18.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 44/40

(1)

Az Allied Irish Banks, plc (a továbbiakban: AIB) és az EBS Building Society (a továbbiakban: EBS) külön-külön részesült állami támogatásban, amelyeket külön eljárás keretében jelentettek be a Bizottságnak. Az AIB és az EBS 2011. július 1-jén egyesült (a továbbiakban: a bank), és a Bizottság külön eljárás keretében értékelte a banknak nyújtott támogatást. Így három állami támogatási eljárás van: az AIB, az EBS, illetve az egyesüléssel létrejött jogalany vonatkozásában.

(2)

2009. május 12-i határozatában (2) a Bizottság elsődleges alapvető tőkének minősülő új elsőbbségi részvények formájában az AIB-nek juttatott 3,5 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót hagyott ideiglenesen jóvá több kötelezettségvállalás alapján, amelyek között egy szerkezetátalakítási tervnek a feltőkésítést követő hat hónapon belüli benyújtása is szerepelt.

(3)

Az említett első tőkeinjekciót követően az ír hatóságok 2009. november 13-án benyújtották az AIB első szerkezetátalakítási tervét, amit több levélváltás követett. 2010. május 4-én az ír hatóságok frissített szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be, amit ismét több, a Bizottság és Írország közötti levélváltás követett.

(4)

A Bizottság – az AIB-nek nyújtott további támogatást figyelembe vevő felülvizsgált szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig – 2010. december 21-i határozatában (3) ideiglenesen jóváhagyott egy törzsrészvények formájában nyújtott, 9,8 milliárd EUR összegű megmentési célú tőkeinjekciót. A tőkeinjekció megvalósítását két szakaszban tervezték: i. 3,7 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót 2010. december 31-ig, és ii. 6,1 milliárd EUR tőkeinjekciót 2011 februárjára (4).

(5)

Míg a jóváhagyott feltőkésítés első részletét az ír állam 2010 végén végrehajtotta, a 2011 februárjára tervezett második tőkeinjekcióra egyáltalán nem került sor (5).

(6)

2010. június 2-i határozatában (6) a Bizottság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig sürgősségi támogatásként ideiglenesen engedélyezte az EBS feltőkésítését. Az ír hatóságok 2010. május 31-én nyújtották be a tervet.

(7)

2010. október 11-én a Bizottság az EBS Írország által benyújtott szerkezetátalakítási terve tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárást megindító határozat) (7), mivel kétségei merültek fel azt illetően, hogy a szerkezetátalakítási terv és a kapcsolódó támogatási intézkedések A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján című bizottsági közlemény (8) (a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény) fényében összeegyeztethetőek-e a belső piaccal.

(8)

A Bizottság az EBS-től és két másik érdekelt féltől kapott észrevételt.

(9)

Az EBS 2011 júliusában egyesült az AIB-vel, és a bankba teljes mértékben integrálódott leányvállalattá vált. Így az EBS önálló létezése megszűnt. Ennélfogva az eljárást megindító határozat, amely az EBS-re mint önálló jogalanyra vonatkozott, érvénytelenné vált, és a Bizottság úgy döntött, hogy az eljárást tovább nem folytatja.

(10)

2011. március 31-én az ír pénzügyminiszter bejelentette, hogy az ír bankrendszert két jelentős bank, a Bank of Ireland (a továbbiakban: BoI) és az AIB köré szervezik át (9). Ezzel összefüggésben azt is közölte, hogy e második jelentős intézmény létrehozása érdekében az EBS beolvad az AIB-be.

(11)

2011. július 15-i határozatában (10) a Bizottság a bank további támogatásokat figyelembe vevő szerkezetátalakítási tervének jóváhagyásáig a bank számára 13,1 milliárd EUR-t elérő, összetett megmentési csomagot hagyott jóvá.

(12)

Írország 2012. szeptember 28-án szerkezetátalakítási tervet jelentett be a bankra vonatkozóan (11).

(13)

2012 októbere és 2014 márciusa között a Bizottság és az ír hatóságok rendszeres információcserét folytattak. A Bizottság több alkalommal kért tájékoztatást, és Írország több kiegészítő beadványt nyújtott be (12).

(14)

Az AIB részletes ismertetése a bank első feltőkésítéséről szóló, 2009. május 12-i bizottsági határozat (13) II.1. szakaszában található. Az alábbiakban rövid összefoglaló olvasható.

(15)

A pénzügyi válságot megelőző években az AIB diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat – teljes körű lakossági és vállalati banki szolgáltatásokat – nyújtó csoport volt. 2008. évi mérlegfőösszege 182 milliárd EUR volt. Az AIB a két legnagyobb írországi bank egyike volt, és a lakossági folyószámlák területén 35 %-os, a jelzáloghitelek területén 27 %-os, a megtakarítások területén 46 %-os, a kkv-folyószámlák területén pedig 41 %-os piaci részesedéssel rendelkezett.

(16)

A válság előtt az AIB gyorsan növekedett, különös hangsúlyt fektetett az ír ingatlanpiacnak szánt új hitelezésre, és túlnyomórészt vállalati finanszírozásra hagyatkozott. Az ír gazdaságot és konkrétan az ír ingatlanpiacot különösen súlyosan érintő pénzügyi világválság kitörésekor az AIB üzleti modelljének sebezhetősége nyilvánvalóvá, az állami támogatás szükségessége pedig elkerülhetetlenné vált.

(17)

2011 júliusában az AIB egyesült az EBS-szel.

(18)

Az EBS részletes ismertetése az EBS/AIB sürgősségi feltőkésítéséről szóló, 2011. július 15-i bizottsági határozat (14) 2.1.2. szakaszában található. Rövid összefoglaló a következő preambulumbekezdésekben olvasható.

(19)

A pénzügyi válságot megelőző években az EBS volt Írország legnagyobb lakástakarék-pénztára és az Írországban működő nyolcadik legnagyobb pénzügyi vállalkozás, teljes eszközállománya 2009-ben 21,5 milliárd EUR-t tett ki. A lakástakarék-pénztárak olyan önsegélyező szervezetek, amelyek nem részvényesek, hanem tagjaik tulajdonában állnak, akik egyben ügyfeleik is. Céljuk a betétgyűjtés és a hitelnyújtás. A nyereséget a tagjaik számára kedvező kamatláb-kiigazításra fordítják vagy tartalékként felhalmozzák.

(20)

Az EBS – lakástakarék-pénztárként kitűzött céljának megfelelően – hagyományos lakossági banki termékeket (megtakarításokat és jelzáloghiteleket) kínált tagjai számára. Pénztári részleggel is rendelkezett, amely vállalati ügyfeleknek, szakmai cégeknek és hitelszövetkezeteknek kínált „butikbanki” szolgáltatásokat. Az EBS 2005-től bővítette a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezési tevékenységeit, és jelentős hitelállományt halmozott fel ebben a szegmensben. Az EBS-t súlyosan érintette az ír gazdaság visszaesése és különösen a kereskedelmi ingatlanok árának zuhanása. A finanszírozáshoz jutás fokozatosan romlott, és a kereskedelmihitel- és jelzáloghitel-állományának jelentős értékvesztése következtében az EBS tőkéje csökkent.

(21)

2011. július 1. óta az EBS az AIB 100 %-os tulajdonában álló leányvállalat, amely elsősorban jelzálog-hitelezési és betétgyűjtési szolgáltatásokat nyújt az ír piacon. Az EBS továbbra is saját márkaneve alatt működik.

(22)

A PCAR/PLAR értékelés (15) eredményeként, amelyre Írország gazdasági kiigazítási programja (a továbbiakban: program) (16) keretében került sor, és amelyet 2011. március 31-én jelentettek be, az AIB esetében 13,3 milliárd EUR, az EBS esetében pedig 1,5 milliárd EUR tőkeszükségletet állapított meg (a számadatok mindkét pénzügyi vállalkozás esetében figyelembe veszik a törzstőkét (17) és a feltételes tőkét (18)).

(23)

A programban foglaltak szerint a részt vevő hitelintézeteknek a PCAR/PLAR értékelésben meghatározott többlettőke teljesítése érdekében feltőkésítési tervet kellett készíteniük, és a szükséges tőkeösszegnek 2011. július végére rendelkezésre kellett állnia.

