Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32018D1986

A Bizottság (EU) 2018/1986 végrehajtási határozata (2018. december 13.) bizonyos halászati tevékenységek tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok létrehozásáról, valamint a 2012/807/EU, a 2013/328/EU, a 2013/305/EU és a 2014/156/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

C/2018/8461

HL L 317., 2018.12.14, p. 29–46 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 05/10/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2018/1986/oj

14.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 317/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1986 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 13.)

bizonyos halászati tevékenységek tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok létrehozásáról, valamint a 2012/807/EU, a 2013/328/EU, a 2013/305/EU és a 2014/156/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet a tagállamok területén vagy az Unió vizein, illetve az uniós halászhajók vagy – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a tagállamok állampolgárai által végzett minden, a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó szabályokat vezet be és a rendelet különösen azt írja elő, hogy valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrzést, a vizsgálatot és a végrehajtást az ágazatok, hajók vagy személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kockázatkezelés elvei alapján végezzék el.

(2)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke szerint a Bizottság az érintett tagállamokkal együttesen egyes halászatok és tengermedencék tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat határozhat meg.

(3)

A Bizottság több tengermedence tekintetében határozott meg egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat, amelyeket a tagállamok közös alkalmazási terveken keresztül hajtottak végre, az e keretek között megvalósuló vizsgálati tevékenységek működési koordinációját pedig az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: EFCA) biztosította.

(4)

A legutóbbi bizottsági REFIT értékelés (2) szerint az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok a tagállamok közti együttműködés és információcsere javításának hatékony és eredményes eszközei.

(5)

A 2012/807/EU (3), a 2013/328/EU (4) és a 2013/305/EU (5) bizottsági végrehajtási határozat által meghatározott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok 2018. december 31-én járnak le. E programokra ezen időpontot követően is szükség van a tagállamok közti együttműködés és információcsere további javítása, valamint a vizsgálati és ellenőrzési tevékenységek tekintetében az Unió egész területén az egyenlő versenyfeltételek elősegítése érdekében.

(6)

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok elfogadásának egyszerűsítése és uniós szinten történő egységes végrehajtásának biztosítása érdekében ezen egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat egy közös határozatban kell összefoglalni. A tagállamok jelentéstételi kötelezettségét felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azokat össze lehessen hangolni az új referenciaértékekkel és a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni lehessen az adminisztratív terheket.

(7)

A tengermedencéken átívelő koherencia biztosítása érdekében a 2014/156/EU bizottsági végrehajtási határozattal (6) létrehozott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat szintén felül kell vizsgálni, ideértve a referenciaértékeket és a jelentéstételi kötelezettséget.

(8)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (2) bekezdése szerint az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban meg kell határozni azok hatályát, célkitűzéseit és prioritásait, valamint a vizsgálati tevékenységek referenciaértékeit.

(9)

Annak érdekében, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok hatálya tükrözze a közelmúltban elfogadott uniós halászati védelmi és gazdálkodási intézkedéseket, azt ki kell terjeszteni egyes további állományokra és halászatokra is. A hatálynak ki kell terjednie az uniós állományvédelmi intézkedésekkel érintett hobbihorgászati állományokra és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által kezelt halászatokra is. Emellett össze kell hangolni az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok prioritásait a közös halászati politika prioritásaival, különösen a visszadobási tilalom végrehajtása tekintetében.

(10)

E határozatnak ennek megfelelően ki kell terjednie a Balti-tengeren, az Északi-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein, az Atlanti-óceán keleti részén, a Földközi-tengeren, valamint a Fekete-tengeren folytatott bizonyos halászatokra.

(11)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok vizsgálati tevékenységekre vonatkozó referenciaértékeit kockázatkezelés alapján kell megállapítani. E célból, valamint a tengermedencéken belül az ellenőrzések és vizsgálatok egységes megközelítése és a különböző tagállamok halászata közti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kockázatértékelés során harmonizált módszertant kell alkalmazni. A harmonizált módszertant a tagállamoknak az EFCA-val együttműködésben kell meghatározniuk és azt a közös halászati politika szabályai be nem tartásának lehetséges veszélyeire kell alapozni.

(12)

A tagállamoknak a kockázatértékeléseik eredményéről tájékoztatniuk kell az EFCA-t. Az EFCA-nak figyelembe kell vennie ezt az információt a regionális szintű kockázatértékelés koordinálása során.

(13)

Az EFCA-nak meg kell határoznia a regionális kockázatkezelési stratégiát, amelyet a 768/2005/EK tanácsi rendelet (7) 2. cikkének c) pontjában meghatározott közös alkalmazási terv segítségével kell végrehajtani.

(14)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érintett tagállamoknak a szükséges intézkedések elfogadásával biztosítaniuk kell az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, különös tekintettel a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra, valamint alkalmazásuk időszakaira és övezeteire.

(15)

Az érintett tagállamoknak közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységet kell végezniük, adott esetben az EFCA által megállapított közös alkalmazási tervvel összhangban, hogy növeljék az ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti gyakorlatok egységességét és összehangolják e tagállamok illetékes hatóságainak ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti tevékenységeit.

