26.10.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/27

(1)

A Bizottság 2008. november 6-án két visszafizettetési határozatot (2) fogadott el a gdyniai és szczecini hajógyáraknak (a továbbiakban: Gdynia Hajógyár és Szczecin Hajógyár) jogellenesen nyújtott állami támogatással kapcsolatban, amely különleges értékesítési eljárást tett lehetővé. A lengyel hatóságok lehetőséget kaptak a hajógyár eszközeinek nagy tételben történő értékesítésére nyílt, átlátható, feltétel nélküli és megkülönböztetésmentes pályázati felhívások keretében.

(2)

A Bizottság a visszafizettetési folyamat nyomon követése során felvilágosítást kért a fent említett pályázati eljárásokról. A Bizottság 2010. június 10-én információt kért, amire a lengyel hatóságok 2010. július 9-én válaszoltak, majd 2010. július 30-án, 2010. szeptember 3-án, 2010. október 4-én és 2011. december 16-án további információkat nyújtottak be.

(3)

A Bizottság 2010. július 15-én, 2010. szeptember 10-én, 2010. október 22-én és 2011. december 6-án megbeszélést tartott a lengyel hatóságokkal. Almunia bizottsági alelnök és Grad kincstárügyi miniszter között 2011. június 28-án, 2011. július 18-án, 2011. október 7-én és 2011. október 25-én levélváltásra került sor a felszámolási eljárással kapcsolatban.

(4)

2012. január 25-i levelében a Bizottság értesítette Lengyelországot arról, hogy a Gdynia Hajógyár egyes eszközeinek a Nauta S.A. Repair Shipyard (a továbbiakban: Nauta vagy a vállalkozás) általi megszerzésével kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették (3). Harmadik fél nem nyújtott be észrevételeket a Bizottságnak.

(6)

Lengyelország 2012. február 27-én nyújtotta be észrevételeit. Lengyelország további tájékoztatást adott 2012. október 26-án, november 8-án és december 5-én.

(7)

Az 1926-ban alapított Nauta a legrégebbi lengyel hajógyárak egyike. 1945 és 2010 között a Nauta az Államkincstár közvetlen és kizárólagos tulajdonában állt. Egy 2009. október 28-án aláírt közjegyzői okirat értelmében az állami tulajdonú Ipari Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: IDA) [80–140] millió złoty (PLN) (4)  (5) (kb. [20–35] millió EUR (6)) vételáron megvásárolta a Nauta részvényeinek 93,15 %-át. Az ügylet 2010. január 12-én zárult le, amikor az Államkincstár átadta a Nauta részvényeit az IDA részére, amelyet követően az IDA a Nauta többségi tulajdonosává vált (7).

(8)

A vállalkozás fő tevékenysége a kis és közepes méretű hajók javítása és átépítése. Ezenkívül speciális célú kishajók építésével és acélszerkezetek gyártásával is foglalkozik.

(9)

A Nauta egy 13 leányvállalatból és társult vállalkozásból álló csoport anyavállalata. A leányvállalatok és társult vállalkozások működése főként a hajógyári tevékenységhez kapcsolódik. A Nauta a csoporton belül a következő területeken működik adminisztratív központként: marketing, megrendelésszerzés, energiarendszerek és egyéb erőforrások karbantartása, projektmenedzsment.

(10)

A Nauta kötvénykibocsátás előtti és utáni (lásd a (19) preambulumbekezdést; ügylet előtti és ügylet utáni állapot) kiválasztott pénzügyi adatait az alábbi 1. táblázat mutatja be.

1.   táblázat

A Nauta kiválasztott pénzügyi adatai 2006–2011-ben

(11)

A vállalkozás pénzügyi helyzete 2009-ben és 2010-ben a pénzügyi világválság és az árfolyam-ingadozások miatt romlott. Ezenkívül 2010-ben a vállalkozás céltartalékot képzett a 2009-ben megszerzett eszközök korszerűsítésére (lásd az alábbi (17) preambulumbekezdést), amely hozzájárult az egyéb működési költségek növekedéséhez.

