(1)

Dömpingellenes vizsgálat (a továbbiakban: a Kínát érintő eredeti vizsgálat) lefolytatását követően a Tanács az 1187/2008/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nátrium-glutamát behozatalára.

(2)

2015 januárjában az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2015/83 végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat).

(3)

2015 januárjában a Bizottság az (EU) 2015/84 rendelettel (4) dömpingellenes vámot vetett ki az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára (a továbbiakban: az Indonéziát érintő eredeti vizsgálat).

(4)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámtételek 33,8 % és 36,5 % között mozognak az eredeti vizsgálatban együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatal esetében, és 39,7 %-osak az összes többi kínai vállalattól származó behozatal esetében. Indonézia esetében a jelenleg hatályos dömpingellenes vámtételek 7,2 % és 13,3 % között mozognak az eredeti vizsgálatban együttműködő indonéziai exportáló gyártóktól származó behozatal esetében, és 28,4 %-osak az összes többi indonéziai vállalattól származó behozatal esetében.

(5)

A dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló két értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatra irányuló két kérelem érkezett.

(6)

Mindkét kérelmet 2019. október 21-én nyújtotta be az Ajinomoto Foods Europe S.A.S. (a továbbiakban: kérelmező), amelynek termelése a nátrium-glutamát teljes uniós termelésének 100 %-át teszi ki. A kérelmek azon az indokláson alapultak, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna (6).

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. január 21-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(8)

A Bizottság 2020. február 19-én az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indított a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszására vonatkozóan, és az érintett behozatalokra nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be (8). A vizsgálat megindítására az Ajinomoto Foods Europe S.A.S. által benyújtott kérelmet követően került sor, amely vállalat egyben a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatok kérelmezője is. Az intézkedések esetleges kijátszása tekintetében vizsgált termék a nátrium-glutamát olyan keverékben vagy oldatban, amelynek száraz tömegben kifejezett nátrium-glutamát-tartalma legalább 50 %.

(9)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó meglévő intézkedéseket a vizsgált termék behozatalával kijátsszák. Az (EU) 2020/1427 (9) rendelettel a Bizottság kiterjesztette a hatályban lévő intézkedéseket a Kínából származó nátrium-glutamát olyan keverékeire vagy oldataira, amelyekben a száraz tömegben kifejezett nátrium-glutamát-tartalom legalább 50 %.

(10)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. (10)

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, a nátrium-glutamát ismert kínai és indonéziai gyártóit, az érintett országok hatóságait, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(13)

Figyelembe véve az érintett országokban működő gyártók, valamint az uniós független importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet a gyártók és a független importőrök körében.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában és Indonéziában működő összes gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak és Indonéziának az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

A Kínában működő exportáló gyártók közül kettő nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság felkérte ezeket a vállalatokat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, és kérdőíveket küldött a részükre. Tekintettel az alacsony számra, a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és az összes érdekelt felet az aktához fűzött feljegyzéssel tájékoztatta.

(16)

A Bizottság értesítette Kína képviseletét, hogy a két kínai exportáló gyártó nem kellő mértékű együttműködése miatt az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni, és ennek megfelelően Kína tekintetében a rendelkezésre álló tényekre fogja alapozni a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatos ténymegállapításait. Erre az értesítésre nem érkezett észrevétel.

(17)

Egyetlen indonéziai exportáló gyártó sem jelentkezett. Mindazonáltal a nátrium-glutamátot előállító és az indonéziai belföldi piacon értékesítő indonéziai vállalatok egyik csoportja (a továbbiakban: együttműködő indonéziai gyártók csoportja) benyújtotta a mintavételi űrlapokat. Ezek a vállalatok nem exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba. A Bizottság felkérte ezeket a vállalatokat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, és kérdőíveket küldött a részükre.

(18)

A Bizottság értesítette Indonézia képviseletét, hogy az Indonéziában működő gyártók, illetve exportáló gyártók nem kellő mértékű együttműködése miatt az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni, és ennek megfelelően az Indonéziában működő gyártók, illetve exportáló gyártók tekintetében a rendelkezésre álló tényekre fogja alapozni a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatos ténymegállapításait. Erre az értesítésre nem érkezett észrevétel.

(19)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(20)

A független importőrök közül négy nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és hogy minden jelentkező független importőrt megvizsgál. Mind a négy független importőr teljes mértékben együttműködött, azaz hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be.

(21)

A nátrium-glutamátot előállító együttműködő indonéziai gyártók csoportjától, az egyetlen uniós gyártótól és négy független importőrtől érkezett teljesen kitöltött kérdőív.

(22)

A Bizottság az összes olyan kínai gyártót, illetve exportáló gyártót felkérte az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív kitöltésére, amely jelentkezett és rendelkezésre bocsátotta a mintavétellel kapcsolatban kért információkat. Az eljárás megindításakor a kérdőív egy példányát elérhetővé tették a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(23)

A kínai gyártók, illetve exportáló gyártók nem válaszoltak a kérdőívre. A (15) és a (16) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság értesítette a vizsgálat megindítása után jelentkező két kínai gyártót, illetve exportáló gyártót arról, hogy alkalmazni kívánja az alaprendelet 18. cikkét, és ezért ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza, amelyek az érintett fél számára esetleg kevésbé lesznek kedvezőek. Észrevétel nem érkezett.

(24)

A vizsgálatban tehát sem a kínai, sem az indonéziai gyártók, illetve exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést. Azonban, ahogy a (17) preambulumbekezdés említi, a nátrium-glutamátot gyártó és az indonéziai belföldi piacon értékesítő, ám az unióba nem exportáló indonéziai vállalatok egy csoportja együttműködött.

(25)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (a továbbiakban: Covid19-ről szóló közlemény) (11) miatt a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni az összes vállalat telephelyein. Ehelyett a Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

(26)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az (1)–(4) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok tárgyát képező termékkel, nevezetesen a Kínából és az Indonéziából származó, jelenleg az ex 2922 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2922420010) alá tartozó mononátrium-glutamáttal (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A nátrium-glutamát olyan élelmiszer-adalékanyag, amelyet főként ízfokozóként alkalmaznak levesekhez, erőlevesekhez, hal- és húsételekhez, fűszerkeverékekhez, valamint kész élelmiszerekhez. Fehér színű, különböző méretű, szagtalan kristály formájában állítják elő. A nátrium-glutamátot a vegyiparban is alkalmazzák nem élelmiszeripari célú felhasználásra, például mosó- és tisztítószerekhez.

(27)

Elsősorban különböző, cukor kinyerésére alkalmas anyagok (kukoricakeményítő, tápiókakeményítő, cukorszirup, cukornádmelasz és cukorrépamelasz) erjesztésével állítják elő.

(28)

Amint az (1)–(4) preambulumbekezdésben említett eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(29)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(30)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából és/vagy Indonéziából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(31)

A vizsgálatban egyetlen kínai gyártó, illetve exportáló gyártó sem tanúsított együttműködést. Nem nyújtottak be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokkal kapcsolatos információt, illetve az ilyen információt alátámasztó bizonyítékot. Hasonlóképpen, a (23) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártók egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(32)

A kínai kormány nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, továbbá nem tett észrevételt a kérelmezőtől származó és az ügy irataiban foglalt bizonyítékokra, ideértve azokat is, amelyek a piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól összeállított bizottsági szolgálati munkadokumentumban (a továbbiakban: jelentés) (12) szerepelnek.

(33)

Emiatt az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban a (36)–(135) preambulumbekezdésben megfogalmazott ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatok és az elérhető statisztikák, nevezetesen az Eurostat és Globális Kereskedelmi Atlasz (Global Trade Atlas, a továbbiakban: GTA) adatai.

(34)

A (17) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően Indonéziában egy exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat folyamán. Együttműködött viszont a belföldi piacon és más harmadik országok piacain értékesítő indonéziai gyártók egy csoportja.

(35)

Emiatt az alaprendelet 18. cikkeének megfelelően a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban a (137)–(144) preambulumbekezdésben megfogalmazott ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatok és az elérhető statisztikák, nevezetesen az Eurostat és a GTA adatai, továbbá – amint azt a (21) preambulumbekezdés kifejti – az együttműködő indonéziai gyártók által benyújtott adatok.

(36)

Az Eurostat statisztikai adatai szerint a felülvizsgálati időszakban 3 500 tonna nátrium-glutamátot importáltak Kínából, ami az uniós piaci részesedés [4–7] %-ának felel meg (13). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal volumene kellően reprezentatív annak megvizsgálásához, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban.

(37)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn a Kína esetében, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének figyelembevételével megindította a vizsgálatot.

(38)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá a határidőn belül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány.

(39)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján ideiglenesen Thaiföldet választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(40)

A Bizottság 2020. február 21-én feljegyzésben (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzés) tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához használni kíván abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan alkalmazása. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket felhasználnak a nátrium-glutamát előállításához. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság kifejezte azt a szándékát, hogy Thaiföldet vagy Malajziát választja ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket ezzel kapcsolatban. Csak a kérelmezőtől érkezett észrevétel. A Bizottság támogatta Thaiföld kiválasztását, mivel ott magasabb a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal rendelkező vállalatok száma. Észrevételeiben a kérelmező azt is kérte, hogy az alkalmas vállalatok adatait átlagolják annak érdekében, hogy az egyetlen vállalatra vonatkozó információkon alapuló adatok felhasználásához képest jobb és szilárdabb alapot nyújtsanak a Bizottság döntéseihez.

(41)

A Bizottság 2020. április 8-án feljegyzésben (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés) tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához használni kíván Thaiföld mint reprezentatív ország esetében akkor, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan alkalmazása. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országban működő nátrium-glutamát-gyártók közül a következő öt vállalat kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg:

(42)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, de csak egy importőrtől kapott észrevételeket, amely támogatta Thaiföld reprezentatív országként való kiválasztását.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az SGA-költségek fordulattal hivatkozunk).

(45)

Az alábbi (46)–(107) található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(49)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (lásd a 12. lábjegyzetet), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például a vegyiparban és a kukoricafeldolgozás ágazatában). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat, amelyeknek a jelentés elválaszthatatlan részét képezte. Észrevétel nem érkezett.

(50)

A felülvizsgálati kérelem további, a jelentésben foglaltakat kiegészítő bizonyítékokkal szolgált a nátrium-glutamát-ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A kérelmező bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelését és értékesítését – legalábbis potenciálisan – érintik a jelentésben említett torzulások, különös tekintettel a nátrium-glutamát értékláncában (azaz a nátrium-glutamát-ágazatban és a nátrium-glutamát termeléséhez kapcsolódó ágazatokban, mindenekelőtt az inputágazatokban és a termelési tényezők terén) tapasztalható nagymértékű állami beavatkozásra.

(51)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető, a jelentésben tételesen megjelölt forrásokból, nevezetesen kínai jogszabályokból, nyilvánosan közzétett hivatalos kínai szakpolitikai dokumentumokból, nemzetközi szervezetek jelentéseiből és szakemberek tanulmányaiból/szakcikkeiből származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(52)

A (32) preambulumbekezdésben említett módon a kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre. A (23) preambulumbekezdésben említett módon a Kínában működő gyártók, illetve exportáló gyártók részéről nem volt együttműködés. Továbbá az érdekelt félnek minősülő kínai gyártók, illetve exportáló gyártók egyike sem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására vonatkozó bizonyítékokat, és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a szóban forgó ügyben történő alkalmazásának megfelelőségével kapcsolatos bizonyítékot.