(16)

Az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek intenzitását kijelölő célértékeket kell meghatározni az érintett tagállamok magas és nagyon magas kockázatú flottaszegmenseibe tartozó halászhajók tekintetében. A célértékeket a tagállamok által elvégzett éves értékelés figyelembevételével kell kijelölni. A tagállamok jogosultak szigorúbb szabálykövetési célértékeket alkalmazni.

(17)

A tagállamok illetékes hatóságai és az EFCA közötti, a műholdas hajómegfigyelési rendszer adataira, az elektronikus jelentéstételi rendszerből származó adatokra – ideértve a halászati tevékenységi jelentéseket, az előzetes értesítéseket, a kirakodási és átrakási nyilatkozatokat és értékesítési bizonylatokat –, a vizsgálati és felügyeleti adatokra – ideértve a vizsgálati és megfigyelői jelentéseket és jogsértésekről szóló jelentéseket – vonatkozó információk cseréje, valamint a személyes adatok kezelése szükséges az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, a közös alkalmazási tervek, valamint a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek végrehajtása érdekében. Minden időpontban és minden szinten biztosítani kell, hogy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8), az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9), valamint – indokolt esetben – a tagállamok (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10) átültető rendelkezéseiben szereplő, személyes adatok védelmére irányuló kötelezettségek betartásra kerülnek.

(18)

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása céljából kezelt személyes adatokat nem lehet tíz évet meghaladó időtartamon keresztül tárolni. Ez az időtartam lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai és az EFCA számára, hogy elvégezzék az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokra vonatkozó nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési feladataikat. A vizsgálatok nyomon követéséhez – így például a vizsgálatokhoz, jogsértések, bírósági vagy közigazgatási eljárásokhoz – szükséges adatok tekintetében az ilyen eljárások hossza, valamint ezen adatok eljárás végéig való felhasználásának szüksége következtében különös, húsz évig tartó meghosszabbított megőrzési időszakot kell alkalmazni. Emellett amennyiben az adatok tudományos célok és tudományos tanácsadás céljából kerülnek felhasználásra, a megőrzési időszakot oly módon kell meghosszabbítani, hogy az lehetővé tegye a tengerek biológiai erőforrásainak hosszú távú tudományos megfigyelését és értékelését.

(19)

A tagállamoknak az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtásáról éves jelentéseket kell készíteniük és meg kell küldeniük azokat a Bizottságnak. A Bizottságnak e jelentések alapján értékelnie kell az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását és minősítenie azok megfelelőségét és hatékonyságát. Ezen értékelés szolgálhat az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok felülvizsgálatának alapjaként.

(20)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

(1)   E határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre a következőkre vonatkozóan:

a)

az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 9. és 10. cikkében szereplő többéves tervekben, valamint az e rendelet 18. cikke szerint elfogadott tervekben és egyéb, a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott és a halászati lehetőségek mennyiségi korlátozásait és felosztását szabályozó uniós eszközökben meghatározott állományok és fajok halászata;

b)

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata;

c)

a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések hatálya alá tartozó állományokra vagy fajokra irányuló bizonyos halászatok;

az I–V. mellékletben meghatározottak szerint.

(2)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat az I–V. melléklet tartalmazza, és azokat az e mellékletekben említett tagállamoknak (a továbbiakban: érintett tagállamok) kell végrehajtaniuk.

2. cikk

Hatály

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok az alábbi tevékenységek ellenőrzésére és vizsgálatára terjednek ki:

a)

az e határozat I–V. mellékletében meghatározott területeken (a továbbiakban: érintett területek) folytatott, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 1. pontja értelmében vett halászati tevékenységek;

b)

halászattal kapcsolatos tevékenységek, többek között halászati termékek mérlegelése, feldolgozása, forgalmazása, szállítása és raktározása;

c)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (12) 2. cikkének 11. és 12. pontjában meghatározott behozatal és közvetett behozatal az I. mellékletben szereplő halászatok tekintetében;

d)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 13. és 14. pontjában meghatározott kivitel és újrakivitel az I. mellékletben szereplő halászatok tekintetében;

e)

az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 28. pontjában meghatározott szabadidős horgászat, amennyiben azokra uniós állományvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni, és amennyiben szerepelnek a megfelelő mellékletben;

f)

az 1224/2009/EK rendelet 108. cikke szerinti rendkívüli intézkedések és az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések a tengerek biológiai erőforrásait súlyosan fenyegető veszély esetén.

3. cikk

Célkitűzések

(1)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok biztosítják az I–V. mellékletben említett állományokra és halászatokra alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések egységes és hatékony végrehajtását.

(2)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok keretében végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek célja különösen a következő rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása:

a)

a halászati lehetőségekkel való gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó konkrét feltételek, ideértve a kvótafelhasználás, az érintett területeken alkalmazott erőkifejtési rendszer és technikai intézkedések nyomon követését;

b)

a halászati tevékenységekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, különösen a nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatósága;

c)

az 1380/2013/EU rendelet szerinti kirakodási kötelezettség tárgyát képező fajok összes fogásának kirakodására vonatkozó kötelezettség, valamint a 850/98/EK tanácsi rendelet (13) IIIa. címében meghatározott, a visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedések;

d)

egyes nyílt tengeri fajok mérlegelésére vonatkozó, a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (14) 78–89. cikkében előírt különös szabályok;

e)

a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által jóváhagyott, e határozat által érintett állományokra és területekre vonatkozó külön rendelkezések.

