(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács 2007 márciusában a 260/2007/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 8101991010 és 8515908010) alá tartozó egyes volfrámelektródák behozatalára.

(2)

A végleges rendelet a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra 17,0–41,0 %-os, az összes többi Kínában működő exportáló gyártótól érkező behozatalra pedig 63,5 %-os dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) a Tanács úgy határozott, hogy az 508/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) fenntartja a hatályban lévő dömpingellenes vámot.

(4)

A Bizottság 2017. szeptember 2-án értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4) a Kínából származó volfrámelektródák behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről.

(5)

Két, együttesen az Európai Unión (a továbbiakban: Unió) belüli teljes volfrámelektróda-termelés 100 %-át képviselő uniós gyártó (a Gesellschaft für Wolfram Industrie mbH és a Plansee SE, a továbbiakban együtt: kérelmezők) 2018. február 27-én felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(6)

A kérelmezők arra alapozták kérelmüket, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2018. május 31-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6) az eljárás megindításáról (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(8)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(9)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós volfrámelektróda-importőröket és -felhasználókat, a kínai hatóságokat és a Kínában működő ismert gyártókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az együttműködésre.

(11)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását. Sem az eljárás megindításával kapcsolatos észrevétel, sem meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésre mindazokat a konkrét információkat, amelyek szükségesek a mintavétel szükségességének megállapításához és – amennyiben a mintavétel szükségesnek mutatkozik – a minta kiválasztásához.

(14)

A 46 megkeresett független importőr közül öt vállalat jelentkezett. Ezek közül kettő nem importált Kínából származó volfrámelektródákat a felülvizsgálati időszak alatt, a másik három pedig úgy nyilatkozott, hogy felhasználó, nem importőr, és csupán az egyikük kívánt érdekelt félként részt venni az eljárásban. Egy további importőr jelentkezett a vizsgálat későbbi szakaszában, ezt a Bizottság érdekelt félnek minősítette. Ennélfogva a Bizottság az importőrök körében nem végzett mintavételt.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát a Bizottság felkérte az összes ismert kínai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további kínai exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

Három Kínában működő gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az együttműködő gyártók alacsony számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges, és az összes olyan kínai gyártót kérdőív kitöltésére kérte fel, amely korábban kitöltött mintavételi űrlapot nyújtott be.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat a jelentkezésre és az együttműködésre. A (14) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint három felhasználó jelentkezett, de csak egyikük kívánta, hogy érdekelt félként nyilvántartásba vegyék.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két uniós gyártónak, a mintavétel céljából jelentkező három Kínában működő gyártónak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány). A kérdőívre csak a két uniós gyártó és egy kínai vállalat, a Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd válaszolt. Korábban ez a vállalat a felülvizsgálat tárgyát képező, a (32) preambulumbekezdés meghatározása szerinti termék gyártója volt, a gyártást azonban felfüggesztette, és jelenleg kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat.

(19)

Ennélfogva sem a kínai kormány, sem pedig a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínában működő gyártói (7) – függetlenül attól, hogy exportálnak-e – nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban. A Bizottság tájékoztatta a gyártókat az együttműködés hiányának következményeiről, azonban egyetlen gyártó sem működött együtt a vizsgálatban.

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(21)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(22)

Ezért – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából – a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben valamennyi ismert kínai gyártót felkért arra, hogy adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében kért információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt inputokról. Ezzel kapcsolatban két kínai gyártó nyújtott információt.

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett feltételezett jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság a (18) preambulumbekezdésben ismertetett módon kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte továbbá az érdekelt feleket, hogy az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban a kínai kormánytól és a Kínában működő gyártóktól nem érkezett beadvány vagy további bizonyíték.

(25)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(26)

2018. november 8-án a Bizottság feljegyzést csatolt az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: 2018. november 8-i feljegyzés), amelyben kérte az érintett felek véleményét azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasználhat. A 2018. november 8-i feljegyzés tartalmazott egy listát, amely feltüntetett minden olyan termelési tényezőt (például anyagok, energia és munkaerő), amelyet az exportáló gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasználnak. Emellett – tekintetbe véve a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek kiválasztásának kritériumait – a Bizottság szolgálatai az eljárás e szakaszában Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot nevezték meg lehetséges reprezentatív országként. A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésben jelezte továbbá, hogy a fő nyersanyag költségének meghatározásához nemzetközi referenciaértékeket szándékozik felhasználni.

(27)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeit 10 napon belül benyújtsa. A két uniós gyártótól érkeztek észrevételek. Az uniós gazdasági ágazat különösen azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint a törökországi költségek jobb alapot képeznek a mexikói, a brazíliai és az oroszországi költségeknél.

(28)

A Bizottság a két uniós gyártótól kapott észrevételekre a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokra vonatkozó második, 2019. március 6-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: 2019. március 6-i feljegyzés). A 2019. március 6-i feljegyzésben az eljárás akkori szakaszában rendelkezésre álló információk alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése értelmében a Bizottság Törökországot azonosította a legmegfelelőbb reprezentatív országként. A 2019. március 6-i feljegyzésben a Bizottság jelezte továbbá, hogy a munkaerő- és a villamosenergia-költségek tekintetében a Török Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat kívánja felhasználni. Emellett arra is utalt, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket nem gyártják Kínán és az Unión kívül. Ezért a Bizottság jelezte, hogy az általános előállítási költségek, az SGA-költségek és a nyereség tekintetében a két együttműködő uniós gyártótól származó nyilvánosan elérhető adatokat kívánja felhasználni. A Bizottság a nyersanyag (az ammónium-paravolframátban [APT] lévő volfrám-oxid) nettó ára tekintetében az USA Földtani Szolgálatának Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által a Platts Metals Week című kiadványban közzétett nemzetközi referenciaértéket kívánta felhasználni.

(29)

Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeit 10 napon belül benyújtsa, de egyetlen észrevétel sem érkezett a Bizottsághoz.

