(1)

A 2022/95/EK tanácsi rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. Egy, a vám visszanyerését megállapító újabb vizsgálat alapján az intézkedéseket a 663/98/EK tanácsi rendelet (3) módosította. A 384/96/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2), illetve (3) bekezdése szerinti első hatályvesztési és első időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 658/2002/EK tanácsi rendelettel (5) tonnánként 47,07 EUR összegű, az egész országra kiterjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. Ezt követően a termékkörre vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően elvégzett időközi felülvizsgálat nyomán a 945/2005/EK tanácsi rendelettel (6) tonnánként 41,42 EUR és 47,07 EUR közötti összegű végleges dömpingellenes vám került kivetésre az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 20 KN-kódok alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágyák behozatalára.

(2)

A 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2), illetve (3) bekezdése szerinti második hatályvesztési felülvizsgálatot és második részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 661/2008/EK rendelettel (7) hatályban tartotta az intézkedéseket. A vám mértéke általában véve változatlan maradt, az EuroChem csoport esetében azonban tonnánként 28,88 EUR és 32,82 EUR közötti rögzített összegben került megállapításra.

(3)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2008/577/EK határozattal (8) elfogadta az Acron Holding Company keretei között működő JSC Acron és JSC Dorogobuzh orosz gyártók, valamint az EuroChem csoport által felajánlott, kvantitatív felső határt tartalmazó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság célravezetőségi megfontolások alapján a 2012/629/EU határozattal (9) visszavonta az EuroChem csoport által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását.

(4)

A Törvényszék egy 2008. szeptember 10-i ítéletében, (10) amelyet később egy 2009. július 9-i ítéletben (11) értelmezett, az OJSC UCC UralChem keretei között működő JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat vállalatra vonatkozó részeiben megsemmisítette a 945/2005/EK rendeletet. A Tanács a 989/2009/EK rendelettel (12) ennek megfelelően módosította a 661/2008/EK rendeletet. Ennek következtében a Kirovo vállalat esetében a tonnánként 47,07 EUR összegű dömpingellenes vám csak a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó.

(5)

Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (13) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti harmadik hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság a 999/2014/EU végrehajtási rendelettel (14) hatályban tartotta az intézkedéseket.

(6)

A Bizottság célravezetőségi megfontolások alapján az (EU) 2016/415 végrehajtási rendelettel (15) visszavonta az Acron Holding Company kötelezettségvállalásának elfogadását.

(7)

Az Acron Holding Company jelenleg az egész országra kiterjedő, a terméktípustól függően tonnánként 41,42 EUR és 47,07 EUR közötti összegű dömpingellenes vám hatálya alá tartozik.

(8)

A Bizottsághoz 2016 áprilisában részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján, amelyet két oroszországi exportáló gyártó, a PJSC Acron és a PJSC Dorogobuzh, valamint a velük kapcsolatban álló, Svájcban működő Agronova Europe AG kereskedőcég (a továbbiakban együtt: Acron csoport, kérelmező, exportáló gyártó) nyújtott be. A kérelem a dömpingnek az Acron csoport tekintetében történő vizsgálatára korlátozódott. Az Acron csoport elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kárt okozó dömping ellensúlyozásához nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés további fenntartására.

(9)

Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy 2017. augusztus 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (16) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megindítását.

(10)

A részleges időközi felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint arra, hogy meghallgatáson vegyenek részt.

(11)

Ugyanezen a napon a Bizottság egy értesítés (17) útján azt is bejelentette, hogy az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban egy másik részleges időközi felülvizsgálatot is indít az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján, amely a kár vizsgálatára korlátozódik.

(12)

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küldött az Acron csoportnak. A válaszok az erre a célra meghatározott határidőkön belül beérkeztek.

(13)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping megállapításához. A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett az Acron csoport, nevezetesen pedig a PJSC Acron, a PJSC Dorogobuzh és a velük kapcsolatban álló, Svájcban működő kereskedőcég, az Agronova Europe AG telephelyein. Az Agronova Europe AG neve 2018. január 5-én Acron Switzerland AG-ra változott.

