5.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/5

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2012. szeptember 6-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás megindítására azt követően került sor, hogy 2012. július 25-én az EU ProSun (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be a kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részei uniós teljes termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termékek dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, amit elégséges bizonyítéknak tekintettek az eljárás megindításához.

(3)

A panaszos szükséges bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére a Bizottság elfogadta 2013. március 1-jei 182/2013/EU rendeletet (3), mely a Kínai Népköztársaságból származó vagy a Kínai Népköztársaságban feladott kristályos szilícium fotovillamos modulokra és alapvető részeikre (azaz elemek és lemezek) 2013. március 6-tól nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezet be.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszosokat, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az ismert importőröket. Értesített továbbá gyártókat az Amerikai Egyesült Államokban is, mivel azt az eljárás megindításáról szóló értesítésben lehetséges analóg országként említették.

(5)

Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(6)

Tekintettel az érintett országban működő exportáló gyártók, valamint a független importőrök és uniós gyártók nagy számára az eljárásban, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy úgy döntött, hogy a megvizsgálandó, az érintett országban működő exportáló gyártók, valamint a független importőrök és az uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza az alaprendelet 17. cikkének megfelelően (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” is történik hivatkozás).

(7)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az uniós gyártókból álló ideiglenes minta kiválasztásáról valamennyi ismert uniós gyártót és gyártói szervezetet értesítettek. Az ideiglenes minta azon mintegy 220 uniós gyártó közül kiválasztott kilenc uniós gyártóból állt, amelyekről ismert volt, hogy a vizsgálat megindítása előtt hasonló terméket (lásd a későbbiekben a (26) preambulumbekezdést) gyártott, a mintának a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív gyártási mennyiség alapján az értékesítések, a termelés volumene és a földrajzi elhelyezkedés alapján kiválasztásával. Biztosított volt, hogy a mintában egyaránt szerepeljenek vertikálisan integrált és nem integrált uniós gyártók is. Az érdekelt feleket is felhívták, hogy ismertessék az ideiglenes mintával kapcsolatos álláspontjukat. A javasolt ideiglenes mintával kapcsolatban több érdekelt fél is észrevételt terjesztett elő, egy fél pedig meghallgatást kért a meghallgató tisztviselőtől.

(8)

Több érdekelt fél vetette fel a következő kifogást az uniós gyártók ideiglenes mintájával kapcsolatban:

(9)

A felek által hivatkozott érvekkel kapcsolatban a következőket kell rögzíteni:

(10)

Az észrevételek beérkezését követően a minta összetételét felülvizsgálták az arra vonatkozó jelzés miatt, hogy a kiválasztott egyik vállalat nem képes a teljes körű együttműködésre. A minta reprezentativitásának megőrzése érdekében egy további uniós gyártót választottak ki. A módosított minta így tíz uniós gyártóból állt, amelyeket a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható, a gyártás minden szintje vonatkozásában a legnagyobb reprezentatív volumen alapján választottak ki, figyelembe véve az uniós piaci értékesítés volumenét és a földrajzi elhelyezkedést. Ennek következtében a figyelembe vett uniós gyártók módosított mintája a teljes uniós termelés százalékában kifejezve a modulgyártók 18–21 %-át, az elemgyártók 17–24 %-át, a lemezgyártók 28–35 %-át képviseli, és lefedi a vertikálisan integrált és nem integrált gyártókat egyaránt. Tekintve, hogy a pontos százalékos arány lehetővé tenné a fent említett további uniós gyártó termelési volumenének kiszámítását, és így kilétének meghatározását, a pontos százalékos arányok nem tehetőek közzé.

(11)

A független importőrök potenciálisan nagy számára tekintettel a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt helyezett kilátásba. Ahhoz, hogy a Bizottság dönthessen a mintavétel szükségességéről, és igenlő esetben kiválaszthassa a mintát, valamennyi importőrt felkértek, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint a vizsgált termékkel kapcsolatban a későbbi (19) preambulumbekezdésben meghatározott vizsgálati időszak alatt folytatott tevékenységére vonatkozó alapvető információkat.

(12)

A panaszos által beterjesztett azon mintegy 250 független importőr körül, amelyekkel a Bizottság kapcsolatba lépett, harminchat fél töltötte ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez csatolt mintavételi formanyomtatványt, közülük harmincöt a modulok, egy az elemek tekintetében, de a lemezek vonatkozásában válasz nem érkezett. A mintát az alaprendelet 17. cikkével összhangban választották ki, a rendelkezésre álló idő alatt célszerűen kivizsgálható lehető legnagyobb termelési, értékelési vagy exportálási reprezentatív mennyiség lefedésére. A Bizottság ennek alapján a modulok vonatkozásában három, az elemek tekintetében egy független importőrből álló mintát választott ki. A beérkezett észrevételek nyomán a Bizottság úgy döntött, hogy egy további független importőrt vesz fel a mintába a modulok vonatkozásában. Ez a vállalat jelentkezett és érvelése szerint tevékenységének szintje indokolná a mintába való felvételét. Eredeti beadványát ezért újra megvizsgálták és nyilvánvalóvá vált, hogy adminisztratív hiba történt az érintett importőr által jelentett importvolumennel kapcsolatban. Ezen okok miatt a szóban forgó vállalatot felvették a független importőrök mintájába. Mindemellett a mintába eredetileg kiválasztott két vállalat nem töltötte ki a kérdőíveket, és ezért azokat nem együttműködőnek tekintették és kizárták a független importőrök mintájából. Ezért a független importőrök mintája modulok vonatkozásában kettő, elemek vonatkozásában pedig egy importőrből állt, az érintett országból származó teljes behozatal mintegy 2–5 %-át képviselve. A kitöltött kérdőív beérkezése után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a három importőr közül kettőnek a főtevékenysége valójában napelemes létesítmények telepítése, és nem az érintett termékekkel való kereskedelem volt. A vizsgálat feltárta, hogy az érintett termék behozatalának többsége a kínai exportáló gyártókhoz kapcsolódó vállalatokon, szerelőkön vagy projektfejlesztőkön keresztül lép be az uniós piacra. Az adott körülmények között a mintát ideiglenesen reprezentatívnak minősítették. A Bizottság azonban a további vizsgálat során fel fogja venni a kapcsolatot további együttműködő független importőrökkel annak ellenőrzése érdekében, hogy importőrnek minősülnek-e, illetve a minta mérete növelésének megfontolására.

(13)

Az exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára tekintettel a Bizottság a dömping meghatározásához az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt helyezett kilátásba. Ahhoz, hogy a Bizottság dönthessen a mintavétel szükségességéről, és igenlő esetben kiválaszthassa a mintát, valamennyi exportáló gyártót felkérték, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint a vizsgált termékkel kapcsolatban a későbbi (19) preambulumbekezdésben meghatározott vizsgálati időszak alatt folytatott tevékenységére vonatkozó alapvető információkat. Az érintett ország hatóságaival is konzultációt folytattak.

(14)

A mintavétel során 135 exportáló kínai gyártó (gyakorta több vállalatból álló csoport) jelentkezett. Az együttműködő vállalatok a teljes kínai export értékének 80 %-át képviselik. A hét vállalatcsoportból álló kiválasztott minta a következőkből tevődik össze: a modulok terén legnagyobb exportvolumennel rendelkező három együttműködő exportőr, az elemek terén legnagyobb exportvolumennel rendelkező két legnagyobb exportőr, illetve a lemezek terén legnagyobb exportvolument felmutató exportőr.

(15)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő minden exportáló kínai gyártónak, illetve a mintában szereplő uniós gyártóknak, a mintába felvett független importőröknek, továbbá az értéklánc következő lépcsőjén álló azon gazdasági szereplőknek és társulásaiknak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkeztek. A Bizottság kapcsolatba lépett a fogyasztói szervezetek képviselőjével is.

(16)

A kitöltött kérdőívek beérkeztek a mintában szereplő valamennyi kínai exportáló gyártótól, a mintában szereplő összes uniós gyártótól, a mintában szereplő három független uniós importőrtől, valamint huszonegy, az értéklánc előző és következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőtől, és ezek három társulásától.

(17)

A Bizottság a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt, az érdekelt felektől származó valamennyi információt bekérte és ellenőrizte. Az alábbi vállalat(csoport)ok telephelyein tettek ellenőrző látogatásokat:

(18)

Annak érdekében, hogy a piacgazdasági elbánásban nem részesíthető kínai exportőr gyártók részére a rendes értéket megállapítsák, a következő vállalatok telephelyén a rendes értéknek az Indiából, mint analóg országból származó adatok alapján történő megállapítása céljából ellenőrző látogatásra került sor:

(19)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2011. július 1. és 2012. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2009-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(20)

Az érintett terméket a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint olyan típusú elemek és lemezek, melyeket kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használnak. Az elemek és lemezek vastagsága nem haladhatja meg a 400 μm-t. Ez a termék jelenleg az ex 3818 00 10, ex 8501 31 00, ex 8501 32 00, ex 8501 33 00, ex 8501 34 00, ex 8501 61 20, ex 8501 61 80, ex 8501 62 00, ex 8501 63 00, ex 8501 64 00 és ex 8541 40 90 KN-kód alá tartozik (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(21)

A következő terméktípusok nem tartoznak a vizsgált termék fogalmába:

(22)

A fotovillamos modulok, elemek és lemezek a napenergiát villamos energiává alakítják át. Az átalakítást olyan elemek működtetik, amelyek elnyelik a fényt és azt kristályos szilícium segítségével villamos energiává alakítják.

(23)

A gyártási folyamat első lépését a lemezek alkotják. Ezek kristályos szilíciumból készülnek, és ezek alkotják az elemgyártás legfontosabb alkotóelemét.

(24)

Először a kristályos szilíciumot meg kell olvasztani kristályos szilíciumöntvények elkészítéséhez, majd ezeket az öntvényeket lemezekre fűrészelik. A lemezeket a működőképes napelem elemek előállításához csúcstechnológiás félvezető feldolgozósoron kezelik. A gyártási folyamat második lépését az elemek alkotják. Ezek az elemben termelt villamos energia összegyűjtéséhez és továbbításához egy pozitív-negatív záróréteggel rendelkeznek.

(25)

A modulok képezik a gyártási folyamat harmadik lépését. A modulok összeállításához az elemeket lapos vezetékkel vagy fémszalaggal kötik össze egy cellalánc kialakításához. Ezeket fóliák közé laminálják. Többnyire üveget használnak a felső oldalon, az alsón pedig polimer hátfóliáz. A helyszíni (pl. tetőre történő) felszereléshez rendszerint kereteket készítenek. A modul felszerelhető inverterrel is.

(26)

A vizsgálat azt igazolta, hogy az érintett termék és a rendes érték megállapításához analóg országnak tekintett Indiában gyártott és ezen ország belföldi piacán értékesített termék, továbbá az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termékek alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, valamint alaprendeltetése azonos. Ezért ezek ideiglenesen hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(27)

Több érdekelt fél állította, hogy a vizsgálat nem fedhet le három, eltérő fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkező terméket, ennélfogva a modulok, elemek és lemezek tekintetében külön vizsgálatot kellene végezni. Állították továbbá, hogy nem egyértelmű az, hogy a vizsgálat egyetlen termékre vagy három külön termékre vonatkozik-e, ezért érdekeik védelmi lehetősége nem teljes körű. Kérték továbbá, hogy a monokristályos lemezek kizárásának mellőzése esetén alternatívaként a lemezeket zárják ki a vizsgálatból (lásd a későbbi (42)–(44) preambulumbekezdést).

(28)

A lemez-elem modulgyártás eltérő gyártási lépésekből álló, egységes gyártási folyamat. A modulok, elemek és lemezek együttesen határozzák meg a késztermék (azaz a modulok) tulajdonságait. A vizsgálat igazolta, hogy a lemez- és elemgyártás közvetlenül és kizárólag a modulgyártást szolgálja; a modulok, elemek és lemezek azonos (a használat nyersanyag által meghatározott) fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alaprendeltetésük is azonos, azaz azokat a fotovillamos rendszerekbe történő beépítéshez értékesítik. A modulok teljesítménye közvetlenül kötődik a lemezek és elemek teljesítményéhez.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben egyértelműen szerepelt, hogy a vizsgálat terméket az elemek és a lemezek alkotják. Az érdekelt felek érdekvédelmi lehetősége ezért az érintett termék meghatározása alapján teljes körű volt. Emiatt az érvek elvetésre kerültek.

(30)

Állították továbbá, hogy a modulok, elemek és lemezek nem tekinthetőek egyetlen terméknek, mivel eltér azok nyolcjegyű KN-kódja, hatjegyű vámtarifa-alszáma, harmonizált Rendszer szerinti négyjegyű besorolása és kétjegyű fejezetszáma, valamint a HR-nómenklatúra eltérő szakaszaiban találhatóak. Ez az érvelés önmagában nem bír jelentőséggel a dömpingellenes vizsgálat termékkörének meghatározásában, mivel ez az érintett termék fizikai tulajdonságain alapul.

(31)

Több fél állította, hogy az elemek átalakítási folyamatának hozzáadott értéke adja a modulok értékének legjelentősebb részét, ezért az elemeket külön terméknek kell tekinteni.

(32)

A vizsgálat feltárta, hogy az elemgyártás a gyártási folyamat technológiailag legkifinomultabb része. Igazolta azonban azt is, hogy a három gyártási lépés egymásra épül, és a hozzáadott érték nem a gyártási folyamat egy adott szakaszára összpontosul, hanem az egész gyártási folyamatra kiterjed. Emiatt az érv elvetésre került.

(33)

Több fél állította azt, hogy a moduloknak, elemeknek és lemezeknek külön kereskedői piacuk van, emiatt azokat eltérő termékként kellene kezelni, amit igazol az a tény is, hogy számos gyártó a vertikális integrációnak nem része.

(34)

A modulok, elemek és lemezek nem tekinthetőek olyan külön termékeknek, melyek ára csak a piaci tényezők függvényében változik. Valójában áruk a poliszilícium árával van szoros kapcsolatban, mely befolyásolja azt. Hasonlóképpen – a fenti (23)–(25) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az érintett termék eltérő lépésekből álló, egyetlen gyártási folyamatban készül. Az a tény, hogy egyes gyártók a vertikális integrációnak nem részei, üzleti döntésből és méretgazdaságosságból ered, és ezt a következtetést nem érinti. Emiatt ezt az érvet el kellett vetni.

(35)

Több érdekelt fél állította, hogy a modulokat, elemeket és lemezeket eltérő termékként kell kezelni, tekintve eltérő rendeltetésüket és azt, hogy egymással nem helyettesíthetőek.

(36)

Amint a fentebb említést nyert, a vizsgálat igazolta, hogy a lemez-elem-modul gyártási folyamat egyetlen egységes gyártási folyamat, ezért nem merülhet fel az egységes gyártási folyamat különböző lépései között a helyettesíthetőség kérdése. Mindemellett a modulok, elemek és lemezek rendeltetése azonos: a napfény villamos energiává történő átalakítása, emiatt más alkalmazásokban nem használhatóak.

