Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0651

A Bizottság 651/2014/EU rendelete ( 2014. június 17. ) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 187, 26.6.2014, p. 1–78 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/651/oj

26.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/1


A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE

(2014. június 17.)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint azonban a Tanács meghatározhat olyan támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy bizonyos feltételekkel a következő támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által minden egyes tagállamra jóváhagyott regionális támogatási térképpel összhangban lévő támogatás. Az említettek alapján a Bizottság elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a 800/2008/EK bizottsági rendeletet (2). A 800/2008/EK rendelet eredetileg 2013. december 31-ig volt alkalmazandó, ám később a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. november 29-i 1224/2013/EU bizottsági rendelet (3) meghosszabbította alkalmazási időszakát, így most 2014. június 30-ig alkalmazandó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 733/2013/EU tanácsi rendelet (4)2013. július 22-én módosította a 994/98/EK rendeletet, hogy felhatalmazza a Bizottságot a csoportmentesség olyan újabb támogatási kategóriákra való kiterjesztésére, amelyek tekintetében egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket lehet megállapítani. A csoportmentességben részesített új támogatási kategóriák magukban foglalják a következőket: természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás, innovációs támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás. Feltéve, hogy az egyedi esetek vizsgálata során további elegendő tapasztalat gyűlik össze, amely lehetővé teszi más támogatási kategóriák előzetes összeegyeztethetőségét biztosító operatív mentességi kritériumok kidolgozását, a Bizottságnak szándékában áll e rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy az említett területek egyes támogatástípusait belefoglalja a rendeletbe. A Bizottság különösen azt tervezi, hogy 2015. decemberig kritériumokat dolgoz ki a kikötői és repülőtéri infrastruktúrára vonatkozóan.

(2)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményével (5) a Bizottság kezdeményezte az állami támogatási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatát. E korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés megvalósítása a belső versenypiacon, ugyanakkor hozzájárulás a közpénzek hatékonyabb felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez; ii. a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább érintő ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás terén; valamint iii. a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb, megalapozottabb döntések megfelelőbb tájékoztatáson alapuló meghozatala, amelyek egyértelmű gazdasági megfontolásokon, egységes megközelítésen, továbbá egyértelmű kötelezettségeken alapulnak. A 800/2008/EK rendelet felülvizsgálata az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének központi elemét képezi.

(3)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek megfelelőbb rangsorolását, nagyobb mértékű egyszerűsítést, valamint fokoznia kell az átláthatóságot, a hatékony értékelést és az állami támogatásokra vonatkozó nemzeti és uniós szintű szabályoknak való megfelelés ellenőrzését, megőrizve a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreit. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

A Bizottság által a 800/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy pontosabban meghatározza, mely feltételek alapján tekinthetők egyes támogatási kategóriák összeegyeztethetőnek a belső piaccal, és kiterjessze a csoportmentesség hatályát. A tapasztalatok továbbá egyértelműen megmutatták, hogy a rendkívül nagy programok belső piaci versenyre gyakorolt hatására való figyelemmel meg kell erősíteni az ilyen programok átláthatóságát, ellenőrzését és megfelelő értékelését.

(5)

E rendelet alkalmazásának általános feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelműen ösztönző hatású, megfelelő és arányos legyen, nyújtására teljes átláthatóság mellett kerüljön sor, ellenőrzési mechanizmus és rendszeres értékelés tárgya legyen, és ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(6)

Az olyan támogatást, amely megfelel az e rendeletben foglalt összes általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(7)

Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(8)

Tekintettel arra, hogy a nagy programok jelentősebb hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre és a versenyre, elvileg az állami támogatásokra vonatkozó értékelés tárgyává kell tenni azon támogatási programokat, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghalad egy abszolút értéken alapuló határértéket. Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségét megalapozó feltételezések és feltételek, hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzések alapján, valamint jelezni kell, hogy milyen hatást gyakorolt az intézkedés a versenyre és a kereskedelemre. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Noha egy ilyen tervet általában a program kialakításának idején kell összeállítani és a program hatálybalépése előtt időben el kell fogadni, ez nem minden esetben lehetséges. Ezért annak érdekében, hogy a programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendelet legfeljebb hat hónapos időszakra alkalmazandó lesz az ilyen programokra. A Bizottság az értékelési terv jóváhagyása esetén ezen időszak meghosszabbításáról határozhat. Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság kivételesen úgy is határozhat, hogy az ügy sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre. A tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az értékelési terv vizsgálatának lefolytatásához szükséges információkat, és a Bizottságnak be kell kérnie mindazokat a további információkat, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára, hogy pótolja a Bizottság határozatának meghozatalához hiányzó elemeket. E folyamat újszerűségére tekintettel a Bizottság külön dokumentumban részletes útmutatót nyújt majd az értékelési terv jóváhagyására vonatkozó hathónapos időszak alatt alkalmazandó eljárásról, valamint megadja azokat a vonatkozó mintadokumentumokat, amelyek alapján az értékelési tervet be kell nyújtani. Az értékelés tárgyát képező programok módosításait – kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát – az értékelés eredményét figyelembe véve kell megvizsgálni és ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az olyan módosítások, amelyek tisztán formai jellegű módosítások, adminisztratív jellegű módosítások vagy az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosítások, elvben nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(9)

E rendelet nem lehet alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem lehet alkalmazható olyan támogatásokra, amelyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadás költségeire nyújtott támogatások általában nem minősülnek exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásnak.

(10)

E rendelet elvileg a gazdasági ágazatok többségére alkalmazható. Bizonyos ágazatok – például a halászat és az akvakultúra ágazata, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelés – esetében azonban hatályát korlátozni kell, tekintettel az alkalmazandó különös szabályokra.

(11)

E rendelet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. Nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak e rendelet alkalmazásában sem a valamely termék első értékesítésének előkészítéséhez szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenység, sem az elsődleges termelő részéről a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés, illetve annak előkészítésével kapcsolatos tevékenység.

(12)

E rendelet nem lehet alkalmazható a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásokra, amelyeket a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozat (6) szabályoz. E rendelet alkalmazható a szénipari ágazatban nyújtott más típusú támogatásokra, a regionális támogatás kivételével.

(13)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(14)

E rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, mivel azt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. október 1-jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleménnyel (7) meghosszabbított, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (8) vagy az iránymutatást felváltó új iránymutatás szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság biztosítása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.

(15)

Az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás nagymértékben függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért meg kell tenniük az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások megfelelése tekintetében is.

(16)

A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagyobb összegű – akár egyedileg, akár halmozottan nyújtott – támogatásokat, mivel ezek esetében nagy a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minden egyes kategóriája esetében olyan szintű határértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínűsíthető hatását. Az említett határértékeket meghaladó összegű támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Az e rendeletben megállapított határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges – például több, hasonló jellemzőkkel, célkitűzésekkel és kedvezményezettekkel rendelkező támogatási programra vagy projektre történő – felosztásával.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható („átlátható támogatások”). Bizonyos támogatási eszközök – mint például a kölcsönök, kezességvállalások, adóintézkedések, kockázatfinanszírozási intézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek – tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A tőkeinjekció – a kockázatfinanszírozásra és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó különös feltételek sérelme nélkül – nem tekinthető átlátható támogatásnak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (9) állapítja meg azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás nyújtására csak szükséges esetben kerüljön sor és az ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is mindenképpen elvégezne. A támogatásokat kizárólag akkor lehet e rendelettel mentesíteni a bejelentés alól, ha a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka azután kezdődik meg, miután a kedvezményezett benyújtotta a támogatásra irányuló írásbeli kérelmét.

(19)

Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, az e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak – a kedvezményezett kkv-kra alkalmazandó ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételeknek való megfelelésen túlmenően – biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti, illetve támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy ez a belső dokumentum valóban megerősíti, hogy a projekt/tevékenység hatóköre lényegesen kibővül, a kedvezményezett által a támogatott projektre/tevékenységre fordított teljes összeg lényegesen növekedik vagy az érintett projekt/tevékenység megvalósítási üteme lényegesen felgyorsul. A regionális támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha az érintett támogatott térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására.

(20)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó különös feltételtől kell függővé tenni, mivel az ilyenfajta támogatást az egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások szerint nyújtják. Az ilyen programokat már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt el kellett fogadni. E feltétel azonban nem lehet alkalmazható az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok is vonatkoztak. E programok ösztönző hatásának vizsgálatakor azt az időpontot kell irányadónak tekinteni, amikor az adóintézkedést az eredeti – a módosított támogatási programmal a későbbiekben felváltott – támogatási program keretében először meghatározták.

(21)

A regionális működési támogatás, a regionális városfejlesztési támogatás, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, a távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás esetében az ösztönző hatás fennállására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó vagy az e követelménynek való megfelelést feltételezni kell, amennyiben az e rendeletben e támogatáskategóriák tekintetében meghatározott különös feltételek teljesülnek.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a maximális támogatási összeget lehetőség szerint az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitásban kifejezve kell meghatározni. Amennyiben a maximális támogatási intenzitást nem lehet meghatározni, mivel az elszámolható költségek nem azonosíthatók, vagy annak érdekében, hogy kis összegek esetében egyszerűbb eszközöket lehessen biztosítani, a támogatási intézkedések arányosságának biztosítása céljából nominális értékben meghatározott maximális támogatási összegeket kell megadni. A támogatási intenzitást és a maximális támogatási összeget – a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve – olyan szinten kell meghatározni, amely a támogatott ágazatban a lehető legkisebbre csökkenti a verseny torzulását, ugyanakkor megfelelően orvosolja a piaci hiányosságot, illetve kohéziós problémát. A regionális beruházási támogatás esetében a támogatási intenzitásnak meg kell felelnie a regionális támogatási térképek szerint megengedett támogatási intenzitásnak.

(23)

A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. A rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. A megállapított elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén a támogatásnyújtás időpontjában alkalmazandó értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás nyújtásakor alkalmazandó leszámítolási kamatlábat, illetve referencia-kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) foglaltak szerint. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás alkalmazását, mivel e kockázatmegosztási eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Ezért indokolt megállapítani, hogy a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében az e rendeletben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitás növelhető, kivéve a regionális támogatás esetében, mivel ez utóbbi csak akkor mentesíthető, ha megfelel a jóváhagyott térképeknek.

(24)

A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó leszámítolási kamatláb és a támogatási részletek pontos összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak előzetesen az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor az adott időpontra vonatkozó támogatási részlet összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált összegét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből (felső határ).

(25)

Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek között a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelettel mentesített támogatás abban az esetben halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon – egymással részben vagy egészében átfedésben lévő – azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek különös szabályokat kell meghatároznia az azonosítható és nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozása, valamint a csekély összegű támogatással és a megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatással történő halmozás tekintetében is. A csekély összegű támogatást gyakran nem konkrét, azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, illetve ez a támogatás gyakran nem rendelhető ilyen költségekhez. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazokra az azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében előírt maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(26)

Nem minősül állami támogatásnak az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(27)

Mivel a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizni tudja, hogy a támogatásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. A Szerződésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazása szempontjából tehát elengedhetetlen az állami támogatások átláthatósága, amelynek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, a felelősségre vonhatóság, a szakmai felülvizsgálat és végül hatékonyabbá válik a közpénzek felhasználása. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(28)

Annak érdekében, hogy a 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján mentesített támogatási intézkedések, valamint e rendelet alkalmazása tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (12) 15. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel.

(29)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg e követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását a Bizottság bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozhassa, amennyiben e rendelet be nem tartása csak korlátozott intézkedéscsoportot vagy bizonyos hatóságokat érint. Ennek a célzott visszavonásnak olyan arányos korrekciós intézkedést kell képviselnie, amely közvetlenül kapcsolódik az e rendelet betartásának megállapított elmulasztásához. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. Amennyiben a támogatás nem felel meg a II. fejezetben meghatározott követelményeknek, a csoportmentesség kedvezményének a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében történő visszavonása nem befolyásolja azt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli támogatásokra csoportmentesség volt érvényben.

(30)

A versenytorzuláshoz vezető különbségek felszámolása érdekében és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban bizottsági ajánlásban (13) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(31)

A regionális támogatás, amely a hátrányos helyzetű régiók problémáinak orvosolására irányul, a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű területek fejlődését. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken regionális támogatás nyújtható új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitás-bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához. Mivel a regionális hátrányok kevésbé sújtják a nagyvállalkozásokat, mint a kkv-kat, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken eszközölt beruházások esetében a nagyvállalatoknak nyújtott regionális támogatás csak az említett területeken folytatandó új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházás esetében mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól.

(32)

Amennyiben a regionális támogatási program korlátozott számú gazdasági ágazatra irányul, előfordulhat, hogy a program célkitűzése és valószínű hatásai nem horizontálisak, hanem ágazatiak lesznek. Ezért az ágazati programok nem mentesíthetők a bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság azonban a bejelentést követően az alkalmazandó iránymutatások, illetve keretszabályok vagy határozatok fényében megvizsgálhatja lehetséges pozitív hatásaikat. Ez különösen a szénipari, a hajógyártási és a szállítási ágazat gazdasági tevékenységeire irányuló támogatási programokra vonatkozik. Továbbá az acélipari és a szintetikusszál-ipari ágazat sajátos jellemzőire tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a pozitív kohéziós hatás nem ellensúlyozza az ezen ágazatokban nyújtott regionális támogatás negatív hatását, ezért ezekben az ágazatokban nem nyújtható regionális támogatás. Végül a turizmus és a széles sávú szolgáltatási ágazat fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban, és általában igen pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre és a széles sávú szolgáltatásokra irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ugyancsak szorosan kapcsolódik a helyi és regionális gazdaságokhoz, és azt csoportmentességben kell részesíteni.

(33)

Az energiatermelésre és -elosztásra, valamint az energetikai infrastruktúrára ágazatspecifikus belső piaci szabályozás vonatkozik, amelynek kritériumai biztosítják, hogy az e területeken nyújtott támogatások összeegyeztethetőek legyenek a belső piaccal, valamint megfeleljenek az Unió környezetvédelmi és energiapolitikájának. Az e rendelet 1. szakasza értelmében nyújtott regionális támogatás gazdasági fejlődési és kohéziós célkitűzésekre irányul, ezért teljesen más összeegyeztethetőségi feltételek vonatkoznak rá. E rendelet regionális támogatásra vonatkozó rendelkezései ezért nem lehetnek alkalmazhatók az energiatermeléssel és -elosztással, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekre.

(34)

A vállalkozások számára az uniós szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházások, a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásra irányuló beruházások, az energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházások, ideértve az épület-energiahatékonysági projekteket, a szennyezett terület szennyeződésmentesítésére irányuló beruházások, valamint a környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatás nem befolyásolja közvetlenül az energiapiacok működését. Az ilyen beruházások ugyanakkor a regionális politikai célkitűzésekhez, valamint az Európai Unió energiaügyi és környezetvédelmi célkitűzéseihez egyaránt hozzájárulhatnak. Ilyen esetekben az érintett intézkedés által megvalósítandó fő célkitűzéstől függően e rendelet regionális támogatáshoz és környezetvédelmi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezései egyaránt alkalmazhatók.

(35)

Annak érdekében, hogy a tőkeberuházás ne részesüljön előnyben a munkaerőköltségekbe való beruházással szemben, lehetővé kell tenni, hogy a regionális beruházási támogatás mértékének megállapítása vagy a beruházás költségein, vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek bérköltségein alapuljon.

(36)

Nem mentesülhet a bejelentés alól az olyan kedvezményezettnek nyújtott regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen.

(37)

A Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése a) és c) pontjának a legkülső régiókban vagy a ritkán lakott területeken előállított áruk, valamint az említett területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei, továbbá a legkülső régiókban letelepedett kedvezményezetteknél felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő termelési és működési költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás vonatkozásában történő alkalmazása terén. Mivel fennáll a kockázata a mezőgazdasági ágazatban a POSEI programok szerinti további támogatásokból származóan a szállítási költségek túlkompenzációjának, és mivel nem zárható ki, hogy néhány mezőgazdasági terméket nem alternatív helyszínen termelnek, a mezőgazdasági ágazatot ki kell zárni az e rendelet szerinti, a legkülső régiókban vagy ritkán lakott területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeinek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatásból. A legkülső régiókban felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás csak abban az esetben lehet összeegyeztethető a belső piaccal és lehet mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha mértéke nem haladja meg a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-át, vagy a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerült éves munkaerőköltségek 25 %-át, vagy a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 10 %-át. Amennyiben a támogatás nem haladja meg a (kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő működési költségek megállapítására alkalmazott fenti alternatív módszerek alapján adódó összegek valamelyikét, úgy a támogatás indokoltnak tekinthető abban az értelemben, hogy hozzájárul a regionális fejlődéshez, valamint arányosnak tekinthető azon hátrányokkal, amelyekkel a legkülső régiókban működő vállalkozások szembesülnek.

(38)

A városfejlesztési támogatás – azáltal, hogy kezeli a regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken található városi térségek koncentráltan előforduló gazdasági, környezeti és szociális problémáit – hozzájárul a tagállamok és az Unió egésze gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához. A városfejlesztési támogatással orvosolandó piaci hiányosságok a városfejlesztés finanszírozási környezetével, integrált városfejlesztési megközelítés hiányával, a szűkös állami források nagyobb mozgósítását szükségessé tevő finanszírozási hiánnyal, valamint a városi térségek regenerációjára vonatkozó kereskedelmi megközelítés szükségességével függnek össze. Ezért a támogatott területeken azonosított további problémák kezelésére irányuló, széles körű részvételen alapuló, integrált és fenntartható stratégiák fejlesztésének támogatását célzó városfejlesztési támogatást csoportmentességben kell részesíteni.

(39)

A vonatkozó regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken megvalósuló, az „Európa 2020” stratégia (14) prioritásainak megfelelően a zöld technológiákhoz és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó beruházások regionális többlettámogatás formájában magasabb támogatási összegekre lehetnek jogosultak.

(40)

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés fontos tényezőjeként működnek. Fejlődésüket azonban akadályozhatja a piac nem megfelelő működése, amelynek folytán a kkv-k a következő tipikus hátrányokat szenvedik. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy kölcsönhöz egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellegéből és abból adódóan, hogy esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében csak korlátozott mértékben férnek hozzá az információkhoz, különösen az új technológiákra és a potenciális piacokra vonatkozóan. A kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében ezért e rendeletnek bizonyos támogatási kategóriákat mentesítenie kell abban az esetben, ha azokat kkv-k részére nyújtják. Az említett kategóriáknak magukban kell foglalniuk különösen a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatást.

