1.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/6

(1)

A Bizottság által 2014 novemberében elfogadott európai beruházási terv a beruházások akadályainak megszüntetésére, a beruházási projektek láthatóságának és a technikai segítségnyújtás biztosítására, valamint az új és meglévő pénzügyi források intelligensebb módon történő felhasználására összpontosít. Az e terv részeként az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap célja, hogy megoldást kínáljon az Unióban jelenleg tapasztalható beruházáshiányra azáltal, hogy magánforrásokat von be olyan stratégiai beruházások finanszírozásába, amelyeket a piac önállóan nem képes finanszírozni. Az alap stratégiai infrastrukturális beruházásokhoz, valamint a kisvállalkozások részére nyújtott kockázati finanszírozáshoz nyújt támogatást. Ezzel párhuzamosan a tőkepiaci unió létrehozására irányuló munka mélyíti a pénzügyi integrációt és elősegíti a növekedést és a versenyképesség fokozását az Unióban.

(2)

Ezen célokhoz, továbbá a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés uniós célkitűzéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a nagy intézményi befektetőnek számító biztosítók által eszközölt infrastrukturális befektetéseket, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül megvalósított befektetéseket. Az ilyen befektetések előmozdítása érdekében a 2009/138/EK irányelv által létrehozott szabályozási kereten belül létre kell hozni az infrastrukturális befektetések új eszközosztályát. Az ilyen típusú kezdeményezéseknek az Európai Stratégiai Beruházási Alappal párhuzamos megvalósítása várhatóan növelni fogja az uniós növekedésre és munkahelyteremtésre gyakorolt átfogó hatást.

(3)

Az infrastrukturális befektetéseket tartalmazó új eszközosztály kritériumaira és kalibrálására vonatkozóan a Bizottság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságtól kért és kapott szakmai véleményt.

(4)

Az európai beruházási tervnek az európai infrastruktúra megerősítését segítő beruházások támogatására irányuló célkitűzésével és különösen a jobban összekapcsolódó egységes piac kiépítésére irányuló céllal összhangban az új infrastrukturális eszközosztályt nem szabad meghatározott ágazatok vagy fizikai struktúrák körére korlátozni, hanem úgy kell kialakítani, hogy abba az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó és támogató rendszerek és hálózatok mindegyike beletartozzon.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy az infrastrukturális eszközosztály jól lehatárolja az infrastrukturális befektetéseket, az elismerhető infrastrukturális eszközök tulajdonosának, finanszírozójának, fejlesztőjének vagy működtetőjének olyan infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységnek kell lennie, amely más tevékenységet nem végez.

(6)

Az új infrastrukturális eszközosztályt olyan kritériumoknak kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy az infrastrukturális befektetések a stressztűrő képességük, a pénzáramlások kiszámíthatósága és a szerződéses keretek által biztosított védelem tekintetében megfelelő kockázati profillal rendelkezzenek. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az infrastrukturális befektetések kockázati profilja jobb, mint más vállalati befektetéseké, a standard formula kamatrés-kockázati és részvénykockázati részmodulja tekintetében a kockázati tőkekövetelményeket csökkenteni kell.

(7)

Az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységnek olyan szerződéses keretet kell biztosítania, amely garantálja befektetőinek magas szintű védelmét, amely kiterjed a projekt olyan fél általi felmondásából fakadó veszteségek elleni védelemre is, akivel megállapodást kötöttek az áruk vagy szolgáltatások megvásárlásáról, lévén e megállapodás felmondása a projekt megszüntetését eredményezheti. Gondoskodni kell a megfelelő pénzügyi háttérről a függő kötelezettségek és a működőtőke-követelmények fedezéséhez.

(8)

A hitelezők kockázatának csökkentése érdekében megfelelő kontrollal kell rendelkezni az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egység felett, ami magában foglalja az eszközökhöz és tőkebefektetésekhez kapcsolódó biztosítékokat, valamint a cash flow-k felhasználásának és a tevékenységek korlátozását.