(53)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (14). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (15).

(54)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (16) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(55)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (17) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(56)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.2.3.5. szakaszt) (18).

(57)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.2.3.8. szakaszt) (19). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (20).

(58)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (21). Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (22).

(59)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (23)

(60)

Kínában az állam tulajdonában lévő, illetve ellenőrzése, irányítása és/vagy szakpolitikai felügyelete álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(61)

Kína együttműködésének hiányában a Bizottság csak korlátozott információkkal rendelkezik a kínai nátrium-glutamát-ágazatban működő vállalatok tulajdonosi szerkezetéről. A három kínai vállalat közül, amelyet a kérelmező jelentős gyártóként megjelölt (mely állítást a Bizottság saját kutatásai alapján más források is megerősítettek) (24) egyik sem tűnik állami tulajdonban lévőnek.

(62)

A Bizottság azonban megállapította, hogy az egyik jelentős exportáló gyártó, a Fufeng csoport a KKP-tagok és a helyi önkormányzatok támogatását élvezte, és hogy ez utóbbiak végezték a vállalatot érintő ügyek koordinációját. A vállalat hivatalos honlapján például a következők olvashatók a helyi önkormányzati képviselők hivatalos látogatásáról: „Beszédét követően Jiao Gangwei megemlítette azt a szénnel kapcsolatos problémát, amely az elmúlt két évben hátráltatta a vállalkozásokat. Hangsúlyozta, hogy a zhalantuni városi pártbizottság és kormány biztosítja a koordinációt a kérdésben. […] Liu Qifan küldöttsége folytatta a tájékozódást a vállalat társadalmi hozzájárulásairól, pártépítő munkájáról és a nátrium-glutamátról […]. Liu Qifan emellett méltatta, hogy a globális árakra milyen hatást gyakorolt az, hogy a Fufeng megkezdte a kiváló minőségű aminosavak nagy mennyiségben történő gyártását. Liu Qifan elismerően szólt a vállalat pártépítő munkájáról is. Végül így szólt a küldöttséghez: »Ez egy vezető vállalat, és máshol nincsenek ilyen jó projektek. A kormánynak ezt támogatnia kell.« Liu titkár háromszor ismételte meg, hogy a kormánynak támogatnia kell a vállalatot. Továbbá támogatásáról biztosította a vállalatot, amikor kijelentette, hogy a vállalat helyzete Belső-Mongólia Autonóm Régió magas rangú vezetőinek azt az elhatározását tükrözi, hogy szolgáltatásorientált kormányt kívánnak kiépíteni.” (25) A helyi önkormányzat által nyújtott támogatás a Fufeng Heilongjiang Qiqiharban működő leányvállalatával kapcsolatban is érzékelhető, amint azt a qiqihari kormány honlapja is alátámasztja: „Annak érdekében, hogy megmutassák a vállalkozás erejét, növeljék belső erejét, kiterjesszék a harci szellemet, és köszönetet mondjanak a helyi önkormányzatnak a csoport leányvállalata, a Qiqiang Fufeng Biotechnology Co., Ltd részére nyújtott hathatós támogatásért, a Fufeng csoport megalapításának 20. évfordulója alkalmából július 26-án délután a qiqihari Wanda Jiahua Hotelben »Új kiindulási pont, új utazás, új álom« címmel médiatalálkozót rendeztek.” (26) A vállalatcsoport honlapján szerepelő alábbi nyilatkozatban a Bizottság további bizonyítékokat talált arra, hogy a Fufeng kapcsolatban áll a KKP-vel és arra, hogy a helyi önkormányzatok támogatást és iránymutatást adnak a Fufengnek: „2019. december 7-én a qiqihari városi pártbizottság titkárhelyettese és Li Yugang polgármester ellátogatott a Fufeng csoport székhelyére. Wang Yongshi polgármester-helyettes, Qi Xiaotong, a városi önkormányzat főtitkára, Ren Guangcai, az angangxi kerületi pártbizottság titkárhelyettese és polgármester, Li Yugang Jing alpolgármester és mások kísérték őt vizsgálat során. A látogatáson Li Xuechun igazgatótanácsi elnök és Zhao Qiang vezérigazgató is részt vett más vezetők társaságában. […] A megbeszélés során Li polgármester kijelentette, hogy a mélyfeldolgozás és annak melléktermékei különösen fontos szerepet játszanak Qiqihar város jelenlegi ipari szerkezetében. A vállalat – mint a világ első aminosavgyártója – nagy segítséget nyújtott a helyi kukorica mélyfeldolgozásához. Az igazgatótanács elnöke megköszönte Li polgármesternek a látogatást, és a következőket mondta: »Qiqihar városa inkubátorszolgáltatásokat nyújtott a vállalatunknak. Ez nem csak városi szinten, hanem országos szinten is jelentős lépés. A vállalat a kormány gazdasági elgondolkodásának megfelelően folytatni fogja a külkereskedelem stabilizálását, a külföldi tőke stabilizálását, a beruházások stabilizálását és az elvárások. Folytatja a harcias szellem kiterjesztését, kihasználja saját előnyeit, és a közös fejlesztés érdekében folyamatosan együttműködik a helyi önkormányzattal«.” (27) Az alábbi sajtóközlemény is azt támasztja alá, hogy a Fufeng tevékenységei során követte az állami politikai célokat és ideológiát: „A Fufeng csoport reagált Xi Jinping elnök együttműködési kezdeményezéseire, amelyek az »Új selyemút gazdasági övezet« és a »21. századi tengeri selyemút« kiépítését célozták, és aktívan dolgozott az »övezet és az út« mentén fekvő országokkal kialakítandó partnerségen.” (28)

(63)

A nátrium-glutamát három fő gyártója közül egy másik (a Ningxia Eppen) esetében a Bizottság megállapította, hogy a vállalat tevékenységei során az állam szakpolitikáit és a KKP ideológiáját hajtja végre, amint azt a Ningxiai Ipari és Kereskedelmi Szövetség kijelentette: „Az idei év eleje óta a Ningxia Eppen Biological Company a Kínai Kommunista Párt 18. nemzeti kongresszusának szellemét gondosan rendszerezte, átfogóan bevezette, alaposan tanulmányozta és a gyakorlatban alkalmazta, figyelembe véve a vállalat tényleges helyzetét, és a »két megerősítés, hat előny« elvének alkalmazására törekedve fokozta pártépítő tevékenységét, ami nagyban segítette a vállalat fejlődését.” (29) A vállalat emellett egy nemzeti technológiai központ létrehozásában is támogatták az állami hatóságok. Ningxia Hui Ipari és Információtechnológiai Minisztériuma szerint az ilyen központok megépítésének célja az, hogy a vállalatokat bizonyos szakpolitikai eredmények felé terelje: „Az innovációvezérelt fejlesztési stratégia végrehajtása, valamint a technológiai innovációs kapacitások megerősítését célzó iránymutatás és támogatás érdekében az Autonóm Régió Ipari és Információtechnológiai Minisztériuma határozottan támogatja a vállalkozástechnológiai központok létrehozását. […] A vállalkozástechnológiai központok régiónk technológiai innovációjának főszereplőivé váltak. Erőteljes és hathatós technológiai támogatást nyújtanak régiónk iparának magas színvonalú fejlesztéséhez. […] A Ningxia Eppen Company vállalkozástechnológiai központját 2006-ban hozták létre, és 2011-ben nemzeti szintű vállalati technológiai központként ismerték el. A technológiai központ folyamatos innováció révén vezető szerepet tölt be az ipar fejlődésében, és jelentős eredményeket ért el.” (30)

(64)

A nátrium-glutamát előállításához szükséges alapanyagok beszállítóit illetően meg kell jegyezni, hogy – amint az a kérelmező beadványaiban szerepel és más források is megerősítik (31) – Kínában a nátrium-glutamát gyártásának fő nyersanyaga általában a kukoricakeményítő, és a termelési költségek jelentős részét ez teszi ki. Amint azt a Bizottság megállapította, a kukoricakeményítő legalább egy jelentős gyártója (a Cofco Biotech) állami tulajdonú vállalat, amely az állami tulajdonú eszközök felügyeleti és igazgatási bizottság (SASAC) felügyelete alatt áll (32). Az állami hatóságok több nagyobb kukoricakeményítő-gyártó közvetlen vagy közvetett részvényesei is egyben. Figyelemreméltó példa a Zhucheng Xingmao Corn Developing Co. Ltd kukoricakeményítő-gyártó, amelynek piaci részesedése 13,29 %-os (33). A vállalat részvényeinek 74 %-a a Zhucheng Foreign Trade Corp. tulajdonában van, amely viszont 26,54 %-ban Zhucheng City tulajdona. (34)

(65)

Amint azt a kérelmező előadta, a nátrium-glutamátot kukoricakeményítő és ammónia felhasználásával járó kémiai folyamat során elállítják elő. A nátrium-glutamát gyártói tehát a kínai vegyipari ágazat aktív résztvevőinek is tekinthetők. Ezzel az ágazattal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti statisztikák szerint az állami tulajdonú vállalatok 2015-ben a vegyipari vállalatok teljes eszközállományának 52 %-át tették ki (35). Az állami tulajdonú vállalatok és különösen a nagy központi vállalatok hagyományosan meghatározó szerepet játszanak a kínai vegyiparban, mivel oligopóliummal rendelkeznek az upstream szakaszban, illetve a nyersanyagok terén, könnyen hozzáférnek a kormány által allokált erőforrásokhoz (pénzeszközök, hitelek, földterületek stb.), és képesek jelentősen befolyásolni a kormányzati döntéshozatalt.

(66)

A fentiek kapcsán megjegyzendő, hogy a kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok (különösen az állami tulajdonú vagy az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok) felett. Az állam – és sok tekintetben a KKP – nem csupán meghatározza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak vállalatoknál (különösen az állami tulajdonú vagy az állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál) történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen e vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és e vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte a vállalatok irányító szerveiben, a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalati struktúrákban (lásd még a 3.2.3.4. szakaszt), valamint az ágazat vállalati szerkezetének a formálása. (36) Az állami tulajdonú vagy az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok esetében ez utóbbiak cserében különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz). (37) A nátrium-glutamát értékláncában működő vállalkozások feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket részletesebben is ismerteti a 3.2.3.4. szakasz.

(67)

Tekintettel a kínai vegyipari értékláncokba történő kormányzati beavatkozás jelentős szintjére, arra, hogy egyes vezető kukoricakeményítő-gyártó vállalatok állami tulajdonban és állami ellenőrzés alatt állnak, valamint arra, hogy – amint azt a Bizottság megállapította – egyes vezető nátrium-glutamát-gyártók iránymutatást kapnak az államtól, támaszkodnak az állami támogatásra, és bizonyos esetekben a KKP ideológiáját hajtják végre, megállapítható, hogy még a felülvizsgálat tárgyát képező termék magántulajdonban álló gyártói sem működhetnek piaci feltételek mellett. A nátrium-glutamátot vagy az annak előállításához felhasznált alapanyagokat előállító vállalatokat közvetlenül vagy közvetve érinti a 3.2.3.5. szakaszban leírt szakpolitikai felügyelet és iránymutatás, függetlenül attól, hogy magántulajdonban vagy állami tulajdonban állnak-e.

