MELLÉKLET

A nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet (ME WMDFZ) létrehozásához vezető bizalomépítési folyamatot támogató projekt

I.   Projektcélok

A javasolt projektnek a következő négy átfogó célja lesz:

1)	egy azzal kapcsolatos jelentős kutatási hiányosság pótlása, hogy hogyan alakult az ME WMDFZ kérdése az 1995 és 2015 közötti időszak óta, beleértve a jelenlegi és a jövőbeli kilátások tekintetében levont tanulságokat is;

2)	elemzési kapacitás kiépítése a regionális biztonsági kérdésekkel és az övezettel kapcsolatos új gondolkodásmód támogatása érdekében, beleértve a nukleáris fegyverektől mentes más regionális övezetek létrehozásából levont tanulságokat is;

3)	az e témában való előrelépés mikéntjével kapcsolatos elképzelések összegyűjtése és új javaslatok kidolgozása, valamint

4)

szakértők és döntéshozók közötti, regionális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos inkluzív párbeszéd ösztönzése, többek között az ME WMDFZ révén, amely a maga részéről hozzájárulhat a folyamatban lévő többoldalú folyamatokhoz, többek között az NPT-hez és az ENSZ éves konferenciájának keretében az ME WMDFZ létrehozására irányuló erőfeszítésekhez.

Az első célt illetően, az ME WMDFZ kérdésének összetettsége, az eddigi előrelépés hiánya, valamint a régión belüli és kívüli korlátozott politikai akarat az elmúlt években a kérdéssel kapcsolatos szakpolitikai és kutatási érdeklődés csökkenéséhez vezettek. Jelentős mennyiségű kutatási anyag létezik a kezdeményezés eredetéről és – az 1995. évi felülvizsgálati konferencia előkészítése és megtartása kapcsán – a kezdeményezés előmozdítása érdekében tett erőfeszítésekről. Többek között az 1995. évi NPT-konferencia folyamatban lévő szóbeli visszaemlékezési programjának keretében átfogó módon foglalkoztak az NPT ugyanazon évben történt, határozatlan időre szóló meghosszabbításával és a Közel-Keletről szóló, a meghosszabbítással kapcsolatos konszenzust lehetővé tevő határozattal.

Ugyanakkor lényegesen kevesebb dokumentum és kutatás áll rendelkezésre a 2010 és 2015 közötti időszakról. Jóllehet ebben az időszakban számos jelentős diplomáciai kezdeményezésre került sor az övezet vonatkozásában. Míg néhány tudós és szakértő a kérdés konkrét elemeinek feltérképezésére összpontosított, a kezdeményezés néhány szorgalmazója pedig egy lehetséges megállapodásra irányuló mintaszövegek kidolgozására törekedett, az 1996 és 2015 közötti időszakot illetően nem áll rendelkezésre hiteles empirikus beszámoló az ME WMDFZ-re vonatkozó elképzelés előmozdítására irányuló erőfeszítésekről. Ilyen dokumentáció hiányában fennáll annak a kockázata, hogy fontos részletek és tények, valamint az érintett szereplők véleménye és a jövőbeli erőfeszítések tekintetében irányadó tanulságok fognak elveszni. Ez akadályozni fogja a témával kapcsolatos jövőbeli kutatási, illetve szakpolitikai erőfeszítéseket. A javasolt UNIDIR-projekt pótolni fogja ezt a hiányosságot.

