EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020D1464

A Tanács (KKBP) 2020/1464 határozata (2020. október 12.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról

HL L 335., 2020.10.13, p. 3–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 30/11/2023: This act has been changed. Current consolidated version: 30/05/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/1464/oj

13.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/3


A TANÁCS (KKBP) 2020/1464 HATÁROZATA

(2020. október 12.)

a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégia öt kulcsfontosságú kihívást ismertet, amelyeket az Uniónak kezelnie kell: terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, regionális konfliktusok, államkudarc és a szervezett bűnözés. Az öt kihívás közül négy esetében központi szerepet játszanak a hagyományos fegyverek ellenőrizetlen forgalmának következményei. Az említett stratégia aláhúzza az exportellenőrzés fontosságát a fegyverek elterjedésének mérséklése szempontjából. Az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, a főképviselő által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa” című globális stratégia megerősíti, hogy az Unió támogatja a multilaterális lefegyverzési, nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési szerződések és rendszerek egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását és érvényesítését.

(2)

Az Unió 1998. június 5-én politikailag kötelező erejű magatartási kódexet fogadott el a fegyverkivitelre vonatkozóan, amely közös kritériumokat határoz meg a hagyományos fegyverek legális kereskedelmének szabályozását illetően.

(3)

A Tanács 2018. november 19-én elfogadta a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek és mindezek lőszerei elleni („A fegyverek biztosítása, a polgárok védelme”) uniós stratégiát. Ezen uniós stratégia fő célkitűzése az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. évi cselekvési programjának teljeskörű és hatékony végrehajtása. A stratégia kimondja, hogy az Unió továbbra is elő fogja mozdítani a felelős és hatékony fegyverkiviteli ellenőrzést, valamint továbbra is támogatni fogja a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételét és végrehajtását. A stratégia azt is kimondja, hogy az Unió továbbra is támogatni fogja az Afrikai Uniót és a releváns regionális gazdasági közösségeket a kézi- és könnyűfegyverek és azok lőszerei tiltott kereskedelme elleni erőfeszítéseikben.

(4)

A fegyverkivitelről szóló magatartási kódex helyébe 2008. december 8-án a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (1) lépett, amely nyolc kritériumot határoz meg, amelyek alapján kell elbírálni a hagyományos fegyverek kivitelére irányuló kérelmeket. Magában foglal egy értesítési és konzultációs mechanizmust is a fegyverkiviteli kérelmek elutasítására vonatkozóan, továbbá átláthatósági intézkedéseket, így például a fegyverkivitelről szóló uniós éves jelentés közzétételét. A 2008/944/KKBP közös állásponthoz számos harmadik ország csatlakozott. Az említett közös álláspont 2019-es felülvizsgálatának eredményeként elfogadásra került a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozat (2).

(5)

A 2008/944/KKBP közös álláspont 11. cikke kimondja, hogy a tagállamoknak minden igyekezetükkel törekedniük kell arra, hogy a katonai technológiát vagy felszerelést exportáló egyéb országokat is ösztönözzék az e közös álláspontban meghatározott kritériumok alkalmazására.

(6)

Az ENSZ Közgyűlése 2013 áprilisában fogadta el a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amely 2014. december 24-én lépett hatályba. A Fegyverkereskedelmi Szerződés célja az átláthatóság és a felelősségvállalás erősítése a fegyverkereskedelem területén. A Fegyverkereskedelmi Szerződés a 2008/944/KKBP közös állásponthoz hasonlóan számos kockázatértékelési kritériumot állapít meg, amelyek alapján kell elbírálni a fegyverkivitelt. Az Unió a 2013/768/KKBP (3) és a (KKBP) 2017/915 (4) tanácsi határozat alapján elfogadott célirányos programjai révén támogatja a Fegyverkereskedelmi Szerződés hatékony végrehajtását és egyetemessé tételét. Az említett programok számos harmadik országnak segítenek – amennyiben azt kérik – fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszereiknek a Fegyverkereskedelmi Szerződés követelményeivel összhangban történő megerősítésében.

