(1)

A 215/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) a Tanács kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 13,7 % és 44,7 % közötti (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: az eredeti vizsgálat.

(2)

A 214/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 26,1 % közötti.

(3)

Az együttes vámszint 13,7 % és 58,3 % között változik.

(4)

A hatályban levő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét (4) követően 2017. december 13-án a kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be az alaprendelet 18. cikke alapján.

(5)

A kérelmet az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az egyes szerves bevonatú acéltermékek teljes uniós termelésének több mint 70 %-át képviselő gyártók nevében.

(6)

A kérelmező szerint a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2018. március 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozó, az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása előtt az alaprendelet 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette a kínai kormányt, hogy megfelelő módon dokumentált felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. A konzultációra 2018. március 9-én került sor, azonban a feleknek nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találniuk.

(9)

A Bizottság 2018. március 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) azt is bejelentette, hogy az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(10)

A támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat és azok érintett szövetségeit, az ismert kínai exportáló gyártókat, az ismert független uniós importőröket, az érintettként ismert független uniós felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információt és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e az exportáló gyártókra vonatkozó mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében mintavétel céljából kért információkat két exportáló gyártó nyújtotta be, azonban ezek egyike sem gyárt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott szerves bevonatú acélterméket. Egy harmadik exportáló gyártó hat héttel a mintavételi formanyomtatvány válaszadási határidejét követően jelentkezett. Ez az exportáló gyártó érdekelt fél minősítést kapott, azonban nem bizonyult együttműködőnek, mivel a mintavételi formanyomtatványra nem válaszolt, és az exportáló gyártókra vonatkozó kérdőívet sem próbálta meg kitölteni.

(16)

A Bizottság következésképpen a 2018. július 18-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények felhasználásához folyamodhat. A kínai hatóságok nem reagáltak a jegyzékre.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az eljárás megindítása előtt 21 uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ennek alapján ideiglenesen egy három gyártóból álló mintát választott ki, amelyet a termelési volumen és a hasonló termék Unióban történő értékesítése tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének 28 %-át, az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőkre irányuló teljes értékesítési volumenének pedig több mint 27 %-át tették ki a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a kérelemben megjelölt kilenc független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyikük sem jelentkezett.

(19)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, valamint a kínai kormánynak. Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és a kérelmezőtől érkezett vissza.

(20)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá megvizsgálja az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(21)

A Bizottság 2019. február 22-én nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján kiegyenlítő vámokat szándékozik kivetni. A felek számára meghatározott időszak állt rendelkezésre, hogy a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(22)

Észrevételek csak a kérelmezőtől érkeztek. Ezeket az alábbi 3.3. szakasz tárgyalja.

(23)

Az e hatályvesztési felülvizsgálattal érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálattal érintett termékkel: magában foglalja egyes szerves bevonatú acéltermékek, azaz a jelenleg az ex 7210 70 80, az ex 7212 40 80, az ex 7225 99 00 és az ex 7226 99 70 KN-kód (7210708011, 7210708091, 7212408001, 7212408021, 7212408091, 7225990011, 7225990091, 7226997011 és 7226997091 TARIC-kód) alá tartozó, Kínából származó síkhengerelt, ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legalább az egyik oldalon festett, lakkozott vagy műanyaggal bevont termékek behozatalát, az olyan, úgynevezett „szendvicspanelek” kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, amelyek hordozófelülete cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz), kivéve továbbá a króm vagy ón fémbevonatú termékeket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy szerves bevonatú acéltermék).

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket síkhengerelt acéltermékek szerves bevonattal történő ellátásával állítják elő. A szerves bevonat biztosítja az acéltermékek védelmét, valamint esztétikai és funkcionális jellemzőit.

(25)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket főként az építőiparban alkalmazzák, valamint az építőiparban alkalmazott termékekben való további feldolgozás céljára használják fel. Egyéb alkalmazási területei közé tartoznak a háztartási készülékek.

(26)

Az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket a hasonló termékkel kapcsolatban. Ezért az eredeti vizsgálat megállapításával egyezően ez a hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a Kína hazai piacán előállított és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett hasonló termékeknek tekinti.

(27)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően először annak valószínűségét vizsgálta meg, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vezetne.

(28)

2018. június 4-én a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak, amely kifejezetten az Export Import Bank of China (a továbbiakban: az EXIM), valamint a China Export & Credit Insurance Corporation (a továbbiakban: a Sinosure) számára összeállított egyedi kérdőíveket is tartalmazott azon az alapon, hogy a kérelemben szereplő és/vagy az eredeti vizsgálat során beszerzett információk szerint az említett felek a kínai kormány ellenőrzése alatt hiteleket és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának.

(29)

A kínai kormány emellett felkérést kapott arra, hogy továbbítson kérdőívet azon bankok és egyéb pénzügyi intézmények részére, amelyek a tudomása szerint hitelt nyújtottak az érintett ágazatnak, valamint a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek azon gyártói és forgalmazói részére, amelyek alapanyagot szállítanak a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához.

(30)

A Bizottsághoz nem érkezett a kínai kormány, az EXIM, a Sinosure vagy a beszerzési vállalatok által kitöltött kérdőív.

(31)

A Bizottság 2018. július 18-án kelt szóbeli jegyzékében tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy mivel sem a kínai kormány, sem a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportáló gyártói nem működtek együtt, a (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a ténymegállapításait. Tájékoztatta továbbá a hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködése esetén lennének.

(32)

Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapítsa a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában Kína támogatási gyakorlatának folytatódását.

(33)

A Fellebbviteli Testület a rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12.7. cikke csak az esetlegesen hiányzó információk pótlása céljából, a támogatás vagy a kár pontos megállapítása érdekében engedi meg a rendelkezésre álló tények felhasználását. A Fellebbviteli Testület különösen azt emelte ki, hogy „kapcsolatnak kell fennállnia a hiányzó »szükséges információk« és azon konkrét »rendelkezésre álló tények« között, amelyek alapján a 12.7. cikk szerinti megállapítás tehető.” Ezért „a vizsgálatot végző hatóságnak azokat a »rendelkezésre álló tényeket« kell felhasználnia, amelyek »észszerűen pótolják azokat az információkat, amelyeket az érdekelt fél nem adott meg«, azzal a céllal, hogy pontos megállapításra jusson”. A Fellebbviteli Testület kifejtette továbbá, hogy a „rendelkezésre álló tények” olyan tények, amelyek a vizsgálatot végző hatóság birtokában vannak és írásbeli nyilvántartásában szerepelnek. Mivel a 12.7. cikk alapján tett megállapításokat a „rendelkezésre álló tények” alapján kell megtenni, „ezek nem alapulhatnak nem tényszerű feltételezéseken vagy spekuláción.” Továbbá, az érvelés és annak értékelése során, hogy mely rendelkezésre álló tények pótolhatják észszerűen a hiányzó információkat, a vizsgálatot végző hatóságoknak „a rendelkezésre álló minden megalapozott tényt figyelembe kell venniük”. A Fellebbviteli Testület kifejtette, hogy „a hiányzó »szükséges információk« észszerű pótlása” a vizsgálatot végző hatóság részéről „érvelési és értékelési folyamat” elvégzésével jár. Amennyiben többféle tény áll a vizsgálatot végző hatóság rendelkezésére, amelyekből választania kell, „természetesen adódik, hogy az érvelés és értékelés folyamata bizonyos fokú összehasonlítást foglal magában”, amelynek célja a pontos megállapítás. A „rendelkezésre álló tények” előírt értékelése és hogy ez milyen formát ölthet, az adott ügy konkrét körülményeitől függhet, ideértve a rendelkezésre álló bizonyítékok jellegét, minőségét és mennyiségét, valamint a teendő konkrét ténymegállapításokat. Az előírt magyarázat és elemzés jellege és terjedelme megállapításonként szükségszerűen különböző lesz (8).

(34)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló tényeket használta fel az elemzéséhez, különösen a következőket:

(35)

Mielőtt a Bizottság a konkrét támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte a vélelmezett támogatásnyújtás elemzését (3.4. és azt követő szakaszok), feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintenek. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(36)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálat során megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a leginkább releváns dokumentum az 13. ötéves acélágazati terv, az acélipar 2016–2020 közötti időszakra szóló kiigazítási és korszerűsítési terve volt. A 13. ötéves terv továbbra is kedvezményezett ágazatként kezeli az acélágazatot. A terv kihangsúlyozza, hogy az acélágazat „alapvető fontosságú a nemzetgazdaság számára, Kína egyik sarokköve”. A terv a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozóan átfogó célkitűzésként fogalmazza meg, hogy „Kína gyártónagyhatalommá fejlődjön.”

(37)

A 13. ötéves terv ezenkívül hangsúlyozza a technológiai innováció szerepét Kína gazdasági fejlődésében, valamint a „zöld” fejlesztési elvek további szem előtt tartásának fontosságát. Az 5. fejezet szerint a fő fejlesztési irányok egyike – csakúgy, mint a tizenkettedik ötéves tervben – a hagyományos iparszerkezet korszerűsítésének előmozdítása. A gondolat bővebb kifejtését a 22. fejezet tartalmazza, amely bemutatja azt a stratégiát, amely a hagyományos kínai ipar modernizálását annak technológiai átalakítása útján kívánja előmozdítani. E tekintetben a 13. ötéves terv rögzíti, hogy a vállalatok támogatást kapnak „az olyan területek átfogó fejlesztéséhez, mint a terméktechnológia, az ipari berendezések, a környezetvédelem, valamint az energiahatékonyság”. A környezetvédelem részletesebb kifejtése a 44. fejezetben található. A fejezet szerint a kulcságazatokat a tiszta termelés érdekében „megújítják”, a 16. keretes írás pedig e tekintetben kifejezetten az acélipart említi.

(38)

2016 novemberében közzétették az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentumot (a továbbiakban: a 13. ötéves acélipari terv), amely a 13. ötéves tervre épül. A terv megállapítja, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve”. A terv további részletekkel szolgál a technológiai innováció, a strukturális kiigazítás, valamint a zöld fejlesztés 13. ötéves tervben említett alapelveiről, amelyeket egyúttal összekapcsolja az acélipar konkrét prioritásaival (lásd a terv IV. fejezetét – Fő feladatok) és a különféle költségvetési és pénzügyi támogató intézkedésekkel is (lásd a terv V. fejezetét – Védintézkedések).

(39)

A terv központi eleme az acélágazat konszolidálása, valamint a domináns, illetve nagy gyártók – lényegében állami tulajdonú vállalatok – kiaknázása. Felhívja továbbá a kínai acélgyártókat, hogy folytassák, továbbá bővítsék külföldi termelésüket. A 13. ötéves terv meghatározza az ország egészében felhasználandó acélmennyiséget, egyúttal emlékeztet arra, hogy az acélexport irányításában követendő elv szerint a belső kereslet elsődleges, a kínai vállalatoknak tevékenyen be kell kapcsolódniuk a nemzetközi versenybe, továbbá létre kell hozni és fenn kell tartani az acélexport környezetét.