(37)

Egy érdekelt fél állította, hogy a modulok, elemek és lemezek forgalmazási csatornái nem azonosak és emiatt azokat nem szabd egyetlen termékként kezelni. A vizsgálat igazolta, hogy lehetséges a modulok, elemek és lemezek eltérő vagy hasonló forgalmazási csatornákon keresztül történő forgalmazása. Azonban az egy termékként meghatározás fő kritériumai az azonos fizikai, kémiai és műszaki jellemzők, valamint az azonos rendeltetés. A fenti (27)–(29) preambulumbekezdésre figyelemmel megállapítható, hogy az eltérő forgalmazási csatornák emiatt nem minősülnek döntő szempontnak. Az érvet emiatt el kell vetni.

(38)

Állították, hogy a modulok, elemek és lemezek a fogyasztói felfogás tekintetében is jelentősen eltérnek és emiatt azokat nem szabad egyetlen termékként kezelni.

(39)

A fentiekhez hasonlóan az egy termékként meghatározás fő kritériumai az azonos fizikai, kémiai és műszaki jellemzők, valamint az azonos rendeltetés. A fenti (27)–(29) preambulumbekezdésre figyelemmel megállapítható, hogy az eltérő fogyasztói felfogás emiatt nem minősül döntő szempontnak. Az érvet emiatt el kell vetni.

(40)

Egy érdekelt fél állította, hogy az érintett termék fogalmába be kell vonni a fotovillamos termékeket, állítva, hogy ezek fizikai, kémiai és műszaki alaptulajdonságai, illetve alaprendeltetésük azonos.

(41)

A fotovillamos termékek a termék meghatározásából egyértelműen kizárásra kerültek, lásd a fenti (21) preambulumbekezdést. Valójában a fotovillamos termékek az érintett termékhez képest eltérő fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Gyártásuk eltérő gyártási folyamatban történik és nem kristályos szilíciumból, mely a modulok, elemek és lemezek előállításának fő alapanyaga. Átalakítási hatékonyságuk és hatásos teljesítményük alacsonyabb, emiatt nem alkalmasak ugyanazokra az alkalmazásokra, mint az érintett termék. Emiatt az érveket el kellett vetni.

(42)

Egy érdekelt fél kérte a monokristályos lemezek érintett termék fogalmából való kizárását, mivel azok a polikristályos lemezekhez képest eltérő fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Állították, hogy különbségek mutatkoznak a kristályszerkezetben, formában és megjelenésben. Állították továbbá, hogy az Unióban nem gyártanak monokristályos lemezeket.

(43)

A vizsgálat megállapította, hogy a monokristályos lemezek minősége a polikristályos lemezekénél jobb, noha azonos fő alapanyagból (poliszilícium) hasonló gyártási folyamatból származnak (poliszilícium). Ezért megállapítást nyert, hogy a monokristályos és polikristályos lemezek fizikai, kémiai és műszaki alaptulajdonságai azonosak.

(44)

A vizsgálat igazolta, hogy azonos az alaprendeltetésük is, mivel a monokristályos és a polikristályos lemezeket kizárólag (mono-, illetve polikristályos) napelem elemek gyártásához használják, melynek eredménye a (mono-, illetve polikristályos) napelemmodul. Nincsenek lényeges eltérések a két lemeztípus között és azok helyettesíthetőek, elemek gyártásához mindkettő felhasználható. Emellett a vizsgálat azon érvet illetően, hogy az Unióban nem gyártanak monokristályos lemezeket, igazolta, hogy az Unióban egyaránt gyártják a monokristályos és polikristályos lemezeket. Emiatt ezt az érvet el kell vetni.

(45)

Állították továbbá, hogy a lemezeket és elemeket két félkész alapanyag-terméknek kell tekinteni, míg a modulok készterméknek minősülnek, emiatt azokat nem szabad egyetlen termékként kezelni.

(46)

Amint az fentebb említésre került, az egy termékként meghatározás fő kritériumai az azonos fizikai, kémiai és műszaki jellemzők, valamint az azonos rendeltetés. A fenti (27)–(29) preambulumbekezdésre figyelemmel megállapítható, hogy a félkész és a késztermék közötti különbség emiatt nem minősül döntő szempontnak. Az érvet emiatt el kell vetni.

(47)

Egy érdekelt fél kérte a kizárólag 12 voltos elemek töltésére szolgáló napelem panelek kizárását azon az alapon, hogy azok rendeltetése eltér a hálózati csatlakoztatásra szánt modulok rendeltetésétől azon tény miatt, hogy sokkal alacsonyabb feszültséget termelnek, emiatt hálózati csatlakoztatásra nem alkalmasak.

(48)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint nem tartozik a vizsgált termékek körébe az olyan, hatnál kevesebb elemből álló, hordozható napelemes töltő, amely készülékek elektromos energiával való ellátását biztosítja, illetve elemtöltőként működik. A hat elemnél többet tartalmazó és csak elemtöltésre szolgáló modulok alaptulajdonságai és teljesítménye megegyezik a hálózati csatlakoztatásra alkalmas modulokéval. Ezek a hálózati csatlakoztatásra szánt modulokban lévő áramköröknél alacsonyabb feszültségű nyitott áramkört használnak. A vizsgálat feltárta, hogy az eltérés ellenére az ilyen típusú modulok a hálózathoz csatlakoztathatóak. Az alacsonyabb feszültség a méret és/vagy elemszám növelésével egyszerűen ellensúlyozható. Ezért az elem töltésére szánt, hatnál több elemből álló modulok az érintett termék fogalmába beletartoznak.

(49)

A fentiek értelmében ideiglenesen megállapítást nyert, hogy egyetlen terméket alkotnak a kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint olyan típusú elemek és lemezek, melyeket kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használnak. A Bizottság azonban tovább fogja vizsgálni azt a kérdéskört, hogy a modulok, elemek és lemezek egy, kettő vagy három külön terméket alkotnak-e. Felkéri ezért az összes érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját erre a kérdésre vonatkozóan, figyelemmel a Bizottság jelenlegi szakaszban levont következtetéseire. Mindenesetre, még ha végezetül az is kerülne megállapításra, hogy kettő vagy három különböző termékről van szó, a folyó vizsgálat mindezen eltérő termékekre kiterjed, és végleges intézkedések hozhatóak a modulok, elemek és lemezek vonatkozásában attól függetlenül, hogy azok egy vagy több terméket alkotnak-e.

(50)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelnek.

(51)

Kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiak röviden összefoglalják ezeket a feltételeket:

(52)

Ebben a vizsgálatban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a mintába felvett összes exportáló gyártó igényelt piacgazdasági elbánást, és a megadott határidőn belül benyújtotta a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt.

(53)

A Bizottság megvizsgált minden szükségesnek ítélt információt, és a szóban forgó vállalatok telephelyén ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben benyújtott adatokat.

(54)

A vizsgálat során megállapították, hogy a piacgazdasági elbánást igénylő hét exportáló gyártó (vállalatcsoport) egyike sem teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt követelményeket.

(55)

Mind a hét vállalatcsoport adókedvezmény(ek)ben és támogatásokban részesült, ezért nem tudták bizonyítani, hogy nem érintettek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulásokkal, ennélfogva a piacgazdasági elbánás tesztje 3. kritériumának nem felelt meg.

(56)

Hat vállalatcsoport nem bizonyította, hogy könyvelését a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak veti alá, ennélfogva a piacgazdasági elbánás tesztje 2. kritériumának nem felelt meg.

(57)

Egy vállalatcsoport nem bizonyította, hogy valamennyi vállalatára vonatkoznak a csődtörvények vonatkozó jogszabályok, ennélfogva a piacgazdasági elbánás tesztje 4. kritériumának nem felelt meg.

(58)

Emellett három vállalatcsoport nem volt képes annak bizonyítására, hogy mentes a jelentős állami beavatkozástól, ennélfogva a piacgazdasági elbánás tesztje 1. kritériumának nem felelt meg.

(59)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat megállapításainak közlését követően a mintába felvett összes vállalattól észrevételek érkeztek.

(60)

Két vállalatcsoport eljárási észrevételt tett, és azzal érvelt, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítás elkésett, mivel arra az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt három hónapos határidőt követően került sor, és emiatt a vizsgálatot késedelem nélkül meg kell szüntetni. Érvelésük alátámasztására a Bíróság Brosmann (4) és Aokang (5) cipőügyekben hozott ítéleteire hivatkozott.

(61)

Először is emlékezni kell arra, hogy a Brosmann-ügy és az Aokang-ügy nem érinti a piacgazdasági elbánásra vonatkozó elemzés jogszerűségének ebben az ügyben történő értékelését, mivel ezek az ügyek – e vizsgálattal ellentétben – olyan helyzetekre vonatkoztak, melyekben piacgazdasági elbánásra vonatkozó elemzést egyáltalán nem végeztek.

(62)

Továbbá a Brosmann-ügy és az Aokang-ügy nem bír jelentőséggel ezen vizsgálat jogszerűségének értékelésében, mivel az alaprendelet időközben módosult. Az alaprendelet módosított 2. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak csak az alaprendelet 17. cikke szerint a mintába felvett vállalkozások esetében kell elvégeznie a piacgazdasági elbánás meghatározását, és a meghatározást rendes esetben a vizsgálat megkezdésétől számított hét hónapon, de minden esetben legkésőbb nyolc hónapon belül kell elvégezni. E módosítást 2012. december 15-től valamennyi új és valamennyi folyamatban lévő vizsgálat során alkalmazni kell, beleértve ezért ezt a vizsgálatot is.

(63)

Mindenesetre fenn kell tartani az állandósult ítélkezési gyakorlat szerinti értelmezést, mely szerint a piacgazdasági elbánás megállapításához fűződő jog annak ellenére sem sérült, hogy a három hónapos határidőt nem tartották tiszteletben.

(64)

A kapott legfontosabb érdemi észrevételek az adókedvezményeket és támogatásokat érintették. Az exportőrök nem vitatták a megállapított tényállást, de megkérdőjelezték annak a piacgazdasági elbánás tesztje 3. kritériumának teljesülésében fennálló jelentőségét. Azzal érveltek különösen, hogy az állami juttatások nem képezik árbevételük jelentős hányadát.

(65)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy egyértelműen nem piacgazdasági az a társaságiadó-rendszer, amely egyes, a kormány által stratégiainak tartott vállalatokat előnyösebb elbánásban részesít. Egy ilyen rendszert az állami tervezés továbbra is erősen befolyásol. Meg kell jegyezni, hogy a társaságiadó-csökkentéssel okozott torzulások jelentősek, mivel teljes mértékben módosítják a vállalat által ahhoz elérendő adózás előtti eredményt, hogy a befektetők számára vonzó legyen. A torzulások egyben tartósak is, és a torzulás „jelentős” voltának értékeléséhez – az előny jellegéből adódóan – nem bír jelentőséggel a vizsgálati időszak alatt kapott előny abszolút összege. A jelentőség értékelését inkább az intézkedésnek a vállalat pénzügyi és gazdasági helyzetére gyakorolt átfogó hatására kell alapozni.

(66)

A 2. kritériumot illetően három vállalatcsoport állította, hogy betartja a nemzetközi számviteli standardok vonatkozó szabályait, mivel egyesült államokbeli konszolidált beszámolóik e standardoknak teljes mértében megfelelnek. Néhány vállalat általánosságban is állította, hogy számviteli nyilvántartásaik megfelelnek a kínai számviteli standardoknak, melyeket a nemzetközi standardokkal egyenértékűnek tekintenek. A kérdés azonban nem az, hogy a kínai számviteli standardok megfelelnek-e a nemzetközi számviteli standardoknak. Itt az a kérdés, hogy a számviteli standardok megfelelnek-e a vonatkozó standardoknak vagy sem. Ezek az észrevételek nem orvosolják különösen azt a tényt, hogy a szóban forgó kínai vállalatok különálló pénzügyi kimutatásaiban számos nemzetközi számviteli standard (és azok kínai megfelelője) – beleértve különösen a készletamortizációt és a kapcsolt vállalatokkal végzett ügyletek közzétételét – sérelme megállapítást nyert.

(67)

Az 1. kritérium vonatkozásában – figyelembe véve a felektől érkezett észrevételeket és a C-337/09 P. sz. ügyben hozott ítéletet (6) – megállapítást nyert, hogy ennek a kritériumnak az összes vállalat megfelelt. Azonban a mintába felvett összes exportőr vonatkozásában a piacgazdasági elbánás átfogó megállapítása nem változik, mivel továbbra sem felelnek meg a 2. és 3. kritérium követelményeinek.

(68)

A 4. kritérium tekintetében a fenti (57) preambulumbekezdésben említett vállalatcsoport tudta igazolni, hogy a csoport legjelentősebb kínai vállalata ellen csődeljárás indult. Ezért megállapítást nyert, hogy a kritériumot ez a vállalatcsoport teljesíti. E vállalatcsoport vonatkozásában azonban a piacgazdasági elbánás átfogó megállapítása így sem változik, mivel továbbra sem felel meg a 2. és 3. kritérium követelményeinek.

(69)

Következtetésképpen nem nyert bizonyítást, hogy a mintába felvett exportáló gyártók közül bármelyik is megfelelt volna a piacgazdasági elbánás 2. és/vagy a 3. kritériumának. Ezért egyik vállalat tekintetében sem állapítható meg a piacgazdasági elbánás.

(70)

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat iránti kérelmeket tizennyolc olyan együttműködő exportáló gyártó vagy ilyen gyártókból álló csoport nyújtott be, melyeket a mintába nem választottak be.

(71)

A Bizottság a beérkezett kérelmek nagy számára tekintettel ideiglenesen megállapította, hogy az egyedi vizsgálatok indokolatlan terhet jelentenének és meggátolnák a vizsgálat időben történő befejezését. Következésképpen, az az ideiglenes döntés született, hogy az egyedi vizsgálatra vonatkozó egy kérelemnek sem adnak helyet.

(72)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik ország („analóg ország”) árai alapján vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(73)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy az USA-t használja megfelelő analóg országként a Kína részére megállapítandó rendes érték tekintetében, és felkérte az összes érdekelt felet, hogy tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(74)

Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban számos exportőr és importőr nyújtott be észrevételt azzal érvelve, hogy az USA – főleg amiatt, hogy a vizsgálati időszak egy részében piaca a kínai behozataltól dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedésekkel védett volt – nem lenne megfelelő analóg ország.

(75)

Az érdekelt felek Tajvant, Indiát és Dél-Koreát javasolták megfelelőbb analóg országnak. Az észrevételek nyomán az a döntés született, hogy az elemzés kibővítésre kerül a megfelelő analóg ország megállapítása tekintetében. Ennek következtében megkeresték az összes jelentős napelem panel gyártót. Összesen 34 vállalattal léptek kapcsolatba Indiában, 9 vállalattal Japánban, 15 vállalattal Malajziában, 2 vállalattal Mexikóban, 34 vállalattal Koreában, 9 vállalattal Szingapúrban, 43 vállalattal Tajvanon és 21 vállalattal az USA-ban.