(24)

2011. március 31-én az ír pénzügyminiszter bejelentette az ír bankszektor egészének szerkezetátalakítását. Döntés született az AIB és az EBS egyesítéséről; az így újonnan létrejött banknak a tervek szerint a megreformált ír bankvilág jelentős bankjává kellett válnia.

(25)

2011. május 26-án a miniszter, az AIB és az EBS akvizíciós megállapodást írt alá, amely arról rendelkezett, hogy az AIB felvásárolja az EBS-t (annak magántársasággá alakítását és a szabályozó hatóságok általi valamennyi szükséges jóváhagyást követően). E megállapodás értelmében az EBS az AIB 100 %-os tulajdonát képező leányvállalat, és annak maradéktalan támogatását élvezi, miközben továbbra is az EBS márkanév alatt működik. A két jogalany egyesülése az EBS kapitalizálódását és teljes körű banklicenccel rendelkező bankká alakulását eredményezte, ezt követően pedig az AIB névértéken felvásárolta a részvénytőkéjét. Az összefonódás-ellenőrzési engedély 2011. június 27-i megadását követően az egyesítés 2011. július 1-jén lezárult.

(26)

A 2011. július 15-i állapot szerint a bank részvénytőkéjének 99,8 %-a az ír állam tulajdonát képezi.

(27)

A bank pozicionálása szerint teljes körű szolgáltatásokat nyújtó, elsősorban Írországra összpontosító bank, amely kiterjedt forgalmazói hálózatán keresztül igen változatos banki termékeket és szolgáltatásokat kínál. A bank korlátozott mértékben jelen van a tengerentúlon, Nagy-Britanniában. 2012 második felében az AIB a következő kulcsszegmensekből álló, ügyfélközpontúbb modellre kezdte átszervezni belső felépítését: Domestic Core Bank, AIB UK és Financial Solutions Group (FSG). Az erre az új szegmensre vonatkozó beszámolók készítése 2013-ban kezdődött meg.

(28)

A Domestic Core Bank 274 fiókkal (19), különféle szolgáltatásnyújtási csatornákon keresztül működik. A fiókhálózat szerkezetátalakítás alatt áll, és folyamatban van több fiók bezárása. A bank a nemzeti postahivatalokon keresztül is nyújt banki szolgáltatásokat. Az EBS irányítása a Domestic Core Bank szervezetén belül történik. Az EBS fenntartja saját banki engedélyét, és külön márkanévvel rendelkező leányvállalatként működik, saját fiókhálózatának megtartása mellett. Alapvetően a jelzálog-hitelezési és a betétgyűjtési üzletágra szakosodott.

(29)

Az AIB UK Nagy-Britanniában és Észak-Írországban működik. Nagy-Britanniában a bank az Allied Irish Bank (GB) kereskedelmi név alatt működik, és 20 teljes körű szolgáltatást nyújtó fiókja révén teljes körű banki szolgáltatásokat, valamint internetes banki szolgáltatásokat nyújt. A kiemelt célpiacát a kkv-k jelentik. A bank az Allied Irish Bank (GB) Savings Direct márkanév alatt betétgyűjtési szolgáltatásokat is nyújt (20). Észak-Írországban az AIB UK a First Trust Bank (FTB) kereskedelmi név alatt és 32 fiók üzemeltetésével működik. Vállalkozások és magánszemélyek számára teljes körű banki szolgáltatást nyújt.

(30)

A Financial Solutions Group 2012-ben jött létre a hitelkötelezettségeik teljesítésében nehézségekkel küzdő kkv-k és lakossági ügyfelek megsegítése valamint a bank eszközállomány-leépítési tervének végrehajtása érdekében.

(31)

A bank jelenleg a három legnagyobb írországi belföldi bank egyike a BoI-val és a Permanent TSB-vel (PTSB) együtt. A bank teljes eszközállománya 2013. december 31-én 118 milliárd EUR-t tett ki, míg a BoI teljes eszközállománya 132 milliárd EUR, a PTSB-é pedig 38 milliárd EUR volt ugyanezen időpontban. A bank diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoport, amely teljes körű lakossági és vállalati banki szolgáltatásokat nyújt, elsődlegesen az ír lakossági banki piacon. A banknak kifejezetten meghatározó a jelenléte a kkv-szegmensben.

1. táblázat

A bank – A 2013. évre vonatkozó, kiválasztott pénzügyi adatok

2. táblázat

A bank pozicionálása a kkv-, a lakossági, a jelzáloghitel- és a megtakarítási piacon

(32)

Az AIB-nek a pénzügyi világválság hatása miatt volt szüksége állami támogatásra, további ok az AIB túlzott mértékű növekedése, a túlnyomórészt vállalati finanszírozásra hagyatkozása, az ír ingatlanpiacnak való kitettsége és a nem megfelelő kockázatkezelés.

(33)

A pénzügyi válság előtti években az AIB úgy döntött, hogy lépést tart az ír gazdaság és az ír ingatlanágazat addig példátlan növekedésével. Abszolút értékeket tekintve az AIB ingatlan- és lakásépítési célú hitelei 2002 és 2006 között 336 %-kal emelkedtek, és az ezen ágazatnak való kitettsége a 2002. évi 19 %-ról 2008-ban 36 %-ra nőtt. A mennyiségre törekedve és finanszírozási korlátozások hiányában a bank túlzott mértékű kockázatot vállalt mind a kitettség (például az ingatlan- és a lakásépítési ágazatra összpontosított), mind a kínált jelzáloghitel-típusok (például az indexált kamatozású jelzáloghitelek (21)) tekintetében.

(34)

Az ír ingatlanpiac gyengülése, az ingatlanárak ezt követő visszaesése, valamint az ír gazdaság 2008. évi lassulása következtében az AIB eszközeinek minősége erőteljesen romlott, és hitelállományának értékvesztése jelentős volt, ezáltal csökkent a bank tőketartaléka.

(35)

A bank a gyors növekedésének finanszírozásához a 2004. évi mintegy 35 %-ról 2006-ban 42 %-ra növelte a vállalati finanszírozástól való függőségét, míg a hitel/betét arány a 2002. évi 101 %-ról 2007-ben 157 %-ra nőtt.

(36)

A Lehman Brothers Holdings Inc. 2008. szeptemberi összeomlását követően a globális pénzügyi piacok zavara korlátozta az AIB finanszírozáshoz jutását (ahogyan más ír bankok esetében is), és befolyásolta rendes működésének folytathatóságát. Így az állam első lépésként finanszírozási kezességvállalással avatkozott be. A megnövekedett finanszírozási költségek (például a betétek magas árazása és a magas garanciavállalási díjak) és az Európai Központi Bank (EKB) jelentősen visszaesett alapkamatlába (22) mellett a bank indexált kamatozású jelzáloghitelei (az AIB 2011. évi jelzáloghitel-állományának mintegy 45 %-a) miatt a bank nettó kamatrése jelentősen csökkent.

(37)

Az AIB pénzügyi helyzetének jelentős romlása miatt részt vett az ír állam által az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében bevezetett valamennyi támogatási intézkedésben. Az állami kezességvállalások mellett az AIB állami tőkeinjekcióban részesült, és mérlegének rendezéséhez kihasználta a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökségre (National Asset Management Agency; a továbbiakban: NAMA) (23) történő eszközátruházás előnyét.

(38)

A pénzügyi válság az EBS pénzügyi helyzetét hasonlóképpen befolyásolta, különösen az írországi ingatlanok értékének drasztikus csökkenése következtében. A válságot megelőzően az EBS jelentős hitelállományt halmozott fel a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezés szegmensében.

(39)

Az EBS-nek jelentősen csökkentenie kellett a kereskedelmi és a jelzáloghitel-állománya értékét. Az EBS finanszírozáshoz jutása fokozatosan romlott, és végül teljesen megszűnt. Ennek következtében az EBS – sebezhető helyzete miatt – állami támogatási intézkedések kérelmezésére kényszerült. Szüksége volt finanszírozási garanciákra, a NAMA-ra történő eszközátruházásra és tőkeinjekciókra.