(40)

A 13. ötéves terv 17. fejezetének 1. szakasza kimondja: „A nemzeti fejlesztési stratégia és terv irányító és kényszerítő szerepet tölt be”. Végül a 13. ötéves acélipari terv előírja, hogy „az acéliparért felelős valamennyi helyi hatóság köteles […] végrehajtani a jelen tervben foglalt feladatokat és politikai intézkedéseket”. Az egyes vállalatok szintjén „az érintett vállalkozások kötelesek gondoskodni arról, hogy tevékenységeik összhangban álljanak a tervben szereplő fő célkitűzésekkel és kiemelt feladatokkal” (15). A 13. ötéves terv tehát az általános ösztönző kijelentések helyett kötelező keretet ír elő a belföldi acélipar számára. A keret helyi és tartományi szinten is érvényesül az e szinteken elfogadott tervek formájában, amelyek a végrehajtás további részleteit rögzítik.

(41)

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság „A vas- és acélipar fejlesztési politikája” című, (2005. évi) 35. sz. határozata (a továbbiakban: a 35. sz. határozat) szintén a kínai acélágazatra irányadó szakpolitikai dokumentum. Az Államtanács által elfogadott rendelet rögzíti a kínai kormány ágazati ellenőrző szerepének szempontjait, többek között:

(42)

Az Államtanács 40. sz. határozata beruházási szempontból az ösztönzött, a korlátozott és a megszűnt projektek kategóriái szerint osztályozza az ipari ágazatokat. A határozat kimondja, hogy az „Iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye” – amely a 40. sz. határozat egyik végrehajtási intézkedése – fontos támpontot jelent a beruházási utasítások orientációjában. Emellett útmutatóul szolgál a kínai kormány számára a beruházási projektek lebonyolításához, továbbá a költségvetési, adózási, hitel-, föld-, valamint behozatali és kiviteli szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához (16). Az acélipar az iránymutatás-gyűjtemény VIII. fejezetében ösztönzött ágazatként szerepel. Jogi jellegét illetően a Bizottság megállapította, hogy a 40. sz. határozat az Államtanácsnak, azaz Kína legfelsőbb közigazgatási szervének a rendelete. Ebből adódóan tehát a határozat a többi közjogi szerv, valamint a gazdasági szereplők számára jogilag kötelező (17).

(43)

Az acélipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009. évi tervezet az acéliparra vonatkozó cselekvési terv. Célja a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, valamint a kínai kormány által a növekedés fenntartására vonatkozóan előírt követelmények teljesítése. További törekvése „az ágazat stabil működésének biztosítása” arra tekintettel, hogy az „a nemzetgazdaság egyik alappillérét jelentő ágazat”. A dokumentum a következőket rögzíti:

(44)

A „Közép- és hosszú távú tudományos és technológiai fejlesztésről szóló nemzeti tervezet (2006–2020)” III.5. és VIII. fejezete kimondja, hogy támogatja a kulcsterületek és a prioritásként kezelendő témák fejlesztését, továbbá ösztönzi e kulcsterületek és prioritások pénzügyi és költségvetési támogatását.

(45)

A felsorolt dokumentumokat, valamint azok rendelkezéseit figyelembe véve a Bizottság megismételte az eredeti vizsgálat arra vonatkozó következtetését, hogy a kínai acélipar a felülvizsgálati időszak alatt is kulcs-, illetve stratégiai ágazat maradt, amelynek fejlesztése stratégiai szakpolitikai célkitűzésként, a kínai kormány aktív törekvései és irányítása keretében zajlik.

(46)

A kínai kormány, valamint a (16) és a (31) preambulumbekezdésben meghatározott kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság az alábbiak szerint vizsgálta a támogatás folytatódását. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az említett ágazat részesül-e olyan támogatásban, amelyet az eredeti vizsgálatban nem egyenlítettek ki (a továbbiakban: egyéb támogatás), ahogyan azt a kérelem állítja.

(47)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállását, valamint egyes egyéb támogatások fennállását megerősítő ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 18. cikke szerint azt kell megvizsgálnia, hogy van-e bizonyíték a támogatás folytatódására, tekintet nélkül az összegre.

(48)

A végső nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban a kérelmező három fő észrevételt tett. Egyrészt azzal érvelt, hogy a kínai kormány azon politikája, amelynek értelmében megakadályozza az acélgyártók csődjét, és az adott vállalat állapotától függetlenül biztosítja a finanszírozási források rendelkezésre állását, de facto garanciának minősül. Ezt pedig különálló támogatási programként kezelve a Bizottságnak ennek megfelelően kellett volna kiegyenlítenie. Másrészt a kérelmező azt állította, hogy a Bizottság által meghatározott új támogatások az állítólagos, a Bizottság által nem elemzett de facto garanciával együttesen sem mutatják a kínai exportáló gyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott gazdasági előny teljes összegét, sőt, állítása szerint a támogatás mértéke nőtt az eredeti vizsgálathoz képest. Harmadrészt a kérelmező észrevétele szerint azáltal, hogy nem jelentette be a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak juttatott támogatást, Kína nem tett eleget a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban előírt követelményeknek.

(49)

Az első észrevételre reagálva a Bizottság elismerte, hogy a kínai kormány a fenti 1.2. szakaszban említett dokumentumokban foglalt politikája, valamint az abból származó gazdasági előny akár addig is terjedhet, hogy egyes, pénzügyi nehézségekkel küzdő állami tulajdonú nagyvállalatok számára implicit de facto garanciát biztosítson. Azonban ahogyan a Bizottság ezt a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozóan megállapította (18), miután elemzése eleve a kedvezményes hitelnyújtásra irányult és a szóban forgó, valamint az egyéb támogatási programok esetében megállapított támogatásnyújtás mértéke egyébként is számottevő volt, a Bizottság úgy határozott, hogy nem vizsgálja behatóbban a kérdést.

(50)

A második észrevételt illetően a Bizottság elismerte, hogy az alábbi 3.5.4. szakaszban foglaltak szerint megállapította olyan egyéb támogatási programok fennállását, amelyek kiegyenlítésére az eredeti vizsgálat során nem került sor. Nincs azonban arra vonatkozó bizonyíték, hogy az eredeti vizsgálat időpontjában fennálló támogatási programok keretében megvalósult támogatásnyújtás mértéke csökkent volna. Ebből pedig valóban nagyobb mértékű támogatásnyújtás adódhat a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ugyanakkor a támogatásnyújtás folytatódására vonatkozó ténymegállapításaira tekintettel nem tartotta szükségesnek a támogatási összegek kiszámítását, mivel az említett ténymegállapítások a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben elégségesek. A Bizottság felhívta a kérelmező figyelmét arra, hogy a szóban forgó felülvizsgálat nem érinti a vámok tényleges mértékét, továbbá nem befolyásolja a kérelmező jogát arra, hogy az alaprendelet 19. cikke szerint felülvizsgálati kérelmet nyújtson be. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az észrevételt.

(51)

Ami a harmadik észrevételt illeti, Kína a szóban forgó támogatások tekintetében valóban nem teljesítette a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikkében a támogatások bejelentésére vonatkozóan előírt kötelezettségét. A Bizottság sajnálja, hogy Kína elmulasztotta az említett kötelezettségét, mivel ezzel jelentős mértékben akadályozza a Bizottságot abban, hogy értékelje a kínai kormány által a szerves bevonatú acéltermékek gyártói javára végrehajtott támogatások tartalmát és hatását. Az alaprendelet azonban nem rendelkezik olyan jogkövetkezményről, amelyre a folyamatban lévő felülvizsgálattal összefüggésben hivatkozni lehet. A Bizottság a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás vonatkozó szabályai szerint megfelelő lépéseket tesz a WTO illetékes fórumain. Ezért a Bizottság ezt az észrevételt is elutasította.

(52)

Az eredeti vizsgálat (20) során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatokat melegen hengerelt és hidegen hengerelt acéltermékekkel ellátó állami tulajdonú vállalatok a WTO Fellebbviteli Testülete által meghatározott vizsgálat (21) szerint közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak.

(53)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek kínai magántulajdonú gyártóinak az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja szerint a kínai kormány ad megbízást és utasítást az áruszállításra és az állami tulajdonú acélipari vállalatokkal azonos eljárásra (22).

(54)

Az ezt követő elemzésben (23) a Bizottság arra a határozott következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékeket exportáló gyártók esetében az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdésének értelmében vett gazdasági előny áll fenn. A gazdasági előny abból származott, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek gyártói – közjogi szervként eljáró állami tulajdonú vállalatok és a kínai kormány által az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében megbízott és utasított magántulajdonú vállalatok egyaránt – a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítottak nyersanyagot.

(55)

A gazdasági előny mértékének kiszámításához a Bizottság összehasonlította a szerves bevonatú acélterméket exportáló gyártók által a melegen és hidegen hengerelt acéltermékekért fizetett árat a releváns referenciaértékkel. A Fellebbviteli Testület jelentése megerősítette, hogy amennyiben a vétel helye szerinti ország piaca a kormányzati szerepvállalás miatt torzult, külső referenciaérték használata megengedett.

(56)

Az eredeti vizsgálat aktájában szereplő információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú vállalatok által Kínában értékesített melegen és hidegen hengerelt acéltermékek árai torzultak. Ez az állami tulajdonú vállalatok melegen és hidegen hengerelt acéltermékek kínai piacán tapasztalható kimagasló erőfölényéből, valamint abból adódott, hogy a magántulajdonban levő szállítók által a melegen és hidegen hengerelt acéltermékekre alkalmazott árakat az állami tulajdonú vállalatok által felszámított árakhoz igazították.

(57)

A Bizottság erre tekintettel megállapította, hogy Kína esetében nem állnak rendelkezésre a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek megbízható piaci árai, ezért a referenciaértéket számtanilag képezte a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek különféle acélipari szaklapokban – pl. a Steel Business Briefing, a MEPS és a CRU című folyóiratokban – rendszeresen közzétett világpiaci árai alapján.

(58)

A melegen és hidegen hengerelt acéltermékek gyártói által alkalmazott árak külföldi referenciaértékkel való összevetéséből az derült ki, hogy a kínai árak jóval elmaradnak a referenciaáraktól, aminek a következtében a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportáló gyártóinál az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett gazdasági előny keletkezik.

(59)

A szóban forgó támogatási programról megállapítást nyert továbbá, hogy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében véve egyedi, tekintve, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket csak korlátozott számú kínai iparág és vállalkozás használja fel gyártási folyamataiban.

(60)

Az eredeti vizsgálat a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 23,02 % és 27,63 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatok aránya 32,44 % volt.

(61)

Kérelmében és annak mellékleteiben a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak azáltal, hogy állami és nem állami tulajdonú vállalatok a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítanak számukra melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket a szerves bevonatú acéltermékek gyártásához.