(12)

A lengyel hatóságok szerint a Nauta 2009–2012. évi üzleti stratégiája az alábbi lépésekre bontható:

(13)

A jelenlegi működéséhez használt terület a vállalkozás tulajdonában áll. A 84 497 négyzetméteres terület Gdynia központjában található. A lengyel hatóságok szerint a Gdynia Hajógyár eszközeinek megszerzésével kapcsolatos üzleti indokolás arra a feltételezésre épült, hogy a Nauta működéséhez jelenleg használt területet a Gdynia városfejlesztési tanulmányát (a továbbiakban: a tanulmány) jóváhagyó 2008. február 27-i XVII/400/08. sz. városi tanácsi határozat szerint ipari övezetből üzleti és szolgáltatási („nem ipari” vagy „kereskedelmi”) övezetté minősítik majd át.

(14)

A lengyel hatóságok szerint a tanulmányra és Gdynia városfejlesztési tervének folyamatban lévő módosítására tekintettel a terület becsült értéke 2011-ben négyzetméterenként [> 2 000] PLN ([> 500] EUR), vagyis összesen [> 168] millió PLN ([> 42] millió EUR) volt.

(15)

A terület egyetlen ügylet előtti értékelését […] okleveles ingatlanszakértő készítette 2009. október 21-én. Az értékelés a terület értékét [> 168] millió PLN-re ([> 42] millió EUR) becsülte, ami [> 1 900] PLN-nek ([> 475] EUR) felel meg négyzetméterenként. Az értékelés feltételezte, hogy Gdynia városfejlesztési tervének módosítása lehetővé teszi a terület kereskedelmi ingatlanként való értékesítését.

(16)

2010-ben és 2011-ben utólagos értékelések készültek. A független ingatlanszakértők által elvégzett valamennyi előzetes és utólagos értékelést az alábbi 2. táblázat foglalja össze.

2.   táblázat

A Nauta területének értéke független ingatlanszakértői becslések alapján

(17)

A Gdynia Hajógyárnak jogellenesen nyújtott, különleges értékesítési eljárást lehetővé tevő állami támogatással kapcsolatban a Bizottság által 2008 novemberében hozott visszafizettetési határozat végrehajtása érdekében a lengyel hatóságok nyílt pályázatot hirdettek a hajógyár eszközeinek értékesítésére. 2009 novemberében a Nauta nyílt pályázati eljárás keretében 57,7 millió PLN-ért (14 millió EUR) megszerezte az eszközök egy részét (a továbbiakban: a megszerzett eszközök), ideértve az alábbiakat:

(18)

A vásárlást a vállalkozás 2 éves futamidejű kötvény kibocsátásából finanszírozta, amelyet az IDA 5,28 %-os effektív kamatláb mellett jegyezett le. A kötvényeket a Nauta nem váltotta vissza az eredeti ütemezés szerinti 2011. november 30-i határidőig. Az IDA 8,46 %-ra növelt éves kamat mellett elfogadta a visszaváltási határidő meghosszabbítását 2013. november 30-ig.

(19)

Az eszközök megvásárlását a vállalkozás kétéves, 2011. november 30-án lejáró kötvény kibocsátásából finanszírozta, amelyet az IDA 120 millió PLN-ért (30 millió EUR) (8) jegyzett le 5,28 %-os éves effektív kamatláb mellett (a kamat mértéke az 1. évben 5,15 %, a 2. évben 5,42 % volt)(a továbbiakban: az első intézkedés vagy az ügylet). A kibocsátást a vállalkozás működéséhez használt területre bejegyzett jelzálog fedezte (lásd a fenti 2.2. szakaszt). A Nauta a kötvények visszaváltását a terület értékesítéséből befolyt összegből tervezte finanszírozni.

(20)

Mivel az eredeti határidőre nem készült el az az új helyszín, ahová a Nauta a megszerzett eszközök átalakítását és korszerűsítését követően áthelyezte volna a tevékenységét, a Nauta nem értékesítette saját területét, és nem váltotta vissza az IDA által megvásárolt kötvényeket. 2011 novemberében új szerződés jött létre az IDA és a Nauta között, amely a kötvények futamidejét 2013. november 30-ig hosszabbította meg. Az új szerződés alapján a kamatláb az 1 havi WIBOR (9) 3,7 százalékpontos felárral növelt mértékére emelkedett (2011. december 14-én 8,46 %), valamint további biztosítékok – többek között a megszerzett eszközöket terhelő jelzálog – bevonására került sor a nagyobb nemteljesítési kockázat fedezete céljából.

