(1)

A Bázel III. keretrendszer egyszerű, átlátható, nem kockázatalapú tőkeáttételi mutatót vezetett be, a kockázatalapú tőkekövetelményeket hitelesen kiegészítő intézkedésként. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2017 decemberében közzétett tőkeáttételi mutató standard (a továbbiakban: a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardja) úgy rendelkezik, hogy a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében az országok saját mérlegelési jogkörben rendkívüli makrogazdasági körülmények között átmenetileg kizárhatják a központi banki tartalékokat a tőkeáttételi mutató kitettségi mértékéből.

(2)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardját először az 575/2013/EU rendelet hajtotta végre az uniós jogban. Az 575/2013/EU rendelet 430. cikke előírja az intézmények számára, hogy nyújtsanak be bizonyos információkat az illetékes hatóságoknak a tőkeáttételi mutatójukról és annak alkotóelemeiről, a rendelet 451. cikke pedig azt írja elő az intézmények számára, hogy hozzanak nyilvánosságra bizonyos információkat tőkeáttételi mutatójuk, valamint a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése vonatkozásában.

(3)

Az 575/2013/EU rendeletet módosította az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), többek között azért, hogy tükrözze a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardjának felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban letelepedett, de az Unión kívül működő intézmények számára nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosíthatók, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a tőkeáttételi mutató továbbra is hatékony kiegészítője maradjon a kockázatalapú szavatolótőke-követelményeknek. Az (EU) 2019/876 rendelet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt vezetett be a tőkeáttételi mutatóval kapcsolatos adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatal rendszerének kiegészítése érdekében. A rendelet módosította az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkét azon lehetőség beiktatása érdekében, hogy rendkívüli körülmények esetén és a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében egyes, központi bankokkal szembeni kitettségeket átmenetileg kizárjanak az intézmény teljes kitettségi mértékének számításából. A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt megfelelően újra kell kalibrálni, hogy ellensúlyozza a kizárás hatását. Ezen újrakalibrálásnak biztosítania kell a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, az érintett banki szektorokat érintő kockázatok kizárását, valamint a tőkeáttételi mutató által biztosított ellenálló képesség fenntartását. A tőkeáttételi mutató keretrendszerének e módosításai, ideértve az egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek teljes kitettségi mértékből való kizárására irányuló mérlegelési jogkört, 2021. június 28-án válnak alkalmazandóvá.

(4)

Az 575/2013/EU rendeletet azóta tovább módosította az (EU) 2020/873 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) többek között annak előírása révén, hogy a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény újrakalibrálása céljára – az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően – az illetékes hatóságoknak kell megállapítaniuk, hogy mely időpont tekintendő a rendkívüli körülmények fennállása kezdetének, és ezt az időpontot nyilvánosan be kell jelenteniük.

(5)

A Covid19-világjárványra tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2020. szeptember 16-án megállapította, hogy rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek indokolják a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt, központi bankokkal szembeni kitettségek kizárását a teljes kitettségi mértékből (5). E kitettségek kizárása 2021. június 27-ig alkalmazandó.

(6)

A Covid19-világjárvány, valamint a monetáris politika fokozottabb lazítására abból fakadó és folyamatosan fennálló igény miatt, amely lazítás pedig kiemelten támaszkodik a monetáris politika bankalapú transzmissziós csatornájának szilárd működésére, a Kormányzótanács úgy véli, hogy ezek a rendkívüli körülmények indokolják egyes, eurorendszerbeli központi bankokkal szembeni kitettségek átmeneti (2022. március 31-ig tartó) kizárását az intézmények teljes kitettségi mértékének számításából, az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában.

(7)

Várható, hogy az egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (5) bekezdése szerinti, 2022. március 31-ig történő kizárása a teljes kitettségi mértékből támogatni fogja a hitelintézeteket abban, hogy a Covid19-világjárvány kivételes időszakában továbbra is el tudják látni a reálgazdaság finanszírozása terén betöltött szerepüket, megőrizve ugyanakkor a prudenciális szabályozási keretrendszer főbb elemeit. A 2022. március 31-i záró időpontot úgy választották meg, hogy elősegítse a Covid19-világjárvány okozta helyzethez kapcsolódó rendkívüli monetáris politikai intézkedések végrehajtását, ideértve az átmeneti pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében megvalósuló nettó vásárlások jelenleg előirányzott időhorizontját.

(8)

A rendkívüli körülmények fennállása kezdetének tekintendő időpontot a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó monetáris politikai intézkedések kezdetét megelőző utolsó negyedév vége alapján kell meghatározni. 2020. március 12-én annak érdekében, hogy támogassa a cégek és háztartások banki hitelhez jutását a Covid19-világjárvány terjedéséhez társuló zavarok és ideiglenes forráshiány ellenére, az EKB bejelentette a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) feltételeinek lazítását. 2020. március 18-án az EKB ezenkívül bejelentette a 750 milliárd eurós PEPP programot azoknak a súlyos kockázatoknak a kivédése céljából, amelyek a világjárvány miatt a monetáris politika transzmissziós mechanizmusában, valamint az euroövezet gazdasági kilátásaival összefüggésben bekövetkező zavarokkal fenyegetnek. A rendkívüli körülmények fennállása kezdetének tekintendő időpont ezért 2019. december 31.

(9)

A kizárható kitettségek tartalmazzák az érméket és bankjegyeket a központi bank joghatóságának törvényes pénznemében és a központi bankkal szembeni követeléseket megtestesítő eszközöket, beleértve a központi banknál tartott tartalékokat is, amennyiben ezek a kitettségek jelentőséggel bírnak a monetáris politika transzmissziója, következésképpen végrehajtása szempontjából. Ezek a kitettségek magukban foglalják a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betéteket és az eurorendszernél vezetett tartalékszámlák egyenlegét, ideértve a kötelező tartalékképzési követelményeknek való megfelelés érdekében tartott pénzeszközöket. A központi bankkal szembeni olyan követeléseket megtestesítő kitettségek, amelyek nem kapcsolódnak a monetáris politika végrehajtásához, nem zárhatók ki a teljes kitettségi mértékből.

(10)

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (5) bekezdésével összhangban monetáris politikai funkciójának ellátása keretében konzultációra került sor az EKB-val az egyes kitettségek kizárását indokoló rendkívüli körülmények meghatározásáról, valamint a rendkívüli körülmények fennállása kezdetének tekintendő időpontról (6).

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke, amelyen az (EU) 2020/1306 határozat (EKB/2020/44) alapul, 2021. június 27-ig alkalmazandó. Ezért az (EU) 2020/1306 határozatot (EKB/2020/44) hatályon kívül kell helyezni,