(62)

A melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket a szerves bevonatú acéltermékek olyan gyártóinak biztosítják a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében, amelyek nem vertikálisan integrált acélgyártók. Ezáltal olyan gyártók jutnak gazdasági előnyhöz, amelyek i. csak hideghengersorral rendelkeznek, és a melegen hengerelt acélt hordozófelület céljára vásárolják a hidegen hengerelt termékekhez; vagy ii. csak bevonatkészítő sorral rendelkeznek, és a hidegen hengerelt acélt alapanyagként kell beszerezniük. A szerves bevonatú acéltermékek számos kínai gyártója továbbra is vertikálisan nem integrált újrahengerlő üzemként működik, ennélfogva síkacél alapanyagot igényel a szerves bevonatú acéltermékek előállításához (24).

(63)

Első lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen és hidegen hengerelt acélterméket szállítók továbbra is közjogi szervnek minősülnek a WTO Fellebbviteli Testülete által meghatározott vizsgálat szerint (lásd a (48) preambulumbekezdést). A kérelmező rámutatott, hogy a kínai kormány különféle eszközökkel ellenőrzi és irányítja az állami tulajdonú vállalatokat.

(64)

Először is az intézményi keret lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy különféle szervek útján szoros ellenőrzése alatt tartsa az állami tulajdonú vállalatokat.

(65)

Kínában minden állami tulajdonú vállalat végső tulajdonosa az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (a továbbiakban: a SASAC). A SASAC valamennyi igazgatóját és vezetőjét a Kínai Kommunista Párt nevezi ki. A SASAC vezető szerepet tölt be az állami tulajdonú vállalatok irányításában, ideértve a fegyelmező felügyeletet is, és gondoskodik arról, hogy az állami tulajdonú vállalatok szem előtt tartsák a kínai kormány által megfogalmazott célkitűzéseket. Részt vesz továbbá a befektetési döntésekben, valamint a részvény- és üzletrészügyletekben. A SASAC tehát az állami tulajdonú vállalatok állami szabályozó hatóságának tekinthető.

(66)

Az állami tulajdonú vállalatokat ellenőrző további szabályozó hatóság a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság feladata a makrogazdasági és iparfejlesztési stratégiák kidolgozása, valamint annak biztosítása, hogy a helyi szereplők megfelelően végrehajtsák a kínai kormány politikáját. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság iránymutatásokat és irányelveket fogad el, és nagy beruházási projekteket hagy jóvá. A kínai acélgyártóknak minden beruházásukhoz be kell szerezniük a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyását.

(67)

Másodszor: a kínai kormány jogszabály alapján szigorú ellenőrzést gyakorol az acélipar felett. Besorolása szerint az acélágazat „alapvető pillérágazat”, amelyet az államnak „viszonylag szigorú ellenőrzés alatt kell tartania” (25). Emellett „ösztönzött ágazat” is, e jogállásának köszönhetően pedig különféle előnyöket élvez például hitelekkel, földhasználati jogokkal, valamint kedvezményes adózási feltételekkel összefüggésben. Az ellenőrzést tovább szigorítja, hogy külföldi tulajdonos nem szerezhet többségi részesedést ezekben a vállalatokban, mivel ez lazítaná a kínai kormány által gyakorolt ellenőrzést.

(68)

Harmadszor: a kínai kormány a felső vezetés kinevezése és felügyelete útján is ellenőrzi az állami tulajdonú vállalatokat. A pártban, a kínai kormányban, a katonai szervezetben, valamint az állami tulajdonú vállalatokban magas tisztséget betöltő személyeket a Kommunista Párt Titkárságának irányítása alá tartozó Szervezeti Osztály nevezi ki és kíséri figyelemmel. E hatáskörét a SASAC-kal együttesen gyakorolja, amely többek között a helyettes vezérigazgatói tisztséget betöltő személyeket nevezi ki (26).

(69)

Az állami tulajdonú vállalatok közjogi szervként járnak el azáltal, hogy az acélágazatban kormányzati célkitűzéseket tartanak szem előtt, és kormányzati feladatokat látnak el. A kínai kormány szakpolitikáját követik, összefonódásokat és akvizíciókat hajtanak végre, meghatározott termékekre összpontosítják termelésüket, nemzeti célok elérésére törekszenek, és meghatározott értékesítési ágazatokat részesítenek előnyben.

(70)

Hangsúlyozni szükséges, hogy az összes arra vonatkozó fenti bizonyíték, hogy a kínai kormány utasítja, irányítja és ellenőrzi az állami tulajdonú vállalatokat, ugyanazoknak az eredeti vizsgálatban is figyelembe vett fő dokumentumoknak és jogszabályoknak az elemzésén alapul, amelyek a felülvizsgálati időszak alatt is hatályosak (27). Az egyetlen jelentős módosítás az eredeti vizsgálathoz képest, hogy a 12. ötéves acélágazati tervet a 13. ötéves terv váltotta fel. A kínai kormány meghatározó szerepe e módosítást követően sem változott.

(71)

Második lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú vállalatok számottevő jelenléttel és folytatódó erőfölénnyel rendelkeznek általában az acélágazatban, különösen pedig a szerves bevonatú acéltermékek, valamint a melegen hengerelt acéltermékek ágazatában. A kérelem 65–68. pontja felsorolta az érintett ágazatok jelentősebb állami tulajdonú vállalatait, továbbá összefoglalta Ausztrália (28) és az Egyesült Államok (29) hatóságai által folytatott vizsgálatok legutóbbi ténymegállapításait.

(72)

Harmadik lépésként a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek magántulajdonú gyártóinak továbbra is a kínai kormány ad az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja szerinti megbízást és utasítást az áruszállításra, valamint az állami tulajdonú vállalatokéhoz hasonló árak alkalmazására. A Bizottság eredeti vizsgálat során tett ténymegállapításai ennélfogva a felülvizsgálati időszak alatt is érvényesek.

(73)

Kérelmének alátámasztására a kérelmező rámutatott, hogy a nem állami tulajdonú vállalatok változatlanul a nemzeti és helyi ötéves tervek betartására kényszerülnek, továbbá ki vannak téve annak az erőteljes befolyásának, amelyet a kínai kormány gyakorol a piacra és szervezeti struktúrájukra. Az állami hatóságok, a Kommunista Párt és a nem állami tulajdonú vállalatok között folytatódó erős kölcsönhatások bizonyítása érdekében a kérelmező az Egyesült Államok legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatának ténymegállapításaira (30), valamint az Európai Kereskedelmi Kamara Kínában két tanulmányára (31) hivatkozott.

(74)

A fenti bizonyítékok arra utalnak, hogy a hidegen és melegen hengerelt acéltermékek ágazatában az állami tulajdonú vállalatok továbbra is közjogi szervként járnak el, a nem állami tulajdonú vállalatok pedig megbízás és utasítás alapján végzik a tevékenységüket. A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által e tekintetben bemutatott bizonyítékok. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói folytatólagos gazdasági előnyre tesznek szert amiatt, hogy az eredeti vizsgálatban megállapított módon a hidegen és melegen hengerelt acéltermékek gyártói a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében szállítanak nyersanyagot a számukra.

(75)

Ezenkívül általában az acélágazatot illetően a Kínáról szóló jelentés (32), valamint konkrétan a melegen síkhengerelt acéltermékek ágazatát illetően a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat ténymegállapításai (33) megerősítették a szóban forgó támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kritikus problémákat, többek között azt, hogy az állami tulajdonú vállalatok közjogi szervként járnak el, a nem állami tulajdonú vállalatok pedig megbízás és utasítás alapján végzik a tevékenységüket, továbbá az árak torzulását.

(76)

A kérelem 20. mellékletének 76–78. pontjában a kérelmező számítást mutatott be arról, hogy a felülvizsgálati időszakban milyen mértékű gazdasági előny származott a támogatási intézkedésből. A számításhoz az eredeti vizsgálat módszertanát, továbbá nagyjából az eredeti vizsgálatban figyelembe vett országokból álló nemzetközi referenciaértéket használta fel. A kínai belföldi árak és a referenciaár különbözete a hidegen hengerelt és a melegen hengerelt acéltermékek esetében egyaránt meghaladta a 25 %-ot.

(77)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A kérelemben foglalt információk ugyanakkor azt jelzik, hogy a támogatások továbbra is az eredeti vizsgálat során megállapítottakhoz hasonló mértékűek.

(78)

A szóban forgó támogatási intézkedés az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében véve továbbra is egyedi, tekintve, hogy a melegen és hidegen hengerelt acéltermékeket csak korlátozott számú kínai iparág használja fel a termelésében.

(79)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított melegen és hidegen hengerelt acéltermékek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(80)

Az eredeti vizsgálat (34) során a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, valamint 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatási intézkedésnek kell tekinteni. Mivel a földterületek értékesítésének nincs működő piaca Kínában, a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosít földhasználati jogokat, ezáltal gazdasági előnyt nyújtva a kedvezményezett vállalatoknak. Az alkalmazott külső referenciaérték azt bizonyította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói által a földhasználati jogokért fizetett összeg jóval a szokásos piaci ár alatt van.

(81)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi jellegű, mivel az ipari földterületekhez való hozzáférés törvényileg csak azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek követik az állam által meghatározott iparpolitikát. Ezenkívül nyilvános ajánlattételi eljárásra csak egyes ügyletek tekintetében került sor, az árakat a hatóságok gyakran önkényesen szabták meg, a kormányzati gyakorlat pedig ezen a területen tisztázatlan és nem átlátható.

(82)

A földterületek Tajvanon alkalmazott árát referenciaértékként tekintve az eredeti vizsgálat a szóban forgó intézkedést illetően a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 0,34 % és 1,12 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatok aránya 1,36 % volt.

(83)

A kérelemben és annak mellékleteiben (35) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a számukra a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén.

(84)

A kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat óta nem változott. Kínában tiltott a földmagántulajdon. A földügyi igazgatásról szóló törvény és különösen annak 2. cikke változatlanul úgy rendelkezik, hogy Kínában minden földterület végső tulajdonosa a kínai kormány, mivel a föld a kínai nép közös tulajdona. A tulajdonjogi törvény 45–48. cikkének meghatározása szerint Kínában a földterületek vagy „közös tulajdonban”, vagy „állami tulajdonban” vannak. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban át lehet ruházni nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján.

(85)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a szerves bevonatú acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén jutott.

(86)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentés vonatkozó következtetései (36), valamint a gumiabroncsokra és az elektromos kerékpárokra vonatkozó legutóbbi vizsgálatok ténymegállapításai (37) alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatják, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik.

(87)

mivel a földterületek értékesítésének nincs piaca Kínában, külső referenciaérték segítségével szükséges megállapítani a megfelelő piaci árat, továbbá az alaprendelet 6. cikke d) pontjának ii. alpontja szerint kiszámítani a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott támogatás összegét. A legutóbbi kiegyenlítési vizsgálat ténymegállapításaira tekintettel a Bizottság frissítette és felfelé igazította a fent említett tajvani földárakat, amelyeket rendszerint referenciaértékként vesz figyelembe az ilyen jellegű számításokban.

(88)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor mivel a tajvani referenciaárak magasabbak voltak az eredeti vizsgálatban figyelembe vett áraknál, valószínű, hogy a támogatás legalább az akkori szinten folytatódott.

