EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019D1325

A Bizottság (EU) 2019/1325 végrehajtási határozata (2019. május 27.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2019) 3816. számú dokumentummal történt)

C/2019/3816

HL L 206., 2019.8.6, p. 21–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2019/1325/oj

6.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/21


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1325 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. május 27.)

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérés engedélyezéséről

(az értesítés a C(2019) 3816. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2007/863/EK határozata (2) engedélyezte az Egyesült Királyság számára a 91/676/EGK irányelv alapján eltérés alkalmazását Észak-Írország vonatkozásában, lehetővé téve a legalább 80 %-ban gyepterületből álló észak-írországi gazdaságokban a szerves trágya alkalmazását bizonyos feltételek mellett, évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogénnek megfelelő mennyiségben.

(2)

A Bizottság 2011/128/EU határozata (3)2014. december 31-ig meghosszabbította az említett eltérés hatályát, majd az (EU) 2015/346 bizottsági végrehajtási határozat (4) hasonló eltérést engedélyezett 2018. december 31-ig.

(3)

Az (EU) 2015/346 végrehajtási határozat révén megadott eltérés 2018-ban 478 gazdaságot érintett, ami hozzávetőleg az összes gazdaság 1,9 %-ának, illetve Észak-Írország nettó mezőgazdasági összterülete 4 %-ának felel meg.

(4)

2019. február 20-án az Egyesült Királyság a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz Észak-Írország vonatkozásában.

(5)

A 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság Észak-Írország teljes területén alkalmaz cselekvési programot.

(6)

A 2012 és 2015 közötti időszakban a 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek készült bizottsági jelentés (5) szerint Észak-Írországban a felszín alatti vizekben az ellenőrző állomások 98,2 %-ánál jelentettek 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, és az állomások 1,2 %-a esetében 50 mg/l-nél magasabb átlagos nitrátkoncentrációt. A felszíni vizek tekintetében valamennyi megfigyelőállomásról 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt jelentettek.

(7)

A 2008–2011-es időszak és a 2012–2015-ös időszak között a gazdaságok száma Észak-Írországban 2 %-os emelkedést mutat, de a mezőgazdasági összterület nem változott. Míg a szarvasmarhafélék száma változatlan maradt, a juhok, sertések és baromfik száma 2, 18, illetve 14 %-kal emelkedett 2008–2011-es időszak és a 2012–2015-ös időszak között. A szerves trágyából származó átlagos nitrogénkijuttatás 2012–2015 között 98 kg/ha volt, vagyis a 2008–2011 közötti időszakhoz viszonyítva 1,2 %-kal nőtt. Az átlagos foszfortöbblet 2012 és 2015 között 11,4 kg/ha volt, vagyis a 2008 és 2011 közötti időszakhoz viszonyítva 16 %-kal csökkent. A felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya átlagos mennyisége a 2008–2011 közötti időszakhoz viszonyítva hektáronként 4,1 %-kal nőtt 2012–2015 között. A felhasznált foszfortartalmú műtrágya átlagos mennyisége a 2008–2011 közötti időszakhoz viszonyítva hektáronként 26 %-kal nőtt 2012–2015 között. Azonban a felhasznált foszfortartalmú műtrágya átlagos mennyisége a 2012–2015 közötti időszakban még így is 40 %-kal elmaradt a szóban forgó műtrágya 2004–2007 közötti átlagos felhasználásától.

(8)

Észak-Írországban a mezőgazdasági területek 93 %-át gyepterület fedi. A legelőgazdaságokban a földterület 42 %-át külterjes módon művelik, ahol a telepítési sűrűség kevesebb, mint 1 számosállategység/ha, a műtrágyabevitel pedig alacsony; a földterület 4 %-át agrár-környezetvédelmi programok keretében művelik, és csupán 25 %-on folytatnak intenzívebb gazdálkodást, ahol a telepítési sűrűség eléri legalább a 2 számosállategység/ha értéket. A mezőgazdasági területek 4 %-át fedik szántóföldi kultúrák. A gyepterületeken felhasznált műtrágya átlagos mennyisége hektáronként 76 kg nitrogénnek és 5 kg foszfornak felel meg.