(68)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre is. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (38), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (39)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (40) . Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (41) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazara kiterjedően érvényesülnek, így a közúti nátrium-glutamát gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(69)

Példaként említhető, hogy több vezető nátrium-glutamát-gyártó esetében a KKP struktúrái és a vezetőség között személyi átfedések vannak. A Bizottság megállapította, hogy Li Xuechunt, a Fufeng csoport igazgatótanácsának elnökét 2013-ban ötéves időtartamra kinevezték a Linyi Városi Népi Gyűlés tagjává (42). Továbbá, amint az a (62) preambulumbekezdésben is szerepel, a vállalat a működését befolyásoló pártépítési tevékenységeknek ad otthont.

(70)

A Meihua csoport (a nátrium-glutamát három legnagyobb gyártójának egyike) esetében 2019-ben az igazgatótanács 12 tagja volt egyben KKP-tag is (43). A Bizottság emellett a következő bizonyítékokat találta, amelyek alátámasztják, hogy a Meihua pártépítő tevékenységeket végez és a KKP befolyásolja a vállalat működését: „Június 30-án a Jilin Meihua rendezvényt szervezett és tartott »A folyamatosan tanuló vállalkozás építése és a kiemelkedő munka« címmel.” Az eseményen részt vett a baichengi városi pártbizottság szervezési részlegének képviselője és a Jilin Meihua pártépítő instruktora, Wang Xingang, a baichengi ipari park párthivatalának igazgatója, Guo Baoyu, a Jilin Meihua párttitkára és vezérigazgatója, Zhang Jinlong, továbbá 22 párttag. […] Az eseményen Wang Xingang az összes párttag előtt lendületes beszédet tartott, amelynek fő témája »a párt fejlődési folyamata« volt, továbbá az, hogy »mit kell tenniük az újonnan létrehozott vállalkozásokban a párt tagjainak, és hogy a párttag képviselőknek hogyan kell vezető szerepet játszaniuk«. Ezt követően Wang Xingang átadta a pártjelvényt és a párt alkotmányát minden párttagnak. A párttagok mintha csak újra felvették volna a párt keresztségét. Ahogy a pártjelvényt a mellükön viselték és a párt alkotmányát a kezükben tartották, a szíveket összekötő kapocs alakult ki a pártszervezet és a párttagok között, és minden egyes párttagban és káderben megerősödött a megtiszteltetés érzése, a felelősségérzet és az összetartozás tudata. Ez azonban nem csak a megtiszteltetésről szól, hanem a felelősségről is. Az ilyen »politikai születésnap« lehetővé teszi a párttagok számára, hogy mindig szem előtt tartsák identitásukat és küldetésüket, teljes mértékben betöltsék úttörő és példamutató szerepüket jövőbeli munkájukban, egyesítsék és vezethessék a káderek és alkalmazottak többségét, keményen dolgozzanak, kreatívak legyenek, merjenek elsők lenni és sose adják fel. »Belépek a Kínai Kommunista Pártba, támogatom a párt programját és betartom a párt alkotmányát« – Zhang Jinlong párttitkár vezetésével a részt vevő párttagok az esemény végén közösen emelték fel jobbjukat, és újították meg esküjüket a párt élénkvörös zászlaja előtt. Ez a pártnapi esemény lehetővé tette valamennyi párttag számára, hogy még inkább megerősítsék eszméiket és meggyőződésüket, erősítsék a párt szellemét és tisztázzák a jövőbeli munka irányát.” (44)

(71)

A nátrium-glutamát harmadik nagy gyártója (a Ningxia Eppen) esetében a Bizottság megállapította, hogy a vállalat elnöke legalább 2020 júliusáig töltötte be a Ningxia Hui autonóm régió 12. Népi Gyűlésének képviseleti tisztségét. (45)A KKP-nek a vállalat működésében betöltött szerepéről a Ningxiai Ipari és Kereskedelmi Szövetség is egyértelműen beszámol: „Először is, a rendeletek előírják, hogy a pártbizottság titkárának nagy figyelmet kell fordítania a véleményekre és javaslatokra, amelyeket a főbb vállalati ügyeket tárgyaló üléseken és más fontos üléseken fogalmaznak meg. Másodszor, mostantól kezdve a pártszervezetért felelős érintett személynek nagy figyelmet kell fordítania a fontos üléseken megfogalmazott véleményekre és javaslatokra, illetve a termelésirányítással és az üzleti részlegekkel kapcsolatos fontos döntésekre. A pártszervezetért felelős érintett személy nagy felelősségtudattal, kellő időben és megfelelően tájékoztatja a párttagokat a gyártással kapcsolatos döntésekről és jelentős munkaprojektekről, és teljes mértékben bevonja a fő érdekelt feleket azok előmozdításába.” (46)

(72)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.3.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (47). A nátrium-glutamát ágazatában és más kapcsolódó ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(73)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (48)

(74)

A kínai kormány fontos gazdasági ágazatnak tekinti a vegyipari ágazatot, amelyhez a nátrium-glutamát gyártói tartoznak. Ezt támasztja alá a vegyipari ágazattal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is (49).

(75)

Konkrétabban a nátrium-glutamát Kínában a kukorica mélyfeldolgozására vonatkozó specifikus szakpolitikai dokumentumok hatálya alá is tartozik, tekintettel arra, hogy a kukorica a kukoricakeményítő erjesztését is magában foglaló gyártási folyamat egyik legfontosabb inputja (lásd különösen a (64) preambulumbekezdésben). A nátrium-glutamát előállítási folyamatait a tizenharmadik ötéves gabona- és olajfeldolgozási terv rendelkezései szabályozzák. Ezek célja a kukoricafeldolgozó ágazat különböző aspektusainak irányítása (beleértve a nátrium-glutamát-alágazatot is), különös tekintettel az értéklánc fejlesztésére, az ellátási mintákra, a technológiaválasztásra, a termelés helyének kiválasztására és a szakpolitikai támogatásra: „Felgyorsítjuk a gabona mélyfeldolgozásának fejlődését: Ösztönözzük a nagy léptékű feldolgozást végző vállalkozásokat innovatív gabona- és olajfeldolgozó ipari modellek kidolgozására, a melléktermékek potenciális értékének teljes kiaknázására és az ipari lánc lehető legnagyobb mértékű kibővítésére. Támogatjuk a finom- és mélyfeldolgozási ágazatok (például a kukoricafeldolgozás) kedvező termelési területekre és kulcsfontosságú logisztikai területekre való áthelyezését, és felgyorsítjuk a készletek kihasználását. Új típusú funkcionális keményítőcukrokból és új típusú enzimkészítményekből, poliglutaminsavból, polilizinből és egyéb ömlesztett fermentációs termékekből új származtatott termékeket fejlesztünk ki” […] „Kukorica-mélyfeldolgozási ágazat: A kukorica-mélyfeldolgozással foglalkozó vállalkozásokat ösztönözzük arra, hogy a kukorica felhasználásának új, hatékony módjait dolgozzák ki és jelentősen megnöveljék a kukorica-mélyfeldolgozás átváltási arányát. […] Aktívan folytatjuk az új, csúcstechnológiát alkalmazó, aminosavakat és nukleozidokat, új szerves savakat, keményítőcukrokat, poliolokat, új enzimkészítményeket, valamint élelmiszerekhez, papírgyártáshoz, textíliákhoz, finomvegyszerekhez stb. használt különleges módosított keményítőket tartalmazó új erjesztett termékek kidolgozását. […] A három északkeleti tartományt, a Huanghuaihai térséget és más jelentős termelőterületeket felölelő régiónak fokoznia kell a kukoricából keményítőt, keményítőcukrot, alkoholt és nátrium-glutamátot előállító vállalkozások összeolvadásának és átszervezésének érdekében tett erőfeszítéseit, […] Kooperációval és közös működéssel ösztönözzük a kihasználatlan termelési kapacitás kiaknázását (50) .”

(76)

Ezen túlmenően az alapanyagok kapcsán a Bizottság megállapította, hogy a kínai kukoricaágazatban intenzív szabályozás érvényesül. Kína nagy kukoricakészletekkel rendelkezik, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy nagy mennyiségű kukorica vásárlásával vagy értékesítésével mesterségesen csökkentse vagy emelje a kukorica árát. Bár Kína 2016-ban megkezdte a túlzott mennyiségű felhalmozott kukoricakészletek problémájának kezelését, még mindig nagyon nagy készletekkel rendelkezik, ami torzítja az árakat (51). Ezen túlmenően a kormány ellenőrzést gyakorol a kukorica teljes értékláncának különböző aspektusai fölött, beleértve a kukoricatermeléshez nyújtott támogatásokat (52) és a feldolgozási műveletek felügyeletét. Ezt a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alábbi közleménye is megerősíti: „[v]alamennyi helyi önkormányzatnak bővítenie kell a kukoricakínálat és -kereslet ellenőrzését és elemzését az érintett területeken, meg kell erősítenie a kukorica-mélyfeldolgozási projektek bevezető és bevezetést követő szakaszának felügyeletét, elő kell mozdítania a kukoricakínálat és -kereslet egyensúlyát, és garantálnia kell a nemzeti élelmezésbiztonságot.” (53) A kormány egy másik kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentuma (54) a következőket mondja ki: „A három fő gabonafélére, a búzára és a kukoricára összpontosítjuk figyelmünket […]; Megvizsgáljuk egy »átfogó folyamaton« alapuló szociális szolgáltatási rendszer és egy »átfogó ipari láncon« alapuló termelési modell kidolgozását; Az »egész régióban« fejlesztjük és emeljük a termelési szintet, és növeljük zöld és jó minőségű mezőgazdasági termékek kínálatát. Az e feladatokat ellátó érintett tartományokat a központi kormányzati költségvetési előirányzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően támogatjuk.”

(77)

A Bizottság azt is megállapította, hogy Kínában a kukoricatermelésre nézve beruházás-ellenőrzési intézkedések vannak érvényben: „[A] kukorica-mélyfeldolgozási projektek kidolgozásának bejelentését az Államtanács 673. sz. rendeletének megfelelően, összehangoltan kell kezelni.” (55)

(78)