(89)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi. Földhasználati jogot csak egy korlátozott vállalati kör kap. Ezenfelül az Államtanács 40. sz. határozata szerinti keretben az ösztönzött kategóriába tartozó acélágazatnak gazdasági előnye származik a földhasználati jogokból. A földhasználati jogok biztosítása emellett továbbra sem átlátható Kínában.

(90)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(91)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során (38) megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság rögzíti a különböző tartományokban alkalmazandó villamosenergia-árakat. A vizsgálat szerint a helyi ármegállapítási hivatalok pusztán a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által központi szinten meghatározott árak végrehajtói. Ezt megerősítette az a tény is, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság értesítéseket ad ki, amelyekben meghatározza az egyes tartományokra vonatkozó árakat, majd ezeket az értesítéseket formálisan a helyi ármegállapítási hivatal által elfogadott helyi értesítésekbe ültetik át és hajtják végre helyi szinten.

(92)

Ezenkívül az eredeti vizsgálat azt is megállapította, hogy bizonyos tényezők – nevezetesen a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok ötéves terveiben és az ágazati tervekben meghatározott iparpolitikai célok követése – szerint egyes ágazatokban, és/vagy tartományi vagy helyi szinten más és más villamosenergia-díjszabást határoznak meg.

(93)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók egyike az ipari nagyfelhasználókra általánosan érvényes díjszabásnál alacsonyabb villamosenergia-díjszabás folytán gazdasági előnyben részesül. Megállapítást nyert, hogy abban a konkrét térségben, ahol ez az exportőr található, egyes ipari felhasználók – beleértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó felhasználókat – ezt az alacsonyabb díjszabást vehetik igénybe. A vállalat ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti pénzügyi hozzájárulásban részesült azáltal, hogy a kormány a helyi áramszolgáltató vállalaton keresztül villamos energiát biztosított a számára. Ez az alaprendelet értelmében kimerítette a nem általános infrastruktúraként áruk rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott kormányzati támogatás fogalmát.

(94)

Megállapítást nyert, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi. Az alacsonyabb villamosenergia-díjszabást a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vonatkozó értesítése határozta meg. A díjszabást tehát központi hatóság rendelte el, és azt helyi szinten hajtották végre. Ez az alacsonyabb díjszabás egyes meghatározott ágazatokra korlátozódott. A támogatás egyúttal csak egy meghatározott régióban volt nyújtható abban az értelemben, hogy csak arra a meghatározott kijelölt földrajzi területre korlátozódott, ahol az exportáló gyártó található.

(95)

A kérelemben a kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat óta nem változott. A kérelmező bizonyítékot nyújtott továbbá arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acélterméket gyártók a program révén gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszakban (39).

(96)

Sem a kínai kormány, sem a kínai exportáló gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a szerves bevonatú acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia révén jutott.

(97)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentés következtetései (40) és a gumiabroncsokra vonatkozó legutóbbi vizsgálat ténymegállapításai (41) alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fizetett villamosenergia-díjakban érvényesített kedvezmények az adott vállalkozástól, valamint annak ágazatától és földrajzi elhelyezkedésétől függenek.

(98)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor nincs arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(99)

A (90) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi.

(100)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(101)

Az eredeti vizsgálat (43) során a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszakban az öt legnagyobb állami tulajdonban lévő kereskedelmi bank a kínai bankszektor több mint felét képviselte.

(102)

A szerves bevonatú acéltermékek együttműködő exportáló gyártói részére hitelt folyósító bankok többsége állami tulajdonban volt. A rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy a 17 bejelentett bankból 14 állami tulajdonú, köztük a nagyobb kínai kereskedelmi bankok, mint például a Bank of China, a Kínai Építési Bank és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek az állami tulajdonú kereskedelmi bankok meghatározó pozícióval rendelkeznek a piacon, közjogi szervként pedig a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellett nyújtanak hitelt. Mindebből az a következtetés adódott, hogy a kínai kormány a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában kedvezményes hitelnyújtásra irányuló szakpolitikát követ.

(103)

A Bizottság többek között a kereskedelmi bankokról szóló törvény 34. és 38. cikke, valamint a vas- és acélipar fejlesztési politikájáról szóló 35. sz. határozat 24. és 25. cikke alapján azt is megállapította, hogy a Kínában az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjának megfelelően a magántulajdonú kereskedelmi bankok a kínai kormány megbízása és utasítása alapján nyújtanak kedvezményes hitelt a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak.

(104)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kormányzat a szerves bevonatú acéltermékek gyártóit az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti közvetlen transzfer formájában pénzügyi hozzájárulásban részesíti, emellett a magántulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében megbízást vagy utasítást kapnak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak ugyanennek a gyártói körnek.

(105)

A vizsgálat megállapítása szerint a hitelfelvevő olyan mértékben jut az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 6. cikkének b) pontja szerinti gazdasági előnyhöz, amennyivel kedvezőbb feltételek mellett veheti fel a kormányhiteleket, mint a piacon megszerezhető kereskedelmi hitelt. Mivel megállapítást nyert, hogy Kínában a nem kormányzati hiteleket nem lehet megfelelő piaci referenciaértéknek tekinteni (a magántulajdonban lévő bankokat a kínai kormány bízza meg, illetve utasítja), a referenciaértéket a Bizottság a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlába alapján számtanilag képezte. A Bizottság a kamatlábat a szokásos piaci kockázatnak megfelelően kiigazította úgy, hogy ahhoz hozzáadta a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt (BB minősítésű) vállalatok által kibocsátott kötvények várható, indokolt mértékű felárát.

(106)

Az eredeti vizsgálat (44) megállapította, hogy a támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel az acélipar a 40. sz. szerint az ösztönzött kategóriába tartozik, továbbá a hitelnyújtás azokra az acélipari vállalkozásokra korlátozódik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vas- és acélipar 35. sz. határozatban előírt fejlesztési politikájának.

(107)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében egyedi, mivel egyes kormányzati tervek és dokumentumok Kína meghatározott földrajzi régióiban is ösztönzik az acélipar pénzügyi támogatását, illetve erre vonatkozó utasítást tartalmaznak.

(108)

Az eredeti vizsgálat a szerves bevonatú acéltermékek mintában szereplő exportáló gyártóira vonatkozóan 0,25 % és 0,89 % közötti támogatási mértéket állapított meg, míg a nem együttműködő vállalatok aránya 0,97 % volt.

(109)

A kérelemben és annak mellékleteiben (45) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a kínai belföldi bankok kedvezményes, a piacinál alacsonyabb kamatú hitelnyújtása révén.

(110)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok továbbra is közjogi szervnek minősülnek a WTO Fellebbviteli Testületének jelentésében meghatározott vizsgálat szerint (lásd az (52) preambulumbekezdést), tekintettel a következőkre:

(111)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok számottevő jelenléttel és változatlan piaci erőfölénnyel rendelkeznek a kínai bankszektorban. A kérelem (93) pontja felsorolja azokat a nagyobb állami tulajdonú bankokat és fejlesztési bankokat, amelyeket az állam eszközként használ fel a gazdasági intervenciók során.

(112)

Végül a (110) preambulumbekezdés ii. pontjának figyelembevételével a kérelmező rámutatott arra, hogy a magántulajdonú bankoknak az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerint továbbra is a kínai kormány ad megbízást és utasítást a támogatott hitelek nyújtására. A Bizottság eredeti vizsgálat során e tekintetben tett ténymegállapításai ennélfogva továbbra is érvényesek. A melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság megállapította továbbá, hogy a kapacitásfelesleg kezelésével kapcsolatos, az acélágazatra vonatkozó együttes véleményről szóló közlemény címzettje az összes fejlesztési bank, nagybank, részvénytársasági bank, postai takarékbank, külföldi érdekeltségű bank és pénzügyieszköz-kezelő társaság, valamint a Kínai Bankfelügyeleti Bizottság (CBRC) irányítása alatt működő minden más pénzügyi intézmény (50).

(113)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan bemutatott bizonyítékok.

(114)

A szóban forgó támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kritikus problémákat, nevezetesen azt, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervként járnak el, a bankszektorban meglévő erőfölényüket, továbbá a magántulajdonú bankok megbízását és utasítását megerősítette a Kínáról szóló jelentés (51), valamint a gumiabroncsokra és az elektromos kerékpárokra vonatkozó legutóbbi vizsgálatok ténymegállapításai (52).

(115)

A kérelem 32. mellékletében, valamint a 2018. december 21-i beadványban a kérelmező felsorolta a szerves bevonatú acéltermékek azon gyártóit, amelyek éves jelentésük alapján gazdasági előnyhöz jutnak vagy jutottak a program révén.

(116)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(117)

A támogatási program továbbra is egyedinek tekinthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, egyrészt mivel a (106) preambulumbekezdésben leírt jogi helyzet változatlanul fennáll, másrészt a 13. acélágazati ötéves terv alapján, amely megerősíti az acélipar ösztönzött ágazatként való besorolását.

(118)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(119)

Az eredeti vizsgálat során (53) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos acélgyártó, köztük több szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalat vett részt hitel-tőke konverzióra irányuló ügyletekben, amelyek összesen 62,5 milliárd RMB adósságot foglaltak magukban. Az eredeti vizsgálatot megelőző kérelem állítása szerint állami tulajdonban lévő acélgyártóknak az állami tulajdonú bankokkal szemben fennálló adósságát négy kínai vagyonkezelő társaság nem piaci viszonyok közötti bevonásával részvénytőke fejében elengedték. A kérelem azt állította továbbá, hogy a vagyonkezelő társaságokat kifejezetten azért hozták létre, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nem teljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait többek között hitel-tőke konverzió révén átütemezzék.

(120)

mivel a kínai kormány erről a programról nem nyújtott információt, az eredeti vizsgálat során a programmal kapcsolatban tett ténymegállapítások a kérelemben foglalt információkon alapulnak.

(121)

Megállapítást nyert, hogy a hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi hozzájárulásnak minősül. A kormányzat ezt a pénzügyi hozzájárulást az ügyletekben részt vevő állami szerveken – azaz a négy vagyonkezelő társaságon és különböző állami tulajdonú bankokon – keresztül nyújtotta. Minthogy a kínai kormány nem működött együtt az eredeti vizsgálat során, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelően igazolják, hogy a vagyonkezelő társaságok közjogi szervek, mivel a kínai kormány kifejezetten azért hozta létre e társaságokat, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nem teljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait átütemezzék. A Bizottság következésképpen úgy ítélte meg, hogy a társaságok magatartása a kormányzati hatáskör gyakorlásának felel meg.