4. cikk

Prioritások

(1)   Az érintett tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével és a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 98. cikkével összhangban kockázatkezelési stratégia alapján végzik az e határozat I–V. mellékletében megjelölt állományokra vonatkozó és terület(ek)en végzett halászati tevékenységek és a halászattal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzését és vizsgálatát.

(2)   Az egyes érintett tagállamok az 5. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban elvégzett kockázatértékelés eredményei alapján határozzák meg az ellenőrzési és vizsgálati programok prioritási szintjét.

(3)   Minden halászhajót és/vagy az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti flottaszegmenst a (2) bekezdés szerint meghatározott prioritási szintnek megfelelően kell ellenőrzésnek és vizsgálatoknak alávetni, biztosítva, hogy az I–V. mellékletben felsorolt halászatok állományai megfelelő védelmet élvezzenek.

(4)   A halászattal kapcsolatos tevékenységeket végző piaci szereplők szárazföldi vizsgálatát akkor kell lefolytatni, ha ez a halászati/forgalmazási lánc lépése szempontjából releváns, és ha ez a 6. cikk szerinti kockázatkezelési stratégia részét képezi.

5. cikk

Kockázatértékelési eljárások és kapcsolat a közös alkalmazási tervekkel

(1)   Az érintett tagállamok legalább évente egyszer a tagállamok által az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA) együttműködésben kialakított és a közös halászati politika szabályai be nem tartásának lehetséges veszélyein alapuló harmonizált módszertan szerint értékelik az I–V. mellékletben szereplő halászatok kockázatait.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kockázatértékelési módszertan szerint a tagállamok:

a)

a rendelkezésre álló és releváns információk felhasználásával áttekintik, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, valamint, hogy a szabályok be nem tartása esetén melyek a lehetséges következmények;

b)

a valószínűség és a lehetséges következmények alapján meghatározzák az állományok, eszközök, lefedett területek (amelyeket flottaszegmensnek nevezünk) és az időpontok kockázati szintjét. A becsült kockázati szint lehet „nagyon magas”, „magas”, „közepes” vagy „alacsony”.

(3)   Az EFCA által a 768/2005/EK rendelet szerint meghatározott közös alkalmazási terv (a továbbiakban: közös alkalmazási terv) alapján mindegyik érintett tagállam megküldi az EFCA-nak a kockázatértékelési terve eredményeit. A közös halászati politika alkalmazandó szabályai lehetséges be nem tartásának (fenyegetések) azonosított típusait vázolni kell a 6. cikk szerinti kockázatkezelési stratégia programozásának elősegítése érdekében. A tagállamok haladéktalanul értesítik az EFCA-t a becsült kockázati szintek megváltozásáról.

(4)   Az EFCA figyelembe veszi a tagállamoktól származó információt a regionális szintű kockázatértékelés koordinálása során.

(5)   Az érintett tagállamok jegyzéket állítanak össze hajóikról, megjelölve legalább azokat a hajókat, amelyekhez „közepes”, „magas” és „nagyon magas” kockázati szintet rendeltek. A hajók listáját rendszeresen frissíteni kell figyelembe véve az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek során gyűjtött információkat, ideértve a közös ellenőrzést és vizsgálatot és minden, a többi tagállam által szolgáltatott releváns információt.

(6)   Amennyiben az érintett tagállamnak nem minősülő tagállam vagy harmadik ország lobogója alatt hajózó halászhajó az érintett területeken halászik, az 5. bekezdés szerinti kockázati szintet az a parti tagállam határozza meg, amelynek vizein a halászhajó halászik, kivéve, ha a lobogó szerinti állam hatóságai e határozat 8. cikke szerint meghatározzák a kockázat szintjét.

(7)   A közös alkalmazási terv alapján, illetve operatív okokból az érintett tagállamoknak megküldik a hajók (5) és (6) bekezdés szerint összeállított listáját az EFCA-nak. A hajókra alkalmazandó azonosított fenyegetéstípusokat a hatékony ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek elősegítése érdekében vázolni kell. Az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik az EFCA-t a listáikban az azok frissítése után bekövetkezett változásokról.

6. cikk

Nemzeti és regionális kockázatkezelési stratégiák

(1)   A kockázatértékelések eredményei alapján az érintett tagállamok legalább évente egyszer nemzeti kockázatkezelési stratégiát készítenek, amely a közös halászati politika szabályai betartásának biztosítására összpontosít. E stratégiában szerepelnie kell a megfelelő erőforrások, ellenőrzési eszközök és vizsgálati módszerek azonosításának, leírásának és felosztásának, figyelembe véve a meghatározott kockázati szinteket, a közös halászati politika szabályai be nem tartásával kapcsolatos fenyegetések jellegét, valamint a célértékek elérését.

(2)   Az EFCA az e határozat 5. cikkének (4) bekezdése szerinti regionális kockázatértékelés alapján meghatározza az e cikk (1) bekezdése szerinti regionális kockázatkezelési stratégiát. Az EFCA közös alkalmazási terven keresztül koordinálja és hajtja végre e regionális kockázatkezelési stratégiát.