(21)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nauta képes lett volna a piacon hasonló feltételekkel finanszírozáshoz jutni. A határozat külön hivatkozott az alábbiakra:

(22)

Az akkor rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az árbevétel növekedésére vonatkozó előrejelzéseket túlzottan optimistának ítélte a hajójavítás (a vállalkozás alaptevékenysége) piacát jellemző versenyre, az esetleges kapacitásfeleslegre és a gazdasági válságra tekintettel.

(23)

A Bizottság kétségesnek tartotta, hogy az IDA megfelelően felmérte a Nauta tevékenységéhez használt terület értékesítésével kapcsolatos kockázatot. A területet „nem ipari” vagy „kereskedelmi” ingatlanként besoroló városfejlesztési tervet az ügylet előtt nem fogadták el, az elfogadási folyamat időtartamát pedig nem vették kellően figyelembe. Emiatt a Bizottság megkérdőjelezte a terület feltételezett kereskedelmi értékének ([> 168] millió PLN) megalapozottságát. Mivel a városfejlesztési terv elfogadása még folyamatban volt, egy magánbefektető valószínűleg óvatosabban járt volna el a terület értékének megállapításakor.

(24)

A Bizottság tartott attól is, hogy az IDA meglehetősen optimista feltételezéseket fogadott el a kötvények mögé biztosítékként bevont Nauta-eszközök értékét illetően. Bár az egyetlen ügylet előtti értékelés [> 168] millió PLN-ről szólt, a 2010-ben és 2011-ben elvégzett utólagos értékelések a terület értékét a használat jellegétől függően [70–90] millió PLN és [140–160] millió PLN között becsülték.

(25)

A kötvényekért ajánlott 5,28 %-os éves effektív kamatláb túlzottan alacsonynak tűnt. A lengyel hatóságok nem adták meg a Nauta hitelminősítését, és nem jelölték meg a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (10) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) szerinti biztosítéki mértéket. A kötvénynél alkalmazott felár a közlemény szerint nagymértékű biztosítéknak és „jó” (BBB) hitelminősítésnek felel meg. A Bizottság megkérdőjelezte, hogy ez hűen tükrözte-e a helyzetet.

(26)

Az eljárás megindításáról szóló határozat utalt az alkalmazott magasabb kamatlábra és az új szerződés értelmében bevont további biztosítékokra, a Bizottság azonban nem rendelkezett elegendő információval arról, hogy üzletileg mivel indokolható a kötvények futamidejének 2 évvel történő meghosszabbítása. A Bizottság ezért kétségesnek tartotta, hogy a hosszabbítást egy magánbefektető elfogadta volna.

(27)

Észrevételeik keretében a lengyel hatóságok felvilágosítást adtak és az adott időszakra vonatkozó kiegészítő adatokat közöltek a két intézkedésről.

(28)

A lengyel hatóságok kiegészítő információkat közöltek az azzal kapcsolatos kételyeket illetően, hogy a kötvényeket az IDA 5,28 %-os éves effektív kamatláb mellett szerezte meg, ideértve a Nauta pénzügyi eredményeire vonatkozó előrejelzéseket, a hajójavítási piac kilátásait, valamint a Nauta értékesíteni kívánt eszközeinek értékét. A lengyel hatóságok ezenkívül benyújtottak egy utólagos magánbefektetői tesztet is, amelyet a […] végzett el.

(29)

A lengyel hatóságok kifejtették, hogy a Gdynia Hajógyár eszközeinek megvásárlására a Nauta valós üzleti igényei alapján került sor, és azt megfelelő üzleti terv előzte meg, amelyet a Nauta igazgatótanácsa független tanácsadó bevonásával készített el. Lengyelország szerint a Bizottságnak benyújtott üzleti terv egyértelműen bizonyítja a befektetés jövedelmezőségét.