A második célt illetően, e projekt keretében támogatást kap majd a tömegpusztító fegyverek miatt a Közel-Keleten jelentkező fenyegetéssel, a regionális biztonsági együttműködéssel és kimondottan a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos folyamatos kutatás és szakértői figyelem. Erre egy olyan időszakban kerül majd sor, amikor e kérdések tekintetében égető szükség van új és hosszú távú gondolkodásmódra és elképzelésekre. Azáltal, hogy feltérképezik a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos, az elmúlt két évtizedre visszanyúló következetesen visszatérő, újonnan megjelenő vagy feledésbe merült témákat és elképzeléseket, a projekt hozzá fog járulni az e kérdéssel kapcsolatos ismeretekhez és e kérdés megértéshez. A nukleáris, illetve tömegpusztító fegyverektől mentes egyéb övezetekkel kapcsolatos újabb keletű szakirodalomból merítve, a projekt keretében felmérhetők a közel-keleti régió viszonylatában fennálló közös vonások és/vagy sajátosságok. Ennek eredménye egyrészt a témák és az elképzelések átfogó tárháza lesz, amely hozzájárul a megújított fellépéshez, valamint az ezen anyagokhoz hozzáféréssel rendelkező elemzők és szakértők kibővített hálózata.

A harmadik célt illetően, a tömegpusztító fegyverek és a biztonság szélesebb körű regionális összefüggésében ez a projekt azzal fog hozzájárulni az ME WMDFZ jövőbeli mérlegeléséhez, hogy dokumentálásra kerülnek azok a kérdések és megközelítések, amelyekkel a két évtized során létrejött többféle kezdeményezés összefüggésében foglalkoztak. A régióbeli szakértők inkluzív szerepvállalása révén a projekt keretében azonosításra kerülnek majd egyrészt azok a kérdések és elképzelések, amelyekről a kutatók, a résztvevők és a szakértői megfigyelők úgy vélik, hogy alkalmasak lehetnek további feltérképezésre, másrészt pedig ugyanígy azok a kérdések is, amelyek rendezése a legnehezebbnek bizonyult. Egy ilyen gyakorlat átfogó alapot biztosíthat a döntéshozók számára annak megvizsgálásához és felméréséhez, hogy mik a kilátásai annak, hogy a jelenlegi dinamikus stratégiai környezetben előrelépést lehessen elérni a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetéssel kapcsolatos regionális biztonsági együttműködés terén. E gyakorlat keretében támogatható továbbá a regionális biztonsági kérdésekkel, többek között az ME WMDFZ-zel kapcsolatos jövőbeli tárgyalásokat célzó kapacitásépítés.

Végezetül és főként, a negyedik célt illetően, ez a projekt elő fogja segíteni az arra irányuló konkrét elképzelésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatos inkluzív nem hivatalos szakértői párbeszédet, hogy javuljon a regionális biztonság és a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetések kezelése a közel-keleti régió országai és azok külső partnerei körében. Ennek során e projekt elő fogja mozdítani a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik kérdéseivel foglalkozó, félhivatalos és hivatalos jövőbeli párbeszéd lényegi alapjait. Konkrétan a projekt diszkrét keretet fog kínálni a vonatkozó kérdések széles körének megvizsgálásához, valamint olyan új perspektívák feltérképezéséhez és kialakításához, amelyek utat nyithatnak a jövőbeli előrelépéshez, és egy lehetséges jövőbeli párbeszédet elősegítő környezet támogatásához és az ahhoz való hozzájáruláshoz. Ennek során jelentős érdemi hozzájárulást és elképzeléseket is fog biztosítani az ME WMDFZ-zel kapcsolatos ENSZ-konferencia számára, továbbá hozzá fog járulni az azon szakértők széles körét érintő bizalomépítéshez, akik részt vehetnek ezen a konferencián, illetve egyéb megfelelő fórumokon.

II.   A projekt leírása

1.   Célok és célközönség

Ennek a projektnek – a fentiekben említettek szerint – négy célja van:

—	azon erőfeszítések tényszerű leírása, amelyek 1995 és 2015 között egy ME WMDFZ létrehozására irányultak, amely leírás fontos hiányt pótol a kutatási szakirodalomban és azonosítja a jövőbeli erőfeszítések tekintetében irányadó tanulságokat.

—

azon legfontosabb kérdések, lehetőségek, akadályok és elképzelések azonosítása, amelyek a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet mérlegelése szempontjából napjainkban relevánsak, valamint a regionális biztonsági együttműködés fokozását célzó erőfeszítések azonosítása, ezzel információkat szolgáltatva az övezet érdemi és folyamatbeli aspektusai tekintetében, valamint feltérképezve a lehetséges további lépéseket egy változó stratégiai környezet összefüggésében.