(9)

Amennyiben a kötvény- és hitelalapú befektetések kalibrálását azon feltevés alapján csökkentik, hogy az infrastrukturális befektetéseket túlnyomórészt lejáratig tartják, a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak be kell tudnia bizonyítani erre való képességét.

(10)

A magas megtérülési rátával rendelkező infrastrukturális befektetések ösztönzése érdekében az új eszközosztályt a befektetési minősítésű adósságra, illetve amennyiben nem áll rendelkezésre külső hitelminősítés, az előresorolt adósságra kell korlátozni. Mindazonáltal annak érdekében, hogy a szabályozás továbbra is összhangban legyen a 2009/138/EK irányelv által a tőkebefektetésre vonatkozóan létrehozott kerettel, az infrastrukturális befektetéseknek az új eszközosztályban való szerepeltetése nem függhet az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egység külső minősítésének létezésétől vagy annak szintjétől.

(11)

Amennyiben az adott elismerhető infrastrukturális befektetés tekintetében kijelölt külső hitelminősítő intézet által kiadott külső minősítés nem áll rendelkezésre, további kritériumokat kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a befektetés korlátozott kockázattal járjon. Ezeknek a kritériumoknak biztosítaniuk kell a projekt szakmai irányítását az infrastrukturális projekt építési szakaszában, továbbá biztosítaniuk kell az építési kockázat megfelelő csökkentését, korlátozniuk kell a működési és a refinanszírozási kockázatot, valamint meg kell tiltaniuk, hogy a projekt spekulatív célú származtatott ügyletekben vegyen részt.

(12)

Amennyiben az adott elismerhető infrastrukturális befektetés tekintetében kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített külső minősítés nem áll rendelkezésre, biztosítani kell, hogy az infrastrukturális projekt stabil politikai környezetben valósuljon meg.

(13)

Biztosítani kell, hogy az innovatív technológián vagy tervezésen alapuló projektek beletartozhassanak az új eszközosztályba annak érdekében, hogy az Unió továbbra is élenjáró lehessen a technológiai fejlesztések terén. Az innováción alapuló projektek biztonsága érdekében a biztosítóknak megfelelő átvilágítást kell végezniük a technológia tesztelésének ellenőrzése céljából. A projekt megalapozott technológiai és tervezési hátterének igazolása céljából ez prototípusok tesztelését, kísérleti tesztelést és egyéb tesztelési eljárásokat is magában foglalhat.

(14)

Mindezen kritériumok kombinációja az EIOPA szakmai ajánlása alapján összességében biztosítja, hogy prudenciális szempontból megfelelő rendszer működjön, mivel a csökkentett tőkekövetelmények előnyeit élvező infrastrukturális eszközök biztonságosabbak és kevésbé változékonyak, mint a hasonló vállalati befektetések.

(15)

Az EIOPA elvégezte az infrastrukturális eszközök indexeire, a tőzsdén jegyzett infrastrukturális eszközökre és a magánfinanszírozási kezdeményezéshez tartozó társaságokra vonatkozó adatok elemzését, mely alapján 30–39 % közé eső kalibrálást javasolt az infrastrukturális befektetésekre vonatkozó stressztényező tekintetében. Az európai beruházási tervnek a reálgazdasági beruházások ösztönzésére irányuló célkitűzésével összhangban 30 %-os kalibrálás kerül megállapításra az új infrastrukturális eszközosztály tekintetében, mivel ez a kalibrálás biztosítja a leghatékonyabb ösztönzést az infrastrukturális befektetések számára.

(16)

Az EIOPA szakmai ajánlásával összhangban a tőkebefektetésekre vonatkozó tőkekövetelmény szimmetrikus kiigazítását arányosan kell alkalmazni az infrastrukturális eszközök stressztényezőjére.

