a vízminőség kétéves felülvizsgálatát, kitérve a nitrátkoncentrációra és a trofitásfokra is. Azokon a területeken, amelyeken a nyomonkövetési adatok a tendenciák romlását, vagy a nitrátkoncentráció vagy az eutrofizáció tekintetében szennyezés meglétét vagy kockázatát tárják fel, 2024-től a kijuttatandó trágya maximális mennyiségét 220 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő mennyiségre kell csökkenteni. |
|
(21) |
A 91/676/EGK irányelvvel összhangban továbbra is alkalmazni kell a nitrátkoncentrációra és a trofitásfokra vonatkozó ellenőrzési követelményeket. A kétéves felülvizsgálatnak az e nyomon követésből származó adatokon kell alapulnia. Az eltérés hatálya alá tartozó területeken további nyomon követésre és éves jelentéstételre lesz szükség. |
|
(22) |
A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) általános szabályokat állapít meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozat alapján összegyűjtött térinformatikai adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Írország az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat. |
|
(23) |
Az e határozatban előírt eltérés nem érinti Írországnak a 92/43/EGK tanácsi irányelv (16) alkalmazására vonatkozó kötelezettségét, beleértve az Európai Unió Bíróságának a C-293/17. sz., Coöperatie Mobilisation for the Environment és Vereniging Leefmilieu ügyben hozott ítéletét (17), különösen az említett irányelv 6. cikke (3) bekezdésének értelmezését illetően. |
|
(24) |
Az e határozat 6–9. cikkében meghatározott feltételek kötelező erővel bírnak az eltérés alapján engedélyezett valamennyi legelőgazdaság számára. Ezért ezek a feltételek az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 12. és 13. cikke értelmében az említett szervezetekre vonatkozóan a nemzeti jogban megállapított kötelező előírásoknak és követelményeknek minősülnek. |
|
(25) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Eltérés
A Bizottság az e határozat 4–12. cikkében rögzített feltételekkel engedélyezi az Írország által a 2021. október 14-i levélben kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második albekezdésének első mondatában előírt mennyiségnél, azaz 170 kg-nál több, istállótrágyából származó nitrogén termőföldi kijuttatását.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
|
a) |
„gyepterület”: állandó gyepterület vagy olyan ideiglenes legelő, amelyet négy évnél rövidebb ideig alkalmaznak e célra; |
|
b) |
„legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amelynek trágyázásra alkalmas mezőgazdasági területe legalább 80 %-ban gyepterület; |
|
c) |
„legeltetett állatállomány”: szarvasmarhák (a hízóborjak kivételével), juhok, szarvasok, kecskék és lovak; |
|
d) |
„parcella”: a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja; |
|
e) |
„trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának előzetes kiszámítása; |
|
f) |
„trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg; |
|
g) |
„közös földtulajdon”: olyan földparcella, amely meghatározott arányokban két vagy több személy tulajdonát képezi, vagy amelyet két vagy több személy a földvásárlási törvények (Land Purchase Acts) értelmében az Ír Földbizottságtól (Irish Land Commission) közösen és közvetlenül megvásárolt, beleértve azokat a földterületeket is, amelyek tekintetében két vagy több személy legeltetési vagy tőzegkitermelési joggal rendelkezik. |
3. cikk
Hatály
Az 1. cikkben engedélyezett eltérés azokra a legelőgazdaságokra vonatkozik, amelyek számára az 5. cikkel összhangban engedélyt (a továbbiakban: engedély) adtak ki.
4. cikk
Éves alkalmazás és kötelezettségvállalás
(1) A legelőgazdaságot irányító azon mezőgazdasági termelőknek, akik igénybe kívánják venni az eltérést, legfeljebb 250 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő szerves trágya évenként történő kijuttatására irányuló engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy a legelőgazdaságot irányító mezőgazdasági termelő aláveti magát a 11. cikkben előírt ellenőrzéseknek.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemben a kérelmező írásbeli kötelezettséget vállal a 6–9. cikkben előírt feltételeknek való megfelelésre.
5. cikk
Az engedélyek megadása
A legfeljebb 250 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő szerves trágya évenkénti, legelőgazdaságokban történő kijuttatására irányuló engedély a 6–9. cikkben meghatározott feltételekkel adható meg.