(30)

A Bizottság 2019. május 6-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Minden fél kellő időt kapott arra, hogy e tájékoztatás kapcsán észrevételeket fogalmazzon meg, vagy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(31)

Az egyik fél olyan kérdésekre rávilágító észrevételeket nyújtott be, amelyeket már megfelelően elmagyaráz ez a rendelet. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel: a jelenleg az ex 8101 99 10 és ex 8515 90 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 8101991010 és 8515908010) alá tartozó, nem csak egyszerűen szintereléssel előállított volfrám hegesztőelektródák, beleértve a volfrámrudakat és -pálcákat is, méretre vágva is, amelyek volfrámot legalább 94 tömegszázalékban tartalmaznak (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a hegesztésben és hasonló műveletekben használják, a semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztést, a plazmaívhegesztést és a plazmavágást is beleértve. Ezeket a műveleteket a legkülönfélébb ipari ágazatokban végzik, így az építőiparban, a hajóépítésben, az autógyártásban, a hajómérnöki tevékenységben, a vegyiparban, az atomenergia-iparban, az űrtechnikában, valamint a kőolaj- és a földgázvezetékek kapcsán. Fizikai és kémiai jellemzői, valamint a termék különböző típusainak a felhasználó szemszögéből tekintett helyettesíthetősége alapján ebben az eljárásban valamennyi volfrámelektródát egyetlen terméknek tekintünk.

(34)

Az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket a hasonló termékkel kapcsolatban. Ezért az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a kínai belföldi piacon előállított és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ennek megfelelően ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(35)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(36)

A (18) és a (19) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. A kínai gyártók nem nyújtottak be kitöltött kérdőíveket, és nem szolgáltattak adatokat az exportárakról és az exportköltségekről, a belföldi árakról és költségekről, a kapacitásokról, a termelésről, a beruházásokról stb. Hasonlóképpen sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem tettek észrevételeket a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz, így a jelentéshez sem. Ezért a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(37)

A Bizottság értesítette a kínai hatóságokat és a mintavétel céljából jelentkező két kínai gyártót az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásáról, és lehetőséget adott számukra észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely indokolta volna az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásától való eltérést.

(38)

Mindezek miatt – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan az alábbiakban bemutatott ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen pedig a kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információkon, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található statisztikai adatokon, valamint az alábbiakban megjelölt más nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapulnak.

(39)

Az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található statisztikai adatok szerint a felülvizsgálati időszakban 45 000–50 000 kg volfrámelektróda érkezett Kínából az Unióba, ami a teljes uniós felhasználás 40–50 %-ának felelt meg. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakbeli tényleges behozatal reprezentatív volt, és ezért megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban folytatódott-e a dömping.

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett az egyes felsorolt elemek értékeléséhez bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló gyártó gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapvető jelentőségű elemei olyan eszközöket adnak a kormányzat kezébe, amelyek segítségével az érdemben beavatkozhat a piaci folyamatokba, ami annak a jele, hogy az árak és a költségek nem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresesen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(45)

Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság támaszkodik arra a jelentésre, (8) amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen a legfontosabb termelési tényezők (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) kapcsán, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a kérelem is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(46)

Kérelmében a kérelmező utal a volfrámágazatban fennálló, a jelentésben is említett torzulásokra, köztük különösen:

(47)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető, a jelentésben tételesen megjelölt forrásokból, nevezetesen kínai jogszabályokból, nyilvánosan közzétett hivatalos kínai szakpolitikai dokumentumokból, nemzetközi szervezetek jelentéseiből és szakemberek tanulmányaiból/szakcikkeiből származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(48)

A (18) és a (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem fogalmaztak meg olyan észrevételeket vagy szolgáltattak olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják az ügy iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt, valamint a kérelmezők által kiegészítésül szolgáltatott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének az adott ügyre vonatkozó alkalmazása indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(49)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása (9)”. Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (10)

(50)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe (11)”. Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez az ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el átfogó makrogazdasági szabályozó szerepet.

(51)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (12) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(52)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat rögzítenek. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekintetni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. A tervek kötelező volta, valamint az a körülmény, hogy az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.3.1.5. szakaszt). (13)

(53)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt). (14) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. Bár a pénzügyi rendszer e szegmensei a bankszektorhoz képest kevésbé jelentősek, intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (15)

(54)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. (16) Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének. (17)

(55)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (18)

(56)

Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(57)

A volfrámágazatban komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Mivel a volfrámércbányászati engedélyeket többnyire állami tulajdonú vállalatok kapják, a volfrám bányászatával foglalkozó nagyobb vállalatok közül sok van állami tulajdonban. (19)

(58)

Ami az állam által gyakorolt ellenőrzést illeti, a kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az egyes vállalatok operatív döntéshozatalában. A volfrámágazatban a vállalatok feletti kormányzati ellenőrzést egyebek mellett a bányászati engedélyek, a beruházási korlátozások és az exportkorlátozások megléte jelzi. (20) Emellett a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv nagyszámú részletes célt és kvótát is rögzít. (21)

(59)

Az állam által az ágazatban gyakorolt szakpolitikai felügyeletre és irányításra vonatkozó elemzést a 3.3.1.4. és a 3.3.1.5. szakasz tartalmazza. A volfrámágazatban érvényesülő kormányzati ellenőrzésnek és irányításnak az alábbiakban ismertetett magas szintje mellett még a magántulajdonban lévő volfrámgyártók sem működhetnek piaci feltételek között.

(60)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámelektródák kínai piacát jelentős részben olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai kormányzat ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(61)

A kínai állam a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (22) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő sejtjei révén az állam egy másik olyan csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (23)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet. (24) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártsejt, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (25) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, így a volfrámágazatban is alapelvként érvényesülnek. A Bizottság megállapítja, hogy ezek a szabályok a volfrámelektródák gyártóira és az általuk felhasznált inputok beszállítóira is érvényesek.