(76)

A megkeresésre két indiai, két tajvani és két USA-beli vállalat válaszolt. Mivel a tajvani vállalatok szinte kizárólag fotovillamos elemeket gyártottak, miközben a kínai kivitel főként modulok formájában történik, és az USA-t a beérkezett észrevételekre figyelemmel alkalmatlannak tekintették, döntés született arról, hogy ideiglenesen Indiát fogják analóg országként használni. Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a későbbiekben visszatérhet erre a kérdésre, ha a további vizsgálat azt tárja fel, hogy a modulok, elemek és lemezek két vagy három eltérő terméket alkotnak. Különösen amiatt, hogy India nem gyárt lemezeket, előfordulhat, hogy a lemezek tekintetében egy másik analóg országot kell választani.

(77)

Egy indiai gyártó hiányosan kitöltött kérdőívet küldött vissza. Emiatt az e vállalat által megadott adatokat a rendes érték megállapításához nem lehetett felhasználni. Mindazonáltal a vállalat által megadott, ellenőrzött információk felhasználhatóak annak igazolására, hogy az analóg országbeli, teljes körben együttműködő gyártó valóban reprezentatív az indiai piacon.

(78)

Mivel a mintába felvett egyik kínai exportőrt sem lehetett piacgazdasági elbánásban részesíteni, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján állapította meg és analóg országnak Indiát – mint piacgazdasággal rendelkező harmadik országot – választotta.

(79)

Először is megállapította az analóg ország gyártója által a belföldi piacon értékesített azon terméktípusokat, melyek az Unióba exportra értékesített terméktípusokkal azonosak vagy azokkal közvetlenül összehasonlíthatóak.

(80)

A Bizottság ezt követően az analóg országbeli gyártó vonatkozásában megvizsgálta, hogy a belföldi piacon értékesített hasonló termék egyes típusai rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek voltak-e tekinthetők. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megvizsgálta, hogy mekkora volt a vizsgálati időszakban a belföldi piacon független vevőknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(81)

Amennyiben egy bizonyos terméktípus a kiszámított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett az egységnyi előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat az adott típusból a vizsgálati időszak során történt összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(82)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus kizárólag nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(83)

Amennyiben valamennyi terméktípust veszteséggel értékesítettek, a Bizottság ezeket nem a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekintette.

(84)

Azon terméktípusoknál, amelyek értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalmon kívül, illetve amelyeket a belföldi piacon nem értékesítettek, a rendes értéket számtanilag képezték.

(85)

A rendes érték kiszámításához a felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és az analóg országbeli egyetlen teljes körűen együttműködő exportáló gyártó hasonló termékének – a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított – belföldi értékesítéséből származó nyereségének súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártó vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos előállítási költségéhez Az előállítási, valamint az SGA-költségeket adott esetben még azelőtt kiigazították, hogy a rendes kereskedelmi forgalom szempontjából vizsgálták volna, és a rendes értékeket kiszámították volna.

(86)

A napelemlemezek tekintetében a rendes értéket nem lehetett a fenti (79)–(85) preambulumbekezdésben ismertetett módszertannal megállapítani, mivel egyik együttműködő indiai gyártó sem gyártott napelemlemezeket. A Bizottság ellenőrizte, hogy a rendes érték megállapítható-e egy szoros hasonlóságot mutató termék alapján, szükség szerint elvégezve az eltérő fizikai tulajdonságok miatti kiigazításokat. A napelemlemezek tekintetében a legszorosabb hasonlóságot mutató termék a napelemes elem volt. A lemezekből azonban csak jelentős mértékű feldolgozás után lesz elem. Mindemellett az említett módszer használata megbízhatóan nem számszerűsíthető, jelentős kiigazításokat igényelt volna. Ezért az elem rendes értéke nem használható alapul a lemez rendes értékének megállapításához. Ehelyett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az indiai piacon piacgazdaságú országokból származó gyártók által értékesített lemezek árait használja, mivel ezek az árak reprezentatívan jelzik a lemezek indiai piacán uralkodó viszonyokat. Mivel Dél-Korea az analóg országbeli gyártók legnagyobb piacgazdasági lemezbeszállítója, a rendes érték megállapítása a dél-koreai lemezek indiai piaci árai alapján történt.

(87)

Az exportáló gyártó vagy közvetlenül független vevők számára, vagy az Unióban található, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálta termékeit az Unióba.

(88)

Azokban az esetekben, amikor az Unióba irányuló exportértékesítés közvetlenül független vevők részére történt, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(89)

Amennyiben az exportértékesítéseket egy Unióban található, kapcsolt vállalaton keresztül végezték, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint az első független uniós vevő által az e kapcsolt vállalatnak fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg. A behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, többek között az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség vonatkozásában kiigazításokat végeztek. A haszonkulcs tekintetében az érintett termék két együttműködő független importőre által realizált nyereséget vették alapul, mivel az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr között fennálló kapcsolat miatt az importőr tényleges hasznáról kapott adatokat nem tekintették megbízhatónak.

(90)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze.

(91)

A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlíthatóságának érdekében kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően.

(92)

A fizikai tulajdonságok, a közvetett adók, a fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek, jutalékok és bankköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazítást, amikor azt ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

(93)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése értelmében a mintába felvett vállalatok esetében a dömpingkülönbözetet a hasonló termékek egyes típusai tekintetében az analóg országra megállapított súlyozott átlaggal számított rendes érték és az adott termék súlyozott átlaggal számított átlagos exportára összehasonlításával állapították meg.

(94)

A mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően számították ki. A különbözetet a mintában szereplő exportáló gyártókra megállapított különbözetek súlyozott átlagaként állapították meg.

(95)

Az összes többi kínai exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözeteket – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Ennek érdekében először az együttműködés szintjét állapították meg, mégpedig az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett Unióba irányuló export volumenének, illetve az Unióba irányuló kínai export volumenének összehasonlításával.

(96)

Mivel az együttműködés meghaladta az Unióba irányuló összes kínai export 80 %-át, az együttműködés szintje magasnak minősíthető. Mivel semmi sem utalt arra, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan nem működött volna együtt, a Bizottság a dömpingkülönbözetet a mintába felvett vállalatok közül a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező vállalat szintjén állapította meg. Ezt a szintet megfelelőnek tartotta, mivel semmi nem utalt arra, hogy az együtt nem működő vállalatok dömpingkülönbözete alacsonyabb lett volna, továbbá az intézkedések hatékonyságát így kívánta biztosítani.

(97)

Ez alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(98)

A vizsgálati időszak alatt hasonló terméket 220 gyártó állított elő az Unióban. Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében ezek alkotják az uniós gazdasági ágazatot, a továbbiakban ez az uniós gazdasági ágazat.

(99)

A Bizottság nyilvánosan elérhető termelési adatok hiányában az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt – mint például a panaszban szolgáltatott információkat, az Europressedienst, egy független tanácsadó cég (a továbbiakban: tanácsadó) által megadott makrogazdasági adatokat, valamint a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívekben szereplő, ellenőrzött válaszokat – felhasznált a vizsgálati időszak alatti uniós össztermelés megállapítására. Mivel a modulokat, elemeket és lemezeket olyan vámtarifaszámon hozzák be az Unióba, melybe beletartoznak a mostani vizsgálat körén kívüli más termékek is, az Eurostat nem volt igénybe vehető a behozatal mennyiségének és értékének meghatározására. A behozatali mennyiségek és értékek a tanácsadó adatain alapulnak. A tanácsadótól kapott adatokat lehetőség szerint összevetették más nyilvános adatforrásokkal és a kitöltött kérdőívek ellenőrzött adataival.

(100)

Ennek alapján a vizsgálati időszak teljes uniós termelését modulok esetében 4 GW, elemek esetében 2 GW, lemezek esetében pedig 2 GW mennyiségben határozták meg.

(101)

A fenti (10) preambulumbekezdésben megadottak szerint a mintába beválasztásra került tíz olyan uniós gyártó, melyek az uniós modultermelés 18–21 %-át, az uniós elemtermelés 17–24 %-át, valamint az uniós lemeztermelés 28–35 %-át képviselik.

(102)

Az uniós gazdasági ágazat egy része vertikálisan integrált, és termelésének jelentős része saját felhasználásra szánták, különösen az elemek és lemezek tekintetében.

(103)

Annak megállapításához, hogy az uniós gazdasági ágazatot lényeges kár érte-e, továbbá a felhasználás és más gazdasági mutatók meghatározása miatt a Bizottság megvizsgálta, hogy figyelembe kell-e venni és milyen mértékben a hasonló termék uniós termelésének későbbi felhasználását („saját felhasználás”).

(104)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének lehető legteljesebb feltérképezése érdekében a Bizottság elemezte a hasonló terméket érintő teljes tevékenység adatait, és ezt követően meghatározta, hogy a termelés rendeltetése a szabad piac saját felhasználása volt-e.

(105)

Megállapításra került, hogy az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos következő gazdasági mutatók vizsgálatakor a teljes tevékenységet figyelembe kell venni (az uniós gazdasági ágazat saját felhasználását is beleértve), ezek a mutatók a felhasználás, az értékesítési volumen, a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a növekedés, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a pénzforgalom, a beruházások megtérülése, a tőkebevonási képesség és a dömpingkülönbözet mértéke. Ennek az az oka, hogy a vizsgálat igazolta, miszerint ezeket a mutatókat a teljes tevékenység figyelembevételével ésszerű vizsgálni, mivel az érintett országból érkező behozatal támasztotta verseny ugyanúgy befolyásolja a saját felhasználásra történő termelést. A továbbiakban a kötött és a szabad piacra együttesen „teljes piacként” hivatkozunk.

(106)

Az elemzés a jövedelmezőséget illetően a szabad piacra összpontosított, mivel megállapítást nyert, hogy a kötött piaci árak nem mindig tükrözik a piaci árakat és befolyásolták ezt a mutatót.

(107)

Az uniós felhasználás az érintett termék teljes behozatali mennyisége és a hasonló termék teljes uniós értékesítési mennyisége, beleértve a saját felhasználásra történő értékesítést is. Nem álltak rendelkezésre adatok az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő teljes értékesítésére vonatkozóan. Továbbá a modulok, elemek és lemezek uniós behozatalát olyan vámtarifaszámon tartják nyilván, melybe beletartoznak a mostani vizsgálat körén kívüli más termékek is. Emiatt az Eurostat nem volt igénybe vehető a behozatal mennyiségének és értékének meghatározásához. Ezért az uniós felhasználási adatok a fenti (99) preambulumbekezdésben említett tanácsadó adatain alapulnak, mely adatokat összevetettek nyilvános adatforrásokkal, úgy mint piackutatásokkal és nyilvánosan elérhető tanulmányokkal és a kitöltött kérdőívek ellenőrzött adataival.

(108)

Az uniós felhasználás alakulása:

1-a   táblázat

Modulok uniós felhasználása

1-b   táblázat

Elemek uniós felhasználása (MW)

1-c   táblázat

Lemezek uniós felhasználása (MW)

(109)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós felhasználás a modulok esetében 221 %-kal, elemek esetében 87 %-kal, a lemezek esetében pedig 29 %-kal nőtt 2009 és a vizsgálati időszak között, de 2011-hez viszonyítva a vizsgálati időszakban csökkent. Összességében a vizsgált termék uniós felhasználása a 2009-es szinthez képest jelentősen nőtt.

(110)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2-a   táblázat

Modulok behozatala a Kínai Népköztársaságból (MW)

2-b   táblázat

Elemek behozatala a Kínai Népköztársaságból (MW)

2-c   táblázat

Lemezek behozatala a Kínai Népköztársaságból (MW)

(111)

A figyelembe vett időszak alatt az érintett országból az Unióba irányuló behozatal mennyisége jelentősen, 308 %-kal nőtt modulok, 482 %-kal az elemek, illetve 648 %-kal nőtt a lemezek esetében. Ennek következtében jelentősen emelkedett az érintett országból származó, az Unióba irányuló behozatal piaci részesedése. Konkrétabban: az érintett országból származó behozatal piaci részesedése a modulok esetében 63 %-ról 80 %-ra, elemek esetében 8 %-ról 25 %-ra, lemezek esetében pedig 6 %-ról 33 %-ra nőtt. Összefoglalva az érintett termék Kínai Népköztársaságból érkező behozatala 2009 és a vizsgálati időszak között mennyiségben és piaci részesedésben is jelentősen nőtt.

(112)

Meg kell jegyezni, hogy az érintett országból érkező behozatal növekedése sokkal nagyobb mértékű volt, mint az érintett termék uniós felhasználásának növekedése. Emiatt az exportáló gyártók hasznot tudtak húzni a növekvő uniós felhasználásból, és a nagyobb piaci részesedések következtében piaci helyzetük erősödött.

(113)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3-a   táblázat

Kínai Népköztársaságból származó modulok behozatali ára (EUR/kW)

3-b   táblázat

Kínai Népköztársaságból származó elemek behozatali ára (EUR/kW)

3-c   táblázat

Kínai Népköztársaságból származó lemezek behozatali ára (EUR/kW)

(114)

A Kínai Népköztársaságból érkező átlagos behozatali ár jelentősen esett a figyelembe vett időszakban a modulok, elemek és lemezek tekintetében. Modulok esetében az átlagos behozatali ár 64 %-kal csökkent, a 2009-es 2 100 EUR/kW-ról a vizsgálati időszakban 764 EUR/kW-ra. A Kínai Népköztársaságból érkező elemek átlagos behozatali ára hasonlóan 42 %-kal csökkent, 890 EUR/kW-ról 516 EUR/kW-ra. A vizsgálat időszakban a Kínai Népköztársaságból érkező lemezek átlagos behozatali ára 40 %-kal csökkent, 550 EUR/kW-ról 333 EUR/kW-ra.

(115)

Összefoglalva az érintett termék Kínai Népköztársaságból érkező behozatala 2009 és a vizsgálati időszak között mennyiségben és piaci részesedésben is jelentősen nőtt.

(116)

A vizsgálati időszakra jellemző áralákínálás mértékének megállapítása céljából a mintába felvett uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították az együttműködő kínai gyártók által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített behozatal azon terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a behozatalt követő költségek – azaz a vámkezelés, kezelési és rakodási költségek – miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg. A mintába felvett két importőr modulokra vonatkozó, behozatalt követő átlagos költségeit vették figyelembe. Az adatok reprezentativitása nem szűnt meg annak következtében, hogy ezen importőrök fő tevékenysége nem a behozatal, hanem a modulok telepítése.

(117)

Az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén történő ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, a visszatérítések és kedvezmények levonása után. Az összehasonlítás – a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában kifejezve – súlyozott átlagban a modulok esetében 17,5–30,7 %-os, az elemek esetében 4–24,2 %-os, lemezek esetében 16,6–21,6-os, az érintett termékre összességében pedig 11,2–27,5 %-os ár-alákínálási különbözetet mutatott ki.

(118)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és indexet megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(119)

Amint az a fenti (7)–(10) preambulumbekezdésben említést nyert, az uniós gazdasági ágazatot ért kár vizsgálatához mintavételt alkalmaztak.

(120)

A kár elemzése céljából a Bizottság megkülönböztetést tett makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatók elemzését az uniós gyártás egészének szintjén az összes uniós gyártó tekintetében a fenti (99) preambulumbekezdésben említett független tanácsadótól beszerzett információk alapján végezte el. A mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben szolgáltatott, ellenőrzött információk alapján elemezte.