7. cikk

Célértékek

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet I. mellékletének 4. pontjában és az 1005/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célértékek sérelme nélkül a halászhajók vizsgálatára vonatkozó célértékeket e határozat I–V. mellékletének 4. pontja határozza meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok eltérő célértékeket is alkalmazhatnak, amelyeket az EFCA-val együttműködésben kialakított harmonizált módszertan szerint, szigorúbb szabálykövetési szintként határoznak meg annak érdekében, hogy teljesíthessék az e határozat 3. cikkében szereplő célkitűzéseket, feltéve, hogy:

a)

halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységek részletes elemzése és végrehajtási szempontok indokolják a szigorúbb szabálykövetési célértékek megállapítását;

b)

az érintett tagállamok meghatározzák az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket, valamint a szigorúbb szabálykövetési szintekhez kapcsolódó eredmények eléréséhez szükséges stratégiát;

c)

a szigorúbb szabálykövetési szinteken meghatározott célértékek nem hatnak negatívan az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban meghatározott célkitűzésekre, prioritásokra és kockázatalapú eljárásokra;

d)

a szigorúbb szabálykövetési szinteken meghatározott célértékeket legkésőbb e határozat hatálybalépését követő egy éven belül, majd kétévente megküldik a Bizottságnak és a Bizottság az értesítéstől számított 90 napon belül nem kifogásolja azt.

(3)   Valamennyi célértéket évente kell értékelni a 11. cikk (1) bekezdésében említett értékelő jelentések alapján, és adott esetben ennek megfelelően felül kell őket vizsgálni a 11. cikk (6) bekezdésében előírt értékelés során.

(4)   Az e a cikkben említett célértékeknek adott esetben közös alkalmazási terv szerez érvényt.

8. cikk

A tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott együttműködés

(1)   Az érintett tagállamok együttműködnek az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtásában.

(2)   Adott esetben az összes többi tagállam együttműködik az érintett tagállamokkal és az EFCA-val a közös alkalmazási tervek céljainak elérése érdekében.

(3)   Az érintett tagállamok és az EFCA az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása érdekében együttműködhetnek harmadik országok illetékes hatóságaival.

9. cikk

Közös vizsgálatok és felügyeleti tevékenységek

(1)   Nemzeti halászati ellenőrző rendszerük hatékonyságának és eredményességének fokozása érdekében az érintett tagállamok adott esetben közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalhatnak a területükön és a joghatóságuk alá tartozó vizeken, valamint adott esetben a nemzetközi vizeken is. Az 1224/2009/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az ilyen tevékenységeket – adott esetben – a 768/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett közös alkalmazási tervek keretében végzik.

(2)   A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek céljából minden érintett tagállam:

a)

gondoskodik arról, hogy más érintett tagállamok tisztviselői és uniós ellenőrei meghívást kapjanak a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben való részvételre;

b)

a felügyeleti járműveire vonatkozóan közös működési eljárásokat alakít ki;

c)

az EFCA-val együttműködésben a közös alkalmazási terv keretében standard eljárásokat alkalmaz a vizsgálatokhoz;

d)

adott esetben kijelöli az 1224/2009/EK rendelet 80. cikkének (5) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokat.

(3)   Az érintett tagállamok tisztviselői és az uniós ellenőrök részt vehetnek a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

10. cikk

Adatcsere

(1)   Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása céljából az érintett tagállamok biztosítják az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre és halászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó adatok elektronikus cseréjét a többi tagállammal és az EFCA-val.

Az első albekezdés szerinti adatcserének meg kell felelnie az 1224/2009/EK rendelet 111. cikkének, valamint a 404/2011/EU végrehajtási rendelet XII. melléklete 118. cikkének.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti adatcsere személyes adatokra is vonatkozhat. Az EFCA és a tagállamok azokat a személyes adatokat kezelhetik, amelyekhez az (1) bekezdés alapján az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban szereplő feladataik és kötelezettségeik ellátása céljából férnek hozzá. Az EFCA és a tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikke szerint intézkedéseket hoznak a személyes adatok megfelelő védelmének biztosítása érdekében.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti információcserével érintett személyes adatokat legfeljebb 10 évig lehet tárolni, kivéve, ha a személyes adatra jogsértés, vizsgálat, illetve bírósági vagy közigazgatási eljárás nyomon követése érdekében szükség van. Ilyen esetben a személyes adatot 20 évig lehet tárolni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti információcserével érintett személyes adatot ennél hosszabb időtartamig kell tárolni, az adatot anonimizálni kell.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdés szerinti információcserével érintett személyes adatot a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot meghaladóan kizárólag az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikke szerinti tudományos kutatás és tudományos tanácsadás céljából lehet tárolni.

(5)   A tagállamok az e határozat alapján gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésének megfelelően kezelik.

(6)   Az EFCA és a tagállami hatóságok biztosítják a személyes adatok e határozat alapján történő kezelésének biztonságát. Az EFCA és a tagállamok együttműködnek a biztonsághoz kapcsolódó feladatok tekintetében.

(7)   Az EFCA és a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 113. cikkével összhangban intézkedéseket hoznak az e határozat alapján kapott információk bizalmas jellege megfelelő védelmének biztosítása érdekében.

11. cikk

Információk és értékelés

(1)   A tagállamok minden év március 31-ig értékelő jelentést küldenek a Bizottságnak és az EFCA-nak az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program keretében a megelőző naptári évben végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek legalább a VI. mellékletben felsorolt információkat kell tartalmaznia.