(17)

A kamatrés-kockázati részmodulhoz tartozó tőkekövetelmények csökkentésének figyelembe kell vennie azt a bizonyítékokkal alátámasztott tényt, hogy az infrastrukturális befektetések a vállalati hiteleknél jobb megtérülési rátával rendelkeznek, és általában véve kevésbé érzékenyek a gazdasági tényezőkre. Következésképp az új eszközosztály esetében a kamatrés hitelkockázati összetevőjére vonatkozó terhet az EIOPA által megadott kalibrálással összhangban csökkenteni kell. Az infrastrukturális befektetések lejáratig való tarthatóságára vonatkozó elismerhetőségi kritérium figyelembevétele érdekében a kamatrés likviditási kockázati összetevőjére vonatkozó terhet is csökkenteni kell.

(18)

A kamatrés likviditási kockázati összetevőjére vonatkozó tehernek az elismerhető infrastrukturális befektetések tekintetében történő csökkentése esetén ezt a csökkentést az illeszkedési kiigazítási portfólióban lévő eszközökre is alkalmazni kell, ugyanakkor ki kell zárni a csökkentett likviditási kockázat kettős beszámítását. Ebből kifolyólag az illeszkedési kiigazítási portfólióban lévő elismerhető infrastrukturális eszközökre alkalmazandó kamatrés-kockázati teher mértéke az illeszkedési kiigazítási portfólióban lévő eszközökre alkalmazandó csökkentett teher és az elismerhető infrastrukturális eszközökre alkalmazandó teher közül az alacsonyabbik lesz.

(19)

Az európai kockázatitőke-alapokban és az európai szociális vállalkozási alapokban eszközölt befektetésekre vonatkozóan az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 168. cikke szerinti kezeléssel összhangban megfelelőbb kezelésben kell részesíteni a biztosítók és viszontbiztosítók által az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján létrehozott alapokban eszközölt befektetéseket is.

(20)

Az utóbbi években a pénzügyi eszközökkel egyre nagyobb mértékben kereskednek multilaterális kereskedési rendszerekben (MTF). A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) biztosítja, hogy a multilaterális kereskedési rendszerek lehetséges tagjaik és résztvevőik körére vonatkozóan ugyanolyan követelmények hatálya alá tartozzanak, mint a szabályozott piacok. A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szintén hasonló követelményeket állapít meg a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szabályozott piacokra vonatkozóan az átláthatóság tekintetében. A multilaterális kereskedési rendszerek fokozódó jelentőségének, valamint a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szabályozott piacokra egyaránt alkalmazandó szabályok konvergenciájának figyelembevétele érdekében a multilaterális kereskedési rendszereken folyó kereskedés tárgyát képező kitettségeket a részvénykockázati részmodulon belül 1-es típusú részvénykitettségnek kell tekinteni.

(21)

A 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) a 2016. január 1-je előtt vásárolt tőkebefektetésekre alkalmazandó átmeneti intézkedést vezetett be. Elkerülendő annak ösztönzését, hogy a 2009/138/EK irányelv által létrehozott szabályozási keret alkalmazási időszakának kezdete előtt jelentős mértékű tőkekivonást hajtsanak végre a nem jegyzett eszközökből, az átmeneti intézkedés hatálya nem korlátozódhat a tőzsdén jegyzett eszközökre.

(22)

A kollektív befektetési vállalkozásban tartott tőkebefektetések vagy az alapba csomagolt befektetések arányos kezelésének lehetővé tétele érdekében azokra az esetekre vonatkozóan, amikor az áttekintés elve nem alkalmazható, a rendelet pontosítja, hogy a 2009/138/EK irányelv 308b. cikkének (13) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedés a kollektív befektetési vállalkozásban tartott eszközöknek vagy az alapba csomagolt befektetéseknek a 2016. január 1-jei megcélzott eszközallokációnak megfelelő részére alkalmazandó, feltéve, hogy a vállalkozásra vonatkozóan a megcélzott eszközallokáció rendelkezésre áll. Ez alapján a vállalkozások becslést készíthetnek az alapkezelő által 2016. január 1-jét megelőzően vásárolt eszközök arányára vonatkozóan azokban az esetekben, amikor ezen eszközök vásárlásának nyomon követése a közzétételi szabályok által előírt korlátozások vagy a nyomon követés túlzott költségei miatt nem lehetséges. Ezt követően a kollektív befektetési vállalkozás vagy az alapba csomagolt befektetések eszközforgási rátájának megfelelően évente csökkenteni kell azon eszközök arányát, amelyre az átmeneti intézkedést alkalmazzák.

