Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0316

A Bizottság (EU) 2019/316 rendelete (2019. február 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet módosításáról

C/2019/1310

HL L 51I., 2019.2.22, p. 1–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/316/oj

22.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 51/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/316 RENDELETE

(2019. február 21.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének (2) közzétételét követően,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint a Tanács ugyanakkor meghatározhatja azokat a támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A Tanács az (EU) 2015/1588 rendelet alapján, a Szerződés 109. cikkének megfelelően úgy határozott, hogy a csekély összegű támogatás az említett támogatási kategóriák közé sorolható. Ezek alapján a csekély összegű támogatás – mint egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget nem meghaladó támogatás – úgy tekinthető, mint amely nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek, ezért a bejelentési eljárás nem vonatkozik rá. A tagállamokat azonban emlékeztetni kell arra, hogy ugyan a csekély összegű támogatás nem minősül állami támogatásnak, az ilyen támogatás sem vonhatja maga után az uniós jog megsértését.

(2)

A Bizottság több rendeletet is elfogadott már a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások szabályozásáról, amelyek közül a legutóbbi az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (3) volt.

(3)

Az 1408/2013/EU rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében és figyelembe véve a csekély összegű támogatások felhasználásának a tagállamokban tapasztalható változatosságát, helyénvaló kiigazítani az abban meghatározott egyes feltételeket. Indokolt az egy és ugyanazon vállalkozásnak egy adott hároméves időszakban nyújtható támogatás maximális összegét 20 000 EUR-ra, a nemzeti korlátot pedig az éves mezőgazdasági termelés 1,25 %-ára növelni.

(4)

Figyelembe véve, hogy egyes tagállamokban fokozott szükség van a csekély összegű támogatások alkalmazására, a belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges további feltételek mellett helyénvaló lehetővé tenni az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtható támogatás maximális összegének 25 000 EUR-ra, a nemzeti korlátnak pedig az éves mezőgazdasági termelés 1,5 %-ára történő felemelését. Az 1408/2013/EU rendelet alkalmazásának a kezdeti évek során szerzett tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a csekély összegű támogatásoknak egy bizonyos termékágazatban való koncentrációja a verseny és a kereskedelem torzulásához vezethet. Ezért a magasabb egyedi felső határ és nemzeti korlát előfeltételeként egy olyan ágazati korlátot kell alkalmazni, amely megakadályozza, hogy a tagállamok bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban a csekély összegű támogatások teljes halmozott összegének több mint 50 %-át olyan intézkedésekhez használják fel, amelyek előnyeiben csak egy meghatározott termékágazat részesül. Az ágazati korlátnak biztosítania kell, hogy az 1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzulásával.

(5)

A tagállamok jelenleg szabadon dönthetnek arról, hogy vezetnek-e nemzeti központi nyilvántartást annak ellenőrzésére, hogy sem a csekély összegű támogatásra vonatkozó egyedi felső határt, sem a nemzeti korlátot nem lépik túl. A magasabb szintű egyedi felső határt és nemzeti korlátot választó tagállamokban azonban szükséges lenne a központi nyilvántartás alkalmazása, mivel a szóban forgó lehetőség igénybevételének előfeltétele az ágazati korlát, amely pedig az odaítélt támogatás még szorosabb nyomon követését kívánja meg. Ezért az ilyen tagállamok számára kötelezően elő kell írni egy központi nyilvántartás létrehozását és fenntartását annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen az összes csekély összegű támogatás és meg lehessen győződni arról, hogy sem az egyedi felső határt, sem a nemzeti vagy ágazati korlátot nem lépik túl.

(6)

A bruttó támogatási egyenértéknek a hitelek és a kezességvállalások tekintetében történő kiszámítására vonatkozó kritériumokat a csekély összegű támogatások megemelt felső határainak megfelelően ki kell igazítani.

(7)

Figyelemmel a csekély összegű támogatás felhasználása iránt megnövekedett igényre, valamint arra, hogy a jelenlegi felső határok indokolatlanul korlátozó jellegűek, az 1408/2013/EU rendeletet a hatályvesztés időpontja, azaz 2020. december 31. előtt módosítani kell. Így az e rendelet hatálybalépése és az 1408/2013/EU rendelet alkalmazási időszakának vége közötti időtartam meglehetősen rövid lenne. Ezért az eljárás gazdaságossága, valamint a jogfolytonosság és a jogbiztonság érdekében az 1408/2013/EU rendelet alkalmazási időszakát célszerű 2027. december 31-ig meghosszabbítani.

(8)

Az 1408/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1408/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   E rendelet alkalmazásában »termékágazat«: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 1. cikke (2) bekezdésének a)–w) pontjában szereplő ágazat.

(4)   E rendelet alkalmazásában »ágazati korlát«: egy meghatározott termékágazatban megvalósított támogatási intézkedésekhez felhasználható maximális halmozott támogatási összeg, amely a csekély összegű támogatásra vonatkozóan a II. mellékletben tagállamonként meghatározott maximális érték 50 %-ának felel meg.”;

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)."

2.

a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1)   Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)   Bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t.

(3)   A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összege tagállamonként nem haladhatja meg az I. mellékletben meghatározott nemzeti korlátot.