(3)   A VI. melléklet IV. pontjában említett információkat mindaddig fel kell tüntetni és naprakésszé kell tenni a jelentésekben, amíg az érintett tagállam jogszabályai szerint az ügy le nem zárul. Amennyiben a súlyos jogsértést nem követi intézkedés, azt meg kell indokolni.

(4)   Az I. mellékletben említett halászatok tekintetében a VI. melléklet IV. pontjában említett információkat elektronikus formában szeptember 15-ig meg kell küldeni a Bizottságnak és az EFCA-nak, és ezeket az információkat a következő év március 31-ig naprakésszé kell tenni.

(5)   Az EFCA a 768/2005/EK rendelet 14. cikkében említett, a közös alkalmazási tervek hatékonyságára vonatkozó éves értékeléséhez figyelembe veszi az e cikk (1) bekezdésében említett jelentéseket.

(6)   A Bizottság legalább kétévente egyszer összehívja a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottságot, hogy értékelje az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, megfelelőségét és eredményességét, valamint a programoknak a halászhajók és piaci szereplők szabálykövető magatartására gyakorolt általános hatását.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti időszak

E cikk második bekezdésének sérelme nélkül a 2012/807/EU, a 2013/328/EU, a 2013/305/EU, valamint a 2014/156/EU végrehajtási határozat hatályát veszti.

A 2012/807/EU, a 2013/328/EU, a 2013/305/EU és a 2014/156/EU végrehajtási határozat továbbra is alkalmazandó azonban a tagállamok által 2019-ben benyújtott, a 2018. évi ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekre vonatkozó jelentések tekintetében.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  COM(2017) 192 final, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2017:192:FIN.

(3)  A Bizottság 2012/807/EU végrehajtási határozata (2012. december 19.) az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 350., 2012.12.20., 99. o.).

(4)  A Bizottság 2013/328/EU végrehajtási határozata (2013. június 25.) a közönséges tőkehalnak, a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 175., 2013.6.27., 61. o.).

(5)  A Bizottság 2013/305/EU végrehajtási határozata (2013. június 21.) a közönséges tőkehal, a hering, a lazac és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 170., 2013.6.22., 66. o.).

(6)  A Bizottság 2014/156/EU végrehajtási határozata (2014. március 19.) a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 85., 2014.3.21., 15. o.).

(7)  A Tanács 768/2005/EK rendelete (2005. április 26.) a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(12)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(13)  A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

(14)  A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ICCAT (1) SZABÁLYOZÁSA ALÁ ESŐ FAJOK KELET-ATLANTI ÉS FÖLDKÖZI-TENGERI HALÁSZATÁRA, VALAMINT A FÖLDKÖZI-TENGEREN FOLYTATOTT BIZONYOS TENGERFENÉKI ÉS NYÍLT VÍZI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM RÉSZLETEI

(1)

 Ez az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következő meghatározott földrajzi területekre vonatkozik:

a)   „az Atlanti-óceán keleti része”: a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES (2)) VII, VIII, IX és X alterülete a 218/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő területmeghatározások szerint, valamint a FAO (3) 34.1.2 körzet;

b)   „Földközi-tenger”: a FAO 37.1, 37.2 és 37.3 körzetek vagy az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 1–27. földrajzi alterület;

c)   „az Adriai-tenger északi része” és „az Adriai-tenger déli része”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. mellékletében meghatározott 17. és 18. földrajzi alterület;

d)   „Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott 12., 13., 14., 15. és 16. földrajzi alterület;

(2)

 Az érintett tagállamok Ciprus, Franciaország, Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.

(3)

 A következő halászatokat kell figyelembe venni:

—

a kékúszójútonhal-állomány halászata (ideértve a szabadidős horgászatot) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren;

—

a kardhal földközi-tengeri halászata (ideértve a szabadidős horgászatot);

—

a germon földközi-tengeri halászata;

—

a szardínia és a szardella halászata az Adriai-tenger északi és déli részén;

—

a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla Tuniszi-csatornán történő halászata;

—

a norvég garnéla levantei és jón-tengeri halászata;

—

az Anguilla anguilla faj európai angolnáinak a Földközi-tenger uniós vizein történő halászata;

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

(4)

 A vizsgálatokra vonatkozó célértékek

Az e melléklet 2. pontjában meghatározott tagállamoknak a következő referenciaértékeket kell végrehajtaniuk.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek;

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok);

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

c)

A kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatához kapcsolódó csapdák és halgazdasági létesítmények vizsgálata;

Évente a ketrecbehelyezési és áthelyezési műveletek 100 %-át meg kell vizsgálni a csapdáknál és halgazdasági létesítményekben, a halak visszaengedését is beleértve.

(1)  Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság.

(2)  Az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) övezetek az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.) meghatározott övezetek.

(3)  Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

II. MELLÉKLET

A FEKETE-TENGEREN FOLYTATOTT BIZONYOS HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM RÉSZLETEI

(1)

 Ez az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következő meghatározott földrajzi területekre vonatkozik:

A „Fekete-tenger” uniós vizei, ahol a „Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) 29-es földrajzi alterület;

(2)

 Az érintett tagállamok Bulgária és Románia.