—

párbeszéd a régióbeli kutatók, döntéshozók és tudományos dolgozók tágabb közösségével az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos nézőpontjuk és véleményük megismerése érdekében, és ennek során azon személyek számának és sokféleségének bővítése, akik részt vesznek az ME WMDFZ régóta fennálló kérdése tekintetében a párbeszéd és az előrelépés kilátásainak a feltérképezésében a tömegpusztító fegyvereket és a biztonságot érintő tágabb regionális kérdések, továbbá a nukleáris fegyverektől mentes regionális övezetekkel kapcsolatos egyéb tapasztalatok összefüggésében.

—	az e szakértők közötti párbeszéd elősegítése olyan hálózatépítés, kommunikáció és szerepvállalás ösztönzése érdekében, amely hozzájárulhat a regionális biztonságra, a fegyverzetellenőrzésre, a non-proliferációra és a leszerelésre irányuló jövőbeli regionális erőfeszítésekhez.

A projektnek három, egymást átfedő célközönsége van:

—

a nemzetközi béke és a fegyverzetellenőrzés kérdésével foglalkozó kutatók, különösen azok, akik a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek non-proliferációjára és leszerelésére, illetve ezek hordozórendszereire, továbbá a regionális biztonságra vagy a Közel-Kelettel kapcsolatos biztonsági kérdésekre összpontosítanak. Különös hangsúly helyeződik majd a tudósok azon új nemzedékére, amely nagyobb figyelmet fordít a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi és regionális kérdésekre a szíriai konfliktus, az Irán nukleáris programját és más régióbeli nukleáris képességeket övező megosztottság, a technológiai fejlemények és az új fegyverzeti képességek, a legfontosabb nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti feszült politikai kapcsolatok, valamint a nukleáris leszerelés további lépéseit illetően egyes nukleáris fegyverekkel rendelkező és nem rendelkező államok közötti vita miatt. Egy tekintélyes angol nyelvű beszámoló azokról az erőfeszítésekről, amelyek a 1996 és 2015 közötti időszakban egy ME WMDFZ létrehozására irányultak, fontos forrást és tudástárat képezne a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdések széles körének a mérlegeléséhez, többek között a nukleáris fegyverektől mentes övezetek, valamint a kifejezetten a Közel-Keletet érintő kérdések tekintetében.

—

a fegyverzetellenőrzési, nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó döntéshozók. Ez magában foglal regionális és nemzetközi kapcsolódású, valamint különféle fórumokon – így az NPT 2020. évi felülvizsgálati konferenciáján – tevékeny személyeket. Tekintettel arra, hogy a 2015. évi NPT-konferencián nem sikerült megállapodni záródokumentumról, és hogy az NPT-re többszörös nyomás nehezedik, számos állam – a nukleáris leszereléssel kapcsolatos álláspontjától függetlenül – döntő fontosságúnak tartja, hogy ez a találkozó megegyezéses eredménnyel záruljon. Az ME WMDFZ terén való előrelépést kritikus tényezőnek tekintik a felülvizsgálati konferencia eredményével kapcsolatos kilátások szempontjából.

—

olyan közel-keleti tudósok és gyakorlati szakemberek, akik arra törekszenek, hogy nyomon kövessék és megértsék a régió, annak tagországai és azok lakossága gyorsan változó dinamikáját, a változékony szövetségek és képességek által a regionális biztonságra gyakorolt hatásokat, valamint a jelenlegi és jövőbeli feszültségek és konfliktusok megelőzésének és mérséklésének kilátásait.

2.   Időkeret

Ez a projekt várhatóan 2019 második felében kezdődik és 36 hónapig tart. A tervek szerint 2022 tavaszán ér véget, és addig minden publikáció közzétételére sor fog kerülni. A projekt végső eredményét képező szöveg és a pénzügyi jelentések 2022 végére készülnek majd el.