(121)

E vizsgálat céljaira a következő makrogazdasági mutatók elemzése történt meg a hasonló termék összes uniós gyártója tekintetében: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözetek nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól.

(122)

A hasonló termék mintába bekerült uniós gyártói esetében a következő mikrogazdasági mutatókat elemezték: értékesítési egységárak, egységköltség, bérköltségek, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(123)

Egy érdekelt fél állította, hogy az érintett termék piaci feltételei eleve tagállamonként eltérőek, ezért a kár elemzését minden tagállamra elkülönítve kellene elvégezni. Ez az állítás nem megalapozott. Ezen túlmenően a vizsgálat nem tárt fel olyan konkrét körülményt, amely indokolná a kár tagállamonkénti elemzését. Emiatt ez a kérés elutasításra került.

(124)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4-a   táblázat

Modulok – Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás (MW)

4-b   táblázat

Elemek – Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás (MW)

4-c   táblázat

Lemezek – Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás (MW)

(125)

A figyelembe vett időszakban a modulok teljes uniós gyártása 87 %-kal nőtt. A gyártás 2011-ben érte el csúcsát, majd a vizsgálati időszakban csökkent. A modulok uniós gyártása az azonos időszak alatt több mint megháromszorozódott felhasználásnál sokkal kisebb ütemben növekedett. A felhasználás jelentős növekedése mellett az uniós gyártók a figyelembe vett időszakban megkettőzték modulgyártási kapacitásaikat. Mindazonáltal a magasabb gyártási szint ellenére az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 4 százalékponttal csökkent, a vizsgálati időszakban csak 41 %-ot ért el.

(126)

A figyelembe vett időszakban a lemezek uniós gyártása összességében 20 %-kal nőtt. Csúcsát 2011-ben érte el, és ezt követően a vizsgálati időszakban csökkent. Az uniós elemgyártás az uniós felhasználás tendenciáját követte, 2011-ig lassúbb emelkedéssel, majd pedig a vizsgálati időszakban egy kifejezettebb csökkenéssel. Az uniós felhasználás alakulásával párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat előbb 51 %-kal növelte kapacitását 2011-ig, majd a vizsgálati időszakban ez csökkent. A figyelembe vett időszakban a kapacitás összességében 39 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználási ráta 2011-ig emelkedett, 78 %-on tetőzve 2011-ben, majd pedig a vizsgálati időszakban 15 százalékponttal csökkent. Összességében az elemgyártás uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban csökkent, és a vizsgálati időszakban 63 %-ot ért el.

(127)

A figyelembe vett időszakban a lemezek uniós gyártása összességében 26 %-kal nőtt. Az uniós gyártás 2010-ben tetőzött, majd 2011-ben folyamatosan csökkent, a vizsgálati időszakban még alacsonyabb szintekre. A megnövekedett uniós felhasználás alakulására reagálva az uniós lemezgyártók 52 %-kal növelték kapacitásukat 2011-ig, majd kapacitásuk a vizsgálati időszakban csökkent. Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazat lemezgyártási kapacitása összességében 40 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A gyártás növekedése ellenére a lemezgyártó uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási rátája 2010-ig nőtt, majd az ezt követő időszakban csökkent, ami a figyelembe vett időszakban összességében 7 százalékpontos csökkenésben jelenik meg, a vizsgálati időszakban 55 %-ot elérve.

(128)

Ezért az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett felhasználásra reagálva bővítette kapacitását. Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazat gyártási szintjei a felhasználásénál sokkal kisebb ütemben emelkedtek, aminek következtében az érintett termék tekintetében a kapacitáskihasználási ráta a figyelembe vett időszakban csökkent.

(129)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5-a   táblázat

Modulok – Értékesítési volumen és piaci részesedés (MW)

5-b   táblázat

Elemek – Értékesítési volumen és piaci részesedés (MW)

5-c   táblázat

Lemezek – Értékesítési volumen és piaci részesedés (MW)

(130)

A figyelembe vett időszakban a modulok értékesítési volumene 127 %-kal nőtt. Azonban a felhasználás 221 %-os növekedésének összefüggésében ez az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2009-es 19 %-ról a vizsgálati időszakban 13 %-ra való csökkenésében jelent meg. Az elemeket illetően az uniós gazdasági ágazat értékesítése kis mértékben, 5 %-kal nőtt, míg a felhasználás 87 %-kal, aminek következtében a 2009-es 68 %-os piaci részesedés a vizsgálati időszakban 38 %-ra csökkent. A lemezeket illetően a teljes értékesítési volumen a megnövekedett felhasználás ellenére 7 %-kal csökkent, ami a lemezek tekintetében a piaci részesedésnek a 2009-es 81 %-ról a vizsgálati időszakban 59 %-ra történő csökkenésében jelent meg.

(131)

A növekvő felhasználásra reagálva a modul- és elemgyártás uniós gazdasági ágazatának értékesítése az érintett országból történő behozatalnál sokkal kisebb mértékben nőtt, miközben a lemezek értékesítése csökkent. Így az uniós gazdasági ágazat az emelkedő felhasználásból nem tudott előnyt kovácsolni. Ennek következtében a figyelembe vett időszakban mindhárom szegmens piaci részesedése csökkent.

(132)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és termelékenység a következőképpen alakult:

6-a   táblázat

Modulok – Foglalkoztatás és termelékenység

6-b   táblázat

Elemek – Foglalkoztatás és termelékenység

6-c   táblázat

Lemezek – Foglalkoztatás és termelékenység

(133)

A foglalkoztatás 2009 és a vizsgálati időszak között a modulok tekintetében 39 %-kal, valamint a lemezek tekintetében 102 %-kal nőtt, az elemek vonatkozásában viszont 9 %-kal csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a modulok és lemezek tekintetében a foglalkoztatás 2011-ig nőtt, majd a vizsgálati időszakban csökkent. Az elemek tekintetében a foglalkoztatás 2010-ig nőtt, majd 2011-ben és a vizsgálati időszakban csökkent. A teljes termelékenység kedvező tendenciát mutatott, a modulok tekintetében 34 %-kal, az elemek tekintetében pedig 33 %-kal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatalra való reagálás érdekében. A figyelembe vett időszakban azonban a lemezek teljes termelékenysége összességében 37 %-kal csökkent.

(134)

Ezért a 2011 és a vizsgálati időszak közötti csökkenő uniós modul- és lemezgyártással párhuzamosan ugyanebben az időszakban csökkent a modul- és lemezgyártás foglalkoztatása. Az elemek tekintetében a foglalkoztatás 2010-ig nőtt, majd 2011-ben és a vizsgálati időszakban csökkent, miközben az uniós elemgyártás 2011-ig folyamatosan nőtt, majd esni kezdett.

(135)

Valamennyi dömpingkülönbözet lényegesen meghaladja a minimális szintet. A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illetően – tekintve az érintett országból érkező behozatal nagyságát és árát – a hatás jelentősnek tekinthető.

(136)

Mivel az érintett termék vonatkozásában ez az első dömpingellenes vizsgálat, nem bír jelentőséggel a korábbi dömpingből való felépülés kérdése.

(137)

A mintába felvett uniós gyártók független uniós vevőknek történő értékesítéskor érvényesített átlagos eladási árai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7-a   táblázat

Modulok – átlagos uniós eladási árak

7-b   táblázat

Elemek – átlagos uniós eladási árak

7-c   táblázat

Lemezek – átlagos uniós eladási árak

(138)

A figyelembe vett időszakban az eladási árak élesen zuhantak, azaz a modulok tekintetében 53 %-kal, az elemek tekintetében 69 %-kal és a lemezek tekintetében 40 %-kal. Az eladási árak esése folyamatos volt a figyelembe vett időszakban, de az árcsökkenés különösen jelentős volt a vizsgálati időszakban, amikor is azok fenntarthatatlan szintekre zuhantak. A figyelembe vett időszakban a lemezek előállítási költsége 48 %-kal, az elemeké pedig 55 %-kal esett. A lemezek esetében az előállítási költség 2010-ben csökkent a 2009-es adatokhoz képest, de nőtt 2011-ben, noha továbbra is a 2009-es szint alatt maradt. A vizsgálati időszakban a költségek tovább emelkedtek, és a 2009-eshez viszonyítva kissé magasabb szintet értek el, amit főként a vizsgálati időszakbeli gyártásleállítás magyaráz. Az uniós gazdasági ágazat nem tudott hasznot húzni sem a költséghatékonyság javítására tett erőfeszítésekből, sem pedig a fő alapanyag, a poliszilícium csökkenő árának hatásából. Ez főként a dömpingelt behozatal egyre növekvő árnyomásának volt betudható, mely kedvezőtlenül hatott az uniós gazdasági ágazat eladási áraira, melyek a hatékonyságnövekedésnél is nagyobb mértékben csökkentek. Ez látható az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének a későbbi (144) preambulumbekezdésben ismertetett kedvezőtlen tendenciáján. A (lemezek kivételével a) hasonló termék átlagos eladási árai és előállítási költségei összességében jelentősen csökkentek, ami az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére tragikus hatást gyakorolt.

(139)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos bérköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8-a   táblázat

Modulok- Munkavállalónkénti átlagos bérköltség

8-b   táblázat

Elemek – Munkavállalónkénti átlagos bérköltség

8-c   táblázat

Lemezek – Munkavállalónkénti átlagos bérköltség

(140)

A modulok vonatkozásában a munkavállalónkénti átlagos bérköltség 2009 és a vizsgálati időszak között folyamatosan nőtt, összességében 13 %-kal. Az elemeket illetően az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban állandó volt, és 2009–2010 között kismértékben, 1 %-kal nőtt, de azt követően a vizsgálati időszakig nem változott. A lemezek esetében a munkavállalónkénti átlagos bérköltség változó volt, 2009–2010 között nőtt, 2011-ben csökkent, de a figyelembe vett időszak alatt összességében 17 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakra vonatkozóan. A bérköltség összességében történő növekedése részben magyarázható a termelékenység párhuzamos növekedésével (a modulok tekintetében, az infláció alakulásával és egyes uniós gyártók esetében a gazdasági ágazatban a 2011 és a vizsgálati időszak közötti leépítéshez kapcsolódó szociális költségeinek emelkedésével (a lemezek esetében).

(141)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9-a   táblázat

Modulok – Készletek

9-b   táblázat

Elemek – Készletek

9-c   táblázat

Lemezek – Készletek

(142)

A figyelembe vett időszakban a készletek jelentősen növekedtek, azaz 129 %-kal a modulok, 302 %-kal az elemek és 70 %-kal a lemezek esetében. A modulok vonatkozásában a készletek folyamatosan emelkedtek a 2011-es igen magas szintig (160 %-kal), míg a vizsgálati időszakban csökkent, de a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyítva továbbra is igen magas szinten maradtak. Az elemek esetében a változás még kifejezettebb volt: a készletek 2009 és 2011 között 350 %-nál nagyobb mértékben nőttek. A készletek hasonlóképpen csökkentek a vizsgálati időszakban, de a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyítva továbbra is igen magas szinten maradtak. A lemezeket illetően – noha az uniós gazdasági ágazat az értékesítések növekedése miatt 2009–2010 között több mint 80 %-kal csökkentette készleteit – a zárókészletek gyorsan nőttek, és a 2009-es feletti szintre értek, valamint a vizsgálati időszak alatt 65 százalékponttal tovább emelkedtek.

(143)

A vizsgálat feltárta, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzet miatt az uniós gyártók hajlamosak a hasonló termékek terén korlátozott készletet tartani, és gyártásukat megrendeléseikre alapozni. Ezért a hasonló termék tekintetében a készlet emelkedése jelentős tényezőnek minősül annak megállapításakor, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e.

(144)

A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség és a pénzforgalom a következőképpen alakult:

10-a   táblázat

Modulok – jövedelmezőség és pénzforgalom

10-b   táblázat

Elemek – jövedelmezőség és pénzforgalom

10-c   táblázat

Lemezek – jövedelmezőség és pénzforgalom

(145)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét a hasonló termék független vevőknek történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó eredményben kifejezve állapították meg, a vonatkozó forgalom százalékában.

(146)

A jövedelmezőség meredeken zuhant, és a hasonló termék tekintetében a figyelembe vett időszakban veszteségbe fordult át. A modulok esetében a jövedelmezőség 11 százalékponttal esett, az elemek tekintetében 49 százalékponttal, a lemezek esetében pedig 63 százalékponttal.

(147)

A hasonló termék jövedelmezősége 2009–2010 között emelkedett, de 2011-ben jelentősen csökkent, amikor az uniós gazdasági ágazat veszteségeket realizált, és a vizsgálati időszakban jelentősen tovább csökkent. A veszteségek különösen magasak voltak az elemek és a lemezek tekintetében.

(148)

A mintába felvett uniós gyártók tevékenységük önfinanszírozó képességét kifejező nettó cash-flow alakulása hasonlóan kedvezőtlen tendenciát mutatott 2009 és a vizsgálati időszak között. Ekként az a modulok tekintetében 10 százalékponttal csökkent, 2011-ben enyhe növekedéssel, a cash flow legerősebb csökkenése 2011 és a vizsgálati időszak között következett be. Az elemek és a lemezek tekintetében a cash-flow csökkenése még határozottabb volt, mint a modulok esetében, és a vizsgálati időszak alatt jelentősen kedvezőtlen szintet ért el. Ennélfogva a hasonló termék cash-flow-ja a figyelembe vett időszakban csökkent.

(149)

Az alábbi számadatok a mintába felvett uniós gyártók beruházásainak, illetve a beruházások megtérülésének a teljes piachoz viszonyított alakulását mutatják a figyelembe vett időszakban:

11-a   táblázat

Modulok – Beruházások és beruházások megtérülése

11-b   táblázat

Elemek – Beruházások és beruházások megtérülése

11-c   táblázat

Lemezek – Beruházások és beruházások megtérülése

(150)

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat 2009 és a vizsgálati időszak között 171 %-kal növelte beruházásait. Ez főleg a jelentős kapacitásbővítéshez kapcsolódott. Azonban ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat 78 %-kal csökkentette beruházásait az elemek és 80 %-kal a lemezek vonatkozásában; a beruházások főként K + F-hez, illetve gyártási technológia és folyamat fejlesztéséhez és karbantartáshoz kapcsolódtak, a hatékonyság javítása érdekében. Mivel az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem engedhetett meg további beruházásokat az elemek és lemezek tekintetében, a vizsgálati időszakban a beruházások szintje meglehetősen alacsony volt. Mivel a beruházásokat lényegében a cash-flow és a vállalatközi hitelek finanszírozzák, a cash-flow csökkenése közvetlen hatást gyakorolt a végzett beruházások szintjére.