(122)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott továbbá arra vonatkozóan, hogy a nagy összegű adósságelengedésre nem a szokásos kereskedelmi megfontolások alapján került sor, mivel a kínai kormány nem végzett arra vonatkozó értékelést, hogy egy szokásos magánbefektető végrehajtotta volna-e a szóban forgó hitel-tőke konverziókat arra számítva, hogy azokon idővel észszerű megtérülési arányt érhet el. A kérelem azt állította, hogy a kínai kormány ehelyett hatalmas összegű adósságot cserélt részvénytőke fejében az acélgyártók eszközei és forrásai arányának csökkentése céljából, hogy növelje versenyképességüket, eltekintve azon kereskedelmi megfontolásoktól, amelyeket egy magánbefektető figyelembe vett volna. A Bizottság a kérelemben megadott információk alapos elemzését követően, és mivel az aktában más információ nem szerepelt, arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az alaprendelet 6. cikkének a) pontja szerinti gazdasági előny nyújtásának tekinthetők.

(123)

Megállapítást nyert, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében egyedi, mivel a finanszírozás megítélése csak a kiválasztott jogalanyokra korlátozódik, továbbá a hatóságok mérlegelésén és nem objektív kritériumokon alapul.

(124)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 115–125. pontjában, valamint 25., 33. és 58. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a program továbbra is hatályos, azonban alkalmazása módosult, mivel jelenleg főként a súlyosan eladósodott vállalatok adósságának csökkentésére használják.

(125)

A kérelmező bemutatott két dokumentumot, amelyeket a kínai kormány erre vonatkozóan adott ki 2016-ban „Iránymutatások a vállalati tőkeáttétel aktív és folyamatos csökkentéséről” és „Iránymutatások a piaci alapú bankátalakításról” címmel (54).

(126)

E dokumentumok szerint a súlyosan eladósodott vállalatoknak olyan belföldi kereskedelmi bankot kell találniuk, amely hajlandó részt venni a programban. A külföldi tőkével rendelkező bankok nem jogosultak a programban való részvételre. A résztvevő bank elkülönített konverziós alapot hoz létre a vállalat adósságából. Az adósságot ezután tőkévé konvertálja, majd felhív más befektetőket az alapban való részvételre és a tőke lejegyzésére. A program legaktívabb résztvevői az állami tulajdonú bankok, köztük a Kínai Építési Bank.

(127)

Az ügyletek nem piaci viszonyokon alapulnak. A nagy adósságok akvizíciója diszkont nélkül történik, ami egy piaci befektető részéről nem lenne racionális eljárás. A Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) szerint a legutóbbi hitel-tőke konverziók túlnyomó többségére ún. „Minggu Shizhai” ügylet keretében került sor, amely névlegesen részvénytőke megszerzésével jár, a valóságban azonban adósságot takar (55). Ez azt jelenti, hogy a konverziós alapok az akvizíciót követően valójában új, hosszabb futamidejű hitelekkel válthatták ki a bankokkal szemben fennálló hiteleket.

(128)

A bankok látszólag nem racionálisan jártak el, mivel nem vették figyelembe az adott vállalat pénzügyi helyzetét, és nem végeztek kockázatértékelést sem, ahogyan azt egy magánbefektető tette volna rendes piaci viszonyok között. A Kínai Építési Bank elismerte, hogy a hitel-tőke konverziók végrehajtása során a belföldi bankok saját gazdasági érdekei másodlagosak a nemzeti gazdasági stratégiához képest (56).

(129)

A kérelem bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói közül 2016 végén legalább ketten kötöttek egyenként 20 milliárd RMB összeget meghaladó hitel-tőke konverzióról szóló megállapodást a Kínai Építési Bankkal, és legalább négy másik szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatnak származott gazdasági előnye a programból, bár ezek esetében a megállapodások pontos értéke nem ismert. A Think!Desk jelentése szerint a hitel-tőke konverzió révén gazdasági előnyhöz jutó vállalatok közül legalább három volt nehéz pénzügyi helyzetben az ügylet időpontjában.

(130)

A Bizottság – együttműködés hiányában a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – arra a következtetésre jutott, hogy a szerves bevonatú acélterméket gyártók hitel-tőke konverziós ügyletei nem piaci viszonyokon alapultak.

(131)

Ebből következően a Bizottság megállapította, hogy a hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi támogatásnak minősül. A program gazdasági előnyt nyújtott a kedvezményezett vállalatoknak.

(132)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(133)

A Bizottság megállapította a támogatás egyediségét az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében, tekintettel a támogatásnyújtás objektív kritériumainak hiányára, valamint annak tisztázatlanságára, hogy a szerves bevonatú acélterméket gyártók milyen feltételek mellett vehetnek, illetve nem vehetnek részt a programban. A konverziók az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében is egyediek voltak arra tekintettel, hogy az állami hatóságok a támogatást nagyrészt saját mérlegelésük alapján ítélték oda, ezenkívül a támogatás révén csak meghatározott ágazatok jutottak gazdasági előnyhöz, például azok, amelyek kapacitásfelesleggel rendelkeztek.

(134)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a hitel-tőke konverziók útján nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott a súlyosan eladósodott vállalatok adósságcsökkentéséhez nyújtott pénzügyi támogatás formájában.

(135)

Az eredeti vizsgálat során (57) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos acélgyártó, köztük több szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalat kapott vissza nem térítendő támogatást négyféle program: a „China World Top Brand” (a világ legjobb kínai márkája) program, a „Famous Brands” (híres márkák) program, kiemelt állami technológiaprojekt-alap, valamint a dömpingellenes eljárás jogi költségeinek visszatérítésére vonatkozó programok keretében. Ezenkívül megállapítást nyert, hogy több esetben a szerves bevonatú acéltermékek gyártói regionális programok keretében, többek között Liaoning, Jiangsu és Hebei tartományban kaptak vissza nem térítendő támogatást.

(136)

mivel a kínai kormány ezekről a programokról nem nyújtott információt, az eredeti vizsgálat során a programokkal kapcsolatban tett ténymegállapítások a kérelemben foglalt információkon, az Egyesült Államok hatóságai által más szubvencióellenes vizsgálatok során tett ténymegállapításokon (58), valamint a Bizottság által a bevont finompapírra vonatkozó vizsgálat során tett ténymegállapításokon alapulnak (59).

(137)

Az eredeti vizsgálat emellett a szóban forgó vállalatok auditált beszámolóinak elemzése alapján arra a határozott következtetésre jutott, hogy a kérelemben felsorolt egyes szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatok több ízben eseti támogatásban részesültek. Ezeket a támogatásokat vissza nem térítendő támogatás vagy egyéb adómentesség, illetve adócsökkentés formájában biztosították konkrét projektek vagy eszközök finanszírozásához. A kérelem szerint a támogatásokat az acélipar korszerűsítésére irányuló általános stratégiai politika keretében nyújtották.

(138)

Megállapítást nyert, hogy e vissza nem térítendő és eseti támogatások az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében a források támogatásként vagy ahhoz hasonló átadásával, közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősülnek. Az ügyletek ezenkívül az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében az egyébként megfizetendő központi, tartományi vagy települési szintű adók és/vagy díjak alóli mentesség vagy azok csökkentése következtében a bevételek elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek.

(139)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatások vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint egyediek a meghatározott vállalatokra korlátozott hozzáférésre tekintettel, vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint azért, mert a támogatást nyújtó hatóság nyilvánvalóan nem határozta meg a programok alkalmazásával kapcsolatos objektív kritériumokat és feltételeket.

(140)

E támogatások közül néhány esetében a vizsgálat egyediséget állapított meg az alaprendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha a támogatást csak egy bizonyos tartományban kijelölt földrajzi régiókban található bizonyos vállalatok vehették igénybe, valamint a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a gazdasági előnyt az exportteljesítménytől tették függővé (pl. a „híres márkák” program termékeinél).

(141)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 191–198. pontjában, valamint 32. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy számos kínai acélgyártó, köztük a szerves bevonatú acéltermékek legalább kilenc nagyobb gyártója továbbra is gazdasági előnyben részesül különböző vissza nem térítendő támogatást biztosító programok révén, bár a fő programok eltérnek az eredeti vizsgálat során megállapítottakhoz képest.

(142)

A kérelemben foglalt bizonyítékok elsősorban energiatakarékossági programokat, valamint technológiai korszerűsítési és átalakítási programokat érintenek, és a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat ténymegállapításain alapulnak (60).

(143)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 207–217. pontjában, valamint 32. és 35. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan is, hogy a felülvizsgálati időszakban a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártói számos alkalommal részesültek eseti támogatásban (ideértve azokat az eseteket is, ahol a vissza nem térítendő támogatást a felülvizsgálati kérelmet megelőzően nyújtották, de jellegéből adódóan az abból származó gazdasági előny a felülvizsgálati időszakhoz köthető). Az erre vonatkozó bizonyítékok a szerves bevonatú acéltermékek érintett gyártóinak éves jelentésén alapulnak.

(144)

A 2018. december 21-i beadványban a kérelmező részletesebb felsorolást közölt a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártóinak nyújtott eseti támogatásokról, amelyben megjelölte a szóban forgó vállalatok auditált éves jelentésének megfelelő sorát is.

(145)

A szóban forgó támogatások lényegében eszközre vagy bevételre vonatkozó, vissza nem térítendő támogatások.

(146)

Az eszközre vonatkozó támogatásokat halasztott bevételi számlán írják jóvá. Az adott eszköz várható hasznos élettartamán keresztül egyenlő éves részletekre osztottan nem működési bevételként, vagy az eszköz könyv szerint értékéből levonva leszállított értékcsökkenési leírásként jelennek meg mindenkori eredménykimutatásban.

(147)

A bevételre vonatkozó, a kapcsolódó jövőbeni kiadások vagy veszteségek kiegyenlítésére szolgáló támogatásokat halasztott bevételként számolják el és a mindenkori eredménykimutatásban jelenítik meg, míg az adott elszámolási időszakban felmerült kiadás vagy veszteség kiegyenlítésére szolgáló támogatások a vonatkozó időszak eredménykimutatásában közvetlenül jelennek meg.

(148)

A múltbeli kiadás vagy veszteség kiegyenlítéséhez nyújtott támogatásokat annak az időszaknak az eredménykimutatásában jelenítik meg, amelyben a kedvezményezett a támogatást kapta. A kiegyenlítő kifizetések és a halasztott bevételek közé átsorolt kiegyenlítési összeg pozitív egyenlege tőketartaléknak minősül.

(149)

A vissza nem térítendő támogatások többségét meghatározott projektek vagy eszközök finanszírozásához, energiatakarékossági vagy környezetvédelmi térítésként, valamint acélművek korszerűsítéséhez nyújtották.

(150)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 166–175. pontjában, valamint 25., 34., 35. és 44. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány és más helyi hatóságok az acélágazat kapacitásfeleslegének kezelése céljából támogatást bocsátottak a vállalatok rendelkezésére annak érdekében, hogy kompenzálják vagy ösztönözzék azok termelési kapacitásának csökkentését. A kérelem a kínai hatóságok által erre vonatkozóan nemrégen kiadott dokumentumokra, valamint nemzetközi tanulmányokra támaszkodott (61). Ezeket a támogatásokat az eredeti vizsgálatban nem egyenlítették ki.