(7)

Fontos ezért komplementaritást biztosítani az e határozatban és a (KKBP) 2017/915 határozatban előírt tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységek között. Ennek érdekében rendszeres információcserét kell folytatni a fegyverkivitel ellenőrzésének területén folytatott uniós tájékoztatási tevékenységekért felelős végrehajtó ügynökségek között, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal. Ez a koordinációs mechanizmus ösztönözni fogja a más tagállamok szakértőinek részvételét, amennyiben ez releváns.

(8)

A hatékony és átlátható fegyverkivitel-ellenőrzés előmozdítását célzó uniós tevékenységek 2008 óta a 2008/230/KKBP tanácsi együttes fellépés (5), valamint a 2009/1012/KKBP (6), a 2012/711/KKBP (7), a (KKBP) 2015/2309 (8) és a (KKBP) 2018/101 (9) tanácsi határozat keretében bontakoztak ki. Az elvégzett tevékenységek – a 2008/944/KKBP közös álláspont elveivel és az abban meghatározott kockázatértékelési kritériumokkal összhangban – támogatták nevezetesen a további regionális együttműködést, valamint fokozták az átláthatóságot és a nagyobb felelősségvállalást. A szóban forgó tevékenységek hagyományosan az Unió keleti és déli szomszédságában található harmadik országokra irányultak.

(9)

Az elmúlt években az Unió a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének javításához is nyújtott segítséget harmadik országokban. A kettős felhasználású termékek exportellenőrzése szempontjából releváns tevékenységekkel hatékony koordinációt kell biztosítani.

(10)

A Tanács a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatalt (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA, a továbbiakban: BAFA) bízta meg a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat technikai szintű végrehajtásával. A BAFA végrehajtó ügynökség a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 határozat alapján történő hatékony végrehajtását támogató projektek vonatkozásában is. 2005 óta a BAFA számos uniós együttműködési projektben vesz részt a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése területén. A BAFA Németország illetékes exportellenőrzési hivatala, és a tájékoztatási tevékenységek terén nagy mennyiségű tudásra és szakértelemre tett szert, amellett, hogy alapvető készségeit más államokkal is megosztja.

(11)

Az ENSZ főtitkára 2018. május 28-án mutatta be „Közös jövőnk biztosítása” című leszerelési programját. A katonai tevékenységek átláthatósága – így például a fegyverbehozatalra és -kivitelre vonatkozó jelentéstétel – előmozdítja a demokratikus elszámoltathatóságot és a felelős kormányzást. Az e tanácsi határozat által támogatott tevékenységek hozzájárulnak az említett program célkitűzéseihez, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének 16. fenntartható fejlődési céljához,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A béke és a biztonság előmozdítása céljából, valamint az európai biztonsági stratégiával és az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiával összhangban az Unió a következő célkitűzések elérésére törekszik:

a)

a fegyverkivitel harmadik országok általi hatékony ellenőrzésének előmozdítása a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott elvekkel összhangban, továbbá adott esetben törekvés a komplementaritásra és szinergiákra uniós segítségnyújtási projektekkel a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének területén; és

b)

harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseinek támogatása, hogy a hagyományos fegyverek kereskedelmét felelőssebbé és átláthatóbbá tegyék, továbbá csökkentsék a fegyverek illetéktelen felhasználók kezére jutásának kockázatát.

(2)   Az Unió a következő projekttevékenységek révén törekszik az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérésére:

a)

a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott kritériumok és elvek harmadik országok körében történő további előmozdítása a 2008/230/KKBP együttes fellépés, valamint a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtása révén elért eredmények alapján;

b)

harmadik országok segítése azon releváns jogalkotási és közigazgatási intézkedések kidolgozása, naprakésszé tétele és adott esetben végrehajtása terén, amelyek célja létrehozni a hagyományos fegyverek kivitele ellenőrzésének hatékony rendszerét;

c)

a kedvezményezett országok segítése az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő tisztviselők képzése terén a fegyverkivitel-ellenőrzés megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

d)

a kedvezményezett országok segítése a nemzeti fegyveripart célzó tájékoztatás terén az exportellenőrzési szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében;

e)

a nemzetközi fegyverkereskedelemben az átláthatóság és felelősség előmozdítása, többek között olyan nemzeti és regionális intézkedések támogatása révén, amelyek előmozdítják az átláthatóságot és a megfelelő ellenőrzést a hagyományos fegyverek kivitele tekintetében;

f)

azon kedvezményezett országok ösztönzése a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozásra, amelyek semmilyen lépést nem tettek a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozás irányában, valamint a Fegyverkereskedelmi Szerződés aláíró feleinek ösztönzése annak ratifikálására; és

g)

a fegyverek illetéktelenek kezére jutása kockázata és ennek csökkentése további tanulmányozásának előmozdítása, mind a behozatal, mind a kivitel szempontjából.