(9)

Észak-Írországot jelentős csapadékmennyiség és túlnyomórészt alacsony vízelvezető-képességű talaj jellemzi. A gyenge vízelvezetés következtében Észak-Írországban a talaj nagy része viszonylag magas denitrifikációs potenciállal rendelkezik, csökkentve a talaj nitrátkoncentrációját és ezáltal a kimosódásra hajlamos nitrát mennyiségét.

(10)

Az évek során egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető észak-írországi éghajlati viszonyok kedveznek a gyep hosszú vegetációs időszakának, ami a keleti partokon 270 napot, a központi síkságon pedig mintegy 260 napot tesz ki egy évben.

(11)

Az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja harmadik albekezdésének megfelelően benyújtott kérelem vizsgálata alapján, továbbá a 2019-es észak-írországi tápanyag-gazdálkodási cselekvési programra vonatkozó rendeletek (Nutrients Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2019) (6) fényében, valamint a 2007/863/EK határozatban és az (EU) 2015/346 végrehajtási határozatban előírt eltérések kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság kérelmében Észak-Írország vonatkozásában javasolt mennyiségű, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatása, ami 250 kg nitrogénterhelésnek felel meg, nem érinti hátrányosan a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését, amennyiben az e határozatban megállapított feltételeknek eleget tesznek.

(12)

Az Egyesült Királyság által benyújtott igazoló dokumentumok szerint a javasolt évenkénti és hektáronkénti 250 kg, szerves trágyából származó nitrogén kijuttatása a legalább 80 %-ban gyepterületből álló gazdaságokban a hosszú vegetációs időszak és a nagy nitrogénfelvételű növénykultúrák objektív kritériuma alapján indokolt.

(13)

Az (EU) 2015/346 végrehajtási határozat hatálya 2018. december 31-én lejárt. Annak érdekében, hogy az érintett mezőgazdasági termelők továbbra is igénybe vehessék az eltérést, helyénvaló elfogadni ezt a határozatot.

(14)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint a környezetre vélhetően hatást gyakorló további szakpolitikák és tevékenységek alakítását. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformatikai adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Egyesült Királyság az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során adott esetben használja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság a 4–10. cikkben rögzített feltételekkel engedélyezi az Egyesült Királyság 2019. február 19-i levelében Észak-Írország vonatkozásában kért eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdése második albekezdésének első mondatában előírtnál nagyobb mennyiségű, szerves trágyából származó nitrogén kijuttatását.

2. cikk

Hatály

Az 1. cikkben engedélyezett eltérés azokra a legelőgazdaságokra vonatkozik, amelyek számára az 5. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület;

b)   „legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amelynek trágyázásra alkalmas mezőgazdasági területe legalább 80 %-ban gyep;

c)   „legeltetett állatállomány”: szarvasmarhák (a hízóborjak kivételével), juhok, szarvasok, kecskék és lovak;

d)   „parcella”: a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja;

e)   „trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának előzetes kiszámítása;

f)   „trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg.

4. cikk

Engedély iránti kérelmek

(1)   A legelőgazdaságot irányító mezőgazdasági termelők évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó szerves trágya kijuttatására irányuló éves engedély iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy a legelőgazdaságot irányító mezőgazdasági termelő aláveti magát a 9. cikkben előírt valamennyi ellenőrzésnek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelemben a kérelmező írásbeli kötelezettséget vállal a 6. és 7. cikkben előírt feltételeknek való megfelelésre.

5. cikk

Az engedélyek megadása

A hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó szerves trágya éves mennyiségének kijuttatására vonatkozó engedélyeket a 6. és 7. cikkben meghatározott feltételekkel lehet megadni.

6. cikk

A szerves trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei

(1)   A legelőgazdaság területén a földekre a legeltetett állatállománytól származó szerves trágyával kijuttatott nitrogén éves mennyisége – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – nem haladhatja meg a hektáronkénti 250 kg-ot, figyelemmel a (2)–(8) bekezdés szerinti feltételekre.

(2)   A teljes kijuttatott nitrogénmennyiség nem haladhatja meg sem az adott növénykultúra várható tápanyagigényét, sem a legelőgazdaságra alkalmazandó legmagasabb nitrogén-kijuttatási szintre vonatkozóan a 2019-es észak-írországi tápanyag-gazdálkodási cselekvési programra vonatkozó rendeletekben (Nutrients Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2019) előírt mennyiséget, figyelembe véve a talajból származó utánpótlást is.