(62)

Konkrétan a volfrámágazatban (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is) szoros kapcsolat van az ágazatban működő vállalatok döntéshozatali folyamatai és az állam, különösen pedig a KKP között. A volfrámgyártók a Kínai Volfrámipari Szövetségbe (China Tungsten Industry Association, a továbbiakban: CTIA) tömörülnek, amely része a Kínai Nemvasfémipari Szövetségnek. Ez utóbbi szervezet egyértelműen a kormányzat politikáját követi, amikor egyebek mellett arra buzdítja a munkavállalókat és a tagjait, hogy magukévá tegyék és érvényesítsék a „lianghui” („két ülés”) szellemét. (26) A CTIA által végrehajtott kormányzati politika torz költség- és árviszonyokat idéz elő a kínai piacon. Amikor 2016-ban nyolc nagy kínai gyártó bejelentette, hogy csökkenteni tervezi dúsítottvolfrámérc-termelését, a Kínai Volfrámipari Szövetség a gyártás visszafogására kérte tagjait, a kínai Állami Tartalékok Hivatala pedig pályázatokat hirdetett a dúsított volfrámérc felvásárlására. Mivel Kína adja a világ volfrámtermelésének 80 %-át, ez a fajta fellépés nemcsak a kínai, hanem a világpiaci volfrámárakat is befolyásolja. Másodszor: a volfrámbányászati kvóták többségén hat nagy állami tulajdonú vállalat: a China Minmetals, az Aluminium Corporation of China, a China Northern Rare Earth Group High-Tech, a Xiamen Tungsten, a China Southern Rare Earth Group és a Guangdong Rare Earth Industry Group osztozik. (27) Tehát Kínában az állam az állami tulajdonú vállalatokon keresztül közvetlenül, valamint a CTIA-n keresztül közvetetten egyaránt jelen van a volfrámágazatban.

(63)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. (28)

(64)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a volfrámágazatban működő vállalatokban, valamint a pénzügyi szektorban és az inputokat előállító gazdasági ágazatokban való állami jelenlét a 3.3.1.3. szakaszban és az azt követő szakaszokban ismertetett kerettel együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(65)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, szinte minden gazdasági ágazatot lefednek, és kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (29)

(66)

A kínai kormány szorosan ellenőrzése alatt tartja és szabályozza a volfrámágazatot. Erről a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv és a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv mellett a volfrám bányászatát és feldolgozását, valamint a volfrámágazatban működő vállalatok export- és beruházási tevékenységét szabályozó jogszabályok is tanúskodnak.

(67)

A tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv szerint a volfrám azon 24 stratégiai ásványkincs közé tartozik, amelyek „kulcselemei az ásványi erőforrások makroszintű ellenőrzésének, felügyeletének és az azokkal való gazdálkodásnak (30)”. A terv 120 000 tonnában korlátozza a teljes volfrámérc-kitermelés éves volumenét, (31) továbbá előirányozza a bányászati tevékenység terjedelmének stabilizálását és a Jiangxi tartomány déli részén, valamint Hunan tartományban (Chenzhou) található volfrámipari létesítmények megerősítését. A terv célul tűzi ki, hogy a bányák között több mint 12 %-ot képviseljenek a közepes-nagy méretűek, továbbá előirányozza a vállalatok koncentrációjának és a piacon versenyképesnek bizonyuló nagy és közepes méretű bányák fejlesztésének biztosítását. (32)

(68)

A tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv célként fogalmazza meg „a volfrámra stb. alkalmazandó termelési korlátozások és értékvédő mechanizmusok javítását”, valamint „a volfrámágazat mennyiség-ellenőrzési mutatóinak észszerű kiigazítását és ellenőrzését (33).”

(69)

Emellett a volfrám szerepel az exportvámok, (34) az exportengedélyezési követelmények (35) és az állami kereskedés (36) hatálya alá tartozó termékek listáján. Ez a termelési kvóták szigorú ellenőrzésével és az Állami Tartalékok Hivatala birtokában lévő nagy tartalékokkal (37) együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa a Kínán belüli volfrámkínálatot.

(70)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a volfrám és a volfrám hegesztőelektródák termelése területén a kínai kormányzat által folytatott közpolitikák befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. Az intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

(71)

Továbbá a Bizottság megjegyzi, hogy bár a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése során felhasznált nyersanyagok kapcsán nem kell elemzést végeznie annak kimondásához, hogy a volfrámelektródákkal foglalkozó gazdasági ágazatban a közpolitikák befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat, megállapította, hogy Kínában a legfontosabb nyersanyag, az APT exportengedélyezés hatálya alá tartozik. (38)

(72)

Az exportengedélyezést az OECD által az ipari nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokról vezetett nyilvántartás az exportkorlátozások egy fajtájaként ismeri el. (39) Az exportengedélyezés lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy ellenőrzést gyakoroljon az exportőrök és az exportált áruk mennyisége felett, (40) és ezáltal lehetőséget ad számára arra, hogy a termékeket a belföldi piacon tartva jelentős mértékben korlátozza az exportot. Ennek következtében a kereslet növekedéséhez nem szükségképpen igazodva nő a kínálat, ami leszoríthatja a belföldi árakat. Ez torz viszonyokat idézhet elő, ugyanis közvetetten támogatást képezhet a korlátozás hatálya alá tartozó terméket inputként felhasználó belföldi gazdasági ágazat javára. (41) Az APT esetében bevezetett exportengedélyezés tehát további ösztönzést jelent az érintett kínai gazdasági ágazat számára arra nézve, hogy alacsonyabb árakon termeljen és exportáljon, hiszen így a felhasználó ágazat az érintett termék gyártásához olcsóbban jut nyersanyagokhoz. Ez kihat az érintett termék és a hasonló termék közötti versenyre, tekintettel arra, hogy ily módon a kínai gazdasági ágazat a felülvizsgálat tárgyát képező terméket olyan áron képes előállítani és exportálni, amely az exportengedélyezés miatt nem a szabadpiaci erőviszonyoknak megfelelően alakul ki.

(73)

Összességében tehát a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány egyes közpolitikái a volfrámelektródák előállításához felhasznált legfontosabb nyersanyag, az APT kapcsán is befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyok érvényesülését.

(74)

A rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok jogszabályban biztosított jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (42)

(75)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (43) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (44) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (45)

(76)

A kínai csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok tehát láthatóan nem fejtenek ki megfelelő hatást, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása és megszerzése területén. Ezek a jogszabályok a volfrámágazatban is alkalmazandók, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportáló gyártóit is.

(77)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(78)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (46) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (47) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (48) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(79)

A fentiekben ismertetett kínai munkajogi rendszer hatálya a volfrámágazatra, azon belül pedig a volfrámelektródák előállításával foglalkozó ágazatra is kiterjed. Ennélfogva a volfrámágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és alapanyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(80)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a bérköltségek torzultnak tekinthetők.

