9.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/8

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja, hogy a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetésével az uniós halászat egészében fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján, amely tervek egyszer megújíthatók.

(3)

A kirakodási kötelezettség végrehajtásának bizonyos rugalmas mechanizmusok révén történő megkönnyítése érdekében az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) visszadobási tervet hozott létre egyes nyílt tengeri fajoknak az északnyugati vizeken történő halászatára vonatkozóan.

(4)

Belgium, Franciaország, Írország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekekkel bír az északnyugati vizeken. Az északnyugati vizek regionális tanácsadó testületével és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően az említett tagállamok 2017. május 31-én közös ajánlást nyújtottak be a Bizottság számára.

(5)

Az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség alóli mentesség az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint olyan fajokra állapítható meg, amelyek vonatkozásában a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek (a továbbiakban: túlélési arányon alapuló mentességek).

(6)

A közös ajánlás – bizonyos feltételek érvényesülése mellett – túlélési arányon alapuló mentességet javasol 2019-re és 2020-ra az ICES VIIe és VIIf alterületen gyűrűs szákkal folytatott, kvótákkal nem szabályozott célfajokra irányuló halászat keretében fogott makrélára és heringre. A kért mentesség indoklására benyújtott tagállami bizonyítékokat a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) megvizsgálta. Úgy ítélte meg, hogy a javasolt mentesség indoklására felsorakoztatott bizonyítékok hasonlóak az eddigi visszadobási tervben meghatározott egyéb mentességek igazolására benyújtott és a HTMGB által megvizsgált bizonyítékokhoz. Mentesség állapítható meg ezenkívül az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség alól az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerint egyes fajokra akkor, ha tudományosan igazolt, hogy a szelektivitás növelése csak nagyon nehezen valósítható meg, illetve ha a nem szándékos fogások kezelése aránytalan költségekkel járna (de minimis kivételek).

(7)

A közös ajánlás de minimis kivételt javasol az ICES Vb, VI és VII körzetben folytatott ipari célú, a faj egyedeinek fedélzeti feldolgozásával a szurimi alapját biztosító, nyílt vízi vonóhálós kékpuhatőkehal-halászat keretében éves szinten fogott összes kék puhatőkehalnak (Micromesistius poutassou) 2018-ban legfeljebb 6 %-ára, 2019-ben és 2020-ban pedig legfeljebb 5 %-ára. Az érintett tagállamok bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a szelektivitás nem növelhető, továbbá hogy a nem szándékos fogások kezelése aránytalan költségekkel jár. A HTMGB megvizsgálta a javasolt mentességet, és kellően indokoltnak ítélte. Ezért a javasolt mentesség belefoglalható az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe.

(8)

A közös ajánlás de minimis kivételt javasol az ICES VII körzetben vízközi páros vonóhálóval folytatott germonhalászat keretében éves szinten fogott összes germonnak (Thunnus alalunga) 2018-ban legfeljebb 6 %-ára, 2019-ben és 2020-ban pedig legfeljebb 5 %-ára. A tagállamok bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a nem szándékos fogások tengeri és szárazföldi tárolása és kezelése aránytalan költségekkel jár. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által szolgáltatott bizonyítékokat. Értékelésében a HTMGB utalt az érték szerinti szelektálás kockázatára. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a 850/98/EK tanácsi rendelet (3) 19a. cikkének (3) bekezdése értelmében a visszadobás tilalma nem alkalmazandó azokra a fogásokra, illetve fajokra, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében mentesülnek a kirakodási kötelezettség alól. Ezért a javasolt mentesség belefoglalható az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe.

(9)

A közös ajánlás de minimis kivételt javasol a bizonyos kis méretű nyílt tengeri fajokra irányuló, az ICES VIId körzetben legfeljebb 25 méter hosszúságú, vízközi (feszítőlapos vagy páros) vonóhálót használó hajók által folytatott makréla-, fattyúmakréla- és heringhalászat keretében éves szinten fogott összes makrélának (Scomber scombrus), fattyúmakrélának (Trachurus ssp.), heringnek (Clupea harengus) és vékonybajszú tőkehalnak (Merlangius Merlangus) 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is legfeljebb 1 %-ára. A javasolt kivétel alátámasztására a tagállamok által benyújtott tudományos bizonyítékokat a HTMGB megvizsgálta. Úgy ítélte meg, hogy a de minimis kivétel az érintett flottákat halászati tevékenységük kiigazítására és a szelektivitás fokozását lehetővé tevő további lehetőségek keresésére ösztönözheti. Ezért az említett kivétel belefoglalható az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe.

(10)

A visszadobási terv időbeli hatályát ezért 2020. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(11)

Az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke túlélési arányon alapuló mentességet állapít meg az erszényes kerítőhálóval fogott makrélára és heringre. Az intézkedést a HTMGB 2014-ben pozitívan értékelte. A Bizottság úgy véli, hogy az értékelés alapjául szolgáló bizonyítékok a következő három évre nézve is érvényesek maradnak. Ezért helyénvaló az intézkedés alkalmazását 2020-ig meghosszabbítani.

(12)

Az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet és annak mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Mivel az 1393/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel létrehozott visszadobási terv 2017. december 31-én hatályát veszti, ezt a rendeletet indokolt 2018. január 1-jétől alkalmazni,

1.

A 2. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség 2019-ben és 2020-ban nem alkalmazandó az ICES VIIe és VIIf alterületen gyűrűs szákkal folytatott, kvótákkal nem szabályozott célfajokra irányuló halászat keretében fogott makrélára és heringre, amennyiben az e cikk (1)–(5) bekezdésében és az e rendelet 4. cikkében meghatározott követelménynek értelemszerűen teljesülnek.”

2.

A 3. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „A 2015-re, 2016-ra és 2017-re vonatkozó de minimis kivételek”.

3.

A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

A 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozó de minimis kivételek

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza:

4.

Az 5. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.”

5.

A melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.