„14. cikk

Az első főtanácsnok megválasztása

„(4)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt kell közzétenni, amely tartalmazza a keresetlevél nyilvántartásba való bejegyzésének napját, a felek nevét vagy adott esetben az azt helyettesítő betűkombinációt, a felperes kérelmeit, valamint a felhozott jogalapok és főbb érvek megjelölését.

(5)   A jelen eljárási szabályzat III. címe szerinti esetekben az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közlemény tartalmazza az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtásának napját, továbbá a kérdést előterjesztő bíróság, az alapeljárásban részt vevő felek neve vagy adott esetben az azt helyettesítő betűkombináció és a Bíróságnak feltett kérdések megjelölését.”

„(3)   Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve annak a kérdést előterjesztő bíróságnak a nyelve, amely a Bírósághoz fordult. Az alapeljárásban részt vevő fél kellően megalapozott kérelmére, valamint az alapeljárásban részt vevő másik fél és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás szóbeli szakaszában engedélyezhető a 36. cikkben említett más nyelv használata. Megadása esetén az e más nyelv használatát lehetővé tévő engedély az alapokmány 23. cikke szerinti valamennyi érdekeltre vonatkozik.”

„(5)   Azok az EGT‐megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság engedélyt kapnak arra, hogy az eljárás nyelvétől eltérő, a 36. cikkben említett más nyelvet használjanak, ha előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, illetve ha a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.”

„(6)   Azok a harmadik államok, amelyek az alapokmány 23. cikke negyedik bekezdésének megfelelően előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, engedélyt kapnak arra, hogy az eljárás nyelvétől eltérő, a 36. cikkben említett más nyelvet használjanak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.”

„(1)   A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az eljárás írásbeli szakasza során benyújtott eljárási iratokat lefordítsák az eljárás nyelvére, adott esetben pedig a 36. cikkben említett más nyelvre.

(2)   A hivatalvezető gondoskodik arról is, hogy biztosított legyen a tárgyaláson elhangzottaknak az eljárás nyelvére, valamint a 36. cikkben említett, a tárgyaláson részt vevő felek által használt vagy a tárgyalás megfelelő lefolytatásához szükségesnek ítélt más nyelvekre történő tolmácsolása.”

„(2)   A Bíróság ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság kérelmére, az alapeljárásban részt vevő fél kérelmére vagy hivatalból névtelenséget biztosíthat a jogvita által érintett egy vagy több személynek, illetve szervezetnek.”

„(4)   E dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a hivatalvezető az érintett fél számára ezek benyújtására észszerű határidőt állapít meg. Ha az érintett fél az előírt határidőn belül elmulasztja e dokumentumok benyújtását, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően az elnök határoz arról, hogy ezen alakiságok be nem tartása miatt a keresetlevél vagy a beadvány alaki okból elfogadhatatlan‐e. Ha szükségesnek ítéli, az elnök e kérdést a Bíróság elé utalhatja.”

„(3)   Ha a keresetlevél nem felel meg az e cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a fent említett iratok benyújtására észszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes a hiánypótlást elmulasztja, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően az elnök határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan‐e. Ha szükségesnek ítéli, az elnök e kérdést a Bíróság elé utalhatja.”

„(1)   A beavatkozási kérelmet, az e kérelemre vonatkozó írásbeli vagy szóbeli észrevételek esetleges előterjesztése érdekében, kézbesítik a felek részére.

(2)   Ha a kérelmet az alapokmány 40. cikkének első bekezdése alapján terjesztik elő, az elnök határozatban engedi meg a beavatkozást, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, kivéve ha a felek az (1) bekezdés szerinti kézbesítést követő tíz napon belül olyan titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat jelöltek meg, amelyeknek a beavatkozó féllel való közlése megítélésük szerint nekik sérelmet okozna. Ez esetben az elnök a beavatkozási kérelemről az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel határoz, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, adott esetben az e közlésből kizárt titkos vagy bizalmas iratok, illetve dokumentumok kivételével.

(3)   Ha a kérelmet az alapokmány 40. cikkének második bekezdése alapján terjesztik elő, az elnök a beavatkozási kérelemről az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel határoz, vagy azt a Bíróság elé utalja. Ha a beavatkozási kérelemnek helyt adnak, a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, adott esetben az e közlésből kizárt titkos vagy bizalmas iratok, illetve dokumentumok kivételével.

(4)   Ha a kérelmet az alapokmány 40. cikkének harmadik bekezdése alapján terjesztik elő, az elnök határozatban engedi meg a beavatkozást, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, kivéve ha a felek az (1) bekezdés szerinti kézbesítést követő tíz napon belül a beavatkozási kérelemre vonatkozó észrevételeket terjesztettek elő, vagy ha ugyanezen a határidőn belül olyan titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat jelöltek meg, amelyeknek a beavatkozó féllel való közlése megítélésük szerint nekik sérelmet okozna. Ez esetben az elnök a beavatkozási kérelemről az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel határoz, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, adott esetben az e közlésből kizárt titkos vagy bizalmas iratok, illetve dokumentumok kivételével.”

„159a. cikk

Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek és keresetek

Ha a jelen fejezet szerinti kérelem vagy kereset egészben vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan, a Bíróság azt az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.”

„(1)   A fellebbezés a Bíróság vagy a Törvényszék Hivatalához benyújtott kérelemmel történik. Ha a fellebbezési kérelmet a Törvényszék Hivatalához nyújtják be, azt haladéktalanul meg kell küldeni a Bíróság Hivatalának.

(2)   A fellebbezésről való értesülését követően a Törvényszék Hivatala haladéktalanul megküldi a Bíróság Hivatalának az elsőfokú eljárás iratanyagát, adott esetben pedig a fellebbezési tanács előtti eljárás azon iratanyagát, amelyet a Törvényszék eljárási szabályzatában foglalt, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések alapján megküldtek a Törvényszék részére.”

„(4)   Ha a fellebbezés nem felel meg e cikk (1)–(3) bekezdésének, a hivatalvezető a hiánypótlásra észszerű határidőt állapít meg a fellebbező számára. Ha a fellebbező az előírt határidőn belül a hiánypótlást elmulasztja, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően az elnök határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan‐e. Ha szükségesnek ítéli, az elnök e kérdést a Bíróság elé utalhatja.”

„(2)   A jelen eljárási szabályzat 168. cikkének (4) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint az elnök vagy a Bíróság megállapította, hogy a fellebbezés – az e cikkben említett alaki követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.”

„(1)   Az elnök, a tanácskozásokon részt vevő bírák és a hivatalvezető által aláírt véleményt nyilvános ülésen hirdetik ki.

(2)   A véleményt kézbesítik valamennyi tagállam, valamint a 196. cikk (1) bekezdésében említett intézmények részére.”

„(2)   A kérelmet és mellékleteit – az esettől függően – az Európai Tanács vagy a Tanács részére kézbesítik, amely e kézbesítéstől számított tíznapos, meg nem hosszabbítható határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit. Az 51. cikk nem alkalmazható e határidőre.”