(81)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(82)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (49) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (50) továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (51) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (52)

(83)

Amellett, hogy létezhetnek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a kapcsolódó bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be. (53) Egyes korábbi piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításai ugyanezt a következtetést tartalmazzák. (54)

(84)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (55)

(85)

Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(86)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(87)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(88)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések megelőzése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(89)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó rendszerszintű problémák.

(90)

A volfrámágazatot illetően mind a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv, mind pedig a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv több különböző támogató intézkedést és pénzügyi támogatást irányoz elő az érintett gazdasági ágazatok, köztük a volfrámágazat számára. (56) Tekintettel arra, hogy a volfrámágazat a tizenharmadik nemvasfémipari ötéves terv és a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv szerint egyaránt szerepel az államilag támogatott ágazatok listáján, és mivel a bankok e terveknek megfelelően strukturálják hitelpolitikájukat (lásd az (53) preambulumbekezdést), az exportáló gyártók és beszállítóik igénybe vehetik az e szakaszban ismertetett preferenciális finanszírozási forrásokat (57).

(91)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámelektródák gyártói hozzáféréssel rendelkeztek a közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozáshoz.

(92)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások nem korlátozódnak általában a volfrámágazatra vagy azon belül a volfrám hegesztőelektródák ágazatára. Ellenkezőleg: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.3.1.1–3.3.1.5. szakaszban és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.3.1.6–3.3.1.8. szakaszban és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(93)

A volfrám hegesztőelektródák termelése során felhasznált legfontosabb nyersanyag az ammónium-paravolframát (APT). Amikor a volfrám hegesztőelektródák gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(94)

Következésképpen nemcsak a volfrám hegesztőelektródák belföldi értékesítési árai nem használhatók fel, hanem az inputköltségek (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségei) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(95)

A 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a volfrámágazatra (és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító ágazatra) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés rámutatott arra, hogy az árak és a költségek – a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány és a Kínában működő exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(96)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatban egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést, és a Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely szerint a belföldi költségek bármelyike az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében torzulástól mentesnek volna tekinthető.

(97)

A reprezentatív ország kiválasztása a következő szempontok alapján történt:

(98)

A (26) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság 2018. november 8-án feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy négy lehetséges reprezentatív országot azonosított: Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot, és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy ismertessék észrevételeiket és javasoljanak további országokat.

(99)

A reprezentatív országgal kapcsolatban a 2018. november 8-i feljegyzés nyomán a Bizottsághoz az uniós gazdasági ágazattól érkezett beadvány.

(100)

Ebben az uniós gazdasági ágazat kifejtette, hogy álláspontja szerint a törökországi költségek jobb alapot képeznek a mexikói, a brazíliai és az oroszországi költségeknél. Emögött az áll, hogy e három országban a költségek különböző okok, például a magas infláció és az erős protekcionizmus miatt torzultnak tekinthetők.

(101)

Az uniós gazdasági ágazat különösen Oroszország figyelembevételét nem tartotta helyénvalónak, arra hivatkozva, hogy ott az energiaárak rendkívül torzak. Állításukat a Bizottság által az ammónium-nitrát-ügyben nemrégiben megfogalmazott ténymegállapításokkal támasztották alá (lásd az (EU) 2018/1703 bizottsági végrehajtási határozatot). Ez a felvetés azonban nem igényelt vizsgálatot, és így ebben az eljárásban nem volt szükség az oroszországi energiapiaci torzulások meglétének elemzésére, mert a Bizottság e vizsgálat céljára a (108) preambulumbekezdésben ismertetett módon Törökországot választotta megfelelő reprezentatív országként, tekintve, hogy megítélése szerint a lehetséges reprezentatív országok közül Törökország esetében állnak rendelkezésre a legrészletesebb munkaerőköltség-adatok.

(102)

A gazdasági fejlettség szintjével kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a Világbank szerint a (98) preambulumbekezdésben felsorolt országok mindegyike a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, (60) ezért ebből a szempontból egyformán alkalmas a reprezentatív országként való figyelembevételre.

(103)

A Bizottság 2019. március 6-án feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyedül Kínában és az Unióban gyártották. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(104)

Mivel több lehetséges reprezentatív ország is volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban figyelembe vette, hogy a vonatkozó nyilvános adatok milyen mértékben hozzáférhetők a reprezentatív országban.

(105)

Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe vette a volfrámelektródák termelése során felhasznált termelési tényezők fontosságát. A legfontosabb nyersanyag, az APT mellett, amely a teljes termelési költség legnagyobb hányadát adja, a második és a harmadik legfontosabb tényező a munkaerő és a villamos energia volt. Ezért a Bizottság a négy lehetséges reprezentatív országot a munkaerő és a villamos energia költségére vonatkozó információk minősége alapján hasonlította össze.

(106)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a munkaerőköltségek területén a vizsgált lehetséges reprezentatív országok közül Törökország esetében lehetett a legrészletesebb statisztikai adatokhoz hozzáférni. A Török Statisztikai Hivatal mindegyik gazdasági tevékenységre nézve részletes munkaerőköltség-adatokat publikál. Tehát nyilvánosan hozzáférhetők a fémalapanyagok gyártása területén felmerülő munkaerőköltségek adatai. Hasonlóképpen az ipari felhasználók villamosenergia-költségeire vonatkozó adatok is hozzáférhetők voltak.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott információk és a reprezentatív országban rendelkezésre álló nyilvános adatok figyelembevételével a Bizottság a 2019. március 6-án kelt feljegyzésében Törökországot javasolta figyelembe venni reprezentatív országként, és felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

(108)

A fenti elemzés és az ügy kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság Törökország adatait használta fel abból a célból, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározza a megfelelő reprezentatív országban érvényes munkaerő- és villamosenergia-költségeket.

(109)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(110)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében kijelentette, hogy akkor, amikor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján a rendes értéket képezte, a legfontosabb termelési tényező értékének figyelembevétele céljából nem volt lehetősége megfelelő reprezentatív országok behozatali adataira támaszkodni. Ennek az volt az oka, hogy a négy lehetséges reprezentatív ország esetében a legfontosabb nyersanyag (az ATP) HR-kódjához tartozó importárak, de más termékek importárai is rendkívüli mértékben következetlenek voltak. Emiatt a Bizottság a legfontosabb nyersanyag torzítatlan költségének megállapításához az Amerikai Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (US Geological Survey) Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által közzétett nemzetközi referenciaértékeket használta fel.