(3)   Minden legelőgazdaságra vonatkozóan trágyázási tervet kell készíteni és vezetni. A trágyázási tervben ismertetni kell a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves és egyéb trágyák tervezett kijuttatását. A trágyázási tervnek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a)

vetésforgóterv, amelyben meghatározásra kerülnek a következők:

a gyeppel borított parcellák kiterjedése,

a gyeptől eltérő növénykultúrával fedett parcellák kiterjedése,

az egyes parcellák elhelyezkedését bemutató vázlatos térkép;

b)

a legelőgazdaság állatállományának egyedszáma;

c)

az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a rendelkezésre álló trágyatároló űrtartalmának ismertetését;

d)

a legelőgazdaságban keletkező trágya nitrogén- és foszfortartalmának számítása;

e)

a legelőgazdaságból elszállított vagy a legelőgazdaságba beszállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

f)

a növénykultúrák előre látható nitrogén- és foszforigénye parcellánként;

g)

a talaj nitrogén- és foszfortartalmával kapcsolatos talajvizsgálati eredmények, ha rendelkezésre állnak;

h)

az alkalmazandó trágya jellege;

i)

a szerves trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

j)

a műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként.

Az éves trágyázási tervnek minden naptári év március 1-jére rendelkezésre kell állnia a legelőgazdaságban. A tervet a legelőgazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani.

(4)   Minden egyes legelőgazdaságra vonatkozóan trágyázási nyilvántartást kell készíteni és vezetni, amely tartalmazza a nitrogén- és foszforkijuttatással, valamint a szennyezett víz kezelésével kapcsolatos információkat. A trágyázási nyilvántartást az egyes naptári évekre vonatkozóan a következő naptári év március 31-ig be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(5)   Minden legelőgazdaságban rendszeres talajmintavételt és talajelemzéseket kell végezni a nitrogén és a foszfor tekintetében.

A mintavételt és az elemzéseket legalább négyévente kell elvégezni minden, a legelőgazdaságnak a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén.

A gazdaság területének legalább minden öt hektárja tekintetében szükség van elemzésre.

A talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeinek rendelkezésre kell állniuk a legelőgazdaságban.

(6)   Az őszi időszakban az őszi gyepművelés előtt tilos kijuttatni szerves trágyát.

(7)   Minden legelőgazdaság mezőgazdasági termelőjének gondoskodnia kell arról, hogy a 2019-es észak-írországi tápanyag-gazdálkodási cselekvési programra vonatkozó rendeletekben (Nutrients Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2019) meghatározott módszertan szerint kiszámított foszformérleg ne haladja meg hektáronként és évente a 10 kg foszfortöbbletet.

(8)   A gazdaságban előállított hígtrágya legalább 50 %-át az adott év június 15-ig fel kell használni. Az adott év június 15-e után csak alacsony kibocsátású hígtrágyaterítő berendezéseket szabad használni hígtrágya kijuttatásához.

7. cikk

A föld művelésére vonatkozó feltételek

(1)   Az időszakos gyepterületeket tavasszal fel kell szántani.

(2)   Bármilyen talajtípusú gyep felszántását követően magas nitrogénigényű növénykultúrát kell telepíteni.

(3)   A vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. A vetésforgó azonban tartalmazhat lóherét olyan gyepterületek esetében, amelyek 50 %-nál kisebb arányban teremnek lóherét, továbbá fűvel alávetett hüvelyeseket.

8. cikk

Nyomon követés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a következőket feltüntető térképek készüljenek:

a)

az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok százalékos aránya az egyes körzetekben;

b)

az engedélyek hatálya alá tartozó állatállomány százalékos aránya az egyes körzetekben;

c)

az engedélyek hatálya alá tartozó mezőgazdasági földterület százalékos aránya az egyes körzetekben;

d)

helyi földhasználat.

Ezeket a térképeket minden évben naprakésszé kell tenni.