Az e bekezdésben említett projekttevékenységek részletes ismertetése e határozat mellékletében található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtását a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA, a továbbiakban: a BAFA) végzi. A BAFA kiválasztását az indokolja, hogy rendelkezik – a releváns uniós fegyverkivitel-ellenőrzési tevékenységek teljes skálájára kiterjedően – bizonyított tapasztalattal, képesítésekkel és a szükséges szakértelemmel.

(3)   A BAFA a főképviselő felelőssége alatt látja el a feladatait. E célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a BAFA-val.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 377 542,73 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a BAFA-val. A finanszírozási megállapodásban rögzíteni kell, hogy a BAFA köteles biztosítani az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságának megfelelően.

(4)   A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő bármely nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő a BAFA által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. E jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját. A Bizottság beszámol az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követően, vagy 6 hónappal az elfogadását követően – amennyiben ezen időtartam alatt nem kötöttek finanszírozási megállapodást – hatályát veszti.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2019/1560 határozata (2019. szeptember 16.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont módosításáról (HL L 239., 2019.9.17., 16. o.).

(3)  A Tanács 2013/768/KKBP határozata (2013. december 16.) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről (HL L 341., 2013.12.18., 56. o.).

(4)  A Tanács (KKBP) 2017/915 határozata (2017. május 29.) a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről (HL L 139., 2017.5.30., 38. o.).

(5)  A Tanács 2008/230/KKBP együttes fellépése (2008. március 17.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexe elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 75., 2008.3.18., 81. o.).

(6)  A Tanács 2009/1012/KKBP határozata (2009. december 22.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 348., 2009.12.29., 16. o.).

(7)  A Tanács 2012/711/KKBP határozata (2012. november 19.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenységek támogatásáról (HL L 321., 2012.11.20., 62. o.).

(8)  A Tanács (KKBP) 2015/2309 határozata (2015. december 10.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról (HL L 326., 2015.12.11., 56. o.).

(9)  A Tanács (KKBP) 2018/101 határozata (2018. január 22.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról (HL L 17., 2018.1.23., 40. o.).


MELLÉKLET

A FEGYVERKIVITEL HATÉKONY ELLENŐRZÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PROJEKT

1.   Célkitűzések

E határozat célja, hogy a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban előmozdítsa az elszámoltathatóságot és a felelősségvállalást a legális fegyverkereskedelem terén, hozzájárulva ezzel a béke, a biztonság és a stabilitás megerősítéséhez az Unióval szomszédos országokban. E határozat célkitűzései: előmozdítani a fegyvertranszferek harmadik országok általi hatékonyabb ellenőrzését, és támogatni a harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseit, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelme felelősebbé és átláthatóbbá váljon, valamint csökkenteni a fegyverek illetéktelen felhasználók kezére jutásának kockázatát. E célkitűzéseket a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott elvek és kritériumok előmozdítása révén kell elérni. Az eredményeknek a célzott országokban a nemzeti fegyverkiviteli rendszerek hatékonyságának növelésére kell irányulniuk: a végrehajtó ügynökség be fog számolni a jogi, intézményi és egyéb releváns változtatásokról, valamint e változtatásoknak a 2008/944/KKBP közös állásponttal és adott esetben a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel való összhangjáról. Az említett eredmények megvalósítása során törekedni kell az Uniónak a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, valamint a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése terén folyamatban lévő segítségnyújtási projektjeivel való komplementaritásra és szinergiákra. Az ezen határozat szerinti kedvezményezettek köre nem lehet átfedésben a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya aló tartozó kedvezményezettekkel.

