Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015D1097

A Bizottság (EU) 2015/1097 határozata (2015. április 8.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Dánia által bevezetni tervezett intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről

HL L 177., 2015.7.8, pp. 54–59 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/1097/oj

2015.7.8.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/54


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1097 HATÁROZATA

(2015. április 8.)

a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Dánia által bevezetni tervezett intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)

2015. január 6-i levelében Dánia értesítette a Bizottságot egyes, a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján bevezetni tervezett intézkedéseiről.

(2)

A Bizottság az értesítés beérkezésétől számított három hónapon belül megvizsgálta, hogy az intézkedések – különösen arányosságuk és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében – összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

(3)

Az intézkedések vizsgálata során a Bizottság figyelembe vette a dán audiovizuális piacról rendelkezésre álló adatokat, köztük különösen a televíziós piacra gyakorolt hatásokkal kapcsolatosakat.

(4)

A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események jegyzékét Dánia egyértelmű és átlátható módon, széles körű konzultáció alapján állította össze.

(5)

A dán hatóságok által átadott részletes információk és nézettségi adatok alapján a Bizottság meggyőződött arról, hogy a Dánia által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt események jegyzéke a következő, az események társadalmi jelentősége szempontjából mértékadónak tekintett kritériumok közül legalább kettőt teljesít: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, és nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek – különösen a kulturális identitás erősítésében – általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára; iii. az ország csapata résztvevője a nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajló eseménynek; és iv. az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események jegyzéke több olyan megjelölt eseményt tartalmaz, amely általában is kiemelten jelentősnek számít társadalmi szempontból; ilyenek például a nyári és a téli olimpiai játékok. A dán hatóságok bemutatták, hogy a nyári és a téli olimpiai játékok a múltban nagy televíziós nézettségnek örvendtek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők. Emellett ezek az események széles körben találnak különös visszhangra Dániában, ugyanis nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket.

(7)

A férfi labdarúgó világ- és Európa-bajnokság elődöntői és döntője is társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseménynek számít. A jegyzék továbbá tartalmazza a dán nemzeti válogatott által vívott labdarúgó-mérkőzéseket is, ideértve a selejtezőket is. A dán hatóságok bemutatták, hogy ezek az események a múltban nagy televíziós nézettségnek örvendtek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők. Emellett ezek az események széles körben találnak különös visszhangra Dániában, ugyanis nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton.

(8)

A női kézilabda világ- és Európa-bajnokság elődöntői, döntője, valamint a dán nemzeti válogatott részvételével rendezett mérkőzések, illetve selejtezők ugyancsak nagy televíziós nézettségnek örvendtek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők. Ezek az események a közönség széles rétegeiben keltenek fokozott érdeklődést Dániában, és olyan nézők figyelmét is felkeltik, akik általában nem követik ezt a sportágat. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. A széleskörű fokozott érdeklődést az is erősíti, hogy a dán csapat kiemelkedő eredményeket ért el ezeken az eseményeken.

(9)

A férfi kézilabda világ- és Európa-bajnokság elődöntői, döntője, valamint a dán nemzeti válogatott részvételével rendezett mérkőzések, illetve selejtezők ugyancsak nagy televíziós nézettségnek örvendtek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők. Ezek az események a közönség széles rétegeiben keltenek fokozott érdeklődést Dániában, és olyan nézők figyelmét is felkeltik, akik általában nem követik ezt a sportágat. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. A széleskörű fokozott érdeklődést az is erősíti, hogy a dán csapat kiemelkedő eredményeket ért el ezeken az eseményeken.

(10)

A megjelölt intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyeket az elérni kívánt célok – vagyis a tájékozódáshoz való jog védelme, valamint a nyilvánosságnak a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférése – kijelölnek. A Bizottság következtetésében figyelembe veszi a szóban forgó események tervezett közvetítési módját, a „jogosult közvetítő” fogalommeghatározását, a választott bíróság szerepét az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő jogviták rendezésében, továbbá azt, hogy a jelentős események jegyzékét tartalmazó végrehajtási rendelet azokra az eseményekre alkalmazandó, amelyek vonatkozásában a rendelet hatálybalépését követően kötnek kizárólagos jogot biztosító szerződéseket. Ezért kimondható, hogy az Európai Alapjogi Charta 17. cikkében meghatározott, a tulajdonhoz való jogra gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(11)

Ugyanebből a megfontolásból a dán intézkedések arányosnak tekinthetők, mert csak a szükséges mértékben szűkítik a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 56. cikke szerinti alapszabadsága érvényesülését. Fontos közérdek annak biztosítása, hogy a nyilvánosság széles körűen hozzáférjen a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események televíziós közvetítéséhez. A dán intézkedések továbbá nem valósítanak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem zárják le a piacot más tagállamok műsorszolgáltatói, jogtulajdonosai és más gazdasági szereplői előtt.