(23)

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet számos kisebb jelentőségű szövegezési hibát tartalmaz, amelyeket megfelelően javítani kell.

(24)

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet többek között meghatározza a csoportfelügyelet hatálya alól kizárt kapcsolt vállalkozásokban vagy a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőkéből levont részesedések értékelési módszerét. A kapcsolt vállalkozásokban fennálló részesedések értékelését érintő következményeknek függetlenül az adott kapcsolt vállalkozás csoportfelügyelet hatálya alóli kizárásának okától azonosnak kell lenniük, és ennek eredményeképp minden olyan helyzetet figyelembe kell venni, amikor valamely kapcsolt vállalkozás kizárható a csoportszintű felügyelet hatálya alól. Ezért a 13. cikket módosítani kell.

(25)

A pénzügyi intézményekben vagy hitelintézetekben fennálló stratégiai részesedések vonatkozásában a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerinti 1. módszerre való hivatkozás nem annak előírásaként értelmezendő, hogy a csoportnak egyúttal konglomerátumnak is kell minősülnie, és az említett irányelv szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá kell tartoznia. A mentesség alkalmazásához elegendő, ha a pénzügyi intézményt vagy hitelintézetet bevonják a 2009/138/EK irányelv szerinti csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításába. A 342/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 8. cikke értelmében a 2002/87/EK irányelvben és a 2009/138/EK irányelvben foglalt konszolidációs módszerek egyaránt egyenértékűnek tekinthetők. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 68. cikkének (3) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

(26)

Az összesített statisztikai adatok tekintetében az adatszolgáltatási időszakokat össze kell hangolni, ezért a 2020. december 31. előtti közzétételeknek 2016. január 1-jétől kezdődően az összes korábbi évre vonatkozó adatot tartalmazniuk kell. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 316. cikkének (2) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

(27)

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet számos tipográfiai hibát, például hibás kereszthivatkozásokat is tartalmaz, amelyeket javítani kell.

(28)

Az ebben a rendeletben meghatározott követelmények alkalmazása során figyelembe kell venni a biztosító vagy viszontbiztosító üzleti tevékenységével járó kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. A biztosítókra háruló tehernek és összetettségnek arányban kell állnia kockázati profiljukkal. Az ebben a rendeletben meghatározott követelmények alkalmazása során az információk akkor tekintendők lényegesnek, ha azok befolyásolhatják az adott információ szándékolt felhasználói általi döntéshozatalt vagy megítélést.

(29)

A Szolvencia II szabályozási keretének 2016. január 1-jén kezdődő teljes körű alkalmazásáig alkalmazandó felügyeleti szabályozással kapcsolatos jogbiztonság javítása érdekében fontos biztosítani, hogy ez a rendelet a lehető leghamarabb hatályba lépjen,

1.

Az 1. cikk a következő 55 a. és 55b. ponttal egészül ki:

„55a.   »infrastrukturális eszközök«: fizikai struktúrák vagy létesítmények, rendszerek és hálózatok, amelyek alapvető közszolgáltatásokat biztosítanak vagy támogatnak.

55b.   »infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egység«: olyan gazdasági egység, amely számára kizárólag infrastrukturális eszközök tulajdonlása, finanszírozása, fejlesztése vagy működtetése engedélyezett, és amely esetében a hitelnyújtók vagy tőkebefektetők részére történő kifizetések elsődleges forrása a finanszírozott eszközök által termelt jövedelem.”;

2.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 68. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől függetlenül a biztosító vagy viszontbiztosító nem vonhatja le a 171. cikkben említett stratégiai részesedéseket, amelyek részét képezik a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés 2002/87/EK irányelv I. mellékletében leírt 1. módszer vagy a 2009/138/EK irányelv 230. cikkében leírt 1. módszer szerinti kiszámításának.”;

4.