(151)

A beruházások megtérülését a beruházás nettó könyv szerinti értéke százalékában megadott haszonnal fejezik ki. A hasonló termék esetében a beruházások megtérülése hasonlóan kedvezőtlen tendenciát mutatott, mint 2009 és a vizsgálati időszak között mindhárom terméktípus többi pénzügyi teljesítménymutatója. Az elemek és lemezek tekintetében a beruházások megtérülése – noha 2009–2010 között emelkedés volt – 2011-ben jelentősen csökkent, ezzel negatív szintet elérve. A modulok esetében a beruházások megtérülése a teljes figyelembe vett időszakban negatív szinteken volt, 2010 kivételével, amikor is 19 %-ot ért el. A figyelembe vett időszakban összességében csökkent, a vizsgált időszakban –17 %-ig, azaz 1 %-kal az elemek tekintetében, azonban továbbra is igen alacsony, –19 %-os szinten maradt. A lemezek esetében a beruházások megtérülése folytonos negatív tendenciát követett, a vizsgálati időszakban elérve a –7 %-ot. A figyelembe vett időszakban a hasonló termékek esetében a beruházások megtérülése negatív tendenciát mutatott.

(152)

A tőkebevonási képességet a teljes piac tekintetében elemezték és rámutattak, hogy a hasonló termék tekintetében az uniós gazdasági ágazat pénzeszköztermelő képessége egyre romlott, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének gyengüléséhez vezetett.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése valamennyi fő kármutató tekintetében egyértelműen negatív tendenciát mutatott. A figyelembe vett időszakban az általánosságban növekvő felhasználás mellett az össztermelés a modulok és az elemek tekintetében nőtt. Noha az értékesítés volumene nőtt, a vizsgálati időszakban csökkent az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése, a felhasználás figyelembe vett időszakban való nagyobb mértékű növekedése következtében. A figyelembe vett időszakban az átlagos eladási ár meredeken esett, kedvezőtlen hatást gyakorolva valamennyi pénzügyi teljesítménymutatóra, úgy mint a jövedelmezőségre, a cash-flow-ra, a beruházások megtérülésére és a tőkebevonási képességre.

(154)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene összességében nőtt. Azonban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének emelkedését az átlagos eladási ár rendkívüli mértékű csökkenése kísérte.

(155)

A figyelembe vett időszakban az érdekelt felek Kínai Népköztársaságból érkező behozatala mennyiség és piaci részesedés tekintetében is nőtt. Ezzel egyidejűleg a behozatali árak folyamatosan estek, jelentősen alákínálva az uniós gazdasági ágazat uniós piaci átlagárainak.

(156)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazat és különösen a mintába felvett uniós gyártók jól teljesítettek. Azt állították, hogy bizonyos kármutatók, nevezetesen a termelés volumene, a termelési kapacitás, az értékesítés és a foglalkoztatás, de még a mintába felvett egyes gyártók jövedelmezősége is nőtt és nem jelez jelentős kárt. Ezeket az állításokat a vizsgálat nem erősítette meg, az ugyanis egyértelmű csökkenő tendenciát mutatott számos olyan kármutató tekintetében, amelyek jelentőséggel bírnak azon következtetésben, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(157)

A fentiekre figyelemmel a vizsgálat megerősítette különösen azt a tényt, hogy az eladási árak az előállítási költségek alatt maradnak, ami kedvezőtlen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, mely a vizsgálati időszakban negatív szintre fordult át. Megállapítást nyert, hogy az uniós piacra történő dömpingelt behozatal folytatódása esetén valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazat veszteségei miatt a hasonló termék számottevő uniós termelése valószínűleg véglegesen megszűnne. Ezt megerősíteni látszanak a vizsgálati időszak alatti és az utáni fejlemények, azaz hogy egyes vállalatok fizetésképtelenséget jelentettek és/vagy a termelést ideiglenesen vagy véglegesen leállították.

(158)

Az előzőekre figyelemmel ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(159)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta-e. A dömpingelt behozatal mellett az olyan ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, nehogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(160)

Egy érdekelt fél állította, hogy az érintett termék piaci feltételei tagállamonként eltérőek, ezért az okozati összefüggés elemzését minden tagállam szintjén elkülönítve kellene elvégezni. A nemzeti támogatási rendszerek bizonyos mértékig meghatározzák a tagállami piac méretét. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a kereslet nem kizárólag a támogatási rendszerektől függ. Földrajzi helytől (benapozottságtól) és egy adott helyen a villamos energia árától függően a napelem panelek elérni látszanak a hálózattal való egyenértékűséget vagy legalábbis ehhez közelítenek, ami azt jelenti, hogy egyes beruházásokra a támogatási rendszerektől függetlenül is sor kerül. Ezért nem lehet azt megállapítani, hogy a piaci feltételek kizárólag a támogatási rendszereken múlnak, és emiatt ez a kérés elutasításra került.

(161)

A vizsgálat igazolta, hogy a figyelembe vett időszakban drámaian nőtt a Kínai Népköztársaságból érkező, dömpingelt behozatal, jelentősen – a modulok esetében több mint 300 %-kal, az elemek tekintetében 482 %-kal, a lemezek esetében pedig 648 %-kal – emelve a mennyiséget, a piaci részesedést pedig 17–17 százalékponttal a modulok és az elemek, valamint 27 százalékponttal a lemezek tekintetében. Ezért igazolást nyert, hogy az érintett termék behozatalának volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban drámaian nőtt. Egyértelmű időbeli egybeesést mutat a dömpingelt behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése. A vizsgálat azt is megállapította, hogy – amint az a fenti (117) preambulumbekezdésben is megemlítésre került – a dömpingelt behozatal a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált.

(162)

A vizsgálat azt igazolta, hogy a dömpingelt behozatal árai a modulok esetében 64 %-kal, az elemek esetében 42 %-kal, a lemezek esetében pedig 40 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és az alákínálás emelkedését okozták. Az uniós gazdasági ágazat ilyen árnyomás mellett jelentős erőfeszítéseket tett előállítási költségeinek csökkentésére. Ezen erőfeszítések ellenére a kínai behozatali árak kivételesen alacsony szintje arra kényszerített az uniós gazdasági ágazatot, hogy eladási árait tovább – nem jövedelmező szintre – csökkentse. Ekként a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége drámaian csökkent és a vizsgálati időszakban veszteségeket mutatott.

(163)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kínai behozatal jelenléte és a Kínából érkező dömpingelt behozatal piaci részesedésének a folyamatosan az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon történő növekedésének meghatározó szerepe volt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárban, ami különösen az ágazat gyenge pénzügyi helyzetében és a kármutatók többségének romlásában mutatkozik meg.

(164)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a figyelembe vett időszakban a modulok esetében 19 %-kal nőtt, míg a piaci részesedés ugyanezen időszakban 18,4 %-ról 6,8 %-ra csökkent. A Kínai Népköztársaság után Tajvan a második legnagyobb exportőr.

(165)

Az elemek esetében az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 186 %-kal nőtt, ami a piaci részesedés terén a 2009-es kb. 24 %-ról a vizsgálati időszakban kb. 36 %-ra történő növekedésben jelent meg. Az elemeket tekintve a Kínai Népköztársaság után Tajvan a második legnagyobb exportőr, a többi harmadik országból érkező behozatalt és piaci részesedést messze felülmúlva, de még mindig nem érve el a Kínai Népköztársaság szintjét.

(166)

A lemezek esetében az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 19 %-kal csökkent, a piaci részesedés úgyszintén, a 2009-es 13,4 %-ról a vizsgálati időszakban 8,5 %-ra. A fentiekkel egyezően a Kínai Népköztársaság után Tajvan a lemezek második legnagyobb exportőre. Azonban a Tajvanról érkező behozatal szintje és piaci részesedése nem mutatott jelentős növekedést, és a figyelembe vett időszakban alacsony szintű maradt.

(167)

A modulok, elemek és lemezek harmadik országokból érkező behozatalának ára átlagban meghaladta a kínai behozatal átlagos egységárát. A Tajvanról érkező behozatal tekintetében rendelkezésre álló információk azt jelzik, hogy a modulok és lemezek átlagos behozatali ára magasabb a kínai behozatal átlagáránál, míg az elemek behozatali átlagára a kínai elemek behozatali átlagárával azonos tartományba esett. Mindazonáltal – mivel terméktípusonkénti részletes áradatok nem álltak rendelkezésre – az átlagárak összehasonlítása jelzésként használható, de határozott következtetések ezen az alapon nem vonhatók le. A figyelembe vett időszakban az elemek Tajvanról történő behozatala folyamatosan emelkedett, melynek következtében a piaci részesedés mintegy 14 %-kal nőtt. Azonban a vizsgált termékre összességében – a piaci részesedés növekedése ellenére – a mennyiség a Kínai Népköztársaságból érkező mennyiségnél alacsonyabb volt, az árszint pedig az elemek kivételével a vizsgálati időszakban általánosságban magasabb volt. Ennek alapján, és figyelemmel különösen a behozatal egyéb harmadik országokból érkező mennyiségére, piaci részesedésére és – az uniós gazdasági ágazatéhoz hasonló vagy annál magasabb – árszintjére, ideiglenesen megállapítható, hogy a harmadik országbeli behozatal nem törte meg az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

12.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal és piaci részesedések

(168)

Amint az a fenti (108) preambulumbekezdésben említésre került, a figyelembe vett időszakban a teljes uniós felhasználás a modulok esetében 221 %-kal, elemek esetében 87 %-kal, a lemezek esetében pedig 29 %-kal nőtt. A felhasználás 2011-ben tetőzött és a vizsgálati időszakban csökkent, noha továbbra is lényegesen magasabb szinten maradt, mint a figyelembe vett időszak kezdetén, 2009-ben. Az uniós gazdasági ágazat nem tudott hasznot húzni a felhasználás e növekedéséből, mivel piaci részesedése a modulok esetében 19 %-ról 13 %-ra, elemek esetében 68 %-ról 38 %-ra, lemezek esetében pedig 81 %-ról 59 %-ra csökkent. Ugyanakkor a Kínai Népköztársaság piaci részesedése meredeken emelkedett 2011-ig, utána igen magas szinten stabilizálódott a vizsgálati időszakban, amikor is a felhasználás esett. Ezért azon tényre figyelemmel, hogy az uniós felhasználás vizsgálati időszakban történő csökkenése ellenére a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal piaci részesedését megőrizte (modulok estetében) vagy növelte (az elemek és lemezek tekintetében) az uniós gazdasági ágazat rovására, nem vonható le az a következtetés, hogy a felhasználás esése olyan mértékű lett volna, hogy megszakította volna az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(169)

A rendelkezésre álló információk alapján nehezen állapítható meg, hogy a tagállami támogatási rendszerek milyen mértékben hajtják fel a keresletet. Valójában – ahogy az a későbbiekben a (171) preambulumbekezdésben megemlítésre kerül – többféle támogatási rendszer létezik, és ezek, illetve kereslet kölcsönhatása igen összetett, emiatt a pontos hatás számszerűsítése nehézségekbe ütközik. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban azt is jelzik, hogy még támogatási programok hiányában is lesz kereslet a napenergiára és ez még nőni is fog idővel, noha alacsonyabb szinteken, mint támogatási programokkal összefüggésben. Ezzel összefüggésben több fél érvelt azzal, hogy a „hálózati egyenértékűség” (azaz amikor a napenergia előállítási költsége megegyezik a hagyományos energia előállításának költségével) már megvalósult vagy csaknem megvalósult az Unió egyes régióiban. A vizsgálat eddig nem tudta megerősíteni ezeket az állításokat, és azok vizsgálata tovább folyik.

(170)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár oka a tagállamokban bevezetett betáplálási tarifák csökkentésével függ össze. Ezek a csökkentések állítólag a napelemes létesítmények visszaszorulását és a vizsgált termék iránti kereslet csökkenését eredményezték az uniós piacon, és ez okozta a jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(171)

A tagállamok betáplálási tarifákat, a forgalmazható zöld bizonyítványok tekintetében kvótakötelezettségeket, vissza nem térítendő beruházási támogatásokat és adóösztönzőket vezettek be a megújulóenergia-termelés támogatására. Egyes tagállamokban az uniós strukturális alapokból is adtak támogatásokat. A napenergia tekintetében a leggyakrabban alkalmazott támogatási eszközt a betáplálási tarifák képezték. Ebben a szakaszban a Bizottság elemzése a támogatási programok e típusára összpontosít.

(172)

A betáplálási tarifák pénzügyi támogatási eszközök, melyek célja kötelező nemzeti célszámok elérése a megújuló energia felhasználása tekintetében, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) előírtak szerint. A támogatás szintje és a betáplálási tarifák működési módja tagállamonként változó. A betáplálási tarifák révén a hálózatüzemeltetők kötelesek olyan áron átvenni a napenergiát, amely biztosítja, hogy megtérüljenek a napenergiát előállítók (rendszerint a napelemes létesítmények tulajdonosai) költségei és ésszerű megtérülési rátát érjenek el. A betáplálási tarifák más támogatási rendszerekhez hasonlóan állami támogatási ellenőrzés hatálya alá tartoznak az EUMSZ 107. és 108. cikke szerint, ami biztosítja, hogy ne kerülhessen sor a villamosenergia-termelők túlkompenzációjára.

(173)

A nemzeti különbségek ellenére az uniós betáplálási tarifák alakulásával kapcsolatban három jelenség figyelhető meg: i. a betáplálási tarifák csökkenése; ii. a betáplálási tarifarendszer teljes felfüggesztése (Spanyolország); és iii. kapacitásplafonok bevezetése („plafonok”) a finanszírozásra jogosult létesítmények, illetve átfogóan tagállamonként a támogatott új kapacitások éves telepítése vonatkozásában. A plafonértékek vonatkozásában úgy tűnik, hogy ezeket főként 2012-ben vezették be, és ezért igen valószínű, hogy a vizsgálati időszak alatti felhasználására nem voltak hatással. Ezért az elemzés a betáplálási tarifák spanyolországi közelmúltbeli felfüggesztésére és a tarifák legtöbb tagállamban történő csökkentésére összpontosult. A Bizottság elemezte, hogy ezek hatást gyakoroltak-e az uniós piaci keresletre, és hogy ezek okozhatták-e az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt. E tekintetben úgy ítélte meg, hogy a betáplálási tarifák alakulásának a modulok iránti keresletre gyakorolt hatása reprezentatív az elemekkel és lemezekkel kapcsolatos helyzet tekintetében is. Valójában – mivel az elemek és lemezek nélkülözhetetlenek a modulok gyártásához és mivel azokat semmiféle más gyártási eljárásban nem használják – a modulok iránti kereslet csökkenése automatikusan kiváltja az elemek és lemezek iránti kereslet csökkenését is.

(174)

Noha a vizsgálat megerősítette a betáplálási tarifák és a felhasználás közötti okozati összefüggést, a vizsgálat megállapította, hogy a felhasználás 2011-es és a vizsgálati időszak alatti csökkenésének nem volt része a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést, amint azt a fenti (163) preambulumbekezdés részletesen ismerteti. A vizsgálat valójában azt igazolta, hogy noha az uniós gazdasági ágazat helyzete romlott, az exportáló gyártók képesek voltak magas (80 %) piaci részesedés fenntartására a modulok esetében, és kissé még növelni is tudták azt az elemek (a 2011-es 22 %-ról a vizsgálati időszak alatt 25 %-ra) és lemezek (a 2011-es 32 %-ról a vizsgálati időszak alatt 33 %-ra) tekintetében. Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat által a modulokért felszámított átlagár a figyelembe vett időszakban 53 %-kal csökkent, főként a dömpingelt behozatal jelentős emelkedése és az uniós piacon ezzel kifejtett jelentős árnyomás miatt. Ezért az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének csökkenése nem tudható be főként a betáplálási tarifák csökkentésének.