6. cikk
A szerves és egyéb trágyák alkalmazásának feltételei
(1) A legelőgazdaság területén a földekre a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya éves mennyisége – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – nem haladhatja meg a 250 kg nitrogén/ha/év értéknek megfelelő mennyiséget, figyelemmel az e cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított feltételekre. 2024-től a kétéves felülvizsgálat következményeként a szóban forgó maximális mennyiség a 12. cikkben említett területeken nem haladhatja meg a 220 kg nitrogén/ha/év értéket.
(2) A teljes kijuttatott nitrogénmennyiség nem haladhatja meg az egyes növénykultúrák várható tápanyagigényét, sem pedig a nitrogénnek a legelőgazdaságokban alkalmazandó legmagasabb kijuttatási szintjére vonatkozóan a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési programban előírt mennyiséget, figyelembe véve a talajból származó utánpótlást is. A teljes nitrogénkijuttatást az állománysűrűségi mutató és a legelő bősége alapján kell kiszámítani.
(3) Minden legelőgazdaságra vonatkozóan trágyázási tervet kell készíteni és vezetni. A trágyázási tervben ismertetni kell a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves és egyéb trágyák tervezett kijuttatását. Az említett tervnek minden naptári év március 1-je előtt rendelkezésre kell állnia a legelőgazdaságban. A tervnek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:
|
a) |
vetésforgóterv, amelyben meghatározásra kerülnek a következők:
|
|
b) |
a legelőgazdaság állatállományának egyedszáma; |
|
c) |
az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a rendelkezésre álló trágyatároló űrtartalmának ismertetését; |
|
d) |
a legelőgazdaságban keletkező trágya nitrogén- és foszfortartalmának kiszámítása; |
|
e) |
a legelőgazdaságból elszállított vagy a legelőgazdaságba beszállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői; |
|
f) |
a növénykultúrák előre látható nitrogén- és foszforigénye parcellánként; |
|
g) |
a talaj nitrogén- és foszfortartalmával kapcsolatos talajvizsgálati eredmények, ha rendelkezésre állnak; |
|
h) |
az alkalmazandó trágya jellege; |
|
i) |
a szerves trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként; |
|
j) |
a műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként. |
A trágyázási tervet a legelőgazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani.
Minden egyes legelőgazdaságra vonatkozóan trágyázási nyilvántartást kell készíteni és vezetni, amely tartalmazza a nitrogén- és foszforkijuttatással, valamint a szennyezett víz kezelésével kapcsolatos információkat. A trágyázási nyilvántartást az egyes naptári évekre vonatkozóan a következő naptári év március 31-ig be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.
Tápanyag-gazdálkodási terven alapuló meszezési programot kell elfogadni, amelynek a talajelemzés eredményeihez kell igazodnia.
(4) Az őszi időszakban az őszi gyepművelés előtt tilos kijuttatni szerves trágyát.
(5) A legelőgazdaságban előállított hígtrágya legalább 50 %-át június 15-ig fel kell használni. A hígtrágya-kijuttatásra minden esetben alacsony kibocsátású hígtrágyaterítő berendezéseket kell használni.
(6) A közös földtulajdont képező területek állománysűrűségi mutatóját úgy kell megállapítani, hogy az ne jelentsen 50 kg nitrogén/ha értéknél nagyobb terhelést. Műtrágya kijuttatása nem engedélyezhető a közös földtulajdont képező területeken.
7. cikk
A mintavételre és a minták vizsgálatára vonatkozó feltételek
(1) Minden egyes legelőgazdaságra vonatkozóan rendszeres időközönként elemezni kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmát.
(2) A vetésforgó és a talajminőség szempontjából hasonló jellemzőkkel rendelkező valamennyi területtípus esetében legalább négyévente mintavételt és elemzéseket kell végezni.
(3) A legelőgazdaság területének minden öt hektárján legalább egy elemzést el kell végezni.
(4) A legelőgazdaság ellenőrzések céljára megőrzi a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeit.
8. cikk
A föld művelésére vonatkozó feltételek
(1) A mezőgazdasági termelők március 1. és május 31. között végezhetik a gyepterületek felszántását.
(2) Minden talajtípusú gyepterület esetében közvetlenül a felszántást követően, de legfeljebb az azt követő három héten belül magas nitrogénigényű növénykultúrát kell telepíteni.
(3) A vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez azonban nem vonatkozik a lóherére olyan gyepterületek esetében, amelyek 50 %-nál kisebb arányban teremnek lóherét, továbbá olyan más hüvelyesekre, amelyek fűvel vannak alávetve.
(4) A legelőgazdaságban minden újabb fűmagvetés során legalább 1,5 kg/ha tiszta lóheremagot vagy legalább 2,5 kg/ha pelletált lóherét kell felhasználni.