(40)

Az AIB és az EBS felmerült nehézségei miatt az államnak jelentős támogatást kellett nyújtania külön-külön az AIB-nek és az EBS-nek, valamint a banknak (az egyesüléssel létrejött jogalanynak).

(41)

Az AIB és az EBS a követelést megtestesítő eszközökre külön-külön részesült garanciákban, előbbi a hitelintézetek számára biztosított ír kezességvállalási program (Guarantee Scheme for Credit Institutions – CIFS) (24), utóbbi pedig a tartalékköteles forrásokra vonatkozó garanciaprogram (Eligible Liabilities Guarantee Scheme – ELG) (25) keretében, továbbá a rossz eszközöknek a NAMA-ra történő átruházásából álló eszközátvételi intézkedések kedvezményezettjei voltak.

(42)

Ezen túlmenően az AIB és az EBS több alkalommal kapott tőketámogatást (26).

(43)

Az állam ezenfelül kezességet vállalt az Írország Központi Bankja által biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtás tekintetében.

(44)

A bank továbbra is részesült az ELG program kedvezményeiben, és 2011 júliusában – tőkekihelyezés, tőke-hozzájárulás (27) és feltételes értékpapírok kibocsátása révén – sor került a feltőkésítésére (28).

(45)

A bank összes feltőkésítési intézkedése együttvéve (az elsőbbségi részvényeket és a feltételes tőkeinstrumentumokat is beleértve) 20,775 milliárd EUR-t tesz ki. A különböző tőkeinjekciók következtében az ír állam – az Országos Nyugdíjtartalék-Alap Bizottsága (National Pension Reserve Fund Commission; a továbbiakban: NPRFC) révén a bank törzsrészvényeinek 99,8 %-ával rendelkezik.

(46)

Az NPRFC továbbá 3,5 milliárd EUR értékű elsőbbségi részvénnyel rendelkezik; ezt az összeget eredetileg az AIB kapta meg tőkeinjekció formájában 2009-ben, és az N 241/09. számú ügyben hozott bizottsági határozat hagyta jóvá (29). E részvények visszaváltása/visszavásárlása a bank mérlegelési jogkörébe tartozik. 2014 májusában (azaz a tőkeinjekció után öt évvel) a részvényekre 25 %-os áremelést alkalmaznak, és visszaváltásukra a névérték 125 %-án kerül sor.

(47)

A 3. táblázat összefoglalja az AIB, az EBS és a bank (az egyesüléssel létrejött jogalany) számára biztosított valamennyi támogatási intézkedést.

3. táblázat

Az AIB, az EBS és a bank (az AIB/EBS egyesülésével létrejött jogalany) számára biztosított támogatási intézkedések áttekintése

(a jóváhagyott és a ténylegesen odaítélt összegek néhány esetben eltérnek)

(48)

2009 novemberében az ír hatóságok benyújtották az AIB első szerkezetátalakítási tervét, amely tartalmazta az AIB életképessége helyreállításának módjára vonatkozó első javaslatokat. Írország 2010 májusában benyújtotta a terv frissített változatát, amely – a pénzügyi szabályozó által a PCAR-értékelés keretében 2010 márciusában bejelentett, új, minimális szabályozóitőke-követelmények teljesítése érdekében – többek között további elidegenítésekről (az AIB lengyelországi, egyesült királysági és USA-beli leányvállalatainak elidegenítéséről) rendelkezett.

(49)

Az EBS 2010. május 31-én benyújtott szerkezetátalakítási terve az életképesség biztosítása érdekében az EBS belső szerkezetátalakításáról, valamint harmadik személy részére történő gyors értékesítéséről rendelkezett. A terv szerint az EBS kilépne a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezés piacáról, és tevékenységeit a lakossági megtakarításokra és a jelzáloghitel-üzletágra irányítaná át. Az EBS csökkentené a (rövid távú) vállalati finanszírozástól való függőségét, és inkább a lakossági betétekre összpontosítana.

(50)

A bank a szerkezetátalakítási terv végleges változatának benyújtása előtt már végrehajtott különféle szerkezetátalakítási intézkedéseket a hosszú távú életképességre, a saját hozzájárulásra és a tehermegosztásra irányuló célok elérése érdekében. Az említett intézkedések között elidegenítések, eszközállomány-leépítés, kötelezettségkezelési eljárások (32) és költségcsökkentési intézkedések szerepeltek, az alábbiak szerint (33):

(51)

2012. szeptember 28-án az ír hatóságok benyújtották a bank 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervét. Az ír hatóságok több alkalommal módosították és kiegészítették a tervet, és a szerkezetátalakítási időszakot végül a 2014-től 2017-ig terjedő időszakban állapították meg.

(52)

Az ír hatóságok egy alapforgatókönyvet, egy körültekintőbb feltételezéseken alapuló alternatív alapforgatókönyvet és egy kedvezőtlen helyzetre vonatkozó forgatókönyvet nyújtottak be annak igazolása céljából, hogy a bank hosszú távon életképessé tud válni.

(53)

A bank azt tervezi, hogy a szerkezetátalakítási időszak végére újra stabil, nyereséges, megfelelően finanszírozott, stabil tőkemegfelelési mutatókkal és hagyományosabb üzleti modellel rendelkező intézménnyé válik. A tervben meghatározott üzleti stratégia a bankot teljes körű szolgáltatást nyújtó, alapvetően Írországra összpontosító kisebb bankként pozicionálja, szemben azzal a nemzetközi szintű, diverzifikált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoporttal, amely a válság előtti években volt. A bank működési struktúrája a következő három fókuszponton alapul: a Domestic Core Bank, az AIB UK (a Nagy-Britanniában és Észak-Írországban működő üzletágakat magában foglaló egyesült királysági üzletág), valamint a 2012-ben létrehozott Financial Solutions Group.

(54)

A bank életképessége helyreállításának fő mozgatórugói a következők:

(55)

Az alapesetben feltételezhető, hogy Írországban a bruttó hazai termék (GDP) 2014-ben 2,2 %-kal emelkedik, 2015-ben 2,8 %-ra, 2016-ban 3,2 %-ra, 2017-ben pedig 3,2 %-ra gyorsul a növekedése. Az Egyesült Királyságban a GDP 2014-ben várhatóan 1,9 %-kal, 2015-ben 2,1 %-kal, 2016-ban 2,5 %-kal, 2017-ben pedig 2,5 %-kal emelkedik.

(56)

A foglalkoztatás várhatóan a szerkezetátalakítási időszak egészében emelkedik, várható növekedési mértéke 2014-ben 0,8 %, 2015-ben 1,5 %, 2016-ban 2 %, 2017-ben 2 %.

(57)

A lakáságazat és az építőipari ágazat az igencsak pangó tevékenységi szintről várhatóan újra felélénkül. A lakóingatlanok ára az előrejelzések szerint 2014-ben 3 %-kal, 2015-ben 3 %-kal, 2016-ban 2,5 %-kal, 2017-ben 2,5 %-kal emelkedik.

(58)

A bank szerkezetátalakítási terve az alapforgatókönyv szerint az alábbi pénzügyi előrejelzéseket eredményezi:

4. táblázat

A bank pénzügyi eredményei és pénzügyi előrejelzései az alapforgatókönyv szerint

(59)

A bank a nem kulcsfontosságú eszközállományának nagymértékű leépítésével (37) lényegesen kisebb intézménnyé kíván válni, mint a pénzügyi válság előtti időszakban volt. A bank már jelentős tőkeáttétel-csökkentést hajtott végre több üzletágának elidegenítésével, eszközállomány-leépítéssel és a magas kockázatot jelentő ingatlanokhoz kapcsolódó eszközök NAMA-ra történő átruházásával (21,3 milliárd EUR), ami lehetővé tette, hogy jelentősen csökkentse mérlegfőösszegét. Az AIB csoport teljes eszközállománya a 2011. végi 136,7 milliárd EUR-ról 2013. december 31-re 117,7 milliárd EUR-ra (14 %-kal) csökkent (38).

