15.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/1

(1)

Indokolt, hogy a klíringtagok ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeinek megállapításához használt letéti kockázati periódusok kiszámításának keretrendszere megfelelő legyen mind a belső modell módszert, mind a sztenderd módszert alkalmazó intézmények számára. Tükröznie kell továbbá a piaci feltételeket, hogy prudenciálisan megbízható módszert biztosítson, ugyanakkor azonban ne jelentsen túlságosan nagy működési terhet az említett intézmények számára.

(2)

Bár a központi szerződő felek által alkalmazott likvidációs időszakok fogalmának meghatározása nem azonos a klíringtagok ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeinek kiszámításához használt letéti kockázati periódusok meghatározásával, lényegüket tekintve nagyon hasonlóak. A likvidációs időszakok tükrözik a piaci feltételekben bekövetkezett változásokat és figyelembe veszik a szerződések és ügyletek zárási időszakait. A központi szerződő felek által becsült likvidációs időszakoknak ezért összehasonlítási alapként kell szolgálniuk a klíringtagok ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeinek kiszámításához használt letéti kockázati periódusok esetében.

(3)

A likvidációs időszakok alkalmazása biztosítaná továbbá az 575/2013/EU rendelet 301. cikke (1) bekezdésében meghatározott, központi szerződő felek által elszámolt termékek és ügyletek valamennyi típusának átfogó lefedését és további előnyt jelentene, hogy nem lenne szükség e felhatalmazáson alapuló rendelet minden olyan alkalommal történő aktualizálására, amikor egy központi szerződő fél új típusú termék vagy ügylet elszámolását kezdi meg.

(4)

A központi szerződő felek által közzétett likvidációs időszakok a letéti kockázati periódusoktól eltérően időnként kiegészítő időszakokat tartalmaznak, lehetővé téve a teljesítő klíringtagok pozícióinak novációját. Mivel az említett kiegészítő időszakok kifejezetten a likvidációs időszakokhoz kapcsolódnak és nem tükrözik a klíringtagok által viselt kockázatok eltéréseit, ezeket nem kell hozzáadni azokhoz a letéti kockázati periódusokhoz, amelyeket az intézmények – amennyiben klíringtagként járnak el – felhasználhatnak az ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeik kiszámításához.

(5)

Annak biztosításához, hogy ezek a becslések felügyeleti jóváhagyás hatálya alá tartozzanak, csak az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő felek által becsült likvidációs időszakok esetében indokolt engedélyezni, hogy összehasonlítási alapként szolgáljanak a klíringtagok ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeinek kiszámításához használt letéti kockázati periódusokhoz.

(6)

Mivel a letéti kockázati periódus célja, hogy megragadja az ügyletek nettósítási halmazának piaci értékében bekövetkezett változásokat a nemteljesítő partnerrel szemben fennálló ügyletek nettósítási halmazát biztosító fedezetek utolsó átadásától a partnerrel szembeni pozíciók lezárásáig és az ebből eredő piaci kockázatok újbóli lefedezéséig tartó időszakban, és mivel a piacok bizonyos naptári napokon zárva lehetnek, a letéti kockázati periódusokat munkanapban kell kifejezni. Ez biztosítja, hogy az említett ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények teljes mértékben tükrözzék azokat a kockázatokat, amelyeknek az intézmény a letéti kockázati periódus során ki van téve. Indokolt ezért előírni, hogy a letéti kockázati periódus alsó korlátja az 575/2013/EU rendelet 304. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában 5 munkanapnak feleljen meg, vagyis hosszabb legyen, mint az említett cikkben előírt ötnapos minimum. A letéti kockázati periódus alsó korlátja így össze lenne hangolva az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezete 6. szakaszában meghatározott, a belső modell módszer alkalmazására vonatkozó követelményekre vonatkozó előírásokkal.

(7)

Az 575/2013/EU rendelet 304. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően az intézmények csak akkor használhatnak az ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámításához rövidebb letéti kockázati periódusokat, ha klíringtagként járnak el. Az említett előírások szerinti, az intézmények által használható letéti kockázati periódusokra vonatkozó szabályok következésképpen nem alkalmazandók akkor, ha az intézmények kiszámítják az ügyfelekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket, de a szóban forgó kitettségek vonatkozásában nem klíringtagként járnak el. Ez független attól, hogy az intézmények alkalmazzák-e a belső modell módszert vagy sem, valamint attól is, hogy az ügyfelekkel szembeni releváns kitettségeket központilag számolják-e el.

(8)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

a)

öt munkanap;

b)

a nettósítási halmazhoz tartozó szerződéseknek vagy ügyleteknek a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 10. cikke (1) bekezdése b) pontja vi. alpontjának megfelelően közzétett leghosszabb likvidációs időszaka azon elfogadott központi szerződő fél esetében, amellyel a szóban forgó szerződéseket vagy ügyleteket elszámolták.