a)

törekednie kell annak biztosítására, hogy a megállapodás szerinti halászati lehetőségek összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 1982. évi Tengerjogi Egyezményének, valamint a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodásnak a rendelkezéseivel;

b)

törekednie kell annak biztosítására, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

c)

következetességre és szinergiára kell törekednie a más harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai részeként és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében követett politikái tekintetében, továbbá biztosítania kell az összhangot az egyéb szakpolitikáival, különösen a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, valamint a kutatás és az innováció területén;

d)

biztosítania kell, hogy a TAC-ok és az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedések meghatározása úgy történjen, hogy az összhangban legyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodással, és annak során teljes mértékben figyelembe vegyék a halászati szakbizottság által megállapított intézkedéseket, illetve iránymutatásokat;

e)

törekednie kell annak biztosítására, hogy a TAC-okat közösen állapítsák meg a közös halászati politika (a továbbiakban: KHP) arra irányuló célkitűzésének megfelelően, hogy a halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatók legyenek, végzésük pedig összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, ezen belül is a KHP alapvető állományvédelmi célkitűzésével, nevezetesen az MFH-val, valamint az alkalmazandó többéves tervekkel;

f)

törekednie kell a KHP külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel való összhangra;

g)

törekednie kell annak biztosítására, hogy az uniós jog szerint alkalmazandó elvekkel és normákkal azonos elvek és normák alapján megkülönböztetésmentes szabályok vonatkozzanak az uniós flottára;

h)

törekednie kell a halászati lehetőségekre vonatkozó éves konzultációk menetrendjeinek meghatározására;

i)

törekednie kell az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a 2008/56/EK irányelvvel, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhang biztosítására.

a)

arra törekedik, hogy az MFH szerinti kiaknázási arány elérése érdekében a TAC-ok megállapítása a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján történjen;

b)

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítása a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítés alapján történjen, amennyiben az MFH szerinti kiaknázási arányra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre ilyen tudományos szakvélemények;

c)

arra törekedik, hogy – amennyiben nem állnak rendelkezésre tudományos szakvélemények – az érintett állományok túlhalászásának elkerülése érdekében a TAC-okat a korábbi évekhez hasonló szinten állapítsák meg;

d)

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapításához különböző tudományos szakvéleményeket vegyenek figyelembe – többek között, amennyiben ezek a szakvélemények ötvözik az MFH-t és az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményt – az olyan TAC-ok esetében, ahol a szakvéleményben meghatározott terület nem egyezik az állománygazdálkodási területekkel, illetve amennyiben a TAC-ok egynél több fajra terjednek ki, továbbá arra törekedik, hogy a valódi rájafélékre vonatkozó TAC-ok megállapítása során a vélemények megfelelő módon kerüljenek figyelembevételre;

e)

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítására a KHP-nak az MFH-ra vonatkozó célkitűzésével és az alkalmazandó többéves tervekkel összhangban, az MFH értékelése és az FMFH-ra vonatkozó szakvélemények alapján kerüljön sor; amennyiben a többéves tervek lehetővé teszik a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által meghatározott FMFH-tartományok alkalmazását, az Uniónak törekednie kell e rendelkezések alkalmazására, ha teljesülnek az említett többéves tervekben meghatározott feltételek;

f)

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítása az ICES tudományos szakvéleményében szereplő kiemelt tanácsnak megfelelő elővigyázatossági megközelítésen alapuljon, a következőkre vonatkozó elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleménnyel: i. a (többéves tervek keretében) járulékosan kifogott állományok; ii. a (többéves tervek hatálya alá tartozó) célállományok, amelyekre vonatkozóan az ICES kizárólag elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményt ad; valamint iii. azon TAC-ok, amelyekre vonatkozóan elővigyázatossági megközelítésen alapuló többéves szakvéleményt adtak ki, és amelyek esetében törekedni kell a stabilitásra;

g)

törekedik az azzal összefüggő nehézségek figyelembevételére, hogy a vegyes halászatban minden állomány halászata egyidejűleg az MFH-nak megfelelő szinten történjen és különösen, amikor nehéz elkerülni a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” okozta helyzetet, ideértve a célzottan, illetve járulékosan kifogott azon állományok TAC-jait is, amelyekre vonatkozóan teljes halászati tilalom javasolt; az Uniónak törekednie kell arra, hogy – adott esetben a többéves tervek keretében – a TAC-ot korrekciós intézkedések kísérjék a vonatkozó tengermedencékben;

h)

arra törekedik, hogy a TAC-ok tudományos, illetve nyomonkövetési célból történő megállapítása a tudományos szakvéleményekkel összhangban történjen;

i)

törekedik az adott fajok és állományok kapcsán alkalmazandó uniós jogszabályokkal való összhangra;

j)

konvergenciára törekszik azon fajok tekintetében, amelyekre tudományos szakvéleményeken alapuló halászati tilalom vonatkozik, ideértve a mélytengeri cápák halászatára vonatkozó általános tilalmat is;

k)

egyeztetett megközelítésekre törekedik az elfogadott TAC-okat érintő, a kirakodási kötelezettség alóli mentességek (az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség alóli de minimis és túlélési arányon alapuló mentességek) alkalmazását követő kiigazítások módszerének és alkalmazásának tekintetében; az ilyen mentességek tekintetében az Uniónak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban lévő, a lehető legmagasabb szintű egyeztetett megközelítésekre kell törekednie;

l)

arra törekedik, hogy az ICES tudományos szakvéleménye alapján megállapodás szülessen az északi vizekben élő farkassügér védelmére vonatkozó megközelítésről;

m)

arra törekedik, hogy az 1380/2013/EU rendelettel – és különösen annak 15. cikke (8) bekezdésével és 15. cikke (9) bekezdésével – összhangban megállapodás szülessen a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedésekről, mindenekelőtt a különös feltételek és a területek közötti rugalmasságok tekintetében;

n)

arra törekedik, hogy az ideiglenes TAC-ok megállapítása céljából a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonosítsák be a „különleges állományoknak” tekintendő állományokat abban az esetben, ha az éves konzultációkat nem lehet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke (2) bekezdésének megfelelő határidőre lezárni;

o)

arra törekedik, hogy megállapodás szülessen az ICES-hez intézett együttes megkeresésekről, amennyiben további szakvéleményre van szükség;

p)

törekedik annak biztosítására, hogy a homoki angolnák, a spratt és az Északi-tengerben élő norvég tőkehal tekintetében a TAC-szintek a tudományos szakvéleményekkel összhangban a halászati év kezdete tekintetében kellő időben megállapításra kerüljenek, amennyiben a halászati év nem esik egybe a naptári évvel;

q)

arra törekedik, hogy mindaddig folytatódjon a meglévő ideiglenes kvótacsere-mechanizmus, amíg a halászati szakbizottság nem hoz létre egy állandó mechanizmust.