(111)

A Bizottság a munkaerő- és a villamosenergia-költségek tekintetében a Török Statisztikai Hivatal adataira támaszkodott.

(112)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások azon kezdeti listáját, amely tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát képező termék együttműködő gyártói által felhasznált összes termelési tényezőt, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is.

(113)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a felhasznált termelési tényezők meghatározásakor a kérelmezők, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletét kitöltve visszaküldő két válaszadó által szolgáltatott adatokra támaszkodott.

(114)

Az egyes termelési tényezőkkel kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(115)

A kérelmező által szolgáltatott információk összessége alapján a Bizottság a következő termelési tényezőket és vámtarifaszámokat azonosította:

1. táblázat

Termelési tényezők

(116)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése során felhasznált legfontosabb nyersanyag az APT. A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy az USA Földtani Szolgálatának Nemzeti Ásványianyag-információs Központja által a Platts Metals Week című kiadványban az ásványi anyagokra vonatkozóan havi gyakorisággal közzétett nemzetközi referenciaértéket (61) kívánja felhasználni.

(117)

Ahhoz, hogy felhasználható legyen a volfrámelektródák nyersanyagaként, az APT-t volfrámfémporrá kell alakítani.

(118)

Mivel a nemzetközi referenciaérték az APT árát a volfrám-oxid-tartalomra vetítve fejezi ki, és mivel az átalakítás költségeit is figyelembe kell venni, a Bizottság a referenciaértéket egyrészt egy 1,26-os szorzóval, másrészt pedig az átalakított anyag kilogrammjára vetítve +0,767 EUR/kg összeggel kiigazította. A Bizottság ezekről az uniós gazdasági ágazat által javasolt átalakítási költségekről tájékoztatta az érdekelt feleket; észrevétel ezzel összefüggésben nem érkezett.

(119)

A munkaerőköltségek tekintetében a Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy a Török Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat kívánja felhasználni. Ezen belül a Bizottság közölte, hogy a NACE Rev. 2 szerinti (62) C.24 jelű gazdasági tevékenységhez (fémalapanyag gyártása) tartozó 2016. évi, azaz a rendelkezésre álló legfrissebb feldolgozóipari munkaóraköltségeket kívánja felhasználni. (63) A Bizottság emellett azt is jelezte, hogy a konkrét értékeket az infláció figyelembevétele érdekében a Török Statisztikai Hivatal által közzétett belföldi termelőiár-index (64) segítségével megfelelő módon ki fogja igazítani. Észrevételek hiányában a Bizottság eszerint járt el.

(120)

A villamosenergia-költség tekintetében a Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében jelezte, hogy a Török Statisztikai Hivatal által sajtóközleményben közzétett, az ipari felhasználók által fizetett átlagos villamosenergia-egységárakat kívánja felhasználni. Észrevételek hiányában a Bizottság eszerint járt el.

(121)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett az általános előállítási költségeket úgy kellett meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(122)

A Bizottság a 2018. november 8-i feljegyzésében mindössze két Kínán kívül működő volfrámelektróda-gyártót azonosított, tudniillik az együttműködő uniós gyártókat. Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel, a Bizottság az általános előállítási költségek, az SGA-költségek és a nyereség meghatározása során e két gyártó adataira támaszkodott. Mivel a két uniós gyártó közül csak az egyik tette közzé pénzügyi kimutatásait az Orbis adatbázisában (65) készen felhasználható formában, a Bizottság csak e gyártó adatait használta fel.

(123)

Az általános előállítási költségek és az SGA-költségek torzulástól mentes értékének meghatározásakor a Bizottság abból indult ki, hogy az általános előállítási költségek és az SGA-költségek mekkora hányadát képezik az előállítási költségeknek az együttműködő uniós gyártó költségszerkezetében.

(124)

Pontosabban szólva a Bizottság elsőként kifejezte az együttműködő uniós gyártó tényleges általános előállítási költségét és SGA-költségeit a tényleges előállítási költség százalékában. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség és az SGA-költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az így nyert százalékot alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(125)

A nyereség tekintetében a Bizottság ugyanezen uniós gyártó pénzügyi adataiból indult ki. Pontosabban szólva a Bizottság a szóban forgó vállalatnak a 2017. március 1-jétől2018. február 28-ig tartó időszakra vonatkozó auditált pénzügyi beszámolóiban szereplő nyereségadatokat vette figyelembe.

(126)

Mindezek alapján a Bizottság az előállítási költség torzulástól mentes értékét a következő összegekkel növelte meg:

(127)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi lépésekben állapította meg.

(128)

A Bizottság elsőként megállapította a torzulástól mentes előállítási költségeket. A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a legnagyobb termelési volumennel rendelkező uniós gyártó anyag-, munkaerő- és energia-felhasználási tényezőit vette figyelembe. A felhasznált adatok a leggyakrabban használt WL15 2,4 × 175 mm jelű elektróda termelésére vonatkoztak.

(129)

A Bizottság ezt követően az 1. táblázatban jelzett torzulástól mentes egységköltségeket megszorozta a felhasználási tényezőkkel, majd az így kapott értéket a (126) preambulumbekezdésnek megfelelően megnövelte az általános előállítási költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel.

(130)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(131)

Mivel egyetlen kínai gyártó sem tanúsított együttműködést, a Bizottság a rendes értéket az ország egészére vonatkozóan, nem pedig gyártónként állapította meg.

(132)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból nyert CIF-importár alapján határozta meg.

(133)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította.

(134)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitele kapcsán nem vehető igénybe héakedvezmény, a Bizottság 17 %-kal megnövelte a rendes értéket, a nemzetközi és a belföldi fuvarozás, valamint a biztosítás költségeinek figyelembevétele érdekében pedig megfelelő módon csökkentette az exportárat.

(135)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban gyártelepi szinten összehasonlította a hasonló termék rendes értékét az exportárral.

(136)

Ennek alapján a Bizottság a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 55 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg.