(41)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti európai területi együttműködés projektjeiben részt vevő kkv-k gyakran nehezen tudják finanszírozni azokat a többletköltségeket, amelyek a különböző régiókban, tagállamokban vagy harmadik országokban található partnerekkel való együttműködéshez kapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy a kohéziós politika szempontjából milyen fontos szerepet tölt be az európai területi együttműködés, amely keretet biztosít a különböző tagállamok vagy harmadik országok nemzeti, regionális és helyi szereplői közötti közös fellépések és szakpolitikai eszmecserék végrehajtásához, e rendeletnek enyhítenie kell az európai területi együttműködés projektjei előtt álló bizonyos nehézségeket annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak. E rendeletben a következő kérdéseket kell tisztázni az európai területi együttműködéssel kapcsolatban: az európai területi együttműködés projektjeire alkalmazandó regionális támogatási intenzitás, a kkv-k európai területi együttműködési projektekkel kapcsolatos együttműködési költségei, továbbá az ellenőrzési célú közzétételi, információszolgáltatási, jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségek.

(42)

A kkv-kat sújtó sajátos hátrányokra és a kkv-k közötti különbségekre való tekintettel eltérő alap támogatási intenzitás és eltérő többlettámogatás határozható meg.

(43)

A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (16) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióban számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházások bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének különböző szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében előfordulhat, hogy a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke túlságosan korlátozott, és a vállalkozások annak ellenére nem jutnak forráshoz, hogy értékes üzleti modellel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának, amely különösen a kkv-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolhatja az állami beavatkozást, fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus információ. Mindez nemcsak a kockázati tőke nyújtását befolyásolja, hanem bizonyos kkv-k esetében az idegen tőkével történő finanszírozáshoz jutást is gátolja. Következésképpen bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési követelmény alól azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek kockázatfinanszírozási célból magántőkét vonzanak a finanszírozási hiány által érintett, tőzsdén nem jegyzett kkv-kba, és biztosítják a nyereségorientált befektetési döntéseket és a pénzügyi közvetítők kereskedelmi irányítását.

(44)

Bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól az induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatást, a kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatást, valamint a kkv-k felkutatási költségeihez kapcsolódó támogatást is.

(45)

A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 800/2008/EK rendelet és a kutatás-fejlesztési és innovációs állami támogatások közösségi keretrendszerének (17) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci hiányosságok akadályozhatják a piacot optimális teljesítményének elérésében, továbbá hiányosságokat eredményezhetnek az externáliákhoz, a közjavak/tudás átszivárgásához, a hiányos vagy aszimmetrikus információkhoz, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokhoz kapcsolódóan.

(46)

A kkv-k nehézségekkel szembesülhetnek az új technológiai fejlesztésekhez, a tudástranszferhez vagy a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés területén. Ezeket a problémákat orvosolhatja a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, a megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, valamint a kkv-knak nyújtott innovációs támogatás – beleértve az ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos költségek fedezésére nyújtott támogatást –, ezért ezeket bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(47)

Ami a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriájába kell tartoznia. Amennyiben egy projekt több feladatot is magában foglal, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy beletartoznak-e az említett kutatási kategóriák valamelyikébe, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrend szerint történnie, azaz nem kell időben szakaszosan haladnia az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat is minősíthető alkalmazott kutatásnak. Ugyanígy minősíthető egy korábbi időpontban végzett tevékenység is kísérleti fejlesztésnek. A projekt támogatott része magában foglalhatja a kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat is.

(48)

Az úttörő jellegű kutatáshoz és innovációhoz egyre inkább szükség van kiváló minőségű kutatási infrastruktúrákra, mivel ezek vonzzák a globális tehetséget, és elengedhetetlenek az új információs és kommunikációs technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatása szempontjából. A közszférához tartozó kutatási infrastruktúráknak továbbra is együtt kell működniük az alkalmazott kutatással. A közfinanszírozású kutatási infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, a támogatási intézkedés nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Egy adott kutatási infrastruktúrát több fél is birtokolhat, működtethet és használhat, és a közszervek és vállalkozások közösen is használhatják az infrastruktúrát.

(49)

A kutatási infrastruktúrák gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket is elláthatnak. Annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységek ne részesülhessenek állami támogatásban a nem gazdasági tevékenységeknek nyújtott közfinanszírozásból, egyértelműen el kell különíteni a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek költségeit és finanszírozását. Amennyiben egy infrastruktúrát gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre egyaránt használnak, az infrastruktúra nem gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó költségeknek állami forrásokból való finanszírozása nem minősül állami támogatásnak. Az állami finanszírozás kizárólag annyiban tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, amennyiben a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségekre vonatkozik. A bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások betartásának biztosítása céljából csak ez utóbbi költségeket kell figyelembe venni. Amennyiben az infrastruktúrát szinte kizárólag nem gazdasági tevékenységre használják, annak finanszírozása teljes egészében kívül eshet az állami támogatási szabályok hatályán, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységre való használat kizárólag járulékos jellegű marad, vagyis olyan tevékenység, amely közvetlenül kapcsolódik és szükséges az infrastruktúra működtetéséhez, illetve szervesen kapcsolódik annak fő, nem gazdasági használatához, és alkalmazási köre korlátozott. Ez a követelmény akkor tekintendő teljesültnek, ha a gazdasági tevékenységek során ugyanazokat a forrásokat (mint például nyersanyag, felszerelés, munkaerő és állóeszköz) használják fel, mint a nem gazdasági tevékenységek során, és a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a kutatási infrastruktúra teljes éves kapacitásának 20 %-át.

(50)

Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek a klaszterek kialakulását akadályozzák, vagy a klasztereken belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást korlátozzák. Az állami támogatás támogathatja vagy az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházást, vagy a klaszterek működését, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatást azonban csak ideiglenesen, 10 évet meg nem haladó korlátozott időszakra kell lehetővé tenni. Az összes nyújtott támogatásnak az összes elszámolható költséghez viszonyított aránya a támogatás nyújtásának időszaka alatt nem haladhatja meg az 50 %-ot.

(51)

Az eljárási és a szervezési innováció terén a hiányos információk és pozitív externáliák formájában állhatnak fenn piaci hiányosságok, amelyeket egyedi intézkedésekkel kell kezelni. Az ilyen típusú innováció támogatása elsősorban a kkv-k számára fontos, mivel a kkv-k nehézségei hátráltathatják a termelési és szállítási módszerek javítására, illetve az üzleti gyakorlatok, a munkahely-kialakítás és a külső kapcsolatok jelentős mértékű fejlesztésére irányuló képességüket. Az eljárási és szervezési innovációs tevékenységek terén a nagyvállalkozások és a kkv-k között folytatandó együttműködés ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett azokat a támogatási intézkedéseket is csoportmentességben kell részesíteni, amelyek a nagyvállalkozások ilyen tevékenységgel kapcsolatos költségeire irányulnak.

(52)

A képzés ösztönzése, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételének/foglalkoztatásának elősegítése az Unió és tagállamai gazdasági és szociális politikáinak egyik központi célkitűzése.

(53)

A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészére nézve, mivel növeli a más vállalkozások által is felvehető szakmunkások számát, javítja az uniós ipar versenyképességét, és fontos szerepet játszik az Unió foglalkoztatási stratégiájában. A képzést előmozdító támogatás ezért bizonyos feltételek mellett mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén e vállalkozásoknak viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkv-k esetében növelni kell az e rendelettel mentesített támogatási intenzitásokat. Növelni kell továbbá az e rendelettel mentesített támogatások intenzitását abban az esetben, ha a képzést hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítják. A tengeri szállítási ágazatban nyújtott képzés jellemzői egyedi megközelítést indokolnak az ágazat tekintetében.

(54)

A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépés, valamint a munkaerőpiacon maradás tekintetében. A hatóságok ezért olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek ösztönzőleg hatnak a vállalkozásokra az említett munkavállalói csoportok, különösen a fiatalok foglalkoztatási szintjének emelése tekintetében. Mivel a foglalkoztatási költségek a vállalkozások szokásos működési költségeinek részét képezik, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásnak pozitív hatást kell gyakorolnia az említett munkavállalói csoportok foglalkoztatási szintjére, és nem csupán azon költségek csökkentését kell lehetővé tennie a vállalkozások számára, amelyeket egyébként is viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatást akkor lehet mentesíteni az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő belépését, újbóli bekerülését, illetve a munkaerőpiacon maradását. Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményben (18) foglaltak szerint az Unió fogyatékossággal élőkre vonatkozó stratégiájának alapelemei a diszkrimináció elleni intézkedéseket, valamint az egyenlő esélyek és az aktív befogadás érvényesítésére irányuló lépéseket kombinálják és figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele. E rendeletnek az ENSZ-egyezmény 1. cikkének értelmében kell hivatkoznia a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásra.

(55)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben (19) kifejtettek szerint az erőforrás-hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaságot célzó fenntartható növekedés az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégia fő elemeinek egyike. A fenntartható fejlődés többek között a környezet magas szintű védelmén és a környezetminőség javításán alapul. A környezetvédelem területén olyan piaci hiányosságok vannak jelen, amelyek eredményeképpen a vállalkozások a szokásos piaci feltételek mellett nem feltétlenül kapnak ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel e csökkentés adott esetben csak a költségeiket növeli anélkül, hogy megfelelő előnyökkel járna. Amennyiben a vállalkozásokat nem kötelezik a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket.

(56)

Az ilyen piaci hiányosságok kötelező környezeti szabványok bevezetésével orvosolhatók. A kötelező uniós szabványokat túlteljesítő beruházások révén a környezetvédelem magasabb szintjét lehet elérni. Annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ösztönözzék a környezetvédelem kötelező uniós szabványokat túlteljesítő javítására, csoportmentességben kell részesíteni az e területen nyújtott állami támogatásokat. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ne tartsák vissza a kapcsolódó uniós szabványokat túlteljesítő kötelező nemzeti szabványok megállapításától, ezt az állami támogatást attól függetlenül mentességben kell részesíteni, hogy vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok.

(57)

Elvben nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely arra irányul, hogy a vállalkozás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak feleljen meg. Az állami támogatás azonban a vállalkozások környezettudatos magatartásának javulását eredményezheti, ha arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy már az uniós szabványok hatálybalépése előtt, idő előtt alkalmazkodjanak a jövőbeni uniós szabványokhoz, feltéve, hogy az említett szabványok nem visszamenőleges hatállyal válnak alkalmazandóvá. A vállalkozások jövőbeni uniós szabványokhoz történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás révén hamarabb megvalósítható a magasabb szintű környezetvédelem, ezért mentesíteni kell az ilyen támogatást.

(58)

Az EU 2020 stratégia részeként az Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 %-kal növeli az energiahatékonyságot és különösen elfogadta az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (20), amely közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyság Unión belüli ösztönzésére azzal az általános céllal, hogy az Unió primerenergia-fogyasztása legalább 20 %-kal csökkenjen. Az említett célok megvalósításának elősegítése érdekében csoportmentességben kell részesíteni az energiahatékonyságot, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint az energiahatékony távfűtést és távhűtést támogató intézkedéseket.

(59)

Az épületek energiahatékonyságát növelő intézkedések megfelelnek az Európa 2020 stratégia prioritásainak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállást illetően. Mivel az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan nem létezik integrált megközelítés, az ilyen beruházások gyakran szembesülnek finanszírozási hiánnyal, ami a szűkös állami források nagyobb mértékű bevonását teszi szükségessé. A tagállamok számára ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy támogassák az épület-energiahatékonysági beruházásokat az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések értelmében az épülettulajdonosoknak vagy bérlőknek nyújtott közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában, de az épület-energiahatékonysági projektekre alkalmazandó különös rendelkezések értelmében átlátható kiválasztási mechanizmus alapján kiválasztott pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás formájában is.

(60)

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) meghatározott, megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célkitűzések elérése érdekében – amennyiben az olyan szabályozási keret mellett, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) foglalt uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, kiegészítő támogatásra van szükség – csoportmentességben kell részesíteni a megújuló energia támogatására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásokat.

(61)

A kereskedelem és a verseny korlátozott mértékű torzulására való tekintettel a csoportmentességnek továbbá jól meghatározott feltételek mellett ki kell terjednie a megújuló energiát termelő kisméretű létesítményeknek nyújtott működési támogatásra is. A nagyobb méretű létesítményeknek nyújtott működési támogatást akkor lehet csoportmentességben részesíteni, ha a versenytorzulások korlátozottak. Az ilyen, új és innovatív technológiákra irányuló működési támogatást ezért csoportmentességben lehet részesíteni, amennyiben a támogatást legalább egy ilyen technológia számára nyitott, versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják, a megújulóenergia-termelőket a piaci áraknak kitevő mechanizmus alkalmazásával. Az ilyen alapon nyújtott teljes támogatás nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át. Az összes megújulóenergia-technológia számára nyitott ajánlattételi eljárás alapján nyújtott támogatást teljes mértékben csoportmentességben kell részesíteni. Az általános torzító hatás csökkentése érdekében a működési támogatási programoknak elvben nyíltan hozzáférhetőnek kell lenniük más EGT-országok és az Energiaközösség szerződő felei számára. A tagállamok számára javasolt annak megfontolása, hogy határon átnyúló támogatás engedélyezése előtt együttműködési mechanizmust hozzanak létre. Együttműködési mechanizmus hiányában a többi országban működő létesítményekből származó termelés nem számít bele a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célszámaikba. Tekintettel e korlátokra, a tagállamoknak elegendő átfutási időt kell biztosítani arra, hogy más országok számára is nyitott, megfelelő támogatási programokat dolgozzanak ki. Az ilyen megnyitás ezért nem képezi feltételét a bejelentés alóli mentességnek, amennyiben a Szerződés értelmében nem kötelező.

(62)

A vízenergia-termeléshez nyújtott támogatás kettős hatást gyakorolhat. Egyrészt kedvező hatást fejt ki az üvegházhatást okozó gázok alacsony szintű kibocsátása szempontjából, másrészt negatív hatással is járhat a vízrendszerekre és a biológiai sokféleségre nézve. Ezért a vízenergiához nyújtott támogatás esetében a tagállamoknak be kell tartaniuk a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (23) és különösen annak 4. cikke (7) bekezdését, amely meghatározza a víztestek új módosításainak lehetővé tételéhez kapcsolódó kritériumokat.

(63)

Támogatást csak a megújuló energia fenntartható formáihoz szabad nyújtani. A bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatás csak annyiban tartozik e rendelet hatálya alá, amennyiben azt a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően fenntartható bioüzemanyagokhoz nyújtják. A bioüzemanyagok fejlettebb változatainak előállítására való átállás ösztönzése érdekében azonban e rendelet hatálya alól ki kell zárni az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokra nyújtott támogatást. Ki kell zárni a csoportmentesség hatálya alól a szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartozó bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatást, mivel a fenti jogi kötelezettség elegendő ösztönzést nyújthat a megújuló energia e típusaiba való beruházások tekintetében.

(64)

Az e rendelet hatálya alá tartozó környezetvédelmet elősegítő, az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (24) szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás közvetett módon válhat a környezet javára. A környezetvédelmi adóknak azonban tükrözniük kell a kibocsátások társadalmi költségeit, az adókedvezmények pedig hátrányosan érinthetik e célkitűzést. Ezért indokoltnak tűnik ezen adókedvezmények időtartamát e rendelet alkalmazási időszakára korlátozni. Ezen időszakot követően a tagállamoknak újra kell értékelniük az érintett adókedvezmények indokoltságát. Annak érdekében, hogy a verseny a lehető legkisebb mértékben torzuljon, a támogatást ugyanolyan módon kell nyújtani a tényszerűen hasonló helyzetben lévő valamennyi versenytársnak. Annak érdekében, hogy jobban megőrizzék a vállalkozásokra vonatkozó, a környezeti adóval közvetíteni kívánt árjelzést, a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy az adókedvezmény-programot egy rögzített összegű éves kompenzációt (adóvisszatérítést) kifizető mechanizmus alapján alakítsák ki.

(65)

Tekintettel „a szennyező fizet elv”-re, a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie. A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott támogatás abban az esetben lehet indokolt, ha a szennyezésért az alkalmazandó jog értelmében felelős személy kilétét nem lehet megállapítani. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében viselt környezeti felelősségre vonatkozóan azonban az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (25) és a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) módosított, a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) meghatározott feltételek alkalmazandók. A meglévő környezeti károk helyrehozatalának elősegítése érdekében ezért bizonyos feltételek mellett csoportmentességben kell részesíteni ezt a támogatástípust.

(66)

A hulladékokról szóló európai uniós keretirányelvben meghatározott hulladékhierarchiának megfelelően a hetedik környezetvédelmi cselekvési program az uniós környezetvédelmi politika fő prioritásai közé sorolja a hulladék-újrahasználatot és -újrafeldolgozást. Az e tevékenységekre irányuló állami támogatás hozzájárulhat a környezetvédelemhez, feltéve, hogy betartják a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) (a hulladékokról szóló keretirányelv) 4. cikkének (1) bekezdését. Az ilyen támogatás ezen túlmenően nem mentesítheti közvetett módon a szennyezőket egy olyan teher alól, amelyet az uniós jog szerint nekik kell viselniük, vagy amelyet rendes vállalati költségnek kell tekinteni. Az ilyen tevékenységekre nyújtott támogatást ezért csoportmentességben kell részesíteni többek között akkor, ha más vállalkozások hulladékát érinti, és ha a kezelt anyagokat máskülönben ártalmatlanítanák vagy kevésbé környezetbarát módon kezelnék.

(67)

A korszerű energetikai infrastruktúra létfontosságú mind az integrált energiapiac létrehozásához, mind ahhoz, hogy az Unió megvalósíthassa az éghajlatváltozással kapcsolatos és energiaügyi célkitűzéseit. A leghátrányosabb helyzetű területek infrastruktúrájának kiépítése és korszerűsítése különösen hozzájárulhat a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához azáltal, hogy támogatja a leghátrányosabb helyzetű területeken végzett beruházásokat, munkahelyteremtést és az energiapiacok működését. Annak érdekében, hogy az ilyen támogatás indokolatlan torzító hatása korlátozott legyen, csak a belső energiapiaci szabályozás alá eső és annak megfelelő infrastruktúrára irányuló támogatás részesíthető csoportmentességben.

(68)

A környezetvédelmi tanulmányok segíthetik a környezetvédelem magasabb szintjének eléréséhez szükséges beruházások körének meghatározását. Ezért csoportmentességben kell részesíteni az olyan állami támogatást, amelynek célja az e rendeletben szabályozott környezetvédelmi beruházásokra irányuló környezetvédelmi tanulmányok elvégzésének támogatása. Mivel a nagyvállalkozásoknál kötelező az energetikai audit, az ilyen energetikai audit nem részesülhet állami támogatásban.

(69)

A Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A jogbiztonság érdekében meg kell határozni azokat az eseményeket, amelyek e rendelettel mentesített természeti katasztrófának minősülhetnek. E rendelet alkalmazásában természeti katasztrófának minősülő eseménynek kell tekinteni a következőket: földrengés, földcsuszamlás, árvíz, különösen a folyó- vagy tópartot elöntő víz miatti áradás, lavina, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz. Az olyan rendszeresebben bekövetkező kedvezőtlen időjárási feltételek, mint a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy az aszály által okozott kár nem tekintendő a Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett természeti katasztrófának. Annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség valóban kiterjedjen a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásra, e rendelettel a bevált módszerek alapján meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése révén biztosítható, hogy a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok csoportmentességben részesüljenek. E feltételeknek kapcsolódniuk kell különösen a következőkhöz: az esemény természeti katasztrófának való hivatalos minősítése az illetékes tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa és a kedvezményezett vállalkozás – a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat is ideértve – által elszenvedett kár közötti közvetlen ok-okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció elkerülésének biztosítása. A kompenzáció nem lépheti túl az ahhoz szükséges mértéket, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ismét a katasztrófa bekövetkeztét megelőzően fennálló helyzetben legyen.

(70)

A légi és tengeri személyszállításhoz nyújtott támogatás szociális jellegű abban az esetben, ha a távoli területek lakosainak állandó összeköttetését biztosítja bizonyos menetjegyek költségének csökkentése révén. Ez az eset a legkülső régiók, Málta, Ciprus, Ceuta és Melilla, a tagállamok területéhez tartozó egyéb szigetek és a ritkán lakott területek esetében állhat fenn. Amennyiben egy távoli területet több – akár közvetett – közlekedési útvonal is az Európai Gazdasági Térséghez köt, mindegyik ilyen útvonal és az azokon üzemelő valamennyi szállító számára biztosítani kell a támogatás lehetőségét. A támogatás nyújtását függetleníteni kell a szállító kilététől, illetve a szolgáltatás típusától, és a támogatás magában foglalhat rendszeres, charter és diszkont szolgáltatást egyaránt.

(71)

Az Európa 2020 stratégiában foglalt, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, az innovációra és a társadalmi és területi kohézióra irányuló célok eléréséhez stratégiai jelentőségű a széles sávú összeköttetés (29). A széles sávú infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás célja az ilyen infrastruktúra kiépítésének és a kapcsolódó mélyépítési munkák elvégzésének támogatása azokon a területeken, ahol még nincs ilyen infrastruktúra, és nem is valószínű, hogy a piaci szereplők a közeljövőben kiépítenék. A Bizottság eddigi tapasztalatai alapján az ilyen beruházási támogatás bizonyos feltételek teljesülése mellett nem torzítja indokolatlanul a kereskedelmet és a versenyt. A feltételeknek egyrészt a támogatás technológiasemleges pályáztatáshoz kötése, másrészt a támogatott hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása révén kell a versenytorzulás korlátozására irányulniuk, figyelembe véve a hálózatüzemeltető által kapott támogatást. Jóllehet bizonyos feltételek mellett a virtuális átengedés egyenértékűnek tekinthető a fizikai átengedéssel, további tapasztalatszerzésig eseti alapon kell megítélni, hogy egy adott, nem fizikai vagy virtuális nagykereskedelmi hozzáférési termék egyenértékűnek tekintendő-e a réz- vagy száloptikás hálózat helyihurok-átengedésével. Ennek okán mindaddig, amíg egyedi állami támogatási ügyekben vagy az előzetes szabályozás keretében szerzett ilyen tapasztalat nem vehető figyelembe egy későbbi felülvizsgálat során, e csoportmentességi rendelet alkalmazásában a fizikai átengedésre nyújtható mentesség. Amennyiben a ráfordítások és bevételek jövőbeli alakulása bizonytalan, és erősen aszimmetrikus az információmegoszlás, a tagállamoknak olyan finanszírozási modellt is el kell elfogadniuk, amely a váratlan nyereség kiegyensúlyozott elosztását lehetővé tevő ellenőrzési és visszakövetelési elemeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a helyi kis projektekre ne nehezedjen aránytalan teher, ezt a modellt csak a meghatározott minimális határértéket meghaladó projektekre kell alkalmazni.

(72)

A kultúra és a kulturális örökség megőrzése terén hozott bizonyos tagállami intézkedések nem minősülnek támogatásnak, mivel nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, például azért, mert a tevékenység nem gazdasági jellegű, vagy mert az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben ezek az intézkedések mégis a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, a kulturális intézmények és projektek általában nem okoznak jelentős versenytorzulást, az eddigi ügyek vizsgálata alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az ilyen támogatás csak korlátozott hatással van a kereskedelemre. A Szerződés 167. cikke elismeri, hogy a kultúra támogatása fontos az Unió és tagállamai számára, valamint rendelkezik arról, hogy az Unió a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során figyelembe vegye a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében. Mivel a természeti örökség gyakran kulcsfontosságú a művészeti és kulturális örökség alakítása szempontjából, az e rendelet értelmében vett örökségmegőrzést úgy kell érteni, hogy az a kulturális örökséghez kapcsolódó, illetve a tagállamok illetékes állami hatóságai által hivatalosan elismert természeti örökségre is vonatkozik. A kultúra kettős jellege (egyrészt a gazdasági javak körébe tartozik, és fontos eszköze a vagyon- és munkahelyteremtésnek, másrészt a társadalmainkat tükröző és formáló identitásokat, értékeket és jelentéseket közvetíti) miatt az állami támogatási szabályoknak figyelembe kell venniük a kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. Meg kell állapítani a támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzékét, valamint az elszámolható költségek körét. A csoportmentességnek ki kell terjednie az adott határértéket meg nem haladó beruházási és működési támogatásra egyaránt, miközben ki kell zárni túlkompenzáció lehetőségét. A versenytorzulás nagyobb valószínűsége miatt általánosságban nem lehet mentesíteni olyan tevékenységeket, amelyek – noha lehetnek kulturális szempontjaik – túlnyomóan kereskedelmi jellegűek, így például az (írott és elektronikus) sajtótermékeket és magazinokat. A támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzéke nem tartalmazhat továbbá olyan kereskedelmi jellegű tevékenységeket, mint a divat, a tervezés vagy a videojátékok.

(73)

Az audiovizuális alkotások fontos szerepet játszanak az európai identitások alakításában, valamint tükrözik a tagállamok és régiók különböző hagyományait. Míg az Unión kívül készülő filmek között komoly versengés folyik, az európai filmeket a nemzeti, illetve regionális piacokra való tagoltság miatt csak korlátozott mértékben forgalmazzák származási országuktól eltérő országokban. Az ágazatban jellemzően magasak a beruházási költségek, elégtelen a nyereség a közönség korlátozott nagysága miatt, és nehezen teremthető elő többletfinanszírozás magánforrásokból. E tényezők miatt a Bizottság külön kritériumokat dolgozott ki az audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz nyújtott támogatás szükségességének, arányosságának és megfelelőségének vizsgálatára. A legújabb kritériumokat, amelyeket az audiovizuális alkotások támogatási programjaira vonatkozó csoportmentességi szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni, a Bizottság a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló közleményben (30) állapította meg. Az egynél több tagállamban készülő produkciók és koprodukciók esetében – amelyeket nagyobb valószínűséggel forgalmaznak majd több tagállamban – indokolt a támogatási intenzitás növelése.

(74)

Csoportmentességben kell részesíteni a sportlétesítményekre nyújtott beruházási támogatási intézkedéseket, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, és teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott feltételeket. A sport terén hozott tagállami intézkedések egy része nem minősül állami támogatásnak, mivel a kedvezményezett nem végez gazdasági tevékenységet, vagy a támogatás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ez az állítás bizonyos körülmények között igaz lehet a tisztán helyi jellegű vagy az amatőr sport terén hozott támogatási intézkedésekre. A Szerződés 165. cikke elismeri az európai sport támogatásának fontosságát, tekintettel a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére. Szintén csoportmentességben kell részesíteni a többféle szabadidős tevékenységet lehetővé tevő, multifunkcionális létesítmények támogatását. A multifunkcionális turisztikai létesítményekre – szabadidőparkok, szállodai létesítmények stb. – nyújtott támogatást azonban csak akkor lehet mentesíteni, ha a támogatás a támogatott területen folytatott olyan turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási program részét képezi, amely tevékenységek különösen kedvező hatással vannak a regionális fejlődésre. A sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott támogatás összeegyeztethetőségi feltételeinek különösen a következőket kell biztosítaniuk: a létesítményhez való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelő, tisztességes eljárás a létesítmény megépítésével, korszerűsítésével és/vagy működtetésével megbízandó harmadik fél koncessziós megbízása során. Amennyiben a sportlétesítményt hivatásos sportegyesületek használják, a létesítmény ezen egyesületek általi használatáért felszámított áraknak az átláthatóság és a felhasználókkal való egyenlő bánásmód érdekében nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. Biztosítani kell a túlkompenzáció elkerülését.

(75)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i, az „Európa 2020” stratégiára vonatkozó következtetéseiben (31) hangsúlyozottak szerint törekedni kell a növekedést gátló legfontosabb szűk keresztmetszetek kezelésére, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos uniós szintű problémákat. Az Európa 2020 integrált iránymutatás részét képező, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló tanácsi ajánlásban (32) említettek szerint a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében a helyi infrastruktúrák rendelkezésre állása fontos előfeltétele az üzleti és a fogyasztói környezet javításának, valamint az ipari bázis korszerűsítésének és fejlesztésének.Az ilyen infrastruktúrák, amelyeket nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon bocsátanak az érdekelt felek rendelkezésére, lehetővé teszik a magánberuházásoknak és a növekedésnek kedvező környezet megteremtését, így kedvezően járulnak hozzá a közös érdekű célkitűzésekhez és különösen az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokhoz és célkitűzésekhez (33), ugyanakkor a torzulás kockázata korlátozott marad. A helyi infrastruktúrák tekintetében hozott számos tagállami intézkedés azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, vagy mert az intézkedés olyan, általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációnak minősül, amely az Altmark-ügyben hozott ítéletben (34) foglalt minden kritériumnak megfelel. Amennyiben azonban a helyi infrastruktúrák finanszírozása a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében mégis állami támogatásnak minősül, és amennyiben a nyújtott támogatás kis összegű, az ilyen támogatást mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(76)

Mivel egyes, más típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra olyan különös, jól meghatározott kritériumok vonatkozhatnak, amelyek biztosítják a belső piaccal való összeegyeztethetőségüket, e rendeletnek a helyi infrastruktúrára irányuló támogatásra vonatkozó rendelkezései nem lehetnek alkalmazhatók a következő típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra: kutatási infrastruktúra, innovációs klaszter, energiahatékony távfűtés és távhűtés, energetikai infrastruktúra, hulladék-újrafeldolgozás és -újrahasználat, széles sávú infrastruktúra, a kultúra és a kulturális örökség megőrzése, sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények, repülőterek és kikötők.

(77)

Az állami támogatási politikát a Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell. Indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani, ideértve a mentesített támogatási programokra e rendelet alkalmazási időszakának végén alkalmazandó szabályokat. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára a jövőbeli rendszerhez való alkalmazkodáshoz. Nem alkalmazandó azonban átállási időszak a regionális támogatási programokra, így többek között a regionális városfejlesztési támogatási programokra sem, amelyek mentessége a jóváhagyott regionális támogatási térkép lejáratának időpontjában szűnik meg, valamint egyes kockázatfinanszírozási célú támogatási programokra sem,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET:

Közös rendelkezések 15

II. FEJEZET:

Ellenőrzés 36

III. FEJEZET:

A különböző támogatási kategóriákra vonatkozó különös rendelkezések 37

1. szakasz –

Regionális támogatás 37

2. szakasz –

Kkv-knak nyújtott támogatás 41

3. szakasz –

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás 43

4. szakasz –

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 47

5. szakasz –

Képzési támogatás 51

6. szakasz –

Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás 52

7. szakasz –

Környezetvédelmi támogatás 53

8. szakasz –

Természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás 62

9. szakasz –

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás 63

10. szakasz –

Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás 63

11. szakasz –

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás 64

12. szakasz –

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás 67

13. szakasz –

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás 68

IV. FEJEZET:

Záró rendelkezések 68

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a következő támogatási kategóriákra kell alkalmazni:

a)

regionális támogatás;

b)

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás, működési támogatás és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás;

c)

környezetvédelmi támogatás;

d)

kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

e)

képzési támogatás;

f)

hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatás;

g)

természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás;

h)

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás;

i)

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás;

j)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

k)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás; valamint

l)

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás.

(2)   E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)

az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2., 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére;

b)

az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c)

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d)

az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

(3)   E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)

a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

b)

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban felmerülő szállítási költségektől eltérő kiegészítő költségek 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellentételezését, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i.

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; vagy

ii.

amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;

d)

a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;

e)

a regionális támogatás 13. cikkben kizárt kategóriái.

Amennyiben egy vállalkozás az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett kizárt ágazatokban, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt tevékenykedik, úgy e rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok megfelelő eszközökkel – így például a tevékenységek szétválasztásával vagy a költségek megkülönböztetésével – biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az e rendelet szerint nyújtott támogatásban.

(4)   E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével;

b)

az a) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

c)

nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével.

(5)   E rendelet nem alkalmazható olyan állami támogatási intézkedésekre, amelyek önmagukban vagy a hozzájuk kapcsolódó feltételek, illetve finanszírozási módszerek révén szükségképpen az uniós jog megsértéséhez vezetnek, különös tekintettel a következőkre:

a)

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

b)

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

c)

olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „támogatás”: minden olyan intézkedés, amely teljesíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt;

2.   „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: az I. mellékletben megállapított feltételeket teljesítő vállalkozás;

3.   „megváltozott munkaképességű munkavállaló”: bármely olyan személy, aki:

a)

a nemzeti jog szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló; vagy

b)

aki olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely különböző akadályok fellépése mellett korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a munkakörnyezetben;

4.   „hátrányos helyzetű munkavállaló”: bármely olyan személy, aki:

a)

az előző 6 hónapban nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b)

15 és 24 év közötti életkorú; vagy

c)

nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

d)

50 éven felüli személy; vagy

e)

egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy

f)

valamely tagállamban olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 %-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és aki az alulreprezentált nemhez tartozik; vagy

g)

egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye;

5.   „szállítás”: ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti vagy belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás;

6.   „szállítási költségek”: a kedvezményezett által az ellenszolgáltatás fejében végzett szállításért megtett utanként ténylegesen kifizetett költségek, azaz:

a)

fuvardíjak, kezelési költségek és az átmeneti raktározás költségei, amennyiben ezek a megtett út vonatkozásában merültek fel;

b)

rakomány biztosításának költsége;

c)

a származási és a rendeltetési helyen a rakományra – adott esetben a hordképességre – kivetett adók, vámok vagy illetékek; valamint

d)

biztonsági ellenőrzés költségei, a megnövekedett üzemanyagköltségek miatti többletdíjak;

7.   „távoli területek”: a legkülső régiók, Málta, Ciprus, Ceuta és Melilla, a valamely tagállam területéhez tartozó szigetek és a ritkán lakott területek;

8.   „mezőgazdasági termék forgalmazása”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

9.   „elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföld és az állattenyésztés a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

10.   „mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet;

11.   „mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékeket;

12.   „legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkében meghatározott régiók. A 2010/718/EU európai tanácsi határozat értelmében a Saint-Barthélemy sziget 2012. január 1-jétől nem legkülső régió. A 2012/419/EU európai tanácsi határozat értelmében Mayotte 2014. január 1-jén legkülső régió lett;

13.   „szén”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozatban (36) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén;

14.   „egyedi támogatás”:

i.

ad hoc támogatás; és

ii.

támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

15.   „támogatási program”: olyan intézkedés, amely alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan nyújtható;

16.   „értékelési terv”: legalább a következő minimális elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok.

17.   ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

18.   „nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a)

Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különösen a 2013/34/EU irányelv (37) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden részvénytőkét.

b)

Olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

c)

Amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak.

d)

Amennyiben a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik.

e)

Olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv, amennyiben az elmúlt két évben:

1.

a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt; és

2.

a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

19.   „területhez kötött ráfordítási kötelezettségek”: a támogatást nyújtó hatóság által a kedvezményezettekre kirótt, egy minimális összegnek egy adott területen történő elköltésére és/vagy minimális szintű tevékenységnek egy adott területen történő folytatására irányuló kötelezettség;

20.   „kiigazított támogatási összeg”: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

maximális támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0 × C),

ahol: R a támogatás nyújtásának napján hatályos, jóváhagyott regionális térképen szereplő, érintett területen alkalmazandó maximális támogatási intenzitás, a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül; A az elszámolható költségek első 50 millió EUR-s része, B az elszámolható költségek 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része és C az elszámolható költségek 100 millió EUR feletti része;

21.   „visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

22.   „bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

23.   „munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a „munkák megkezdése” a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

24.   „nagyvállalkozások”: az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

25.   „adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program”: adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi létező támogatási programot módosító és felváltó, adókedvezmény formájában megvalósuló program;

26.   „támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

27.   „támogatott területek”: a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában kijelölt területek;

28.   „a támogatás nyújtásának napja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

29.   „tárgyi eszközök”: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket;

30.   „immateriális javak”: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

31.   „bérköltség”: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét;

32.   „a foglalkoztatottak számának nettó növekedése”: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva – a szóban forgó időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva – bekövetkezett nettó növekedés;

33.   „speciális célú infrastruktúra”: az előzetesen azonosítható vállalkozás(ok) számára épített és az ő igényeikhez szabott infrastruktúra;

34.   „pénzügyi közvetítő”: formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, beleértve az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat; a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a garanciatársaságokat;

35.   „megtett út”: a származási helytől a rendeltetési helyig egy vagy több szállítási móddal történő árumozgás, ideértve az érintett tagállamon belül vagy azon kívül megtett bármely köztes szakaszt vagy állomást;

36.   „méltányos megtérülési ráta (FRR)”: az a várható megtérülési ráta, mely egyenlő egy olyan kockázattal kiigazított diszkontrátával, amely tükrözi valamely projekt kockázati szintjét, valamint a magánbefektetők által befektetni tervezett tőke jellegét és összegét;

37.   „teljes finanszírozás”: e rendelet 3. szakasza, vagy 16. vagy 39. cikke szerinti támogatásra jogosult vállalkozásba vagy projektbe befektetett teljes összeg, a piaci feltételek mellett nyújtott és a vonatkozó állami támogatási intézkedés hatályán kívül eső, teljes mértékben magánbefektetések kizárásával;

38.   „versenyeztetéses ajánlattételi eljárás”: olyan megkülönböztetésmentes ajánlattételi eljárás, amely elegendő számú vállalkozás részvételét írja elő és amelynél a támogatást vagy az ajánlattevő által benyújtott eredeti ajánlat, vagy elszámolóár alapján nyújtják. Ezenfelül az ajánlattételi eljárás költségvetése vagy volumene kötelező érvényű korlátot képez, amelynek eredményeképpen nem részesülhet minden ajánlattevő támogatásban;

39.   „működési eredmény”: a beruházás adott időtartama alatti diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pozitív. A működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de e rendelet alkalmazásában nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték;

A regionális támogatásra alkalmazandó fogalommeghatározások

40.

A vonatkozó regionális támogatási rendelkezésekre a 10. szakaszban foglalt, a széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások alkalmazandók.

41.

„regionális beruházási támogatás”: induló beruházáshoz vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtott regionális támogatás;

42.

„regionális működési támogatás” valamely vállalkozás induló beruházástól független folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. Kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;

43.

„acélipar”: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:

a)

nyersvas és ferroötvözet:

acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b)

vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek:

tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek – négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;

c)

vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek:

80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d)

hidegen előállított termékek:

fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e)

csövek:

valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek;

44.

„szintetikusszál-ipar”:

a)

végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy

b)

polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy

c)

a leendő kedvezményezett, vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi;

45.

„szállítási ágazat”: ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban „szállítási ágazat”: a NACE Rev. 2 szerinti alábbi tevékenységek:

a)

NACE 49: Szárazföldi, csővezetékes szállítás, kivéve: NACE 49.32 Taxis személyszállítás, 49.42 Költöztetés, 49.5 Csővezetékes szállítás;

b)

NACE 50: Vízi szállítás;

c)

NACE 51: Légi szállítás, kivéve: NACE 51.22 Űrszállítás;

46.

„meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló program”: olyan program, amely a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszer kevesebb mint öt (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába tartozó tevékenységet támogat;

47.

„turisztikai tevékenység”: a NACE Rev. 2 szerinti alábbi tevékenységek:

a)

NACE 55: Szálláshely-szolgáltatás;

b)

NACE 56: Vendéglátás;

c)

NACE 79: Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás;

d)

NACE 90: Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység;

e)

NACE 91: Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység;

f)

NACE 93: Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység;

48.

„ritkán lakott területek”: a Bizottság által a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképekről szóló egyedi határozatokban ilyenként elismert területek;

49.

„induló beruházás”:

a)

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

b)

bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása; a vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak;

50.

„azonos vagy hasonló tevékenység”: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (38) foglalt NACE Rev.2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység;

51.

„új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás”:

a)

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely a következőkhöz kapcsolódik: új létesítmény létrehozása vagy a létesítmény tevékenységének diverzifikálása azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz;

b)

bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz;

52.

„nagyberuházási projekt”: a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

53.

„rendeltetési hely”: az áru lerakodásának helyszíne;

54.

„származási hely”: az áru berakodásának helyszíne;

55.

„működési támogatásra jogosult területek”: a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió, vagy az érintett tagállam vonatkozásában a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján ritkán lakott területnek minősített terület;

56.

„szállítási mód”: vasúti szállítás, közúti fuvarozás, belvízi szállítás, tengeri szállítás, légi szállítás és intermodális szállítás;

57.

„városfejlesztési alap”: valamely városfejlesztési támogatási intézkedés szerinti városfejlesztési projektbe történő beruházás céljából létrehozott különleges beruházási eszköz. A városfejlesztési alapot városfejlesztésialap-kezelő irányítja;

58.

„városfejlesztésialap-kezelő”: jogi személyiséggel rendelkező szakmai alapkezelő társaság, mely kiválasztja a támogatásra jogosult városfejlesztési projekteket és azokba befektet;

59.

„városfejlesztési projekt”: olyan beruházási projekt, amely potenciálisan támogatja valamely integrált fenntartható városfejlesztési megközelítésben előirányzott beavatkozások végrehajtását, és hozzájárul a megközelítésben meghatározott célok eléréséhez, ideértve azokat a projekteket is, amelyek belső megtérülési rátája esetlegesen nem elegendő ahhoz, hogy tisztán üzleti alapon vonzzon forrásokat. A városfejlesztési projekt szervezhető a kedvezményezett magánbefektető jogi struktúráin belüli külön pénzügyi egységként, vagy külön jogalanyként, pl. különleges célú gazdasági egységként;

60.

„integrált fenntartható városfejlesztési stratégia”: egy meghatározott városföldrajzi területre és időszakra kidolgozott, érintett helyi hatóság vagy közszektorbeli ügynökség által hivatalosan javasolt és igazolt stratégia, amely integrált intézkedéseket határoz meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelésére;

61.

„természetbeni hozzájárulás”: hozzájárulás földterület vagy ingatlan formájában, amennyiben a földterület vagy ingatlan a városfejlesztési projekt részét képezi;

A kkv-knak nyújtott támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

62.   „közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek”: a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek, ideértve az olyan munkahelyeket, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtsági arányának növelése következtében jöttek létre;

63.   „szervezeti együttműködés”: közös üzleti stratégia vagy menedzsmentstruktúra kialakítása, közös vagy az együttműködést könnyítő szolgáltatások nyújtása, a kutatási, marketing- vagy egyéb tevékenységek összehangolása, hálózatok és klaszterek támogatása, a hozzáférhetőség és kommunikáció javítása, közös eszközök használata a vállalkozói szellem és a kkv-kkal való kereskedelem ösztönzése érdekében;

64.   „együttműködéshez kötődő tanácsadás”: a tudás- és tapasztalatcsere elősegítése, valamint az együttműködés javítása érdekében folytatott konzultáció, segítségnyújtás és képzés;

65.   „együttműködéshez kötődő támogató szolgáltatások”: irodahelyiségek, webhely, adatbank, könyvtár, piackutatás, kézikönyvek, munka- és mintadokumentumok biztosítása;

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

66.   „kvázisajáttőke-befektetés”: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ. A kvázisajáttőke-befektetés strukturálható biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, ideértve a mezzanine hitelt, vagy elsőbbségi tőkeként;

67.   „kezességvállalás”: a rendelet 1., 3. és 7. szakaszával összefüggésben harmadik fél újonnan szerzett kölcsönügyleteiért – mint például adósság- vagy kölcsön instrumentumok – és kvázi-sajáttőkéjéért való részleges vagy teljes felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás;

68.   „kezességvállalási mérték”: a vonatkozó állami támogatási intézkedés keretében támogatható egyes ügyletek esetében az állami befektető által vállalt százalékos veszteségfedezeti arány;

69.   „kilépés”: pénzügyi közvetítő vagy befektető részesedésének megszüntetése, amely történhet kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények/kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy befektető részére történő értékesítés, pénzügyi intézmény részére történő értékesítés, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés – beleértve az első nyilvános kibocsátást – révén;

70.   „tőkejuttatás”: pénzügyi közvetítőnek abból a célból biztosított, visszafizetendő állami befektetés, hogy kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében befektetéseket eszközöljön, melyek után az összes bevétel visszatérítendő az állami befektetőnek;

71.   „kockázatfinanszírozási célú befektetés”: a támogatható vállalkozásoknak új befektetések céljából nyújtott tőke- és kvázisajáttőke-befektetések, kölcsönök (lízing is), kezességvállalások, vagy ezek keveréke;

72.   „független magánbefektető”: a befektetés tárgyát képező támogatható vállalkozásban részesedéssel nem rendelkező magánbefektető, tulajdoni viszonyaiktól függetlenül ideértve az üzleti angyalokat és a pénzügyi intézményeket is, amennyiben azok teljes felelősséget vállalnak befektetésükért. Újonnan létrehozott vállalkozás esetében a magánbefektetők, ideértve az alapítókat is, e vállalkozástól függetlennek tekintendők;

73.   „természetes személy”: a 21. és a 23. cikk alkalmazásában olyan, jogi személytől eltérő személy, aki a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősül vállalkozásnak;

74.   „tőkebefektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban lévő megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében;

75.   „első kereskedelmi értékesítés”: vállalkozás által termék- vagy szolgáltatási piacon történő első értékesítés, amelybe nem tartozik bele a piac tesztelése érdekében végrehajtott korlátozott értékesítés;

76.   „tőzsdén nem jegyzett kkv”: olyan kkv, amely nem szerepel a tőzsde hivatalos jegyzékében, kivéve az alternatív kereskedési platformokat;

77.   „kiegészítő befektetés”: egy vállalkozásba történő egyszeri vagy ismételt kockázatfinanszírozási célú befektetést követő további kockázatfinanszírozási célú befektetés;

78.   „kiváltási tőke”: egy vállalkozás létező részvényeinek megvásárlása egy korábbi befektetőtől vagy tulajdonostól;

79.   „megbízott fél”: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, olyan nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben valamely tagállam részesedést birtokol, vagy valamely tagállamban letelepedett, közérdek megvalósítására törekvő, közhatóság, közjogi szervezet vagy közfeladatot ellátó magánjogi szerv ellenőrzése alatt álló, közérdeket megvalósító pénzügyi szervezet; a megbízott fél az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv (39) vagy az említett irányelv helyébe részben vagy egészben lépő későbbi jogszabály rendelkezéseinek megfelelően választható ki vagy közvetlenül kijelölhető;

80.   „innovatív vállalkozás”: az a vállalkozás:

a)

amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki; vagy

b)

amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10 %-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni;

81.   „alternatív kereskedési platform”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelynél a kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök többségét kkv-k bocsátják ki;

82.   „kölcsön”: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a kölcsönfelvevőt arra kötelezi, hogy a meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget. Formáját tekintve lehet kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsősorban minimumhozamot nyújt. Már meglévő kölcsönök refinanszírozása nem támogatható kölcsön;

A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

83.   „kutató-tudásközvetítő szervezet”: (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Amennyiben az ilyen entitás gazdasági tevékenységeket is végez, a gazdasági tevékenységek finanszírozását, a gazdasági tevékenységekkel járó költségek és az abból származó bevételek elszámolását elkülönítve kell végezni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként döntő befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést az általa elért kutatási eredményekhez;

84.   „alapkutatás”: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;

85.   „alkalmazott kutatás”: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;

86.   „kísérleti fejlesztés”: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek;

87.   „megvalósíthatósági tanulmány”: egy projekt potenciáljának értékelése és elemzése, melynek célja, hogy a projekt erősségeinek és gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek objektív és ésszerű módon történő feltárása révén segítse a döntéshozatali folyamatot, valamint a végrehajtáshoz szükséges források azonosítását és végső soron a siker kilátásainak mérlegelését;

88.   „személyi jellegű ráfordítások”: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet ráfordításai az érintett projektben vagy tevékenységben való foglalkoztatásuk mértékéig;

89.   „szokásos piaci feltételek”: azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti ügylet feltételei nem térnek el a független vállalkozások között létrejövő ügyletek szokásos feltételeitől, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

90.   „hatékony együttműködés”: tudás- vagy technológiacsere vagy közös cél munkamegosztással történő elérésére irányuló együttműködés legalább két független fél között; a felek közösen határozzák meg az együttműködésen alapuló projekt hatókörét, hozzájárulnak a projekt végrehajtásához, valamint osztoznak a kockázaton és az együttműködés eredményén. A projekt teljes költségét viselheti egy vagy több fél, így mentesítve a többi felet a pénzügyi kockázatoktól. A szerződéses kutatás és a kutatási szolgáltatások nyújtása nem tekinthető együttműködési formának;

91.   „kutatási infrastruktúra”: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; beleértve a tudományos felszerelést és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat – például gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat –, olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszközt. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet (40) 2. cikke a) pontjának megfelelően;

92.   „innovációs klaszter”: önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-tudásközvetítő szervezetek, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szervezett csoportja, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ösztönözze az innovatív tevékenységeket egyrészt a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti létesítménymegosztás, ismeret- és tapasztalatcsere előmozdítása, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint együttműködéshez való hatékony hozzájárulás révén;

93.   „magasan képzett munkaerő”: felsőoktatásban szerzett oklevéllel és – a doktori képzést is beleértve – legalább ötéves szakirányú tapasztalattal rendelkező munkaerő;

94.   „innovációs tanácsadás”: a tudástranszfer, az immateriális javak megszerzése, védelme és kiaknázása és az ezeket magában foglaló szabványok és szabályozások alkalmazása terén történő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;

95.   „innovációs támogató szolgáltatások”: irodahelyiség, adatbankok, könyvtárak, piackutatás, laboratóriumhasználat, minőségtanúsítás, tesztelés és tanúsítás biztosítása hatékonyabb termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztése céljából;

96.   „szervezési innováció”: új szervezési módszer alkalmazása egy vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban; nem tartoznak ide az olyan változtatások, amelyek a vállalkozásnál már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, az összefonódások és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

97.   „eljárási innováció”: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is); nem minősülnek innovációnak a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

98.   „kirendelés”: valamely alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása, ahol az alkalmazott jogosult visszatérni előző munkaadójához;

A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

99.   „súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló”: bármely olyan személy, aki:

a)

legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b)

legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, és a „hátrányos helyzetű munkavállaló” meghatározásánál felsorolt b)–g) kategóriák valamelyikébe tartozik;

100.   „védett foglalkoztatás”: olyan vállalkozásnál történő foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább 30 %-a megváltozott munkaképességű munkavállaló;

A környezetvédelmi támogatásra alkalmazandó fogalommeghatározások

101.   „környezetvédelem”: minden olyan intézkedés, amely a fizikai környezetünkben vagy természeti erőforrásainkban valamely kedvezményezett saját tevékenységei által okozott károk felszámolására vagy megakadályozására, e kár bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

102.   „uniós szabvány”:

a)

olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a környezeti mutatókra nézve; vagy

b)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (41) rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket a 2010/75/EU irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, e rendelet alkalmazásában azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;

103.   „energiahatékonyság”: az a megtakarított energiamennyiség, amely valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása előtt és után mért és/vagy becsült fogyasztás alapján kerül meghatározásra, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;

104.   „energiahatékonysági projekt”: valamely épület energiahatékonyságát növelő beruházási projekt;

105.   „energiahatékonysági alap”: különleges beruházási eszköz, melyet olyan energiahatékonysági projektekbe való beruházás céljából hoztak létre, amelyek az épületek energiahatékonyságának javítására irányulnak a háztartási ágazatban és a nem háztartási ágazatban egyaránt. Az energiahatékonysági alapokat energiahatékonyságialap-kezelő irányítja;

106.   „energiahatékonyságialap-kezelő”: jogi személyiséggel rendelkező, szakmai alapkezelő társaság, amely kiválasztja a támogatható energiahatékonysági projekteket és azokba befektet;

107.   „nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés”: az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) 2. cikkének (34) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;

108.   „kapcsolt energiatermelés”: vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: az ugyanazon folyamat során egy időben termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

109.   „megújuló energia”: csak megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által termelt energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes erőművekben a fűtőérték szempontjából megújuló energiaforrásokból nyert energiarész. Ide értendő a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energia, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;

110.   „megújuló energiaforrások”: a következő megújuló, nem fosszilis energiaforrások: szélenergia, napenergia, légtermikus energia, geotermikus energia, hidrotermikus és óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;

111.   „bioüzemanyag”: biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a szállításban használt üzemanyag;

112.   „fenntartható bioüzemanyag”: a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében és az irányelv bármely módosításában meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő üzemanyag;

113.   „élelmiszer-alapú bioüzemanyag”: a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatban (43) meghatározott gabonafélékből és egyéb keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyag;

114.   „új és innovatív technológia”: az iparági technika mindenkori állásához képest új és nem kipróbált technológia, amely technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozza és nem egy meglévő technológia optimalizálása vagy kiterjesztése;

115.   „kiegyenlítési feladatok”: egy piaci szereplőnek vagy annak kiválasztott képviselőjének (a továbbiakban: az egyensúlyért felelős fél) a termelés, a fogyasztás és a kereskedelmi ügyletek között egy adott időszakban (a továbbiakban: kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak) felmerülő eltérésekért viselt felelőssége;

116.   „szokványos kiegyenlítési feladatok”: technológiákat átfogó, megkülönböztetéstől mentes kiegyenlítési feladatok, melynek során e feladatok alól nem mentesítenek egyetlen termelőt sem;

117.   „biomassza”: mezőgazdaságból, erdészetből és a kapcsolódó iparágakból – ideértve a halászatot és az akvakultúrát – származó termékek, hulladékok és maradványok (beleértve a növényi és állati eredetű anyagokat) biológiailag lebontható frakciója, valamint biogázok és az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható frakciója;

118.   „energiatermelés teljes költsége”: a villamosenergia-termelés költségeinek kiszámítása a fogyasztóhoz vagy villamosenergia-hálózathoz való csatlakozási pontban. Magában foglalja az induló tőkét, a leszámítolási kamatlábat, valamint a folyamatos működés költségeit, az üzemanyagköltséget és a karbantartási költségeket;

119.   „környezetvédelmi adó”: olyan adó, amelynek tárgya egyértelműen káros hatással van a környezetre, vagy amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése és/vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsa, amelyek nagyobb mértékben tekintettel vannak a környezetre;

120.   „uniós minimum-adómérték”: az uniós jogszabályokban előírt minimum-adómérték; az energiatermékek és a villamos energia tekintetében az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (44) I. mellékletében előírt minimum-adómérték;

121.   „szennyezett terület”: olyan terület, amelyen a veszélyes anyagok ember által okozott előfordulása megerősítetten olyan szintű, amely – figyelembe véve a terület jelenlegi és jövőbeni jóváhagyott hasznosítását – jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre;

122.   „a szennyező fizet elv”: a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie;

123.   „szennyezés”: a környezetet közvetlenül vagy közvetve károsító, valamely szennyező által okozott kár, valamint az az eset, ha valamely szennyező a fizikai környezet vagy a természeti erőforrások károsodásához vezető feltételeket teremt;

124.   „energiahatékony távfűtés és távhűtés”: olyan távfűtési és távhűtési rendszer, amely megfelel a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerekre vonatkozóan a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének (41) és (42) bekezdésében megállapított meghatározásnak. A meghatározás kiterjed a fűtő- és hűtőerőművekre, valamint a fűtés és a hűtés erőművekből a fogyasztókhoz való eljuttatására szolgáló hálózatra (és a kapcsolódó létesítményekre);

125.   „szennyező”: az a személy, aki közvetve vagy közvetlenül károsítja a környezetet, illetve ilyen kárt eredményező feltételeket teremt;

126.   „újrahasználat”: olyan művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak;

127.   „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra felhasználják;

128.   „újrafeldolgozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékanyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;

129.   „a technika mindenkori állásának megfelelő”: az a folyamat, amelynek keretében egy hulladékterméknek végtermék előállítására történő újrahasználata gazdaságilag nyereséges, bevett gyakorlat. Adott esetben a „technika mindenkori állásának megfelelő” fogalmát az uniós technológia és a belső piac nézőpontjából kell értelmezni;

130.   „energetikai infrastruktúra”: minden olyan fizikai berendezés vagy létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze, és az alábbi kategóriákba tartozik:

a)

a villamos energia tekintetében:

i.

átviteli infrastruktúra a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelv (45) 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint;

ii.

elosztási infrastruktúra a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint;

iii.

villamos energia állandó vagy ideiglenes, felszíni vagy föld alatti létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken történő tárolására szolgáló létesítmények, feltéve, hogy ezek közvetlenül legalább 110 kV feszültség átvitelére tervezett nagyfeszültségű vezetékekhez kapcsolódnak;

iv.

az i–iii. pontban meghatározott rendszerek biztonságos, védett és hatékony működéséhez szükséges felszerelések és berendezések, beleértve a minden feszültségi szinten alkalmazandó védelmi, a felügyeleti és a szabályozó rendszereket és alállomásokat is; valamint

v.

intelligens hálózatok: valamennyi felszerelés, vezeték, kábel vagy berendezés átviteli és alacsony vagy közepes feszültségű elosztási szinten egyaránt, amelynek célja egy villamosenergia-hálózaton belül a valós idejű vagy közel valós idejű, kétirányú digitális adatátvitel, a villamosenergia-termelés, -átvitel, -elosztás és -fogyasztás interaktív és intelligens nyomon követése és kezelése, olyan hálózatot létrehozva ezáltal, amely hatékonyan integrálja a hálózathoz csatlakozó valamennyi felhasználó (termelő, fogyasztó, valamint aki mindkettő egyszerre) magatartását és intézkedéseit annak érdekében, hogy biztosítsa egy gazdaságilag hatékony, fenntartható, alacsony veszteséggel járó, magas színvonalú, ellátási biztonságot nyújtó és biztonságos villamosenergia-rendszer rendelkezésre állását;

b)

a gáz tekintetében:

i.

olyan, a földgáz és biogáz átvitelére és elosztására szolgáló csővezetékek, amelyek egy hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeket;

ii.

az i. pontban említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó földfelszín alatti tároló létesítmények;

iii.

cseppfolyósított földgázhoz (LNG) vagy sűrített földgázhoz (CNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmények; valamint

iv.

a rendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is;

c)

az olaj tekintetében:

i.

kőolajszállításra használt csővezetékek;

ii.

kőolajvezetékek üzemeltetéséhez szükséges szivattyútelepek és tárolólétesítmények; valamint

iii.

a rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges felszerelések és berendezések, beleértve a védelmi, a felügyeleti és a szabályozó rendszereket, illetve az ellenirányú áramlást biztosító eszközöket is;

d)

a szén-dioxid tekintetében: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tévő csővezeték-hálózat (beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is), amely a szén-dioxid tartós tárolása céljából megfelelő föld alatti geológiai képződményekbe történő bevezetésére szolgál;

131.   „belső energiapiaci jogszabályok”: ide tartozik a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (46), az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (47), a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (48), valamint a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (49), illetve az e jogszabályok helyébe részben vagy egészben lépő későbbi jogszabály;

A távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatásra alkalmazandó fogalommeghatározások

132.   „szokásos tartózkodási hely”: az a hely, ahol egy természetes személy személyes és foglalkozási kötelékek miatt naptári évenként legalább 185 napot lakik; olyan személy esetében, akit a foglalkozási kötelékei a személyes kötelékeitől eltérő helyhez kötnek, és aki két vagy több tagállamban lakik, az a hely minősül szokásos tartózkodási helynek, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, feltéve, hogy oda rendszeresen visszatér; amennyiben valaki meghatározott idejű feladat ellátására valamely tagállamban lakik, az a hely minősül tartózkodási helyének, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, függetlenül attól, hogy a tevékenység ideje alatt oda visszatér-e vagy sem; másik tagállamban folytatott egyetemi vagy iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely megváltoztatását; vagy „szokásos tartózkodási hely”: a tagállamok nemzeti jogában meghatározott jelentéssel rendelkező fogalom;

A széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

133.   „széles sávú alaphálózat”: az aszimmetrikus digitális előfizetői vonalakhoz (az ADSL2+ hálózatokig), nem korszerűsített kábelekhez (pl.: DOCSIS 2.0), harmadik generációs mobilhálózatokhoz (UMTS) és a műholdas rendszerekhez hasonló technológiai platformra épülő alapfunkciókat kínáló hálózat;

134.   „széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó mélyépítési munkák”: azok a mélyépítési munkák, amelyek a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez szükségesek, például a széles sávú vezetékeket tartalmazó alépítmény lefektetéséhez szükséges útfelbontás;

135.   „alépítmény”: olyan föld alatti csövek vagy kábelcsatornák, amelyekben a széles sávú hálózat (optikai, réz- vagy koaxiális) kábelei futnak;

136.   „fizikai átengedés”: a végső fogyasztó hozzáférési vonalának fizikai függetlenítése, ami lehetővé teszi a versenytársak saját átviteli hálózatai számára a közvetlen átvitelt;

137.   „passzív széles sávú infrastruktúra”: aktív komponens nélküli széles sávú hálózat. Jellemzően elektronikus hírközlési építmények, alépítmények, sötétszálak és utcai elosztószekrények alkotják;

138.   „újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat”: legalább a következő jellemzőkkel rendelkező fejlett hálózat: a) minden előfizetőnek nagyon gyors és megbízható szolgáltatást nyújtanak, olyan optikai (vagy azzal egyenértékű technológián alapuló) felhordóhálózat segítségével, amely elég közel található a felhasználó helyiségeihez ahhoz, hogy garantálja a nagy sebesség tényleges biztosítását; b) támogatja a különféle fejlett digitális szolgáltatásokat, köztük a konvergáló, teljesen IP-alapú szolgáltatásokat; valamint c) a széles sávú alaphálózatokhoz képest lényegesen nagyobb feltöltési sebességgel rendelkezik. A piaci és a technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában az NGA-hálózatok: a) száloptikás hálózatok (FTTx); b) korszerűsített, fejlett kábelhálózatok; valamint c) egyes fejlett, vezeték nélküli hozzáférési hálózatok, amelyek minden előfizetőnek megbízható, nagy sebességet képesek biztosítani;

139.   „nagykereskedelmi hozzáférés”: olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A legújabb technológiai fejlemények alapján az adott hálózaton keresztüli lehető legszélesebb körű hozzáférés részét kell képezniük a következő hozzáférési termékeknek: FTTH/FTTB hálózatok esetében: hozzáférés az alépítményhez és a sötétszálhoz, a helyi hurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Kábelhálózatok esetében: hozzáférés az alépítményhez és bitfolyam-hozzáférés. FTTC hálózatok esetében: hozzáférés az alépítményhez, az alhurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Passzív hálózati infrastruktúra esetében: hozzáférés az alépítményhez és a sötétszálhoz és/vagy a helyi hurok átengedése. ADSL-alapú széles sávú hálózat esetében: a helyi hurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Mobil- vagy vezeték nélküli hálózat esetében: bitfolyam-hozzáférés, a fizikai póznák megosztása és hozzáférés a felhordóhálózatokhoz. Műholdas platform esetében: bitfolyam-hozzáférés;

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

140.   „nehezen megvalósítható/terjeszthető audiovizuális alkotások”: a tagállamok által a támogatási programok kidolgozásakor vagy a támogatás nyújtásakor előre meghatározott feltételek alapján ilyenként meghatározott alkotások, melyek kiterjedhetnek olyan filmekre, amelyek egyetlen eredeti változata valamelyik tagállam korlátozott földrajzi kiterjedéssel, népességgel és nyelvterülettel rendelkező nyelvén készül, rövidfilmekre, az első és második filmes rendezők filmjeire, a dokumentumfilmekre, vagy az alacsony költségvetésű vagy egyébként nehezen forgalmazható művekre;

141.   „az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listája”: hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által összeállított listán szereplő összes ország és terület;

142.   „ésszerű nyereség”: az érintett ágazatra vonatkozó jellemző nyereségre tekintettel kell meghatározni. Mindenesetre olyan tőkemegtérülési rátát kell ésszerűnek tekinteni, amely nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét.

A sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

143.   „hivatásos sport”: jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás jellegével folytatott sporttevékenység – függetlenül attól, hogy a hivatásos sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e egymással formális munkaszerződést –, amennyiben a kompenzáció meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének jelentős részét teszi ki. E rendelet alkalmazásában nem tekintendők kompenzációnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási költségek és szállásköltségek.

3. cikk

A mentesség feltételei

A támogatási programok, a támogatási programok keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások a Szerződés 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetők, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint az érintett támogatási kategóriára vonatkozóan e rendelet III. fejezetében meghatározott különös feltételeknek.

4. cikk

Bejelentési határértékek

(1)   E rendelet nem alkalmazható azokra a támogatásokra, amelyek meghaladják a következő határértékeket:

a)

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás „kiigazított támogatási összege”, amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki;

b)

regionális városfejlesztési támogatás esetében: 20 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c)

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

d)

kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

e)

kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2 millió EUR;

f)

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

g)

kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 15 millió EUR a 21. cikk (9) bekezdésében foglaltak szerint;

h)

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

i)

kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

i.

ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 40 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

ii.

ha a projekt túlnyomórészt alkalmazott kutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 20 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alkalmazott kutatás kategóriájába, vagy együttesen véve az alkalmazott kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iii.

ha a projekt túlnyomórészt kísérleti fejlesztést foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 15 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iv.

ha a projekt EUREKA-projekt, vagy ha a projektet a Szerződés 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás hajtja végre, az i–iii. alpontban említett összeg a kétszeresére emelkedik;

v.

ha a kutatás-fejlesztési projektekhez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, az i–iv. alpontban említett összeg 50 %-kal emelkedik;

vi.

kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében: tanulmányonként 7,5 millió EUR;

j)

kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 20 millió EUR;

k)

innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetében: klaszterenként 7,5 millió EUR;

l)

kkv-knak nyújtott innovációs támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 5 millió EUR;

m)

eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 7,5 millió EUR;

n)

képzési támogatás esetében: képzési projektenként 2 millió EUR;

o)

hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

p)

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

q)

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

r)

hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

s)

környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, kivéve a szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatást, valamint az energiahatékony távfűtési és távhűtési létesítmény elosztó hálózati részéhez nyújtott támogatást: vállalkozásonként és beruházási projektenként 15 millió EUR;

t)

energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás esetében: 10 millió EUR a 39. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint;

u)

szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

v)

a megújuló villamosenergia-termelésre irányuló működési támogatás és kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 15 millió EUR. Amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják a 42. cikk szerint: a 42. cikk alá tartozó valamennyi támogatási program összesített költségvetését figyelembe véve évente 150 millió EUR;

w)

távfűtési és távhűtési elosztó hálózatra irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

x)

energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 50 millió EUR;

y)

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: projektenként 70 millió EUR összköltség;

z)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében; projektenként 100 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 50 millió EUR;

aa)

audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 50 millió EUR;

bb)

sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 15 millió EUR vagy 50 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: létesítményenként évente 2 millió EUR; valamint

cc)

helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 10 millió EUR vagy 20 millió EUR-t meghaladó összköltség.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított vagy említett határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felosztásával.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható („átlátható támogatások”).

(2)   A következő támogatási kategóriák tekintendők átláthatónak:

a)

vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

b)

kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

c)

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

i.

amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történik; vagy

ii.

amennyiben a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak az állami támogatásokról szóló, abban az időben alkalmazandó bizottsági rendeletek alapján a Bizottságnak történő bejelentését követően – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (50) vagy az azt követő későbbi közlemények alapján a Bizottság az intézkedés végrehajtását megelőzően elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten vonatkozik az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó, szóban forgó kezességvállalás-típusra és az alapul szolgáló ügylettípusra;

d)

adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

e)

regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 16. cikkben meghatározott feltételek;

f)

kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. cikkben meghatározott feltételek;

g)

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 22. cikkben meghatározott feltételek;

h)

energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39. cikkben meghatározott feltételek;

i)

a piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42. cikkben meghatározott feltételek;

j)

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1)   Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2)   A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)

a vállalkozás neve és mérete;

b)

a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

c)

a projekt helyszíne;

d)

az elszámolható költségek jegyzéke;

e)

a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

(3)   A nagyvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a tagállam a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesítésének biztosításán túlmenően az adott támogatás nyújtását megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által összeállított dokumentáció tanúsága szerint a támogatás eredményeképpen a következők közül egy vagy több érvényesül:

a)

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett térségben;

b)

minden más esetben:

a támogatás következtében lényegesen kibővült a projekt/tevékenység hatóköre, vagy

a támogatás következtében lényegesen nőtt a kedvezményezett által a projektre/tevékenységre fordított teljes összeg, vagy

a támogatás következtében lényegesen felgyorsult az érintett projekt/tevékenység megvalósítási üteme.

(4)   A (2) és (3) bekezdéstől eltérve ösztönző hatásúnak tekintendők az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b)

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdéstől eltérve a következő támogatási kategóriáknak nem kell ösztönző hatásúnak lenniük, illetve a következő támogatási kategóriák ösztönző hatásúnak tekinthetők:

a)

regionális működési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. cikkben meghatározott feltételek;

b)

a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;

c)

a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 32. és a 33. cikkben meghatározott feltételek;

d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. cikkben meghatározott feltételek;

e)

a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az e rendelet 44. cikkében meghatározott feltételek;

f)

a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 50. cikkben meghatározott feltételek;

g)

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben meghatározott feltételek;

h)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben teljesülnek az 53. cikkben meghatározott feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1)   A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani.

(2)   Abban az esetben, ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a bruttó támogatási egyenértéket kell tekinteni.

(3)   A több részletben kifizetett támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás nyújtásakor irányadó leszámítolási kamatláb.

(4)   Adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesítésének különböző időpontjaiban irányadó leszámítolási kamatlábbal kell diszkontálni.

(5)   Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás nyújtásakor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben említett maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

(6)   Visszafizetendő előleg formájában nyújtott regionális támogatás esetében a támogatás nyújtásakor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás nem növelhető.

8. cikk

Támogatáshalmozás

(1)   Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben szereplő bejelentési határértékek és a III. fejezetben foglalt maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre, projektre vagy vállalkozásra irányuló állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(2)   Amennyiben az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tagállam ellenőrzése alá, állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások vagy a maximális támogatási összegek, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(3)   Az e rendelettel mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatás a következőkkel halmozható:

a)

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b)

bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(4)   Az e rendelet 21., 22. és 23. cikke értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás az ebben a rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(5)   Az e rendelettel mentesített állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás az e rendelet III. fejezetében megállapított támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

(6)   A (3) bekezdés b) pontjától eltérően a 33. és a 34. cikkben előírt, megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az e rendelet alapján alkalmazható legmagasabb határértéket meghaladóan is halmozható az e rendelettel mentesített más támogatással, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem eredményez az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100 %-át meghaladó támogatási intenzitást.

9. cikk

Közzététel és információszolgáltatás

(1)   Az érintett tagállam nemzeti vagy regionális szintű átfogó állami támogatási honlapon biztosítja a következő információk közzétételét:

a)

a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

b)

a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

c)

minden egyes, 500 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó, a III. mellékletben említett információk.

Az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az e bekezdésben említett információkat azon tagállam honlapján kell közzétenni, amelyben az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározott érintett irányító hatóság működik. A részt vevő tagállamok határozhatnak úgy is, hogy mindegyikük a saját területére irányuló támogatási intézkedésekről nyújt információt a honlapján.

(2)   Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok, valamint a 16. és a 21. cikk hatálya alá tartozó támogatási programok (51) esetében akkor tekinthetők teljesültnek az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR):

 

0,5–1;

 

1–2;

 

2–5;

 

5–10;

 

10–30; valamint

 

30 vagy több.

(3)   Az e rendelet 51. cikke szerinti programoknál az e cikkben előírt közzétételi kötelezettség a végső fogyasztókra nem alkalmazandó.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett információkat a III. mellékletben leírt szabványos formában kell feltüntetni és hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az (1) bekezdésben említett információkat a támogatás nyújtásának napjától számított 6 hónapon belül, illetve adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított 1 éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás nyújtásának napjától számított legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük.

(5)   A Bizottság közzéteszi honlapján:

a)

az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

b)

a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

(6)   A tagállamok legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül megfelelnek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek.

II. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

10. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Ha egy tagállam a bejelentési kötelezettség alól e rendelet értelmében állítólagosan mentesített támogatást nyújt anélkül, hogy az eleget tenne az I–III. fejezetben megállapított feltételeknek, a Bizottság – miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget álláspontja ismertetésére – határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által a jövőben elfogadandó, e rendelet követelményeinek máskülönben megfelelő valamennyi támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottság részére. A bejelentendő intézkedéseket korlátozni lehet a bizonyos támogatástípusokat nyújtó vagy bizonyos kedvezményezettek javára nyújtott intézkedésekre, vagy azon támogatási intézkedésekre, amelyeket az érintett tagállam bizonyos hatóságai fogadtak el.

11. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok, illetve az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározott érintett irányító hatóság működik, eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

a)

az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedés teljes szövegéhez – a módosításokkal együtt – vezető link a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül;

b)

minden olyan egész év, illetve az év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó, elektronikus formában a módosított, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben (52) említett éves jelentés e rendelet alkalmazásáról, a végrehajtási rendeletben feltüntetett információkkal.

12. cikk

Ellenőrzés

Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentés alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok, illetve az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az érintett irányító hatóság működik, részletes nyilvántartást vezetnek azokról az információkról és igazoló dokumentumokról, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az e rendeletben rögzített valamennyi feltétel teljesül-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni. Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

III. FEJEZET

A KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Regionális támogatás

A. alszakasz

Regionális beruházási és működési támogatás

13. cikk

A regionális támogatás alkalmazási köre

E szakasz nem alkalmazható a következőkre:

a)

az acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, a szállítási ágazat – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, az energiatermelési és -elosztási, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek javára nyújtott támogatás;

b)

meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

c)

a legkülső régiókban vagy ritkán lakott területeken előállított áruk szállítási költségeit ellentételező programok formájában és az alábbiak javára nyújtott regionális támogatás:

i.

a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek előállítására, feldolgozására és forgalmazására irányuló tevékenységek; vagy

ii.

a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (53) az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének A. nemzetgazdasági ágába (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat), az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének B. nemzetgazdasági ágába (Bányászat és kőfejtés) és az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének D. nemzetgazdasági ágába (Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás) sorolt tevékenységek; vagy

iii.

csővezetékes szállítás;

d)

az olyan kedvezményezettnek nyújtott egyedi regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen;

e)

olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.

14. cikk

Regionális beruházási támogatás

(1)   A regionális beruházási támogatási intézkedések a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatás támogatott területeken nyújtható.

(3)   A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás a kedvezményezett méretétől függetlenül induló beruházásokhoz nyújtható. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás kkv-knak bármilyen formában megvalósuló induló beruházáshoz nyújtható. Nagyvállalkozásoknak kizárólag az érintett területen új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtható támogatás.

(4)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

b)

az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

c)

az a) és a b) pont kombinációja, az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

(5)   A beruházást annak befejezése után legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne lecserélni az ezen időszakon belül korszerűtlenné vált üzemet, illetve meghibásodott berendezést, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett területen a vonatkozó minimális időtartam alatt fennmarad.

(6)   A beszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, kivéve a kkv-k esetében és létesítmények felvásárlása esetében. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

a)

földterület, illetve épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően nagyvállalkozások esetében legalább öt, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell állnia;

b)

üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

Létesítmény eszközeinek a 2. cikk 49. pontja szerinti megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. A részesedésszerzés nem minősül induló beruházásnak.

(7)   A termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését. A meglévő létesítmény diverzifikálásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(8)   Immateriális javak akkor vehetők figyelembe a beruházási költségek kiszámításához, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

amortizálhatónak kell lenniük;

c)

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint

d)

legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50 %-áig számolhatók el.

(9)   Amennyiben az elszámolható költségeket a (4) bekezdés b) pontjában említett becsült bérköltségekre hivatkozással számítják ki, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a beruházási projektnek az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, ami azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek számát le kell vonni az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

b)

minden egyes álláshelyet a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni; valamint

c)

a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.

(10)   A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló regionális támogatásra vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

támogatás csak olyan területeken nyújtható, ahol nincs azonos kategóriájú hálózat (széles sávú alaphálózat vagy NGA), és ahol nem is valószínű, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozattól számított három éven belül piaci feltételek mellett kiépülne ilyen hálózat; valamint

b)

a támogatott hálózatüzemeltetőnek méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítania, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózatok fizikai átengedését; valamint

c)

a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében kell odaítélni.

(11)   Kutatási infrastruktúrához csak akkor nyújtható regionális támogatás, ha a támogatás nyújtásának feltételéül előírják a támogatott infrastruktúrához való átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítását.

(12)   A bruttó támogatási egyenértékben kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen a támogatás nyújtásakor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást. Amennyiben a támogatási intenzitás nagyságát a (4) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg, a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg ezen intenzitásnak a beruházási költségek vagy a bérköltség alapján történő alkalmazásából fakadó legkedvezőbb összeget. Nagyberuházási projektek esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg a 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően kiszámított kiigazított támogatási összeget.

(13)   Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerint ugyanabban a 3. szintű régióban támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva három éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett induló beruházást. Amennyiben az ilyen egyetlen beruházási projekt nagyberuházási projekt, az egyetlen beruházási projektre vonatkozó teljes támogatási összeg nem haladhatja meg a nagyberuházási projektre vonatkozó kiigazított támogatást.

(14)   A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában. A legkülső régiókban kkv-k által végrehajtott beruházás 75 %-ot meghaladó maximális támogatási intenzitású támogatásban részesülhet, ebben az esetben a fennmaradó részt pénzügyi hozzájárulás révén a támogatás kedvezményezettjének kell biztosítania.

(15)   Az 1299/2013/EU rendelet szerinti európai területi együttműködés projektjeihez kapcsolódó induló beruházások esetében a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti területen érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, a maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol a legmagasabb összegű elszámolható költségek merültek fel. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásra jogosult támogatott területeken ez a rendelkezés nagyvállalkozásokra csak akkor alkalmazandó, ha az induló beruházás új gazdasági tevékenységre vonatkozik.

15. cikk

Regionális működési támogatás

(1)   A Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térképen feltüntetett, a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló iránymutatás (54) 161. pontja szerint a tagállamok által kijelölt legkülső régiókban és ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A regionális működési támogatási programok a következő költségeket ellentételezhetik:

a)

a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségei, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei a következő feltételek mellett:

i.

a kedvezményezettek az említett területeken folytatják termelőtevékenységüket;

ii.

a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

iii.

e kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód igénybevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki. Kizárólag a legkülső régiók vonatkozásában az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei magukban foglalhatják a termelési helyüktől az e területekre való szállításuk költségeit.

b)

a szállítási költségektől eltérő, a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként a legkülső régiókban felmerülő kiegészítő működési költségek, az alábbi feltételek mellett:

i.

a kedvezményezett valamely legkülső régióban végzi gazdasági tevékenységét;

ii.

az egy kedvezményezettre valamennyi működési támogatási program szerint jutó támogatás éves összege nem haladja meg a következő mértéket:

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-a, vagy

a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 25 %-a, vagy

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 10 %-a.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az e cikkben meghatározott elszámolható kiegészítő költségek 100 %-át.

B. alszakasz

Városfejlesztési támogatás

16. cikk

Regionális városfejlesztési támogatás

(1)   A regionális városfejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A városfejlesztési projektekre vonatkozóan a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

a)

a projekteket városfejlesztési alap igénybevételével hajtják végre támogatott területeken;

b)

a projekteket az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozzák;

c)

a projektek egy integrált fenntartható városfejlesztési stratégia végrehajtását támogatják.

(3)   A valamely városfejlesztési támogatási intézkedés alapján városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió EUR-t.

(4)   Az elszámolható költség a városfejlesztési projekt teljes költsége, amennyiben megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) 65. és 37. cikkének.

(5)   A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás formája lehet tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete.

(6)   A városfejlesztési támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített összeg elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30 %-át.

(7)   A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők nyújthatnak készpénzbeni vagy természetbeni hozzájárulást, illetve ezek kombinációját. A természetbeni hozzájárulást piaci értékén kell figyelembe venni, amelyet független képesített szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.

(8)   A városfejlesztési intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a városfejlesztésialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A városfejlesztésialap-kezelők között különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján. A városfejlesztésialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók;

b)

a független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania;

c)

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

d)

a városfejlesztési projektek keretében magánbefektetőknek nyújtott kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni;

e)

a befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet;

f)

a városfejlesztési alapot az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A tagállamok átvilágítási folyamatról rendelkeznek annak érdekében, hogy a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

(9)   A városfejlesztési alapot kereskedelmi alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelők esetében teljesülnek a következő feltételek:

a)

a városfejlesztésialap-kezelőket törvény vagy szerződés kötelezi arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

a városfejlesztésialap-kezelők javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c)

a városfejlesztésialap-kezelők teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektetők érdekeivel;

d)

a városfejlesztésialap-kezelők meghatározzák a városfejlesztési projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatását;

e)

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

(10)   Amennyiben egy városfejlesztési alap kölcsönt vagy kezességvállalást nyújt városfejlesztési projektekhez, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a)

kölcsön esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

b)

kezességvállalás esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

(11)   A tagállam a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtását megbízott félre bízhatja.

2. SZAKASZ

Kkv-knak nyújtott támogatás

17. cikk

Kkv-knak nyújtott beruházási támogatás

(1)   Az Unió területén belül vagy azon kívül működő kkv-knak nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következők valamelyike vagy mindkettő:

a)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

b)

a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége.

(3)   Ahhoz, hogy egy beruházás e cikk alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljön, a következőkből kell állnia:

a)

tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

b)

egy létesítmény eszközeinek megvásárlása, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a létesítményt bezárták vagy a megvásárlás hiányában bezárták volna,

az eszközöket a vevőtől független harmadik felektől vásárolják meg,

az ügyletet piaci feltételek mellett bonyolítják le.

Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. A vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

(4)   Az immateriális javakra vonatkozóan a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell minősülniük;

c)

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

d)

legalább három évig a vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

(5)   A közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyekre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

b)

az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

c)

a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a)

kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

b)

középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

18. cikk

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

(1)   A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(3)   Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott tanácsadás költségei.

(4)   Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint rendszeres adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

19. cikk

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás

(1)   A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvétele esetén a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

20. cikk

Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás

(1)   Az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

a szervezeti együttműködés költségei, ideértve a személyzeti és irodaköltségeket, amennyiben azok az együttműködési projekthez kapcsolódnak;

b)

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, az együttműködéshez kapcsolódó tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei;

c)

a projekthez közvetlenül kapcsolódó útiköltség, a berendezések költségei és beruházási kiadások, valamint a projekt céljaira közvetlenül használt eszközök és berendezések értékcsökkenése.

(3)   A (2) bekezdés (b) pontjában említett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint rendszeres adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy folyamatos hirdetéshez.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

3. SZAKASZ

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás

21. cikk

Kockázatfinanszírozási támogatás

(1)   A kkv-k javára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatási program a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A pénzügyi közvetítők szintjén a független magánbefektetőknek nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás formája a következők egyike lehet:

a)

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

b)

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

c)

a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3)   A független magánbefektetők szintjén a kockázatfinanszírozási támogatás öltheti az e cikk (2) bekezdésében említett formákat, illetve – amennyiben a magánbefektető a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozást biztosító természetes személy – magánbefektetőknek nyújtott adóösztönzők formáját.

(4)   A támogatható vállalkozások szintjén a kockázatfinanszírozási támogatás formája lehet tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete.

(5)   A támogatható vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor nincsenek jegyezve a tőzsdén, és megfelelnek az alábbi feltételek legalább egyikének:

a)

semmilyen piacon nem működtek még;

b)

az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;

c)

olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át.

(6)   A kockázatfinanszírozási támogatás irányulhat továbbá a támogatható vállalkozásokban eszközölt kiegészítő befektetésekre is – akár az (5) bekezdés b) pontjában említett hétéves időszak eltelte után –, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (9) bekezdésben említett teljes összegét;

b)

az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

c)

a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében nem kapcsolódik az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy a független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozáshoz, kivéve, ha az új entitás vonatkozásában teljesülnek a kkv-fogalommeghatározás feltételei.

(7)   Támogatható vállalkozásba történő tőkebefektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében kiváltási tőkéhez csak abban az esetben biztosítható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható kkv-ba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50 %-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.

(8)   A (2) bekezdés a) pontjában említett tőkebefektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30 %-a fordítható likviditáskezelési célra.

(9)   A (4) bekezdésben említett kockázatfinanszírozás teljes összege bármely kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében nem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 15 millió EUR-t.

(10)   A támogatható vállalkozásoknak tőkebefektetést, kvázisajáttőke-befektetést vagy hitelbefektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében a kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a következő minimális határértékeket:

a)

azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek valamely piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket, a biztosított kockázatfinanszírozás 10 %-a;

b)

az e cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozás 40 %-a;

c)

az (5) bekezdés c) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott befektetés esetében és az (5) bekezdés b) pontjában említett hétéves időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

(11)   Amennyiben a kockázatfinanszírozási célú intézkedést a (10) bekezdésben említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásokra irányuló pénzügyi közvetítőn keresztül hajtják végre, és az intézkedés a támogatható vállalkozások szintjén nem ír elő magántőke-részvételt, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagot kiteszi, és a minimális részvételi arányoknak a (10) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik.

(12)   A kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében a pénzügyi közvetítők között nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

(13)   A kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani, kivéve a magánbefektetőknek a támogatható vállalkozásokban történő közvetlen befektetéseik tekintetében nyújtott adóösztönzők vonatkozásában;

b)

a pénzügyi közvetítőket, a befektetőket és az alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása;

c)

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

d)

a (2) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalások esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

(14)   A kockázatfinanszírozási intézkedés biztosítja a finanszírozási döntések nyereségorientált jellegét. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a pénzügyi közvetítőket az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni;

b)

a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

c)

a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozást olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

d)

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

(15)   A pénzügyi közvetítőket kereskedelmi alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – az alapkezelő teljesíti a következő feltételeket:

a)

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. E követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt vagy a pénzügyi közvetítőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás útján választják ki;

c)

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

d)

meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

e)

a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

(16)   A támogatott vállalkozások számára kezességvállalást vagy kölcsönt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

az intézkedés eredményeképpen a pénzügyi közvetítő olyan befektetéseket valósít meg, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből;

b)

kölcsön esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

c)

kezességvállalás esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

(17)   A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott félre bízhatja.

(18)   Az (5) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő, kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbiak:

a)

a kkv-k szintjén a támogatás teljesíti az 1407/2013/EU rendeletben foglalt feltételeket; valamint

b)

az e cikk (5), (6), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételek kivételével az e cikkben foglalt valamennyi feltétel teljesül; valamint

c)

a támogatható vállalkozásoknak tőkebefektetést, kvázisajáttőke-befektetést vagy hitelbefektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

22. cikk

Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

(1)   Az induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatható vállalkozások azok a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem összefonódás útján jöttek létre. Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

(3)   Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája a következő lehet:

a)

nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

b)

nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,25 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

c)

vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

(4)   A kedvezményezett támogatásban részesülhet az e cikk (3) bekezdésében említett támogatási eszközök ötvözete révén, feltéve, hogy az egyik támogatási eszközzel nyújtott összegnek az adott eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik az ötvözött eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(5)   Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a (3) bekezdésben előírt maximális összegek megkétszerezhetők.

23. cikk

Kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás

(1)   A kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Amennyiben a platform üzemeltetője kisvállalkozás, a támogatási intézkedés nyújtható a platform üzemeltetőjének, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formájában – ebben az esetben a 22. cikkben előírt feltételek alkalmazandók.

A támogatási intézkedés nyújtható emellett független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek is adóösztönző formájában, az alternatív kereskedési platform útján a 21. cikkben foglalt feltételek értelmében támogatható vállalkozásokba történő kockázatfinanszírozási célú befektetéseik tekintetében.

24. cikk

Felkutatási költségekhez nyújtott támogatás

(1)   A felkutatási költségekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a pénzügyi közvetítők kezelői vagy befektetők által a 21. és a 22. cikk szerinti támogatható vállalkozások körének meghatározása érdekében végzett kezdeti vizsgálat és hivatalos átvilágítás költségei.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

4. SZAKASZ

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

25. cikk

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

(1)   A kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A kutatás-fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő egy vagy több kategóriába kell tartoznia:

a)

alapkutatás;

b)

alkalmazott kutatás;

c)

kísérleti fejlesztés;

d)

megvalósíthatósági tanulmány.

(3)   A kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségeit a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni, és az elszámolható költségek az alábbiak lehetnek:

a)

személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

c)

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(4)   Megvalósíthatósági tanulmány esetében az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

(5)   A támogatási intenzitás az egyes kedvezményezettek tekintetében nem haladhatja meg a következő mértéket:

a)

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

b)

ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

c)

kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

d)

megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

(6)   Az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80 %-át kitevő támogatási intenzitásig növelhető a következőképpen:

a)

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

b)

15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

i.

ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában:

olyan vállalkozások között, amelyek közül legalább egy kkv, vagy a projekt legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és az EGT-megállapodás egy szerződő felénél zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70 %-át, vagy

egy vállalkozás és egy vagy több kutató-tudásközvetítő szervezet között, amennyiben ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10 %-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit;

ii.

ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(7)   A megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó támogatási intenzitás középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal növelhető.

26. cikk

Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

(1)   A gazdasági tevékenységek folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Amennyiben a kutatási infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(3)   Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

(4)   Az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni.

(5)   Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(7)   Amennyiben a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, a tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

27. cikk

Innovációs klaszterre nyújtott támogatás

(1)   Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Innovációs klaszterre kizárólag a klasztert működtető jogalany (klaszterszervezet) kaphat támogatást.

(3)   A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez több felhasználó számára, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hozzáférést kell biztosítani. Az innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni.

(4)   A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik.

(5)   Az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható. Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek.

(6)   Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7)   Az innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható. A támogatás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.

(8)   Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatás elszámolható költségei a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és adminisztratív költségek (beleértve az általános költségeket):

a)

az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

b)

az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

c)

a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

(9)   A működési támogatás támogatási intenzitása a támogatásnyújtás időszaka alatt nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át.

28. cikk

Kkv-knak nyújtott innovációs támogatás

(1)   A kkv-knak nyújtott innovációs támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

b)

olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

c)

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(4)   Az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás sajátos esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-ára növelhető feltéve, hogy bármely hároméves időszak alatt az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg vállalkozásonként a 200 000 EUR-t.

29. cikk

Eljárási és szervezési innováció támogatása

(1)   Az eljárási és szervezési innováció támogatása a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Nagyvállalkozásnak nyújtott támogatás csak akkor egyeztethető össze, ha a nagyvállalkozás a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kkv-kkal, és ha az összes elszámolható költség legalább 30 %-át az együttműködő kkv-k viselik.

(3)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

személyi jellegű ráfordítások;

b)

az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

c)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

d)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(4)   A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, kkv-k esetében pedig az elszámolható költségek 50 %-át.

30. cikk

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

(1)   A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3)   A támogatott projekt megkezdésének időpontja előtt az interneten közzé kell tenni a következő információkat:

a)

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b)

a támogatott projekt céljai;

c)

a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

d)

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(4)   A támogatott projekt eredményeit a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor az említett eredményekre vonatkozóan bármely meghatározott szervezet tagjait tájékoztatják – amelyik először bekövetkezik –, közzé kell tenni az interneten. Az eredményeket a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően legalább öt éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

(5)   A támogatást közvetlenül a kutató-tudásközvetítő szervezet részére kell nyújtani, és a támogatás nem foglalhat magában halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(6)   Az elszámolható költségek a 25. cikk (3) bekezdésében előírt költségek.

(7)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5. SZAKASZ

Képzési támogatás

31. cikk

Képzési támogatás

(1)   A képzési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Nem nyújtható támogatás olyan képzéshez, amelyet a vállalkozások azért folytatnak, hogy megfeleljenek a kötelező nemzeti képzési előírásoknak.

(3)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

b)

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig. Nem számolható el szállásköltség, kivéve a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltségét;

c)

a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

d)

a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a)

megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

b)

középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

(5)   A tengeri szállítási ágazatban nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-áig növelhető, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)

a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

b)

a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

6. SZAKASZ

Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás

32. cikk

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1)   A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozó program a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak bérköltségei. Ha azonban az érintett munkavállaló súlyosan hátrányos helyzetű, az elszámolható költségek a felvételt követő legfeljebb 24 hónapos időszak bérköltségei.

(3)   Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, az érintett álláshelyek megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történhet.

(4)   A hátrányos helyzetű munkavállaló – a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével – a munkaszerződésekre alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak vagy kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(5)   Ha a foglalkoztatási időszak 12 hónapnál, illetve súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetében 24 hónapnál rövidebb, a támogatást ennek megfelelően arányosan csökkenteni kell.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

33. cikk

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás

(1)   A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek bármely adott időszak alatt felmerülő bérköltségek, amikor a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásban áll.

(3)   Ha a felvétel nem eredményezi az érintett vállalkozás foglalkoztatottjai számának az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését, az érintett álláshelyek megüresedése önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás, nem pedig létszámleépítés következtében történhet.

(4)   A megváltozott munkaképességű munkavállaló – a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével – a munkaszerződésekre alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak vagy a vállalkozásra nézve jogilag kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(5)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át.

34. cikk

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás

(1)   A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

a helyiségek átalakításának költségei;

b)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

c)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

e)

a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

f)

amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

35. cikk

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás

(1)   A hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek az alábbiak költségei:

a)

a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

b)

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

(3)   A segítés olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív eljárások során, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és a konfliktuskezelést.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

7. SZAKASZ

Környezetvédelmi támogatás

36. cikk

A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

(1)   A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek valamelyikének:

a)

az uniós szabványok túlteljesítése révén lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül attól, vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok;

b)

uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését.

(3)   Nem nyújtható támogatás, ha a beruházásokat azért hajtják végre, hogy a vállalkozás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak feleljen meg.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve támogatás nyújtható a következőkre:

a)

az elfogadott uniós szabványoknak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés az említett szabványok hatálybalépése előtt történik, és az említett szabványok kötelezővé válásukkor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre;

b)

meglévő közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek felújítása, feltéve, hogy az uniós szabványok a járművek üzembe helyezésekor még nem voltak hatályban, és kötelezővé válásukkor nem válnak visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járművekre.

(5)   Az elszámolható költségek az alkalmazandó uniós szabványok túlteljesítéséhez, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

A magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át.

(7)   A támogatási intenzitás középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal növelhető.

(8)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

37. cikk

A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

(1)   Az a támogatás, amely arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, még nem hatályos új uniós szabványoknak, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az uniós szabványok elfogadásának és a beruházás végrehajtásának és befejezésének az érintett szabványok hatálybalépése előtt legalább egy évvel meg kell történnie.

(3)   Az elszámolható költségek az alkalmazandó uniós szabványok túlteljesítéséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

A magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a)

ha a beruházás végrehajtása és befejezése több mint három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 20 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10 %-a;

b)

ha a beruházás végrehajtása és befejezése egy–három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 5 %-a.

(5)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

38. cikk

Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

(1)   A vállalkozások számára energiahatékonyságot lehetővé tevő beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a fejlesztéseket azért hajtják végre, hogy a vállalkozás már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha azok még nem léptek hatályba.

(3)   Az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át.

(5)   A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(6)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

39. cikk

Épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás

(1)   Az épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   E cikk szerint támogathatók az épület-energiahatékonysági projektek.

(3)   Az elszámolható költség az energiahatékonysági projekt teljes költsége.

(4)   A támogatást juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára kell nyújtani, amely azt maradéktalanul továbbítja a végső kedvezményezetteknek, vagyis az épülettulajdonosoknak vagy bérlőknek.

(5)   Az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő által a támogatható energiahatékonysági projektek számára nyújtott támogatás formája kölcsön vagy kezességvállalás lehet. A végső kedvezményezettek szintjén a kölcsön névértéke vagy a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg projektenként a 10 millió EUR-t. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

(6)   Az épülettulajdonosok által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.

(7)   Az energiahatékonysági támogatásnak további, az energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30 %-át elérő magánbefektetői forrásokat kell bevonnia. Amennyiben a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a magánberuházás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap és/vagy az energiahatékonysági projekt szintjén is oly módon, hogy az energiahatékonysági projektnek nyújtott összesített teljes finanszírozás legalább 30 %-ot tegyen ki.

(8)   A tagállamok energiahatékonysági támogatás nyújtásakor energiahatékonysági alapokat hozhatnak létre és/vagy pénzügyi közvetítőket alkalmazhatnak. Ez esetben a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

b)

A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

c)

Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

d)

Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

e)

A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

f)

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

(9)   A pénzügyi közvetítőt – ideértve az energiahatékonysági alapot is – kereskedelmi alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és adott esetben az energiahatékonysági-alapkezelők teljesítik a következő feltételeket:

a)

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c)

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

d)

meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

e)

az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

(10)   E cikk szerint nem mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól azok az energiahatékonysági fejlesztések, amelyek azért hajtanak végre, hogy a kedvezményezett már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg.

40. cikk

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás

(1)   A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A beruházási támogatás kizárólag újonnan létrehozott vagy felújított kapacitásokhoz nyújtható.

(3)   Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (56) foglaltak szerint az új kapcsolt energiatermelő egységnek a külön hő- és villamosenergia-termeléshez viszonyítva összességében primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie. A meglévő kapcsolt energiatermelő egység fejlesztésének vagy a meglévő villamosenergia-termelő egység kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.

(4)   Az elszámolható költségek az ahhoz szükséges berendezések beruházási többletköltségei, hogy a létesítmény az ugyanilyen kapacitású hagyományos villamosenergia-termelő vagy fűtőlétesítményekhez képest nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként üzemeljen, illetve az ahhoz szükséges beruházási többletköltségek, hogy a nagy hatásfokra vonatkozó határértéket már teljesítő meglévő létesítményt nagyobb hatásfokúra korszerűsítsék.

(5)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(6)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

41. cikk

Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás

(1)   A megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A bioüzemanyagok előállításához nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott beruházást az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoktól eltérő fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel. E cikk értelmében azonban mentesül az olyan beruházási támogatás, amelyet élelmiszer-alapú bioüzemanyagot előállító meglévő létesítmény újszerű bioüzemanyagot előállító létesítménnyé való átalakítására nyújtanak, feltéve, hogy az élelmiszer-alapú üzemanyag előállítását az új kapacitásnak megfelelően csökkentik.

(3)   Nem nyújtható támogatás olyan bioüzemanyagokra, amelyek szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

(4)   Nem nyújtható támogatás olyan vízi erőművekhez, amelyek nem felelnek meg a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

(5)   A beruházási támogatás csak új létesítményekre nyújtható. Nem nyújtható vagy fizethető ki támogatás az erőmű működésének megkezdését követően, és a támogatás nem függhet a termeléstől.

(6)   Az elszámolható költségek a megújulóenergia-termelés támogatásához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, például egy már meglévő létesítmény könnyen azonosítható kiegészítő alkotórészeként, az elszámolható költségek e megújuló energiához kapcsolódó költségek;

b)

amennyiben a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna, a megújuló energiához kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek;

c)

bizonyos kisméretű létesítmények esetében, ahol azért nem lehet megvalósítani kevésbé környezetbarát beruházást, mert nem léteznek korlátozott méretű létesítmények, az elszámolható költség a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez kapcsolódó beruházás teljes költsége.

A magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(7)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a)

az elszámolható költségek 45 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés a) vagy b) pontja alapján állapítják meg;

b)

az elszámolható költségek 30 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg.

(8)   A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(9)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(10)   Amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján nyújtják, a támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át. Az ajánlattételi eljárás megkülönböztetésmentes és az eljárásban részt vehet valamennyi érdekelt vállalkozás. Az ajánlattételi eljáráshoz kapcsolódó költségvetése kötelező érvényű korlátot képez olyan értelemben, hogy nem részesülhet minden résztvevő támogatásban, és a támogatást az ajánlattevő által benyújtott eredeti ajánlat alapján kell nyújtani, kizárva ezáltal a későbbi tárgyalásokat.

42. cikk

Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás

(1)   A megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatás egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján olyan versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében nyújtható, amely valamennyi megújuló villamos energiát termelő számára megkülönböztetésmentes módon nyitva áll.

(3)   Az ajánlattételi eljárás meghatározott technológiákra korlátozható, amennyiben a valamennyi termelő számára nyitott eljárás olyan nem optimális eredményre vezetne, amely nem orvosolható az eljárás kialakítása során, különösen az alábbiakra tekintettel:

i.

új és innovatív technológia által hosszú távon kínált lehetőségek; vagy

ii.

a diverzifikáció szükségessége; vagy

iii.

hálózati korlátok és hálózati stabilitás; vagy

iv.

a rendszer (integrációs) költségei; vagy

v.

a biomassza támogatása miatt a nyersanyagpiacokon kialakuló torzulások elkerülésének szükségessége.

A tagállamok részletesen megvizsgálják e feltételek alkalmazhatóságát és erről a 11. cikk a) pontjában meghatározott szabályok szerint jelentést tesznek a Bizottságnak.

(4)   A támogatás új és innovatív megújulóenergia-technológiára nyújtható legalább egy ilyen technológia számára nyitott, versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján. A teljes támogatás éves szinten nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át.

(5)   A támogatás a termelők által közvetlenül a piacon értékesített villamos energiáért felszámított piaci áron felüli felárként nyújtható.

(6)   A támogatás kedvezményezettjeinek eleget kell tenniük a szokványos kiegyenlítési feladatoknak. A kiegyenlítési feladatokat a kedvezményezettek kiszervezhetik a nevükben eljáró más vállalkozásoknak, például a beszerzési közösség szolgáltatójának.

(7)   Negatív árak esetén nem nyújtható támogatás.

(8)   A (2) bekezdésben meghatározott versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában 1 MW alatti kiépített villamosenergia-kapacitással rendelkező létesítmény számára bármely megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelésre nyújtható támogatás, kivéve a szélenergiát, amelynek esetében a (2) bekezdésben meghatározott versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában a 6 MW alatti kiépített villamosenergia-kapacitással vagy háromnál kevesebb energiatermelő egységgel rendelkező létesítmény számára nyújtható támogatás. A (9) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában nyújtják, úgy be kell tartani az (5), (6) és (7) bekezdésben foglalt feltételeket. Ezenfelül amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában nyújtják, úgy a 43. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazandók.

(9)   Az (5), (6) és (7) bekezdés szerinti feltételek nem alkalmazandók olyan működési támogatásra, amelyet 500 kW alatti kiépített villamosenergia-kapacitással rendelkező létesítmény számára bármely megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelésre nyújtanak, kivéve a szélenergiát, amelynek esetében ezek a feltételek nem alkalmazandók a 3 MW alatti kiépített villamosenergia-kapacitással vagy háromnál kevesebb energiatermelő egységgel rendelkező létesítménynek nyújtott működési támogatásra.

(10)   A (8) és (9) bekezdésben említett maximális kapacitások kiszámítása során egyetlen létesítménynek tekintendők a villamosenergia-hálózathoz közös kapcsolódási ponttal rendelkező létesítmények.

(11)   A támogatás kizárólag a megújuló villamos energiát termelő üzemnek az általánosan elfogadott számviteli alapelvek értelmében vett teljes értékcsökkenése bekövetkeztéig nyújtható. A korábban kapott beruházási támogatásokat le kell vonni a működési támogatásból.

43. cikk

Kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás

(1)   A kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Támogatás csak 500 kW alatti kiépített kapacitással rendelkező létesítmény számára nyújtható bármely megújuló energiaforrásból történő energiatermelésre, kivéve a szélenergiát, amelynek esetében támogatás a 3 MW alatti kiépített villamosenergia-kapacitással vagy háromnál kevesebb energiatermelő egységgel rendelkező létesítménynek nyújtható, és kivéve a bioüzemanyagokat, amelynek esetében támogatás az évi 50 000 tonnánál kisebb kiépített kapacitással rendelkező létesítménynek nyújtható. Az említett maximális kapacitások kiszámítása során egyetlen létesítménynek tekintendők a villamosenergia-hálózathoz közös kapcsolódási ponttal rendelkező kisméretű létesítmények.

(3)   Támogatás csak az élelmiszer-alapú bioüzemanyagtól eltérő fenntartható bioüzemanyagot előállító létesítmények számára nyújtható. E cikk értelmében mentesül az élelmiszer-alapú bioüzemanyagot előállító olyan létesítményeknek nyújtott működési támogatás, amelyek 2013. december 31. előtt kezdték meg működésüket, a teljes értékcsökkenésük bekövetkeztéig, de legfeljebb 2020-ig.

(4)   Nem nyújtható támogatás olyan bioüzemanyagokra, amelyek szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

(5)   Az energiaegységenkénti támogatás nem haladhatja meg a szóban forgó megújulóenergia-termelés teljes költségének és az érintett energiaforma piaci árának különbségét. Az energiatermelés teljes költségét rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálni.

(6)   Az energiatermelés teljes költségének kiszámításához használt maximális megtérülési ráta nem haladhatja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét. A releváns swapkamatláb azon pénznem swapkamatlába, amelyben a támogatást nyújtják a támogatott létesítmény amortizációs időszakának megfelelő lejárattal.

(7)   A támogatás kizárólag a létesítménynek az általánosan elfogadott számviteli alapelvek értelmében vett teljes értékcsökkenése bekövetkeztéig nyújtható. A létesítmény számára nyújtott beruházási támogatásokat le kell vonni a működési támogatás összegéből.

44. cikk

A 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás

(1)   Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (57) feltételeinek megfelelő környezetvédelmi adókedvezmény formájában biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az adókedvezmény kedvezményezettjét átlátható és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani és a kedvezményezettnek meg kell fizetnie legalább a 2003/96/EK irányelvben meghatározott vonatkozó minimum-adómértéket.

(3)   Az adókedvezmény formájában biztosított támogatási programoknak az alkalmazandó környezetvédelmiadó-kulcs csökkentésén, vagy rögzített összegű kompenzáció kifizetésén, vagy e mechanizmusok kombinációján kell alapulniuk.

(4)   Nem nyújtható támogatás olyan bioüzemanyagokra, amelyek szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

45. cikk

Szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás

(1)   A környezeti károkat a szennyezett terület szennyeződésmentesítése útján helyrehozó vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A beruházásnak a környezeti kár – ideértve a talaj, illetve a felszíni vagy felszín alatti vizek minőségének romlását – helyrehozását kell eredményeznie.

(3)   Amennyiben az e területre irányadó uniós szabályok – különösen az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (58), a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (59), valamint a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (60) módosított, a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (61) – sérelme nélkül az adott tagállamban alkalmazandó jog szerint megállapítják a környezeti kárért felelős jogi vagy természetes személy kilétét, „a szennyező fizet” elv szerint e személynek kell finanszíroznia a szennyeződésmentesítést, és részére nem nyújtható állami támogatás. Amennyiben az alkalmazandó jog értelmében nem állapítható meg a szennyezésért felelős személy kiléte vagy e személy nem kötelezhető a költségek viselésére, a helyreállítási vagy mentesítési munkák elvégzéséért felelős személy állami támogatásban részesülhet.

(4)   Az elszámolható költség a szennyeződésmentesítés költségének és a földterület értéknövekedésének a különbsége. Szennyezett terület szennyeződésmentesítése esetében elszámolható beruházásnak minősülhet minden, a terület szennyeződésmentesítése során a vállalkozásnál felmerült kiadás, akár fel tudja tüntetni ezeket a kiadásokat befektetett eszközként a mérlegében, akár nem.

(5)   A földterületnek a szennyeződésmentesítés eredményeképpen történő értéknövekedését független szakértőnek kell meghatároznia.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

46. cikk

Energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

(1)   Az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszer létrehozásához nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az energiatermelő létesítményre vonatkozó elszámolható költségek az egy vagy több energiatermelő egységnek a hagyományos létesítményhez képest energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerként való működése céljából történő megépítéséhez, kibővítéséhez és felújításához szükséges többletköltségek. A beruházásnak az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszer szerves részét kell képeznie.

(3)   A létesítményre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(4)   Az energiatermelő létesítményre vonatkozó támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(5)   Az elosztó hálózatra vonatkozóan az elszámolható költségek a beruházási költségek.

(6)   Az elosztó hálózatra vonatkozó támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

47. cikk

Hulladék-újrafeldolgozásra és -újrahasználatra irányuló beruházási támogatás

(1)   A hulladék-újrafeldolgozásra és -újrahasználatra irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A beruházási támogatás más vállalkozások által termelt hulladék újrafeldolgozásához és újrahasználatához nyújtható.

(3)   Az újrafeldolgozott vagy újrahasznált kezelt anyagokat máskülönben ártalmatlanítanák vagy kevésbé környezetbarát módon kezelnék. E cikk értelmében nem részesíthető csoportmentességben az újrafeldolgozástól eltérő hulladékhasznosítási műveletekhez nyújtott támogatás.

(4)   A támogatás ezen túlmenően nem mentesítheti közvetett módon a szennyezőket olyan teher alól, amelyet az uniós jog szerint nekik kell viselniük, vagy amelyet rendes vállalati költségnek kell tekinteni.

(5)   A beruházás nem növelheti pusztán az újrafeldolgozandó anyagok iránti keresletet anélkül, hogy fokozná az ilyen anyagok begyűjtését.

(6)   A beruházásnak túl kell mutatnia a technika mindenkori állásán.

(7)   Az elszámolható költségek az ahhoz szükséges beruházási többletköltségek, hogy a támogatás hiányában kiépítendő, ugyanolyan kapacitású, hagyományos újrafeldolgozási vagy újrahasználati tevékenységekhez képest jobb vagy hatékonyabb újrafeldolgozási vagy újrahasznosítási tevékenységekhez vezető beruházást valósítsanak meg.

(8)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

(9)   A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(10)   E cikk alapján nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a kedvezményezett saját hulladékának újrafeldolgozásával és újrahasználatával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás.

48. cikk

Energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás

(1)   Az energetikai infrastruktúra kiépítésére vagy korszerűsítésére irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatás a támogatott területeken található energetikai infrastruktúrára nyújtható.

(3)   Az energetikai infrastruktúra teljes mértékben a belső energiapiaci jogszabályok szerinti, a díjakra és a hozzáférésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik.

(4)   Az elszámolható költségek a beruházási költségek.

(5)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(6)   E cikk értelmében nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a villamosenergia- és gáztároló projektekre, valamint a kőolajipari infrastruktúrára vonatkozó beruházásokra irányuló támogatás.

49. cikk

Környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatás

(1)   Az e szakaszban említett beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányokhoz – többek között energetikai auditokhoz – nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek az (1) bekezdésben említett tanulmányok költségei.

(3)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(4)   A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén pedig 10 százalékponttal növelhető.

(5)   Nem nyújtható támogatás nagyvállalkozások számára a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése értelmében lefolytatott energetikai auditokra, kivéve, ha az energetikai auditot az említett irányelv szerinti kötelező energetikai auditon felül végzik el.

8. SZAKASZ

Természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás

50. cikk

A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok

(1)   A földrengés, lavina, földcsuszamlás, áradás, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatás nyújtásához a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

b)

a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3)   A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat az esemény bekövetkeztétől eltelt három éven belül kell beindítani. Az e programok alapján történő támogatást az esemény bekövetkeztétől számított négy éven belül kell nyújtani.

(4)   Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként bekövetkezett, az illetékes nemzeti hatóság által elismert független szakértő vagy biztosító által megállapított kár összege. A kár lehet tárgyi eszközt, mint például épületet, berendezést, felszerelést, raktárkészletet érintő anyagi kár vagy a gazdasági tevékenységnek a katasztrófa bekövetkezésétől számított legfeljebb hat hónapra történő részleges vagy teljes felfüggesztése miatti bevételkiesés. Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy katasztrófa előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Az anyagi kár nagysága nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a méltányos piaci érték katasztrófa okozta csökkenését, vagyis a tulajdonnak közvetlenül a katasztrófa előtti értéke és közvetlenül a katasztrófa bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget. A bevételkiesés nagyságát az érintett vállalkozás pénzügyi adatai (kamatfizetés és adózás előtti eredmény (EBIT), amortizációs és bérköltség kizárólag a természeti katasztrófa által érintett létesítményhez kapcsolódóan) alapján kell megállapítani a katasztrófa bekövetkezte utáni hat hónapra vonatkozó pénzügyi adatoknak és a katasztrófa bekövetkeztét megelőző öt év közül (a legjobb és legrosszabb pénzügyi eredménnyel rendelkező két év kizárásával) kiválasztott három év ugyanazon hat hónapjára számított átlagának összehasonlításával. A kár nagyságát az egyedi kedvezményezettek szintjén kell megállapítani.

(5)   A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvények alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

9. SZAKASZ

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás

51. cikk

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás

(1)   A légi és tengeri személyszállításra nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatást teljes egészében azok a végső fogyasztók kapják, akiknek a szokásos tartózkodási helye távoli területen van.

(3)   A támogatás olyan útvonalon történő személyszállításra nyújtható, amely egy távoli területen lévő repülőteret vagy kikötőt az Európai Gazdasági Térség egy másik repülőterével vagy kikötőjével köt össze.

(4)   A támogatás nyújtása független a szállító kilététől, a szolgáltatás típusától és a távoli területre vezető pontos útvonaltól.

(5)   Az elszámolható költség a távoli területről vagy a távoli területre megváltott menettérti jegy ára, amely tartalmazza a szállító által a fogyasztónak számlázott összes adót és díjat.

(6)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

10. SZAKASZ

Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás

52. cikk

Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás

(1)   A széles sávú hálózat kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

passzív széles sávú infrastruktúra kiépítésének beruházási költségei;

b)

a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó mélyépítési munkák beruházási költségei;

c)

széles sávú alaphálózat kiépítésének beruházási költségei; valamint

d)

nagy sebességű újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat kiépítésének beruházási költségei.

(3)   A beruházásnak olyan területre kell irányulnia, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (széles sávú alaphálózat vagy NGA-hálózat), és ahol nem is valószínű, hogy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül piaci feltételek mellett kiépülne ilyen infrastruktúra, amit nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni.

(4)   A támogatás kihelyezéséről nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló versenyeztetéses kiválasztási eljárás során kell dönteni.

(5)   A hálózatüzemeltető az e rendelet 2. cikkének 139. pontja szerinti lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítja tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózatok fizikai átengedését. A nagykereskedelmi hozzáférést legalább hét évre kell biztosítani, az alépítményekhez vagy tartóoszlopokhoz való hozzáférés joga pedig időben nem korlátozható. Alépítmény építéséhez nyújtott támogatás esetén akkora alépítményt kell építeni, amely több kábelhálózatnak és különböző hálózati topológiáknak is helyet tud adni.

(6)   A nagykereskedelmi hozzáférés díja a nemzeti szabályozó hatóság árazási elvein és a tagállam vagy az Unió más hasonló, versenyképesebb területein tapasztalható referenciaértékeken alapul, figyelembe véve a hálózatüzemeltető által kapott támogatást. A hozzáférési feltételekre (többek között a díjszabásra) vonatkozóan, valamint a hozzáférést igénylők és a támogatott infrastruktúra üzemeltetője között felmerülő vita esetén a nemzeti szabályozó hatósággal kell konzultálni.

(7)   A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t.

11. SZAKASZ

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

53. cikk

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

(1)   A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A következő kulturális célok és tevékenységek támogathatók:

a)

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

b)

tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

c)

a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

d)

művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

e)

kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

f)

zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

(3)   A támogatás formája a következő lehet:

a)

beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

b)

működési támogatás.

(4)   Beruházási támogatás esetén az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek, többek között:

a)

infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

b)

kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

c)

a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

d)

a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és – a prezentációk, programok és látogatók tekintetében – a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

e)

kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

(5)   Működési támogatás esetében az elszámolható költségek a következők:

a)

kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez – kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység – kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

b)

a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

c)

a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

d)

közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

e)

kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

f)

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

(6)   Beruházási támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni. Az infrastruktúra üzemeltetője az adott időszak alatt ésszerű nyereséget tarthat meg.

(7)   Működési támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és ésszerű nyereséget fedező összeget. Ezt megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell biztosítani.

(8)   Az 1 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (6) és a (7) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

(9)   A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott zenei és irodalmi kiadói tevékenység esetében a maximális támogatási összeg nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem az elszámolható költségek 70 %-át. A bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával le kell vonni. Az elszámolható költségek a zenei és irodalmi kiadói tevékenység költségei, beleértve a szerzők díjait (szerzői joggal kapcsolatos költségek), a fordítók díjait, a szerkesztők díjait, az egyéb szerkesztési költségeket (korrektúrázás, javítás, lektorálás), az elrendezés és nyomdai előkészítés költségeit, valamint a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költségeit.

(10)   E cikk alapján nem nyújtható támogatás sem az írott, sem az elektronikus formában közzétett sajtótermékekre és magazinokra.

54. cikk

Audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok

(1)   Az audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A támogatást kulturális termékhez kell nyújtani. Annak érdekében, hogy egy termék kulturális jellegűnek való minősítése során elkerüljék a nyilvánvaló hibákat, a tagállamok hatékony eljárásokat alakítanak ki, így például az ajánlatok közül egy vagy több, kiválasztással vagy ellenőrzéssel megbízott személy választ előre meghatározott kulturális szempontrendszer alapján.

(3)   A támogatás formája a következő lehet:

a)

audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

b)

gyártás-előkészítési támogatás; valamint

c)

terjesztési célú támogatás.

(4)   Amennyiben a tagállamok területhez kötött ráfordítási kötelezettségektől teszik függővé a támogatásnyújtást, az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási programok:

a)

előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

b)

az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

Mindkét esetben, amennyiben a tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként meghatározzák a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét, az nem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 50 %-át. Ezenfelül a területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó maximális kiadás semmi esetre sem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 80 %-át.

(5)   Az elszámolható költségek a következők:

a)

gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

b)

gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

c)

terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

(6)   Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(7)   A támogatási intenzitás a következő mértékben növelhető:

a)

az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

b)

nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

(8)   A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. Amennyiben az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást – például filmet – készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor. A terjesztésre vonatkozó támogatási intenzitás mértéke megegyezik a gyártásra vonatkozó támogatási intenzitáséval.

(9)   A támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. E cikk alapján nem nyújtható támogatás filmstúdió infrastruktúrájára.

(10)   A támogatás nem korlátozható a saját állampolgárokra és nem követelhető meg a kedvezményezettektől, hogy a nemzeti kereskedelmi jog értelmében alapított vállalkozásként működjenek.

12. SZAKASZ

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás

55. cikk

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás

(1)   A sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A sportlétesítmény nem szolgálhatja egyetlen hivatásos sportcélú használó igényeinek kielégítését. A létesítmény időbeli kapacitását éves szinten legalább 20 %-ban más sportcélú hivatásos vagy amatőr használóknak kell igénybe venniük. Amennyiben a létesítményt egyidejűleg veszi igénybe több használó, az időbeli kapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(3)   A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós jellegű, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, kivéve a szabadidőparkokat és a szállodai létesítményeket.

(4)   A sportlétesítményhez és a multifunkcionális szabadidős létesítményhez több felhasználó számára, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költségeket legalább 30 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak, feltéve, hogy e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5)   Amennyiben a sportlétesítményt hivatásos sportegyesületek használják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a sportlétesítmény használatáért felszámított árak nyilvános elérhetőségét.

(6)   A sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény megépítésének, korszerűsítésének és/vagy működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

(7)   A támogatás formája a következő lehet:

a)

beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

b)

sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.

(8)   Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre irányuló beruházási támogatás esetében az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

(9)   Sportlétesítményekre irányuló működési támogatás esetében az elszámolható költségek a létesítmény által nyújtott szolgáltatások működési költségei. E működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték.

(10)   Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre irányuló beruházási támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(11)   Sportlétesítményekre irányuló működési támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget. Ezt megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell biztosítani.

(12)   Az 1 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (10) és a (11) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

13. SZAKASZ

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

56. cikk

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

(1)   A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott finanszírozás, amely olyan infrastruktúrára vonatkozik, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   E cikk nem alkalmazandó olyan, infrastruktúrára irányuló támogatásra, amelyet e rendelet III. fejezetének más szakaszai szabályoznak, kivéve az 1. szakaszban foglalt regionális támogatást. E cikk nem alkalmazandó a repülőtéri és a kikötői infrastruktúrára sem.

(3)   Az infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra használatáért vagy eladásáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

(4)   Az infrastruktúra működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

(5)   Az elszámolható költségek a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

(6)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(7)   E cikk értelmében nem mentesül a speciális célú infrastruktúra.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 800/2008/EK rendelet hatályát veszti.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásra is, amennyiben a támogatás megfelel az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. cikkben rögzített feltételek kivételével.

(2)   Azt a támogatást, amely e rendelet vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely korábban hatályos rendelet alapján nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(3)   A 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott valamely, a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos rendelet értelmében 2015. január 1. előtt nyújtott egyedi támogatás a regionális támogatás kivételével összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A 2014. július 1-je előtt létrehozott és a 800/2008/EK rendelet értelmében a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól mentesített, a kkv-k javára biztosított kockázatitőke-támogatási programok a finanszírozási megállapodás megszűnéséig továbbra is mentesülnek és összeegyeztethetők a belső piaccal, feltéve, hogy az ilyen megállapodás alapján a támogatott magántőke-befektetési alapnak nyújtandó állami finanszírozásra vonatkozó kötelezettséget 2015. január 1. előtt vállalták, valamint hogy a mentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesülnek.

(4)   E rendelet alkalmazási idejének végén az e rendelettel mentesített valamennyi támogatási program – a regionális támogatási programok kivételével – további hat hónapos átállási időszakra mentességben részesül. A regionális támogatási programok mentessége a jóváhagyott regionális támogatási térképek lejáratának időpontjában jár le. A 21. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján mentesített kockázatfinanszírozási támogatás mentessége a finanszírozási megállapodásban előirányzott időszak végén jár le, feltéve, hogy az ilyen megállapodás alapján a támogatott magántőke-befektetési alapnak nyújtandó állami finanszírozásra vonatkozó kötelezettséget e rendelet alkalmazási idejének végétől számított hat hónapon belül vállalták, valamint hogy a mentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesülnek.

59. cikk

Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 17-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(3)  HL L 320., 2013.11.30., 22. o.

(4)  HL L 204., 2013.7.31., 11. o.

(5)  COM(2012) 209, 2012.5.8.

(6)  HL L 336., 2010.12.21., 24. o.

(7)  HL C 296., 2012.10.2., 3. o.

(8)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(9)  HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(10)  HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(11)  HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

(12)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(13)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(14)  EUCO 13/10 REV 1.

(15)  HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(16)  HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(17)  HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(18)  COM(2010) 636, 2010.11.15.

(19)  COM(2010) 2020, 2010.3.3.

(20)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(21)  HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

(22)  HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(23)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(24)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(25)  HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(26)  HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

(27)  HL L 143., 2004.4.30., 56. o.

(28)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(29)  COM(2010) 245, 2010.5.19.

(30)  HL C 332., 2013.11.15., 1. o.

(31)  EUCO 13/10 REV 1.

(32)  HL L 191., 2010.7.23., 28. o.

(33)  COM(2010) 2020, 2010.3.3.

(34)  A C-280/00. sz., Altmark Trans GmbH és a Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH és Oberbundesanwalt beim Bundesverwaltungsgericht ügyben 2003. július 24-én hozott bírósági ítélet (EBHT 2003., I-7747. o.).

(35)  HL L 354., 2013.12.28., 1. o.

(36)  HL L 336., 2010.12.21., 24. o.

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(38)  HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(39)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(40)  HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

(41)  HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(42)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(43)  COM(2012) 595, 2012.10.17.

(44)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(45)  HL L 211., 2009.8.14., 55. o.

(46)  HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

(47)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(48)  HL L 211., 2009.8.14., 15. o.

(49)  HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(50)  HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(51)  Az e rendelet 16. és 21. cikkének hatálya alá tartozó támogatási programok esetében el lehet tekinteni a minden egyes 500 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó információk közzétételére vonatkozó követelmény alkalmazásától olyan kkv-k tekintetében, amelyek még egyetlen piacon sem végeztek kereskedelmi értékesítést.

(52)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(53)  HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(54)  HL C 209., 2013.7.23., 1. o.

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(56)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(57)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(58)  HL L 102., 2006.4.11., 1. o.

(59)  HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

(60)  HL L 178., 2013.6.28., 66. o.

(61)  HL L 143., 2004.4.30., 56. o.


I. MELLÉKLET

A KKV FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. cikk

Vállalkozás

Egy vállalkozás – jogi formájától függetlenül – gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2. cikk

A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

(1)   A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(2)   A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(3)   A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk

A foglalkoztatottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

(1)   „Önálló vállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

(2)   „Partnervállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 %-ával rendelkezik.

Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is önállónak tekinthető, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következő beruházók ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy azok – egyénileg vagy közösen – az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai:

a)

nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b)

egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c)

intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat;

d)

10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

(3)   „Kapcsolt vállalkozások” azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll:

a)

a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,

b)

a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,

c)

a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,

d)

a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők – a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül – közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

„Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4)   A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

(5)   A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi, ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk

Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált adatok

(1)   Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. Az árbevétel-adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

(2)   Amennyiben a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

(3)   Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemű becslésből kell származtatni.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak magukban foglalják a következőket:

a)

munkavállalók;

b)

a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;

c)

tulajdonos-vezetők;

d)

a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

Nem számítanak alkalmazottnak az ipari tanulói foglalkoztatásra vonatkozó, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

(1)   Önálló vállalkozások esetében az adatokat – ideértve a foglalkoztatottak számát – kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

(2)   A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozással rendelkező vállalkozások adatait, ezen belül a foglalkoztatottak számát, a vállalkozás beszámolója vagy egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy – ha van ilyen – a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkében vagy a szavazati jogokban (amelyik nagyobb) meglévő részesedés százalékával. Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amelyek közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásai, amennyiben ezeket az adatokat még nem vonták be a konszolidációba.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatainak 100 %-át, amely e partnervállalkozás kapcsolt vállalkozása, kivéve, ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba.

Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait az – adott esetben konszolidált – beszámolójukból és egyéb – adott esetben konszolidált – adataikból kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni e kapcsolt vállalkozás minden lehetséges partnervállalkozásának adatait, amelyek hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkednek el, kivéve, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékkal arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba.

(4)   Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.


II. MELLÉKLET

AZ E RENDELET FELTÉTELEI SZERINT MENTESÜLŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

I. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Image

Image

II. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a csoportmentességi rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

Image

Image

Image


III. MELLÉKLET

Az információ közzétételére vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések

A tagállamok az átfogó állami támogatási honlapjaikon egyszerűen hozzáférhető módon közzéteszik a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat. Az információt adatokat tartalmazó táblázat formájában kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és könnyű internetes közzétételét, például CSV vagy XML formátumban. A honlaphoz bármely érdeklődő számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. A honlaphoz való hozzáféréshez nincs szükség előzetes felhasználói regisztrációra.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint a támogatás odaítélésére vonatkozó következő információkat kell közzétenni:

A kedvezményezett neve

A kedvezményezett azonosítója

A vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás nyújtásának napján

Annak a régiónak a megnevezése NUTS II szinten (1), ahol a kedvezményezett található

Tevékenységi ágazat NACE csoport szinten (2)

Támogatási elem, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg (3)

Támogatási eszköz (4) (Vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, kockázatfinanszírozás, egyéb [kérjük nevezze meg])

A támogatásnyújtás napja

A támogatás célja

A támogatást nyújtó hatóság

A 16. és a 21. cikk szerinti programok esetében a megbízott fél neve és a kiválasztott pénzügyi közvetítők neve

A támogatási intézkedés hivatkozása (5).


(1)  NUTS – a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régiót jellemzően 2-es szinten kell meghatározni.

(2)  A Tanács 1990. október 9-i, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 3037/90/EGK rendelete (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), módosítva az 1993. március 24-i 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o., helyesbítés: HL L 159., 1995.7.11., 31. o.).

(3)  Bruttó támogatási egyenérték, vagy kockázatfinanszírozási célú támogatási programok esetében a befektetés összege. Működési támogatás esetében megadható a kedvezményezettenkénti éves támogatási összeg. Adóintézkedés formájában megvalósuló támogatási programok és a 16. cikk (Regionális városfejlesztési támogatás) és a 21. cikk (Kockázatfinanszírozási támogatás) szerinti programok esetében ez az összeg megadható az ezen rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott sávokkal.

(4)  Amennyiben a támogatást több támogatási eszközből nyújtják, a támogatási összeget eszközönként kell megadni.

(5)  A Bizottság adja meg az e rendelet 11. cikkében meghatározott elektronikus eljárás keretében.


Top