(60)

Ez a bank által végrehajtott jelentős tőkeáttétel-csökkentési/méretcsökkentési program, valamint a (2011 óta) gyarapodó ügyfélbetét-állomány hozzájárult a bank finanszírozási profiljának javításához. Az összes pénzeszközforrásból (azaz az összes kötelezettségből (39)) az ügyfélbetétek aránya a 2011. végi 49,7 %-ról 2013 végére 61,2 %-ra emelkedett, míg a hitel/betét arány a 2011. végi 138 %-ról 2013. december 31-re 100 %-ra csökkent.

(61)

A szerkezetátalakítási időszakban a bank tovább kívánja növelni az ügyfélbetéteknek az összes pénzeszközforrásához (azaz az összes kötelezettségéhez) viszonyított arányát, míg az EKB általi finanszírozás aránya a szerkezetátalakítási időszakban várhatóan jelentősen – a 2012. évi 20 %-ról 2017-re [10 % alá] (azaz 15–25 milliárd EUR-val) – csökken a prognosztizált alacsonyabb hitelmennyiség (40), a NAMA-kötvények (41) visszaváltása, valamint a bankok növekvő betétállománya miatt.

(62)

A bank fokozatosan visszaszerzi hozzáférését a vállalati hitelek piacához. 2013 januárjában és szeptemberében a bank két – egyenként 500 millió EUR értékű – jelzáloghitel-célú bankkötvényt bocsátott ki. 2013 októberében 500 millió EUR értékben hitelkártya-követelést értékpapírosított, amely az ír bankok ilyen jellegű kibocsátásai közül a legelső volt. 2013 novemberében sikerült 500 millió EUR-t kihelyeznie háromévnyi, teljesen fedezet nélküli adósságból. Ez volt a bank garanciavállalás nélküli első adósságügylete 2009 óta. 2014 márciusában a bank egy 500 millió EUR értékű, hét év futamidejű, eszközfedezetű értékpapír típusú, biztosítékkal fedezett kötvényt bocsátott ki. Ez az AIB legrégebbi, eszközfedezetű értékpapír típusú referencia-államkötvénye 2007 óta.

(63)

Ami a prognosztizált likviditási mutatókat illeti, az uniós szinten jelenleg is egyeztetési szakaszban lévő likviditásfedezeti ráta (LCR) (42) összetételére vonatkozóan rendelkezésre álló információkra tekintettel a bank a szerkezetátalakítási időszakra a minimumkövetelményeket jóval meghaladó LCR-t prognosztizál (lásd: 5. táblázat).

5. táblázat

A bank likviditási mutatói

(64)

A bank azt tervezi, hogy 2014-ben helyreáll a nyereségessége, a prognosztizált adózás utáni nyeresége [0–750] millió EUR, 2017-ben pedig eléri a(z) [250–1 250] millió EUR-t. A tőkearányos jövedelmezőség (ROE) 2014-ben várhatóan [0,5–10 %], 2017-ben pedig [5–15 %] lesz. Ez az alábbiak révén valósul meg.

(65)

Először is a szerkezetátalakítási terv több intézkedést határoz meg az ELG-költségek beszámítása nélküli nettó kamatrés – 2012. évi 1,22 %-ról 2017-re [1,5–2,25 %-ra] történő – helyreállításának elérésére. Ezen intézkedések között szerepel, hogy 2014-től 2017-ig [20–30] milliárd EUR új hitelt nyújtanának magasabb kamatláb mellett, a korábbi (ún. „back-book”) (43) hitelek árazásának javulása, valamint a betéti termékek költségének 2015-ig történő további csökkentése mellett (lásd: 6. táblázat). Ezen túlmenően a bank alacsony hozamú eszközeinek (azaz az indexált kamatozású jelzáloghiteleknek és a NAMA-kötvényeknek) a teljes eszközállományhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint a szerkezetátalakítási időszakban – a NAMA-kötvények visszaváltása, valamint az indexált kamatozású jelzáloghitelekből álló, új hitelnyújtási terv tárgyát nem képező portfólió amortizációja miatt – a 2014. évi [20–30 %-ról] 2017-re [10–20 %-ra] csökken.

6. táblázat

A bank eszközei és forrásai átlagos hozamának prognosztizált alakulása

(66)

Másodszor, az ELG-program 2013. március 28-i megszüntetése révén javulni fog az ELG-költségek utáni nettó kamatrés, mivel az államnak fizetett kezességvállalási díjak mérséklődnek. 2012-ben az összegük 0,4 milliárd EUR volt, és az előrejelzések szerint 2017-ben az értékük csak 8 millió EUR lesz.

(67)

Harmadszor, a céltartalékképzés előtti fenntartható üzemi eredmény elérése érdekében a bank a 2012. évi 1,8 milliárd EUR-ról tovább kívánja csökkenteni működési költségeit, 2015-ben [1,0–1,5] milliárd EUR-ra, 2017-ben pedig [1,0–1,5] milliárd EUR-ra. Ezt a tervezett csökkentést támogató két kulcsfontosságú kezdeményezés a nyugdíjazási és önkéntes végkielégítési program, valamint a fizetések és juttatások 2012-ben bejelentett felülvizsgálata. Ehhez kapcsolódóan a bank azt tervezi, hogy a 2012. évi szinthez képest 2015-re [20–40] %-os, 2017-re pedig [20–40] %-os létszámleépítést hajt végre, amelynek következtében személyzete összesen [2 000–5 000] fővel csökken.

(68)

Végezetül, a céltartalékképzés utáni és a rendkívüli tételek előtti üzemi eredmény tekintetében a bank a hitelek értékvesztéséhez kapcsolódó ráfordítások drasztikus csökkentését tervezi: a 2012. évi 2,5 milliárd EUR-ról 2014-re [0–0,5] milliárd EUR-ra, 2017-re pedig [0–0,5] milliárd EUR-ra, mivel a terv gazdasági fellendülést feltételez Írországban. Az AIB arra számít, hogy a fellendülés lassulást eredményez az új, nemteljesítő hitelek területén. A céltartalékokra vonatkozó terv ezenkívül eredményesebb hitelkezelési tevékenységeket vetít előre, ami a Financial Solutions Group létrehozásában, valamint a hátralékos jelzáloghitelekre vonatkozó stratégia (Mortgage Arrears Resolution Strategy (44); MARS) kifejlesztésében tükröződik. E tevékenységek célja a hitelek behajtásának és a szerkezetátalakítás eredményességének javítása, ezáltal a törlesztett hitelek számának növelése.

(69)

A bank a visszatartott nyereség növelésének és a kockázattal súlyozott eszközök csökkentésének köszönhetően várhatóan jelentős tőkepuffert tart fenn a szerkezetátalakítási időszakban. A bank a (65)–(68) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedések révén a nyeresége növelését tervezi, amelyet teljes egészében vissza kíván tartani. A kockázattal súlyozott eszközök 2013 és 2016 között várhatóan mintegy [5–10] milliárd EUR-val csökkennek, alapvetően a következők miatt: a hitelállomány folyamatos leépítése (beleértve a leírásokat, az átstrukturált értékvesztett hiteleket és a hiteltörlesztést is), a halasztott adókövetelések új elbírálása (45), valamint a) a bank által az EBS hitelállományára alkalmazni tervezett belső minősítési rendszer és b) az AIB hitelállományára aktualizált belső minősítési modellek.

(70)

Az ír hatóságok ezenfelül azt a tájékoztatást adták, hogy a CBI a közeljövőben 10,5 %-ról […] %-ra fogja csökkenteni a szabályozói tőkére vonatkozó minimumkövetelményt (46), ennek hatásaként a bank tőkepuffere – minden egyéb tényező változatlansága mellett – 2014-ben [0–5] milliárd EUR-val növekszik. A CBI által a PCAR-értékelés keretében 2010 novemberében kitűzött 10,5 %-os cél ezért már nem lesz releváns.

(71)

Amennyiben az időszak során 8 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató a minimális szabályozóitőke-követelmény, a bank tőkepuffere az előrejelzések szerint 2014-ben [0–5] milliárd EUR, 2017-ben pedig mintegy [5–10] milliárd EUR lesz. 5,5 %-os tőkeküszöb (47) mellett a tőkepuffer 2014-ben [5–10] milliárd EUR lenne.