(137)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott.

(138)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és a nyersanyagpiaci torzulásokat.

(139)

Mivel a kínai gyártók nem tanúsítottak együttműködést, ez a vizsgálat a Bizottság rendelkezésére álló információkon, nevezetesen a kérelemben szolgáltatott információkon és más rendelkezésre álló forrásokból származó információkon, köztük az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban található és a vizsgálat során az érdekelt felektől beszerzett információkon alapult.

(140)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában az alábbi következtetés a felülvizsgálati kérelemben található, az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálat során szolgáltatott, valamint a Shaanxi Yuheng Tungsten & Molybdenum Industrial Co., Ltd-től származó információkra támaszkodik.

(141)

A felülvizsgálati kérelem a kínai volfrámelektróda-termelési kapacitást 2 000 000 és 4 000 000 kg/év közötti értékre becsülte. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat 1 600 000 kg/év kapacitást és 63 %-os kapacitáskihasználást azonosított, amelyből körülbelül 600 000 kg/év, tehát az uniós felhasználás ötszörösének megfelelő nagyságú kihasználatlan kapacitás adódott.

(142)

A mostani vizsgálatban a mintavétellel kapcsolatban jelentkező két gyártó 17 %-os szabad kapacitásról számolt be. Ezt az arányt a kínai termelési kapacitás legvisszafogottabb becslésére alkalmazva kijelenthető, hogy a szabad kapacitás jóval nagyobb, mint a hasonló termék teljes uniós felhasználása.

(143)

Ezért megfogalmazható az a következtetés, hogy Kínában jelentős nagyságú szabad kapacitás áll rendelkezésre, amely az intézkedések hatályvesztése esetén igénybe vehető lenne az uniós piac kiszolgálására. Továbbá nincs jele annak, hogy harmadik országok piacai vagy a belföldi piac képes volna lekötni ezt a jelentős szabad kapacitást.

(144)

A kínai gyártók folyamatosan érdeklődést tanúsítanak az uniós piac iránt, és piaci részesedésüket képesek voltak 40–50 %-ra növelni. Emellett az Unió erős ipari bázisa komoly piacot képez, amely folyamatosan a teljes becsült kínai termelés több mint 10 %-ának megfelelő mennyiségre tart igényt.

(145)

A 4. és a 9. táblázat tanúsága szerint az uniós gyártók árai jóval magasabbak az importáraknál. Az uniós piac nagy vonzerejét az is megerősíti, hogy a hatályban lévő dömpingellenes vám ellenére jelentős mennyiségű behozatal érkezik Kínából az Unióba.

(146)

A (71)–(73) preambulumbekezdésnek és a jelentés 12.4.1. szakaszának megfelelően a vállalatok gazdasági helyzete a nyersanyagbeszerzés feltételeitől is függ. (68) Ha tehát olyan kormányzati intézkedések érvényesülnek, amelyek a nyersanyagok belföldi felhasználásának kedveznek ahelyett, hogy a nyersanyagok allokálását a nemzetközi keresletre és kínálatra bíznák, akkor egyenlőtlen, a belföldi felhasználó ágazatoknak kedvezőbb versenyfeltételek alakulnak ki.

(147)

Volfrámelektródát kizárólag Kínában és az Unióban gyártanak. Az elsősorban Kínában megtalálható legfontosabb nyersanyaggal kapcsolatban Kína exportkorlátozásokat alkalmaz. Az uniós piac vonzerejét, a Kínában rendelkezésre álló nagy szabad kapacitást és a folyamatosan jelentős volumenű dömpingelt behozatalt figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy valószínűséggel folytatódna a dömping.

(148)

A felülvizsgálati időszak alatt két ismert gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Mindkét gyártó teljes körű együttműködést tanúsított a vizsgálat során. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(149)

A Bizottság a kárt a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, az értékesítések, a piaci részesedés, a foglalkoztatás, a termelékenység és a növekedés, valamint az árak, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a tőkebevonási képesség, a beruházások, a készletek, a beruházások megtérülése és a bérek trendjei alapján értékelte.

(150)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze két vállalatot foglal magában, a bizalmas adatok védelme érdekében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikkének megfelelően a táblázatok értéktartományok megadásával közlik.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat bizalmas adatainak védelme érdekében az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból Kína behozataláról vett információkat is értéktartományok formájában adjuk meg, mivel ezen adatok közzététele olyan szintű részletességet biztosítana, amelynek alapján azonosítani lehetne az uniós gazdasági ágazat pontos termelését és értékesítését.

(152)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 35–40 tonna között alakult, ami kevesebb a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított termelésnél.

(153)

A Bizottság úgy állapította meg az uniós felhasználást, hogy az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisból vett TARIC-szintű behozatali adatokat megnövelte az uniós gazdasági ágazat Unión belüli értékesítési mennyiségeivel.

(154)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználása a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(155)

Az uniós felhasználás 14 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. Az évenkénti elemzés az egész időszakra nézve szinte folyamatos csökkenést mutat 2017-ig, majd 3 %-os enyhe növekedést 2017 és a felülvizsgálati időszak között.

(156)

A Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján megállapította a Kínából az Unióba érkező behozatal volumenét, valamint ezen behozatal és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta a behozatal piaci részesedését.

(157)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése és volumene a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(158)

Az uniós felhasználás csökkenéséhez igazodva a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozott mennyisége 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így a felülvizsgálati időszakban a behozatal szintje 45 000–50 000 kg maradt (lásd a 3. táblázatot). E csökkenés ellenére a kínai exportőrök piaci részesedése 12 %-kal, majdnem a teljes uniós piac felére emelkedett.

(159)

A kárelemzés szempontjából fontos rámutatni, hogy a figyelembe vett időszak folyamán a vámfizetési kötelezettség ellenére is érkezett behozatal az Unióba Kínából.

(160)

A Bizottság a Kínai behozatalnak az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő áraival dolgozott.

(161)

A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

A Kínából érkező behozatal ára (EUR/tonna)

(162)

A Kínából érkező behozatal átlagára 2015-re 8 %-kal nőtt, 2016-ban és 2017-ben csökkent és stabilizálódott, majd a felülvizsgálati időszakban csaknem a 2014-es szintre emelkedett.