3.   Tevékenységek, eredmények és módszerek

Ez a projekt három szakaszra oszlik. A konkrét események és az ütemezés szükség szerint és a legfontosabb fejleményekre figyelemmel adaptálhatók. A projekttel kapcsolatos dokumentumok, megállapítások és elképzelések megosztásra kerülnek majd az ENSZ Titkárságával és a résztvevőkkel, ezzel is támogatva ezen, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által szervezett éves konferenciák előkészítését. A három szakasz a következő:

I. szakasz:

A projekt első szakasza a projekt és a szakértői hálózatok létrehozására, a tájékoztatásra és a kommunikációra, valamint a feltérképezendő kérdések és témák meghatározására fog összpontosítani. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak: — a releváns szakértők és intézmények kezdeti regionális hálózatának létrehozása a projekt számára; — az ME WMDFZ-vel kapcsolatos különféle kezdeményezésekben közreműködő releváns személyekkel való kapcsolat felvételének és e személyek meghallgatásának megkezdése; — az ME WMDFZ-vel kapcsolatos szakirodalom áttekintése és releváns dokumentumok összegyűjtése az NPT 1995. évi felülvizsgálati konferenciájától a 2015. évi NPT-konferencia lezárultáig tartó időszak vonatkozásában. Szintén felülvizsgálat tárgyát képezi majd a nukleáris fegyverektől mentes egyéb övezetekkel és/vagy kezdeményezésekkel, valamint a közel-keleti biztonsági együttműködési tapasztalatokkal kapcsolatos, releváns, tágabb szakpolitikai kutatás. A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak: — a projekt referenciacsoportjának első ülése; — kísérő rendezvény a Közgyűlés Első Bizottságának 2019. októberi ülése alkalmával releváns regionális szakértők és intézmények részvételével a projekt bemutatása, a kiindulási témák ismertetése, valamint a feltérképezendő kulcsfontosságú kiemelt területek megvitatása céljából; — a kulcsfontosságú események időrendje, valamint azon témák, kérdések és viták vázlata, amelyek a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet kérdésével kapcsolatban ebben a régióban folytatott megbeszélések hátteréül szolgálnak. A tájékozódás megkönnyítése érdekében ez a felülvizsgálat tartalomjegyzéket fog tartalmazni és a legfontosabb megállapítások kiemelésével szakaszokra fog tagolódni. Ezeket az anyagokat meg lehetne osztani a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezettel kapcsolatos, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által 2019-ben összehívandó konferencia résztvevőivel és az ott jelen lévő megfigyelőkkel; — Vallettában (Málta) 2019 decemberében szervezendő szakmai találkozó a projekt regionális hálózatának 15–20 tagja, valamint a projekt referenciacsoportjának tagjai részvételével az ENSZ konferenciával, a lehetséges következő lépésekkel és újonnan felmerülő kérdésekkel kapcsolatos olyan naprakész információk megosztása érdekében, amelyeket a projekt keretében figyelembe kívánnak venni és/vagy a konferencia eredményeként módosítani kívánnak.