Tartományi szinten is megmutatkoznak azok az állami szakpolitikák, amelyek beavatkoznak a kukoricaágazat szabadpiaci erőviszonyaiba. Amint azt a kérelmező előterjesztette és a Bizottság megerősítette, Heilongjiang tartomány 2017 augusztusában szakpolitikai dokumentumot adott ki a kukoricafeldolgozó ágazat irányításáról Iránymutatás a Heilongjiang tartomány kukorica-mélyfeldolgozásának fejlesztési struktúrájáról címen. Ez „minden olyan városnak (körzetnek), megyének (városnak), helyi önkormányzatnak (közigazgatási hivatalnak), továbbá a közvetlen tartományi kormányzat alá tartozó valamennyi egységnek” szól, amelyeknek „biztosítaniuk kell [az iránymutatás] alapos végrehajtását”. Az iránymutatás a piacra lépés kritériumai tekintetében megállapítja, hogy „az újonnan bevezetett kukorica-mélyfeldolgozási projekteknek elsősorban a főbb kukoricatermesztő régiókban kell megvalósulniuk” és hogy valamennyi végrehajtó szervnek „[t]ámogatnia kell a nagy feldolgozási volumenű, hosszú ipari lánccal működő és a termékpiaci kereslet számára teret biztosító mélyfeldolgozási projektek bevezetését; Különösen az újonnan bevezetett, legalább évi 600 000 tonna kukoricafeldolgozási kapacitással működő kukorica-mélyfeldolgozási projekteket kell támogatni; valamint ösztönözni kell az 1,2 millió tonnát meghaladó kapacitású újonnan indított kukorica-mélyfeldolgozási projekteket.” A dokumentum konkrét elképzeléseket ír elő a „kulcsfontosságú ágazati láncokra nézve”: „Az ágazati szerkezettel kapcsolatos projekteknek: elsősorban a keményítőhöz, az alkoholhoz és a funkcionálistermék-skálákhoz kapcsolódó továbbfeldolgozott termékek fejlesztésére és gyártására kell figyelmet fordítaniuk; ki kell bővíteniük az ipari láncot, optimalizálniuk kell a termékstruktúrát, és hangsúlyozniuk kell a különböző körzetek és vállalkozások specializálódását; végre kell hajtaniuk a termékfunkciók differenciált fejlesztését”. A keményítőtermék-skála esetében ez a következőket jelenti: „Elsősorban különleges módosított keményítőt kell kifejleszteniük az olyan iparágak számára, mint az élelmiszeripar, a papíripar, a textilipar és a finomvegyszer-ágazat.” Az iránymutatás az ágazat struktúrájának földrajzi elrendezésére vonatkozó szabályokat is előír: „Átfogóan figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a kukoricatermelés, -feldolgozás és -piac, illetve a feldolgozandó nyersanyagok folyamatos rendelkezésre állása és a kulcsfontosságú garanciák. A kukorica-mélyfeldolgozási projektek főként hét térségben zajlanak majd.” Az egyik említett térségre nézve például a következő konkrét instrukciót adja: „Longjiang, Nehe, Yi’an, Nenjiang és az azt körülvevő Gannan, Lindian, Wudalianchi, Bei’an, Fuyu, Dorbod, Baiquan, Keshan, Tailai, Kedong és további 14 megye (város), valamint Qiqihar város területe 8,67 millió tonna kukorica-feldolgozási volument biztosíthat, továbbá hét darab 1,2 millió tonnás mélyfeldolgozási kapacitású projektet vagy 14 darab 600 000 tonnás mélyfeldolgozási kapacitású projektet hajthat végre. Ösztönözni kell az 1,2 millió tonnát meghaladó kapacitású, nagyléptékű mélyfeldolgozási projektek bevezetését a térségben”. Valamennyi végrehajtó szerv utasítást kap az ágazat alábbi módon történő átszervezésére: „A vállalkozások piaci versenyképességének javítása érdekében ösztönözni kell a 300 000 tonnánál kisebb éves kukoricafeldolgozási kapacitások összevonását és átszervezését. Az e területen rendelkezésre álló kihasználatlan kukorica-mélyfeldolgozási kapacitások kapcsán elő kell mozdítani a erős vállalkozások létrehozását, valamint fúziók, felvásárlások, stratégiai együttműködés stb. révén a hasonló típusú termékek, valamint az upstream és downstream vállalatok szövetségeinek létrehozását. […] A vállalkozásoknak irányt kell mutatni, hogy fokozni tudják a forgalmazást, növelni tudják a piaci részesedést és a gazdasági ágazatra hatást gyakorló vezető vállalatcsoportokat hozzanak létre.” Emellett a szakpolitikai intézkedések tekintetében az iránymutatás kifejezetten az adott finanszírozási kritériumokat teljesítő vállalkozások állami támogatását irányozza elő: „Támogatjuk a tőzsdén jegyzett vállalkozások finanszírozását, és támogatást nyújtunk a belföldön és a tengeren túl, illetve az NEEQ-en jegyzett kukorica-mélyfeldolgozással foglalkozó vállalkozások számára.” (56)

(79)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a heilongjiangi helyi önkormányzatok támogatják, koordinálják és felügyelik (többek között szankciók útján) legalább egy kukoricafeldolgozási tevékenységet folytató ipari park létrehozását és működését (57).

(80)

A Bizottság ténymegállapításokat fogalmazott meg az ammóniaágazatban tapasztalható állami beavatkozással kapcsolatban is (az ammónia szintén a nátrium-glutamát előállításához használt nyersanyag). A tizenharmadik ötéves petrolkémiai és vegyipari tervben a kínai kormány éves célokat tűzött ki az ammóniatermelésre vonatkozóan, és kijelentette, hogy támogatja azokat a „technológiákat és berendezéseket, amelyek évente több mint 1 millió tonna szintetikus ammónia és szintetikus metanol előállítását biztosítják.” (58) Ez a kínálati oldali beavatkozás a helyi önkormányzatok hasonló szakpolitikáiban is tükröződik. Hebei tartomány tizenharmadik ötéves petrolkémiai terve kifejezetten azt az utasítást tartalmazza, hogy „a Cangzhou Zhengyuan 600 000 tonna kapacitású ammóniagyártó létesítménye építésének második szakaszára különös figyelmet kell fordítani.” (59) Ezenfelül Chongqing és Zhejiang ipari tartományokról a Bizottság megállapította, hogy a szintetikus ammónia előállításához preferenciális, alacsonyabb villamosenergia-árakat kínálnak. (60)

(81)

Amint az a (64) preambulumbekezdés lábjegyzetében szerepel, a szén általában szintén kulcsfontosságú input a nátrium-glutamát kínai gyártási folyamatában (a gyártási folyamat során biztosítandó energia tekintetében). Amint azt a Bizottság jelentésében megállapította, Kínában az energiaárak nem piaci alapúak. Ezen belül a szénpiacon is torzulások észlelhetők, mindenekelőtt a támogatások következtében. (61) A Bizottság megállapította továbbá, hogy az állami hatóságok a kínálatot, a helyszínválasztást és az ágazati mintázatokat szabályozó tervezési dokumentumokkal tartományi szinten, különösen Shandong tartományban beavatkoznak a szénágazat piaci erőviszonyaiba. Az egyik ilyen dokumentum Shandong tartomány közép- és hosszú távú energiafejlesztési terve, amely 2016-ban jelent meg és a 2030-ig tartó időszakra érvényes. Különösen a következő alapelv mutatja, hogy a terv ideológiai motivációja a piac irányítása: „[a] Kínai Kommunista Párt 18. nemzeti kongresszusa, illetve annak harmadik, negyedik, ötödik és hatodik plenáris ülésszaka által képviselt szellemiség széleskörű megvalósítása; Xi Jinping főtitkár fontos beszédeinek, továbbá a shandongi ellenőrzés során adott beszédeinek elkötelezett átültetése a gyakorlatba.” A dokumentum elismeri, hogy egészen a közelmúltig központosított módon működött az energiapiac, mivel a terv egyik explicit célja „energia-ellátási rendszer struktúrájának elmozdítása a teljesen centralizált modell felől egy olyan modell felé, amely egyszerre centralizált és nem centralizált.” A dokumentum rendelkezéseinek célja különösen a szénipar sajátos lokalizációs és fejlesztési modelljének szabályozása (62). A szénből előállított villamos energiával kapcsolatban a dokumentum többek között a következő utasításokat tartalmazza: „[a] mega-kilowattban mérhető kapacitású, nagy hatásfokú, rendkívüli fontosságú szénerőművek tervezésére és építésére vonatkozó projektekre kell elsődleges figyelmet fordítani”, valamint „egy integrált, a szénből előállított villamosenergiával kapcsolatos fejlesztéseket szolgáló alap kialakítását kell megtervezni Délnyugat-Shandongban”. A dokumentum tartalmaz egy cselekvési tervet a szénipar átalakítására és fejlesztésére, amely azt az utasítást tartalmazza, hogy az ágazati fejlesztési és építési modelleket a piaci erők szabad érvényesülését és a szabad vállalati döntéshozatalt figyelmen kívül hagyva kell megvalósítani: „Rendezett módon fel kell használni és át kell helyezni a tartomány túlzott mértékű termelését és munkaerő-állományát; A továbbiakban is javítani és erősíteni kell a két nagyvállalati csoport (a Shandong Energy és a Yankuang) alapjait; A helyi szénbányászati vállalkozások összeolvadását és átszervezését fel kell gyorsítani és elő kell mozdítani; fokozni kell az iparág koncentrációját; támogatni kell az átállást a mennyiségen és gyorsaságon alapuló modellről a minőségen és előnyökön alapuló modellre. […] A szénből előállított villamos energiához kapcsolódó integrált projektek bevezetésére kell fordítani a figyelmet a tartományon kívül Belső-Mongóliában, Shaanxiban, Xinjiangban stb.” (63)

(82)

Torzító hatást gyakorol (vagy gyakorolhat) az árakra az, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok ilyen módon jelen vannak a nátrium-glutamát teljes értékláncában.

(83)

A kínai kormány továbbá eszközök széles körét alkalmazza a nátrium-glutamát-ágazat fejlesztésének irányítása céljából, többek között állami támogatásokat nyújt. A Meihua exportáló gyártó 2019. évi éves jelentése megerősíti, hogy a vállalat 2018-ban legalább 130 millió RMB összegű állami támogatásban részesült. (64) A Ningxia Eppen esetében a vállalat 2018. évi ellenőrzési jelentése tesz említést a 2017-ben kapott 62,3 millió RMB összegű kormányzati támogatásról. (65) Ugyanabban az évben a Ningxia Eppen láthatólag 200 000 RMB összegű támogatásban is részesült, amelynek célja egy pártépítő demonstrációs helyszín kialakítása. (66)

(84)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy Kína az elmúlt években 13 %-os héa-csökkentést kezdett alkalmazni a nátrium-glutamát exportjára, ami jelenleg teljes héa-mentességet jelent ezekre az exportokra nézve. Ez költségösztönzőként hat a nátrium-glutamát piacán működő kínai gazdasági szereplőkre (67).

(85)

Ezen és egyéb eszközök alkalmazása miatt a nátrium-glutamát-ágazat és a nátrium-glutamát előállításához felhasznált nyersanyagokat előállító ágazatok ki vannak téve a kormányzati beavatkozásnak, és a kínai kormány a nátrium-glutamát-értéklánc fejlesztésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusa fölött irányítást és ellenőrzést gyakorol.

(86)

Összefoglalva: a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra kényszerítik a gazdasági szereplőket – köztük a nátrium-glutamát-gyártókat és a nátrium-glutamát előállításához felhasznált nyersanyagokat előállító gyártókat –, hogy megfeleljenek az állami politikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(87)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (68)

(88)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (69) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (70) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (71)

(89)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a nátrium-glutamát gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a megfontolások maradéktalanul érvényesek a nátrium-glutamát-ágazatra és a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált nyersanyagokat előállító ágazatokra.

(90)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vegyipari és a kukoricafeldolgozási értékláncokban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(91)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (72) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (73) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (74) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(92)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra utaló bizonyítékot, hogy a nátrium-glutamátot és a kapcsolódó nyersanyagokat gyártó vállalatokra ne vonatkozna a fent bemutatott kínai munkajogi rendszer. Ennélfogva a nátrium-glutamát-ágazatban a bérköltségek torzult volta közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben) és közvetetten (amikor a nátrium-glutamát-gyártók hozzáférnek az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőkéhez és alapanyagokhoz) egyaránt érvényesül.