(151)

A kérelmező több olyan konkrét, 2016-ban kiadott dokumentumot is megjelölt, amelyek az acélágazati kapacitás csökkentését célzó állami beavatkozást alapját képezik:

(152)

A kérelmező a kínai acélipar kapacitásfeleslegének csökkentéséről szóló jelentés (63) felhasználásával mutatta ki, hogy a kínai kormány olyan intézkedésekre tett ígéretet, amelyek a kínai acéltermelésben meglévő hatalmas kapacitásfelesleg problémájának kezelésére irányulnak. A kínai kormány és más helyi hatóságok támogatást bocsátottak az érintett vállalatok rendelkezésére annak érdekében, hogy kompenzálják vagy ösztönözzék azok termelési kapacitásának csökkentését. A támogatásoknak többféle formája volt (vissza nem térítendő támogatás, adómérséklés), a többségüket azonban vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották. A vonatkozó nemzetközi tanulmányok egyike rámutatott, hogy az acéliparnak 2016-ban nyújtott ilyen célú támogatások 38,4 milliárd RMB (mintegy 5,2 milliárd EUR) összeget tettek ki.

(153)

A kérelmező továbbá meghatározott vállalatok éves beszámolóinak elemzése alapján bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek legalább hat gyártója részesült pénzügyi támogatásban 2014 és 2016 között a kapacitásfelesleg csökkentésének kompenzációja vagy ösztönzése céljából, az ebből származó gazdasági előnyök pedig a felülvizsgálati időszakban és azon túl is fennállhatnak.

(154)

A kérelmező által bemutatott bizonyítékok megfelelnek a Kínáról szóló jelentés következtetésének (64): az abban foglalt hivatkozás megemlíti a 13. acélágazati ötéves tervet, amely egyértelműen előírja, hogy egyedi támogatási alapok és más ösztönzők útján kapacitásuk aktív csökkentére kell bírni a jelentős termeléssel rendelkező régiókat. A kapacitáscsökkentés következményeinek eredményes kezelése érdekében a terv rögzíti az ágazatot érő hatás mérséklésének módjait, így különösen a feleslegessé váló munkaerő áthelyezését, az ágazat és a vállalkozások strukturális kiigazítására irányuló programok támogatását, valamint a helyi szintű támogatásokat. Mindezt a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat is megerősítette (65).

(155)

A fentiekben elemzett vissza nem térítendő és eseti támogatások mindegyike az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében a források támogatásként vagy ahhoz hasonló átadásával, közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősül.

(156)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a vissza nem térítendő támogatásokból attól függetlenül, hogy azokat a kapacitásfelesleg csökkentéséhez, konkrét program keretében, vagy eseti jelleggel nyújtják.

(157)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A szerves bevonatú acéltermékeket gyártó vállalatok éves jelentései alapján ugyanakkor számottevő összegekről van szó.

(158)

Az említett támogatások a vizsgálat az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében jogilag vagy ténylegesen egyedinek minősültek. Egyrészt mert a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság vélelmezte, hogy azokat az ösztönzött acélágazatban csak korlátozott számú acélipari vállalatnak nyújtják, másrészt azért is, ahogyan a támogatást nyújtó hatóságok a támogatás odaítélésénél mérlegelési jogkörüket gyakorolták.

(159)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az exportáló gyártók részére vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(160)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 199–206. pontjában és 35. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott egyes exporttámogatási programok meglétére vonatkozóan. Az alábbiakban a Bizottság elemzése a Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosításra összpontosít. A programot az eredeti vizsgálatban nem egyenlítették ki.

(161)

A Sinosure exporthitel-biztosítási programjának jogalapját a következők képezik:

(162)

A rendelkezésére álló információk alapján és tekintettel a kínai kormány és a Sinosure együttműködésének hiányára, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure az alaprendelet 2. cikke b) pontjának értelmében vett közjogi szerv. Az a következtetés, hogy a Sinosure-t hatáskörrel ruházták fel kormányzati feladatok ellátására, az állami tulajdonnal, a kormányzati ellenőrzésre utaló jelekkel kapcsolatos rendelkezésre álló tényeken, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokon alapul, hogy a kínai kormány továbbra is érdemi ellenőrzést gyakorol a Sinosure tevékenysége felett.

(163)

Több vizsgálat is megerősítette (lásd a gumiabroncsokra és az elektromos kerékpárokra vonatkozó legutóbbi vizsgálatok erre vonatkozó ténymegállapításait) (66), hogy a kormányzat teljes tulajdonosi és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a vállalat felett.

(164)

A Sinosure kizárólagos állami tulajdonban lévő biztosító, amelyet az állam hozott létre és támogat a kínai külgazdasági és külkereskedelmi fejlesztés és együttműködés támogatására. A kormány jogosult a vállalat vezető tisztségviselőinek, valamint felügyelőbizottsági tagjainak kinevezésére és felmentésére.

(165)

A vállalat jegyzett tőkéje az államháztartási költségvetésnek megfelelően az exporthitel-biztosítás kockázatitőke-alapjából származik. Ezenkívül a bevont finompapírra vonatkozó vizsgálatban (67) megállapított módon az állam 2011-ben 20 milliárd RMB összegű tőkeinjekciót hajtott végre a vállalatban.

(166)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány olyan normatív keretrendszert teremtett, amelyet a kínai kormány által kinevezett, illetve felelősségre vonható menedzserek és felügyelőbizottsági tagok kötelesek tiszteletben tartani. Ezért a kínai kormány a normatív keretre támaszkodott annak érdekében, hogy érdemi irányítást gyakorolhasson a Sinosure magatartása felett.

(167)

A kínai kormány és a Sinosure együttműködésének hiánya miatt a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóknak nyújtott biztosítás tekintetében nem tudott olyan konkrét magatartást megállapítani a Sinosure-nél, amelynek alapján a Bizottság meg tudta volna határozni, hogy a Sinosure piaci elvek alapján járt-e el.

(168)

Ezzel összefüggésben a Bizottság azt sem tudta felmérni, hogy a Sinosure által felszámított biztosítási díjak fedezték-e a kárigények költségét és a Sinosure általános költségeit. Említést érdemel azonban, hogy a gumiabroncsokra vonatkozó, a Sinosure részleges együttműködésével végzett utóbbi vizsgálat (68) arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő vállalatok által fizetett biztosítási díjak jóval alacsonyabbak, mint a működési költségek fedezéséhez szükséges minimális díj. Az említett vizsgálat, valamint az azt követően az elektromos kerékpárokra vonatkozóan végzett vizsgálat során a támogatási program által nyújtott gazdasági előny kiszámítása külső referenciaérték: az Amerikai Egyesült Államok Export-Import Bankja által nem pénzügyi intézmények esetében az OECD-országokba irányuló kivitelre alkalmazott biztosítási díjak alapján történt.

(169)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a fent ismertetett jogi keretet a Sinosure kormányzati feladatok ellátásával hajtja végre, és ily módon az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával együtt értelmezett 2. cikke b) pontjának értelmében közjogi szervként jár el. Ezenkívül nem nyílt mód annak igazolására, hogy a Sinosure a rendes piaci viszonyoknak megfelelően jár el és nem nyújt gazdasági előnyt a szerves bevonatú acéltermékek exportáló gyártói számára, vagyis hogy a biztosítást nem a Sinosure működési költségeinek fedezéséhez szükséges minimális díj alatti biztosítási díjak alkalmazásával nyújtja.

(170)

A kérelmező továbbá a kérelemben, valamint a 2018. december 21-i beadványban rámutatott, hogy a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártóinak gazdasági előnyük származik a Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosításból.

(171)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak gazdasági előnyük származik a program keretében nyújtott exporttámogatásból.

(172)

Együttműködés hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(173)

A Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosítás az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel az exportteljesítménytől függ.

(174)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás kiegyenlíthető.

(175)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermék gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok és adópolitikai intézkedések keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben.

(176)

Két konkrét programot: a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások levonására vonatkozó adópolitikai intézkedéseket, valamint a közép-nyugati régiók számára nyújtott adókedvezményeket illetően a Bizottság a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók elégséges együttműködésére tekintettel a támogatás jogalapjával, jellegével, egyediségével, továbbá jogosultsági kritériumaival kapcsolatos ténymegállapításait a kitöltött, ellenőrzött kérdőívekre alapozta, így kiszámíthatta a mintában szereplő egyes vállalatokra vonatkozó támogatási mértéket.

(177)

Nyolc egyéb programot és adópolitikai intézkedést illetően a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság a ténymegállapításait a kérelemben nyújtott bizonyítékokra, az Egyesült Államok hatóságai által a kör keresztmetszetű minőségi hegesztett szénacél csővezetékekre (69), az egyes acélkerekekre (70), a huzalból készült állványpolcokra (71) és az egyes vontatott gyepkezelőkre (72) vonatkozóan végzett szubvencióellenes vizsgálatok eredményeire, valamint a bevont finom papírra vonatkozó saját vizsgálatára alapozta. Említést érdemel, hogy a vizsgált nyolc program közül nyolc nem minősült kiegyenlíthetőnek.

(178)

Megállapítást nyert, hogy a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(179)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag az ösztönzött kategóriába tartozó bizonyos vállalatokra és ágazatokra, például a szerves bevonatú acéltermékeket gyártó ágazatra korlátozzák. Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(180)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 126–136. pontjában, valamint 34. és 35. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy számos kínai acélgyártó, köztük a szerves bevonatú acéltermékek legalább három gyártója továbbra is gazdasági előnyben részesül az eredeti vizsgálatban kiegyenlített közvetlen adótámogatási programok, nevezetesen az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként ösztönzött vállalkozások kedvezményes adószabályai, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások levonására vonatkozó adópolitikai intézkedések révén.

(181)

A kérelmező rámutatott, hogy a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat, valamint a bevont finompapírra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálat mindkét program kiegyenlíthetőségét állapította meg (73). A két vizsgálat ténymegállapításai megerősítették, hogy a programok továbbra is azonos jogalappal működnek, így a programok jogosultsági kritériumaival, gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazással nyújtott gazdasági előnnyel, valamint a programok egyedi jellegével kapcsolatos következtetések változatlanul érvényesek.

(182)

Ezenfelül a legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok (a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálat és az elektromos kerékpárokra vonatkozó vizsgálat) – a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakával való 6, illetve 9 hónapos átfedésre tekintettel – megerősítették, hogy a programok továbbra is változatlan jelleggel működnek (74).

(183)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 176–186. pontjában, valamint 35. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek egyes gyártóinak gazdasági előnye származik további három, az eredeti vizsgálatban nem kiegyenlített kedvezményes jövedelemadó-politikai intézkedésből, nevezetesen a szinergikus erőforrás-felhasználás útján előállított termékek utáni társaságiadó-kedvezményből (a programot legalább egy gyártó igénybe veszi), a földhasználati adó alóli mentességből (a programot legalább két gyártó igénybe veszi), valamint a vasérc adójának csökkentéséből (a programot legalább egy gyártó igénybe veszi). Az erre vonatkozó bizonyítékok a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat ténymegállapításain, valamint a szóban forgó vállalatok auditált beszámolóin alapulnak.