(163)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal átlagára jelentősen alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és átlagos termelési költsége (amelyekről a 9. táblázat ad tájékoztatást).

(164)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a két uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából érkező terméknek az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő, CIF paritáson meghatározott importárai érkeztetési árra átszámított értékeivel.

(165)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a két uniós gyártó felülvizsgálati időszak alatti átlagos árának százalékában fejezte ki.

(166)

Az összehasonlítás a Kínából érkező behozatal tekintetében 50 % feletti átlagos áralákínálást mutatott az uniós piacon a felülvizsgálati időszak alatt annak ellenére, hogy hatályban volt a két termék közötti versenykülönbségek orvosolására hivatott dömpingellenes vám.

(167)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek más harmadik országokból az Unióba érkező behozatalához tartozó behozatali volumen, piaci részesedés és ár alakulását az 5. táblázat mutatja be. A volumen és az ár alakulása az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázis adatain alapul.

5. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(168)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene 25 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(169)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése ugyanebben az időszakban 13 %-kal csökkent.

(170)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagos árai 11 %-kal nőttek, de (ahogy a 10. táblázat is mutatja) az uniós gazdasági ágazat árszintjeitől így is jóval elmaradtak.

(171)

Ahogy a (28) preambulumbekezdésben is szerepel, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket csak Kínában és az Unióban gyártják. Ezért igen valószínű, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal is Kínából származik.

(172)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(173)

A kár meghatározása keretében a Bizottság a mindössze két uniós gyártó adatai alapján határozta meg a kármutatókat.

(174)

A kármutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömpingből való kilábalás, továbbá átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(175)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(176)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 6 %-kal csökkent, igazodva az uniós felhasználás csökkenéséhez. Jelentős, 12 %-os visszaesés történt 2016-ban, de a következő évben a termelés 6 %-kal nőtt, és ezen a szintem maradt a felülvizsgálati időszak alatt.

(177)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban változatlan maradt.

(178)

A kapacitáskihasználás ingadozott a figyelembe vett időszakban. Először 1 %-kal nőtt 2014 és 2015 között, de 2016-ban 13 %-kal csökkent, majd 2017-ben újra 6 %-kal nőtt és ezen a szinten maradt. Általában elmondható, hogy a kapacitáskihasználás mindvégig alacsony volt, és a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent.

(179)

Az uniós gazdasági ágazat termelése és kapacitáskihasználása 6 %-kal csökkent az uniós felhasználás 14 %-os visszaesését követve, de a Kínából és a harmadik országokból érkező behozatal is 3 %-kal, illetve 25 %-kal csökkent.

(180)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(181)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene a figyelembe vett időszak során 4 %-kal csökkent. A csökkenés az uniós felhasználás visszaesését követte.

(182)

Az uniós gazdasági ágazat 2014 és 2017 között képes volt piaci részesedést szerezni (+18 %), ám a felülvizsgálati időszakban 7 %-ot veszített. Összességében az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal növelte piaci részesedését.

(183)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése 6 %-kal csökkent, miközben az uniós felhasználás 14 %-kal, az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene pedig 4 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének a figyelembe vett időszakban megfigyelhető csökkenését az ugyanazon időszakra jellemző csökkenő felhasználás kontextusában kell értelmezni. Az Unió piaci részesedése 11 %-kal nőtt.

(184)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(185)

A termelés visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 6 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ez hatással volt az uniós gyártók termelékenységére, amely a vizsgált időszakban 11 %-kal csökkent.

(186)

Az uniós gyártók által az uniós független vevőknek átlagosan felszámított értékesítési árak és az uniós gyártók termelési költségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(187)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós független vevőknek átlagosan felszámított értékesítési árak ingadoztak, de összességében 3 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, míg a termelési költség viszonylag stabil maradt ugyanebben az időszakban, a 2015-ös enyhe, 1 %-os növekedést 2016-ban 10 %-os csökkenés követte.

(188)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(189)

Az uniós gazdasági ágazat egy alkalmazottra jutó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak alatt ingadozott, de összességében enyhe, 1 %-os növekedést mutatott.

(190)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(191)

A zárókészlet mennyisége a figyelembe vett időszak alatt ingadozott. Összességében 19 %-kal csökkent ebben az időszakban.

(192)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nyereséget kifejezte az ugyanezen értékesítésekhez tartozó értékesítési forgalom százalékában.

(193)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(194)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszak során ingadozott. Bár 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben javult a jövedelmezőség, a felülvizsgálati időszakra újra veszteségesbe fordult.

(195)

Az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét leíró nettó pénzforgalom 411 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben stabil szinten volt, majd meredeken csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(196)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termék terén eszközölt éves beruházások ingadoztak, de összességében 63 %-kal nőttek.

(197)

Az uniós gazdasági ágazat esetében a beruházások megtérülése, azaz az eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség 104 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, de a felülvizsgálati időszakban nagyon alacsony maradt.

(198)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a kármutatók többsége kedvezőtlenül alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete romlott.

(199)

A hatályban lévő intézkedések mellett és a romló piaci körülmények között az Uniós gazdasági ágazat a csökkenő árai ellenére 11 %-kal tudta növelni piaci részesedését.

(200)

Az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene az uniós felhasználáséhoz hasonló kedvezőtlen tendenciát mutatott. A jövedelmezőség javult, de a felülvizsgálati időszakban még mindig negatív volt. A pénzforgalom romlott, és a felülvizsgálati időszakban negatív volt. A beruházások csökkentek a figyelembe vett időszakban. A beruházások megtérülése valamennyire javult, de a felülvizsgálati időszakban éppen csak nulla fölé került.

(201)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma és beruházásainak megtérülése pozitívan alakult a figyelembe vett időszak kezdetén. Azonban a felülvizsgálati időszakra az uniós gazdasági ágazat ismét veszteségessé vált.