(72)

Ezen túlmenően a bank 1,6 milliárd EUR értékű feltételes tőkeinstrumentummal (48) rendelkezik, amelyek szükség esetén törzsrészvényekké alakíthatók. A feltételes tőkeinstrumentumokat figyelembe véve 2014-ben a tőkepuffer [5–10] milliárd EUR lenne, 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény mellett, és [5–10] milliárd EUR lenne 5,5 %-os tőkeküszöb mellett.

(73)

Az elsődleges alapvető tőkére a (71) és a (72) preambulumbekezdésben megadott számadatok magukban foglalják a halasztott adókövetelések megfelelő levonásának fokozatos bevezetését (49). A bank fel nem használt negatív adóalapból származó, elismert halasztott adókövetelései 2013. december 31-én 3,9 milliárd EUR-t tettek ki.

(74)

2014. február 11-én a bank az alapesetbeli forgatókönyvhöz képest körültekintőbb feltételezéseken alapuló alternatív alapforgatókönyvet (a továbbiakban: alternatív alapforgatókönyv) nyújtott be a Bizottságnak. A körültekintőbb feltételezések a kockázattal súlyozott eszközök alakulására, a mérlegértékelés eredményeire (50), az új hitelek mennyiségére, egy eltérő finanszírozási szerkezetre, magasabb finanszírozási költségre és céltartalékképzésre szánt jelentősebb ráfordításokra vonatkoztak (lásd a 7. táblázatban). Ami a szóban forgó alternatív alapforgatókönyvet alátámasztó feltételezéseket illeti, azok megegyeznek az (55) és (56) preambulumbekezdésben ismertetett alapforgatókönyvével.

7. táblázat

Alternatív alapforgatókönyv: legfontosabb változások az alapforgatókönyvben szereplő feltételezésekhez képest

(75)

Az említett körültekintőbb feltételezések szerint a bank nyereségessége 2016 előtt nem áll helyre, a prognosztizált adózás utáni nyeresége [0–750] millió EUR lesz, 2017-ben pedig eléri a(z) [250–1 250] millió EUR-t. A tőkearányos jövedelmezőség 2016-ban várhatóan [0,5–10] %, 2017-ben pedig [5–15] % lesz.

(76)

Az előrejelzések szerint a bank tőkepuffere – 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény figyelembevétele mellett – 2014-ben hozzávetőleg [2–6] milliárd EUR, 2017-ben pedig [2–6] milliárd EUR lesz. A feltételes tőkeinstrumentumok figyelembevétele mellett a 2014. évi tőkepuffer 8 %-os tőkekövetelmény mellett [3–8] milliárd EUR lenne (5,5 %-os tőkeküszöb mellett pedig [3–8] milliárd EUR).

8. táblázat

A bank pénzügyi előrejelzései az alternatív alapforgatókönyv szerint

(77)

A bank által benyújtott, kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvben az írországi GDP várható növekedése 2014-ben 1 %, 2015-ben 1,5 %, 2016-ban 2,2 %, 2017-ben pedig 2,2 %. A foglalkoztatás 2015-ig nem növekszik, 2015-ben várhatóan 0,5 %-kal, 2016-ban várhatóan 1 %-kal, 2017-ben pedig várhatóan 1 %-kal nő. A lakóingatlanok ára az előrejelzések szerint 2014-ben 1,2 %-kal, 2015-ben 1,7 %-kal, 2016-ban 1,9 %-kal, 2017-ben 1,9 %-kal emelkedik. Az Egyesült Királyságban a GDP 2014-ben várhatóan 0,8 %-kal, 2015-ben 1 %-kal, 2016-ban 1,5 %-kal, 2017-ben pedig 1,5 %-kal emelkedik.

(78)

A kedvezőtlen eset az alapforgatókönyvhöz és az alternatív alapforgatókönyvhöz képest is szigorúbb makrogazdasági feltételezéseken alapul. Az alternatív alapforgatókönyv ennek ellenére a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvhöz képest alacsonyabb nyereségességet és kevesebb tőkepuffert eredményez, ugyanis a banknak az üzleti tevékenysége alakulására vonatkozó pénzügyi előrejelzéseit alátámasztó feltételezések szigorúbbak az alternatív alapforgatókönyvben, mint a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyvben.

(79)

A kedvezőtlen esetben a bank működési bevétele az előrejelzések szerint a 2014. évi [1–3] milliárd EUR-ról 2017-re [1–3] milliárd EUR-ra nő. A céltartalékképzés előtti üzemi eredmény az előrejelzések szerint a 2014. évi [0–1] milliárd EUR-ról 2017-re [0,75–1,75] milliárd EUR-ra nő. A kedvezőtlen esetben a bank nyereségessége [2014–2016 között] helyreáll, adózás előtti nyeresége [0–750] millió EUR lesz.

(80)

A költség/bevétel arány az előrejelzések szerint a 2014. évi [60–70] %-ról 2017-re [45–55] %-ra javul.

(81)

A kedvezőtlen esetben a bank elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az előrejelzések szerint 2014-ben [10–20] %, 2015-ben [10–20] %, 2016-ban [10–20] %, 2017-ben pedig [10–20] % lesz. Ez – 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény figyelembevétele mellett – 2014-ben [3–8] milliárd EUR, 2015-ben [3–8] milliárd EUR, 2016-ban [3–8] milliárd EUR, 2017-ben pedig [3–8] milliárd EUR tőkepuffert jelentene.

(82)

A szerkezetátalakítási időszak vége előtt a bank osztalékfizetés útján vagy más módon megkezdi az állami támogatás visszafizetését, amennyiben 2016. december 31-én a CBI követelményeinek megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót legalább 1–4 %-kal meghaladó tőketöbblettel rendelkezik (a Bázel III. keretrendszer teljes körű végrehajtása mellett). A visszafizetett összeg a jogszabályban meghatározott minimális elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 1–4 %-kal megnövelt értékét meghaladó többlet.

(83)

A visszafizetés elősegítése érdekében a bank csak abban az esetben tesz olyan intézkedést, amely […] előtt tőkekiáramláshoz vezetne, ha […].

(84)

A banknak továbbra is lehetősége van arra, hogy az NPRFC elsőbbségi részvényeit részben vagy teljes egészében névértéken váltsa át 2014. május 13-ig, és ezt követően azokat a jegyzési ár 125 %-án válthatja át az állam magánszektorból való kivonulása (vagy részleges kivonulása) előtt vagy keretében.

(85)

A bank elvileg bármikor elidegenítheti az állam feltételes tőkeinstrumentumait. Írország azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy a bank – a szabályozó hatóságok jóváhagyására is figyelemmel – az EKB és az Európai Bankhatóság (EBH) által lebonyolított eszközminőség-vizsgálat, illetve stresszteszt (52) eredményeinek nyilvánosságra hozataláig nem váltja vissza a feltételes tőkeinstrumentumokat.

(86)

Az ír hatóságok több kötelezettségvállalást tettek, amelyeket a bank betart a szerkezetátalakítási időszakban. A kötelezettségvállalások a következőkre vonatkoznak:

(87)

Írország vállalta annak biztosítását, hogy a 2012. szeptember 28-án benyújtott és kiegészített szerkezetátalakítási tervet teljes körűen végrehajtja, a mellékletben részletezett kötelezettségvállalásokat is beleértve.

(88)

Az ír hatóságok 2010. május 31-én benyújtották az EBS szerkezetátalakítási tervét. A Bizottság részletes vizsgálatot indított, mivel kétségei merültek fel a szerkezetátalakítási terv belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Különösen a következők tekintetében juttatta kifejezésre kétségeit:

(89)

A Bizottság megjegyezte, hogy a szerkezetátalakítási tervben szereplő pénzügyi előrejelzés következetlen, és nem tartalmaz elegendő információt a kedvezőtlen esetre vonatkozó forgatókönyv szerinti makrogazdasági feltételezésekről. A Bizottság ezenfelül kétségesnek találta az EBS által az írországi jelzálog-hitelezés középtávú alakulására vonatkozóan végzett számításokat alátámasztó feltételezéseket. A Bizottság ezenkívül a vállalati betétek piaca tekintetében további felvilágosítást kért az EBS feltételezéseivel kapcsolatban. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBS szerkezetátalakítási terve a tárgyidőszak tekintetében alulbecsülte a jelzáloghitelek értékvesztésének mértékét, és nem tartalmazott részletes elemzést a kifuttatás alatt álló kereskedelmihitel-állomány értékvesztéséről. Végezetül a Bizottság kétségeket juttatott kifejezésre a költség/bevétel arány és a vállalati finanszírozás középtávú költségének az EBS általi kiszámítását illetően.