(93)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(94)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (75), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (76), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (77) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (78)

(95)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(96)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (79)

(97)

Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (80) Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(98)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(99)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(100)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulástól mentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(101)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(102)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az nátrium-glutamát-ágazat mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. A Bizottság azt is megállapította, hogy a nátrium-glutamát vezető gyártói állami támogatásban részesültek (lásd a (83) preambulumbekezdést). Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(103)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.3.2–3.2.3.5. szakaszban és a jelentés A. részében megfogalmazott ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.3.6–3.2.3.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(104)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a nátrium-glutamát gyártásához számos különböző inputra van szükség. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Kína az egyik legnagyobb kukoricatermelő, és a kukorica a nátrium-glutamát gyártásának kulcsfontosságú nyersanyaga (lásd a (64) preambulumbekezdést). Amikor a nátrium-glutamát gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében Kínában, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(105)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a nátrium-glutamát belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(106)

A 3.2.3.2–3.2.3.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a nátrium-glutamát-ágazatra és a kapcsolódó értékláncra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(107)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(108)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(109)

A (40) és a (41) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság két feljegyzést csatolt az érdekelt felek számára összeállított aktához a rendes érték meghatározásához szükséges forrásokról, éspedig 2020. február 21-én (a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzés) és 2020. április 8-án (a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés). Ez utóbbi feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a következtetéséről, hogy Thaiföld megfelelő reprezentatív országnak minősül abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan alkalmazása megerősítésre kerül.

(110)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság rámutatott, hogy az elérhető információk szerint azon országok közül, amelyek gazdasági fejlettsége a Világbank besorolása szerint Kínáéhoz hasonló (vagyis bruttó nemzeti jövedelmük alapján a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartoznak) Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikában, a Fidzsi-szigeteken, Iránban, Jamaicán, Malajziában, Mauritiuson, Mexikóban, Peruban, Thaiföldön és Törökországban végezték a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását. E feljegyzést követően nem érkezett észrevétel a gazdasági fejlettségi szinttel vagy a vizsgált terméknek a potenciális reprezentatív országokban történő gyártásával kapcsolatban.

(111)

A potenciális reprezentatív országként azonosított országok közül csak kettőben (Thaiföldön és Malajziában) tudott azonosítani a Bizottság olyan nátrium-glutamát-gyártókat, amelyek pénzügyi adatai könnyen elérhetők voltak, és amelyek így az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alkalmazásában megfelelőnek voltak tekinthetők.

(112)

Azonban – ahogy a termelési tényezőke vonatkozó második feljegyzésben olvasható – a Bizottság Malajziában csak egyetlen nátrium-glutamátot gyártó vállalatot azonosított, az Ajinomoto Malaysia Bhd-t, amely más élelmiszeripari termékek és adalékanyagok előállításával is foglalkozik. Thaiföldön a Bizottság öt vállalatot azonosított, nevezetesen az Ajinomoto Co., (Thailand) Ltd-t, a Thai Fermentation Industry Co Ltd-t (Racha Churos), a Thai Churost, a Thai Foods International Co. Ltd-t és a KT MSG-t. E vállalatok mindegyike a nátrium-glutamát mellett más élelmiszeripari termékek vagy adalékanyagok gyártásával is foglalkozik. Kettő közülük – a Thai Fermentation Industry Co Ltd (Racha Churos) és a Thai Churos – láthatólag főként nátrium-glutamátot állít elő, és csupán korlátozott körben foglalkozik más termékek előállításával. Ennek alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy a thaiföldi nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok reprezentatívak és pontosak az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének a jelen vizsgálat során történő értékelése szempontjából.

(113)

A Thaiföld termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(114)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák. A (112) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megállapította, hogy öt thaiföldi vállalat, nevezetesen az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd, a Thai Fermentation Industry Co Ltd (Racha Churos), a Thai Churos, a Thai Foods International Co. Ltd és a KT MSG. könnyen elérhető pénzügyi kimutatásai felhasználhatók az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához.

(115)

Annak megállapítása után, hogy a fentiek alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(116)

A fenti elemzés alapján Thaiföld maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. Így különösen Thaiföld jelentős mennyiségben gyártja a vizsgált terméket, és esetében könnyen elérhetők teljeskörű adatok a termelési tényezőkről, az SGA-költségekről és a nyereségről.

(117)

A Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a termelési tényezők között szereplő valamennyi nyersanyagnak a reprezentatív országra jellemző, torzulástól mentes költségét a GTA (84) alapján, a munkaerő torzulástól mentes, a reprezentatív országra jellemző költségét pedig az ILO statisztikái és a nemzeti statisztikák alapján fogja meghatározni. A Bizottság azt is jelezte, hogy a villamosenergia-költségek esetében a thaiföldi tartományi villamosenergia-hatóság által alkalmazott díjakat kívánja felhasználni. A vízfogyasztás költségei tekintetében a Bizottság a thaiföldi Fővárosi Vízügyi Hatóság által alkalmazott díjakat szándékozott alkalmazni. Az SGA-költségek és a nyereség meghatározásához az öt vállalat – az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd, a Thai Fermentation Industry Co Ltd (Racha Churos), a Thai Churos, a Thai Foods International Co. Ltd és a KT MSG – pénzügyi adatait szándékozott felhasználni.

(118)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megállapításához a Bizottság elemezte a termelési tényezőkről rendelkezésre álló adatokat, majd úgy határozott, hogy az alábbi értékeket veszi figyelembe:

1. táblázat

A nátrium-glutamát termelési tényezői

(119)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. Ennek az összegnek a megállapításához a kérelemben megadott adatokat, nevezetesen az Ajinomoto Thai KKP üzeméből származó adatokat használta fel. A módszertan megfelelő ismertetése a (127)–(128) preambulumbekezdésben található.

(120)

A nátrium-glutamát költségszerkezetét főként a nyersanyagok, különösen a cukor kinyerésére alkalmas anyagok és a különféle vegyi anyagok (főként karbonátok), valamint az energia költségei határozzák meg.

(121)

A nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapításához a Bizottság a GTA-ban a reprezentatív országra nézve megadott importárakra támaszkodott, amelyekhez hozzáadta a behozatali vámokat. A rendes értékneknek a Bizottság módszertana szerinti megállapításához a behozatali árakhoz rendes esetben hozzá kell adni a belföldi fuvarozási költségeket. Azonban tekintettel a (133) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításra (miszerint a kínai exportálók/gyártók együttműködésének hiánya miatt nem voltak ismertek a belföldi fuvarozási költségek), valamint arra, hogy jellegénél fogva e hatályvesztési felülvizsgálat elsősorban annak megállapítására törekszik, hogy folytatódott-e a dömping a felülvizsgálati időszakban, nem pedig e dömping pontos nagyságának megállapítására, a Bizottság úgy határozott, hogy felesleges kiigazítást végezni a belföldi szállítás tekintetében, mivel a kiigazítás csak növelné a rendes értéket, ennélfogva pedig a dömpingkülönbözetet is.

(122)

A reprezentatív országban az egyes termelési tényezők importára az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (85) 1. mellékletében felsorolt valamennyi harmadik országból – kivéve Kínát és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokat – származó termelési tényező behozatali egységárainak súlyozott átlagaként került meghatározásra. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (106) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem állt rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(123)

Az ILO részletes információkat tesz közzé a Thaiföld különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság az ILO legfrissebb statisztikáit használta fel a felülvizsgálati időszakban a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és teljesített heti munkaidővel kapcsolatban. (86)

(124)

A thaiföldi vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árakat a Thaiföldi Beruházási Tanács teszi közzé. A Bizottság a Tartományi Villamosenergia-hatóság által alkalmazott és a thaiföldi Beruházási Tanács által közzétett, a nagy közszolgáltatókra alkalmazandó díjakat (87) vette figyelembe.

(125)

A termelési tényezők nagy száma miatt a teljes termelési költségen belül elhanyagolható (azaz 0,5 %-nál kisebb) súlyú nyersanyagok egy részét a Bizottság a fogyóeszközök közé sorolta.

(126)

A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát (a nyersanyagok összköltsége a kérelemből, ezen belül az Ajinomoto Thai KKP üzeméből származó adatokból volt megismerhető), és a megállapított torzulástól mentes árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(127)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(128)

Az gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai gyártók, illetve exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelemben megadott adatok (nevezetesen az Ajinomoto Thai KKP üzemének adatai) alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(129)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a (117) preambulumbekezdésben említett reprezentatív országban (Thaiföldön) működő öt vállalat pénzügyi adataira támaszkodott. Ez az öt vállalat név szerint az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd, a Thai Fermentation Industry Co Ltd (Racha Churos), a Thai Churos, a Thai Foods International Co. Ltd és a KT MSG. Az adatokat a Bizottság az Orbis Bureau van Dijk (88) (a továbbiakban: Orbis) adatbázisaiból kérdezte le. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben foglaltak szerint az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd adatai a 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó pénzügyi évre vonatkoztak. A másik négy vállalat legfrissebb pénzügyi adatai a 2018 januárjától a 2018 decemberéig tartó pénzügyi évre vonatkoztak. Az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd forgalma az öt vállalat teljes forgalmának több mint 80 %-át tette ki, így a felülvizsgálati időszakot részben lefedő adatok nagyon jelentős súllyal esnek latba a jelen vizsgálatban felhasznált átlagos SGA-költségek és nyereség szempontjából. Ellenkező bizonyíték hiányában a Bizottság reprezentatívnak tekintette a többi vállalatnak a felülvizsgálati időszakot közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatait. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben vázoltak szerint nem érkezett észrevétel erről a megközelítésről. A Bizottság e körülmények között megfelelőnek ítélte ezt a megközelítést, figyelembe véve, hogy az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd SGA-költségei (16 %) és nyeresége (16 %) összhangban voltak az alkalmazott és a (132) preambulumbekezdésben feltüntetett átlaggal, amely azoknak a vállalatoknak az adatait tükrözi, amelyek esetében a 2018 végéig tartó időszakra nézve álltak rendelkezésre információk. Mindenesetre mindkettő adatkészlet magas dömpingkülönbözetet mutatott volna ki, és – tekintettel arra, hogy az érintett vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat – nincs szükség pontos dömpingkülönbözet megállapítására. 2021 januárjában a Bizottság a Dun & Bradstreet (a továbbiakban: D&B) (89) adatbázisa alapján ellenőrizte, hogy mind az öt vállalat pénzügyi adatait frissítették-e. Csak az Ajinomoto Co. (Thailand) Ltd esetében történt frissítés a 2019. április és 2020. március közötti időszakra vonatkozóan. Ez az adatkészlet azonban hiányos volt, mert nem tartalmazta a nettó nyereséget. A Bizottság ezért a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben közzétett eredeti adatkészletet használta fel.

(130)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. Tekintettel arra, hogy a kínai gyártók, illetve exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, és ezért nem állt rendelkezésre információ a belföldi piacon értékesített terméktípusokról, a rendes érték megállapítása nem terméktípusonként történt.

(131)

A Bizottság először a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. A kínai gyártók, illetve exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelmező által a kérelemben szolgáltatott információkra támaszkodott, amelyek a kérelmező gyártóüzemeinek a cukor kinyerésére Kínában felhasznált főbb anyagokhoz (kukoricakeményítő) igazított költségszerkezetén és releváns műszaki termelési arányain, illetve az egyes tényezőknek (anyagok és munkaerő) a nátrium-glutamát előállításához való felhasználásán alapultak. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Thaiföldön megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(132)

A Bizottság ezután a (128) preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított gyártási általános költségek arányát alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre. Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság – a (129) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az öt azonosított thaiföldi nátrium-glutamát-gyártó nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatásaiban szereplő SGA-költségek és nyereség súlyozott átlagát használta fel. A Bizottság ezért a következő tételekkel egészítette ki a torzulásmentes gyártási költséget:

(133)

mivel a kínai gyártók, illetve exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, az Unióba irányuló export árait a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján állapította meg. A Bizottság az exportárat a hozzáférhető adatok alapján, a Comext adatbázisra (Eurostat) támaszkodva határozta meg. Mivel a Comext az árakat CIF-szinten (költség, biztosítás és fuvardíj fizetve) tartja nyilván, a Bizottság a gyártelepi szinthez tartozó árakat a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a fuvarozási, anyagmozgatási, tengeri fuvarozási és biztosítási költségekre vonatkozóan szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(134)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőek szerint megállapított exportárat. Mindezek alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve 112,8 %-ra adódott.