(30)

A Nauta árbevétel-növekedésével kapcsolatos optimista előrejelzéseket illetően a lengyel hatóságok rámutattak arra, hogy csökkenő jövedelmezősége ellenére a Nauta még mindig nyereséges volt, pozitív sajáttőke-arányos nyereséggel (ROE), árbevétel-arányos nyereséggel (ROS) és eszközarányos nyereséggel (ROA), valamint számottevő készpénztartalékkal rendelkezett, emellett nem volt kamatozó adóssága. A növekedési előrejelzés utólag beigazolódott, miután a Nauta 2011-ben a vártnál nagyobb árbevételt ért el. Ezenkívül az előrejelzésnek megfelelően a vállalkozás 2011-ben és 2012-ben is nyereséges volt.

(31)

Lengyelország ezenkívül további tájékoztatást adott a hajójavítási piacról, amelynek kilátásait kedvezőnek ítélte. Lengyelország a hajójavítás iránti erősödő keresletre hivatkozott a kereskedelmi hajók növekvő számával összefüggésben. Ezt a 2007–2015 közötti időszakra vonatkozó OECD-előrejelzéssel támasztotta alá, amely szerint a hajójavítási piac 110 %-os növekedésével számolt.

(32)

Lengyelország ezenkívül ismertette a Nauta piaci pozícióját, valamint a vállalkozás jó kereskedelmi kapcsolatát skandináv partnereivel. Lengyelország szerint a Nauta minőségi szolgáltatást nyújt, így sikeresen versenyezhet az oroszországi hajógyárak olcsóbb, de alacsonyabb színvonalú szolgáltatásaival.

(33)

Az ügylet mögé biztosítékként bevont Nauta-eszközök feltételezett értékével kapcsolatos bizottsági aggályokra reagálva a lengyel hatóságok hangsúlyozták, hogy i) az IDA független okleveles ingatlanszakértő ügylet előtti értékelésére támaszkodott; ii) a 2011-ben készített, ügylet utáni értékelések különböző területhasználati módokat (ipari, kereskedelmi) feltételeztek, ezért eltérő értékeket határoztak meg; iii) az ügyletet megelőzően hasonló területhasználati korlátozások alapján került sor több, környékbeli ingatlant érintő hasonló ügyletre, amelyek értéke az ügylet előtti értékeléshez hasonló és az ingatlanszakértő számára ismert volt.

(34)

A területértékesítéssel kapcsolatos kockázatokat illetően a lengyel hatóságok szerint az, hogy Gdynia városa nem fogadta el a fejlesztési tervet, érdemben nem akadályozta azt, hogy az értékesített ingatlan kereskedelmi, nem ipari ingatlan besorolást kapjon. A lengyel hatóságok ismertették a lengyel jog szerint a fejlesztési terv elfogadása előtt végrehajtandó lépéseket, amelyek közül az egyik a városfejlesztési tanulmány elkészítése. Hivatkoztak a lengyel Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2009. augusztus 6-i ítéletére, amely kimondta, hogy a Gdynia által elfogadott tanulmány gyakorlatilag egy helyi fejlesztési tervvel egyenértékű. A bíróság megállapította, hogy az olyan közigazgatási döntések, mint az építési engedélyek kiadása, nem mondhatnak ellent az adott városrészre vonatkozóan elfogadott tanulmánynak. A tanulmány a Nauta területének nem ipari hasznosításáról rendelkezett.

(35)

A lengyel hatóságok állításukat dokumentumokkal is alátámasztották, amelyek szerint a Nauta eszközeivel szomszédos két ingatlan értékesítése során 2009-ben kereskedelmi árat alkalmaztak. Az első esetben egy közeli telek 2009. áprilisi nyilvános értékesítésével kapcsolatos egyidejű bizonyítékról volt szó; itt a sajtóban közzétett felhívásban megjelölt kikiáltási ár megfelelt a Nauta területére vonatkozóan a 2009. évi értékelésben megállapított kereskedelmi négyzetméterárnak. A második eset egy a Nauta eszközeivel szomszédos másik telek értékesítéséhez kapcsolódott, amelynél a viszonylag kicsi, 0,5 hektáros telek hasonló négyzetméteráron cserélt gazdát.