(90)

A támogatás minimumra korlátozása tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy – a feltőkésítési célkitűzés, valamint a minimális szabályozóitőke-követelmény EBS általi számottevő túlteljesítését tartalmazó szerkezetátalakítási terv előrejelzései közötti eltérés miatt – nem rendelkezik elegendő információval annak megállapításához, hogy a követelmény teljesül-e.

(91)

Végezetül a Bizottság kétségeket juttatott kifejezésre azt illetően, hogy a tervben foglalt, a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések elegendőek-e. A Bizottság konkrétan azt bírálta, hogy a mérleg javasolt csökkentése jóval elmaradt attól a szinttől, amelyet a Bizottság rendes körülmények között elvárt volna egy olyan banktól, amely ilyen jelentős összegű támogatásban részesült, mind abszolút értékben, mind a kockázattal súlyozott eszközöket tekintve.

(92)

A Bizottság észrevételeket kapott az EBS-től, amely további információkkal szolgált a szerkezetátalakítási terv alátámasztására. Még két érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, amelyek messzemenően megerősítették a Bizottságnak a versenytorzulás és a tehermegosztás kezelésére javasolt intézkedések helytállóságával kapcsolatos kétségeit. Írország nem nyújtott be további észrevételeket.

(93)

Az EBS 2011 júliusában egyesült az AIB-vel, és a bankba teljes mértékben integrálódott leányvállalattá vált. Így az EBS önálló létezése megszűnt. Ennélfogva az eljárást megindító határozat, amely az EBS-re mint önálló jogalanyra vonatkozott, érvénytelenné vált, és a Bizottság úgy döntött, hogy az eljárást tovább nem folytatja. Ezen túlmenően, mivel az EBS és a két érdekelt fél által közölt észrevételek az EBS-re vonatkozóan benyújtott – végrehajtásra később már nem kerülő – szerkezetátalakítási terv szerinti versenytorzulást és tehermegosztást célzó intézkedésekhez kapcsolódnak, az észrevételek az (AIB és az EBS egyesülésével létrejött) bankra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási terv tekintetében már nem relevánsak, ezért nem indokolt, hogy a Bizottság azokat ebben a határozatban vizsgálja. A Bizottság ehelyett e határozat 5.2. szakaszában vizsgálja az EBS javára eredetileg biztosított támogatási intézkedések, az AIB javára eredetileg biztosított intézkedések, valamint a bank javára biztosított intézkedések összeegyeztethetőségét a bankra vonatkozóan benyújtott – a bank életképességét, a támogatás minimumra korlátozását és a versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések megfelelőségét tartalmazó – szerkezetátalakítási terv fényében.

(94)

Írország elfogadja, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és álláspontja szerint az intézkedések a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal, mivel szükségesek az ír gazdaság komoly zavarának megszüntetéséhez.

(95)

Ahogyan e határozat 2.7. szakaszában szerepel, Írország egy sor kötelezettségvállalást tett, amelyek részletesen megtalálhatók a mellékletben.

(96)

A Bizottságnak először azt kell értékelnie, hogy a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül-e. E rendelkezés szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(97)

Ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, a következő feltételek teljesülése szükséges: i. az intézkedést állami forrásokból kell finanszírozni; ii. az intézkedésnek előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy versenytorzítással kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására. Mindezen feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősüljön.

(98)

A Bizottság korábbi határozatokban (53) már megállapította, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek a 3. táblázatban felsorolt valamennyi szerkezetátalakítási támogatási intézkedés esetében teljesülnek, és hogy azok az intézkedések ennélfogva az említett rendelkezés értelmében vett támogatásnak minősülnek. A Bizottság fenntartja ezt az álláspontot, és megjegyzi, hogy a feltőkésítésre és az értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedések teljes támogatási összege a számításai szerint 22,475 milliárd EUR. Ez az összeg tartalmazza az AIB, az EBS és az egyesüléssel létrejött jogalany 20,775 milliárd EUR összegű feltőkésítését, valamint az AIB és az EBS értékvesztett eszközeire vonatkozó, 1,7 milliárd EUR (becsült) összegű intézkedéseket. A Bizottság ezenfelül figyelembe vette az AIB és az EIB javára biztosított garanciákat (54).

(99)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a 2009. évi elsőbbségi részvények (áremelés előtti vagy utáni) visszaváltása és ugyanezen összeg törzsrészvények formájában történő későbbi visszajuttatása nem minősül új támogatásnak. A Bizottság ezt az intézkedést az N 241/09. és az SA.32891. (N 553/10.) számú ügyben hozott határozataiban már jóváhagyta.

(100)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás”.

(101)

A 2013 óta megfigyelhető lassú gazdasági fellendülés ellenére a Bizottság még mindig úgy ítéli meg, hogy az állami támogatások Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján történő jóváhagyásának feltételei a pénzügyi piacokon még mindig tapasztalható feszültségre tekintettel továbbra is fennállnak. 2013 júliusában a Bizottság az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló közlemény (55) elfogadásával megerősítette ezt az álláspontját.

(102)

A CBI korábban több alkalommal megerősítette, hogy a bank rendszerszempontból jelentős Írország pénzügyi piacán (56). A biztosított szerkezetátalakítási támogatási intézkedések hiányában a felügyeleti hatóság a minimális szabályozóitőke-követelmények megsértése miatt bezárhatta volna a bankot vagy az egyesülés előtti AIB-t és EBS-t.

(103)

Az állami támogatásként azonosított valamennyi intézkedést a bank (az egyesüléssel létrejött jogalany) szerkezetátalakításával összefüggésben biztosították. A szerkezetátalakítási közlemény tartalmazza a jelenlegi válságban a pénzintézetek számára a szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályokat. A szerkezetátalakítási közlemény szerint annak érdekében, hogy valamely pénzintézetnek a jelenlegi pénzügyi válságban végrehajtott szerkezetátalakítása a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető legyen a belső piaccal, i. a szerkezetátalakításnak biztosítania kell az érintett bank hosszú távú életképességét, ii. rendelkeznie kell a kedvezményezett bank elegendő mennyiségű saját hozzájárulásáról (tehermegosztás) és biztosítania kell, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, valamint iii. kielégítő intézkedéseket kell tartalmaznia a versenytorzulás korlátozását illetően.

(104)

A Bizottság az összeegyeztethetőség értékeléséhez a bank által javasolt alternatív alapforgatókönyvre hagyatkozott, amely körültekintőbb feltételezéseken alapul, mint az alapforgatókönyv.

(105)

Amint azt a Bizottság a szerkezetátalakítási közleményben jelezte, a tagállamnak átfogó szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely bemutatja, hogyan állítják helyre a bank hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül ésszerű időn, de legfeljebb öt éven belül. A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontja szerint a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha saját erőből képes arra, hogy a piacon a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelve versenyezzen a tőkéért. Ahhoz, hogy egy bank ezt megtehesse, képesnek kell lennie valamennyi költsége fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereség termelésére. A szerkezetátalakítási közlemény 14. pontja rögzíti, hogy a hosszú távú életképesség megköveteli, hogy az állami támogatást idővel visszafizessék, vagy rendes piaci feltételeknek megfelelően ellentételezzék, biztosítva ezáltal, hogy minden kiegészítő támogatás megszűnik.