(135)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(136)

Az Eurostat statisztikai adatai szerint a felülvizsgálati időszakban 5 535 tonna nátrium-glutamátot importáltak Indonéziából, ami az uniós piaci részesedés [5–10] %-ának felel meg. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal volumene kellően reprezentatív annak megvizsgálásához, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban.

(137)

Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendes érték megállapításához a rendelkezésre álló tényeket használta fel. E tekintetben a Bizottság az együttműködő indonéziai gyártók csoportja által szolgáltatott információkra támaszkodott.

(138)

A rendes érték tehát az együttműködő indonéziai gyártók csoportja által megadott belföldi értékesítési árakon alapult. Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem álltak rendelkezésre részletes exportárak terméktípusonkénti bontásban. Emiatt nem volt lehetőség az alaprendelet 2. cikkének (4)–(6) bekezdésében meghatározott, a szokásos kereskedelmi forgalomra vonatkozó részletes vizsgálat elvégzésére. A Bizottság megállapította, hogy az átlagos belföldi értékesítési ár nyereséges volt, azaz meghaladta az együttműködő indonéziai gyártók csoportjára nézve megállapított átlagos előállítási költséget. Ezért a rendes értéket az indonéziai gyártók együttműködő csoportja által végzett valamennyi belföldi értékesítés átlagos belföldi értékesítése ára alapján határozták meg.

(139)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a nátrium-glutamátot ömlesztve és kiskereskedelmi forgalomban értékesítették. A kérelmező azt a tájékoztatást adta, hogy az Unióba irányuló exportértékesítések túlnyomó többségét az ömlesztett (azaz a 20 kg-os vagy annál nagyobb méretű csomagolásban értékesített) nátrium-glutamát tette ki, míg az indonéziai belföldi piacon történő értékesítés ömlesztve és kiskereskedelmi forgalomban (a fogyasztók részére szánt kisebb csomagokban) történt.

(140)

Az együttműködő indonéziai gyártók csoportja által benyújtott adatok megerősítették, hogy az ömlesztett nátrium-glutamátot az előállítási költség alatti áron értékesítették az indonéziai belföldi piacon. Az adatok azt is mutatták, hogy az ömlesztett és a kiskereskedelmi értékesítés árai között tartósan fennálló különbség van.

(141)

Ezért a teljesség kedvéért, valamint a rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításának biztosítása érdekében a Bizottság kizárólag az ömlesztett formában történő belföldi értékesítés alapján kiszámított egy alternatív rendes értéket is, amelyet össze lehetett vetni az elsősorban ömlesztett formában történő export értékesítési áraival. A fentiekhez hasonlóan az ömlesztett nátrium-glutamát értékesítési árait az együttműködő indonéziai gyártók csoportja által szolgáltatott információk alapján határozta meg a Bizottság. Mivel az ömlesztett formában történő belföldi értékesítésre az átlagos előállítási költség alatti áron került sor, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján számította ki a rendes értéket, azaz hozzáadta az együttműködő indonéziai gyártók csoportjánál a felülvizsgálati időszakban a nátrium-glutamát belföldi (ömlesztett formában és kiskereskedelemben történő) értékesítése során felmerült SGA-költségeket és nyereséget. Mivel nem állt rendelkezésre más információ, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a legmegfelelőbb és észszerű információforrás.

(142)

Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Comext (Eurostat) adatai, alapján az alaprendelet 18. cikkével összhangban állapította meg az exportárat. Mivel a Comextben szereplő árakat CIF-szinten rögzítették, és mivel az együttműködő indonéziai gyártók csoportja nem exportált az Unióba, a Bizottság a gyártelepi szintet a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben az Indonéziától az Unió határáig felmerülő fuvarozási és biztosítási költségekre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok alapján állapította meg.

(143)

A Bizottság a fent ismertetett két különböző forgatókönyv szerinti rendes értéket a fent leírt módon meghatározott exportárakkal vetette össze. Mindezek alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott:

(144)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Indonéziából érkező dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(145)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. A kínai gyártók, illetve exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, nevezetesen a (2) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításaira, a felülvizsgálati kérelemben közölt információkra, továbbá a nyilvánosan hozzáférhető információkra, a Comextre (Eurostat) és a GTA-ra alapozta az értékelését. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(146)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, nevezetesen a kérelemben megadott információkra és az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében megfogalmazott ténymegállapításokra, valamint a (149) preambulumbekezdésben ismertetett egyéb nyilvános forrásokra kellett alapoznia értékelését.

(147)

A kérelmező által szolgáltatott információk szerint Kína nátrium-glutamát-termelési kapacitása 2015 óta folyamatosan nő. 2013 óta a megerősített környezetvédelmi jogszabályoknak köszönhetően a kisebb kínai nátrium-glutamát-gyártók kikerültek a nátrium-glutamát piacáról, míg a nagyobb gyártók bővítették létesítményeiket és [10–30] %-kal növelték termelési kapacitásukat, amely 2016 és 2018 között elérte a [3 500 000–4 000 000] tonnát. Ugyanebben az időszakban a teljes szabad kapacitás [100–130] %-kal nőtt. 2018-ban az aktív kínai nátrium-glutamát-gyártók kihasználatlan kapacitását a felülvizsgálati időszakra jellemző uniós felhasználás [tizenkét–tizenöt]szörösére becsülték.

(148)

Ezenkívül számos, a piaci jelentéseken alapuló, nyilvánosan hozzáférhető cikk (90) is megerősíti, hogy a kínai termelési volumen gyors ütemben növekszik. E nyilvánosan hozzáférhető információk szerint 2015 óta több vezető kínai nátrium-glutamát-gyártó növelte kapacitását.

(149)

Egyéb nyilvánosan hozzáférhető információk (91) szerint a Fufeng csoport, amely az egyik vezető kínai nátrium-glutamát-gyártó és a kérelmező szerint az Unióba irányuló kivitel legfontosabb szereplője, 2015 és 2019 között 41 %-kal (940 000 tonnáról 1 330 000 tonnára) növelte termelési kapacitását. Kapacitáskihasználása ugyanebben az időszakban 80 %-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben egyetlen kínai gyártó szabad kapacitása 266 000 tonna volt, ami több mint [kétszer–négyszer] akkora, mint az ugyanezen időszakra jellemző teljes uniós felhasználás.

(150)

Figyelembe véve, hogy Kínában több más, a Fufeng csoportéhoz hasonló méretű nátrium-glutamát-gyártó is van, észszerű azt a következtetést levonni, hogy Kínában jelentős kapacitásfelesleg van.

(151)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a dömpingárak alkalmazása mellett a kínai exportáló gyártók növelik az Unióba irányuló exportértékesítéseiket. Ebből a célból a Bizottság összehasonlította a kínai exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének árait a más harmadik országok piacain alkalmazott árszintekkel annak megállapítása érdekében, hogy az uniós piac az árszint szempontjából vonzónak számít-e.

(152)

Az együttműködés hiányában a Bizottság az Eurostat és a GTA statisztikáit használta fel. Megállapítást nyert, hogy az Unióba irányuló kínai kivitel átlagára csak kis mértékben volt alacsonyabb, mint az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export átlagára. Tekintettel arra, hogy a (221) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felülvizsgálati időszak alatt az EU-ba irányuló kínai behozatal árai (dömpingellenes vám nélkül) jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök számára vonzóbb lenne az uniós piac, mint más harmadik országbeli piacok. Ennek az az oka, hogy vámok nélkül a kínai exportőrök más harmadik országbeli piacok árainál magasabb (de az uniós gazdasági ágazat árainál még így is alacsonyabb) árakon exportálhattak az Unióba.

(153)

Azt is megállapították, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére a Kínából származó behozatal volumene és piaci részesedése viszonylag stabil maradt: a felülvizsgálati időszakban alatt a piaci részesedés [4–7 %]-os volt (ennek több mint fele aktív feldolgozás keretében érkezett az Unióba, lásd az 5.3.2. szakaszt). Emellett a (8) és (9) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a kínai exportáló gyártókról megállapították, hogy kijátsszák a hatályban lévő dömpingellenes intézkedést azáltal, hogy kismértékben módosított terméket (keverékben és oldatban található nátrium-glutamátot) exportálnak. Az intézkedések kijátszásának gyakorlatai azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók érdekeltek abban, hogy korlátozások nélkül hozzáférjenek az uniós piachoz, ami arra enged következtetni, hogy uniós piac vonzó a kínai export számára.

(154)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős kapacitásfelesleget, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve (mely utóbbira a harmadik országbeli exportárakból és az intézkedések kijátszásának gyakorlatából lehet következtetni) a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömpingelt kivitel növekedését eredményezné.

(155)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását (amelyet a (154) preambulumbekezdés ismertet), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(156)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, különösen a kérelemben közölt információkra és a nyilvánosan hozzáférhető statisztikákra, nevezetesen a Comextből (Eurostat) és a GTA-ból származó adatokra alapozta az értékelését. A következő elemek vizsgálatára került sor: az indonéziai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az indonéziai belföldi piac helyzete, az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló export árai és az uniós piac vonzereje.

(157)

Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének nagyfokú hiányára tekintettel az Indonéziában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, különösen a kérelmező által benyújtott adatok alapján történt.

(158)

Az indonéziai termelési kapacitás számottevően meghaladta az aktuális termelési volument. A kérelem szerint 2018 júliusa és 2019 júniusa között a nátrium-glutamát termelési kapacitása körülbelül 240 000 tonna, a termelési volumen pedig körülbelül 200 000 tonna volt. Ezért a kapacitáskihasználás mintegy 85 %-os volt, ami körülbelül 35 000 tonnás becsült szabad kapacitásnak feleltethető meg. Ez a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználáshoz képest [nullászor–kétszer] magasabb.

(159)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indonéziai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy nátrium-glutamátot állítsanak elő az Unióba való exportra.

(160)

A GTA statisztikái szerint a nátrium-glutamát Kínából Indonéziába irányuló exportja 2016 és 2019 között 71 %-kal, 26 668 tonnáról 45 498 tonnára nőtt. Ugyanebben az időszakban a Kínából Indonéziába exportált nátrium-glutamát ára több mint 8 %-kal, 949 EUR/tonnáról 874 EUR/tonnára csökkent.

(161)

A Kínából származó alacsony árú behozatal növekvő szintje egyre nehezebbé tette az indonéziai gyártók számára, hogy a belföldi piacokon értékesítsék a nátrium-glutamátot és/vagy termelési költségeiket belföldi értékesítésből fedezzék. A vizsgálat során ez a jelenség megfigyelhető volt a nátrium-glutamátot a (139) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ömlesztett formában, a költségek alatti áron értékesítő együttműködő indonéziai gyártók csoportjának szintjén is. Emiatt az indonéziai gyártók még inkább törekednek arra, hogy növeljék a harmadik országokba (többek között az Unióba) irányuló exportértékesítéseiket, hogy legalább az állandó előállítási költségeket fedezni tudják.