(3)

 A következő halászatokat kell figyelembe venni:

—

a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászata;

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

(4)

 A vizsgálatokra vonatkozó célértékek

Az e melléklet 2. pontjában meghatározott tagállamoknak a következő referenciaértékeket kell végrehajtaniuk.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek;

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok);

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

III. MELLÉKLET

A BALTI-TENGEREN FOLYTATOTT BIZONYOS NYÍLT VÍZI ÉS TENGERFENÉKI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM RÉSZLETEI

(1)

 Ez az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következő meghatározott földrajzi területekre vonatkozik:

A „Balti-tenger” uniós vizei, ahol a „Balti-tenger”: a IIIb, IIIc és IIId ICES övezetek;

(2)

 Az érintett tagállamok Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország.

(3)

 A következő halászatokat kell figyelembe venni:

—

a közönséges tőkehal (ideértve a 22–24 alcsoport szabadidős horgászatát), a hering, a lazac és a spratt halászata;

—

az Anguilla anguilla faj európai angolnáinak a Balti-tenger uniós vizein történő halászata;

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

(4)

 A vizsgálatokra vonatkozó célértékek

Az e melléklet 2. pontjában meghatározott tagállamoknak a következő referenciaértékeket kell végrehajtaniuk.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek;

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok);

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

IV. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKI TENGEREN ÉS A IIa ICES KÖRZETBEN FOLYTATOTT BIZONYOS TENGERFENÉKI ÉS NYÍLT VÍZI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM RÉSZLETEI

(1)

 Ez az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következő meghatározott földrajzi területekre vonatkozik:

—

az „Északi-tenger” uniós vizei, ahol az Északi-tenger: a IIIa és IV ICES övezetek;

—

az ICES IIa körzet uniós vizei.

(2)

 Az érintett tagállamok Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország és Svédország.

(3)

 A következő halászatokat kell figyelembe venni:

—

a makréla, hering, fattyúmakréla, kék puhatőkehal, ezüstlazac, spratt halászata; homoki angolna és norvég tőkehal; közönséges tőkehal, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal, fekete tőkehal, norvég homár, közönséges nyelvhal, sima lepényhal, szürke tőkehal, norvég garnéla halászata;

—

az Anguilla anguilla faj európai angolnáinak halászata;

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

(4)

 A vizsgálatokra vonatkozó célértékek

Az e melléklet 2. pontjában meghatározott tagállamoknak a következő referenciaértékeket kell végrehajtaniuk.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek;

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok);

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

V. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZÉNEK NYUGATI VIZEIN FOLYTATOTT BIZONYOS TENGERFENÉKI ÉS NYÍLT VÍZI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM RÉSZLETEI

(1)

 Ez az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következő meghatározott földrajzi területekre vonatkozik:

Az „Atlanti-óceán északkeleti része nyugati vizeinek” uniós vizei, ahol az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizei:az V (kivéve az Va és az Vb-nek csak az uniós vizei), VI, VII, VIII, IX és X (az Azori-szigetek körülötti vizek) ICES övezetek, valamint a 34.1.1., 34.1.2. és 34.2.0. (a Madeira és a Kanári-szigetek körülötti vizek) CECAF körzetek (1).

(2)

 Az érintett tagállamok Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Portugália és Spanyolország.

(3)

 A következő halászatokat kell figyelembe venni:

—

a makréla, hering, fattyúmakréla, kék puhatőkehal, disznófejű hal, szardella, ezüstlazac, szardínia és spratt állományainak az V., VI., VII., VIII. és IX. ICES alterületek uniós vizein és a 34.1.11 CECAF uniós vizein történő halászata;

—

az Vb (uniós vizek), VIa (uniós vizek) ICES körzetben, a VII ICES alterületen és a VIII a, b, d, e ICES körzetekben honos szürketőkehal-állomány (vagyis az északi szürketőkehal-állomány) halászata;

—

a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács által kijelölt VIIIc és IXa körzetekben honos szürketőkehal-állomány (vagyis a déli szürketőkehal-állomány) halászata; a VIIIc és IXa ICES-körzetben honos norvéghomár-állomány halászata;

—

a VIIIa, VIIIb és VIIe ICES-körzetekben honos közönségesnyelvhal-állomány halászata (2);

—

a közönséges tőkehal, közönséges nyelvhal, sima lepényhal VIa, VIIa és VIId ICES-övezetek uniós vizein történő halászata;

—

az Anguilla anguilla faj európai angolnáinak a VI, VII, VIII és IX ICES-területeken uniós vizein történő halászata;

—

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok halászata.

(4)

 A vizsgálatokra vonatkozó célértékek

Az e melléklet 2. pontjában meghatározott tagállamoknak a következő referenciaértékeket kell végrehajtaniuk.

a)

Tengeren végzett vizsgálati tevékenységek;

A tengeren végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

b)

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok);

A szárazföldön végzett (a légi felügyelettől eltérő) vizsgálatoknak évente legalább 60 %-át az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint azonosított, a két legmagasabb kockázati szint kategóriájába tartozó flottaszegmensekhez tartozó halászhajókon kell elvégezni, biztosítva e flottaszegmensek megfelelő és arányos vizsgálatát.

(1)  A CECAF (az Atlanti-óceán középső és keleti része vagy a FAO 34. fő halászati területe) körzetek az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.) meghatározott körzetek.