(106)

Az ír hatóságok benyújtották a bank életképességének további állami támogatás nélküli helyreállítását célzó stratégiát bemutató szerkezetátalakítási tervet; ehhez a hangsúly a következőkre kerül: i. a bank Írországra összpontosító, jobb finanszírozási profillal rendelkező kisebb intézménnyé alakítása; ii. a nettó kamatrés emelésével, költségcsökkentési intézkedésekkel és fokozatosan csökkentett értékvesztési ráfordításokkal elérendő jobb nyereségességi szint, valamint iii. jelentős tőkepuffer fenntartása.

(107)

A bank már távlati szerkezetátalakítási intézkedéseket tett, amelyek hatására a mérlegfőösszege a válság előtti – a kontrollálatlan növekedés miatt kialakult – szinthez képest jóval alacsonyabb lett (2013-ban 118 milliárd EUR, míg 2011-ben 136,7 milliárd EUR volt (57)). A csökkenés különösen a külföldi üzletágak elidegenítésével, a magas kockázatot jelentő eszközök NAMA-ra történő átruházásával és egyéb eszközállomány-leépítéssel valósult meg (58). Ennek következtében a bank ingatlan- és építőipari ágazatnak való aktuális kitettsége mérséklődött, és a továbbiakban e kitettség viszonylagos csökkenése várható a szerkezetátalakítási időszak végéig. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az új stratégia körültekintő és megfelelő a válság utáni gazdasági környezetben. A bank kötelezettséget vállalt arra, hogy körültekintőbb üzleti stratégiájának támogatása érdekében a hitelezést […]-ra/-re korlátozza.

(108)

A bank a konzervatívabb, hagyományos bankmodellhez való visszatérés terén is erősödik, amennyiben a hitelportfólióját túlnyomórészt ügyfélbetétekből finanszírozza; az alternatív alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végén a tervezett hitel/betét arány [95–120] %-nál kevesebb lesz. Ez a cél az ambiciózus és megfelelően megvalósított tőkeáttétel-csökkentési tervnek, valamint a betétállomány alakulására vonatkozó, viszonylag körültekintő feltételezéseknek az eredménye. A Bizottság kedvezőnek tartja, hogy a bank az alternatív alapforgatókönyv szerint azt tervezi, hogy ne függjön túlságosan a vállalati finanszírozástól és az intézményi finanszírozási forrásoktól, például az EKB általi finanszírozástól.

(109)

A nyereségesség helyreállítása tekintetében a terv az előirányzott intézkedések megfelelő kombinációját határozza meg. Az új hiteleket magasabb kamatlábak mellett fogják nyújtani. Ezen túlmenően a (korábbi) hitelek és a betétek árazása lehetőség szerint javulni fog. Ezek az intézkedések az ELG-program garanciadíjainak megszüntetésével együtt lehetővé fogják tenni a bank számára, hogy fokozatosan előmozdítsa nettó kamatrésének helyreállását.

(110)

Ezenfelül a bank által a működési költségeinek (2015-re a 2012. évi szinthez képest [200–600] millió EUR-val történő) csökkentése érdekében tervezett intézkedések – különösen a személyzet számára biztosított végkielégítési program (59), valamint a bérek és juttatások felülvizsgálata – lehetővé teszik, hogy a bank a bevétel realizálására vonatkozó kilátásai/képessége fényében fenntarthatóbb működésiköltség-alapot érjen el. Ezek az intézkedések, valamint a bevétel tervezett növekedése hozzájárul ahhoz, hogy a bank jelentősen növelje költség/bevétel arányát (amely az előrejelzések szerint 2017-ben [45–55] % lesz, szemben a 2012. évi 123 %-kal). A Bizottság ebben a tekintetben kedvezően fogadja Írország azon kötelezettségvállalását, hogy a bank működési költsége 2015-re 2012-höz képest [200–600] millió EUR-val fog csökkenni, továbbá azt a kötelezettségvállalást, hogy a költség/bevétel arány nem fogja meghaladni a(z) [45–65] %-ot (kivéve, ha a GDP növekedése nem éri el a 2 %-ot, amely esetben a költség/bevétel arány nem fogja meghaladni a(z) [50–70] %-ot).

(111)

A bank az alternatív alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszakban fokozatosan csökkenő értékvesztési ráfordításokat prognosztizál. Ez a csökkenő tendencia megfelelőnek tekinthető a következők miatt: i. az Írországban várható gazdasági fellendülés lassítani fogja az új nemteljesítő hitelek ütemét, ii. a lakóingatlanok árának tervezett növekedése korlátozni fogja a jelzáloghitelek fizetésképtelenségi veszteséghányadát, valamint iii. a bank megerősített hitelkezelési tevékenységei (60) fel fogják gyorsítani, illetve javítani fogják a hitelek behajtását és átstrukturálását. A Bizottság ebben a tekintetben kedvezőnek tartja a banknak a kkv- és a jelzáloghiteleket tartalmazó portfólióval kapcsolatos minőségi és mennyiségi szerkezetátalakítási céljaival összefüggő írországi kötelezettségvállalásokat.

(112)

Az alternatív alapforgatókönyv szerint a bank nyereségessége 2016 előtt nem áll helyre. Az értékvesztési ráfordítások hatása ellenére a bank nyereségessége az alacsony hozamú eszközökből (indexált kamatozású jelzáloghitelekből és NAMA-kötvényekből) álló, jelentős méretű „örökölt” portfólió miatt strukturálisan gyenge. Ennek következtében a ROE a szerkezetátalakítási időszak végéig alacsony marad, 2017-ben csak [5–15] %-ot ér el. A Bizottság mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a bank jó úton halad afelé, hogy a jövőben versenyképesebb ROE-szintet/nyereségességet érjen el, mivel a magasabb kamatrés mellett nyújtott új hitelek és az átárazott (korábbi) hitelek fokozatosan ellensúlyozni fogják az említett alacsony hozamú „örökölt” eszközökből fakadó, nyereségességet fékező hatást. Ennélfogva a nyereségesség várhatóan fokozatosan javulni fog.

(113)

Végezetül a Bizottság kedvezőnek tartja, hogy a bank tőkeerős intézmény, amely a szerkezetátalakítási időszak végéig elegendő tőkepufferrel rendelkezik. Az alternatív forgatókönyv szerint a bank 2017-ben [2–6] milliárd EUR összegű tőkepuffert tart meg 8 %-os minimális szabályozóitőke-követelmény mellett (5,5 %-os küszöb mellett ez az összeg [3–8] milliárd EUR), ami lehetővé tenné a bank számára, hogy több veszteséget fedezzen, ha Írország gazdasági fellendülése lassabb lesz az előrejelzéseknél. Ezen túlmenően a banknak 1,6 milliárd EUR összegű feltételes tőkeinstrumentum áll rendelkezésére tőkebázisának szükség szerinti megerősítésére. Ennek kapcsán Írország azt a kötelezettséget vállalta, hogy a bank az eszközminőség-vizsgálat, illetve a stresszteszt eredményeinek nyilvánosságra hozataláig nem váltja vissza a feltételes tőkeinstrumentumokat.

(114)

A Bizottság tudomásul veszi a bank azon tervét, hogy a 2009. évi elsőbbségi részvényeket a szerkezetátalakítási időszak végéig visszaváltja (61). 2014. május 13-ig a visszaváltás névértéken történik, ezen időpontot követően pedig 25 %-os emelést alkalmaznak. A tervek szerint az elsőbbségi részvényekért járó összeg visszakerülne az államhoz, amely ugyanezen összeget azonnal visszainvesztálná a bankba saját tőke (törzsrészvények) formájában. Így a bank mérlegfőösszege nem változna. A bank tőkeszerkezete azonban az új Bázel III. szabályozás (62) fényében javulna. Ezenfelül a művelet következtében az államnak a bankban szerzett érdekeltsége a jelenlegi 99,8 %-os szintjéhez képest csekély mértékben növekedne.

(115)

Az AIB már megtett kezdeményezései (azaz a tőkeáttétel-csökkentés, a költségcsökkentések, a jobb finanszírozási profil), valamint a szerkezetátalakítási időszakban a nyereségessége helyreállítása érdekében tervezett kezdeményezések (azaz a magasabb áron nyújtott új hitelek, illetve a korábbi hitelek és betétek átárazása, személyzeti vonatkozású további költségcsökkentések, valamint a megerősített hitelkezelési tevékenységek (63)) megfelelőek a bank pénzügyi nehézségeire tekintettel (64).