(14)

A dömping mértékére vonatkozó vizsgálat a 2016. július 1-jétől2017. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(15)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 20 KN-kódok alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágyák (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

Az érintett termék és az Acron csoport által gyártott és a belföldi piacon, az uniós piacon és más exportpiacokon értékesített termék alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai megegyeznek.

(17)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(18)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek alapján a jelenlegi dömpingkülönbözet meghatározásra került, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(19)

Az ammónium-nitrát legfontosabb nyersanyaga a földgáz, amely több mint 60 %-ot képvisel a teljes termelési költségen belül. Korábbi vizsgálataihoz hasonlóan a Bizottság megállapította, hogy az oroszországi belföldi földgázárakat az állam szövetségi jogszabályok útján szabályozza, ezért azok nem olyan rendes piaci viszonyokat tükröznek, amelyek között az árakat elsősorban a termelési költségek és a nyereséggel kapcsolatos várakozások határozzák meg.

(20)

A Bizottság álláspontja szerint a belföldi nyersanyagárak változásai nem tekinthetők tartós jellegűnek, mert rendes körülmények között a piaci erőviszonyok volatilitásának tudhatók be. Mindemellett a Bizottság megállapította, hogy az oroszországi földgázárakat az állam szövetségi jogszabályok útján szabályozta, ezért azok nem olyan rendes piaci viszonyokat tükröztek, amelyek között az árakat elsősorban a termelési költségek és a nyereséggel kapcsolatos várakozások határozzák meg. Az állam által megszabott földgázárak közvetlenül kötik az állami tulajdonú vállalatokat, például a Gazpromot. A Gazprom az ország legnagyobb, 50 % feletti piaci részesedéssel rendelkező földgázellátója, ezért árai meghatározóak a piacon. Tehát hasonló a helyzet, mint a korábbi vizsgálatok esetében. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a körülmények az oroszországi földgázpiacot illetően nem változtak meg, és ezért ezen az alapon nem indokolt az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján módosítani az intézkedéseket.

(21)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező további felvetésekkel is élt, például hivatkozott kötelezettségvállalása elfogadásának visszavonására, az Acron csoporton belüli belső átszervezésre, Oroszország WTO-csatlakozására, valamint a valutaátváltási árfolyamok ingadozásaira. Ezeknek a felvetéseknek a dömpingkülönbözet vagy a körülmények esetleges tartós jellege szempontjából vett relevanciája azonban nem állapítható meg egyértelműen. A kérelmező mindenekelőtt nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása következtében megváltozott az Unió felé érvényesített exportára. Hasonlóképpen a kérelmező nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot annak alátámasztására, hogy az Acron csoporton belüli belső átszervezés folytán változás következett be a rendes értékben, illetve a belföldi értékesítési árakban. A kérelmező arra vonatkozóan sem nyújtott be bizonyítékot, hogy Oroszország WTO-csatlakozása hogyan hatott ki a dömpingkülönbözetre. Végezetül a Bizottság álláspontja szerint a valutaátváltási árfolyamok ingadozásai nem tekinthetők a körülmények tartós jellegű megváltozásának, hiszen számos különböző piaci erő befolyásolja őket, és mértékük időben változik.

(22)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező először is azt állította, hogy a Bizottság nem adott részletes tájékoztatást dömpingkülönbözetének számításáról, ezért sérült a védelemhez való joga.

(23)

Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a kérelmező megkapta az általános tájékoztatót, amely részletesen tartalmazza mindazokat a megfontolásokat, amelyek alapján a Bizottság a vizsgálat megszüntetése mellett döntött. Ez lehetővé tette a kérelmező számára védelemhez való jogának maradéktalan gyakorlását. Tekintettel arra, hogy a Bizottság következtetései szerint a körülményekben nem állt be olyan tartós jellegű változás, amely indokolja a kérelmező dömpingkülönbözetének újraszámítását, a dömpingkülönbözet esetleges hibás számításával kapcsolatos észrevétel nem lehet helytálló. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(24)

Másodszor: a kérelmező vitatta a Bizottság azon következtetését, amely szerint nem következtek be olyan tartós jellegű változások, amelyek befolyásolhatják a dömpingkülönbözetet.