A fenti célkitűzések elérése érdekében az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania a 2008/944/KKBP közös álláspont előírásait, a 2008/230/KKBP együttes fellépés, valamint a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtása révén elért eredményekre építve. E célból segítséget kell nyújtani a kedvezményezett harmadik országoknak azon releváns jogalkotási, közigazgatási és intézményi intézkedések kidolgozásához, naprakésszé tételéhez és adott esetben végrehajtásához, amelyek támogatják a hagyományos fegyverek transzfere ellenőrzésének hatékony rendszerét.

Támogatást kell nyújtani az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő azon tisztviselők képzéséhez is, akik a fegyvertranszfer-ellenőrzés végrehajtásáért és érvényesítéséért felelnek, valamint azon nemzeti és regionális intézkedésekhez, amelyek előmozdítják a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését. Továbbá elő kell mozdítani a kapcsolatépítést a magánszektorral (beleértve az iparágat, a kutatóintézeteket és a tudományos közösséget) a fegyvertranszfer-ellenőrzésre vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak való megfelelés biztosítása érdekében, így különösen a belső megfelelési programokra összpontosítva.

2.   A végrehajtó ügynökség kiválasztása

E határozat végrehajtására a BAFA kap megbízást. A BAFA adott esetben partneri kapcsolatot fog kialakítani a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeivel, releváns regionális és nemzetközi szervezetekkel, agytrösztökkel, kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel.

A BAFA kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik az exportellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtás és a tájékoztatási tevékenységek terén. Tapasztalatai a stratégiai exportellenőrzés valamennyi releváns területére, így a CBRN-vonatkozású kettős felhasználású termékek, valamint a katonai célú termékek területére is kiterjednek. A BAFA az említett programok és tevékenységek révén mélyreható ismereteket szerzett az e határozat hatálya alá tartozó országok legtöbbjének exportellenőrzési rendszeréről.

A fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos segítségnyújtás és tájékoztatás tekintetében a BAFA sikeresen teljesítette a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtását. A BAFA felel a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 határozattal létrehozott program technikai végrehajtásáért is.

A BAFA ezért egyedülállóan kedvező helyzetben van ahhoz, hogy fel tudja mérni az azon országokban működő exportellenőrzési rendszerek erősségeit és hiányosságait, amelyek az e határozatban meghatározott tevékenységek kedvezményezettjei lesznek. Kifejezetten alkalmas arra is, hogy elősegítse a fegyverkiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos különböző segítségnyújtási és tájékoztatási programok közötti szinergiákat, és hogy elkerülje a duplikációt. Ez különös relevanciával bír azon kedvezményezett országokra nézve, amelyek korábbi uniós együttműködési programok keretében támogatásban részesültek a helyi kapacitás megerősítéséhez a nemzeti fegyverkereskedelem-ellenőrzési rendszernek a nemzetközi standardokkal és a legújabb fejleményekkel összhangban történő alkalmazása és naprakésszé tétele tekintetében.

3.   Koordináció az exportellenőrzés területén indított más uniós segítségnyújtási projektekkel

A kettős felhasználású termékek és a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira építve, szinergiára és komplementaritásra kell törekedni. Ennek érdekében az 5. szakaszban említett tevékenységeket csak azon országokban kell elvégezni, amelyek még nem célpontjai a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti tájékoztatási célú támogatási projekt hatálya alá tartozó tevékenységeknek. Adott esetben szinergiára lehet törekedni a KKBP-költségvetésből finanszírozott egyéb tevékenységekkel vagy a KKBP-költségvetéstől eltérő más uniós pénzügyi eszközből finanszírozott, a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos más tevékenységekkel is. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani a releváns uniós pénzügyi eszközök felhasználására meghatározott jogi és pénzügyi korlátokat.

Ennek érdekében az exportellenőrzés területén folytatott uniós tájékoztatási tevékenységekért felelős végrehajtó ügynökségek között, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal is rendszeres információcserére kerül sor. Ezt a koordinációs mechanizmust hivatalossá kell tenni, és amennyiben releváns, ösztönözni kell a más tagállamok szakértőinek részvételét.