(36)

Az alacsony kamatlábat illetően, amelyen az IDA a kötvényeket megszerezte, a lengyel hatóságok kijelentették, hogy a kamatláb formális hitelminősítés hiányában is megfelelően tükrözte az ügylet kockázatát. Az IDA az ügylet előtt elemzést készített a Nauta pénzügyi helyzetéről, és megállapította, hogy az ajánlott kamatláb megfelelő kockázattal kiigazított megtérülést biztosít. A lengyel hatóságok felhívták a Bizottság figyelmét a következőkre: i) a Nauta az ügyletet megelőző három évben nyereséges volt, és pénzügyi kilátásai jók voltak; ii) jelentős készpénztartalékkal rendelkezett, kamatozó adóssága nem volt; iii) a biztosíték értéke és minősége indokolta az alacsony kockázati felárat; iv) a magasabb kamatláb veszélyeztetné az IDA tőkebefektetésének (részesedésének) maximális megtérülését.

(37)

A lengyel hatóságok hivatkoztak a Crist Hajógyár minősítésére is, amelyet az IDA a Bizottság által 2012. július 25-én hozott, a támogatás hiányát megállapító határozatban (11) értékelt ügylet előtt készített. A lengyel hatóságok azt is állították, hogy a Nauta valamivel kisebb kockázatot jelent a Cristnél, így azonos (BBB) minősítést érdemel. Lengyelország szerint az IDA befektetése a Nauta-kötvényekbe csoporton belüli befektetés volt, mivel az IDA nem sokkal később a Nauta többségi tulajdonosa lett (lásd a fenti (7) preambulumbekezdést).

(38)

Azon állításuk további alátámasztására, hogy az IDA befektetése a Nauta-kötvényekbe jövedelmező volt, a lengyel hatóságok az […] utólagos tanulmányát nyújtották be. Az ügylet előtti adatok alapján a tanulmány megállapítja, hogy a befektetés megtérülési aránya a kamatbevételt és a vállalkozás értéknövekedését is figyelembe véve [> 20 %]. Ezenkívül a tanulmány hangsúlyozza, hogy a csoporton belüli befektetők egy harmadik félhez képest készek alacsonyabb kockázattal kiigazított megtérülést is elfogadni. Általánosságban […] megállapította, hogy az ügylet megfelelt a magánbefektetői teszten.

(39)

Lengyelország új információkat közölt a Bizottság azzal kapcsolatos kételyeit illetően is, hogy gazdaságilag megalapozott volt-e a Nauta 2011-ben esedékes kötvényvisszaváltásának kétéves meghosszabbítása. Állítása szerint a visszaváltási határidő meghosszabbításának elfogadásakor az IDA a következő tényezőket vette figyelembe:

(40)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(41)

Egy nemzeti intézkedés állami támogatásnak való minősítésének előfeltétele a következő feltételek együttes teljesülése: 1) az intézkedés állami forrásból származó előnyt biztosít; 2) az előny szelektív; és 3) az intézkedés torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, valamint érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(42)

Annak megítéléséhez, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedés támogatásnak minősül-e, meg kell állapítani, hogy a Nauta olyan gazdasági előnyhöz jutott-e, amelyet nem érhetett volna el normális piaci viszonyok között, vagyis olyan feltételek fennállása esetén, amelyek mellett egy piaci magánbefektető vagy -szereplő hajlandó lett volna a Nauta finanszírozására (a piacgazdasági befektető elve).

(43)

Annak megállapítása végett, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedés megfelel-e a piacgazdasági befektető elvének, a Bizottság értékelte, hogy a döntés meghozatalának időpontjában az IDA rendelkezésére álló információk alapján egy magánszereplő hasonló feltételekkel megvásárolta volna-e a Nauta kötvényeit.

(44)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Nauta kötvényeinek megvásárlásáról szóló döntés meghozatala előtt az IDA elemzést készített a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, és megállapította, hogy az ajánlott kamatláb megfelelő kockázattal kiigazított megtérülést biztosít. Az elemzés a Nauta üzleti stratégiájára, a korábbi és előre jelzett pénzügyi adatokra, valamint a kockázatértékelésre terjedt ki. A Bizottság megvizsgálta az elemzéshez alapul vett feltételezések helytállóságát.