(175)

Ezért a Bizottság elismerte, hogy a betáplálási tarifák keresletet generáltak a napenergia iránt, és a betáplálási tarifák közelmúltbeli felfüggesztése (mint Spanyolországban) és más tagállamokban történő csökkentése visszafogta a vizsgált termék vizsgálati időszak alatti felhasználását, és ezzel hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Azonban a felhasználás vizsgálati időszak alatti csökkenése nem volt olyan mértékű, hogy megtörje az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(176)

Több fél azzal érvelt, hogy a betáplálási tarifák csökkentése miatt a napenergiás beruházási lehetőségek elvesztették vonzerejüket a befektetők számára, és ezzel visszafogták az érintett termék iránti, uniós piaci keresletet.

(177)

Noha a vizsgálat megerősítette a betáplálási tarifák és a napelem gazdasági ágazat beruházási szintje közötti kapcsolatot, azt is kimutatta, hogy a napenergiába történő beruházások sokkal kevésbé függenek ezektől a magas benapozottságú régiókban – ahol a napenergia előállítása hatékonyabb –, illetve a magas villamos energia árakkal jellemzett régiókban. A vizsgálat valójában megerősítette, hogy beruházások még mindig vannak (pl. Spanyolországban), a betáplálási tarifarendszer felfüggesztése ellenére. Emellett a vizsgálat azt igazolta, hogy a napenergiás beruházási lehetőségek az alacsonyabb betáplálási tarifák ellenére is vonzóak maradtak.

(178)

A fentiek alapján nem vonható le egyértelműen olyan következtetés, hogy a betáplálási tarifák csökkenése miatt a napenergiás beruházások elvesztették vonzerejüket a befektetők körében, és ezzel hozzájárult volna az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(179)

Egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy a betáplálási tarifák csökkentése kényszerítette az uniós gyártókat áraik csökkentésére, hogy fenntartsák a befektetők érdeklődését a fotovillamos energia iránt, és megtartsák a kereslet és növekedés lendületét.

(180)

A vizsgálat azt igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat elsősorban a dömpingelt behozatal, és nem a betáplálási tarifák csökkenése miatt kényszerült az árak csökkentésére. Ezt jelzi az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat áraiban a legjelentősebb csökkenés 2010–2011-ben következett be, még azelőtt, hogy a betáplálási tarifák jelentős csökkentésére sor került volna. Valójában a Kínai Népköztársaságból érkező, az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló dömpingelt behozatal kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot árainak egyre alacsonyabb szintre csökkentésére.

(181)

Emiatt ez az érv elvetésre került.

(182)

Összegzésül: a betáplálási tarifák fontos tényezői voltak az uniós fotovillamos piac alakulásának, és a betáplálási tarifák létezése befolyásolta a vizsgált termék felhasználást. A vizsgálat azonban azt igazolta, hogy a felhasználás a betáplálási tarifák csökkenése ellenére nem csökkent számottevően. Ezért a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a betáplálási tarifák alakulása nem olyan jellegű, hogy megtörné a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(183)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az okozta, hogy csökkent az uniós gazdasági ágazat pénzügyi támogatása. Ezen állítás alátámasztására információk érkeztek az egyik uniós gyártónak a figyelembe vett időszak előtt (2003–2006 között) nyújtott, vissza nem térítendő támogatás alapján.

(184)

A szolgáltatott bizonyíték nem tárt fel okozati összefüggést az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár és az egyik uniós gyártónak a figyelembe vett időszakot megelőzően nyújtott, vissza nem térítendő támogatás között. Ezen túlmenően – mivel ez az információ a figyelembe vett időszak előttről származik – úgy tűnik, hogy nem bír jelentőséggel. Ezért nem lehetett okozati összefüggést megállapítani az uniós gazdasági ágazatnak nyújtott vissza nem térítendő támogatás és az azt ért jelentős kár között. Emiatt ez az érvelés elvetésre került.

(185)

Érkezett olyan állítás, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az okozta, hogy az uniós piacon és a világpiacon is általában többletkapacitások vannak. Állították továbbá, hogy a világpiaci többletkapacitás miatt jelenleg folyik az uniós gazdasági ágazat konszolidációja, és az ágazatot ért kár a termelő létesítmények túlságosan nagy számának következménye. Ezen túlmenően több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár összefüggésben állt az uniós gazdasági ágazat saját maga okozott többletkapacitásával. Ezzel szemben néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az okozta, hogy az uniós gazdasági ágazat nem hajtotta végre a szükséges kapacitásbővítési beruházásokat.

(186)

Noha az uniós gazdasági ágazat valóban növelte gyártási kapacitását, teljes termelési volumene nem fedte le az uniós piacon a figyelembe vett időszakban megnövekedett felhasználási szinteket. Ezért az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása ésszerű volt és a piaci fejleményekhez, azaz a felhasználás növekedéséhez igazodott. Ezért ez nem tekinthető az ágazatot ért kár okának.

(187)

Hasonlóképpen és ugyanezen az alapon nem nyert igazolást az az érvelés, hogy az uniós gazdasági ágazat nem végzett kapacitásbővítési beruházásokat. Ezzel szemben azonban – amint az fentebb már említésre került – az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett teljes időszakban bővítette a kapacitást, és mindvégig volt rendelkezésre álló többletkapacitása is, ami arra utal, hogy képes volt a keresleti többlet kiszolgálására. Emiatt ezt az érvet el kellett vetni.

(188)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a piac valamennyi szereplője – beleértve az értéklánc megelőző és következő ágazataiban tevékenykedőket is – nehéz helyzetben volt a világpiaci többletkapacitás, és az ebből eredő piaci változások miatt. E tekintetben azzal érveltek, hogy a vizsgált termék olyan tömegcikké vált, amelynek egyes gyártói már nem képesek az ár meghatározására, hanem az ár a kereslet és kínálat világpiaci alakulásának függvénye. Állították, hogy ez a helyzet és nem a dömpingelt behozatal okozta az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt.

(189)

A vizsgálat megerősítette a világpiaci – főként a Kínai Népköztársaságból származó – többletkapacitás fennállását. Azt a piaci változást illetően, mely a vizsgált terméket állítólag tömegcikké tette, ez nem indokolná a tisztességtelen árképzési magatartást és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgált terméket több mint 20 éve gyártja és értékesíti, míg az érintett termék kínai gazdasági ágazata csak a közelmúltban (az elmúlt évtized közepe táján) alakult ki, elsősorban az uniós betáplálási tarifák és más szakpolitikai kezdeményezések, és az ezekből eredő kínálatbővülés hatására.

(190)

Emiatt az érvek elvetésre kerültek.

(191)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár összefüggésben állt a poliszilícium – a lemezgyártás fő alapanyaga – árának alakulásával. Azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat hosszú távú fixáras szállítási szerződéseket kötött, és emiatt nem tudta kihasználni a poliszilícium árának a figyelembe vett időszak során bekövetkezett csökkenését.

(192)

A vizsgálat feltárta, hogy a poliszilícium ára 2008-ban nőtt, de 2009-ben ismét csökkent, 2010-ben és 2011 elején csak enyhe emelkedő tendenciát mutatva. Az árak a vizsgálati időszakban jelentősen estek.

(193)

A vizsgálat igazolta, hogy noha az uniós gazdasági ágazat a poliszilíciumra hosszú távú szállítási szerződéseket kötött, e szerződések feltételeit a legtöbb esetben újratárgyalták a poliszilícium áralakulása alapján, és a szerződéses árak az azonnali piaci árak közelébe vagy néha az alá csökkentek.

(194)

Emiatt megállapítást nyert, hogy még ha egyes konkrét uniós gyártókat érintettek is a poliszilíciumra vonatkozó hosszú távú szerződések, az uniós gazdasági ágazat egészét nem sújtották e hosszú távú szerződések, és képes volt teljes egészében kihasználni a poliszilícium árának csökkenését. A hosszú távú szerződésekről ezért nem nyert megállapítást, hogy hozzájárultak volna az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(195)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a kárt saját magának okozta a gyártási folyamat magas fokú automatizálása révén. Azt állították, hogy a kis méretű gyártók hátrányba kerültek a nagyobb, vertikálisan integrált gyártókkal szemben, és ezért az e gyártókat ért kár nem tudható be a dömpingelt behozatalnak. Ezzel összefüggésben állították továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat összességében kisméretű volt, és emiatt nem tudta kihasználni a méretgazdaságosságot.

(196)

A vizsgálat igazolta, hogy az uniós piacon még a kis méretű gyártók is magas szinten automatizálták gyártási folyamataikat, ami az előállítási költségekre kedvező hatást gyakorolt. A legtöbb uniós gyártó a gyártási folyamat egy adott részére szakosodott (lemezekre, elemekre vagy modulokra), ami a specializáció révén növelte versenyképességüket a gyártott konkrét terméktípus vonatkozásában. Ezért el kellett vetni azt az érvelést, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt a magas fokú automatizáció okozta volna.

(197)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az árnyomás az uniós gazdasági ágazat konszolidációjához vezetett, és ez volt az oka az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárnak. A vizsgálat azonban azt igazolta, hogy a konszolidáció inkább a dömpingelt behozatal következménye volt. Ezen túlmenően ez a fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a konszolidációs folyamat milyen mértékig lehetett a kár oka.

(198)

Állították továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár oka az uniós gazdasági ágazat vertikális integrációjának hiánya. Általánosságban rendes piaci feltételek mellett a vertikálisan integrált gyártóknak az értékláncuk tekintetében nagyobb biztonsággal kellene rendelkezniük. A vizsgálat azonban azt igazolta, hogy nem tudta teljesen kihasználni a vertikális integráció előnyeit az uniós gazdasági ágazat azon része sem, mely vertikálisan integrált volt, mivel a dömpingelt behozatal árnyomása rendkívül erős volt. Emellett az uniós gazdasági ágazat – még a vertikálisan integrált gyártók sem – a dömpingelt behozatal miatt nem tudta teljes mértékben kihasználni a magas kapacitáskihasználási rátát a méretgazdaságosság megvalósítására. A vizsgálat továbbá nem tárt fel semmiféle összefüggést a vertikális integráció és a magasabb jövedelmezőségi ráták között, mivel az erős árnyomás ezt az összefüggést megváltoztatta.

(199)

Néhány érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatban hiányzott a műszaki innováció, illetve új technológiákba történő beruházás. Mindazonáltal a vizsgálat nem tár fel ezeket az állításokat megerősítő ténybeli bizonyítékokat. Éppen ellenkezőleg – a vizsgálat azt igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásainak zömét új gépekre és K + F-re fordították, és világszinten nincs jelentős technológiai eltérés a termékek között.

(200)

Emellett egy érdekelt fél azt állította, hogy a jelentős kárt a gyenge projektvégrehajtás (sikertelen projektek) okozta. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az érvelés nem volt megalapozott. Ezen túlmenően a sikertelen projektek inkább a dömpingelt behozatal következményének tekinthetők. Az érvet ezért el kellett vetni.

(201)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes költségeinek ahhoz megfelelő időben történő ésszerűsítésére, hogy reagáljon a világpiaci változásokra. Más felek azt állították, hogy a bérköltségek és vállalati általános költségek az Unióban magasabbak, mint a Kínai Népköztársaságban.

(202)

A vizsgálat igazolta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költségei folyamatosan csökkentek – a lemezek kivételével, ahol a költségek 2010-ig csökkentek, de 2011-ben nőttek, majd a vizsgálati időszakban tovább emelkedtek, a figyelembe vett időszak elején tapasztalt szintnél kissé magasabb szintre (lásd a fenti (138) preambulumbekezdést). A termelékenység nőtt a modulok és az elemek esetében, viszont csökkent a lemezek vonatkozásában. Amint az fentebb említésre került, a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal, és az uniós piacra ebből eredő erős árnyomás következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta kihasználni a költségcsökkentés előnyeit.

(203)

Meg kell jegyezni, hogy a Kínai Népköztársaság exportáló gyártói nem élveznek a nyersanyag (poliszilícium) és a használt gépek tekintetében semmiféle komparatív előnyt, mivel mindkettőt jobbára az Unióból importálják. Ami a béreket és a vállalati általános költségeket illeti, ezek a vizsgálati időszakban átlagban nem érték el a modulok teljes költségének 10 %-át, és nem minősülnek jelentős szereppel rendelkezőnek.

(204)

Emellett azt állították, hogy egyes uniós gyártók a lemezeket, elemeket és/vagy modulokat az érintett országból szerzik be és ezeket sajátjukként tovább értékesítik az uniós piacon. A vizsgálat feltárta, hogy az érintett termék uniós gazdasági ágazat általi behozatala kiegészítő jellegű és az uniós termeléshez képest korlátozott volumenű volt, és emiatt nem lehet úgy tekinteni, hogy az megszakította a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést.

(205)

Ezért az uniós gazdasági ágazatnak – ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal árának csökkenő tendenciájával – jelentős erőfeszítéseket kellett tennie a termelési költségek racionalizálása érdekében. Az uniós gazdasági ágazat erőfeszítései ellenére ez a költségracionalizálás nem jelenhetett meg az eladási árakban, a dömpingelt behozatal jelentős alákínálása következtében.

(206)

Emiatt a fent említett összes érvet el kellett vetni.

(207)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár oka a fotovillamos termékek és más fotovillamos technológiák felől érkező verseny volt, mivel ezek a technológiák helyettesíthetőek és rendeltetésük azonos.

(208)

A vizsgálat azt igazolta, hogy a fotovillamos termékek más nyersanyagból készülnek, és azokhoz nem használnak kristályos szilícium lemezeket. Általánosságban átalakítási hatékonyságuk és hatásos teljesítményük a kristályos szilícium modulokénál sokkal alacsonyabb. Ennek következtében nem használhatóak olyan nehezen megközelíthető helyeken, mint a háztetők, ezért az érintett termékkel nem teljesen helyettesíthetőek. Emiatt – noha lehet némi verseny a vékonyréteg termékek és az érintett termék között – ez a verseny elhanyagolhatónak tekinthető.

(209)

Ezért a vizsgálat nem talált összefüggést az uniós gazdasági ágazatot ért kár és a fotovillamos vékonyréteg termékek és más fotovillamos technológiák felől érkező verseny között.

(210)

Emiatt ezt az érvet el kellett vetni.