(162)

A vizsgálat megállapította, hogy Indonézia piaci részesedése a figyelembe vett időszak egészében reprezentatív maradt, és hogy a felülvizsgálati időszakban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is [5–9] % volt. Ez egyértelműen jelzi, hogy indonéziai nátrium-glutamát-gyártók számára vonzó az uniós piac.

(163)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy az indonéziai exportáló gyártók dömpingáron növelnék az Unióba irányuló exportértékesítéseiket. Ennek során a Bizottság összehasonlította az indonéziai exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének árait más harmadik országbeli piacokéival annak megállapítása érdekében, hogy az uniós piac az árszint szempontjából vonzónak minősül-e.

(164)

Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az Unióba irányuló, illetve a más exportpiacokra irányuló indonéziai export felülvizsgálati időszakra jellemző árainak összehasonlítására a GTA adatai alapján került sor. Ennek alapján az Unióba irányuló indonéziai export FOB-paritáson számított átlagos értékesítési exportára valamivel (1,6 %-kal) magasabb volt, mint az egyéb harmadik országok piacaira irányuló indonéziai exportértékesítési átlagár. Annak ellenére, hogy az Unióba irányuló export árai csak kismértékben voltak magasabbak, az Unióba irányuló indonéziai export állandó és továbbra jelentős piaci részesedése arra enged következtetni, hogy az Unióba irányuló export árszintjei vonzóak voltak. Figyelembe véve továbbá azt, hogy a GTA-ban rögzített, FOB-paritáson számított árak nem tartalmazzák a dömpingellenes vámokat (amelyek mértéke az indonéziai exportáló gyártók esetében 7,2 % és 28,4 % között mozog), a vámok hatályvesztése esetén az uniós árszint egyértelműen vonzó lenne az indonéziai exportőrök számára, mivel lehetővé tenné számukra exportáraik emelését. E forgatókönyv szerint az uniós piac a más harmadik országbeli piacokhoz képest jövedelmezőbb árszintet alakítana ki, ami komoly ösztönzést jelentene az Unióba irányuló export növelésére.

(165)

Az indonéziai gyártók rendelkezésre álló jelentős kapacitásfölösleget, az indonéziai belföldi piac helyzetét, valamint az uniós piac indonéziai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömpingelt kivitel növekedését eredményezné.

(166)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását (amelyet a (165) preambulumbekezdés állapít meg), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Indonéziából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(167)

A figyelembe vett időszakban egyetlen uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(168)

A Bizottság – az Eurostat adataira támaszkodva – az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének és a Kínából, Indonéziából, illetve egyéb harmadik országokból származó behozatalnak az összesítésével határozta meg.

(169)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(170)

Az uniós szabadpiaci felhasználás 2016 és 2017 között kismértékben nőtt, majd a felülvizsgálati időszak vége felé csökkent. A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás összességében 5 %-kal esett vissza a szabadpiacon.

(171)

A teljes figyelembe vett időszakban az uniós belső felhasználás is igen csekély mértékű volt: a szabadpiaci felhasználásnak kevesebb mint 0,5 %-át tette ki. Az uniós felhasználás 145 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(172)

A Bizottság a behozatal volumenét és piaci részesedését az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(173)

Az érintett országokból származó behozatal és piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonnában) és piaci részesedés

(174)

A Kínából érkező behozatal volumene 2016 és 2017 között csaknem állandó volt. 2018-ban jelentősen (2017-hez képest 39 %-kal) csökkent, majd 2018-hoz képest a felülvizsgálati időszak végére 57 %-kal nőtt. A Kínából érkező behozatal volumene összességében 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(175)

Az Indonéziából érkező behozatal volumene 2016 és 2018 között 10 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak végére jelentős mértékben, 39 %-kal csökkent a 2018. évi szinthez képest. Az Indonéziából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 32 %-kal esett vissza.

(176)

A figyelembe vett időszakban Kína piaci részesedése 2 %-kal nőtt, míg Indonéziáé 29 %-kal csökkent. Azonban mind Kína, mind Indonézia piaci részesedése a figyelembe vett időszak egésze alatt meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet.

(177)

A nátrium-glutamátot a Kínai Népköztársaságból a rendes eljárás, valamint aktív feldolgozás keretében egyaránt importálják.

(178)

A Kínából rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A Kínából a rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal volumene (tonnában)

(179)

A felülvizsgálati időszakban a teljes kínai behozatal 68 %-a aktív feldolgozás keretében érkezett. A behozatal volumene összességében 41 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(180)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(181)

Az érintett országokból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importárak (EUR/kg)

(182)

A Kínából érkező behozatal ára 2016 és 2018 között 17 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak végére 5 %-kal csökkent. A kínai importárak összességében 12 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban.

(183)

Az Indonéziából származó behozatal ára ugyanazt a tendenciát követte, mint a Kínából érkező behozatalé: 2016 és 2018 között 13 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak végére 9 %-kal nőtt. Az Indonéziából érkező behozatal ára a figyelembe vett időszak alatt 6 %-kal csökkent.

(184)

Tekintettel arra, hogy – amint azt a (24) preambulumbekezdés leírja – a kínai és az indonéziai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban megvalósuló áralákínálást úgy állapította meg, hogy az egyetlen uniós gyártó által az uniós piacon a független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árát egybevetette Eurostat adatbázisából vett, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított és a dömpingellenes vámot is tartalmazó súlyozott átlagos exportárakkal. A Kínából származó behozatal kapcsán megjegyzendő, hogy az aktív feldolgozás keretében importált nátrium-glutamát-szállítmányok árát a Bizottság nem vette figyelembe, mivel ezeket nem bocsátják szabad forgalomba az uniós piacon.

(185)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintába felvett egyetlen uniós gyártó felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Az eredmény sem Kína, sem Indonézia esetében nem mutatott áralákínálást.

(186)

A nátrium-glutamát a Kínán és Indonézián kívüli harmadik országok közül főként Vietnamból és Brazíliából érkezett.

(187)

A behozatal volumene, valamint az egyéb harmadik országokból származó nátrium-glutamát behozatalának piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

6. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(188)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a 2016-os 5 642 400 kg-ról 4 345 700 kg-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban, ami a figyelembe vett időszakban 23 %-os csökkenést jelent. Ugyanezen időszak alatt a kapcsolódó piaci részesedés 19 %-kal csökkent. Összességében a harmadik országokból származó behozatal árai 3 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, és jelentősen magasabbak az érintett országokból származó behozatal árainál.

(189)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató vizsgálatát, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(190)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(191)

A figyelembe vett időszakra a termelés kismértékű ingadozása volt jellemző: 2016 és 2017 között 6 %-kal nőtt, 2017 és 2018 között 3 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 3 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszakban a termelési volumen összességében 6 %-kal nőtt. A vizsgálat feltárta, hogy az ingadozásokat főként az uniós gazdasági ágazat által végzett karbantartási leállítások okozták, amelyek időtartama egyes években 16 nap, más években pedig 10 nap volt.

(192)

A termelési kapacitás állandó szinten maradt a figyelembe vett időszak során.

(193)

A stabil termelési kapacitás eredményeként a kapacitáskihasználás a termelési volumennek megfelelően alakult, azaz 2016 és 2017 között nőtt, 2017 és 2018 között csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét növekedett. Ez azt jelenti, hogy a kapacitáskihasználás is 6 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban.

(194)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(195)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által értékesített nátrium-glutamát volumene alig 1 %-kal csökkent: 2016 és 2017 között 7 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak végére 6 %-kal esett vissza. A felhasználás ezzel párhuzamos csökkenése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 6 %-os bővüléséhez vezetett a figyelembe vett időszakban.

(196)

A fentieknek megfelelően az uniós szabadpiaci felhasználás 5 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene kismértékben, 1 %-kal nőtt, ami 6 %-os piacirészesedés-növekedést jelent.

(197)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(198)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent. Ez a csökkenés a megosztott szolgáltatások – például az információtechnológia (a továbbiakban: IT) és az emberi erőforrások (a továbbiakban: HR) – közötti szinergiáknak tudható be, amelyek azután következtek be, hogy a fagyasztott termékek kiskereskedelmét integrálta az AFE.

(199)

A termelékenység növekedése a foglalkoztatottság csökkenésének és a termelési volumen – (191) preambulumbekezdésben ismertetett – bővülésének együttes hatásából adódott.

(200)

Az érintett országok dömpingkülönbözete – a (134) és (143) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – jelentősen meghaladta a de minimis szintet. Az érintett országból származó behozatal volumene és piaci részesedése jelentős maradt a figyelembe vett időszakban is, amint azt a (174)–(176) preambulumbekezdés leírja.

(201)

Így a kínai és indonéziai exportáló gyártók által folyamatosan alkalmazott tisztességtelen árképzés következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudott felépülni a korábbi dömpinggyakorlatok hatásaiból.

(202)

Az egyetlen uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Értékesítési árak és költségek az uniós piacon

(203)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történt uniós értékesítéseinek átlagos egységára a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal csökkent. Ez az átlagár 2016 és 2018 között csökkenő tendenciát mutatott, majd a felülvizsgálati időszakban nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak alakulása a Kínából és az Indonéziából az Unióba érkező behozatal árait követte.

(204)

A termelési egységköltség 4 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez a mutató 2016 és 2017 között stabil volt, 2017 és 2018 között 4 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban 8 %-kal csökkent. Az előállítási költségek 2018 és 2019 közötti csökkenése annak tudható be, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett a gyártási folyamat során történő nyersanyag-felhasználás leszorítására, valamint hogy a nyersanyagok ára csökkent.

(205)

Az egyetlen uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

11. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(206)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 2 %-kal csökkent. Ez a csökkenés az IT, a pénzügy, a HR és a felső vezetés funkcióinak szinergiáihoz kapcsolódik, amelyek – ahogy azt a (198) preambulumbekezdés említi – azután következtek be, hogy a fagyasztott termékek kiskereskedelmét integrálta az AFE.

(207)

Az egyetlen uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

12. táblázat

Készletek

(208)

A zárókészletek összességében 22 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. 2016 és 2018 között csökkenő tendenciát mutattak, majd a felülvizsgálati időszakban a 2018-as értékhez képest 23 %-kal bővültek. A csökkenő tendencia ellenére a figyelembe vett időszak alatt a készletek szintje magas maradt.

(209)

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek 2016 és 2018 között 38 %-kal csökkentek, majd a felülvizsgálati időszakban 20 %-kal nőttek. Összességében 26 %-kal estek vissza. Ez a csökkenő tendencia összhangban állt a zárókészletekre jellemző csökkenő tendenciával és a termelési volumen kismértékű növekedésével.

(210)

Az egyetlen uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(211)

A Bizottság az egyetlen uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A jövedelmezőség a 2016 és 2018 közötti időszakban jelentősen visszaesett. Az egyetlen uniós gyártó 2017 és 2019 között veszteséget könyvelt el. Ahogy azt a (203) és (204) preambulumbekezdés ismerteti, az értékesítési ár növekedése és az előállítási költség csökkenése miatt 2019-ben a jövedelmezőség javult a 2018-as értékhez képest. Azonban a figyelembe vett időszakban (2016 és a felülvizsgálati időszak között) a jövedelmezőség [1,6 % – 2,7 %]-ról veszteséges, [– 0,6 % – –0,4 %]-os szintre esett vissza.