(2)  A nyugati uniós vizeken folytatott tengerfenéki halászat kezelésére vonatkozó többéves tervek létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletekre irányuló folyamatban levő javaslatok eredményének megszületéséig.

VI. MELLÉKLET

AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS TARTALMA

Az értékelő jelentéseknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

I.   Az elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek általános elemzése

Az érintett tagállamok a következő információkat jelentik tengermedencénként, az I–V. melléklet szerint:

—

a kockázatértékelések eredményei, az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok hatálya alá tartozó halászatok tekintetében az érintett tagállam által azonosított kockázatok és fenyegetések leírásával (adott esetben a felülvizsgálati/naprakésszé tételi eljárásra vonatkozó információk szolgáltatásával);

—

az azonosított flottaszegmenseknek és azok kockázati szintjének összefoglaló táblázata;

—

a kockázatkezelési stratégia részletes tartalma.

II.   Az elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek részletes elemzése

Az érintett tagállamok a következő információkat jelentik tengermedencénként, az I–V. melléklet szerint.

1. táblázat

Tengeren végzett vizsgálatok összefoglaló adatai

Járőrnapok [nap]

 

Tengeren végzett vizsgálatok összesített száma

 

Feltételezett súlyos jogsértések összesített száma

 

A legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajókon végzett tengeri vizsgálatok száma

 

A második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajókon végzett tengeri vizsgálatok száma

 

A legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajóktól eltérő halászhajókon végzett tengeri vizsgálatok száma

 

A legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajóktól eltérő halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

Súlyos jogsértések arányának (*1) összesített átlaga [%]

 

Súlyos jogsértések aránya (*1) a legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajók esetében [%]

 

Súlyos jogsértések aránya (*1) a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajók esetében [%]

 

Súlyos jogsértések aránya (*1) a legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákon kívül kategóriákba tartozó halászhajók esetében [%]

 


2. táblázat

Tengeren végzett felügyeletre vonatkozó összefoglaló adatok

Légi felügyelet száma (órák)

 

A légi felügyelet megfigyeléseinek összesített száma

 

A járőrhajók megfigyeléseinek összesített száma

 

Feltételezett súlyos jogsértések összesített száma

 

A legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajóktól eltérő halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 


3. táblázat

Kirakodáskor végzett vizsgálati tevékenységek (kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatok) összefoglaló adatai

Vizsgálatok ember/nap [nem kötelező]

 

Kirakodáskor végzett vizsgálatok összesített száma

 

Feltételezett súlyos jogsértések összesített száma

 

A legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajókon végzett vizsgálatok száma

 

A második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajókon végzett vizsgálatok száma

 

A legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajóktól eltérő halászhajókon végzett vizsgálatok száma

 

A legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

A legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriába tartozó halászhajóktól eltérő halászhajókon észlelt feltételezett súlyos jogsértések száma

 

Súlyos jogsértések arányának (*2) (összesített) átlaga

 

Súlyos jogsértések aránya (*2) a legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajók esetében

 

Súlyos jogsértések aránya (*2) a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákba tartozó halászhajók esetében

 

Súlyos jogsértések aránya (*2) a legmagasabb és a második legmagasabb kockázatú flottaszegmens kategóriákon kívül kategóriákba tartozó halászhajók esetében [%]

 


4. táblázat

A piaci szereplőket érintő, parton végzett vizsgálati tevékenységek összefoglaló adatai (kivéve a 3. táblázatban jelentett, kikötőben és az első értékesítést megelőzően végzett vizsgálatokat)

Vizsgálatok ember/szárazföldön töltött nap [nem kötelező]

 

Parton végzett vizsgálatok összesített száma

 

Feltételezett súlyos jogsértések összesített száma

 

Súlyos jogsértések aránya (*3)

 

III.   A kirakodási kötelezettség ellenőrzése

A tagállamok részletes információkkal szolgálnak a kirakodási kötelezettség ellenőrzéséhez biztosított erőforrásokról, eszközökről és módszerekről, valamint az ellenőrzés eredményeiről.

Meg kell adni mindenekelőtt legalább az alábbi információkat:

1.

azon hajók összesített száma, amelyek fedélzetén megfigyelő ellenőr tartózkodik;

2.

zártláncú televíziós CCTV rendszerekkel felszerelt hajók száma;

3.

az utolsó fogás elemzése segítségével végzett tengeri vizsgálatok száma;

4.

az 1–3. pontokban említettektől eltérő ellenőrzési módszerek, megjelölve, hogy melyik egyéb ellenőrzési módszer került alkalmazásra (például légi járművel végzett légi felügyelet, REM, drón);

5.

a kirakodási kötelezettség megsértése eseteinek összesített száma, meghatározva a megfelelő visszadobási tervben szereplő rendelkezések be nem tartásához kapcsolódó jogsértések számát.

IV.   Az észlelt jogsértésekre vonatkozó időszakos információk

5. táblázat

A jelentésben szerepeltetendő, feltételezett jogsértést megállapító egyes vizsgálatok tekintetében azon információk formátuma, amelyeket a 11. cikk értelmében közölni kell:

Elem neve

Kód

Leírás és tartalom

Vizsgálat azonosítása

II

ISO alpha-2 országkód + 9 számjegy, például DK201900001.