(2)   Az illetékes hatóságoknak nyomon kell követniük a talaj, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek állapotát, és adatokat kell szolgáltatniuk a Bizottság számára a talajnedvesség nitrogén- és foszforkoncentrációjáról, a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmáról, valamint a felszín alatti és a felszíni vizek nitrátkoncentrációjáról az eltérés lehetőségével élő területeken és azokon kívül. A nyomon követést a mezőgazdasági földterületek és a mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területek szintjén kell végezni. A nyomon követés helyszíneinek reprezentatívnak kell lenniük a fő talajtípusok, a művelés intenzitásának szintje, a jellemző trágyázási gyakorlatok és a főbb növénykultúrák tekintetében.

(3)   Az illetékes hatóságoknak fokozottan nyomon kell követniük a leginkább veszélyeztetett víztestek közelében lévő mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területeken lévő vizek állapotát.

(4)   Az illetékes hatóságoknak az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságokban felméréseket kell végezniük a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és a mezőgazdasági gyakorlatokról.

(5)   A 6. cikk (5) bekezdésében említett tápanyagelemzések, illetve az e cikk (2) bekezdésében említett nyomon követések során gyűjtött adatok és információk felhasználásával modellalapú számításokat kell végezni a nitrogén- és a foszforveszteség nagyságrendjéről az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságokban.

9. cikk

Ellenőrzések és vizsgálatok

(1)   Az illetékes hatóságok a 6. és a 7. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése érdekében valamennyi engedélykérelem tekintetében adminisztratív ellenőrzéseket végeznek. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.

(2)   Az illetékes hatóságok összeállítják az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok kockázatelemzésen alapuló, megfelelő gyakoriságú helyszíni ellenőrzéseinek programját, figyelembe véve az előző évek ellenőrzési eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó jogszabályok betartására vonatkozó, szúrópróbaszerű általános ellenőrzések eredményeit és minden egyéb olyan információt, amely a 6. és a 7. cikkben meghatározott feltételek be nem tartására utalhat.

(3)   A 6. és a 7. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése céljából az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 5 %-ában szántóföldi ellenőrzéseket kell végezni.

(4)   Amennyiben valamely évben egy engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a 6. és a 7. cikkben meghatározott feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedélyre jogosultak köréből.

(5)   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján megadott engedélyek feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

10. cikk

Jelentéstétel

Az illetékes hatóságok minden év június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben szerepelniük kell a következő információknak:

a)

a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően minden körzet esetében az engedély hatálya alá tartozó gazdaságok, állatállomány és mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek;

b)

a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően a felszín alatti és a felszíni vizek állapotának nyomon követéséből származó, a nitrátkoncentrációra vonatkozó adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat;

c)

a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területeken a talajnedvesség nitrogén- és foszforkoncentrációjára és a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei;

d)

a 8. cikk (3) bekezdésében említett, a víz fokozott nyomon követéséből származó adatok összegzése és értékelése;

e)

a 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó felmérések eredményei;

f)

a 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságokban a nitrát- és a foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei;

g)

a 9. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett adminisztratív és szántóföldi ellenőrzések eredményei alapján az engedélyezési feltételeknek való megfelelés értékelése;

h)

az állatállomány egyedszámának és a szerves trágya mennyiségének alakulása valamennyi állománykategóriában Észak-Írország egészére és az eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságokra vonatkozóan;

i)

az engedélyek hatálya alá tartozó észak-írországi legelőgazdaságok és az engedélyek hatálya alá nem tartozó észak-írországi legelőgazdaságok ellenőrzéseinek összehasonlító elemzése.

A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. A szükséges adatok gyűjtéséhez az illetékes hatóságoknak megfelelő esetben használniuk kell az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és kontrollrendszer keretében előállított adatokat.

11. cikk

Alkalmazási időszak

Ez a határozat 2022. december 31-én hatályát veszti.

12. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 27-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2007/863/EK határozata (2007. december 14.) az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 337., 2007.12.21., 122. o.).

(3)  A Bizottság 2011/128/EU határozata (2011. február 24.) az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2007/863/EK határozat módosításáról (HL L 51., 2011.2.25., 21. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2015/346 végrehajtási határozata (2015. február 9.) az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 60., 2015.3.4., 42. o.).

(5)  A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2018. május 4.) a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések alapján a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (COM(2018) 257 final).

(6)  SR 2019 No 81.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).


Top