(116)

Így a szerkezetátalakítási terv meggyőzően határozza meg a bank hosszú távú életképességének helyreállítására vonatkozó megfelelő stratégiát. A fent ismertetett intézkedések kombinációja alkalmasnak tűnik a bank jövőbeli életképességének további állami támogatás nélküli biztosítására.

(117)

A bank nyereségességének helyreállítása azonban a bank alacsony hozamú „örökölt” eszközei miatt elhúzódhat a szerkezetátalakítási időszak végéig. Ennélfogva a bank ROE-mutatója az alternatív alapforgatókönyv szerint viszonylag alacsony szinten marad még a szerkezetátalakítási időszak végén is, de mérsékelten emelkedő tendenciát mutat.

(118)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság összességében azt állapítja meg, hogy a bank szerkezetátalakítási terve meggyőzően határozza meg a hosszú távú életképessége helyreállítása felé vezető utat.

(119)

A szerkezetátalakítási közlemény 3. szakasza jelzi, hogy a támogatás minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. Ebből a célból arról rendelkezik, hogy i. a támogatás összegét korlátozni kell, és ii. jelentős saját hozzájárulás szükséges.

(120)

A szerkezetátalakítási közlemény továbbá rögzíti, hogy a támogatás minimális mértékre történő korlátozása érdekében a banknak először saját forrásaiból kell finanszíroznia a szerkezetátalakítást. A szerkezetátalakítás költségeit az államnak és a banki befektetőknek közösen kell viselniük. Ez a célkitűzés különösen oly módon valósulhat meg, ha a rendelkezésre álló tőke segítségével vállalják át a veszteségeket.

(121)

Az AIB korábbi tulajdonosai részéről majdnem teljes teherviselés valósult meg. A részvényeseket kiszorították, és az állam jelenleg a bank 99,8 %-os tulajdonosa. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a volt tulajdonos részéről a teherviselés mértéke jelentős és megfelelő.

(122)

Az alárendelt hitelezők vonatkozásában 2009 és 2011 között eszközkezelési eljárások, illetve adósság-visszavásárlások sorozatára került sor, ezek 5,4 milliárd EUR elsődleges alapvető tőkét juttattak (alapvető és járulékos instrumentumok visszavásárlása révén). Az alárendelt kölcsöntőkének jelenleg csak elenyésző mennyisége (azaz 2012. december 31-én 34 millió EUR körüli összeg) marad a bankban […]. Az alárendelt hitelezők tehát megfelelően hozzájárultak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez.

(123)

A bank ezenfelül a leányvállalatai és részesedései értékesítésével (65) jelentős mértékben hozzájárult a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez. Ezáltal 3,3 milliárd EUR elsődleges alapvető tőkével járult hozzá a támogatásnak a szükséges minimumra korlátozásához.

(124)

A bank a feltételes tőkeinstrumentumokra 10 %, az elsőbbségi részvényekre pedig 8 % fix kamatot fizet (készpénzben vagy ahelyett új törzsrészvények kibocsátásával). Ezen túlmenően a törzsrészvények ára 25 %-kal emelkedik, ha azokat a bank 2014. május 13-ig nem vásárolja vissza. A Bizottság ezt az ellentételezést az AIB, illetve a bank nehéz helyzetének ismeretében (66) megfelelőnek, bár alacsony mértékűnek ítélte.

(125)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapítja, hogy a bank szerkezetátalakítási terve megfelelő saját hozzájárulásról és tehermegosztásról rendelkezik.

(126)

A szerkezetátalakítási közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzulást korlátozó intézkedéseket tartalmazzon. Ezeknek az intézkedéseknek kezelniük kell a versenytorzulást azokon a piacokon, ahol a kedvezményezett a szerkezetátalakítást követően működik. Ebben az ügyben biztosítani kell, hogy a potenciális új belépők a verseny élénkítése érdekében könnyen bejussanak a koncentrált ír bankpiacra.

(127)

A bank kötelezettséget vállal arra, hogy 2014 júliusa és 2017 júniusa között bizonyos versenyorientált intézkedéseket alkalmaz, mégpedig az érintett versenytársak (67) számára szolgáltatásnyújtási csomagot és ügyfél-mobilitási csomagot biztosít.

(128)

A szolgáltatásnyújtási csomag célja a versenytársak belépési költségének vagy bővítési költségének csökkentése. Közelebbről, a szolgáltatásnyújtási csomag kedvezményezettje a bank határköltségén (közvetlenül az adott szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek) több háttérfeladathoz (például elszámoláshoz, papíralapú ügyletek kezeléséhez) kap támogatást, és ezt követően eldöntheti, hogy saját infrastruktúrába csak később fektessen-e be, amikor ügyfélköre kellően kiterjedt ahhoz, hogy fedezni tudja az állandó költségeket. Az érintett kedvezményezett a bank ATM-hálózatához is határköltségen férhet hozzá, és azonnali országos lefedettséget biztosíthat ügyfelei számára.

(129)

Az ügyfél-mobilitási csomag csökkenteni fogja az ügyfélszerzési költségeket a kedvezményezettjei számára. A kedvezményezettek a bankon keresztül veszik fel a kapcsolatot a bank ügyfeleivel, és alternatív termékeket kínálnak számukra a folyószámláik, lakossági hitelkártya-termékeik, vállalkozói folyószámláik, vállalkozói hitelkártyáik, jelzáloghiteleik, valamint kkv- és vállalati hiteleik tekintetében. Bár nehéz megjósolni, hogy a bank hány ügyfele fog úgy dönteni, hogy banki termékeit az intézkedés kedvezményezettjeinek termékeire váltja, ez az ügyfélközpontú megközelítés célirányosabb és kevésbé költséges, mint az általános reklámozási intézkedések.

(130)

A fent ismertetett intézkedések keretet biztosítanak az ír bankpiacra történő új belépés ösztönzéséhez, és ennélfogva korlátozzák a banknak nyújtott támogatás okozta versenytorzulásokat.

(131)

A Bizottság továbbá kedvezőnek ítéli meg Írország azon kötelezettségvállalásait, amelyek az üzleti tevékenység bizonyos korlátozásaihoz kapcsolódnak a szerkezetátalakítási időszakban, különösen a(z) […]-ban/-ben […] részére nyújtott új hitelek korlátozását és a(z) […]-t. A felvásárlási tilalom azt is biztosítja, hogy az állami támogatást ne használják fel versenytársak átvételére, hanem az a szándékolt céljára, nevezetesen a szerkezetátalakítási eljárás finanszírozására fog szolgálni. A bank ezenfelül betartja a reklámozási és szponzorálási tilalomra vonatkozó magatartási kötelezettségvállalásokat (68).

(132)

A szerkezetátalakítási közlemény 5. szakasza előírja, hogy rendszeresen részletes jelentést kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy az ellenőrizhesse a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását.

(133)

Ellenőrző megbízott kinevezésére kerül sor, aki rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak a szerkezetátalakítási terv bank általi végrehajtásáról és a kötelezettségvállalások teljesítéséről.

(134)

A kötelezettségvállalásokra, a bank által már végrehajtott távlati szerkezetátalakítási intézkedésekre tekintettel, valamint a fentiekben ismertetett saját hozzájárulás és tehermegosztás megfelelőségének fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az AIB és az EBS részére az egyesülésük előtt és után nyújtott támogatás jelentős összege ellenére elegendő biztosíték létezik a potenciális versenytorzulások korlátozására.

(135)

A 3. táblázatban felsorolt a)–o) intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek. Írország kötelezettségvállalásaira tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a bank szerkezetátalakítási terve összhangban van a szerkezetátalakítási közleménnyel, a szerkezetátalakítási támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, és a versenytorzulásokat megfelelően kezelik. A szerkezetátalakítási támogatás ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal. Ennek megfelelően a Bizottság,

—

Az AIB javára biztosított intézkedések

—

Az EBS javára biztosított intézkedések

—

A bank (az egyesített jogalany) javára biztosított intézkedések