(211)

Azt állították, hogy a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat finanszírozáshoz való hozzáférésére, és ez okozta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(212)

Az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képessége jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Mivel a napelem gazdasági ágazat tőkeigényes, kulcsfontosságú a tőkebevonás képessége. A gazdasági recesszió nyilvánvalóan hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. A vizsgálat azt igazolta azonban, hogy az uniós piac 2009–2011 közötti bővülése ellenére az uniós gazdasági ágazat helyzete romlott, a Kínai Népköztársaságból érkező, az uniós gazdasági ágazat eladási árainak jelentősen alákínáló dömpingelt behozatal következtében. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi válság esetleges hatásait súlyosbította a Kínából érkező dömpingelt behozatal emelkedése, és hogy a finanszírozás korlátozott elérhetősége jórészt a kedvezőtlen piaci hangulat, a helyzet és az uniós gazdasági ágazat dömpingelt behozatal miatti kilátásainak következménye volt. Ezért – noha a pénzügyi válság gyakorolt bizonyos hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére –, nem tudta megszakítani az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között. Ez az érv ennek megfelelően elutasításra került.

(213)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat exportra történő értékesítései a figyelembe vett időszakban – és a modulok esetében különösen 2009–2011 között, az elemek esetében 2009 és 2012 első negyedéve között – jelentősen visszaestek, és ez okozta az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt.

(214)

Azonban – ahogy azt az alábbi táblázat mutatja – a modulok exportvolumene a vizsgálati időszakban látható enyhe csökkenés ellenére jelentős maradt, és a vizsgálati időszak alatti átlagos árszintek a modulok átlagköltsége felett maradt a figyelembe vett időszak egészében. Emiatt ez nem okozhatta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt. Az elemeket illetően az exportvolumen a teljes elemgyártásnak mindössze 12 % körüli részét tette ki. Ezért a vizsgálati időszak alatti alacsony árak ellenére ez csak korlátozottan befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Végezetül a lemezek vonatkozásában az export a teljes termelési volumen 24 %-át képviselte, a vizsgálati időszak alatti alacsony árak ellenére ez ugyanúgy csak korlátozottan befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Az e tekintetben felhozott érveket ezért el kellett vetni.

13-a   táblázat

Modulok

13-b   táblázat

Elemek

13-c   táblázat

Lemezek

(215)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. Ezért a felek e tekintetben felhozott érveit el kellett vetni.

(216)

Egy érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt a palagázkészletek felfedezése okozta, és az Unióban az olcsó palagáz növekvő kitermelésének kilátása visszavetette a megújuló energia projektekbe történő állami és magánberuházásokat.

(217)

A vizsgálat megállapította, hogy a vizsgált termék felhasználása a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, amint az a fenti (108) preambulumbekezdésben megemlítésre került. Emellett a vizsgálat során nem derült fény olyan tárgyi bizonyítékra, mely szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár az uniós palagázkészletek felfedezésének lenne betudható. Emiatt ez a kérés elutasításra került.

(218)

Ugyanez a fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt az okozta, hogy az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében a szén-dioxid-kibocsátási egységek alacsony ára miatt a napenergia ágazatába történő beruházások szintje alacsony.

(219)

Erre vonatkozó bizonyítékot azonban nem nyújtottak be és a vizsgálat nem tárt fel az ezeket az állításokat megerősítő ténybeli körülményeket. Éppen ellenkezőleg, a vizsgálat azt igazolta, hogy a vizsgált termék felhasználása a figyelembe vett időszak alatt jelentősen nőtt. Emiatt az érv elvetésre került.

(220)

Néhány érdekelt fél állította, hogy az uniós gyártók közül legalább egynél a jelentős kárt rossz gazdálkodási döntések okozták. Ezeket az állításokat az éves beszámolókra, valamint a vállalat egyik részvényese által a többi részvényesnek küldött levélben szereplő egyes információkra alapozták.

(221)

Az ügy irataiban szereplő információk közül semmi nem utalt arra, hogy az érintett vállalat gazdálkodási döntései szokatlanok vagy meggondolatlanok lettek volna, illetve az egész uniós gazdasági ágazatra kihatottak volna. Az e tekintetben felhozott érvek ezért elvetésre kerültek.

(222)

Egy érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt kormányzati politikák – úgy mint a megújulóenergia-politika, az innovációt ösztönző politikák, a bürokrácia csökkentését célzó politikák, a kereskedelemtámogatási politikák és a hálózati hozzáférés szabályozása – okozták, mivel ezek a politikák az exportáló gyártók javát szolgálják. Azonban – még ha igaz is lenne, hogy e politikák közül egyesek elősegítenék a más harmadik országokból történő behozatalt és a napelem gazdasági ágazat általános növekedését – ezek a politikák az uniós gazdasági ágazat javát is szolgálják. Mi több, ezek a politikák nem szolgálhatják azt, hogy az Unióba irányuló behozatalt ilyen káros dömpingáron kellene végezni. Az e tekintetben felhozott érvek ezért elvetésre kerültek.

(223)

A vizsgálat megállapította az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár és a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést. A kár egyéb lehetséges okai – úgy mint az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, a felhasználás, a betáplálási tarifák, az uniós gazdasági ágazatnak nyújtott egyéb pénzügyi támogatások, a többletkapacitás, a nyersanyagárak hatása, az ágazat saját magának történő károkozása, a vékonyréteg termékek részéről érkező verseny, a pénzügyi válság és hatásai, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós palagázkészletek felfedezése, a gazdálkodási döntések, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere, más kormányzati politikák – elemzésre kerültek, és egyik sem minősült olyannak, hogy megszakítsa a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár között megállapított okozati összefüggést.

(224)

A fenti elemzés alapján – mely megfelelően kiemelte és elhatárolta az uniós gazdasági ágazat helyzetére hatást gyakorló összes ismert tényező és a dömpingelt behozatal hatását, ezért ideiglenesen megállapítást nyert, hogy okozati összefüggés állt fenn a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár között.

(225)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó támogatásra vonatkozó ideiglenes megállapítás ellenére léteznek-e olyan meggyőző érvek, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben az Uniónak nem érdeke az intézkedések elfogadása. Az uniós érdek elemzése az összes érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a fotovillamos ágazat értékláncában megelőző és következő piacok, az importőrök, a felhasználók és az érintett termék fogyasztóinak érdekeit is.

(226)

A vizsgálat megindítását követően mintegy 150 gazdasági szereplő jelentkezett. Egyedi kérdőíveket küldtek a független importőröknek, az értéklánc előző lépcsőjén álló gazdasági szereplőknek (beleértve egy nyersanyagtermelőt, és a vizsgált termék gyártási berendezéseinek szállítóit), az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőknek (beleértve a projektfejlesztőket és szerelőket) és a BEUC-nak, egy fogyasztóvédelmi szervezetnek. A fotovillamos ágazat különféle gazdasági szereplőit (az uniós gazdasági ágazatot, az értéklánc előző és következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőket) képviselő három szervezet adott tájékoztatást.

(227)

A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat közvetlenül mintegy 25 000 főt foglalkoztatott a hasonló termék gyártásában és értékesítésében.

(228)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, melynek oka a vizsgálati időszakban az érintett országból érkező dömpingelt behozatal volt. Emlékeztetni kell arra, hogy több kármutató kedvezőtlen tendenciát jelzett a figyelembe vett időszak alatt. Különösen az együttműködő uniós gyártók pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók – úgy mint a jövedelmezőség, a cash-flow, a beruházások megtérülése – voltak súlyosan érintettek. A modulok, elemek és lemezek uniós gyártói 2011-ben és a vizsgálati időszakban valójában veszteséget termeltek. Ezért néhány uniós gyártó már gyártó létesítményei bezárására kényszerült, mások pedig a fizetésképtelenség küszöbén álltak. Intézkedések hiányában igen valószínűnek tűnik az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének további romlása.

(229)

Az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítaná az uniós piacon a tisztességes kereskedelmi feltételeket, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a hasonló termék árát hozzáigazítsa a termelési költségekhez és ezzel javítsa jövedelmezőségét. Az ideiglenes intézkedések elrendelése várhatóan azt is lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerje, ami kedvező hatással lenne általános pénzügyi helyzetére. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat tőkéhez való hozzájutása javulna és további K + F beruházásokra és innovációra lenne lehetősége a fotovillamos piacon. Végezetül a vizsgálat azt is jelezte, hogy üzleti tevékenységüket azok az uniós gyártók is újrakezdhetik, amelyek a gyártással a kínai behozatal nyomására kényszerültek felhagyni. Összességében – e lehetőség szerint – nem csak az uniós gazdasági ágazat (vizsgálati időszakban) meglévő 25 000 munkahelye lenne biztosítva, hanem ésszerű lehetőség nyílna a termelés további bővítésére és a foglalkoztatás növelésére.

(230)

Intézkedések hiányában a piaci részesedés további csökkenése várható, és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége tovább esne. Ez rövid és középtávon nem lenne fenntartható. Ennek következtében a fenti (157) preambulumbekezdésben említettek szerint a piacról már kivonulni kényszerült nagyszámú uniós gyártón túlmenően más gyártók is fizetésképtelenséggel szembesülhetnek, ami rövid-középtávon az uniós gazdasági ágazat eltűnését eredményezné, és ennek a meglévő munkahelyekre is jelentős hatása lenne.

(231)

Ennek megfelelően a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonja le, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(232)

A fenti (12) preambulumbekezdésben említettek szerint a mintába felvett három importőr közül csak egynek a fő üzleti tevékenysége az érintett termék kereskedelme.

(233)

Beterjesztettek egy érvelést, amely szerint az érintett termékre intézkedések elrendelése kedvezőtlenül fogja érinteni az importőrök üzleti tevékenységét. Először is a vámok kivetése nem feltétlenül eredményezi a Kínai Népköztársaságból történő behozatal megszűnését. Másodszor, noha az intézkedések elrendelése – az egyéb harmadik országokból érkező behozatal valószínű emelkedése miatt – várhatóan kedvezőtlenül hathat a csak a Kínai Népköztársaságból importáló importőrök pénzügyi helyzetére, a több országból beszerző importőröknek lehetőségük lesz a beszerzési forrás váltására.

(234)

Ennek megfelelően a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy az intézkedések javasolt szinten történő elrendelésének lehet bizonyos kedvezőtlen hatása az érintett termék független importőreinek helyzetére.

(235)

Az értéklánc előző lépcsőjén álló gazdasági szereplők főként a vizsgált termék nyersanyagainak előállításával és gyártó berendezéseinek gyártásával és tervezésével foglalkoznak. Nyolc kitöltött kérdőív érkezett az értéklánc előző lépcsőjén álló gazdasági szereplőktől. Két ellenőrző látogatásra került sor, egy nyersanyagtermelőnél és a gyártó berendezések egy gyártójánál.

(236)

A vizsgálati időszakban az értéklánc előző lépcsőjén álló nyolc gazdasági szereplő vizsgált termékkel kapcsolatos tevékenységének teljes tevékenységükhöz viszonyított aránya változó volt, és csak egy együttműködő vállalat esetében képezte ez 100 %-ban üzleti tevékenységet, a többiek esetében az arány 6 % és 80 % között változott. A vizsgálati időszakban az érintett termékhez kapcsolódó tevékenység átlagosan az értéklánc előző lépcsőjén álló együttműködő gazdasági szereplők teljes tevékenységének mintegy 41 %-át képviselte. Munkahelyek tekintetében: az értéklánc előző lépcsőjén álló nyolc gazdasági szereplő a vizsgálati időszakban mintegy 4 200 főt foglalkoztatott. A jövedelmezőség szegmensenként és vállalatonként a magas értékek és a kissé negatív jövedelmezőség között változott. A vizsgálat azt mutatta, hogy a negatív jövedelmezőségű gazdasági szereplőket sújtotta az uniós gazdasági ágazat leromlott helyzete – mivel az elvesztett ügyfelek némelyike a vizsgált termék uniós gyártója volt – és a felhasználás csökkenése.

(237)

Az értéklánc előző lépcsőjén álló gazdasági szereplők értékesítései kiterjedtek az Unióra, a kínai Népköztársaságra és egyéb harmadik országokra. A vizsgálati időszakban az értékesítése újrafelosztása átlagosan az uniós értékesítések mintegy 20 %-ának, a Kínai Népköztársaságba irányuló értékesítések csaknem 50 %-ának és az egyéb harmadik országokba irányuló értékesítések mintegy 30 %-ának felelt meg.

(238)

Az értéklánc előző lépcsőjén álló ágazatban néhány fél állította, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése kedvezőtlenül érintené üzleti tevékenységüket, mivel a Kínai Népköztársaság fő exportpiacuk. Azzal érveltek, hogy a vámok jelentősen korlátoznák az érintett termék Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló behozatalát, aminek következtében Kína korlátozná a poliszilícium és a gyártó berendezések Unióból érkező behozatalát. Azt állították, hogy ennek következtében az értéklánc előző lépcsőjén álló uniós gazdasági szereplőknek üzleti tevékenységüket le kell építeniük és csökkenteniük kell a foglalkoztatást.

(239)

Elsőként meg kell jegyezni, hogy a vám célja nem az érintett termék Kínából történő behozatalának megszüntetése, hanem az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása. Így a kínai behozatal továbbra is el fogja látni az uniós piacot, de tisztességes árakon. Emellett a vizsgálat igazolta, hogy az értéklánc előző lépcsőjén álló uniós gyártók világszerte különféle nemzeti piacokon vannak jelen, ezért nem függenek kizárólagosan a Kínai Népköztársaságba irányuló exporttól. Emiatt ésszerűen feltételezhető, hogy a fotovillamos termékek világpiacán az értéklánc előző lépcsőjén álló uniós gazdasági szereplők valószínűleg képesek lesznek kiegyenlíteni a Kínai Népköztársaságba irányuló export esetleges csökkenését a többi piacra történő exporttal, ami nyilvánosan elérhető tanulmányok szerinti is várhatóan nőni fog. A kínai fotovillamos piac mindenesetre máris jelentős gyártási többletkapacitással szembesül, és emiatt kétséges, hogy az uniós gépgyártók rövid-középtávon sokkal több gyártó berendezést tudnának értékesíteni.

(240)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a dömpingellenes vámok gépgyártókra gyakorolt hatása nem lenne jelentős, miközben a nyersanyag-beszállítókra gyakorolt hatás rövid távon kedvezőtlen lehet, figyelemmel a Kínába történő értékesítések esetleges csökkenésére.

(241)

Az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplők jobbára a projektfejlesztés, forgalmazás és hírközlés, illetve a fotovillamos telepítések terén tevékenykednek Míg az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőktől 13 kérdőív érkezett be, ezek közül csak hetet töltöttek ki olyan megfelelő teljességgel, ami lehetővé teszi a jelentőségteljes értékelést. Két ellenőrző látogatásra került sor, a fotovillamos fejlesztés és telepítés területén. A 36 független importőr kitöltött kérdőíveinek elemzésekor kiderült, hogy egyeseket közülük az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőnek kell minősíteni, mivel fő tevékenységük a telepítés. A Bizottság ezt a kérdéskört a vizsgálat folyamán tovább fogja vizsgálni.

(242)

Összességében az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplők vizsgált termékkel kapcsolatos tevékenysége teljes tevékenységükhöz való viszonya változó. A vizsgálati időszakban ez átlagosan 41 %-nak felelt meg. A vizsgálati időszakban az érintett termékhez kapcsolódó tevékenység tekintetében az együttműködő gazdasági szereplők jövedelmezősége átlagosan 11 % körüli volt. Munkahelyek tekintetében: az értéklánc következő lépcsőjén álló hét gazdasági szereplő a vizsgálati időszakban mintegy 550 főt foglalkoztatott.