(202)

Ugyanakkor a harmadik országokból érkező behozatal abszolút volumene és piaci részesedése egyaránt csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós felhasználás csökkenése ellenére a kínai behozatal piaci részesedése 4 %-kal nőtt, miközben az árai csökkentek. Bár a harmadik országokból érkező import átlagárai valamivel magasabbak voltak, mint a nagyon alacsony kínai árak, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy ezek a behozatalok valójában Kínából származtak-e, ahogy azt a (171) preambulumbekezdés is részletezi. A harmadik országokra érvényes egységár éppen csak magasabb, mint azok az árak, amelyeken a Kínából származó behozatal az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt érkezett. Emiatt függetlenül attól, hogy a harmadik országokból érkező behozatal valójában Kínából származik-e vagy sem, az uniós gazdasági ágazat romló gazdasági és pénzügyi helyzete egybeesik azzal, hogy az uniós piacon továbbra is reprezentatív mennyiségben van jelen a Kínából érkező dömpingelt behozatal, amely továbbra is jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat árai alá kínál, és ezzel tisztességtelen versenynyomást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

(203)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a kármutatók tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat továbbra is jelentős kárt szenvedett, mivel gazdasági és pénzügyi helyzete nem javult, és az ágazat nem épült fel a Bizottság által az eredeti vizsgálatban megállapított jelentős kár hatásaiból.

(204)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingelt kínai behozatal által okozott jelentős kár folytatódna-e, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(205)

Annak meghatározása érdekében, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennállna-e a valószínűsége a kár folytatódásának, a Bizottság elemezte i. a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást; ii. az uniós piac vonzerejét; valamint iii. azt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(206)

Ahogy a (140)–(143) preambulumbekezdés kifejti, Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében, amely a felülvizsgálati időszak alatt nagymértékben meghaladta a teljes uniós felhasználást.

(207)

Ezenfelül a Bizottság nem azonosított olyan elemeket, amelyek arra utalnának, hogy a közeljövőben Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán jelentős mértékben nőne a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti belföldi kereslet. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belföldi kereslet nem tudná lekötni a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(208)

Ahogy a (144)–(145) preambulumbekezdés kifejti, az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakban (2001–2005-ben) a kínai behozatal piaci részesedése 76,2 % volt, ami jelzi, hogy potenciálisan milyen mennyiségű behozatalra kellene számítani Kínából az intézkedések hatályvesztése esetén.

(209)

A Kínából származó behozatal a dömpingellenes vám levonása után a felülvizsgálati időszak alatt több mint 60 %-kal kínált volna alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Ez jelzi, hogy valószínűsíthetően milyen árszint mellett érkezne a kínai behozatal az Unióba az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Emiatt valószínűsíthető, hogy az uniós piacra nehezedő árnyomás az intézkedések hatályvesztése nyomán fokozódna, és ezáltal ismét kár érné az uniós gazdasági ágazatot.

(210)

Ezért a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában valószínűsíthetően mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében fokozni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni.

(211)

A Kínából érkező dömpingelt behozatal folyamatos uniós piaci jelenléte, valamint az alacsonyan tartott árak miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kihasználni a meglévő dömpingellenes intézkedések jelentette előnyöket, illetve nem volt képes felépülni a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból. A dömpingelt behozatal jelenléte miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta megjeleníteni költségeit az értékesítési árakban, aminek következtében jelentős mértékben romlott jövedelmezősége, olyannyira, hogy a felülvizsgálati időszakra veszteségessé vált.

(212)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat nem volna képes fenntartani az alacsony áron érkező kínai behozatallal szemben értékesítései volumeneit és piaci részesedését. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Az értékesítési volumen további csökkenése még kisebb kapacitáskihasználást és a termelési átlagköltség növekedését eredményezné. A növekvő árnyomással együtt – mivel az alákínálás intézkedések nélkül meghaladná a 60 %-ot – ez az uniós gazdasági ágazat már jelenleg is bizonytalan pénzügyi helyzetének további romlásához, végül pedig üzembezárásokhoz, majd a gazdasági ágazat eltűnéséhez vezetne Kínán kívül mindenhol.

(213)

Ebből a Bizottság az a következtetést vonta le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a kínai dömpingelt behozatal által okozott károk folytatódásához vezetne, és az uniós gazdasági ágazat már egyébként is bizonytalan helyzete valószínűleg tovább romlana.

(214)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán minden valószínűség szerint jelentős mértékben megnőne a dömpingelt kínai behozatal, és annak árai messze alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése igen nagy valószínűséggel a kár folytatódását vonná maga után.

(215)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(216)

A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(217)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár várható folytatódására vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(218)

A vizsgálat feltárta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén igen nagy a valószínűsége annak, hogy az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete jelentős mértékben tovább romlik. Ez az uniós gazdasági ágazat eltűnéséhez és a piac kínaiak általi monopolizálásához vezethet.

(219)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(220)

A (14) és a (17) preambulumbekezdésben jelezettek szerint csupán egy importőr és egy felhasználó kérte az érdekelt félként történő nyilvántartásba vételét, és a vizsgálat keretében egyikük sem nyújtott be észrevételeket. Az importőrök és a felhasználók együttműködésének alacsony szintje – az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításaival összhangban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az importőrök és a felhasználók előállítási költségeire gyakorolt alacsony hatásával magyarázható. Úgy tűnik, hogy a terméket egyszerű piaci árunak tekintik, és a vevők számára az ár mellett az az elsődleges szempont, hogy minden szükséges típust egy beszállítótól tudjanak beszerezni. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék nyilvánvalóan elenyésző hatást gyakorol a downstream termékek költségeire, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem gyakorolnának hátrányos hatást az importőrökre és a felhasználókra.

(221)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(222)

A Bizottság által a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére, valamint az uniós érdekre vonatkozóan megfogalmazott következtetések alapján fenn kell tartani a Kínából származó volfrámelektródák behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket.

(223)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát a kifejezetten megjelölt konkrét jogalanyok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára alkalmazandók. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogalanyokat is – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(224)

Az ezen egyedi dömpingellenes vámtételek (például a vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követő) alkalmazására vonatkozó kérelmeket haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottsághoz (69). A kérelemnek minden releváns információt tartalmaznia kell, különös tekintettel a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek – például a névváltoztatással vagy a gyártási vagy értékesítési egységek módosulásával kapcsolatos – változására. Az indokolt esetekben a Bizottság a rendelet módosítása útján aktualizálja az egyedi vámtételek igénybevételére jogosult vállalatok jegyzékét.

(225)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (70) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(226)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,