(25)

A kérelmező azt állította, hogy dömpingkülönbözetének kiszámítására utoljára 2008-ban került sor, amikor Oroszország még nem volt WTO-tag. Akkor a vizsgálatot végző hatóság a dömpingkülönbözet számítása során kiigazította a földgázköltségeket azon az alapon, hogy az oroszországi belföldi földgázárak szabályozott árak voltak, és nem lehetett feltételezni, hogy ezek az árak megfelelő módon tükrözték a torzítatlan piacokon rendesen fizetendő árakat. Oroszország azonban 2012-ben csatlakozott a WTO-hoz, és kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy az Oroszországi Föderációban működő földgáztermelő és -elosztó vállalatok – az irányadó szabályozás keretei között – rendes üzleti megfontolások alapján fognak működni, azaz költségeik megtérülésére és nyereségképzésre fognak törekedni. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az Oroszország WTO-hoz való csatlakozásáról szóló, 2011. december 17-én kelt jegyzőkönyv is rögzíti.

(26)

Ebben a tekintetben a Bizottság rá kíván mutatni arra, hogy a mostani vizsgálat célja nem annak megállapítása, hogy Oroszország jelenlegi földgázpiaci szabályozási rendszere összhangban van-e az ország által a WTO felé vállalt kötelezettségekkel, vagy sem. A Bizottság ebben a kérdésben nem kíván állást foglalni. Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló vizsgálat célja annak meghatározása, hogy bekövetkezett-e a körülmények olyan tartós jellegű megváltozása, amely szükségessé teszi a kérelmező dömpingkülönbözetének újraszámítását. Az oroszországi földgázpiacnak a felülvizsgálati időszak alatti helyzetét értékelve azonban a Bizottság a (20) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi földgázpiac továbbra is torz.

(27)

Ezen a következtetésen nem változtat sem az, hogy Oroszország a WTO-hoz való csatlakozásakor több kötelezettséget is vállalt, sem pedig az, hogy e kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztása miatt nem indult vitarendezési eljárás. A Bizottság következtetése a vizsgálaton és az eljáráshoz kapcsolódó bizonyítékokon alapult. A WTO tagjai politikai megfontolások alapján döntik el, hogy egy-egy ügyet a WTO elé tárnak-e, vagy sem. Abból tehát, hogy Oroszországgal szemben nem indult eljárás kötelezettségeinek nem teljesítése miatt, nem következik automatikusan az, hogy ilyen torzulások nem léteznek.

(28)

Harmadszor: a kérelmező azt is felvetette, hogy a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni azt a körülményt, miszerint Oroszországban a földgázárak az elmúlt 14 évben folyamatosan jelentős mértékben növekedtek, és az időközi felülvizsgálat óta, amikor az Acron csoport dömpingkülönbözetének legutóbbi újraszámítása történt, csaknem kétszeresére nőttek. A kérelmező szerint a Bizottság mindig is tartózkodott a belföldi földgázárak változásainak figyelembevételétől. Továbbá a kérelmező azt is vitatta, hogy a Gazprom árai „meghatározóak” volnának az oroszországi belföldi piacon.

(29)

Ahogyan arra a Bizottság a (20) preambulumbekezdésben rámutatott, a belföldi földgázár továbbra is torz, és ennek nem mond ellent az a körülmény, hogy az árak az elmúlt 14 év során növekedést mutattak. A Gazprom piaci pozíciójával kapcsolatban a Bizottság azt állapította meg, hogy piaci részesedése és kiemelt helyzete miatt a Gazprom árai meghatározóak az oroszországi belföldi földgázpiacon. Ezt az egyik független földgázellátó vállalat, a Novatek éves beszámolója is megerősíti. (18)

(30)

Negyedszer: a kérelmező állítása szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetének vélt változásaival kapcsolatban szolgáltatott. A kérelmező szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta különösen a földgázárak kiegyenlítődésének hatását, vagyis azt, hogy csökkent a Gazprom által az Unióba szállított földgáz ára, aminek az uniós gazdasági ágazat előnyét látta.

