(1)

Egy, az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: panaszos) által 2020. augusztus 17-én a rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2020. szeptember 30-án bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: az Indiából és az Indonéziából (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált termékek (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a termékek jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7219 90 20, 7219 90 80, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81, 7220 20 89, 7220 90 20 és 7220 90 80 KN-kódok alá tartoznak. A megadott KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(3)

A panaszos 2020. december 21-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásbavételi kérelmet nyújtott be, amelyben további bizonyítékokkal szolgált a panaszban már előadott nyilvántartásbavételi kérelmének megalapozására. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától fogva visszaható hatállyal lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(4)

Egy exportáló gyártó, a Jindal csoport, amely mindkét érintett országban működik, észrevételeket fogalmazott meg a kérelemhez.

(5)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy – az alaprendeletben meghatározott összes követelmény teljesülése esetén – az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(6)

A panaszos állítása szerint a rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatok azt jelzik, hogy a vizsgálat megindítását követően jelentős mértékben nőtt a behozatal, és ez valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg bevezetendő végleges vámok javító hatását. Emellett a panaszos előadta, hogy az érintett termék kapcsán korábban folytatott dömpingre, valamint a nagyszámú bevezetett intézkedésre és megindított vizsgálatra való tekintettel az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna az érintett országok által folytatott dömpingről.

(7)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időpontja és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az esetleg bevezetendő végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(8)

Az eljárás jelenlegi szakaszában a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Indiából és Indonéziából érkező behozatala dömpingelt formában történik. A panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az így megállapított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításának tanúsága szerint a behozatal dömpingelt formában történik. Összességében és tekintettel az India esetében jelzett 48,8 %-os, illetőleg az Indonézia esetében jelzett 15,6–34,4 %-os dömpingkülönbözetre, ezek a bizonyítékok elegendőnek bizonyultak annak alátámasztására, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(9)

A panasz az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat fontos teljesítménymutatóinak romlását.

(10)

Ezek az információk a panasz nem bizalmas változatában és az eljárás megindításáról szóló, 2020. szeptember 30-án közzétett értesítésben egyaránt szerepeltek. Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(11)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

(12)

A Bizottság e feltétel teljesülését a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatalára vonatkozóan a Surveillance 2 adatbázisban rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. Annak értékelése céljából, hogy a vizsgálat megindítása óta bekövetkezett-e további jelentős növekedés, a Bizottság elsőként meghatározta azokat az időszakokat, amelyek tekintetében el kívánta végezni az összehasonlításokat. A Bizottság egyfelől értékelte az Indiából és az Indonéziából a dömpingellenes vizsgálat megindításától (2020 októberétől, azaz attól fogva, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről) a legutóbbi időszakig (2021 januárjáig) tartó időszakban érkező behozatal adatait. A Bizottság másfelől kiszámította a vizsgálati időszak ugyanezen időszakában (azaz 2019 októberétől 2020 janurájáig) Indiából és Indonéziából érkező behozatal adatait, valamint a teljes vizsgálati időszak átlagos havi behozatali volumeneit.

(13)

Az összehasonlítás keretében vizsgált, Indiából és Indonéziából érkező átlagos havi behozatali volumenek a következőképpen alakultak:

1.

táblázat: Az érintett országokból érkező behozatalok volumene (tonna)

(14)

E statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékeknek az érintett országokból érkező átlagos havi behozatali volumene a 2020 októberétől 2021 januárjáig tartó időszakban, tehát a dömpingellenes eljárás megindítása után 17 %-kal nagyobb volt a vizsgálati időszakban érkező átlagos havi volumennél, és 6 %-kal nagyobb volt az előző év hasonló időszakában tapasztaltnál.

(15)

A Jindal csoport álláspontja szerint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos elemzésnek a dömpingellenes vizsgálat megindítását követő időszakon kell alapulnia, miközben az Eurofer a vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozóan szolgáltatott adatokat. A Jindal csoport azt állította, hogy a panaszos beadványa nem támasztja alá a behozatalnak a dömpingellenes vizsgálat megindítása után bekövetkezett további jelentős megnövekedését, az Eurostat adatai pedig azt mutatják, hogy az Indiából érkező behozatal 2020 októberében kisebb volt, mint a vizsgálati időszakban (8 650 tonna 2020 októberében, szemben a vizsgálati időszak 9 058 tonnás havi átlagával). A Jindal csoport szerint az Indonéziából érkező behozatali volumenek az egyes negyedévek első hónapjára koncentrálódtak, és 2020 októberében visszaesés volt tapasztalható 2020 áprilisához és júliusához képest (21 532 tonna 2020 októberében, szemben a 2020. áprilisi 22 299 tonnával és a 2020. júliusi 26 787 tonnával). Ennek alapján a Jindal csoport arra a következtetésre jutott, hogy nem nőtt a behozatal, tehát a feltétel nem teljesül.