4.   Koordináció az exportellenőrzések területén más adományozói segítségnyújtási projektekkel

Adott esetben törekedni kell a szinergia és a komplementaritás kialakítására az exportellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztatás területén más adományozói segítségnyújtási projektekkel is. A 3. szakaszban foglaltak szerint koordinációt kell folytatni más adományozókkal, különösen az 5.2.1–5.2.3. és az 5.2.6. alszakaszban említett tevékenységek vonatkozásában.

5.   A projekttevékenységek leírása

5.1.   Projektcélkitűzések

A fő célkitűzés a technikai segítségnyújtás számos olyan kedvezményezett országnak, amelyek késznek mutatkoztak a fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó előírásaik és gyakorlatuk javítására. Ennek érdekében az elvégzendő tevékenységek során figyelembe kell venni a kedvezményezett országok helyzetét, különösen a következők tekintetében:

esetleges tagságuk a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák transzferével kapcsolatos nemzetközi exportellenőrzési rendszerekben, vagy ilyen tagság iránti kérelem,

uniós tagjelölti státuszuk, valamint az, hogy a kedvezményezett országok hivatalos tagjelöltek vagy potenciális tagjelöltek-e,

a hagyományos katonai felszerelések és technológiák kereskedelmével kapcsolatos kapacitásuk gyártóként, importőrként vagy kereskedelmi csomópontként,

a meglévő nemzeti exportellenőrzési rendszer fejlettségi szintje, különös tekintettel azokra a fejlesztésekre, amelyek az Unió által finanszírozott, korábbi fegyverkivitel-ellenőrzési együttműködési programok keretében kapott támogatás nyomán valósultak meg, és

a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos álláspontjuk.

Abban az esetben, ha az érintett kedvezményezett országok a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek csak aláíró felei, a tevékenységeknek lehetőség szerint a ratifikáció előtt álló akadályok azonosítására kell irányulniuk, különösen ha ezek az akadályok jogi vagy szabályozási jellegűek, és a végrehajtási kapacitások hiányosságaihoz vagy a végrehajtási kapacitásokkal kapcsolatos igényekhez kapcsolódnak. Ha az érintett országok még nem tettek lépéseket a Fegyverkereskedelmi Szerződés irányába (sem aláírás, sem ratifikáció, sem csatlakozás), a tevékenységeknek a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozást kell előmozdítania, lehetőség szerint egyéb olyan kedvezményezett országok támogatásával, amelyek már ratifikálták a Fegyverkereskedelmi Szerződést.

5.2.   A projekt leírása

5.2.1.   Regionális szakmai találkozók

A projekt legfeljebb nyolc kétnapos regionális szakmai találkozó formájában valósul meg, elméleti és gyakorlati képzést nyújtva, valamint alkalmat a párbeszédre a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése szempontjából releváns területeket érintő regionális megközelítések megszilárdítása céljából.

A szakmai találkozók résztvevői (legfeljebb 35 fő) között lesznek a kedvezményezett országok kormányzati tisztviselői. Adott esetben többek között a nemzeti parlamentek, az iparág és a civil társadalom képviselőit is meg lehet hívni.

A képzést a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor és a civil társadalom képviselői fogják tartani.

A szakmai találkozókra valamely kedvezményezett országban vagy más, a főképviselő által – a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (a továbbiakban: COARM) konzultálva – meghatározandó helyen is sor kerülhet.

A regionális szakmai találkozókat a következők szerint rendezik meg:

a)

legfeljebb két szakmai találkozó délkelet-európai országok számára;

b)

legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok számára;

c)

legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő észak-afrikai mediterrán országok számára; és

d)

legfeljebb két szakmai találkozó közép-ázsiai országok számára.

A régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében az egyes régiókban tartott szakmai találkozók legalább egyikére más régiókból származó partnerországok is meghívást kapnak.