(12)

A megjelölt intézkedések továbbá összeegyeztethetők az Európai Unió versenyszabályaival is. A jegyzéken szereplő események közvetítésére jogosult műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, ezért az egyes események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges verseny folyik vagy folyhat. Megállapítható továbbá, hogy a jegyzéken szereplő események száma nem túlzott, így nem torzítja az ingyenesen és a díjfizetés ellenében fogható televíziós csatornák közötti versenyt. Ezért kimondható, hogy a piaci verseny szabadságára gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(13)

A Bizottság a Dánia által bevezetni kívánt intézkedésekről tájékoztatta a többi tagállamot, és megállapításait ismertette a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottsággal. A bizottság kedvező véleményt alkotott,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

(1)   A Dánia által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján meghozni kívánt, a Bizottságnak az irányelv 14. cikkének (2) bekezdése alapján bejelentett intézkedések összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2)   A Dánia által meghozandó intézkedéseket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 8-án.

a Bizottság részéről

Günther OETTINGER

a Bizottság tagja


(1)   HL L 95., 2010.4.15., 1. o.


MELLÉKLET

RENDELET A TELEVÍZIÓS JOGOK TÁRSADALOM SZÁMÁRA KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL

A rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló törvény 90. cikkének (1) bekezdése és 93. cikkének (2) bekezdése értelmében (lásd a 2014. március 20-i, 255. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvényt) az alábbiak kerülnek megállapításra:

HATÁLY

1. szakasz.

(1)

Ez a rendelet a kizárólagos jogok televíziós műsorszolgáltatók általi, a társadalom számára kiemelt jelentőségű eseményekre történő alkalmazását szabályozza. A „televíziós műsorszolgáltató” kifejezés a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló törvény 1. és 2. szakasza szerint műsorszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat jelöli.

(2)

Az ilyen eseményekhez fűződő kizárólagos jogok nem gyakorolhatóak oly módon, hogy a közönség jelentős részét kizárják az ilyen események élőben vagy későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban való követésének lehetőségéből.

A TÁRSADALOM SZÁMÁRA KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ESEMÉNYEK

2. szakasz.

Ebben a rendeletben a „társadalom számára kiemelt jelentőségű esemény” az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelelő sportesemény:

(1)

olyan személyek érdeklődésére is számot tart, akik rendszerint nem nézik a televízióban az adott sportot vagy sportokat;

(2)

olyan sportágba tartozik, amely a dán sportkultúrában hagyományosan központi helyet foglal el;

(3)

rendszerint nagyszámú nézőközönség követi.

3. szakasz.

Az alábbiak minősülnek a társadalom számára kiemelt jelentőségű eseménynek:

(1)

a (nyári és téli) olimpiai játékok: teljes egészében, a nyitó- és záróünnepséggel együtt, a 7. szakasz (2) bekezdésének megfelelően;

(2)

a férfi labdarúgó világbajnokság és Európa bajnokság mérkőzései: Dánia valamennyi mérkőzése, valamint az összes elődöntő és döntő;

(3)

a férfi és női kézilabda világbajnokság és Európa bajnokság mérkőzései: Dánia valamennyi mérkőzése, valamint az összes elődöntő és döntő;

(4)

Dánia férfi labdarúgó világbajnokságra és az Európa bajnokságra történő kvalifikációs mérkőzései;

(5)

Dánia férfi és női kézilabda világbajnokságra és az Európa bajnokságra történő kvalifikációs mérkőzései.

A TELEVÍZIÓS JOGOK ALKALMAZÁSA

4. szakasz.