(184)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramokból és adópolitikai intézkedésekből.

(185)

A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(186)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(187)

A programok továbbá az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák.

(188)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az adóprogramok közül egyesek a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

(189)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermék gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek az alábbi két közvetett adó- és behozatalivám-program keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben:

(190)

A vizsgálat ezenkívül a közvetett adókkal összefüggésben egy további regionális programot, valamint több eseti adókedvezményt is kiegyenlített.

(191)

A kínai kormány nem kellő mértékű együttműködése, továbbá amiatt, hogy a mintában szereplő vállalatoknak az eredeti vizsgálatban nem származott gazdasági előnye e programokból, a Bizottság a támogatás jogalapjával, jogosultsági kritériumaival, jellegével és egyediségével kapcsolatos ténymegállapításait a kérelemben nyújtott bizonyítékokra, az Egyesült Államok hatóságai által a bevont famentes papírokra vonatkozóan végzett szubvencióellenes vizsgálat (75) eredményeire, valamint a bevont finom papírra vonatkozó saját vizsgálatára (76) alapozta.

(192)

Megállapítást nyert, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a támogatásban részesülő vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(193)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák. Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(194)

A (189) preambulumbekezdésben említett második program emellett az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében is egyedinek minősült, mivel feltétele volt a belföldön előállított eszközök használata a külföldiekkel szemben, míg a regionális program és az eseti kedvezmények a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében minősültek egyedinek, mivel a jogosultság a támogatást nyújtó hatóság illetékességi területén belül kijelölt egyes területekre és településekre korlátozódott.

(195)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 137–141. pontjában a kérelmező rámutat, hogy a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat ténymegállapításai megerősítették a (189) preambulumbekezdésben megjelölt első program által nyújtott gazdasági előny folytatódását és kiegyenlíthetőségét. Megerősítést nyert továbbá, hogy a program jogalapja nem változott, így a program jogosultsági kritériumaival, gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazással nyújtott gazdasági előnnyel, valamint a program egyedi jellegével kapcsolatos következtetések változatlanul érvényesek (77).

(196)

A melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat arra a következtetésre jutott továbbá, hogy vizsgálati időszakában (2015) a szerves bevonatú acéltermékek legalább egy gyártójának gazdasági előnye származott a programból (78). Mivel a szóban forgó program állóeszköz beszerzéséhez kapcsolódik, az általa nyújtott gazdasági előny az adott eszköz élettartamán keresztül amortizálandó (ahogy ez a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálatban történt). Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó vállalatnak a jelenlegi felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnye származik a támogatásból.

(197)

A kérelem 187–190. pontjában a kérelmező rámutat továbbá, hogy a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyert, hogy ugyanennek a szerves bevonatú acélterméket gyártó vállalatnak a termelése áthelyezésére tekintettel visszatérítették az általa 2006–2009 között megfizetett héa és társasági adó teljes összegét. a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vizsgálat a szóban forgó támogatást nagyberuházáshoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulásnak tekintette, így az abból származó gazdasági előnyt a vállalat állóeszközei átlagos élettartamán keresztül amortizálta. Ebből az a következtetés adódik, hogy a szóban forgó vállalatnak a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnye származott a támogatásból.

(198)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a közvetett adó- és behozatalivám-programokból és -intézkedésekből.

(199)

A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(200)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartja szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását.

(201)

A programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a hozzáférés kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozódik.

(202)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok közül egyesek a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

(203)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói a kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt.

(204)

A felülvizsgálati időszak alatt megvalósult támogatásnyújtás megállapításra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e az érintett országból érkező támogatott behozatal folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, más piacok rendelkezésre állását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(205)

Együttműködés hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen az alaprendelet 28. cikkével összhangban a kérelmező által benyújtott adatok alapján történt.

(206)

A kínai termelési kapacitás számottevően meghaladta az aktuális termelési volument. A Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) szerint a színezett acél termékek termelési kapacitása 2013-ban 40 millió tonnát tett ki (79). 7,5 millió tonnás termelési volumen mellett a kapacitáskihasználás mindössze 20 %-ot ért el. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai gyártók 32,5 millió tonnára becsült szabad kapacitása elegendő ahhoz, hogy támogatott szerves bevonatú acéltermékekkel elárasszák az uniós piacot, amelynek felhasználása 4,5 millió tonna.

(207)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy szerves bevonatú acéltermékeket állítsanak elő az Unióba való exportra.

(208)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai exportjával szemben piacvédelmi intézkedések vannak érvényben Indiában, Malajziában, Pakisztánban, Törökországban és Vietnamban. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(209)

A felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek esetében az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára tonnánként 194–338 EUR összeggel (28–59 %-kal) volt magasabb annál a CIF paritáson számított exportárnál, amelyet Kína alkalmazott az öt fő exportpiacával szemben. Ezenkívül a szerves bevonatú acéltermékek uniós értékesítési ára 211–226 EUR összeggel (31–33 %-kal) magasabb volt annál a CIF paritáson számított exportárnál is, amelyet Kína az Unión kívüli egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott. Kína öt legfontosabb exportpiacára irányuló kivitele a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 48 %-ának felelt meg.

(210)

Következésképpen az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg a szerves bevonatú acéltermékek jelentős volumenű kivitelét irányítanák át a harmadik országokból az uniós piacra.

(211)

A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának kínai támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

(212)

A szerves bevonatú acéltermékek ágazatának támogatása lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy fenntartsák a belső keresletet messze meghaladó szintű termelési kapacitásaikat, a Kínában és világszerte zsugorodó piacok ellenére.

(213)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a szerves bevonatú acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert.

(214)

A felülvizsgálati időszakban szerves bevonatú acélterméket az Unióban 20 ismert gyártó gyártott, amelyek közül néhány kapcsolatban állt egymással. A gyártók közül többen tartoznak valamilyen acélgyártó vállalatcsoporthoz.

(215)

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján a teljes uniós termelés becsült volumene 4 752 003 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(216)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének egy része belső felhasználásra kerül, azaz gyakran egyszerűen (számla nélkül) továbbítják és/vagy transzferárak mellett a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából továbbszállítják. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó lehető legátfogóbb kép kialakításához a Bizottság összegyűjtötte és elemezte a szerves bevonatú acéltermékekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységre vonatkozó adatokat.

(217)

Ahogyan az eredeti vizsgálatban is (annak (462)–(463) preambulumbekezdésében), a Bizottság a jelen vizsgálatban úgy ítélte meg, hogy az olyan gazdasági mutatók, mint a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a tőkebevonási képesség a teljes tevékenységtől függenek, tekintet nélkül arra, hogy a termelés belső felhasználásra vagy szabadpiaci értékesítésre irányul-e. Az uniós piacra vonatkozó értékesítési volument és az értékesítési árakat, valamint a piaci részesedést, a növekedést, továbbá az export volumenét és árat elsősorban a szabadpiacon uralkodó viszonyok, és nem a belső felhasználási tevékenységek határozzák meg. Ennek megfelelően a Bizottság a kármutatókat az uniós gazdasági ágazaton belüli belső felhasználás és kötött értékesítés ismert mértékével kiigazítva elkülönítetten elemezte a belső felhasználást és értékesítést.

(218)

Az uniós felhasználás megállapítása i. az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikákon, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat – a kötött piaci ügyletekkel együttesen számított – értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte az értékesítési volumeneket, amelyeket a mintában szereplő egyes uniós gyártók tekintetében szükség szerint módosított a telephelyükön tett ellenőrző látogatások alapján.

(219)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

(220)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 18 %-kal nőtt.

(221)

A Bizottság a behozatal volumenét és az árakat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikák alapján állapította meg.

(222)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba érkező behozatal az alábbiak szerint alakult:

2. táblázat

(223)

A figyelembe vett időszak alatt csak kis mennyiségben érkezett behozatal Kínából. Kína piaci részesedése kis mértékben ingadozott a figyelembe vett időszak alatt, a felülvizsgálati időszakban 0,1 %-ot tett ki.

(224)

A behozatal az ideiglenes dömpingellenes intézkedések 2012. szeptemberi bevezetése óta alacsony szinten maradt. Ez feltételezhetően a hatályban levő intézkedések eredménye.

(225)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba érkező behozatal árai az alábbiak szerint alakultak:

3. táblázat

(226)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal árai 87 %-kal növekedtek. Észszerűen feltételezhető, hogy e tendencia legalább részben a nyersanyagárak növekedésének tulajdonítható.

(227)

A Bizottság összehasonlította az együttműködő uniós gyártók független uniós piaci vevőknek történő értékesítéskor érvényesített átlagos értékesítési árait a Kínából érkező behozatal átlagáraival. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában megbízható terméktípusonkénti összehasonlításra nem volt mód, így a Kínából érkező behozatal átlagárainak megállapítása a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó összesített behozatali statisztikák alapján történt. Mivel a független importőrök nem működtek együtt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban, a Bizottság a behozatal utáni költségek tekintetében történő kiigazítás mértékére vonatkozóan a kérelemben foglalt becsléseket használta fel.

(228)

Az e módszertan alapján végzett összehasonlításból az derült ki, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai 27,8 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá – az alákínálás mértéke igen hasonló az eredeti vizsgálat során megállapítotthoz.

(229)

Ezenkívül az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export árainak elemzéséből kiderült, hogy Kína több fő exportpiacán az uniós piacra irányuló exportjához hasonló, esetenként annál is alacsonyabb árakon értékesít, ami megerősítette azt a következtetést, hogy a kínai árak jelenlegi szintje az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat árai alá kínál.

(230)

A 4. táblázat a harmadik országokból az Unióba érkező behozatalnak a figyelembe vett időszak alatti alakulását mutatja a behozatalok volumene, piaci részesedése és átlagárai tükrében.

4. táblázat

(231)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, piaci részesedése 14,8 %-ot ért el. A behozatal nagyrészt Indiából és Koreából érkezett, majd sorrendben Törökország és Tajvan következett.

(232)

Összességében a harmadik országokból érkező behozatal átlagára magasabb volt a kínai behozatal átlagáraihoz képest. A harmadik országokból érkező behozatal átlagára évtől függően magasabb vagy alacsonyabb volt az uniós gyártók által az Unióban érvényesített átlagos értékesítési árhoz képest.

(233)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a támogatott behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(234)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a kiegyenlítési hányadok nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatásai alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a kérelmező által benyújtott adatokon alapult, amelyeket a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekkel való egybevetéssel ellenőrzött.

(235)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzésére a teljes mértékben együttműködő négy uniós gyártó szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(236)

mivel a mintában szereplő három vállalat egyikét a kérelmező nem képviseli, a bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 29. cikkében előírt védelme érdekében e rendelet tartomány formájában tünteti fel a 8–13. táblázat adatait.

(237)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása az alábbiaknak megfelelően alakult:

5. táblázat

(238)

A figyelembe vett időszakban visszafogott növekedés volt megfigyelhető a termelési volumenben (+ 8 %) és kapacitásban (+ 5 %), míg a kapacitáskihasználás 2 %-os növekedéssel 89 %-ot ért el.