(45)

Először is az OECD 2007. évi külső kiadványai alapján a Bizottság megállapítja, hogy a hajójavítási piac, amelyen a Nauta a fő tevékenységét végzi, jó növekedési kilátásokkal rendelkezett. Egy a 2007–2015 közötti időszakra vonatkozó OECD-előrejelzés a hajójavítási piac 110 %-os növekedésével számolt. A skandináv ügyfelekkel kialakított stabil kapcsolatoknak és az oroszországi hajógyárak olcsóbb, de alacsonyabb színvonalú szolgáltatásaival sikeresen versenyző, minőségi szolgáltatásoknak köszönhetően a vállalkozás jó helyzetben volt ahhoz, hogy a piac növekedését kihasználja. Ebben az összefüggésben elmondható, hogy a Nauta által a Gdynia Hajógyár eszközeibe történő befektetést ésszerű bővülési várakozások indokolták.

(46)

A 2009. évi üzleti tervben foglalt feltételezések érvényességét igazolták a vállalkozás ügylet utáni (2010–2011-ben elért) tényleges eredményei. Bár a gazdasági válság eredményeképpen a 2010. évi árbevétel elmaradt a tervezettől, a vállalkozás az üzleti tervben szereplő 33 millió PLN-es veszteséggel szemben több mint 18 millió PLN-es értékesítési eredményt ért el. 2011-ben a vállalkozás az előrejelzéshez képest magasabb árbevételt és a vártnál ismét lényegesen nagyobb – az előre jelzett 10 millió PLN helyett 25 millió PLN – értékesítési eredményt ért el. Ezek az eredmények igazolják, hogy a pénzügyi előrejelzések nem voltak túlzottan optimisták, valamint azt, hogy a Nauta képes volt sikeresen versenyezni a piacon az összességében kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is.

(47)

Másodszor, a vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján a Nauta üzleti tevékenysége az ügylet előtti időszakban (2006–2008 között) és az ügylet évében, 2009-ben is jövedelmező volt (lásd a fenti 1. táblázatot). A vállalkozás pozitív sajáttőke-arányos nyereséggel (ROE), árbevétel-arányos nyereséggel (ROS) és eszközarányos nyereséggel (ROA) rendelkezett. A pénzügyi előrejelzések azzal számoltak, hogy a vállalkozás árbevételét és értékesítési eredményét egyaránt növelni fogja. A piaci kilátások és a vállalkozás üzleti stratégiája fényében ez megalapozottnak volt tekinthető.

(48)

Harmadszor, a befektetéssel összefüggő kockázat mérsékelt volt, mivel az ügylet előtt a Nauta jelentős (2008 végén több mint 34 millió PLN) készpénztartalékkal rendelkezett, kamatozó adóssága pedig nem volt.

(49)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az IDA által végzett előzetes elemzés ésszerű feltételezéseken alapult, és az IDA ugyanúgy járt el, mint egy magánbefektető.

(50)

Az IDA által a befektetés előtt elvégzett elemzés értékelésén túl a Bizottság megvizsgálta azt is, hogy a kötvények kamata megfelelt-e a referencia-kamatlábnak. Az IDA a Nauta kötvényeit az első évben 5,15 %-os, a második évben 5,42 %-os, vagyis 5,28 %-os éves effektív kamatláb mellett szerezte meg. Mivel a lengyel alapkamat 2009 novemberében 4,53 % volt, a Nauta kötvényeibe történő befektetésért az IDA által elfogadott kamatláb a vonatkozó felárral növelt alapkamatnak megfelelő referencia-kamatlábnál akkor lett volna magasabb, ha a Nauta minősítése az intézkedés alkalmazásakor legalább jó (BBB), a biztosíték mértéke pedig nagy.

(51)

A lengyel hatóságok nem tudták közölni a Bizottsággal a Nauta kibocsátáskori hitelminősítését, mivel a vállalkozásnak a kötvények kibocsátásakor nem volt kamatozó adóssága. A Bizottság ezért összehasonlította azt a minősítést, amelyet a Nauta kaphatott volna, az IDA által egy másik lengyel hajógyárnak, a Cristnek egy 2010-ben lebonyolított ügylet előtt adott minősítéssel, amelyet a Bizottság korábban már megvizsgált (12). A lengyel hatóságok szerint a Nauta helyzete hasonló volt a Cristéhez, így a Nauta ugyanazt a minősítést kaphatta volna.

(52)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy a Nauta elsődleges piacának, a hajójavítási piacnak jó növekedési kilátásai voltak. A Cristhez hasonlóan a Nauta is régóta jelen volt a piacon, továbbá stabil ügyfélhálózattal és versenypozícióval rendelkezett.