Régiónként nem feltétlenül kerül sor két-két szakmai találkozóra, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé (például ha a várakozásokhoz képest túl kevés résztvevő jelzi a részvételi szándékát, ha egy adott régióban egyetlen kedvezményezett ország sem tesz komoly ajánlatot a szakmai találkozó megrendezésére, vagy ha duplikáció áll fenn más, tájékoztatást nyújtó szereplők egyéb tevékenységeivel). Amennyiben egy vagy több szakmai találkozót nem rendeznek meg, a fenti egyéb régiókban tartandó szakmai találkozók száma ennek megfelelően a tizenkettes teljes keret erejéig növelhető.

5.2.2.   Szakmai látogatások

A projekt keretében kormányzati tisztviselők tesznek legfeljebb hét, két- vagy háromnapos szakmai látogatást a tagállamok vagy más kedvezményezett országok releváns hatóságainál.

Legalább kettő, legfeljebb négy kedvezményezett ország tisztviselői vehetnek részt az egyes tanulmányi látogatásokon. A szakmai látogatások kedvezményezett országainak nem kell feltétlenül ugyanabban a régióban lenniük.

5.2.3.   Egyéni és távoli segítségnyújtás a kedvezményezett országoknak

A projekt az azt kérő, egyes kedvezményezett országokkal tartott, legfeljebb 10 napos szakmai találkozók formájában valósul meg. A kedvezményezett országok állami – ezen belül kormányzati, engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő – tisztviselői vesznek részt a szakmai találkozókon, amelyeket lehetőleg az érintett kedvezményezett országokban tartják meg. A kedvezményezett országok és a tagállamok szakértőinek pontos igényeitől és rendelkezésre állásától függően az összesen rendelkezésre álló 10 napot úgy kell felosztani, hogy egy-egy találkozó legalább kétnapos legyen.

Az egyéni segítségnyújtást szolgáló szakmai találkozókra főleg a kedvezményezett országok kérésére fog sor kerülni. Céljuk egy adott kedvezményezett ország által felvetett, a fegyverek kivitelének ellenőrzéséhez kapcsolódó, valamely konkrét kérdés megtárgyalása, például egy regionális szakmai találkozó vagy az uniós szakértőkkel és a BAFA-val tartott rendszeres egyeztetések alkalmával. E szakmai találkozók a kedvezményezett országok által felvetett, a fegyverkivitel-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések és kérések megtárgyalására fognak szolgálni, beleértve a célzott nemzeti kapacitásépítési intézkedéseket, az iparág és/vagy a tudományos közösség tájékoztatását, valamint a fegyverkivitel-ellenőrzés területére irányuló nemzeti képzési stratégiákat.

Ezen kívül, legfeljebb 20 napot fognak biztosítani távoli segítségnyújtás formájában nyújtott egyéni támogatásra (pl. jogi felülvizsgálatok; konkrét ügyekkel kapcsolatos konzultáció, beleértve a valamely adott áru műszaki minősítéséhez nyújtott támogatást is stb.).

A találkozókon a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor képviselői osztják meg szakismereteiket és a szakterületen szerzett gyakorlatukat.

5.2.4.   Intézményi kapacitásépítés és magas szintű figyelemfelkeltő rendezvények

A projekt legfeljebb három, legfeljebb négynapos szakmai találkozó formájában valósul meg, amelyek célja, hogy támogatást nyújtsanak a fejlett fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerrel rendelkező kedvezményezett országoknak saját nemzeti kapacitásuk megerősítéséhez. Az intézkedések között fog szerepelni az „oktatók képzése” megközelítés alkalmazása, amely többek között a didaktikai ismeretekre, a tudásátadásra és az intézményi emlékezetre összpontosít a kedvezményezett országban. A nemzeti intézményi kapacitásépítésnek ki kell terjednie olyan kérdésekre, mint például a belső megfelelés, a kockázatkezelés, valamint a hibrid fenyegetések csökkentése és a fegyverkivitel-ellenőrzés közös pontjai.

5.2.5.   Konferencia a fejlett exportellenőrzési rendszerrel rendelkező partnerországok számára

A projekt egy legfeljebb kétnapos brüsszeli konferencia formájában valósul meg. A konferencia az uniós szakértők és a fejlett exportellenőrzési rendszerrel rendelkező kedvezményezett országok magas rangú képviselői (szakpolitikai, engedélyezési és végrehajtási területen) közötti, magas szintű tárgyalások számára biztosít fórumot.