(31)

Ahogyan azt az eljárás megindításáról szóló értesítés 1. pontja kimondja, ez a részleges időközi felülvizsgálat a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódik. Ebből következően az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetében bekövetkezett változások kívül esnek a felülvizsgálat tárgykörén, és nem kerültek értékelésre a vizsgálat keretei között. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(32)

Ötödször: a kérelmező vitatta azt a ténymegállapítást, hogy az általa tett kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása önmagában nem jelentett tartós jellegű változást. Felvetésének alátámasztásaképpen a kérelmező egy olyan ügyre hivatkozott, amelyben a Bizottság szerinte arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a körülmények tartós jellegű és jelentős megváltozását eredményezte. (19) A kérelmező azt is állította, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása nyomán az Acron csoport uniós értékesítési struktúrája is megváltozott, és a Bizottság tévesen ítélte meg úgy, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása nem befolyásolta a kérelmező exportárát.

(33)

Ezek a felvetések nem fogadhatók el. Először: önmagában abból, hogy egy exportáló gyártó önként visszavonja kötelezettségvállalását vagy annak elfogadása másként megszűnik, nem következik az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a körülmények tartós jellegű megváltozása. Az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése szerint abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás vagy annak elfogadása visszaonásra kerül, automatikusan érvénybe lép a Bizottság által az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban kivetett vám. A kérelmező által hivatkozott ügyben folytatott felülvizsgálat keretében a Bizottság azt állapította meg, hogy egy visszanyerésre vonatkozó vizsgálat hatására bekövetkezett a körülmények tartós jellegű megváltozása, és ezért visszaállítható a kötelezettségvállalás. Másodszor: a hivatkozott ügyben és a jelen ügyben eltérőek a ténybeli körülmények, továbbá a hivatkozott határozat semmilyen olyan kijelentést nem tartalmaz, amely alátámasztja a kérelmező állítását.

(34)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a kérelmező által bemutatott változások nem tekinthetők az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében tartós jellegű változásoknak. Például az összes uniós értékesítésnek egy, a kérelmezővel kapcsolatban álló vállalaton keresztüli lebonyolítása könnyedén visszafordítható változtatás. Hasonlóképpen egy vállalat árképzési politikája olyan döntés eredménye, amely bármikor, számos különböző megfontolásból kiindulva megváltoztatható. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy az exportár (és ebből következően a dömpingkülönbözet) megváltozott, és ez az esetleges változás tartós jellegű. Ezért a Bizottság elutasította az állítást.

(35)

Hatodszor: a kérelmező nem osztotta a Bizottság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a valutaátváltási árfolyamok ingadozása nem minősül tartós jellegű változásnak. A kérelmező szerint egy 2009-ben kezdődött viszonylag stabil időszak után a rubel 2014 közepén az EU által bevezetett gazdasági szankciók hatására jelentősen meggyengült, és azóta sem állt talpra. A kérelmező állítása szerint az átváltási árfolyam e megváltozása kihatott a dömpingszámításokra.

(36)

Ahogyan a (21) preambulumbekezdésben már említettük, a Bizottságnak következetes gyakorlata, hogy a valutaátváltási árfolyamok ingadozásait nem tekinti tartós jellegű változásnak, mert számos különböző piaci erő befolyásolja őket, és mértékük időben változik. A kérelmező nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely megkérdőjelezné ezt az értelmezést, és indokolná az ebben a kérdésben követett gyakorlat megváltoztatását. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(37)

Végezetül hetedszer: a kérelmező azt állította, hogy a Bizottságnak az ugyanerre a termékre vonatkozóan párhuzamosan folyó, a kár vizsgálatára korlátozódó időszaki felülvizsgálat ténymegállapításait is figyelembe kellett volna vennie. Abban a felülvizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2002 óta az uniós gazdasági ágazatban végbement szerkezetátalakítás és az ammónium-nitrát világpiacán bekövetkezett változások szükségessé teszik az intézkedések felülvizsgálatát.