Úgy kell tekinteni, hogy az esemény szabadon hozzáférhető televízióadásban való követéséből a közönség jelentős részét kizárják, kivéve, ha:

(1)

az eseményt olyan televíziós csatornán vagy csatornákon közvetítik, amelyet a sugárzás időpontjában az összes háztartás összesen 90 %-a képes fogni televíziós vevőkészülékén antennával, műholdon, kábelen vagy IPTV-n/száloptikás rendszeren, és

(2)

a háztartások ingyenesen foghatják az eseményt, az alábbi díjak kivételével:

a)

a médiaengedély díja; és

b)

az érintett csatornát a legolcsóbb csomagban nyújtó televíziós műsorszóró számára fizetett előfizetési díj; vagy

c)

a kizárólag az adott csatorna vételéért fizetett előfizetési díj olyan előfizetés esetében, amelynek nem feltétele a csomagokra történő előfizetés.

5. szakasz.

(1)

Azok a televíziós műsorszolgáltatók, amelyek a használati jog 1. szakasz (2) bekezdésében megállapított korlátozásának megfelelően nem tudják hasznosítani a kizárólagos jogokat a társadalom számára kiemelt jelentőségű esemény tekintetében (lásd a 4. szakaszt), és amelyek az ilyen események közvetítésére kizárólagos jogokat szereztek (lásd a 3. szakaszt), ezeket a jogokat csak akkor hasznosíthatják, ha a műsorszolgáltatóval való megállapodás révén biztosítani tudják, hogy a közönség jelentős része ne legyen kizárva az esemény élőben vagy későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban való követésének lehetőségéből.

(2)

Azok a televíziós műsorszolgáltatók, amelyek a használati jog 1. szakasz (2) bekezdésében megállapított korlátozásának megfelelően nem tudják hasznosítani a kizárólagos jogokat a társadalom számára kiemelt jelentőségű esemény tekintetében (lásd a 4. szakaszt), és amelyek az ilyen események közvetítésére kizárólagos jogokat szereztek (lásd a 3. szakaszt), megfelelő időben és – amennyiben azt a jogszerzés időpontja megengedi – az esemény előtt legkésőbb hat hónappal megadják a jogokat azoknak a televíziós műsorszolgáltatóknak (műsorszolgáltató csoportoknak), amelyek képesek hasznosítani az ilyen eseményhez fűződő kizárólagos jogokat a használati jog 1. szakasz (2) bekezdésében megállapított korlátozásának megfelelően (lásd a 4. szakaszt), annak meghatározása érdekében, hogy vannak-e olyan televíziós műsorszolgáltatók (műsorszolgáltató csoportok), amelyek méltányos kereskedelmi megállapodást kívánnak kötni az esemény közvetítésére (lásd az alábbi (3) és (4) bekezdést, valamint a 8. szakaszt). Azokban az esetekben, amikor a 6. szakasz (1) bekezdésének 1. pontja értelmében lehetséges az esemény felvételről való sugárzása, az olyan műsorszolgáltató vagy szolgáltató által javasolt megállapodás, amely a használati jog 1. szakasz (2) bekezdésében megállapított korlátozásának megfelelően nem tudja hasznosítani a kizárólagos jogokat az ilyen esemény tekintetében (lásd a 4. szakaszt), a megállapodásba az élő adást és a felvételről történő közvetítés jogát is felveszi.

(3)

Azok a televíziós műsorszolgáltatók, amelyek számára a fenti (1) bekezdés alapján a társadalom számára kiemelt jelentőségű esemény közvetítésére megállapodást ajánlottak fel (lásd a 3. szakaszt), írásbeli értesítésben jelzik az ilyen megállapodás megkötésére vonatkozó érdeklődésüket az attól számított 14 napon belül, hogy kézhez vették a javasolt ár és az egyéb szerződéses feltételek feltüntetése mellett az eseményre vonatkozó konkrét információkat, így annak helyét és időpontját tartalmazó írásbeli ajánlatot.

(4)

A fenti (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a televíziós műsorszolgáltató vagy szolgáltató igazolni tudja, hogy nincsen olyan televíziós műsorszolgáltató (műsorszolgáltató csoport), amely a használati jog 1. szakasz (2) bekezdésében megállapított korlátozásának megfelelően képes hasznosítani a kizárólagos jogokat a társadalom számára kiemelt jelentőségű esemény tekintetében (lásd a 4. szakaszt), és amely az esemény közvetítésére méltányos kereskedelmi megállapodást kíván kötni.