Az I. cím V. fejezetének 5. szakasza a következő 1a. alszakasszal egészül ki:

„1a. alszakasz

Elismerhető infrastrukturális befektetések

164a. cikk

Elismerhető infrastrukturális befektetések

(1)   E rendelet alkalmazásában az elismerhető infrastrukturális befektetés olyan infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységben eszközölt befektetést jelent, amely teljesíti a következő kritériumokat:

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hitelnyújtók és a tőkebefektetők számára generált pénzáramlások csak akkor tekinthetők előre kiszámíthatónak, ha – a bevétel egy jelentéktelen részének kivételével – teljesülnek a bevételekre vonatkozó alábbi feltételek:

5.

A 168. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 169. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az e rendelet 168. cikkében említett elismerhető infrastrukturális tőkebefektetés tőkeszükséglete egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna:

7.

A 170. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító megkapta a felügyeleti jóváhagyást a 2009/138/EK irányelv 304. cikkében szereplő rendelkezések alkalmazására, az elismerhető infrastrukturális tőkebefektetés tőkeszükséglete egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna:

8.

A 171. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 169. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 170. cikk (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a stratégiai jellegű tőkebefektetések olyan tőkebefektetéseket jelentenek, amelyeknél a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító igazolja a következőket:”;

9.

A 173. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„173. cikk

A standard részvénykockázatra vonatkozó átmeneti intézkedés alkalmazásának feltételei

(1)   A standard részvénykockázatra vonatkozó, a 2009/138/EK irányelv 308b. cikkének (13) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedés csak azokra a részvénykitettségekre alkalmazandó, amelyeket 2016. január 1-jén vagy az előtt vásároltak, és amelyeknél nem merül fel az említett irányelv 304. cikke szerinti időtartam-alapú részvénykockázat.

(2)   Amennyiben a tőkebefektetést kollektív befektetési vállalkozásban vagy más, alapba csomagolt befektetésben tartják, és amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható, a 2009/138/EK irányelv 308b. cikkének (13) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedés a kollektív befektetési vállalkozásban tartott eszközöknek vagy az alapba csomagolt befektetéseknek a 2016. január 1-jei megcélzott eszközallokációnak megfelelő részére alkalmazandó, feltéve, hogy a vállalkozásra vonatkozóan a megcélzott eszközallokáció rendelkezésre áll. Azon eszközök arányát, amelyekre az átmeneti intézkedés alkalmazandó, évente csökkenteni kell a kollektív befektetési vállalkozás vagy az alapba csomagolt befektetés eszközforgási rátájának megfelelően. Amennyiben a kollektív befektetési vállalkozás tőkebefektetésére vagy az alapba csomagolt befektetésre vonatkozó megcélzott eszközallokációja nő, nem növelhető azon eszközök aránya, amelyekre az átmeneti intézkedés alkalmazandó.”;

10.

A 180. cikk a következő (11), (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(11)   A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (12) bekezdésben meghatározott kritériumokat, a stressi kockázati tényezőt kell hozzárendelni, a kitettség hitelminőségi besorolásától és futamidejétől függően, az alábbi táblázatnak megfelelően:

(12)   Azon kitettségekre vonatkozó kritériumok, amelyekhez a (11) bekezdés szerinti kockázati tényezőt rendelik hozzá, a következők:

(13)   A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumokat, de nem teljesítik a (12) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumokat, a 3-as hitelminőségi besorolásnak, valamint a kitettség (11) bekezdésben meghatározott táblázat szerinti futamidejének megfelelő stressi kockázati tényezőt kell hozzárendelni.”;

11.

A 181. cikk b) pontjának utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A hozzárendelt portfólióban található azon eszközök esetében, amelyekhez nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet hitelminősítése, valamint olyan elismerhető infrastrukturális eszközök esetében, amelyek 3-as hitelminőségi besorolást kaptak, a csökkentő tényező 100 %.”

12.