(53)

Másodszor, bár a Crist az ügyletet megelőző hároméves időszakban nagyobb nettó eredményt ért el, a Nauta ROA és ROS mutatókkal mért jövedelmezősége ugyanebben az időszakban jobb volt, mint a Cristé.

(54)

Harmadszor, a Crist jelentős mértékben eladósodott, míg a Nautának nem volt kamatozó adóssága, így az utóbbinál a nemteljesítés kockázata lényegesen kisebb volt. Ezenkívül a Nauta az ügylet időpontjában jelentős, több mint 34 millió PLN készpénztartalékkal rendelkezett, míg a Crist készpénztartaléka nem érte el a 9 millió PLN-t.

(55)

Negyedszer, a biztosíték értéke a finanszírozás kockázatát mindkét esetben 0–30 %-os nemteljesítéskori veszteségrátával (LGD) fedezte.

(56)

A fentiekre tekintettel a Bizottság szerint az IDA részéről nem volt megalapozatlan az, hogy a Nauta 2009. évi minősítését a Cristéhez hasonlóként értékelje, amelynek az IDA BBB minősítést adott.

(57)

A biztosíték értékét illetően Lengyelország azt állította, hogy azt nagyként kell értékelni. A nagy biztosítéki értéknek 0–30 %-os LGD-értéknek kell megfelelnie. Mivel az ügylet névértéke 120 millió PLN volt, a biztosíték mértéke akkor tekinthető nagynak, ha a bevont biztosíték értéke 84–120 millió PLN közé esik.

(58)

Az IDA rendelkezésére álló egyetlen, a Nauta területéről készült előzetes értékbecslésben [> 168] millió PLN-es ár szerepelt, amely azon a feltételezésen alapult, hogy a terület a Gdynia elfogadott városfejlesztési tanulmányában foglaltaknak megfelelően kereskedelmi célra hasznosítható. Az értékbecslést […] okleveles ingatlanszakértő készítette összehasonlító módszerrel. Ez az ingatlanok értékelésének egyik elfogadott módszere, amelyet a lengyel jog is rögzít. A Bizottság megjegyzi, hogy az értékelés hasonló ügyletek alapján történt, és az ingatlanszakértő tudott arról, hogy több környékbeli telek értékesítésekor hasonló négyzetméterárakat alkalmaztak.

(59)

Mivel az értékelés a terület kereskedelmi besorolására épült, a Bizottság megvizsgálta azt is, hogy ez a feltételezés megalapozott volt-e. E tekintetben a Bizottság tudomásul veszi a lengyel Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2009. augusztus 6-i ítéletét, amely megerősíti, hogy a Gdynia által készített városfejlesztési tanulmány fontos lépés a helyi fejlesztési terv módosításában. A bíróság kimondta, hogy az olyan közigazgatási döntések, mint a tanulmánnyal érintett területekre szóló építési engedélyek kiadása, nem mondhatnak ellent a tanulmány megállapításaival. A tanulmány a Nauta területének nem ipari hasznosításáról rendelkezett.

(60)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Nauta területével szomszédos telkek értékesítésekor alkalmazott árak a nem ipari terület értékének feleltek meg.

(61)

Tekintettel azonban arra, hogy a fejlesztési terv elfogadása az ügylet időpontjában még folyamatban volt, a Bizottság úgy véli, hogy egy feltételezett magánbefektető az értékelést nem a területnek a helyi fejlesztési terv módosítását követő teljes értékére, hanem egy gyorsan elérhető értékre alapozta volna. A Bizottság emlékeztet arra, hogy hasonló, Gdynia területén található telek esetében a független ingatlanszakértők a piaci értéket 0,5-es együtthatóval szorozva kapták meg a kényszereladási árat (13). Ez az arány ugyan óvatosnak mondható, a Nauta területére való alkalmazása esetén mégis [> 84] millió PLN-s értéket eredményezne. Így az igen körültekintő feltételezésekkel együtt is az LGD 30 % alatti lenne, ezért a biztosíték mértékét nagynak kell tekinteni.

(62)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy az IDA által elfogadott biztosíték nagymértékű volt.