6. szakasz.

(1)

A 3. szakaszban meghatározott, a társadalom számára kiemelt jelentőségű események közvetítése általában élő adásban történik. Az ilyen események közvetítése történhet azonban felvételről is, amennyiben arra objektív körülmények miatt kerül sor, ha pl.

1.

az esemény éjszaka (dániai idő szerint 00:00–06:00 között) zajlik;

2.

az esemény egyidejű események sorozata, mint az olimpia, vagy

3.

az élő közvetítés a 3. szakaszban nem említett, a társadalom számára kiemelt jelentőségű események közvetítésének átütemezését igényelné.

(2)

A társadalom számára kiemelt jelentőségű események közvetítése általában legfeljebb 24 órával késleltethető.

(3)

A fenti (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az események 5. szakasz (4) bekezdése szerinti közvetítésére.

7. szakasz.

(1)

A 3. szakaszban meghatározott, a társadalom számára kiemelt jelentőségű eseményeket teljes egészében közvetíteni kell, az alábbi (2) bekezdésnek megfelelően.

(2)

A nyári vagy a téli olimpiai játékok közvetítése (lásd a 3. szakasz (1) pontját) korlátozható az esemény egészének jelentős hosszúságú szakasza olyan kivonatok formájában történő átfogó és reprezentatív közvetítésére, amelyek megfelelően tükrözik a sportágak és a részt vevő országok teljes körét. Dánia szereplésének közvetítésére és a 2. szakaszban meghatározott feltételekre hangsúlyt kell fektetni. A nyitó- és záróünnepséget élő adásban és teljes egészében közvetíteni kell a 6. szakasznak megfelelően. Az olimpia első és második pont szerint nem közvetített részei sugározhatóak olyan csatornákon, amelyek nem felelnek meg a 4. szakasz követelményeinek.

(3)

A fenti (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az események 5. szakasz (4) bekezdése szerinti közvetítésére.

TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK

8. szakasz.

A társadalom számára kiemelt jelentőségű események közvetítésére vonatkozó, az 5. szakasz (1)–(3) bekezdése szerinti megállapodásokkal kapcsolatos jogvitákat – beleértve az árral kapcsolatos jogvitákat – választott bíráskodás révén kell eldönteni, lásd a választott bírósági törvényt.

9. szakasz.

A Kulturális Minisztérium a rendeletet a hatálybalépéstől számított három éven belül értékelni fogja. Az értékelés kiterjed a terjesztési formák fejlődésére és az érintett felekkel való tárgyalásokra.

JOGSÉRTÉS

10. szakasz.

(1)

Az 1. szakasz (2) bekezdésének, az 5. szakasz (1) és (2) bekezdésének, a 6. szakasz (1) és (2) bekezdésének, valamint a 7. szakasz (1) és (2) bekezdésének megszegése pénzbírsággal büntetendő.

(2)

A vállalatok stb. (jogi személyek) felelősségre vonása a Büntető Törvénykönyv 5. fejezetének rendelkezései szerint történik.

11. szakasz.

(1)

A rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló törvény 50. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja értelmében az ugyanazon törvény 45. szakasza értelmében kiadott csatornaengedély ideiglenesen vagy véglegesen visszavonható, ha az engedély jogosultja súlyosan vagy ismételten megszegi a törvényt vagy az annak alapján megállapított rendelkezéseket.

(2)

A rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló törvény 50. szakasza (2) bekezdésének 1. pontja értelmében a Rádió és Televízió Tanács dönthet ugyanazon törvény 47. szakasza szerint a műsorszolgáltatás ideiglenes vagy végleges leállításáról, ha a nyilvántartásba vett vállalkozás súlyosan vagy ismételten megszegi a törvényt vagy az annak alapján megállapított rendelkezéseket.

HATÁLYBALÉPÉS

12. szakasz.

Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba és azokra az eseményekre kell alkalmazni, amelyek tekintetében a kizárólagos jogok használatára vonatkozó megállapodást ezen időpont után kötik meg.

Kulturális Minisztérium, 2015. április 19.

Marianne JELVED/Lars M. BANKE


Top