A rendelet a következő 261a. cikkel egészül ki:

„261a. cikk

Elismerhető infrastrukturális befektetések kockázatkezelése

(1)   A biztosító és viszontbiztosító az elismerhető infrastrukturális eszközbe történő befektetést megelőzően megfelelő átvilágítást végez, amelybe beletartoznak a következők:

(2)   Az elismerhető infrastrukturális befektetéssel rendelkező biztosító és viszontbiztosító rendszeresen végrehajtja a pénzáramlások és az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységet támogató biztosíték ellenőrzését és stressztesztelését. Minden stressztesztnek arányosnak kell lennie az infrastrukturális projekttel járó kockázat jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3)   Amennyiben a biztosító vagy viszontbiztosító jelentős mértékű elismerhető infrastrukturális befektetéssel rendelkezik, a 2009/138/EK irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli eljárások megállapításakor rendelkeznie kell az említett befektetéseknek az építési szakaszban történő aktív ellenőrzéséről és arról, hogy amennyiben szanálásra kerül sor, maximalizálják az említett befektetésekből visszatérülő összegeket.

(4)   A kötvény vagy hitel formájában megvalósuló elismerhető infrastrukturális befektetésekkel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító úgy alakítja ki eszköz-forrás gazdálkodását, hogy folyamatos jelleggel biztosítsa a befektetés lejáratig történő tartását.”;

13.

A 316. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A közzététel 2020. december 31-től kezdődően az előző négy év adatait is tartalmazza. A 2020. december 31. előtti közzétételek valamennyi megelőző év adatait tartalmazzák 2016. január 1-jével kezdődően.”.

1.

A 73. cikk (1) bekezdésében az első mondat helyébe a következő lép:

„A 72. cikkben említett jellemzők vagy az a)–i) pontban, vagy a j) pontban meghatározott jellemzők:”;

2.

A 170. cikket a következőképpen kell helyesbíteni:

3.

A 176. cikket a következőképpen kell helyesbíteni:

4.

A 179. cikk (1) bekezdését a következőképpen kell helyesbíteni:

5.

a 192. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdésében a képlet helyébe a következő képlet lép:

„LGD = max(90 % · (Recoverables + 50 % · RMre ) – F′ · Collateral;0)”;.

6.

A 218. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító több olyan kártöbblet viszontbiztosítási szerződést kötött, amelyek mindegyike teljesíti a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott követelményeket, és amelyek együttesen teljesítik a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott követelményeket, ezeket együttesen egyetlen kártöbblet viszontbiztosítási szerződésnek kell tekinteni.;”

7.

A 296. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés információkat tartalmaz a 263. cikkben meghatározott területekről, megfelelve a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra vonatkozóan e cikk (1) és (3) bekezdésében lefektetett közzétételi követelményeknek.”;

8.

A 317. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 316. cikkel összhangban a felügyelt vállalkozások és csoportok éves összesített statisztikai adatait minden egyes naptári évre vonatkozóan közzéteszik a számadatokat tartalmazó éves táblák leadásának határidejétől számított három hónapon belül, amelyek benyújtására a pénzügyi évet december 31-én záró vállalkozások a 312. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kötelezettek. A felügyeleti hatóságokra vonatkozó információkat minden naptári év december 31-ét követő négy hónapon belül hozzáférhetővé teszik.”;

9.

A 330. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti hatóság annak értékelése során, hogy egyes, a kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító, kapcsolt harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletének fedezetéhez figyelembe vehető szavatolótőke-elemek nem állnak ténylegesen rendelkezésre a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet fedezésére, valamennyi alább felsorolt elemet figyelembe veszi:

10.

A 375. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A részesedéssel rendelkező biztosítók és viszontbiztosítók, a biztosítói holdingtársaságok vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságok az (1) bekezdésben említett információt a 314. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyitó pénzügyi beszámoló referencia-időpontját követő 26 héten belül benyújtják a csoportfelügyeleti hatóság részére.”;

11.

A XVII. mellékletet e rendelet I. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni;

12.

A XVIII. mellékletet e rendelet II. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni;

13.

A XXI. mellékletet e rendelet III. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni.