29.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/15

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 608/2013/EU RENDELETE

(2013. június 12.)

a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A Tanács a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalásában az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet (2) felülvizsgálatát kérte.

(2)

A szellemi tulajdonjogokat sértő áruk forgalomba hozatala jelentős károkat okoz a jogosultaknak, a felhasználóknak és a termelői csoportoknak, valamint a törvénytisztelő gyártóknak és kereskedőknek. Az effajta forgalomba hozatal ezenfelül megtévesztheti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyeztetheti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk uniós piacra jutását a lehetőségekhez mérten meg kell akadályozni, és intézkedéseket kell hozni a tiltott forgalomba hozatal elleni fellépés érdekében, anélkül, hogy ez gátolná a jogszerű kereskedelmet.

(3)

Az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata rávilágított arra, hogy a gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményekre tekintettel a jogi keretek bizonyos továbbfejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a vámhatóságok hatékonyabban tudják érvényesíteni a szellemi tulajdonjogokat, és hogy a megfelelő jogbiztonság biztosítható legyen.

(4)

A vámhatóságok számára biztosítani kell azt a hatáskört, hogy az uniós vámügyi jogszabályok alapján vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alá tartozó áruk tekintetében érvényesíteni tudják a szellemi tulajdonjogokat, és ezeket az árukat megfelelő ellenőrzésnek vethessék alá a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokat sértő cselekmények megakadályozása érdekében. A szellemi tulajdonjogoknak a határon történő érvényesítése – amennyiben az áruk vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt állnak vagy az alá kellett volna venni őket – gyors és hatékony jogi védelmet biztosít mind a jogosultak, mind a felhasználók és a termelői csoportok számára. Az áruk kiadásának a vámhatóság általi felfüggesztése, illetve a határon történő visszatartása esetére egyetlen jogi eljárást, míg a piacra került, megbontott és a kiskereskedőkhöz szállított árukkal szembeni, ugyanilyen szintű jogérvényesítéshez több külön eljárást kell előírni. Kivételt kell tenni a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében, mivel azok vámfelügyelet alatt maradnak annak ellenére, hogy szabad forgalomba bocsátották őket. E rendelet nem alkalmazandó az utasok által a személyes poggyászukban szállított árukra sem, feltéve, hogy azok az utasok személyes használatára szolgálnak, és nincsenek kereskedelmi forgalomra utaló jelek.

(5)

Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemi tulajdonjogokra, és bizonyos jogsértések nem tartoznak a hatálya alá. A szellemi tulajdonjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében a vámhatósági fellépést más típusú, az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó jogsértések esetében is lehetővé kell tenni. E rendelet hatályának ezért ki kell terjednie – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi nevekre, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonként védettek, a félvezető termékek topográfiáira, a használati mintákra, valamint azon eszközökre is, amelyek kialakításának, előállításának vagy átalakításának elsődleges célja műszaki megoldások megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

(6)

Az úgynevezett tiltott párhuzamos kereskedelem és az ún. túllépő (overrun)-termékek révén okozott jogsértések nem tartoznak az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá. A tiltott párhuzamos kereskedelem tárgyát képező termékek (azaz az olyan termékek, amelyek gyártása a jogosult engedélyével, az Európai Gazdasági Térségben történő első forgalomba hozatala azonban a jogosult engedélye nélkül történt), valamint a túllépő-termékek (amelyek esetében a jogosult engedélyezte a gyártónak az adott termék meghatározott mennyiségben történő gyártását, de a gyártó túllépte ezt a mennyiséget) eredeti termékként gyártják, és ezért nem indokolt, hogy a vámhatóságok e termékek kapcsán eljárjanak. A tiltott párhuzamos kereskedelmet és a túllépő-termékeket ezért szintén ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(7)	E rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködésben megfelelő képzést kell biztosítaniuk a vámtisztviselők számára.

(8)

E rendelet teljes körű végrehajtása esetén hozzájárul majd egy olyan belső piachoz, amely biztosítja a jogosultak hatékonyabb védelmét, ösztönzi a kreativitást és az innovációt, valamint azt, hogy a fogyasztók megbízható és jó minőségű termékekhez jussanak, ez pedig kedvező hatással lesz a fogyasztók, vállalkozások és kereskedők közötti, határokon átnyúló tranzakciókra.

(9)	A tagállamok erőforrásai a vámigazgatás terén egyre korlátozottabbak. Ezért támogatni kell az új kockázatkezelő technológiák előmozdítását és a vámhatóságok rendelkezésére álló erőforrások maximális kiaknázására irányuló stratégiákat.

(10)	Ez a rendelet kizárólag a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem határoz meg semmiféle kritériumot a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapításához.

(11)

A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és alkalmazni, hogy az segítse a WTO tagjait a közegészség védelméhez való joguk érvényesítésében, így különösen abban, hogy elősegítse a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Következésképpen, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival és fejlesztési együttműködési politikájával összhangban az olyan gyógyszereknek az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy anélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemi tulajdonjogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy jelentős-e annak a valószínűsége, hogy ezeket a gyógyszereket eredeti rendeltetési helyüktől eltérően az uniós piacon hozzák forgalomba.

(12)

Ez a rendelet nem érintheti a bíróságok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározottakat.

(13)	Az olyan személyek, felhasználók vagy termelői csoportok számára, akik, illetve amelyek saját nevükben bírósági eljárást indíthatnak szellemi tulajdonjog esetleges megsértése miatt, jogosultságot kell biztosítani arra is, hogy kérelmet nyújtsanak be.

(14)

Annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogokat az Unió egész területén érvényesíteni lehessen, helyénvaló engedélyezni az Unióra kiterjedő jogok érvényesítését kezdeményező személyek, illetve szervezetek számára, hogy csak egy tagállam vámhatóságánál kelljen kérelmet benyújtaniuk. A kérelmezőknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy e hatóságoktól olyan határozat meghozatalát kérjék, amelynek alapján a szellemi tulajdonjog érvényesítése érdekében ebben a tagállamban és bármelyik másik tagállamban is vámhatósági intézkedésre kerülhessen sor.

(15)

A szellemi tulajdonjogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok ésszerű indokok alapján azt feltételezik, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemi tulajdonjogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy visszatarthassák azokat annak érdekében, hogy a kérelem benyújtására jogosult személy, illetve szervezet eljárást indíthasson annak megállapítása iránt, hogy egy szellemi tulajdonjogot megsértettek-e.

(16)

Az 1383/2003/EK rendelet lehetővé tette, hogy a tagállamok olyan eljárásról rendelkezzenek, amely lehetővé teszi bizonyos áruk megsemmisítését anélkül, hogy kötelező lenne eljárást indítani a szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt. Amint azt a hamisításnak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás (4) is leszögezi, ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol bevezették. Ezért ezt az eljárást kötelezővé kell tenni a szellemi tulajdonjogok megsértésének bármely esete tekintetében, és alkalmazni kell, amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa beleegyezik a megsemmisítésbe. Az eljárás keretében lehetővé kell tenni továbbá, hogy a vámhatóságok a megsemmisítésbe való beleegyezésnek tekintsék, ha a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa az előírt határidő lejártáig nem tiltakozott kifejezetten a megsemmisítés ellen.

(17)

Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében a hamisított és kalózáruk kiscsomagjai vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a kérelmező kifejezett beleegyezése nélkül is minden esetben lehetővé teszi az áruk megsemmisítését. A kérelmezőnek azonban a kérelemben kérnie kell ezen eljárás alkalmazását. A vámhatóságok számára továbbá biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a kérelmezőt felszólítsák az eljárás alkalmazásából eredő költségek viselésére.

(18)

A jogbiztonság növelése érdekében indokolt módosítani az 1383/2003/EK rendeletben meghatározott, a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk kiadásának felfüggesztésére, illetve az áruk visszatartására vonatkozó határidőket, valamint az érintett személyek és szervezetek vámhatóság általi, a visszatartott árukkal kapcsolatos tájékoztatásának feltételeit.

(19)

Figyelemmel a vámhatóságok által e rendelet alkalmazásának keretében elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében – az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett – az eljárások bizonyos részeit az adott helyzethez kell igazítani. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vonatkozó dokumentumokból vagy az áruk helyzetéből kiindulva a megfelelő személyt kell értesíteniük. Továbbá, mivel az áruk megsemmisítésére vonatkozó eljárásban a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa, valamint a határozat jogosultja párhuzamosan közli a megsemmisítéssel szembeni esetleges kifogásait, gondoskodni kell arról, hogy a határozat jogosultjának lehetősége legyen válaszolni a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa megsemmisítéssel szembeni esetleges kifogásaira. Biztosítani kell tehát, hogy a nyilatkozattevőt, illetve a határozat birtokosát az áruk kiadásának felfüggesztéséről, illetve azok visszatartásáról a határozat jogosultját megelőzően, vagy vele egy napon tájékoztassák.

(20)	A vámhatóságokat és a Bizottságot arra kell ösztönözni, hogy hatáskörükön belül együttműködjenek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával.

(21)

A szellemi tulajdonjogokat sértő áruk nemzetközi kereskedelmének felszámolása céljából a TRIPS-megállapodás úgy rendelkezik, hogy a WTO-tagoknak elő kell mozdítaniuk az ilyen kereskedelemre vonatkozóan a vámhatóságok közötti információcserét. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság és a tagállami vámhatóságok számára, hogy megosszák harmadik országok vámhatóságaival a szellemi tulajdonjogok feltételezett megsértésére vonatkozó információkat, többek között az olyan árukkal kapcsolatban, amelyek az Unió területén haladnak át, származási vagy rendeltetési helyük pedig az említett harmadik országokban található.

(22)

A hatékonyság érdekében alkalmazni kell a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet (5) rendelkezéseit.

(23)

A vámhatóságok felelősségére a tagállami jogszabályok vonatkoznak, azonban egy kérelem vámhatóság általi teljesítése nem jogosíthatja fel a határozat jogosultját arra, hogy kártérítést követeljen, amennyiben a vámhatóság nem észleli a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árukat, és azokat kiadják, vagy nem történik intézkedés a visszatartásuk érdekében.

(24)

Tekintve, hogy a vámhatóságok kötelesek eljárni a benyújtott kérelem alapján, indokolt előírni, hogy a határozat jogosultja térítse meg a szellemi tulajdonjogainak érvényesítése kapcsán a vámhatóságoknál felmerült valamennyi költséget. Ez azonban nem zárhatja ki a határozat jogosultjának azt a jogát, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az azon tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől, amelynek területén az árukat megtalálták. E személyek köre adott esetben a közvetítőket is magában foglalhatja. Ha valamely harmadik fél szellemi tulajdonjog érvényesítésére irányuló kérelme alapján az áruk kiadását felfüggesztik, vagy azok visszatartására kerül sor, és a vámintézkedés következtében a vámhatóságoktól eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor az ezekre az egyes esetekre alkalmazandó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.

(25)

E rendelet bevezeti a vámhatóságok számára azt a lehetőséget, hogy engedélyezzék a megsemmisítendő áruk vámfelügyelet melletti szállítását az Unió vámterületén belül fekvő különböző helyszínek között. A vámhatóságok továbbá dönthetnek úgy, hogy ezeket az árukat szabad forgalomba bocsátják azok újrahasznosítása vagy azok kereskedelmi csatornákból való kivonása érdekében, többek között figyelemfelkeltési, képzési és oktatási célra.

(26)

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítése szükségessé teszi az intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó adatok cseréjét. Az adatok ezen feldolgozása személyes adatokat is érint, az adatfeldolgozás során pedig meg kell felelni az uniós jogszabályoknak, nevezetesen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7).

(27)

A kérelmekre vonatkozó határozatokkal és a vámhatósági intézkedésekkel kapcsolatos adatok cseréjét egy központi adatbázison keresztül kell végezni. Meg kell határozni az adatbázist ellenőrző és működtető szervezetet, valamint az adatbázisban szereplő adatok feldolgozásának biztonságáért felelő szervezeteket. Bármilyen típusú lehetséges interoperabilitás vagy csere bevezetésének mindenekelőtt meg kell felelnie a célhoz kötöttség elvének, azaz az adatokat arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adatbázist létrehozták, és e célon túlmenően további adatcsere vagy összekapcsolás nem megengedett.

(28)

Annak biztosítására, hogy a kiscsomagok fogalmának meghatározását ki lehessen igazítani, ha – figyelemmel az eljárás hatékony működése biztosításának szükségességére – a fogalommeghatározás a gyakorlatban nehezen alkalmazható, illetve ha a kiigazításra azért van szükség, hogy megakadályozzák az eljárás megkerülését a szállítmányok összetétele tekintetében, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására, amelyekkel módosíthatja a kiscsomagok fogalommeghatározásának nem lényegi elemeit, nevezetesen az abban meghatározott mennyiségeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(29)

Annak érdekében, hogy egységes feltételek mellett történjen azon rendelkezések alkalmazása, amelyek meghatározzák a harmadik országokkal folytatandó adatcsere gyakorlati szabályait, valamint a vámhatóságok általi intézkedés és a vámhatóságok eljárására vonatkozó határidő meghosszabbítása iránti kérelmek formáját, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett gyakorlati szabályok meghatározása és a formanyomtatványok kidolgozása vonatkozásában. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban kell gyakorolni. Jóllehet e rendelet rendelkezéseinek tárgya a közös kereskedelempolitika körébe tartozik, a formanyomtatványok kidolgozása esetében a végrehajtási jogi aktusok elfogadására – azok természete és hatásai miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel az, hogy a formanyomtatványokban milyen információkat kell feltüntetni, egyenesen következik e rendelet szövegéből. Ezért a végrehajtási jogi aktusok csak a formanyomtatvány formátumát és szerkezetét határozzák meg és azok az Unió közös kereskedelempolitikájára semmilyen egyéb hatást nem gyakorolnak.

(30)	Az 1383/2003/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

(31)	A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki 2011. október 12-én véleményt (9) adott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet meghatározza, hogy a vámhatóságok milyen feltételek és eljárások alapján intézkedhetnek azokban az esetekben, amikor feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk az Unió vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (10) alapján vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk, különösen az alábbi helyzetekben:

a)	az árut bejelentették szabad forgalomba bocsátásra, kivitelre vagy újrakivitelre;

b)	az árut az Unió vámterületére beléptetik vagy azt elhagyja;

c)	az árut felfüggesztő eljárás alá vonják, vagy vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba viszik.

(2)   A vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt álló áruk tekintetében – a 17. és a 18. cikk sérelme nélkül – a vámhatóságok kockázatelemzési kritériumok alapján a megfelelő vámellenőrzést végeznek és megteszik a szükséges azonosítási intézkedéseket a 2913/92/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, illetve 72. cikke szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az Unió területén alkalmazandó, szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokba ütköző cselekményeket, és együttműködjenek a harmadik országokkal a szellemi tulajdonjogok érvényesítésében.

(3)   Ez a rendelet nem vonatkozik a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott árukra.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az utazók személyes poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra.

(5)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a jogosult beleegyezésével gyártott árukra, valamint azon árukra, amelyeket a jogosult által egy meghatározott mennyiségű termék gyártására megfelelően felhatalmazott személy gyártott, túllépve azt a mennyiséget, amelyről az említett személy és a jogosult megállapodott.

(6)   Ez a rendelet nem érinti sem a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályokat, sem a tagállamok büntetőeljárásra vonatkozó jogszabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „szellemi tulajdonjogok”:

a)	a védjegy;

b)	a formatervezési minta;

c)	a nemzeti vagy az uniós jog által meghatározott szerzői jog vagy kapcsolódó jog;

d)	a földrajzi árujelző;

e)	a nemzeti vagy az uniós jog által meghatározott szabadalom;

f)	a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerint meghatározott, gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítvány;

g)	a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1996. július 23-i 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) szerint meghatározott, növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítvány;

h)	a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (13) szerint meghatározott közösségi növényfajta-oltalmi jog;

i)	a nemzeti jog által meghatározott növényfajta-oltalmi jog;

j)	a félvezető termékek topográfiája a nemzeti vagy az uniós jog által meghatározottak szerint;

k)	a használati minta, amennyiben a nemzeti vagy az uniós jog szellemi tulajdonjogként védi;

l)	a kereskedelmi név, amennyiben a nemzeti vagy az uniós jog kizárólagos szellemi tulajdonjogként védi;

2.   „védjegy”:

a)	a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (14) szerint meghatározott közösségi védjegy;

b)	valamely tagállamban, illetve Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

c)	nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra vagy az Unióra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

3.   „formatervezési minta”:

a)	a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendeletben (15) meghatározott közösségi formatervezési minta;

b)	valamely tagállamban, illetve Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál lajstromozott formatervezési minta;

c)	nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra vagy az Unióra kiterjedő hatállyal lajstromozott formatervezési minta;

4.   „földrajzi árujelző”:

a)	mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy eredetmegjelölés, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) meghatározottak szerint;

b)

a borra vonatkozó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (17) meghatározottak szerint;

c)

az ízesített boralapú italok földrajzi megnevezése, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (18) meghatározottak szerint;

d)	a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) szerint meghatározott szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelző;

e)	az a)–d) pontban foglaltaktól eltérő termékek földrajzi árujelzői, amennyiben azok a nemzeti vagy az uniós jog alapján kizárólagos szellemi tulajdonjogok;

f)	az Európai Unió és harmadik országok közötti megállapodásokban meghatározott és azokban ekként felsorolt földrajzi árujelzők;

5.   „hamisított áruk”:

a)

olyan áruk, amelyek abban a tagállamban, ahol találhatók, valamely védjegyhez fűződő jogot sértő cselekmény által érintettek, és amelyek engedély nélkül olyan megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú áruk tekintetében érvényesen lajstromozott védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől;

b)	olyan áruk, amelyek abban a tagállamban, ahol találhatók, valamely földrajzi árujelzőhöz fűződő jogot sértő cselekmény által érintettek, és amelyek e földrajzi árujelző tekintetében oltalom alatt álló nevet vagy kifejezést viselnek, vagy leírásukban ilyen név vagy kifejezés szerepel;

c)

bármely csomagolás, címke, öntapadós címke, tájékoztató füzet, használati utasítás, garancialevél vagy egyéb hasonló tárgy – abban az esetben is, ha külön mellékelik az áruhoz –, amely védjegyhez vagy földrajzi árujelzőhöz fűződő jogot sértő cselekmény által érintett, és amelyen olyan jelzés, név vagy kifejezés szerepel, amely vagy megegyezik valamely érvényesen lajstromozott védjeggyel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, vagy lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől vagy földrajzi árujelzőtől; és amelyet ugyanolyan típusú árukra lehet használni, mint amelyekre vonatkozóan az említett védjegyet vagy földrajzi árujelzőt lajstromozták;

6.   „kalózáruk”: olyan áruk, amelyek abban a tagállamban, ahol találhatóak, szerzői jogot, kapcsolódó jogot vagy formatervezésiminta-oltalomból eredő jogot sértő cselekmény által érintettek, és amelyek a szerzői jog, a kapcsolódó jog vagy a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának vagy a gyártó országban a jogosult által felhatalmazott személynek az engedélye nélkül előállított másolatok, vagy ilyen másolatokat tartalmaznak;

7.   „feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában ésszerű indokok alapján feltételezhető, hogy abban a tagállamban, ahol találhatóak, nyilvánvalóan (prima facie)

a)	olyan cselekmények által érintettek, amelyek abban a tagállamban szellemi tulajdonjogot sértenek;

b)

olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek, amelyek kialakításának, előállításának, vagy átalakításának elsődleges célja bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése, amely rendes működése során egy mű vonatkozásában megakadályozza vagy korlátozza a szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket, és amelyek az adott tagállamban szellemi tulajdonjogot sértő cselekményhez kapcsolódnak;

c)	minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemi tulajdonjogot sértő áruk gyártásához terveztek vagy alakítottak át, és amelyek az adott tagállamban szellemi tulajdonjogot sértő cselekményhez kapcsolódnak;

8.   „jogosult”: a szellemi tulajdonjog jogosultja;

9.   „kérelem”: a vámhatóságok illetékes vámszervéhez intézett, a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árukkal kapcsolatos vámhatósági intézkedés megtételére irányuló kérelem;

10.   „nemzeti kérelem”: valamely tagállam nemzeti vámhatóságainak az adott tagállamban történő intézkedése céljából benyújtott kérelem;

11.   „uniós kérelem”: valamely tagállamban benyújtott kérelem, amelyben az adott tagállam és egy vagy több másik tagállam vámhatóságaitól azt kérik, hogy saját tagállamukban tegyenek intézkedést;

12.   „kérelmező”: az a személy vagy szervezet, akinek/amelynek a nevében a kérelmet benyújtják;

13.   „a határozat jogosultja”: a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja;

14.   „az áruk birtokosa”: az a személy, aki a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk tulajdonosa, illetve az ilyen áruk felett hasonló rendelkezési joggal vagy fizikai ellenőrzéssel bír;

15.   „nyilatkozattevő”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 18. pontjában meghatározott nyilatkozattevő;

16.   „megsemmisítés”:: az áruk fizikai megsemmisítése, újrahasznosítása vagy kereskedelmi csatornákból való kivonása oly módon, hogy az a határozat jogosultjának ne okozzon kárt;

17.   „az Unió vámterülete”: a 2913/92/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott közösségi vámterület;

18.   „áruk kiadása”: az áruknak 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 20. pontjában meghatározott kiadása;

19.   „kiscsomag”: olyan postai küldemény vagy expressz futárküldemény:

a)	amely három vagy kevesebb egységből áll, vagy

b)	amelynek bruttó súlya kevesebb, mint két kilogramm.

Az a) pont alkalmazásában az „egység” a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (20) I. mellékletével összhangban a Kombinált Nómenklatúra keretében besorolt áru, amennyiben nem csomagolt, illetve a végfelhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítésre csomagolt áru.

Ezen fogalommeghatározás alkalmazásában az ugyanazon KN-kód alá tartozó különálló áruk külön egységnek, az egy KN-kód alá besorolt, készletben bemutatott áruk pedig egy egységnek tekintendők;

20.   „romlandó áru”: olyan áru, amellyel kapcsolatban a vámhatóság úgy véli, hogy a kiadás felfüggesztése vagy a visszatartás napjától számított legfeljebb 20 napon át történő tárolása esetén megromlik;

21.   „kizárólagos felhasználási/hasznosítási engedély”: olyan (általános vagy korlátozott) engedély, amely feljogosítja az engedély jogosultját arra, hogy az adott szellemi tulajdonjognak a licencia által engedélyezett módon történő használatából minden más személyt kizárjon, beleértve az engedélyezőt is.

II.   FEJEZET

A KÉRELEM

1.   SZAKASZ

A kérelem benyújtása

3. cikk

Jogosultság kérelem benyújtására

A következő személyeknek és szervezeteknek, ha abban a tagállamban, amelynek – vagy azokban a tagállamokban, amelyeknek – vámhatóságait intézkedés megtételére kérik, jogosultak eljárást indítani szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt, jogában áll benyújtani:

1.

nemzeti vagy uniós kérelmet: a) a jogosultak; b) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviselő közös jogkezelő szervezetek; c) a 2004/48/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett szakmai szervezetek; d) az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontja és 49. cikkének (1) bekezdése szerinti csoportok, az 1234/2007/EK rendelet 118e. cikke szerinti termelői csoportok vagy a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós jogban – különösen az 1601/91/EGK és a 110/2008/EK rendeletben – meghatározott hasonló termelői csoportok, amelyek valamely földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit képviselik, illetve ezen csoportok képviselői; valamely földrajzi árujelző használatára jogosult gazdasági szereplők; valamint az ilyen földrajzi árujelző tekintetében hatáskörrel rendelkező ellenőrző testületek vagy hatóságok;

2.

nemzeti kérelmet: a) a szellemi tulajdonjogok használatára feljogosított személyek vagy szervezetek, akiket/amelyeket a jogosult hivatalosan felhatalmazott, hogy szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt eljárást indítsanak; b) a földrajzi árujelzőkre vonatkozó tagállami szabályozásban meghatározott termelői csoportok, amelyek valamely földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit képviselik, illetve ezen csoportok képviselői és valamely földrajzi árujelző használatára jogosult gazdasági szereplők, valamint az ilyen földrajzi árujelzők tekintetében illetékes ellenőrző testületek vagy hatóságok;

3.	uniós kérelmet: kettő vagy több tagállam teljes területére kiterjedő kizárólagos felhasználási/hasznosítási engedély jogosultja, akit e tagállamokban a jogosult hivatalosan felhatalmazott, hogy szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt eljárást indítson.

4. cikk

Az uniós kérelmek hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok

Uniós kérelmet kizárólag uniós jogon alapuló, az Unió egész területére kiterjedő hatállyal bíró szellemi tulajdonjogok tekintetében lehet benyújtani.

5. cikk

A kérelem benyújtása

(1)   Valamennyi tagállam kijelöli a kérelmek átvételére és feldolgozására illetékes vámszervet (a továbbiakban: az illetékes vámszerv). A tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, a Bizottság pedig közzéteszi a tagállamok által kijelölt illetékes vámszervek listáját.

(2)   A kérelmet az illetékes vámszervhez kell benyújtani. A kérelmet a 6. cikkben említett formanyomtatványon kell előterjeszteni, és annak az előírt adatokat kell tartalmaznia.

(3)   A vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy visszatartása tárgyában a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott kérelemnek a következőknek is meg kell felelnie:

a)	a kérelmet az illetékes vámszervhez az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása tárgyában küldött értesítést követő négy munkanapon belül be kell nyújtani;

b)	nemzeti kérelemnek kell lennie;

c)	a kérelemnek tartalmaznia kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett adatokat. A kérelmező ugyanakkor eltekinthet az említett bekezdés g), h) vagy i) pontjaiban említett információ feltüntetésétől.

(4)   A 3. cikk 3. pontjában említett eset kivételével tagállamonként kizárólag egyetlen nemzeti kérelmet és egyetlen uniós kérelmet lehet benyújtani az adott tagállamban oltalom alatt álló szellemi tulajdonjog tekintetében. A 3. cikk 3. pontjában említett körülmények fennállása esetén egynél több uniós kérelem benyújtása lehetséges.

(5)   Amennyiben egy uniós kérelemnek olyan tagállamban adnak helyt, amelyet érintett egy olyan korábbi uniós kérelem, amelyet ugyanazon kérelmező ugyanazon szellemi tulajdonjog tekintetében nyújtott be, és e korábbi kérelemnek helyt adtak, a tagállam vámhatóságai az elsőként jóváhagyott uniós kérelem alapján kötelesek eljárni. Ennek megfelelően értesíteniük kell azon tagállam illetékes vámszervét, amelyben bármely későbbi uniós kérelemnek helyt adtak, és ezen illetékes vámszerv módosítja vagy visszavonja a későbbi uniós kérelemnek helyt adó határozatot.

(6)   Amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer a kérelmek átvételére és feldolgozására, akkor a kérelmeket és a hozzájuk csatolt függelékeket elektronikus adatfeldolgozó technikát használva kell benyújtani. A tagállamok és a Bizottság a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló, 2008. január 15-i 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (22) 8. cikkének (2) bekezdésében említett többéves stratégiai tervvel összhangban kialakítja, fenntartja és üzemelteti ezeket a rendszereket.

6. cikk

A kérelem formanyomtatványa

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában kidolgozza a kérelem formanyomtatványát. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A kérelem formanyomtatványának tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket a 45/2001/EK rendelet és a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok értelmében az érintett számára meg kell adni.

(3)   A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a formanyomtatványon a kérelmezőtől az alábbi adatok feltüntetését kérjék:

a)	a kérelmező adatai;

b)	a kérelmező 3. cikk szerinti jogállása;

c)	azon iratok, amelyek alapján az illetékes vámszerv megbizonyosodhat arról, hogy a kérelmező jogosult a kérelem benyújtására;

d)	amennyiben a kérelmező képviselő útján nyújt be kérelmet, a képviselő személy adatai és képviseleti jogának igazolása, a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban;

e)	az érvényesíteni kívánt szellemi tulajdonjog(ok);

f)	uniós kérelem esetén azok a tagállamok, ahol vámhatósági intézkedést kérnek;

g)	az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, beleértve az olyan jelöléseket, mint például a vonalkód, valamint adott esetben képeket;

h)	mindazon információk, amelyek alapján a vámhatóságok képesek könnyen felismerni a szóban forgó árukat;

i)	bármely olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemi tulajdonjog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során, mint például a feljogosított forgalmazók;

j)	az, hogy az e bekezdés g), h) és i) pontja alapján szolgáltatott információ a 31. cikk (5) bekezdésével összhangban korlátozott hozzáférésűnek minősítendő-e;

k)	a kérelmező által kijelölt jogi és technikai ügyekben illetékes képviselő adatai;

l)	a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az illetékes vámszervet a 15. cikkben meghatározott bármely helyzetről értesíti;

m)	a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy továbbít és naprakésszé tesz bármely olyan információt, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemi tulajdonjog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során;

n)	a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a 28. cikkben meghatározott feltételekkel felelősséget vállal;

o)	a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a 29. cikkben meghatározott feltételekkel vállalja az említett cikkben meghatározott költségek megtérítését;

p)	a kérelmező hozzájárulása ahhoz, hogy az általa szolgáltatott adatokat a Bizottság és a tagállamok kezelhetik;

q)	az, hogy a kérelmező kéri-e a 26. cikkben említett eljárás alkalmazását, és – amennyiben a vámhatóságok ezt kérik – vállalja-e az áruk ezen eljárás szerinti megsemmisítésével járó költségek fedezését.

2.   SZAKASZ

A kérelem elbírálása

7. cikk

A hiányos kérelem feldolgozása

(1)   Amennyiben a kérelem átvételekor az illetékes vámszerv megítélése szerint a kérelem nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt, az illetékes vámszerv felhívja a kérelmezőt arra, hogy a felhívásról szóló értesítéstől számított tíz munkanapon belül pótolja a hiányzó információkat.

Ilyen esetekben a 9. cikk (1) bekezdésében említett határidőt a szükséges információk beérkezéséig fel kell függeszteni.

(2)   Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdés első albekezdésében említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasítja a kérelmet.

8. cikk

Díjak

A kérelmezőnek nem kell díjat fizetnie a kérelem feldolgozása tárgyában felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

9. cikk

A kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozat közlése

(1)   Az illetékes vámszerv a kérelem átvételét követő harminc munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról. Elutasítás esetén az illetékes vámszerv megindokolja a döntését, és tájékoztatást nyújt a jogorvoslati eljárással kapcsolatban.

(2)   Amennyiben a kérelmezőt a kérelem benyújtása előtt értesítették arról, hogy a vámhatóság felfüggesztette az áruk kiadását vagy azokat visszatartotta, az illetékes vámszerv a kérelem átvételét követő két munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról.

10. cikk

A kérelmek tárgyában hozott határozatok

(1)   A nemzeti kérelemnek helyt adó és az ilyen határozatokat visszavonó vagy módosító határozatok a meghozataluk napját követő napon lépnek hatályba abban a tagállamban, ahol a nemzeti kérelmet benyújtották.

A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbításáról szóló határozatok a meghosszabbítandó határidő lejártát követő napon lépnek hatályba abban a tagállamban, ahol a nemzeti kérelmet benyújtották.

(2)   Az uniós kérelemnek helyt adó határozat, valamint az ilyen határozatot visszavonó vagy módosító határozatok az alábbiak szerint lépnek hatályba:

a)	abban a tagállamban, ahol a kérelmet benyújtották, a meghozataluk napját követő napon;

b)

minden más tagállamban, ahol a vámhatóságok intézkedését kérelmezik, a vámhatóságoknak a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban történő értesítése napját követő napon, feltéve, hogy a határozat jogosultja teljesítette a fordítási költségekkel kapcsolatban a 29. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeit.

A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbításáról szóló határozatok a meghosszabbítandó határidő lejártát követő napon lépnek hatályba abban a tagállamban, ahol az uniós kérelmet benyújtották, és a többi olyan tagállamban is, ahol a vámhatóságok intézkedését kérték.

11. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő

(1)   A kérelemnek helyt adó határozat esetén az illetékes vámszerv megállapítja a határidőt, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell.

Ez a határidő a kérelemnek helyt adó határozat 10. cikk szerinti hatálybalépése napján kezdődik, és nem haladhatja meg a határozat meghozatalát követő naptól számított egy évet.

(2)   Amennyiben a kérelem, amelyet az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása tárgyában a vámhatóságok által a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően nyújtottak be, nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésének g), h) vagy i) pontjában említett információkat, a kérelemnek csak az adott áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása tekintetében lehet helyt adni, kivéve, ha az említett információkat az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítést követő tíz munkanapon belül megküldik.

(3)   Amennyiben valamely szellemi tulajdonjog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező valamely más okból már nem jogosult a kérelem benyújtására, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A kérelemnek helyt adó határozatot az azt meghozó illetékes vámszerv visszavonja vagy megfelelően módosítja.

12. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbítása

(1)   A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő lejártakor az eredeti határozatot meghozó illetékes vámszerv a határozat jogosultjának kérésére meghosszabbíthatja e határidőt, amennyiben a határozat jogosultja előzetesen megfizeti a vámhatóságokkal szemben e rendelet alapján fennálló minden tartozását.

(2)   Amennyiben a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet a meghosszabbítandó határidő lejártát kevesebb, mint harminc munkanappal megelőzően nyújtják be, az illetékes vámszerv elutasíthatja a kérelmet.

(3)   Az illetékes vámszerv a határidő meghosszabbításáról szóló határozatát az (1) bekezdésben említett kérelem átvételét követő harminc munkanapon belül közli a határozat jogosultjával. Az illetékes vámszerv megállapítja a határidőt, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell.

(4)   A vámhatóságok általi intézkedésre megállapított, meghosszabbított határidő az eredeti határidő lejártát követő napon kezdődik, és nem haladhatja meg az egy évet.

(5)   Amennyiben valamely szellemi tulajdonjog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem jogosult a kérelem benyújtására, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A határidőt meghosszabbító határozatot az azt meghozó illetékes vámszerv visszavonja vagy megfelelően módosítja.

(6)   A határozat jogosultjának nem kell díjat fizetnie a határidő-hosszabbítási kérelem feldolgozásával kapcsolatban felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában kidolgozza a határidő-hosszabbítás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A határozat módosítása a szellemi tulajdonjogok tekintetében

A kérelemnek helyt adó határozatot meghozó illetékes vámszerv a határozat jogosultjának kérésére módosíthatja a határozat hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok körét.

A határozat hatályának újabb szellemi tulajdonjogra történő kiterjesztése esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a 6. cikk (3) bekezdésének c), e), g), h) és i) pontjában említett adatokat.

Uniós kérelemnek helyt adó határozat esetében a határozat hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok köre kizárólag a 4. cikkben szereplő szellemi tulajdonjogokkal bővíthető.

14. cikk

Az illetékes vámszerv értesítési kötelezettségei

(1)   A nemzeti kérelemmel megkeresett illetékes vámszerv a következő határozatokat a meghozatalukat követően haladéktalanul továbbítja a tagállama vámhivatalai részére:

a)	kérelemnek helyt adó határozatok;

b)	kérelemnek helyt adó határozatok visszavonásáról szóló határozatok;

c)	kérelemnek helyt adó határozatok módosításáról szóló határozatok;

d)	a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbításáról szóló határozatok.

(2)   Az uniós kérelemmel megkeresett illetékes vámszerv a következő határozatokat a meghozatalukat követően haladéktalanul továbbítja az uniós kérelemben megjelölt tagállam vagy tagállamok illetékes vámszervei részére:

a)	kérelemnek helyt adó határozatok;

b)	kérelemnek helyt adó határozatok visszavonásáról szóló határozatok;

c)	kérelemnek helyt adó határozatok módosításáról szóló határozatok;

d)	a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbításáról szóló határozatok.

Az uniós kérelemben megjelölt tagállam vagy tagállamok illetékes vámszerve a határozatok kézhezvételét követően azokat haladéktalanul továbbítja a vámhivatalainak.

(3)   Az uniós kérelemben megjelölt tagállam vagy tagállamok illetékes vámszerve megkeresheti a kérelemnek helyt adó határozatot meghozó illetékes vámszervet, hogy bocsásson a rendelkezésére olyan további információkat, amelyeket az elsőként említett vámszerv a határozat végrehajtásához szükségesnek tart.

(4)   Az illetékes vámszerv a vámhatóságok intézkedéseit felfüggesztő, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul továbbítja tagállama vámhivatalai részére.

15. cikk

A határozat jogosultjának értesítési kötelezettségei

A határozat jogosultja haladéktalanul értesíti a kérelemnek helyt adó illetékes vámszervet a következők bármelyikéről:

a)	a kérelmében szereplő valamely szellemi tulajdonjog hatálya megszűnik;

b)	a határozat jogosultja valamely más okból már nem jogosult a kérelem benyújtására;

c)	a 6. cikk (3) bekezdésében említett adatok módosítása.

16. cikk

A határozat jogosultját terhelő kötelezettségek elmulasztása

(1)   Ha a határozat jogosultja a vámhatóság által szolgáltatott információt a 21. cikkben megjelölttől eltérő célokra használja fel, annak a tagállamnak az illetékes vámszerve, amelyben az információ szolgáltatása vagy az információval való visszaélés történt:

a)	visszavonhatja az általa meghozott, a határozat jogosultja nemzeti kérelemének helyt adó határozatokat és elutasíthatja a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelmet;

b)	az illetékességi területén felfüggesztheti minden, a határozat jogosultja uniós kérelmének helyt adó határozat végrehajtását a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő alatt.

(2)   Az illetékes vámszerv a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő lejártáig felfüggesztheti a vámhatóságok intézkedéseit, amennyiben a határozat jogosultja:

a)	nem teljesíti a 15. cikk szerinti értesítési kötelezettséget;

b)	nem teljesíti a minták visszaszolgáltatásával kapcsolatban a 19. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásokat;

c)	nem teljesíti a költségek és a fordítás tekintetében a 29. cikk (1) és (3) bekezdésében előírt kötelezettségeit;

d)	alapos ok nélkül nem indít eljárást a 23. cikk (3) bekezdése vagy a 26. cikk (9) bekezdése szerint.

Uniós kérelem esetében a vámhatósági intézkedések felfüggesztéséről szóló határozatnak csak abban a tagállamban van hatálya, ahol a határozatot meghozták.

III.   FEJEZET

A VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

1.   SZAKASZ

A feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk kiadásának felfüggesztése vagy ezen áruk visszatartása

17. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása a kérelemnek helyt adó határozat elfogadását követően

(1)   Amennyiben a vámhatóságok vámhatósági intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat hatálya alá tartozó, szellemi tulajdonjogot feltehetően sértő árukat azonosítanak, az áruk kiadását felfüggesztik, vagy visszatartják azokat.

(2)   Az áruk kiadásának felfüggesztését vagy visszatartását megelőzően a vámhatóságok a határozat jogosultjától bármilyen érdemi tájékoztatást kérhetnek az árukkal kapcsolatban. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatják a határozat jogosultját az érintett áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről, azok tényleges vagy feltehető jellegéről, és az eset körülményeihez képest képeket is közölhetnek róluk.

(3)   A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról a felfüggesztést vagy visszatartást követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.

Amennyiben a vámhatóságok úgy határoznak, hogy értesítik az áruk birtokosát és két vagy több személy minősül az áruk birtokosának, a vámhatóságok nem kötelesek egynél több személyt értesíteni.

A vámhatóságok a felfüggesztésről vagy a visszatartásról szóló határozat jogosultját a felfüggesztésről vagy a visszatartásról a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa értesítésének napján, vagy közvetlenül azt követően értesítik.

Az értesítésnek tartalmaznia kell a 23. cikkben meghatározott eljárással kapcsolatos tájékoztatást.

(4)   A vámhatóságok tájékoztatják a határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – az eset körülményeihez képest azokról képeket is küldve, ha rendelkezésre állnak –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket visszatartanak. A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának a nevéről és címéről, valamint a vámeljárásról és azon áruk származási helyéről, eredetéről és rendeltetési helyéről is, amelyek kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket visszatartanak, amennyiben ezen adatok a rendelkezésükre állnak.

18. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok visszatartása a kérelemnek helyt adó határozatot megelőzően

(1)   Amennyiben a vámhatóságok olyan, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árukat azonosítanak, amelyek nem tartoznak egy kérelemnek helyt adó határozat hatálya alá, ezen áruk kiadását felfüggeszthetik vagy visszatarthatják azokat, a romlandó áruk esetét kivéve.

(2)   A feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk kiadásának felfüggesztését vagy azok visszatartását megelőzően a vámhatóságok – anélkül, hogy az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére, tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó információkon, és az eset körülményeihez képest az azokat ábrázoló képeken kívül további információkat is felfednének – a lényeges információk közlésére hívhatnak fel bármely olyan személyt vagy szervezetet, aki/amely a szellemi tulajdonjog feltételezett megsértése miatt kérelem benyújtására lehet jogosult.

(3)   A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról a felfüggesztést vagy visszatartást követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.

Amennyiben a vámhatóságok úgy határoznak, hogy értesítik az áruk birtokosát és két vagy több személy minősül az áruk birtokosának, a vámhatóságok nem kötelesek közülük egynél több személyt értesíteni.

A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról azon személyeket vagy szervezeteket, akik/amelyek a szellemi tulajdonjog feltételezett megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosultak, a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa értesítésének napján, vagy közvetlenül azt követően értesítik.

A vámhatóságok konzultálhatnak az illetékes hatóságokkal a kérelem benyújtására jogosult személy(ek) és szervezetek azonosítása céljából.

Az értesítésnek tartalmaznia kell a 23. cikkben meghatározott eljárással kapcsolatos tájékoztatást.

(4)   A vámhatóságok a következő esetekben a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok visszatartását:

a)	az áruk kiadásának felfüggesztését vagy azok visszatartását követő egy munkanapon belül nem találnak a szellemi tulajdonjog feltételezett megsértése miatt kérelem benyújtására jogosult személyt vagy szervezetet;

b)	ha nem nyújtottak be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti kérelmet, vagy azt a vámhatóság elutasítottak.

(5)   Amennyiben a kérelemnek helyt adnak, a vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának a nevéről és címéről is, valamint a vámeljárásról és azon áruk származási helyéről, eredetéről és rendeltetési helyéről, amelyek kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket visszatartanak, ha ezen adatok rendelkezésükre állnak.

19. cikk

Ellenőrzés és mintavétel azon áruk tekintetében, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket visszatartanak

(1)   A vámhatóságok lehetőséget biztosítanak a határozat jogosultjának, valamint a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának azon áruk megtekintésére, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket visszatartanak.

(2)   A vámhatóságok reprezentatív mintákat vehetnek az árukból. A jogosult kérelmére és kizárólag elemzés és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából a vámhatóságok e mintákat a határozat jogosultjának átadhatják vagy részére elküldhetik. Ezeknek a mintáknak az elemzése a határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.

(3)   A határozat jogosultja a (2) bekezdésben említett mintákat az elemzést követően, de legkésőbb az áruk kiadását vagy a visszatartás megszüntetését megelőzően köteles visszaszolgáltatni a vámhatóságoknak, kivéve, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé.

20. cikk

A tárolás feltételei

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk visszatartásának időtartama alatti tárolás feltételeit a vámhatóságok határozzák meg.

21. cikk

Bizonyos információk megengedett felhasználása a határozat jogosultja által

Ha a határozat jogosultja megkapta a 17. cikk (4) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikkben, illetve a 26. cikk (8) bekezdésében említett információkat, azokat csak a következő célokból hozhatja nyilvánosságra vagy használhatja fel:

a)	eljárás indítása annak megállapítása iránt, hogy megvalósult-e a szellemi tulajdonjog megsértése, illetve az információk ilyen eljárásokban való felhasználása;

b)	szellemi tulajdonjog megsértésével kapcsolatban az áruk fellelésének helye szerinti tagállam hatóságai által folytatott bűnügyi nyomozás esetén;

c)	büntetőeljárás indítása, illetve ilyen eljárás során;

d)	kártérítés követelése a jogsértés elkövetőjétől vagy más személytől;

e)	megállapodás a nyilatkozattevővel vagy az áruk birtokosával arról, hogy az áruk a 23. cikk (1) bekezdése szerint megsemmisítendők;

f)	megállapodás a nyilatkozattevővel vagy az áruk birtokosával a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett biztosíték összegéről.

22. cikk

Vámhatóságok közötti információ- és adatcsere

(1)   Az Unióban hatályos adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül és a szellemi tulajdonjogot sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megakadályozása érdekében a Bizottság és a tagállami vámhatóságok a (3) bekezdésben említett gyakorlati szabályoknak megfelelően megoszthatnak bizonyos rendelkezésükre álló adatokat és információkat harmadik országok megfelelő hatóságaival.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok és információk cseréjének célja a szellemi tulajdonjogot sértő áruk szállítmányaival szembeni gyors és hatékony fellépés biztosítása. Ezen adatok és információk vonatkozhatnak visszatartásokra, trendekre és általános kockázatokra, többek között olyan árukkal kapcsolatban, amelyek az Unió területén áthaladnak, és származási vagy rendeltetési helyük az érintett harmadik országok területén van. Ezen adatok és információk körébe tartozhat az eset körülményeitől függően különösen:

a)	az áruk jellege és mennyisége;

b)	a feltehetően megsértett szellemi tulajdonjog;

c)	az áruk származási helye, eredete és rendeltetési helye;

d)

a szállítóeszközök mozgására vonatkozó információk, különösen: i. a hajó neve vagy a szállítóeszköz nyilvántartási száma; ii. a fuvarlevél vagy egyéb fuvarozási okmány hivatkozási száma; iii. a konténerek száma; iv. a rakomány súlya; v. az áruk leírása és/vagy kódja; vi. a foglalás száma; vii. a vámzár száma; viii. az első berakodási hely; ix. a végső kirakodási hely; x. az átrakodás helyei; xi. a végső kirakodási helyre érkezés várható időpontja;

e)

a konténerek mozgására vonatkozó információk, különösen: i. a konténer száma; ii. a konténer rakodási állapota; iii. a mozgás napja; iv. a mozgás típusa (megrakva, üres, átrakodva, beérkezett, kiment stb.); v. a hajó neve vagy a szállítóeszköz nyilvántartási száma; vi. a hajóút/út száma; vii. hely; viii. fuvarlevél vagy más fuvarozási okmány.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok és információk cseréjéhez szükséges gyakorlati szabályok elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2.   SZAKASZ

Az áruk megsemmisítése, eljárás indítása és az áruk előzetes kiadása

23. cikk

Az áruk megsemmisítése és eljárás indítása

(1)   A feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk vámellenőrzés mellett megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy megvalósult-e valamely szellemi tulajdonjog megsértése azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítéstől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy álláspontja szerint megvalósult az érintett szellemi tulajdonjog megsértése;

b)	a határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítéstől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez;

c)

a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítéstől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez. Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa e határidőkön belül nem járul hozzá az áruk megsemmisítéséhez, és azzal szemben nem emel kifogást a vámhatóságnál, a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő, illetve az áruk birtokosa hozzájárult az áruk megsemmisítéséhez.

A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok visszatartását, ha az első albekezdés a) és a b) pontjában említett határidőn belül nem kapták meg a határozat jogosultjának arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy egyrészről álláspontja szerint megvalósult az érintett szellemi tulajdonjog megsértése, másrészről hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez, kivéve, ha e vámhatóságokat megfelelő módon tájékoztatták arról, hogy eljárás indult a szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt.

(2)   Az áruk megsemmisítését a határozat jogosultjának felelősségére, vámellenőrzés mellett kell elvégezni, amennyiben az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam joga másként nem rendelkezik. A megsemmisítést megelőzően az illetékes vámhatóságok mintát vehetnek az árukból. A megsemmisítést megelőzően vett minták oktatási célra felhasználhatók.

(3)   Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa nem járult hozzá írásban a megsemmisítéshez, és a vámhatóságok sem tekintették úgy az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontja alapján, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az ott meghatározott határidőn belül hozzájárult a megsemmisítéshez, a vámhatóságok haladéktalanul értesítik erről a határozat jogosultját. A határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítéstől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít az érintett szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt.

(4)   A romlandó áruk esetét kivéve, a vámhatóságok a (3) bekezdésben említett határidőt a határozat jogosultjának megfelelően megindokolt kérelmére legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatják.

(5)   A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok visszatartását, ha a (3) és (4) bekezdésben említett határidőn belül nem kaptak megfelelő értesítést a (3) bekezdéssel összhangban arra vonatkozóan, hogy eljárás indult az érintett szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt.

24. cikk

Az áruk előzetes kiadása

(1)   Ha a vámhatóságokat értesítették arról, hogy eljárás indult formatervezésiminta-oltalom, szabadalom, használatiminta-oltalom, félvezető termék topográfiájának oltalma vagy növényfajta-oltalom alapján fennálló jog megsértésének megállapítása iránt, a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kérheti a vámhatóságoktól az eljárás befejezését megelőzően az áruk kiadását vagy visszatartásuk megszüntetését.

(2)   A vámhatóság csak akkor adja ki az árukat vagy szünteti meg azok visszatartását, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)	a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa olyan biztosítékot adott, amely elegendő mértékű a határozat jogosultja érdekeinek védelmére;

b)	a szellemi tulajdonjog megsértése tényének megállapítására illetékes hatóság nem alkalmazott ideiglenes intézkedéseket;

c)	elvégezték a teljes vámkezelést.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett biztosíték adása nem érinti a határozat jogosultja által támasztható egyéb igényeket.

25. cikk

A megsemmisítendő áruk

(1)   A 23. vagy 26. cikk alapján megsemmisítendő áruk:

a)

nem bocsáthatók szabad forgalomba, kivéve, ha a vámhatóságok a határozat jogosultjának egyetértésével úgy döntenek, hogy erre az áruk újrahasznosítása vagy kereskedelmi csatornákból való kivonása érdekében szükség van, többek között figyelemfelkeltési, oktatási és képzési célból. Az áruk szabad forgalomba bocsátásának feltételeit a vámhatóságok határozzák meg;

b)	nem vihetők ki az Unió vámterületéről;

c)	nem exportálhatók;

d)	nem vihetők ki újrakivitel keretében;

e)	nem vonhatók felfüggesztő eljárás alá;

f)	nem léptethetők be vámszabad területre és nem tárolhatók be vámszabad raktárba.

(2)   A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett árukat az Unió vámterületén belül található különböző helyek között, vámfelügyelet alatt szállítsák abból a célból, hogy vámellenőrzés mellett megsemmisítsék őket.

26. cikk

A kiscsomagokra vonatkozó megsemmisítési eljárás

(1)   E cikk rendelkezéseit az alábbi feltételeknek megfelelő árukra kell alkalmazni:

a)	feltehetően hamisított vagy kalózáruk;

b)	nem romlandó áruk;

c)	kérelemnek helyt adó határozat hatálya alatt álló áruk;

d)	a határozat jogosultja kérelmében kérte az e cikkben meghatározott eljárás alkalmazását;

e)	kiscsomagokban szállított áruk.

(2)   Az e cikkben előírt eljárás alkalmazása esetén a 17. cikk (3) és (4) bekezdése és a 19. cikk (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.

(3)   A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról a felfüggesztést vagy visszatartást követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát. Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a)	a vámhatóságnak szándékában áll-e az árukat megsemmisíteni;

b)	a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának a (4), (5) és (6) bekezdés szerinti jogai.

(4)   A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa számára lehetővé kell tenni, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok visszatartására vonatkozó értesítéstől számított tíz munkanapon belül kifejthesse.

(5)   Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok visszatartására vonatkozó értesítést követő tíz munkanapon belül megerősíti a vámhatóságoknak azt, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez.

(6)   Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben a vámhatóságoknál, a vámhatóságok úgy tekinthetik, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa megerősítette a megsemmisítéshez történő hozzájárulását.

(7)   A megsemmisítésnek vámellenőrzés mellett kell történnie. A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a határozat jogosultját az eset körülményeitől függően a megsemmisített áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és jellegéről.

(8)   Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa nem erősítette meg a megsemmisítéshez történő hozzájárulását, és a vámhatóságok sem tekintették úgy a (6) bekezdés szerint, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa hozzájárult a megsemmisítéshez, a vámhatóságok haladéktalanul értesítik erről a határozat jogosultját, tájékoztatást nyújtva az áruk mennyiségéről és jellegéről, az eset körülményeihez képest képeket is mellékelve. A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának a nevéről és címéről is, ha ezen adatok rendelkezésükre állnak, valamint a vámeljárásról és azon áruk származási helyéről, eredetéről és rendeltetési helyéről, amelyek kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket visszatartanak.

(9)   A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok visszatartását, ha a határozat jogosultja a (8) bekezdésben említett értesítéstől számított tíz munkanapon belül nem tájékoztatja őket arról, hogy eljárás indult szellemi tulajdonjog megsértésének megállapítása iránt.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiscsomagok fogalommeghatározásában szereplő mennyiségek módosítása céljából, amennyiben – figyelembe véve az e cikkben meghatározott eljárás hatékony működése biztosításának szükségességét – a meglévő fogalommeghatározás a gyakorlatban nehezen alkalmazható, vagy a módosításra azért van szükség, hogy megakadályozzák az eljárás megkerülését a szállítmányok összetétele tekintetében.

IV.   FEJEZET

FELELŐSSÉG, KÖLTSÉGEK ÉS SZANKCIÓK

27. cikk

A vámhatóságok felelőssége

A nemzeti jog sérelme nélkül, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem követelhet kártérítést, amennyiben a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árukat a vámhivatal nem észleli, és azokat kiadja, vagy nem intézkedik azok visszatartásáról.

28. cikk

A határozat jogosultjának felelőssége

Amennyiben az e rendeletnek megfelelően indított eljárás a határozat jogosultjának cselekménye vagy mulasztása következtében megszűnik, a 19. cikk (2) bekezdése alapján vett mintákat nem küldik vissza, vagy a határozat jogosultjának cselekménye vagy mulasztása miatt megsérültek és használhatatlanná válnak, vagy az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek, a határozat jogosultja az alkalmazandó külön jogszabályokkal összhangban felel az áruk birtokosával, illetve a nyilatkozattevővel szemben, akik e tekintetben kárt szenvedtek.

29. cikk

Költségek

(1)   A vámhatóságok felhívására a határozat jogosultja megtéríti azokat a költségeket, amelyek a vámhatóságoknál vagy a képviseletükben eljáró egyéb feleknél az áruknak a 17. cikk (1) bekezdésével, a 18. cikk (1) bekezdésével és a 19. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban történő visszatartásának vagy kiadásuk felfüggesztésének időpontjától kezdve felmerültek, ideértve az áruk tárolását és kezelését is, valamint a jogszerű állapot helyreállítását célzó intézkedések, mint például az áruknak a 23. és 26. cikkel összhangban történő megsemmisítése során felmerült költségeket.

A határozat jogosultját, akit az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok visszatartásáról értesítettek, a vámhatóságok kérelemre tájékoztatják arról, hogy az árukat hol és milyen módon tárolják, valamint az ezen bekezdésben említett tárolás becsült költségeiről. A becsült költségekre vonatkozó információk a tárolás körülményeitől és az áruk jellegétől függően idő-, termék-, méret-, súly- vagy szolgáltatási egységekben adhatók meg.

(2)   Ez a cikk nem érinti a határozat jogosultjának arra vonatkozó jogát, hogy a jogsértőtől vagy más személyektől az alkalmazandó jog alapján kártérítést követeljen.