(63)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a befektetést megelőzően a Nauta pénzügyi helyzetéről készített elemzést megalapozó feltételezések ésszerűek voltak, továbbá az elemzés eredményei alátámasztották azt a megállapítást, hogy a kötvények javasolt kamatlába a piaci körülményeknek megfelelő kockázattal kiigazított megtérülést biztosít.

(64)

Ezenkívül a referencia-kamatlábról szóló közleménnyel összhangban, figyelembe véve a BBB minősítést, a nagymértékű biztosítékot és a 2009 novemberében 4,53 %-os lengyel referencia-kamatlábat, az IDA által 2009-ben megvásárolt kötvények esetében 5,28 %-os kamatlábat (4,53 % + 75 bázispont) kellett alkalmazni, amely megegyezik az IDA által ténylegesen elfogadott effektív kamatlábbal.

(65)

Az első intézkedés ezért nem jár előnnyel a Nauta számára.

(66)

A […] által az ügylet után három évvel készített tanulmány, amely az IDA Nauta-kötvényekbe történő befektetésének számottevő jövedelmezőségét állapítja meg, utólagos jellege miatt nem döntő jelentőségű, a fenti értékelést azonban megerősíti.

(67)

A magánbefektetői tesztnek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy egy feltételezett magánhitelező hozzájárult volna-e a kötvények lejáratának 2013 novemberéig történő meghosszabbításához. A Bizottság két forgatókönyv: 1) a kötvények 2011. évi kötelező visszaváltása és 2) a 2013. évi visszaváltása alapján hasonlította össze a várható megtérülést.

(68)

A Bizottság megállapítja, hogy az első forgatókönyv esetében a várható megtérülés megegyezne a biztosíték értékével. A (61) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy véli, hogy egy magánbefektető az értékelést nem a terület teljes értékére, hanem egy gyorsan elérhető értékre, vagyis [> 84] millió PLN-re alapozta volna.

(69)

A második forgatókönyv szerint a várható megtérülés a kötvények teljes névértékével (120 millió PLN) egyenlő, amelyet két éven keresztül 8,46 %-os éves kamat terhel (az ez esetben alkalmazandó kamatláb az egyhavi WIBOR 3,7 %-kal növelt mértéke, azaz a 2011. decemberi WIBOR alapján 8,46 %). A Bizottság megállapítja, hogy a várható megtérülés a 2013-ig meghosszabbított lejárat esetén nagyobb lenne. A Nauta 2013. évi nemteljesítése esetén is a biztosíték akkori értéke valószínűleg magasabb lenne, mint 2011-ben. Először is a biztosíték minősége új vagyonelemek bevonása révén javult. Az okleveles ingatlanszakértő által becsült teljes érték így [> 190] millió PLN-t tett ki. Másodszor, a helyi fejlesztési terv módosítására irányuló közigazgatási eljárások lezárásával (vagy az ez irányban tett lépésekkel) az ár várhatóan felfelé, a terület teljes kereskedelmi értéke felé mozdul el, mivel a lehetséges befektetők számára csökken a jogi bizonytalanság.

(70)

Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a kötvényvisszaváltás eredetileg tervezett időpontjában az IDA már a Nauta tulajdonosa volt, ezért érdekében állt az, hogy a tőkebefektetésen maximális megtérülést érjen el. A 2011. évi kötelező visszaváltás alááshatta volna az új eszközök megszerzésén és az üzleti tevékenység áthelyezésén alapuló átfogó stratégia életképességét, és csökkentette volna a teljes vállalkozás értékét.

(71)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy egy feltételezett magánhitelező az azonnali visszaváltás kikényszerítése helyett előnyben részesítette volna-e a kötvények lejáratának meghosszabbítását. A második intézkedés ezért nem jár előnnyel a Nauta számára.

(72)

A lengyel hatóságok által közölt új szempontok és a fenti megállapítások alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a vállalkozásnak nem származott jogtalan előnye sem azokból a feltételekből, amelyekkel az IDA 2009-ben megvásárolta a kötvényeket, sem a kötvények lejáratának 2011-ben történt meghosszabbításából.

(73)

Tekintettel arra, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az állami támogatás megléte feltételeinek együttesen kell teljesülniük, bármelyikük hiánya döntő. Ezért a fenti (41) preambulumbekezdésben meghatározott többi feltétel elemzése nem szükséges,