A konferencián a részt vevő kedvezményezett országoknak alkalmuk nyílik arra, hogy

a)

tájékoztatást kapjanak a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos legújabb fejleményekről (pl. aktuális beszerzési csatornák, az új technológiák hatása és biztonságpolitikai vonatkozású kérdések, így például hibrid fenyegetések), valamint

b)

egyeztetést és véleménycserét folytassanak arról, hogy a fegyverkereskedelem ellenőrzését érintő újabb változások és fejlesztések miként építhetők be saját nemzeti exportellenőrzési rendszerükbe.

5.2.6.   Értékelő rendezvények

Az e határozat szerinti tevékenységek értékelése és felülvizsgálata érdekében két (egy félidős és egy végső) értékelő rendezvényt fognak szervezni Brüsszelben, ideális esetben valamely rendes COARM üléssel párhuzamosan.

A félidős értékelő rendezvény szakmai találkozó formájában valósul meg a tagállamok részvételével. A szakmai találkozó legfeljebb egy napig tarthat.

A végső értékelő rendezvény egy Brüsszelben tartandó rendezvény formájában valósul meg a kedvezményezett országok és a tagállamok részvételével. A végső értékelő rendezvényre minden kedvezményezett ország legfeljebb két képviselője (megfelelő kormányzati tisztviselők) kap meghívást.

6.   Kedvezményezettek

6.1.   Az e határozat hatálya alá tartozó kedvezményezett országok

A hatályos határozat szerinti kedvezményezettek köre nem lehet átfedésben a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya alá tartozó kedvezményezettekkel. Az e határozat szerinti kedvezményezett országok a következők:

a)

délkelet-európai tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó (*));

b)

az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országai (Azerbajdzsán, Belarusz, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna);

c)

az európai szomszédságpolitika észak-afrikai, mediterrán és déli szomszédsági országai (Algéria, Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Jordánia és Libanon); és

d)

közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán);

6.2.   A kedvezményezett országok jegyzékének módosítása

A COARM a 3. szakaszban említett koordinációs mechanizmussal folytatott konzultációkat követően úgy határozhat, hogy további országokat vesz fel a kedvezményezettek jegyzékébe, feltéve, hogy az érintett országok a (KKBP) 2017/915 határozat szerint nem kedvezményezettek. Kivételes esetben, amennyiben ezt célszerűnek ítélik, a koordinációs mechanizmus a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya alá tartozó kedvezményezettek bevonását is jóváhagyhatja. A módosításokat hivatalos formában kell közölni a BAFA és az Unió között a COARM elnökén keresztül.

7.   Projekteredmények és végrehajtási mutatók

Az 5.2.6. alszakaszban említett végső értékelő rendezvény mellett a projekt eredményeinek értékelése során a következőket fogják figyelembe venni:

7.1.   A kedvezményezett országok egyéni értékelése

Az előírt tevékenységek befejeztével a BAFA eredményjelentést fog készíteni az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság számára a 6.1. alszakaszban említett minden egyes kedvezményezett országról. A jelentés össze fogja foglalni a határozat által lefedett időszakban az adott kedvezményezett országban végzett tevékenységeket, valamint értékelni és ismertetni fogja, hogy a BAFA rendelkezésére álló információk alapján a kedvezményezett ország milyen kapacitással rendelkezik a fegyvertranszfer-ellenőrzés területén. Az értékelés alapja az lesz, hogy a kedvezményezett ország miként alkalmazza a 2008/944/KKBP közös álláspontban rögzített ellenőrzési eszközöket, amennyiben ezek nem kizárólag az uniós tagállamok esetében alkalmazandók.

7.2.   Hatásvizsgálat és végrehajtási mutatók

A kedvezményezett országok esetében fel kell mérni az e határozatban előírt tevékenységek hatását a tevékenységek elvégzését követően. A hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más releváns szereplőkkel együttműködésben.