(16)

A Bizottság elöljáróban megjegyzi, hogy a panasz a vizsgálati időszakra, 2020 harmadik negyedévére és a vizsgálat megindítását követő időszakra vonatkozóan, tehát 2020 októberéig tartalmazott behozatali adatokat. A Jindal csoport azonos időszakra vonatkozóan szolgáltatott adatokat, mint a panaszos, tehát 2020 októberéig. Ahogyan az az 1. táblázatban is látható, a Bizottság elemzése a legújabb adatokon alapul, tehát 2021 januárjáig veszi figyelembe a bekövetkezett fejleményeket. Ahogyan azt a (12) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság a 2020 októberétől 2021 januárjáig tartó, tehát a vizsgálati időszak utáni időszak releváns átlagos havi behozatali volumeneit a 2019 októberétől 2020 januárjáig tartó időszak havi átlagos behozatali volumeneivel, valamint a teljes vizsgálati időszak havi átlagos behozatali volumeneivel hasonlította össze. A vizsgálati időszak végétől a vizsgálat megindításáig tartó időszak, azaz 2020 harmadik negyedéve nem szerepel az elemzésben. A Bizottság által figyelembe vett, a két érintett országra nézve összesített adatok a behozatalnak az eljárás megindítása utáni további jelentős növekedését jelezték mind a vizsgálati időszakhoz, mind pedig a vizsgálati időszak megfelelő részéhez viszonyítva. A Bizottság megállapította, hogy a rendelkezésre álló újabb adatok tükrében nem állja meg a helyét a Jindal csoport azon állítása, hogy a vizsgálat megindítása után sem India, sem Indonézia esetében nem következett be a behozatal további jelentős növekedése. A Jindal csoport azon állítása, hogy az Indonéziából érkező behozatal az egyes negyedévek első hónapjára koncentrálódott, nem befolyásolja azt a következtetést, hogy a vonatkozó behozatali adatok szerint az érintett országokból érkező behozatal további jelentős növekedést mutatott. A behozatal e koncentrálódása valószínűleg az egyes acéltermékekre vonatkozó védintézkedések (3) (a továbbiakban: védintézkedések) keretében bevezetett védővámmentes vámkontingensek mechanizmusának tudható be, ugyanis a védővámmentes vámkontingenseknek az egyes negyedévek elején történő megnyitása miatt a behozatali volumenek az egyes negyedévek elejére koncentrálódnak. Mindezek miatt a Bizottság a Jindal csoport felvetéseit elutasította.

(17)

A panaszos állítása szerint az érintett országokból érkező behozatal növekedése az érintett termékre vonatkozó vámkontingenseknek a védintézkedések felülvizsgálata (4) keretében végrehajtott liberalizálása miatt következett be, és arra is számítani lehet, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése nyomán módosított vámkontingensek (5) miatt a behozatal tovább nő, és további kárt okoz. A panaszos arra számít, hogy ez utóbbi hatására a „más országok” számára fenntartott vámkontingens több mint 13 000 tonnával nőni fog, és ez a növekedés lehetőséget ad Indonézia számára arra, hogy tovább növelje az EU-ba irányuló kivitelét. A Jindal csoport szerint ez a felvetés spekulatív és nem támasztják alá bizonyítékok, ezért nem fogadható el. A Jindal csoport ugyanakkor azt állította, hogy a védintézkedések további liberalizálása nyomán csak az érintett országokon kívüli más harmadik országokból érkező behozatal nőtt.

(18)

Annak következtében, hogy a Bizottság az egyes acéltermékekre vonatkozó védintézkedések keretében bevezetett vámkontingensek szintjét az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése nyomán kiigazította, az országspecifikus vámkontingensek csökkentek, a más országok számára fenntartott vámkontingens pedig nőtt. India rendelkezik országspecifikus vámkontingenssel, míg Indonézia a más országokkal közös globális vámkontingens hatálya alá tartozik. A védintézkedések hatálybalépése óta a globális vámkontingens egy jelentős részét folyamatosan Indonézia veszi igénybe, és a 2021. januári behozatal (csaknem 30 000 tonna a 2021. első negyedévi 46 536 tonnás globális vámkontingensen belül) az Indonéziából érkező behozatal további növekedését jelezte. Az Egyesült Királyság kilépése eszerint nem csak az érintett országokon kívüli más harmadik országokból érkező behozatal növekedését okozta, ahogyan azt a Jindal csoport állította. A rendelkezésre álló bizonyítékok tehát alátámasztják a panaszos azon állítását, hogy az Indonéziából érkező behozatal az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése nyomán végrehajtott kiigazítás következtében várhatóan tovább fog nőni.

(19)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesül.