Vizsgálat dátuma

DA

ÉÉÉÉ-HH-NN

Vizsgálat vagy ellenőrzés típusa

IT

Tengeri, kirakodási, szállítási, első értékesítési, raktározási, forgalmazási, áthelyezési, próbaáthelyezési, ketrecbehelyezési, átrakási, visszaengedési és okmányellenőrzés vagy -vizsgálat (kérjük, adja meg)

Az egyes halászhajók, járművek vagy piaci szereplők azonosítása

ID

Uniós flottanyilvántartási szám és halászhajó neve, valamint (adott esetben) ICCAT nyilvántartási szám

Csapdák vagy járművek azonosítója és/vagy a piaci szereplő cégneve, ideértve a halgazdasági létesítményeket is.

Halászeszköz típusa

GE

A halászeszköz kódja a FAO nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályozása alapján.

A feltételezett jogsértés típusa

TS

A jogsértés ismertetése a vonatkozó rendelkezés(ek) megjelölésével.

Adott esetben a következő kódok használatával adja meg az észlelt jogsértés típusát:

—

Súlyos jogsértések esetén:

—

A 404/2011/EU végrehajtási rendelet XXX. mellékletében (a bal oldali oszlopban) szereplő szám tekintetében az 1–12 kód,

—

az ellenőrzési rendelet 90. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja tekintetében a 13-as, 14-es és 15-ös szám,

—

az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) VIII. melléklete tekintetében egy „a” és „p” közötti kód,

—

Az olyan jogsértések tekintetében, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás hatálya alá, a 99-es kód.

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott és uniós jogba átültetett jogszabályokhoz kapcsolódó jogsértéseket a megsértett rendelkezések és rendeletek alapján kell azonosítani.

A jogsértéssel érintett és ahhoz kapcsolódó halak mennyisége fajonként

AF

A fedélzeten lévő vagy – élő kékúszójú tonhal esetében – a ketrecben tartott valamennyi faj vonatkozásában adja meg az érintett mennyiségeket (a kékúszójú tonhal esetében kérjük megadni az egyedek tömegét és számát).

Válaszlépések állása

FU

Adja meg az aktuális állást: FOLYAMATBAN LÉVŐ, FELLEBBEZÉS FOLYAMATBAN, ELFOGADOTT vagy ELUTASÍTOTT

Bírság (amennyiben rendelkezésre áll)

SF

Bírság EUR-ban

Elkobzás

SC

FOGÁS/HALÁSZESZKÖZ/EGYÉB fizikai elkobzása. Az elkobzott fogás/halászeszköz értékének megfelelő összeg EUR-ban kifejezve, például 10 000 ;

Egyéb

SO

Jogosítványok/engedélyek visszavonása esetén az LI, illetve AU kódot adja meg, a napok számával együtt, például AU30.

Pontok (amennyiben rendelkezésre áll)

SP

A 404/2011/EU végrehajtási rendelet 126. cikkének (1) bekezdése szerint kiszabott pontok száma, például 12;

Megjegyzések

RM

Ha a súlyos jogsértés észlelését nem követi intézkedés, szabad szöveg formájában indokolja meg.

V.   A célértékek elemzése szigorúbb szabálykövetési szintekben kifejezve

Ha a tagállam az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésében említett alternatív szabálykövetési célértékeket alkalmaz, az alábbi információkat kell jelentenie:

6. táblázat

A szigorúbb szabálykövetési szintek teljesítése

 

Kockázat szintje [Nagyon magas/magas/közepes/alacsony]

A tevékenység jelentette fenyegetés/kockázat/flottaszegmens leírása

—

a fenyegetés/kockázat szintje az év kezdetén, szabálykövetési szintben kifejezve

—

a kitűzött szigorúbb szabálykövetési szint

—

a fenyegetés/kockázat szintje az év végén, szabálykövetési szintben kifejezve

—

a vizsgálatok száma fenyegetésenként/kockázatonként

—

az észlelt súlyos jogsértések száma fenyegetésenként/kockázatonként, ideértve a súlyos jogsértések arányát és tendenciáját (összehasonlítva a korábbi két évvel)

—

a halászhajók/piaci szereplők vonatkozásában végzett, egy vagy több súlyos jogsértést feltáró vizsgálatok aránya

—

utólagos elemzés, ideértve a visszatartó hatás értékelését, és amennyiben a kijelölt megfelelési szintet nem sikerült elérni, az erre vonatkozó magyarázat

VI.   Egyéb vizsgálati és ellenőrzési tevékenységek elemzése: átrakodás, légi felügyelet, import/export

VII.   A halászhajók és a piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására irányuló intézkedések, például képzések és tájékoztató értekezletek

VIII.   Az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek eredményességének javítására irányuló javaslat(ok) (minden érintett tagállam tekintetében)

(*1)  A jogsértések aránya a feltételezett jogsértések számának és a vizsgálatok számának aránya, %-ban kifejezve

(*2)  A jogsértések aránya a feltételezett jogsértések számának és a vizsgálatok számának aránya, %-ban kifejezve

(*3)  A jogsértések aránya a feltételezett jogsértések számának és a vizsgálatok számának aránya, %-ban kifejezve

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

Top