II. szakasz:

A projekt második szakasza a régióbeli releváns személyekkel, szakértőkkel, tudományos és szakpolitikai kutatókkal, valamint intézetekkel való párbeszédre fog összpontosítani, az I. szakaszban azonosított kérdésekkel és témákkal kapcsolatos véleményük és nézőpontjuk megismerése, valamint azon erőfeszítések leírásának validálása céljából, amelyek 1995 és 2015 között egy tömegpusztító fegyverektől mentes övezet létrehozására irányultak. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak: — legfeljebb 50, személyes meghallgatás olyan, a régión belülről és kívülről származó személyekkel, akik 1995 óta közreműködnek az ME WMDFZ létrehozására irányuló megbeszélésekben és/vagy kutatásban (a régióban tartott találkozók révén, releváns nemzetközi találkozók vagy konferenciák alkalmával, Skype-on és/vagy telefonon); — a releváns szakértők (maximum 25) legfeljebb hat, szűkebb körű, kutatóintézetek által szervezett találkozója a régióban a következő célokból: a) a leíró beszámoló tervezeteinek validálása és pontosítása, a legfontosabb tényeket és dátumokat is beleértve; b) az övezet tekintetében való előrelépés kiemelt kérdéseivel, akadályaival, kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos nézőpontok megismerése, valamint c) az azonosított akadályok és kihívások leküzdését lehetővé tevő lehetséges módszerek feltérképezése annak érdekében, hogy némi előrelépést lehessen tenni az ME WMDFZ, valamint a közel-keleti regionális biztonsági kérdések terén. A tervek szerint a találkozókra Egyiptomban (Kairó); Jordániában (Amman), Iránban (Teherán); Libanonban (Bejrút) és Kuwaitban fog sor kerülni. A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak: — az UNIDIR által a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezettel kapcsolatos kezdeményezésről készített jelentés teljes tervezete; — az UNIDIR által a kulcsfontosságú kérdésekről és akadályokról összeállított áttekintés, amely a kutatói és szakértői megbeszélések során azonosított lehetséges további lépésekre vonatkozó jelenlegi és/vagy jövőbeli kezdeményezésekkel és nézőpontokkal kapcsolatos elképzeléseket tartalmaz; — a projekt referenciacsoportjának második ülése a projekt vonatkozásában tett előrelépés áttekintése és értékelése, valamint az UNIDIR által a kulcsfontosságú kérdésekről összeállított áttekintés validálása céljából; — az NPT 2020. évi felülvizsgálati konferenciája alkalmával szervezett különrendezvény; — az ENSZ New York-i székhelyén 2020-ban szervezett találkozó a projekttel kapcsolatos releváns naprakész információknak és megállapításoknak az ENSZ-tagállamokkal és más releváns érdekelt felekkel való megismertetése céljából; — szakmai találkozó Akabában (Jordánia) az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által szervezett konferencia folyamatában az addig elért eredmények ismertetése, valamint olyan kiemelt területek mérlegelése érdekében, amelyekkel a későbbi találkozókon esetleg foglalkozni lehet.

III. szakasz:

A projekt záró szakasza a leíró beszámoló véglegesítéséből fog állni, hogy azt az UNIDIR közzétehesse. Ebben az időszakban, valamint építve a II. szakaszban végzett átfogó áttekintésre és elemzésekre, a projekt keretében két záró szakmai találkozó összehívására fog sor kerülni különböző érdekelt felek részvételével, hogy megvizsgálják a további lépésekkel kapcsolatos lehetőségek és ajánlások összefoglalóját. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak: — olyan további tájékoztatók közzététele, amelyek ismertetik a fokozott – többek között az ME WMDFZ révén megvalósuló – regionális biztonsági együttműködés kilátásai szempontjából potenciálisan ígéretesként azonosított lehetőségeket és nézőpontokat, valamint a döntéshozókat célzó releváns megfontolásokat; — indító rendezvények (panelismertető és viták) Genfben, Brüsszelben és Washingtonban az UNIDIR leíró beszámolójának és megállapításainak ismertebbé tétele érdekében; — két szakmai találkozó, amelyeken a szakértők és a tisztviselők személyes minőségükben vesznek részt; a találkozók megszervezésére a 2020. évi felülvizsgálati konferencia eredményére és az ME WMDFZ-ről tartott ENSZ-konferenciákon folytatott releváns megbeszélésekre figyelemmel fog sor kerülni. A lehetséges helyszínek Kairó (Egyiptom) és Róma (Olaszország). A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak: — az ME WMDFZ-zel kapcsolatos leíró beszámoló, amely szabadon elérhető az UNIDIR honlapján, és amely fontos időrendeket, mellékleteket és adatokat tartalmaz; — legfeljebb öt tájékoztató az ME WMDFZ-zel kapcsolatos specifikus szempontokról, lehetőségekről és nézőpontokról; — az ME WMDFZ-re vonatkozó nézőpontokat, véleményeket és terveket felvázoló két összefoglaló a szakmai találkozókról, a releváns tisztviselőkkel, hatóságokkal és multilaterális folyamatokkal való megosztásuk céljából.