(5) A parcellákat olyan kerítésekkel kell felszerelni, amelyek legalább 1,5 méter távolságot biztosítanak az állatállomány és a vízfolyások között, és az itatóhelyeket a vízfolyásoktól legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni.
9. cikk
Az állatok takarmányozásának feltételei
A legeltetett állatállomány koncentrált takarmánya minden év április 15. és szeptember 30. között legfeljebb 15 % nyersfehérjét tartalmazhat.
10. cikk
Nyomon követés
(1) Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy minden évben a következőket feltüntető térképek készüljenek:
|
a) |
az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok százalékos aránya az egyes körzetekben; |
|
b) |
az engedélyek hatálya alá tartozó állatállományok százalékos aránya az egyes körzetekben; |
|
c) |
az engedélyek hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos aránya az egyes körzetekben; |
|
d) |
helyi földhasználat. |
(2) Az illetékes hatóságok nyomon követik a gyökérzóna vizeinek, a felszíni vizeknek és a felszín alatti vizeknek az állapotát. Emellett – az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek tekintetében egyaránt – adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak a gyökérzónában található nitrogénről és foszforról, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációjáról.
(3) A nyomon követést a mezőgazdasági földterületek és a mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területek szintjén kell végezni. A nyomon követés helyszíneinek reprezentatívnak kell lenniük a fő talajtípusok, a művelés intenzitásának szintje, a jellemző trágyázási gyakorlatok és a főbb növénykultúrák tekintetében.
(4) Az illetékes hatóságoknak fokozottan nyomon kell követniük a leginkább veszélyeztetett víztestek közelében lévő mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területeken lévő vizek állapotát.
(5) Az illetékes hatóságoknak az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságokban felméréseket kell végezniük a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és a mezőgazdasági gyakorlatokról.
(6) A 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett tápanyagelemzések során gyűjtött adatok és információk felhasználásával modellalapú számításokat kell végezni a nitrát- és a foszforveszteség nagyságrendjéről az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságokban.
11. cikk
Ellenőrzések
(1) Az illetékes hatóságok a 6–9. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése érdekében valamennyi engedélykérelem tekintetében adminisztratív ellenőrzéseket végeznek. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól. Az illetékes hatóságok az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 10 %-ára vonatkozóan évente adminisztratív ellenőrzéseket végeznek a földhasználat, az állatállomány száma és típusa, valamint a trágyatermelés és -kivitel tekintetében.
(2) Az illetékes hatóságok összeállítják az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok kockázatelemzésen alapuló, megfelelő gyakoriságú helyszíni ellenőrzéseinek programját, figyelembe véve az előző évek ellenőrzési eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet átültető jogszabályok betartására vonatkozó, szúrópróbaszerű általános ellenőrzések eredményeit és minden egyéb olyan információt, amely a 6–9. cikkben meghatározott feltételek be nem tartására utalhat. A 6–9. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése céljából az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 10 %-ában évente szántóföldi ellenőrzéseket kell végezni.
(3) Amennyiben valamely évben egy engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a 6–9. cikkben meghatározott feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedélyre jogosultak köréből.
(4) Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az ahhoz szükséges hatásköröket és eszközöket, hogy az e határozat alapján megadott engedélyek megadása előtt és után ellenőrizzék a 6–9. cikk alapján megadott engedélyekhez kapcsolódó feltételeknek való megfelelést.
12. cikk
Kétéves felülvizsgálat
(1) Az illetékes hatóságok 2023. június 30-ig a 13. cikkben leírt, 2022-re vonatkozó jelentéssel együtt egy mellékletet nyújtanak be, amely tartalmazza a felszín alatti és a felszíni vizek nitrátkoncentrációjára és a felszíni víztestek trofitásfokára vonatkozó nyomon követésnek a nyomonkövetési hálózat segítségével, a 91/676/EGK irányelv követelményei alapján kapott eredményeit, továbbá tartalmazza legalább azon, más vizekbe vizet szivárogtató területek térképeit, amelyek tekintetében a nyomonkövetési adatok alapján megállapítható, hogy:
|
a) |
az átlagos nitrátkoncentráció meghaladja az 50 mg/l értéket, vagy pedig a nitrátkoncentráció növekvő tendenciát mutat 2021-hez képest; |
|
b) |
állapotuk „eutróf” vagy „eutróffá válhat”, és 2021-hez képest stagnáló vagy romló tendenciát mutat. |
Az első albekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott vizeket szennyezettnek, szennyezés kockázatának kitettnek, vagy pedig romló tendenciát mutatónak kell tekinteni. Az átlagértékek becslésére szolgáló adatoknak a 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkozniuk. A tendenciák értékelése céljából a 2021-es és 2022-es adatokat kell összevetni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett melléklet kidolgozásához felhasznált adatoknak a 91/676/EGK irányelv alapján létrehozott nyomonkövetési hálózattól kell származniuk.