(239)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat Unión belüli – a kötött piaci ügyletekkel együttesen számított – értékesítése a következőképpen alakult:

6. táblázat

(240)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése 14 %-kal bővült.

(241)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 84,9 %-ra csökkent.

(242)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

(243)

Az uniós gyártók munkaerejének foglalkoztatása és termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt nőtt. E mutatók növekedése a termelés és az értékesítési volumen általános növekedését tükrözi.

(244)

Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült előnyre szert tennie az uniós piac növekedéséből annak ellenére, hogy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással súlyosabban érintett létesítmények továbbra is a felépülés fázisában vannak. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindvégig megőrizte jelentős piaci részesedését.

(245)

A 3. szakaszban bemutatott módon a jelentős szintű támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott. Figyelmet érdemel, hogy a kínai gyártók jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak, valamint az, hogy uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is instabil.

(246)

mivel a Kínából érkező támogatott behozatal volumene sokkal alacsonyabb volt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítési hányad nagysága az eredeti vizsgálathoz viszonyítva lényegesen mérsékeltebb hatással volt az uniós gazdasági ágazatra.

(247)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

(248)

Az uniós gyártók a figyelembe vett időszakban növelték készletüket. Ez a mutató azonban nem tekinthető különösebben lényegesnek az uniós gyártók gazdasági helyzetének értékelése szempontjából. A szerves bevonatú acéltermékek ugyanis általában rendelésre készülnek. Mindenesetre a készletek a felülvizsgálati időszak történt teljes értékesítésnek csak mintegy 2 %-át tették ki.

(249)

A független uniós vevőknek történő értékesítések átlagos értékesítési egységárai és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos termelési egységköltsége a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

(250)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak sikerült 11 %-kal emelnie az értékesítési árait. A 2014–2015 közötti, majd 2015–2016 közötti árcsökkenést követően az árak 2016–2017 között ismét emelkedtek. Az árak csökkenése, majd emelkedése szorosan kapcsolódik a nyersanyagárak változásaihoz.

(251)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi.

(252)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem volt veszteséges. A jövedelmezőség javulása egyértelműen összefüggött azzal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint értékesítési árait az eredeti intézkedések bevezetését követő években. Ennek ellenére a jövedelmezőség elmaradt az eredeti vizsgálatban megfelelőnek és fenntarthatónak tekintett 6,7 %-os nyereségcéltól.

11. táblázat

(253)

A figyelembe vett időszak alatt a pénzforgalom alakulása főként az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségének alakulását tükrözi.

(254)

A figyelembe vett időszak alatt az erősen tőkeintenzív uniós gazdasági ágazat rendszeresen hajtott végre a meglévő gyártóberendezések optimalizálására és korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Emellett jelentős beruházásokra került sor a környezetvédelemre és a fokozott biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében. Egyes beruházások az adott vállalattól függően a költségcsökkentésre, az energiafelhasználás optimalizálására és/vagy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással érintett létesítmények átalakítására irányultak.

(255)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt szorosan követte a jövedelmezőség tendenciáját.

(256)

Az intézkedések bevezetése óta a tőkebevonási képesség javult.

(257)

Az átlagos bérszint a figyelembe vett időszakban kis mértékben emelkedett, ennek mértéke azonban nem érte el a termelési egységköltség növekedését.

(258)

A kár elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen javult a figyelembe vett időszakban. A végleges kiegyenlítő intézkedések 2013. márciusi bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy lassan, de biztosan felépüljön a támogatásnyújtás káros hatásai alól. Azt, hogy az uniós gazdasági ágazatnak számottevő előnye származott az intézkedésekből, szemlélteti többek között az uniós termelési és értékesítési volumen növekedése, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének pozitív értéke, a termelési egységköltségnél általában magasabb értékesítési árszint, a munkaerőköltségek minimális emelkedése, valamint a jövedelmezőség jelentős javulása.

(259)

Az uniós gazdasági ágazat azonban annak ellenére, hogy nagyrészt felépült a korábbi kár hatásai alól és látszólag jó úton halad afelé, hogy hosszú távon tovább javítsa a helyzetét, a nyereségcéltól elmaradó, korlátozott jövedelmezősége miatt továbbra is instabil helyzetben van.

(260)

A fenti 4.6. szakaszban bemutatott módon az uniós gazdasági ágazat nagyrészt felépült a Kínából érkező támogatott behozatal miatt elszenvedett korábbi kár hatásai alól. Ennek ellenére ez a szakasz megvizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana-e az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete, és ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne-e.

(261)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén drasztikus növekedés várható a Kínából érkező behozatal volumenében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálati időszak alatt a behozatal volumene meghaladta a 702 000 tonnát, míg a felülvizsgálati időszak alatt mindössze 6 338 tonnát ért el.

(262)

Kína nyilvánvaló kapacitásfelesleggel rendelkezik az acélgyártásban (80). A kérelmező a Plantfacts adatbázisból származó adatokat nyújtott be, amelyek szerint Kína a szerves bevonatú acéltermék gyártásához 7 millió tonnás, vagyis a szerves bevonatú acéltermékek látszólagos kínai felhasználásának több mint négyszeresét elérő kapacitással rendelkezik. Ez óvatos becslésnek tűnik. A kérelmező ugyanis a 2013. évre vonatkozóan részletes információkat nyújtott be, amelyek szerint a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) közleménye az említett évben közel 40 millió tonnában állapította meg Kína gyártókapacitását a színezett bevont acéltermékek ágazatában.

(263)

Bár az Unióba irányuló kínai exportvolumen az eredeti intézkedések bevezetését követően csökkent, a kínai gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben állítják elő, amelynek több mint 80 %-át exportálják. Az Acélipari Világszövetség által közzétett adatok szerint Kína 2013–2014 között évente több mint 8 millió tonna szerves bevonatú acélterméket állított elő. A panaszt támogató vállalatok egyike a Kínai Kohászati Információs és Szabványügyi Kutatóintézet, valamint a Kína Nemzetközi Kereskedelem Előmozdításával Foglalkozó Tanácsának Kohászati Testülete által kiadott Kínai Kohászati Hírlevélből származó adatokat közölt, amelyek arra utalnak, hogy Kína 2015–2017 között is évente mintegy 8 millió tonna szerves bevonatú acélterméket állított elő. E kérelmező ugyanezen beadványa szerint a 2015–2017 közötti időszakban a szerves bevonatú acéltermékek látszólagos felhasználása Kínában 1–1,8 millió tonnát tett ki évente.

(264)

Bármilyen fontosak is azonban az exportpiacok a kínai ipar számára, Kína egyre több nehézséggel szembesül az e piacokhoz való hozzáférés során. 2016–2018 között olyan országok vezettek be a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékeket érintő piacvédelmi intézkedéseket, mint India, Malajzia, Vietnam vagy Törökország. Az Egyesült Államok 2018 januárja óta 25 %-os tarifát alkalmaz a származási országok széles köréből, többek között a Kínából származó acéltermékre, ezen belül a szerves bevonatú acéltermékekre (81).

(265)

Az Unió a szerves bevonatú acéltermékek legnagyobb piacai sorában Ázsia, valamint Észak- és Közép-Amerika piacai után következik.

(266)

A kínai adatbázis alapján megállapítható, hogy Kína a közelmúltban jelentős volumenben exportált olcsón az Unión kívüli országokba. 2017-ben az Unióba irányuló kínai export FOB paritáson számított árai 10,5 %-kal voltak magasabbak, mint a Koreába, a vizsgált termék tekintetében Kína elsődleges exportpiacára irányuló export árai. A felülvizsgálati időszak alatt az Unión kívüli országokba exportált volumen meghaladta az uniós gazdasági ágazat teljes termelését, valamint az Unió látszólagos felhasználását is. Az uniós piac árképzés terén meglévő vonzereje (a termék vámmentes), valamint a látszólagos felhasználás növekedése miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök várhatóan jelentős mennyiségű szerves bevonatú acélterméket irányítanak át a jövedelmezőbb uniós piacra. Ezt a következtetést nem befolyásolja az, hogy az Unió a közelmúltban egyes acéltermékekre vonatkozóan védintézkedéseket vezetett be. A vámkontingens szerinti behozatali volumeneket olyan szinten állapították meg, amelyek jelentős mennyiségű szerves bevonatú acéltermék exportját tehetik lehetővé Kína számára.

(267)

Ezenkívül a 4.3.2. szakaszban leírtaknak megfelelően az Uniós piacra érkező kínai behozatal jelentős mértékben az uniós gyártók árai alá kínált a felülvizsgálati időszak, ami különösen a kiegyenlítő vámok hatása nélkül igaz.

(268)

A szerves bevonatú acéltermékek piacát kiélezett árverseny jellemzi, mivel a verseny alapját elsősorban az ár jelenti. Az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt potenciális nyomást tovább fokozza az, hogy a kérelem szerint az értékesítések általában viszonylag nagy mennyiségre vonatkoznak. Ha az olcsó, támogatott behozatalt jelentős mennyiségben értékesítik az uniós piacon, az uniós gyártók nagy értékesítési volumentől esnek el. Az uniós gyártók tőkebevonási, illetve beruházási képessége romolhat, ha jövedelmezőségük tovább csökken, vagy negatívvá válik.

(269)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(270)

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő támogatási intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és a felhasználók érdekeinek – felmérésén alapult.

(271)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tekintette ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben támogatási intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi támogatási intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékelje.

(272)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a támogatás folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére le lehet-e vonni azt a következtetést, hogy az Uniónak nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket.

(273)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana az alacsonyabb értékesítési volumen és értékesítési árak tekintetében, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések folytatódása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, amelyen egyenlő versenyfeltételek érvényesek.

(274)

A hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(275)

A fenti (18) preambulumbekezdésben említett módon e vizsgálat során a Bizottság kilenc ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(276)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat az importőrök nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt esetleges negatív hatása nem lenne aránytalan.

(277)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok, így megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(278)

A vizsgálat során a Bizottság mintegy hatvan ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. A felhasználók egyike sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(279)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban tíz felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet. A vizsgálat a felhasználók nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének felhasználókra gyakorolt esetleges hatása nem lenne aránytalan.

(280)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna őket. Sőt, a kérelmező arra vonatkozó bizonyítékot nyújtott be, hogy a kulcsfelhasználók a jövedelmezőségük javulását tapasztalták a felülvizsgálati időszak alatt. A kérelem szerint a hatályban levő intézkedések nincsenek jelentős hatással a felhasználókra és a fogyasztókra, mivel a szerves bevonatú acéltermékek a feldolgozóipari termékek költségének csak elhanyagolható részét teszik ki (pl. egy mosógép előállítási költségéből 0,42 EUR összeget, vagy egy üres gyárépület megépítésére irányuló beruházás 0,4 %-át).

(281)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(282)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellen.

(283)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 18. cikke szerint a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(284)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazását kérheti. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (82). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(285)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (83) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(286)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,