E projekt során több módszer kombinációját fogják alkalmazni, ideértve a szakirodalom összehasonlító áttekintését és elemzését, a nyílt forrású dokumentumok gyűjtését és elemzését, valamint a szóbeli meghallgatásokat. Az utóbbi standard kutatási eljárásokat fog követni, többek között kérni fogják a meghallgatott személy írásos beleegyezését a meghallgatás rögzítésébe, beleértve minden írásbeli beszámolónak vagy összefoglalónak a meghallgatott személlyel történő áttekintését a ténybeli helytállóság ellenőrzése céljából, továbbá standard meghallgatási protokoll alapján a szóbeli meghallgatásokról készült felvételek vagy beszámolók terjesztésének a meghallgatott személy kifejezett beleegyezéséhez kötését. Ellenőrizni fogják a nyílt forrású és szóbeli beszámolók és adatok ténybeli helytállóságát.

Az e projekt keretében sorra kerülő minden találkozó tekintetében követni kell a Chatham House szabályait.

A projekthez kapcsolódó minden anyagot – köztük a nyílt forrású és a szóbeli anyagokat – az UNIDIR digitálisan archiválni fogja és egy meghatározott időtartamon keresztül meg fogja őrizni. Az UNIDIR stilisztikai útmutatóit és minőségbiztosítási eljárásait minden kiadványra alkalmazni kell, beleértve a kézirat-tervezetek külső szakértői értékelését is.

4.   A projekt résztvevői

E projekt élén a projektvezető fog állni, akinek rendelkeznie kell a szükséges ismeretekkel és tapasztalattal a régiót és az ott található tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket illetően. A projektvezetőnek széles körű hálózat fog a rendelkezésére állni, és nagy tekintélynek fog örvendeni a régióban. A projektvezető az UNIDIR igazgatójának fog jelentést tenni, koordinálni fogja a projektcsapatot, vezetni fogja a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos, 1995 óta zajló folyamatról szóló leíró beszámoló elkészítését, valamint irányítani és vezetni fogja a szakértők és a korábbi tisztviselők bevonásának, valamint az övezetet érintő múltbeli erőfeszítésekre és jelenlegi kilátásokra vonatkozó nézőpontok összeállításának a folyamatát.

Teljes munkaidős projektmenedzser és kutató felvételére fog sor kerülni, akiknek feladata lesz a vonatkozó szakirodalom áttekintésének, a dokumentumok összegyűjtésének és a szóbeli meghallgatások folyamatának a vezetése és lebonyolítása. A projektmenedzsernek a) valamely vonatkozó területen (Közel-Kelet, nemzetközi biztonság és/vagy a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdések) megszerzett felsőfokú végzettséggel, a Közel-Kelet kiváló ismeretével, releváns nyelvtudással és bizonyítható publikációs előzményekkel kell rendelkeznie; b) bizonyíthatóan magas szintű, pártatlan és felelősségteljes kutatási múlttal és kiváló interperszonális készségekkel kell bírnia, továbbá c) vezető szerepet fog játszani a jelentésben szereplő kérdésekre és további lépésekre vonatkozó nézőpontokról szóló összefoglaló jelentések elkészítésében.

A projektvezető, a projektmenedzser és a kutató számára egy félmunkaidőben (50 %) dolgozó vezető munkatárs fog iránymutatást, segítséget és tanácsot nyújtani, aki hozzá fog járulni a leíró beszámoló összeállításához és megszövegezéséhez is. A vezető munkatársnak átfogó ismeretekkel és széles körű tapasztalatokkal kell rendelkeznie a közel-keleti régiót, valamint az ME WMDFZ létrehozására irányuló erőfeszítéseket illetően.