(3a)   A (2) és a (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nem haladhatja meg a 25 000 EUR-t, és hogy a bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatás teljes halmozott összege nem haladhatja meg a II. mellékletben meghatározott nemzeti korlátot, az alábbi feltételek mellett:

a)

a meghatározott termékágazatban bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott támogatások teljes halmozott összege nem haladhatja meg a 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott ágazati korlátot;

b)

az adott tagállam a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egy nemzeti központi nyilvántartást.

(4)   A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5)   A csekély összegű támogatás tekintetében a (2), a (3) és a (3a) bekezdésben meghatározott felső határ, valamint nemzeti és ágazati korlát a csekély összegű támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandó, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6)   A csekély összegű támogatás tekintetében a (2), a (3) és a (3a) bekezdésben meghatározott felső határ, valamint nemzeti és ágazati korlát esetében a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást a támogatás odaítélésének időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7)   Amennyiben egy új csekély összegű támogatás nyújtása a (2), a (3) és a (3a) bekezdésben meghatározott felső határ, illetve nemzeti vagy ágazati korlát túllépését eredményezi, e rendelet nem alkalmazható egyik új támogatásra sem.

(8)   Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely újabb – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt, illetve a nemzeti vagy az ágazati korlátot. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9)   Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell adni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjüknek – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.”;

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 3. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések esetében legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 100 000 EUR és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 50 000 EUR és lejárati ideje tíz év, vagy a 3. cikk (3a) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések esetében a hitel összege 125 000 EUR és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 62 500 EUR és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy amennyiben azt öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a csekély összegű támogatásra vonatkozóan a 3. cikk (2) vagy (3a) bekezdésében meghatározott felső határok arányos részeként kell kiszámítani; vagy”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg vonatkozó felső határát.”;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az intézkedés egy és ugyanazon vállalkozásnak csupán az adott csekély összeg vonatkozó felső határáig nyújt tőkét.”;

d)

a (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 3. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 150 000 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 75 000 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év, vagy a 3. cikk (3a) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 187 500 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 93 750 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy azt öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a csekély összegű támogatásra vonatkozóan a 3. cikk (2) vagy (3a) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy”;

4.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A 3. cikk (3a) bekezdése szerinti támogatást nyújtó valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell a csekély összegű támogatások központi nyilvántartásával, amely teljeskörűen tartalmazza a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ és a 3. cikk (3) és (3a) bekezdésében említett nemzeti, illetve ágazati korlát alatt marad, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.”;

5.

a 8. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2027. december 31-ig kell alkalmazni.”;

6.

A melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2)  HL C 425., 2018.11.26., 2. o.

(3)  A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összegének a 3. cikk (3) bekezdésében említett felső határa tagállamonként

(EUR)

Tagállam

A csekély összegű támogatás maximális összege (1)

Belgium

106 269 708

Bulgária

53 020 042

Csehország

61 865 750

Dánia

141 464 625

Németország

732 848 458

Észtország

11 375 375

Írország

98 460 375

Görögország

134 272 042

Spanyolország

592 962 542

Franciaország

932 709 458

Horvátország

28 920 958

Olaszország

700 419 125

Ciprus

8 934 792

Lettország

16 853 708

Litvánia

34 649 958

Luxemburg

5 474 083

Magyarország

99 582 208

Málta

1 603 917

Hollandia

352 512 625

Ausztria

89 745 208

Lengyelország

295 932 125

Portugália

87 570 583

Románia

215 447 583

Szlovénia

15 523 667

Szlovákia

29 947 167

Finnország

55 693 958

Svédország

79 184 750

Egyesült Királyság

394 587 292

II. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összegének a 3. cikk (3a) bekezdésében említett felső határa tagállamonként

(EUR)

Tagállam

A csekély összegű támogatás maximális összege (2)

Belgium

127 523 650

Bulgária

63 624 050

Csehország

74 238 900

Dánia

169 757 550

Németország

879 418 150

Észtország

13 650 450

Írország

118 152 450

Görögország

161 126 450

Spanyolország

711 555 050

Franciaország

1 119 251 350

Horvátország

34 705 150

Olaszország

840 502 950

Ciprus

10 721 750

Lettország

20 224 450

Litvánia

41 579 950

Luxemburg

6 568 900

Magyarország

119 498 650

Málta

1 924 700

Hollandia

423 015 150

Ausztria

107 694 250

Lengyelország

355 118 550

Portugália

105 084 700

Románia

258 537 100

Szlovénia

18 628 400

Szlovákia

35 936 600

Finnország

66 832 750

Svédország

95 021 700

Egyesült Királyság

473 504 750 ”


(1)  A maximális összegek az egyes tagállamok esetében az éves mezőgazdasági termelés 2012 és 2017 közötti időszakban mért három legmagasabb értékének átlaga alapján kerülnek kiszámításra. Ez a számítási módszer biztosítja, hogy valamennyi tagállam egyenlő bánásmódban részesüljön, és hogy a nemzeti átlagértékek egyike se legyen alacsonyabb a 2014 és 2020 közötti időszakra korábban megállapított maximális összegeknél.

(2)  A maximális összegek az egyes tagállamok esetében az éves mezőgazdasági termelés 2012–2017 közötti időszakban mért három legmagasabb értékének átlaga alapján kerülnek kiszámításra. Ez a számítási módszer biztosítja, hogy valamennyi tagállam egyenlő bánásmódban részesüljön, és hogy a nemzeti átlagértékek egyike se legyen alacsonyabb a 2014–2020 közötti időszakra korábban megállapított maximális összegeknél.


Top