(38)

Ahogyan azt a (31) preambulumbekezdésben már említettük, tárgyát tekintve a jelen időközi felülvizsgálat a dömpingre korlátozódik. A kérelmező nem mutatta be, hogy az ammónium-nitrát világpiacán és az uniós piacon bekövetkezett változások hogyan befolyásolják a dömpingkülönbözetét, és a Bizottságnak egy másik felülvizsgálat keretében tett ténymegállapításai hogyan volnának relevánsak a Bizottság által ebben az ügyben megfogalmazott következtetések szempontjából, illetve hogyan mondanának ellent azoknak. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(39)

A kérelmező az alaprendelet 8. cikkével összhangban benyújtott egy önkéntes kötelezettségvállalásra vonatkozó, szabályszerűen aláírt felajánlást. A Bizottság elemezte a kötelezettségvállalásra vonatkozó felajánlást, és úgy ítélte meg, hogy elfogadása nem volna célravezető. A kérelmező két tagállamban is áll kapcsolatban vállalatokkal. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a két vállalat közül az egyik gyártja és értékesíti az uniós piacon a hasonló terméket, valamint más termékeket (műtrágyákat) is. Továbbá a kérelmező maga is értékesít más termékeket uniós vevőknek. Ha az Unióban működő, a kérelmezővel kapcsolatban álló fél és maga a kérelmező az érintett terméket és más termékeket egyaránt értékesít ugyanazon uniós vevők számára, az alkalmazott árak megállapíthatók úgy, hogy kompenzálják a kötelezettségvállalásban meghatározott minimális importárat. Ezt a fajta keresztkompenzációt azonban nem lehetne nyomon követéssel azonosítani, mert semmilyen nyilvános forrásból nem ismerhető meg azon termékek többségének árszerkezete, amelyeket a kérelmezővel kapcsolatban álló vállalat gyárt és értékesít az Unióban. Emiatt nem határozható meg, hogy a vevők által fizetett árak összhangban vannak-e a termékek értékével, vagy esetleg olyan árkedvezményt tartalmaznak-e, amely ellensúlyozza azokat az ügyleteket, amelyek esetében be kell tartani a kötelezettségvállalásban meghatározott minimális importárat. Ezért az ammónium-nitrát, illetve az egyéb termékek ugyanazoknak a vevőknek történő értékesítése miatt nagy a keresztkompenzáció kockázata.

(40)

Kötelezettségvállalásra vonatkozó felajánlásában a kérelmező vállalta, hogy sem közvetlenül, sem közvetetten nem értékesít semmilyen terméket a vele kapcsolatban álló uniós gyártónak. A kérelmező emellett azt is vállalta, hogy a kötelezettségvállalás tárgyát képező termékeket nem értékesíti az Unióban ugyanazoknak a vevőknek, amelyeknek más termékeket értékesít. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalást még ezekkel a vállalásokkal együtt sem volna célravezető elfogadni, és nehezen volna nyomon követhető. A nyomon követést nem lehetne kiterjeszteni az Unióban működő gyártóra, hiszen az nem lehet kötelezettségvállalás részes fele, az alaprendelet 8. cikke szerint ugyanis kötelezettségvállalást kizárólag exportáló gyártók ajánlhatnak fel. Továbbá a nyomon követés a kérelmező bonyolult struktúrája miatt akkor sem lenne célravezető, ha az Unióban működő gyártó is felajánlana hasonló kötelezettségvállalást.

(41)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy ezzel a döntéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(42)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság meg kívánta szüntetni az eljárást, továbbá lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek. A Bizottság minden olyan fél számára biztosította a meghallgatás lehetőségét, amely azt kérte.

(43)

A fentiekben ismertetett megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból származó érintett termék behozatalával kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálatot meg kell szüntetni.

(44)

Ez a határozat összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,