Négy-öt személyből álló referenciacsoport fog létrejönni e projekt vonatkozásában, hogy tanácsot és iránymutatást nyújtsanak projekt részére, felülvizsgálják a publikációk tervezeteit, segítsenek kapcsolatokat kialakítani a releváns szakértőkkel és intézetekkel, valamint hogy részt vegyenek a régióban szervezett találkozókon és szakértői párbeszédekben. Ezen személyek kiválasztása az ME WMDFZ-vel kapcsolatos kezdeményezésekre vonatkozó szakértelmük és ismereteik alapján, részvételük pedig személyes minőségükben fog történni. A projekttel kapcsolatos tevékenységekben való részvételük tekintetében utazási költségtérítésben és napidíjban, valamint kis összegű tiszteletdíjban fognak részesülni.

Tekintettel az e projekt tekintetében előrelátható jelentős mértékű utazásra, valamint a szakértők széles körű és sokszínű hálózatával való kapcsolattartásra, e projekthez felvételre kerül majd egy csoportasszisztens, aki adminisztratív és logisztikai támogatást fog nyújtani, többek között a régióba és a régión belül való utazáshoz, a találkozók megszervezéséhez, valamint az ENSZ vállalati erőforrás programja (Umoja) keretében lebonyolítandó pénzügyi és adminisztratív folyamatokhoz. A csoportasszisztens ideális esetben beszélt szintű arab nyelvtudással rendelkezik.

Egy projektgyakornok fogja részmunkaidőben (50 %) segíteni a projektet a dokumentumgyűjtés és -áttekintés, a tényellenőrzés, a releváns adattáblázatok/listák létrehozása és az archiválás terén.

III.   A projekt irányítása és felügyelete

Erre a projektre az UNIDIR égisze alatt fog sor kerülni. Az UNIDIR egy autonóm intézet az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében: 1980-ban hozták létre abból a célból, hogy független kutatást végezzen a leszerelésre és a kapcsolódó, különösen a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekre vonatkozóan. Genfben található, nemzetközi hírnévvel és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdésekben hosszú múltra visszatekintő szakértelemmel rendelkezik, beleértve egy, a leszerelési folyamatokra – többek között az NPT-re és a világ nukleáris fegyverektől mentes övezeteire – vonatkozó jelentős intézményi adatbázist és archívumot, továbbá kiemelkedő publikációs tevékenységet folytat – minden kiadványa nyilvánosan elérhető és online díjmentesen hozzáférhető.

Az UNIDIR feladatainak egyik fontos eleme a különböző szakértők közötti informális párbeszéd megszervezése és segítése a leszerelési kérdésekről, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdésektől kezdve az új és az újonnan megjelenő fegyvertechnológiákig. Az UNIDIR ezért széles körű, tevékenységeihez kiaknázható hálózattal rendelkezik, és tapasztalatra tett szert találkozók Genfben és máshol való megszervezésében, továbbá összefoglaló jelentések készítésében és utókövetésben.

Az UNIDIR-t egy kuratórium irányítja, amely egyben a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testület szerepét is betölti, és amelynek az UNIDIR igazgatója beszámol. A kuratóriumot a világ minden részéről származó szakértők sokszínű csoportja alkotja, akik személyes minőségükben vesznek részt a munkájában, és évente kétszer ülnek össze, hogy áttekintsék az UNIDIR érdemi és pénzügyi tevékenységeit. A kuratórium évente jelentésben számol be munkájáról az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának. Az UNIDIR igazgatója felelős az UNIDIR szervezetéért, irányításáért és igazgatásáért, beleértve annak érdemi kutatási eredményeit, valamint pénzügyi és adminisztratív folyamatait is.

Bár az UNIDIR autonóm szervezet, az ENSZ pénzügyi szabályait és szabályzatait alkalmazza, pénzügyeit pedig az ENSZ könyvvizsgálói testülete vizsgálja. Minden projekttel kapcsolatos finanszírozás igazgatása és kezelése az Umoján keresztül történik, és azt negyedévente ellenőrzésnek vetik alá. Az UNIDIR legalább évente és legfeljebb negyedévente beszámol az érintett donoroknak az egyes projektek tekintetében tett előrelépésről és a pénzügyekről, az adott donor kérésének megfelelően.