(3)   Az uniós kérelemnek helyt adó határozat jogosultja benyújtja a szellemi tulajdonjogot feltehetően sértő árukkal kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervek vagy vámhatóságok által igényelt fordításokat és viseli azok költségeit.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a határozatok jogosultjai teljesítsék az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket, többek között – adott esetben – szankciókat előíró rendelkezések megállapítása révén. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről és az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

V.   FEJEZET

ADATCSERE

31. cikk

A kérelmekre és a visszatartásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos adatok cseréje a tagállamok és a Bizottság között

(1)   Az illetékes vámszervek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)	kérelemnek helyt adó határozatok, ideértve a kérelmet és annak mellékleteit;

b)	a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó határozatok visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatok;

c)	a kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.

(2)   Az 515/97/EK rendelet 24. cikke g) pontjának sérelme nélkül, amennyiben az áruk kiadását felfüggesztették vagy az árukat visszatartották, a vámhatóságok a személyes adatok kivételével minden vonatkozó információt továbbítanak a Bizottság részére, ideértve az áruk mennyiségére, típusára és értékére, a szellemi tulajdonjogokra, a vámeljárásokra, a származási országokra, eredetre és rendeltetési helyre, továbbá a szállítási útvonalra és eszközökre vonatkozó információkat.

(3)   Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett információk továbbítását és a kérelmek tárgyában hozott határozatokkal kapcsolatban a tagállami vámhatóságok között zajló, a 14. cikk szerinti adatcserét a Bizottság központi adatbázisán keresztül kell végezni. Az információkat és az adatokat ebben az adatbázisban kell tárolni.

(4)   Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett információk feldolgozásának biztosítása érdekében a (3) bekezdésben említett központi adatbázist elektronikus formában kell létrehozni. A központi adatbázisban a 6. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikkben és e cikkben említett információk szerepelnek, a személyes adatokat is ideértve.

(5)   A tagállami vámhatóságok és a Bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos jogi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá a központi adatbázisban szereplő információkhoz. A 6. cikk (3) bekezdésével összhangban korlátozott hozzáférésűnek minősített információkhoz csak azon tagállamok vámhatóságai férhetnek hozzá, ahol intézkedést kértek. A Bizottság indokolással ellátott kérésére a tagállamok vámhatóságai hozzáférést adhatnak a Bizottságnak ezen információkhoz, amennyiben az e rendelet alkalmazása érdekében feltétlenül szükséges.

(6)   A vámhatóságok feltöltik a központi adatbázisba az illetékes vámszervhez benyújtott kérelmekkel kapcsolatos információkat. Azok a vámhatóságok, amelyek az információkat feltöltötték a központi adatbázisba, szükség esetén módosítják, kiegészítik, helyesbítik vagy törlik ezeket az információkat. Minden vámhatóság, amely információkat töltött fel a központi adatbázisba, felelős ezen információk pontosságáért, hitelességéért és relevanciájáért.

(7)   A Bizottság megfelelő technikai és szervezeti szabályokat határoz meg és tart fenn a központi adatbázis megbízható és biztonságos működése érdekében. Továbbá minden tagállam vámhatóságai megfelelő technikai és szervezeti szabályokat határoznak meg és tartanak fenn annak érdekében, hogy a vámhatóságaik által lefolytatott feldolgozási műveletek, valamint a központi adatbázisnak az adott tagállam területén található termináljai tekintetében biztosítsák a feldolgozás bizalmas jellegét és biztonságát.

32. cikk

Központi adatbázis létrehozása

A Bizottság létrehozza a 31. cikkben említett központi adatbázist. Az adatbázisnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. január 1-jéig meg kell kezdenie a működését.

33. cikk

Adatvédelmi rendelkezések

(1)   A személyes adatoknak a Bizottság központi adatbázisában történő feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt történik.

(2)   A személyes adatoknak a tagállami illetékes hatóságok általi feldolgozása a 95/46/EK irányelvvel összhangban és az irányelv 28. cikkében említett tagállami független hatóság felügyelete alatt történik.

(3)   Személyes adatokat kizárólag e rendelet céljaira lehet gyűjteni és felhasználni. Az így gyűjtött személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük.

(4)   Minden vámhatóság, amely személyes adatokat tölt fel a központi adatbázisba, egyúttal az ellenőri feladatot is ellátja ezen adatok feldolgozása tekintetében.

(5)   Az érintettnek joga van a központi adatbázisban feldolgozott, rá vonatkozó adatokhoz hozzáférni, valamint adott esetben joga van e személyes adatok helyesbítéséhez, törléséhez vagy zárolásához a 45/2001/EK rendelettel vagy a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(6)   Az adatokhoz történő hozzáféréshez, illetve az azok helyesbítéséhez, törléséhez vagy zárolásához fűződő jog gyakorlására irányuló minden kérelmet az illetékes vámhatóságokhoz kell benyújtani, és a kérelmet az illetékes vámhatóságok bírálják el. Amennyiben az érintett a Bizottsághoz nyújtott be kérelmet e jogának gyakorlását illetően, a kérelmet a Bizottság továbbítja az érintett vámhatóságokhoz.

(7)   A személyes adatok legfeljebb a kérelemnek helyt adó határozat visszavonásának napjától, illetve a vámhatóság intézkedésére megállapított határidő lejártától számított hat hónapig tárolhatók.

(8)   Ha a határozat jogosultja a 23. cikk (3) bekezdésével vagy a 26. cikk (9) bekezdésével összhangban eljárást indított, és a vámhatóságokat értesítette ezen eljárás megindításáról, akkor a személyes adatokat az attól a naptól számított hat hónapig őrzik meg, amelyen a szellemi tulajdonjog megsértése tárgyában jogerős határozat született.

VI.   FEJEZET

BIZOTTSÁG, FELHATALMAZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a 2913/92/EGK rendelet 247a. és 248a. cikkével létrehozott Vámkódex Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

35. cikk

A felhatalmazás gyakorolása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 26. cikk (10) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2013. július 19-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 26. cikk (10) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

Az 515/97/EK rendelet rendelkezéseit e rendeletre megfelelően alkalmazni kell.

37. cikk

Jelentéstétel

A Bizottságnak 2016. december 31-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentéshez szükség esetén megfelelő ajánlásokat kell mellékelni.

A jelentésben ki kell térni minden olyan, e rendelet kapcsán előforduló eseményre, amely az uniós vámterületen áthaladó gyógyszerszállítmányokat érint, továbbá ki kell térni arra is, hogy a rendelet alkalmazása hogyan érintheti a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás közegészségügyi vonatkozásairól szóló nyilatkozat keretében vállalt, a gyógyszerek elérhetővé tételével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásokat, és hogy milyen intézkedések születtek az e kötelezettségvállalásokat negatívan érintő bármely helyzet orvoslására.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1383/2003/EK rendelet 2014. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

39. cikk

Átmeneti rendelkezések

A kérelmek, amelyeknek az 1383/2003/EK rendelettel összhangban helyt adtak, a kérelemnek helyt adó határozatban a vámhatóságok intézkedésére megállapított határidő lejártáig maradnak érvényben, és a határidő nem meghosszabbítható.

40. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve:

a)	a 6. cikket, a 12. cikk (7) bekezdését és a 22. cikk (3) bekezdését, amelyeket 2013. július 19-től kell alkalmazni;

b)	a 31. cikk (1) bekezdését és (3)–(7) bekezdését, valamint a 33. cikket, amelyeket attól az időponttól kezdve kell alkalmazni, hogy a 32. cikkben említett központi adatbázis megkezdi működését. A Bizottság közzéteszi ezt az időpontot.

---

(1)  Az Európai Parlament 2012. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. május 16-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2013. június 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

(3)  HL L 351., 2012.12.20., 1. o.

(4)  HL C 45. E, 2010.2.23., 47. o.

(5)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

(6)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(9)  HL C 363., 2011.12.13., 3. o.

(10)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(11)  HL L 152., 2009.6.16., 1. o.

(12)  HL L 198., 1996.8.8., 30. o.

(13)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(14)  HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

(15)  HL L 3., 2002.1.5., 1. o.

(16)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(17)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(18)  HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

(19)  HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(20)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(21)  HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

(22)  HL L 23., 2008.1.26., 21. o.

---

---