E célból a következő végrehajtási mutatókat fogják felhasználni:

vannak-e érvényben a fegyvertranszferek ellenőrzésére vonatkozó nemzeti szabályozások, és ha igen, azok mennyiben felelnek meg a 2008/944/KKBP közös álláspontnak (beleértve az értékelési kritériumok alkalmazását, az uniós közös katonai lista végrehajtását és a jelentéstételt),

információk a végrehajtás konkrét eseteiről, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak,

a kedvezményezett országok képesek-e jelenteni a fegyverkivitel és/vagy -behozatal eseteit (például ENSZ-nyilvántartás, a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti éves jelentéstétel, Wassenaari Megállapodás, EBESZ és a nemzeti parlamenteknek benyújtott jelentések), és

a kedvezményezett ország csatlakozott-e a 2008/944/KKBP közös állásponthoz, vagy szándékában áll-e hivatalosan csatlakozni.

A 7.1. alszakaszban említett egyéni értékelési jelentésekben adott esetben hivatkozni kell ezen végrehajtási mutatókra.

8.   Az uniós P2P portál (1) használatának előmozdítása

Uniós tulajdonban lévő forrásként fejlesztették ki a 2012/711/KKBP határozatban előírt uniós partnerközi (P2P) internetes portált, amely közös platformként szolgál valamennyi uniós tájékoztatási program számára (kettős felhasználású termékek és fegyverek). Az 5.2.1–5.2.6. alszakaszban felsorolt tevékenységek során fel kell hívni a figyelmet az uniós tájékoztató portálra, és elő kell mozdítani annak használatát. A tájékoztatási tevékenységekben résztvevőket meg kell ismertetni a portál zárt részével, amely állandó hozzáférést biztosít forrásokhoz, dokumentumokhoz és elérhetőségekhez. Hasonlóképpen a portál használatát azon egyéb tisztviselők körében is elő kell mozdítani, akik közvetlenül nem tudnak részt venni segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységekben. Ezenfelül a tevékenységeket az uniós P2P-hírlevélben is népszerűsíteni kell.

9.   Az Unió láthatósága

A BAFA megfelelő intézkedéseket fog hozni azon tény ismertetése érdekében, hogy a tevékenységet az Unió finanszírozza. Ezen intézkedéseket az Európai Bizottság által közzétett, az Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban fogják végrehajtani. A BAFA ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és népszerűsítés útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, és növelve e határozat okainak, valamint az e határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és ezen támogatás eredményeinek az ismertségét. A releváns uniós iránymutatásokkal összhangban a projekt során előállított anyagokon jól láthatóan fel fogják tüntetni az uniós zászlót, valamint az „EU P2P exportellenőrzési program” logóját is. Az uniós delegációkat be kell vonni a harmadik országokban tartott rendezvényekbe a politikai nyomon követés és a láthatóság fokozása érdekében.

Mivel a tervezett tevékenységek léptékük és jellegük tekintetében meglehetősen különböznek egymástól, számos különféle promóciós eszközt fognak felhasználni, beleértve a hagyományos médiumokat, a honlapokat, a közösségi médiát, a tájékoztató és promóciós anyagokat (beleértve az infografikákat, brosúrákat, hírleveleket, sajtóközleményeket és adott esetben más eszközöket) is. A projekt keretében beszerzett kiadványokat és nyilvános rendezvényeket is a fentieknek megfelelően fogják márkázni.

10.   Időtartam

A projekt becsült teljes időtartama 24 hónap lesz.

11.   Jelentéstétel

A végrehajtó szerv a projekt előrehaladását röviden ismertető, rendszeres negyedéves jelentéseket, valamint az egyes tevékenységek befejezését követően tevékenységi jelentéseket fog készíteni. A jelentéseket legkésőbb hat héttel a releváns tevékenységek befejezését követően fogják benyújtani a főképviselőnek.

12.   A projekt becsült teljes költsége és az uniós pénzügyi hozzájárulás

A projekt becsült teljes költsége 1 538 292,73 EUR, amely a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya által nyújtott társfinanszírozást is magában foglalja. Az Unió által finanszírozott projekt becsült teljes költsége 1 377 542,73 EUR.


(*)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(1)  https://ec.europa.eu/jrc/en/research-topic/chemical-biological-radiological-and-nuclear-hazards/eu-p2p-outreach-programmes-export-control és https://circabc.europa.eu/


Top