(212)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom hasonló tendenciát mutatott, mint a jövedelmezőség: a 2016 és 2018 közötti időszakban csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban nőtt. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom összességében 50 %-kal emelkedett.

(213)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 23 %-kal csökkentek. E beruházások főként berendezések karbantartásához, a nyersanyag-fogyasztás csökkentéséhez, valamint a biztonsági és környezetvédelmi jogi követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódtak.

(214)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházások megtérülése is csökkenő tendenciát mutatott a 2016 és 2018 közötti időszakban, és kismértékben nőtt a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése 386 %-kal esett vissza.

(215)

Végezetül, figyelembe véve a csökkenő jövedelmezőséget, illetve a csökkenő pénzforgalmat, a vállalat tőkebevonási képességét szintén negatív hatás érte.

(216)

A hatályos intézkedések ellenére a Kínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumene továbbra is jelentős maradt.

(217)

Az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetben van. Bár egyes kármutatók (mint például a termelési volumen, a piaci részesedés és a készletek) kedvező tendenciát mutatnak, más mutatók (például az értékesítési árak, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások, a beruházások megtérülése) negatív tendenciát mutatnak.

(218)

A hatályban lévő intézkedések és a termelékenység növekedése ellenére, továbbá annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült leszorítania termelési költségeit, az uniós gazdasági ágazat a 2017 és 2019 közötti időszakban még mindig veszteségeket könyvelt el.

(219)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentős kár érte.

(220)

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy van-e ok–okozati összefüggés az érintett országokból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(221)

Kína tekintetében a vizsgálat feltárta, hogy a behozatal volumene a figyelembe vett időszak egésze alatt meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Bár az alákínálási különbözet negatív volt a dömpingellenes vámoknak a felülvizsgálati időszakban érvényes importárra történő alkalmazásakor, a dömpingellenes vámok nélküli alákínálási különbözet meghaladta a 20 %-ot. Továbbá tekintettel az uniós gazdasági ágazat veszteségességére és az Indonéziát érintő eredeti vizsgálat során megállapított 5–15 %-os nyereségcélra, (92) a kínai behozatal egyértelműen kárt okozó árakon érkezik az Unióba.

(222)

Indonézia tekintetében a vizsgálat azt is feltárta, hogy – csakúgy, mint Kína esetében – a behozatal a figyelembe vett időszak egésze alatt meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. A dömpingellenes vámok nélkül számított alákínálási különbözet negatív volt. Mindazonáltal a dömpingellenes vámok nélküli jelenlegi importárak több mint 7 %-os alulértékesítési különbözetet eredményeznének az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszakra jellemző termelési költségei alapján megállapított irányárhoz és az Indonéziát érintő eredeti vizsgálat során megállapított 5–15 %-os nyereségcélhoz képest.

(223)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából származó behozatal okozta. Megállapította továbbá, hogy e kárt nem okozhatta az Indonéziából származó behozatal, mivel az intézkedések eredményeként az indonéziai behozatal olyan árakon történt, amelyek nem okoztak kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(224)

A Bizottság ezért tovább vizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén mekkora a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódásának valószínűsége, illetve mekkora az Indonéziából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődésének valószínűsége.

(225)

A Bizottságnak a (219) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A (223) preambulumbekezdésben a Bizottság azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából származó behozatal okozta. A Bizottság továbbá megvizsgálta, hogy ebben az esetben fennáll-e a valószínűsége annak, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódik az intézkedések hatályvesztése esetén.

(226)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság a következőket elemezte: a kínai termelési volumen és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje a kínai exportáló gyártók számára, a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje a dömpingellenes intézkedések hiányában, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása.

(227)

A (147)–(153) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínában tapasztalható jelentős kapacitásfelesleget, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a kivitel növekedését eredményezné.

(228)

Az ilyen behozatal valószínűsíthető hatása kapcsán a Bizottság megvizsgálta az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető behozatali árszintet. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati időszakra jellemző, a dömpingellenes vám nélküli behozatali árszintek észszerű jelzésnek tekinthetők. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest jelentős mértékű (több mint 20 %-os) áralákínálás valósult meg.

(229)

Emellett – amint azt a (211) preambulumbekezdés ismerteti – az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban végig veszteséges volt. Tekintettel arra, hogy – amint azt a (221) preambulumbekezdés részletezi – az ágazatra megállapított nyereségcél 5 % és 15 % mozog, a kínai behozatal kárt okozó árakon érkezett az Unióba.

(230)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana a már most is jelentős kárt elszenvedő uniós gazdasági ágazat helyzete, intézkedések hiányában ugyanis a kárt okozó árakon érkező kínai dömpingelt behozatal valószínűleg még inkább lefelé nyomná az értékesítési árakat az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel kénytelen lenne csökkenteni értékesítési árait, ami rövid távon a jövedelmezőség további csökkenéséhez és minden valószínűség szerint jelentős veszteségekhez vezetne.

(231)

Ezzel szemben ha az uniós gazdasági ágazat kísérletet tesz arra, hogy értékesítési árait nyereséges szintre emelje, az nagy valószínűséggel oda vezet, hogy az alacsony árú behozatallal szemben értékesítési volument és piaci részesedést veszít. Tekintettel a Kínában rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásra, a kínai exportáló gyártók rövid távon képesek lesznek növelni exportjukat, és jelentős piaci részesedést tudnak szerezni az uniós gazdasági ágazat kárára. Az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel veszít méretgazdaságosságából, ami az előállítási egységköltség növekedését (és emiatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének további visszaesését) váltja ki. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(232)

Tekintettel a fenti ténymegállapításokra – nevezetesen a Kínában rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában kialakuló árszintjére, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatására – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűleg folytatódna a jelentős kár.

(233)

A Bizottságnak a (219) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A (223) preambulumbekezdésben a Bizottság azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem okozhatta az Indonéziából származó behozatal. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően az Indonéziából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(234)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság megvizsgálta az indonéziai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az indonéziai piac helyzetét, az uniós piac indonéziai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét, az Indonéziából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthetően kialakuló árszintjét, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(235)

A (158)–(165) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az indonéziai gyártók jelentős kapacitásfeleslege, az indonéziai belföldi piac helyzete és uniós piac indonéziai exportáló gyártókra gyakorolt vonzereje alapján a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a kivitel növekedését eredményezné.

(236)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakra jellemző indonéziai importár-szintek és azoknak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása alapján megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén hogyan alakulna az indonéziai behozatal valószínűsíthető árszintje. A hatályban lévő dömpingellenes vámok levonása után a Bizottság megállapította, hogy az indonéziai exportőrök nem kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak, azonban – ahogyan azt (229) preambulumbekezdés kifejti – 5 % és 15 % közötti nyereségcél alkalmazása mellett az áron aluli értékesítés mértéke 7 % felett volt. Ez azt mutatja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az indonéziai behozatal kárt okozó árszinten történne, növelve az uniós gazdasági ágazatra nehezedő árnyomást. Az uniós gazdasági ágazat az értékesítési volumen visszaesését tapasztalná, vagy az árszint csökkentésére kényszerülne. Ez nagyon gyorsan jelentős veszteségekhez vezetne, ami rövid távon nem lenne fenntartható.

(237)

Tekintettel a fenti ténymegállapításokra – nevezetesen az Indonéziában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, az indonéziai piac helyzetére, az uniós piac vonzerejére, az Indonéziából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában kialakuló árszintjére, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatására – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az Indonéziából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűleg jelentős kár következne be.

(238)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(239)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(240)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – azon következtetések ellenére, amelyek szerint Kína esetében valószínűsíthető a dömping és a kár folytatódása, és Indonézia esetében valószínűsíthető a dömping folytatódása és a kár megismétlődése – fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(241)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A (223) preambulumbekezdésben említettek szerint a jelentős kárt a Kínából származó dömpingelt behozatal okozta, ezért a vizsgálat következtetése az volt, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a jelentős kár folytatódása. A vizsgálat jóvoltából emellett az is megállapításra került, hogy az indonéziai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a jelentős kár megismétlődése. Ezen belül valószínűsíthető az, hogy az uniós gazdasági ágazatnak az elszenvedett jelentős károkból való várható helyreállása kerülne veszélybe, ha Kínából és Indonéziából továbbra is dömpingelt áron érkezne nátrium-glutamát az uniós piacra.

(242)

Az intézkedések fenntartása esetén várható, hogy az uniós gazdasági ágazat fokozatosan és teljes mértékben ki tudja majd használni a bevezetett intézkedések hatásait. Ezt az is megerősíti, hogy – amint azt a (8) és (9) preambulumbekezdés ismerteti – egy, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló 2020-as vizsgálat nyomán a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztették a Kínából származó, keverékben vagy oldatban található nátrium-glutamát behozatalára is.

(243)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg tovább romlana, amint azt a (225)–(237) preambulumbekezdésben ismertetett, a kár folytatódásának/megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzés is kifejti.

(244)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával és Indonéziával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(245)

Négy független importőr jelentkezett az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően. Mind a négy teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során, és hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be.

(246)

Az együttműködő független importőrök közül kettő Kínából és Indonéziából, a másik kettő pedig csak Indonéziából importál nátrium-glutamátot. Mindannyiuk esetében a nátrium-glutamáthoz kapcsolódó tevékenység csak igen korlátozott hatással volt a teljes forgalomra (a teljes forgalom 1,5 %-a alatti mértékben). A vizsgálat azt is feltárta, hogy az importőrök a hatályban lévő intézkedések ellenére nyereségesek voltak. Az importált nátrium-glutamátot az élelmiszeripari ágazatban és a nem élelmiszeripari ágazatban egyaránt felhasználták.

(247)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az importőrök gazdasági helyzetére.

(248)

A felhasználók elsősorban az élelmiszer- és italágazatban végzik tevékenységüket, ahol a nátrium-glutamátot fűszerkeverékek, levesek és egyéb készítmények előállításához használják. A nátrium-glutamát bizonyos célokra az élelmiszeriparon kívül is használható, például mosó- és tisztítószerek előállításához.

(249)

A vizsgálat során egyetlen felhasználó sem működött együtt.

(250)

A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, amely a hatályos intézkedések következtében érte volna a felhasználókat. A Kínával és Indonéziával szemben folytatott korábbi vizsgálatok során megállapításra került, hogy az intézkedések láthatóan nem voltak jelentős negatív hatással az együttműködő felhasználókra.

(251)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással e gazdasági szereplők gazdasági helyzetére.

(252)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az érintett országokból származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(253)

A következtetések alapján, amelyekre a Bizottság jutott a dömping folytatódásának valószínűségéről (Kína és Indonézia tekintetében), a kár folytatódásának valószínűségéről (Kína tekintetében) és a kár megismétlődéséről (Indonézia tekintetében), valamint az uniós érdekről, fenn kell tartani a Kínából és Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket.

(254)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(255)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(256)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő, ez a növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(257)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát a kifejezetten megjelölt konkrét jogalanyok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem megjelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (93) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a termeléshez, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a termelési és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának naprakésszé tételével.

(258)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. Egyedül a kérelmező fogalmazott meg észrevételeket, amelyekben üdvözölte a Bizottság ténymegállapításait.

(259)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (94) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(260)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,