(243)

Felmerült az az érv, hogy a dömpingellenes intézkedések nem szolgálják az Unió érdekét, mivel emelni fogják a modulok árát, ami eltántorítja a végfelhasználókat/fogyasztókat a létesítmények telepítésétől. Ezért az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőknek sokkal kevesebb megrendelésük lesz és üzleti tevékenységüket le kell építeniük. Ez az értékelés a Prognos által a vizsgálat során benyújtott, a munkahelyek számának lehetséges csökkenéséről szóló tanulmányon alapult. A tanulmány szerint a vámkivetéssel az uniós fotovillamos piac munkahelyeinek nagy része veszélybe kerül. A tanulmány az Európai Fotovillamos Ágazat Szervezetének (European Photovoltaic Industry Association – EPIA) becsléseit használja fel, melyek szerint a 2011-ben az uniós fotovillamos piac valamennyi szakaszában – beleértve az uniós gyártókat, importőröket, értéklánc előző és következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőket – a közvetlen munkahelyek száma 265 000. A közvetlen munkahelyek 2011-es összesített számából kiindulva a Prognos tanulmánya azt a következtetést vonja le, hogy a vám mértékétől függően három éven belül a 265 000 munkahelyből akár 242 000 is megszűnhet. A munkahelyek legnagyobb mértékű megszűnése állítólag az értékláncban következő piacon fog bekövetkezni, amelyek a Prognos becslései szerint 2011-ben mintegy 220 000 főt foglalkoztattak.

(244)

A vizsgálat nem igazolta a fenti eshetőséget és az uniós fotovillamos piacon létező közvetlen munkahelyek száma tekintetében 2011-re, a vizsgálati időszakra és 2012-re jóval kisebb számot állapított meg.

(245)

Kiindulásként: a vizsgálat kétségeket ébresztett az európai fotovillamos szervezet fotovillamos közvetlen munkahelyek teljes számára vonatkozó becslésének pontosságát illetően. Különösen az EPIA-nál tett ellenőrző látogatás során derült arra fény, hogy pontatlanok voltak azok az alapadatok, melyekből a 265 000 fős létszámot megállapították, és azokból ilyen következtetés nem vonható le. Az ellenőrző látogatás során gyűjtött információk valójában azt jelzik, hogy a 2011-re számított fotovillamos közvetlen munkahelyek száma akár 20 %-os hibahatárt is tartalmazhat. Ezen túlmenően a becslés az Európai Unión kívüli más európai országokra, illetve a vékonyréteg termékekhez kapcsolódó foglalkoztatásra is kiterjed, ami e vizsgálat hatókörén kívül esik.

(246)

E kétségek ellenére – még ha az intézkedések hatásának elemzésére a munkahelyekre vonatkozó eredeti becslést használjuk is – a következő észrevételeket kell tennünk. A becslés a 2011-es európai fotovillamos munkahelyekre vonatkozik, ami igen erős összefüggésben állt az abban az évben az Unióban történt fotovillamos telepítések igen nagy számával (mintegy 20 GW). Ésszerűen feltételezhető, hogy a telepítések csökkenésére figyelemmel – a vizsgálati időszakban 17,5 GW, 2012-ben pedig 15 GW – az értéklánc következő lépcsőjén a telepítéshez közvetlenül kapcsolódó munkahelyek száma ugyanilyen mértékben csökkent. Ezzel kapcsolatban a nyilvánosan elérhető szaksajtóban az szerepel, hogy Németországban – a legnagyobb nemzeti piacon – 2011–2012-ben a fotovillamos ágazatban a foglalkoztatás 128 000-ről 100 000-re csökkent, beleértve a gyártói oldal munkahelyeit is. Ezen túlmenően a vizsgálat komoly kétséget ébresztett abban a vonatkozásban, hogy a számadatban kizárólag a teljesen a fotovillamos gazdasági ágazatot kiszolgáló teljes munkaidős munkahelyek szerepelnek-e. Ebben a vonatkozásban a vizsgálat felfedte, hogy különösen az értékláncban következő piacon (telepítés) a fotovillamos tevékenység csak része egy jóval tágabb üzleti tevékenységnek, az elsődleges üzleti tevékenység a fűtés- vagy villamossági szerelés, vízvezeték-szerelés stb.

(247)

A fentiekre figyelemmel valószínű, hogy az intézkedések elrendelése a vizsgált termék uniós árainak emelkedést okozza, ezáltal rövid távon talán kevesebb lesz a fotovillamos telepítések száma. Mindazonáltal a piac e részén a munkahelyeket csak korlátozott mértékű kedvezőtlen hatás érheti a következők miatt: Először is a fotovillamos szerelés a telepítéssel foglalkozók legalábbis egy részénél csak egy részét képezi az üzleti tevékenységnek és egyben szezonális jellegű is. Ezért a telepítéssel foglalkozóknak módjukban áll, hogy a fotovillamos telepítések iránti csökkenő kereslet esetén más tevékenységeket végezzenek. Mivel az uniós szinten megállapított, megújuló energiával és hatékonysággal kapcsolatos célkitűzések a tagállamokat jogilag kötik, a napelemes létesítmények iránti csökkenő kereslet várhatóan a megújuló villamos energia és energiahatékonyság más formái iránti megnövekedett keresletbe fordul át. Az értéklánc következő lépcsőjén álló ágazatban foglalkoztatottak közül sokan valószínűleg rendelkeznek olyan készségekkel, hogy kihasználhassák a szomszédos ágazatokban megnövekedett keresletet. Másodszor, figyelemmel az értékláncban következő piac meglévő hasznára (lásd a fenti (242) előbb preambulumbekezdést) a telepítéssel foglalkozók képesek lehetnek az áremelkedés részbeni beépítésére, ezzel mérsékelve a végső árakra és a fotovillamos telepítések iránti keresletre gyakorolt hatást.

(248)

A vámok kivetésétől függetlenül a fotovillamos telepítések iránti keresletre vonatkozó, nyilvánosan elérhető előrejelzések azt jelzik, hogy a kereslet 2013-ban valószínűleg szűkülni fog, a 2013-as telepítések tekintetében 9,8–16,5 GW közötti szintre, ami minden esetben kedvezőtlenül hatna az értékláncban következő piac munkahelyeinek számára.

(249)

Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a fotovillamos árak emelkedése minden valószínűség szerint egyébként is bekövetkezett volna, mivel az uniós piacot ellátó kínai gyártás jórészt veszteséges, ami nem fenntartható helyzet.

(250)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a dömpingellenes vámok értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplőkre gyakorolt hatása rövid távon mérsékelten kedvezőtlen lenne, figyelemmel a telepítések erősebb csökkenésére, mint amit a fő kutatóközpontok a vámok nélküli helyzetre előre jeleztek, olyan mértékig, amennyire a vámot az értéklánc következő lépcsőjén álló gazdasági szereplők nem képesek beépíteni. A fotovillamos telepítések lehetséges csökkenése ellenére a telepítéssel foglalkozóknak módjukban áll, hogy más, a környezetbarát energiaforrásokkal vagy a telepítéssel foglalkozók fent említett elsődleges üzleti tevékenységével kapcsolatos tevékenységeket végezzenek.

(251)

A végfelhasználók érdekképviseleti szervei – úgy mint fogyasztóvédelmi szervezetek – nyilatkozatot nem tettek. Ebben az esetben kétféle végfelhasználóról beszélhetünk: a fogyasztók (háztartások) és más végfelhasználók (pl. intézmények, vállalatok). A vizsgálat feltárta, hogy az Unióban meglévő fotovillamos telepítéseknek csak mintegy egynegyedét rendelték fogyasztók (ezek tetőre szerelt, kisebb telepítések). A többi telepítést (talajra telepített, jóval nagyobb léptékű, ipari és kereskedelmi telepítések) más végfelhasználók rendelték.

(252)

Több fél állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése esetén a fotovillamos modulok árának emelkedése a fogyasztókat sújtaná. Mivel a vámok következtében a fotovillamos modulok uniós piaci árának némi emelkedése várható, valószínű, hogy a fogyasztók és egyéb végfelhasználók érintettsége csak korlátozott lenne, mivel a vizsgálat feltárta, hogy a modul ára a fotovillamos telepítés költségének legfeljebb 50 %-át adja. A projektfejlesztők és telepítéssel foglalkozók haszonkulcsára figyelemmel ésszerűen feltételezhető, hogy a modulok tényleges fogyasztói árának emelkedése legalább részben beépíthető, ezzel mérsékelhető. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a javasolt vámszinten történő intézkedéseket legalább részben az ellátási lánc veszi fel, és ezért nem szükségszerűen vezetnek a kiskereskedelemben magasabb fogyasztói árakhoz.

(253)

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a vámkivetés mellőzése estében az uniós gazdasági ágazat valószínű eltűnése miatt a jövőben csak egy modulbeszerzési forrás állna a fogyasztók rendelkezésére. Ebben a helyzetben a kínai exportáló gyártók olyan helyzetbe kerülnének, hogy igen erős piaci helyzetüket tovább erősíthetnék, és ez rövid- és középtávon ugyancsak áremelkedést okozhat, a fogyasztók/végfelhasználók kárára. Mindenesetre – amint azt fentebb említettük – az áremelkedés valószínűleg mindenképpen bekövetkezne, tekintve, hogy a kínai gyártás veszteséges.

(254)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt állapította meg, hogy az intézkedések elrendelése korlátozottan érinti a fogyasztókat és egyéb végfelhasználókat. Ez független a nemzeti támogatási rendszerek fotovillamos telepítések iránti keresletet ösztönző, a fenti (182) preambulumbekezdésben említett hatásától. Ha a nemzeti támogatási rendszereket (magasabb betáplálási árakon keresztül) hozzáigazítják a napelem panelek magasabb árához, a fogyasztókra gyakorolt hatás nem feltétlenül jelentkezik.

(255)

Néhány fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes az uniós piac szükséges mennyiséggel történő ellátására, így a dömpingellenes vámok kivetése egy uniós hiányhelyzet súlyos kockázatával jár, ami idővel az érintett termék árának további emelkedését okozhatja.

(256)

A vizsgálat azt állapította meg, hogy ez az érv nem megalapozott. Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásait 2009 óta nem használja ki teljes mértékben. A vizsgálati időszakban az uniós modulgyártási kapacitások kihasználtsága 41 % volt, mintegy 5,7 GW tartalék többletkapacitás mellett; az uniós elemgyártási kapacitások kihasználtsága 63 % volt, mintegy 1,2 GW tartalék többletkapacitás mellett, az uniós lemezgyártási kapacitások kihasználtsága 55 % bolt, mintegy 1,6 GW tartalék többletkapacitás mellett. Ezért a tartalék kapacitásoknak köszönhetően az uniós gazdasági ágazat rövid távon képes lenne versenyre kelni a piac további részéért. Középtávon ugyancsak ésszerűen feltételezhető, hogy az uniós gazdasági ágazat bővíteni fogja gyártási kapacitásait a jobb méretgazdaságosság elérése és további árcsökkentés lehetővé tétele érdekében. Emellett vannak más beszerzési források világszerte, melyek az uniós piacon jelen vannak és amelyek a kínai termékek behozatalának csökkenése esetén képesek az uniós piacon versenybe szállni. A vizsgálat feltárta, hogy az Unión kívüli nem kínai gyártás meglévő tartalék többletkapacitása a vizsgálati időszakban a modulok tekintetében 5,6 GW, az elemek és a lemezek esetében pedig 6–6 GW volt. Ezért a Bizottság azt állapította meg, hogy az Unió és Unión kívüli harmadik országok gyártóinak összesített tartalékkapacitása elegendő az esetlegesen csökkenő kínai behozatal rövid távú, a fotovillamos telepítések fő kutató központok, úgy mint az EPIA 2013-ra (9,8–16,5 GW között) és 2014-re (9–17,1 GW között) előre jelzett uniós keresletére figyelemmel történő kiváltására.

(257)

Néhány fél azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok érintett termékre történő kivetése ártana az európai fotovillamos piac fejlődésének, és ezáltal nem fognak teljesülni a 2020-as uniós menetrend megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzései, és az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos uniós célkitűzések.

(258)

Kiindulásul: a 2020-as célok nem kizárólag a napenergián múlnak. A többi környezetbarát energiaforrás: a szél, biomassza, a vízenergia stb. ugyanilyen fontos. Mivel a 2020-as célkitűzések nem kötöttek meghatározott százalékot a napenergiához, a fotovillamos telepítések kissé alacsonyabb száma várhatóan nem emeli a 2020-as menetrend összköltségét. Emellett a napelem panelek ára csak egyike a fotovillamos gazdasági ágazat európai fejlődéséhez elengedhetetlen számos tényezőnek. Ugyanolyan fontos a kedvező európai és nemzeti jogi és pénzügyi keret, a megújulóenergia-projektek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, illetve a K + F beruházás. A napenergia-beruházások finanszírozását illetően a vámok kivetése erősíteni fogja az uniós gazdasági ágazat, és általánosságban a fotovillamos ágazat helyzetét is. Ennek következtében valószínűleg javítani fogja az uniós gazdasági ágazat és a fotovillamos ágazat befektetői tőkéhez való hozzájutási képességét is. Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a vám célja nem a kínai behozatal beszüntetése, hanem a tisztességes verseny helyreállítása. Az érintett termék árának emelkedése esetében az értékláncban következő piacon realizált piaci haszon azt engedi feltételezni, hogy az áremelkedést az értéklánc következő szintjén lévő gazdasági szereplők be fogják építeni. Ezért nem lehet jelentős a modulok végfelhasználói/fogyasztói árának emelkedése, és a napelemes létesítmények iránti kereslet az előre jelzett tartományban fenntartható.

(259)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt állapította meg, hogy az intézkedések elrendelése összességében nem gyakorolna jelentős káros hatást más uniós szakpolitikákra.

(260)

Az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt, összességében kedvező hatások jelentősebbek, mint a fotovillamos piac más gazdasági szereplőire – köztük a fogyasztókra/egyéb végfelhasználókra – gyakorolt, valószínű kedvezőtlen hatásai.

(261)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság az uniós érdekre vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen azt állapította meg, hogy nem szól kényszerítő ok ideiglenes intézkedéseknek az érintett termék Kínai Népköztársaságból származó behozatalára történő elrendelése ellen.

(262)

A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(263)

Ezen intézkedések szintjének meghatározása céljából a Bizottság figyelembe vette a megállapított dömpingkülönbözeteket, valamint az uniós gyártók által elszenvedett kár dömpingkülönbözetek túllépése nélküli megszüntetéséhez szükséges vám összegét.

(264)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság figyelembe vette, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az előállítási költségeit fedezni tudja, továbbá hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a panaszban megadott információk alapján egy, a forgalom 10 %-ával megegyező haszonkulcsot kell annak a megfelelő minimumnak tekinteni, amelynek megszerzésére az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában számíthatott volna.

(265)

Ennek alapján a Bizottság kiszámította az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a fent említett 10 %-os haszonkulcsot hozzáadták mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségeihez.

(266)