(20)

A Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az Indiából és az Indonéziából érkező behozatal tovább csökkenő árak melletti további növekedése további kárt okoz, és ezzel valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg bevezetendő végleges dömpingellenes vámok javító hatását.

(21)

A 3.2. szakaszban megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának a vizsgálat megindítását követő időszakban összességében bekövetkezett jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(22)

Emellett a Surveillance 2 adatbázis tanúsága szerint az importárak csökkenő tendenciát mutatnak. Ahogyan az a 2. táblábatban látható, az érintett országokból érkező behozatal euróban kifejezett átlagára a 2020 októberétől 2021 januárjáig tartó időszakban átlagosan 12 %-kal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakában, és 10 %-kal a vizsgálati időszakban tapasztalt havi átlagárnál.

2.

táblázat: Az érintett országokból érkező behozatalok importára (EUR/tonna)

(23)

A panaszos szerint a behozatal növekedése egybeesett a nyersanyagköltségek – és különösen a nikkel és a ferrokróm árának – növekedésével, amelyekkel kapcsolatban a panaszos szerint az érintett országokban torzulások állnak fenn, és ez további árnyomást fejtett ki az uniós gazdasági ágazatra. A Jindal csoport vitatta a ferrokróm árának növekedését, továbbá előadta, hogy a nikkelárak – a rájuk jellemző ciklikusság miatt – nem okozhattak kárt.

(24)

A ferrokróm ára a 2020 első negyedévében bekövetkezett több mint 10 %-os növekedés után 2020 további három negyedévében állandósult, 2021-re pedig 3 %-kal nőtt. A nikkel ára a londoni árutőzsdén a vizsgálati időszak vége óta körülbelül 40 %-kal nőtt. Bár a nikkel ára a múltban nagy ingadozásokat mutatott, a Jindal csoport nem szolgált bizonyítékokkal arra nézve, hogy az árváltozások egyértelműen ciklikus módon következtek be. A Bizottság valóban tapasztalt nyersanyagár-növekedést a vizsgálat megindítása óta, és ez további árlenyomás alá helyezte az uniós gazdasági ágazatot, mert az érintett országokból alacsony árakon érkező behozatal miatt az árnövekedés nem volt megjeleníthető az érintett termék árában. Az árlenyomást azok az adatok is bizonyítják, amelyeket a panaszos az uniós gazdasági ágazat kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) tekintetében szolgáltatott.

(25)

A panaszos emellett azt is jelezte, hogy az importőrök készleteket halmoznak fel az érintett termékből, ami – különös tekintettel a növekvő nyersanyagköltségekre – további kárt okozhat az uniós gazdasági ágazatnak, és valószínűsíthetően súlyosan rontja az esetleg kivetendő dömpingellenes vám javító hatását.

(26)

A Jindal csoport felvetette továbbá, hogy a nyilvántartásbavételi kérelem figyelmen kívül hagyja a Covid19-világjárvány miatt lecsökkent keresletet.

(27)

A Bizottság megjegyzi, hogy ez a felvetés az ok-okozati összefüggéssel, illetve az okok és a következmények egymáshoz társításával függnek össze, ezért közvetlenül nem releváns annak elemzése szempontjából, hogy helyénvaló-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetése. A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy a világjárvány miatti keresletcsökkenésből következően az alacsonyabb árakon érkező nagyobb volumenű behozatal csak tovább rontja az uniós gazdasági ágazat helyzetét, tehát valószínűsíthetően még tovább gyengül a végleges vámok javító hatása. Emiatt a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(28)

A behozatalnak a vizsgálat megindítása után bekövetkezett további növekedése tehát – figyelembe véve annak időpontját és mértékét, valamint az egyéb körülményeket, például az exportáló gyártók árazási gyakorlatát, a nyersanyagköltségek növekedését és az érintett termék importőrei által folytatott készletfelhalmozásra utaló jeleket – visszaható hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan rontja a végleges vám javító hatását.

(29)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele teljesül.

(30)

A Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(31)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(32)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálatok ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(33)

A jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(34)

A dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panasz becslése szerint az érintett termék vonatkozásában a dömpingkülönbözet India esetében 48,8 %-ra, Indonézia esetében 15,6–34,4 %-ra, a kár megszüntetéséhez szükséges mérték pedig India esetében 33,9 %-ra, Indonézia esetében 44,1 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség mértéke az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban főszabály szerint e szintek kisebbikével egyezik meg. Ugyanakkor ha a Bizottság India és/vagy Indonézia tekintetében megállapítja az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését, vagyis azt, hogy az uniós gazdaságot érő kár mértékét a dömpingkülönbözet tükrözi, az ezekből az országokból érkező behozatal esetében a lehetséges jövőbeli kötelezettség a dömpingkülönbözet szintjén állapítható meg.

(35)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,