(3) 2024. január 1-jétől a szennyezett vagy szennyezés kockázatának kitett, illetve romló tendenciát mutató vizekbe szivárogtató területeken a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési program keretében járulékos intézkedéseket kell alkalmazni. Az e határozat alapján engedéllyel rendelkező és ilyen területeken található gazdaságok esetében a földekre kijuttatható szerves trágya mennyisége nem haladhatja meg az évi 220 kg nitrogén/ha értéket.
(4) Az illetékes hatóságok 2023. szeptember 30-ig tájékoztatják a Bizottságot e kétéves felülvizsgálat eredményeiről, különösen az olyan, engedéllyel rendelkező területek és gazdaságok tekintetében, ahol az évente kijuttatható szerves trágya maximális mennyisége 220 kg nitrogén/ha, továbbá tájékoztatják a Bizottságot a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési program keretében alkalmazandó járulékos intézkedésekről.
13. cikk
Jelentéstétel
Az illetékes hatóságok minden év június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben szerepelniük kell a következő információknak:
|
a) |
minden körzet esetében a legelőgazdaságok, az állatállomány és az engedélyek hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően; |
|
b) |
a felszín alatti és felszíni vizek állapotának nyomon követéséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízhelyzetének alakulására, valamint az e határozattal biztosított eltérés vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően; |
|
c) |
az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek talajvizének nitrogén- és foszforkoncentrációjára és a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően; |
|
d) |
a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a víz fokozott nyomon követéséből származó adatok összegzése és értékelése; |
|
e) |
a 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó felmérések eredményei; |
|
f) |
a nitrát- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei a 10. cikk (6) bekezdésének megfelelően; |
|
g) |
a 11. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett adminisztratív és szántóföldi ellenőrzések eredményeinek értékelése; |
|
h) |
az állatállomány egyedszámának és a szerves trágya mennyiségének alakulása valamennyi állománykategóriára és az eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságokra vonatkozóan; |
|
i) |
az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok és az engedélyek hatálya alá nem tartozó legelőgazdaságok ellenőrzéseinek összehasonlító elemzése, adatokat szolgáltatva többek között a következőkről:
|
A jelentésben foglalt térinformatikai információnak adott esetben meg kell felelnie a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Írország adott esetben felhasználja az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.
14. cikk
Alkalmazás
Ez a határozat a 2022. évi 113. sz., „European Union (Good Agricultural Practice for Protection of Waters) Regulations 2022” című jogszabály (Statutory Instrument) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben alkalmazandó.
Ezt a határozatot 2025. december 31-ig kell alkalmazni.
15. cikk
Címzett
Ennek a határozatnak Írország a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 29-én.
a Bizottság részéről
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 375., 1991.12.31., 1. o.
(2) A Bizottság 2007/697/EK határozata (2007. október 22.) az Írország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 284., 2007.10.30., 27. o.).
(3) 2006. évi 378. sz. jogszabály (Statutory Instrument).
(4) A Bizottság 2011/127/EU határozata (2011. február 24.) az Írország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2007/697/EK határozat módosításáról (HL L 51., 2011.2.25., 19. o.).
(5) 2010. évi 610. sz. jogszabály (Statutory Instrument).
(6) A Bizottság 2014/112/EU végrehajtási határozata (2014. február 27.) az Írország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 61., 2014.3.1., 7. o.).
(7) 2014. évi 31. sz. jogszabály (Statutory Instrument).
(8) A Bizottság (EU) 2018/209 végrehajtási határozata (2018. február 8.) egy Írország által kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 39., 2018.2.13., 5. o.).
(9) 2017. évi 605. sz. jogszabály (Statutory Instrument).
(10) 2022. évi 113. sz. jogszabály (Statutory Instrument).
(11) Teagasc – mezőgazdasági és élelmiszer-fejlesztési hatóság, Írország.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000. 12.22., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(16) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(17) C-293/17. sz., Coöperatie Mobilisation for the Environment és Vereniging Leefmilieu ügy (ECLI:EU:C:2018:882).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).