(1)

Az 1313/2013/EU határozat meghatározza a rescEU jogi keretét. A rescEU egy uniós szintű tartalékkapacitás, melynek célja az olyan kezelhetetlen helyzetekben való segítségnyújtás, amelyekben a tagállami szinten meglévő és a tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljára rendelkezésre bocsátott képességek összessége nem elegendő a természeti és ember okozta katasztrófákra való hatékony reagálás biztosításához.

(2)

Az (EU) 2019/570 bizottsági végrehajtási határozat (2) meghatározza a rescEU kezdeti összetételét a képességek és a minőségi követelmények tekintetében. A rescEU tartalék eddig légi erdőtűzoltó képességekből, evakuáló mentőrepülési képességekből és sürgősségi segélyszolgálati csoportokkal kapcsolatos képességekből állt.

(3)

Az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban a rescEU részét képező képességeket az azonosított és újonnan felmerülő kockázatok, az általános képességek és az uniós szintű képességhiányok figyelembevételével kell meghatározni.

(4)

Az elmúlt évtizedekben a határokon átlépő, emberről emberre terjedésre képes, súlyos egészségügyi veszélyek – például az ebola, a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közel-keleti légzőszervi szindróma (MERS) által okozott súlyos járványok – komoly próba elé állították a nemzetközi közösséget, és összehangolt válaszlépéseket tettek szükségessé az említett fertőző betegségek terjedésének korlátozása érdekében.

(5)

2019 júliusában az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetté nyilvánította a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) kitört ebolajárványt, és az ebola továbbra is magas kockázatú betegségnek minősül. Az ebolavírus akaratlanul is átvihető az Unió területére, amint az már a 2013. évi nyugat-afrikai járvány során is megfigyelhető volt.

(6)

Mivel rendkívül korlátozott mértékben állnak rendelkezésre kísérleti oltóanyagok és terápiák, az ebolával szembeni küzdelmet célzó készletfelhalmozás fontos felkészültségi intézkedés a betegség Unióba való átvitele esetére.

(7)

Az ilyen rendkívül fertőző betegségek globális elterjedése – amint azt az új 2019-NCoV koronavírus és az ahhoz kapcsolódó COVID-19-járvány is igazolja – a tagállamok összehangolt fellépését teszi szükségessé annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vészhelyzet eszkalálódása az Unió egész területén, amelyet a szóban forgó járványok már jelenleg is súlyosan érintenek.

(8)

A COVID-19 és más betegségek fertőzési kockázatát csökkenteni lehet megfelelő intézkedések meghozatalával, beleértve az egyéni védőeszközök és más releváns orvostechnikai felszerelések használatát is.

(9)

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) technikai jelentése (3) alapján a Bizottság arra ösztönzi az uniós népegészségügyi hatóságokat, hogy tervezzék meg a személyi védőfelszerelésekkel való kellő ellátást, különösen a COVID-19-cel fertőzött betegeket kezelő egészségügyi szakemberek esetében.

(10)

A COVID-19 továbbterjedésére való felkészülés és az esetleges eszközhiányok minimálisra csökkentése érdekében a Tanács a COVID-19-ről szóló, 2020. február 13-i következtetéseiben (4) felhívta a Bizottságot, hogy továbbra is vizsgáljon meg minden rendelkezésre álló lehetőséget, különösen a célból, hogy javítsa a tagállamok számára szükséges egyéni védőeszközökhöz való hozzáférést.

(11)

A Tanács következtetéseire válaszul a rescEU képességeit – a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni küzdelem céljára szolgáló egészségügyi ellenintézkedésekkel összefüggésben – ki kell terjeszteni az intenzív ellátásra szolgáló orvosi felszerelések és az egyéni védőeszközök készleteinek felhalmozására is.

(12)

A más uniós jogi aktusokkal való összhang érdekében az e határozatban szereplő „a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszély” fogalma megfelel az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban (5) található fogalommeghatározásnak.

(13)

Az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (4) bekezdése szerint a rescEU keretében az egészségügyi ellenintézkedésekre, az intenzív ellátást szolgáló orvostechnikai felszerelésekre és az egyéni védőeszközökre vonatkozó minőségi követelményeket elismert nemzetközi normák alapján kell megállapítani, amennyiben ilyen normák már léteznek.

(14)

Ezért az egészségügyi ellenintézkedésekre, például a kísérleti oltóanyagokra és terápiákra vonatkozó minőségi követelményeknek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a WHO által előírt minimumkövetelményeken és előírásokon kell alapulniuk. Az intenzív osztályon való kezelésre szolgáló orvostechnikai felszerelésekre vonatkozó minőségi követelményeknek a WHO által előírt minimumkövetelményeken kell alapulniuk, az egyéni védőeszközökre vonatkozó minőségi követelményeknek pedig a WHO és az ECDC által előírt minimumkövetelményeken kell alapulniuk

(15)

Annak érdekében, hogy az 1313/2013/EU határozat 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban uniós pénzügyi támogatást lehessen nyújtani az ilyen képességek kialakításához, kezeléséhez és fejlesztéséhez, meg kell határozni a rendelkezésre állásuk és telepíthetőségük biztosításához szükséges becsült összköltséget. A becsült összköltségeket az elszámolható költségeknek az 1313/2013/EU határozat IA. mellékletében foglalt kategóriáit figyelembe véve kell megállapítani.

(16)

Az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdése szerinti bizottság véleményével,