26.4.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/17

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. április 23.)

a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform elnevezésű bizottsági szakértői csoport létrehozásáról

2013/C 120/07

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

2012. december 6-i közleményében (1) a Bizottság az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó cselekvési tervet mutatott be. A közleményt két ajánlás kísérte, az egyik az agresszív adótervezésről (2), a másik a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről (3) szólt. Ezek a területek kiemelt fontosságúak napjainkban, amint azt az Európai Parlament az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén teendő konkrét lépésekre irányuló felhívásról szóló 2012. április 19-i állásfoglalásában (4) is hangsúlyozta.

(2)

Az agresszív adótervezésről szóló ajánlással összhangban a tagállamoknak visszaélés elleni általános szabályt kell elfogadniuk, amelynek értelmében figyelmen kívül hagyják az olyan mesterséges ügyleteket, amelyek alapvető célja az adóelkerülés, és adóügyi szabályaikat a tényleges gazdasági tartalomnak megfelelően alkalmazzák. Az ajánlás emellett arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeikbe építsenek be egy rendelkezést, amely az adóztatás kettős elmaradásának egy speciális formáját hivatott megakadályozni.

(3)

A jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló ajánlás meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján azonosíthatók a minimumkövetelményeket nem teljesítő harmadik országok. Az ajánlás felsorolja azokat az intézkedéseket is, amelyeket a tagállamok a minimumkövetelményeket nem teljesítő harmadik országokkal szemben, illetve az azokat teljesítő vagy a teljesítésre kötelezettséget vállaló harmadik országok javára hozhatnak.

(4)

Fontos, hogy ezen ajánlások végrehajtása során a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljön minden vonatkozó tapasztalat, szaktudás és vélemény. Emellett ezen elemeknek abba – a fent említett ajánlások alkalmazásáról szóló – jelentésbe is be kell épülniük, amelynek 2015 végéig történő közzétételére a Bizottság kötelezettséget vállalt. Hozzá kell járulniuk a Bizottság által az érintett területen végzett további munkához is.

(5)

Az egységes piacon történő kettős adóztatásról szóló közleményében (5) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy megvizsgálja egy uniós kettős adóztatási fórum (azaz egy, az e témával kapcsolatos problémákat megvitató szakértői csoport) létrehozásának lehetséges előnyeit. Tekintettel arra, milyen fontos szerepet játszanak e problémák a belső piac működésében, úgy tűnik, célszerű, hogy azokat egy szakértői csoport rendszeresen megvitassa. Emellett a Bizottság által szervezett, az adóztatás kettős elmaradásának konkrét példáival és kezelésének lehetséges módjaival foglalkozó nyilvános konzultáció során kapott válaszok azt hangsúlyozták, hogy gyakorlati szempontból a kettős adóztatás és az adóztatás kettős elmaradása gyakran összekapcsolódik, így nem célszerű azokat külön kezelni. Tekintve, hogy az adóztatás kettős elmaradása kapcsolatot mutat a fent említett témakörök egyikével, az agresszív adótervezéssel, helyénvaló a kettős adóztatást ugyanazon szakértői csoporton belül, azaz a szóban forgó platformon kezelni.

(6)	A platform lehetőséget nyújt az említett területekre vonatkozó párbeszédek lebonyolítására, amelyek során sor kerül a tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréjére, és valamennyi érdekelt fél véleménye meghallgatásra kerül.

(7)	A platform a Bizottság elnökletével működik, résztvevői a tagállami adóhatóságok képviselői, valamint az üzleti, illetve civil szférát és az adószakértőket képviselő szervezetek.

(8)	A platform tagjai számára meg kell határozni az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat.

(9)	A személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell feldolgozni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozattal létrejön a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform (a továbbiakban: a platform) elnevezésű szakértői csoport.

2. cikk

Feladatok

A platform feladatai a következők:

a)

az üzleti és a civil szféra, valamint a nemzeti adóhatóságok közötti párbeszéd ösztönzése a jó adóügyi kormányzás, az agresszív adótervezés és a kettős adóztatás területéhez tartozó témákban. A jó adóügyi kormányzás fogalma magában foglalja az átláthatóságot, az információcserét és a tisztességes adóversenyt;

b)	a Bizottság ellátása olyan információkkal, amelyek e területek prioritásainak meghatározása, valamint az e területeken elérhető haladás megfelelő eszközeinek kiválasztása szempontjából relevánsak;

c)	az említett területeken esetleg releváns technikai és gyakorlati kérdések, valamint lehetséges megoldások azonosítása révén hozzájárulás a fent említett bizottsági ajánlások lehető legjobb alkalmazásához és végrehajtásához;

d)

a Bizottság ellátása olyan információkkal, amelyek a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről és az agresszív adótervezésről szóló ajánlások alkalmazásáról szóló jelentés kidolgozása szempontjából relevánsak;

e)	megvitatja az adóhatóságok, illetve az üzleti és civil szféra szakértői, valamint az adószakértők által felvetett gyakorlati kérdéseket, továbbá lehetséges megoldásokat dolgoz ki a belső piac zökkenőmentes működését érintő jelenlegi kettős adóztatási problémák kezelésére.

3. cikk

Konzultáció

A Bizottság a jó adóügyi kormányzáshoz, az agresszív adótervezéshez és a kettős adóztatáshoz kapcsolódó bármely kérdésben konzultálhat a platformmal.

4. cikk

Tagság, a tagok kinevezése

(1)   A platform legfeljebb 45 tagból áll.

(2)   A platform tagjai a következők:

a)	a tagállamok adóhatóságai;

b)	az üzleti és civil szféra, illetve az adószakértők szervezetei közül legfeljebb tizenöt szervezet.

(3)   Minden tagállam adóhatósága egy képviselőt nevez ki a határokon átnyúló adóztatás területével, azon belül pedig az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel foglalkozó tisztviselők közül.

(4)   A (2) bekezdés b) pontjában említett szervezeteket pályázati felhívást követően az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki a 2. cikkben említett területeken megfelelő kompetenciával rendelkező azon szervezetek közül, amelyek jelentkeztek a pályázati felhívásra.

(5)   A pályázati felhívásra való jelentkezéskor a szervezeteknek képviselőt és pótképviselőt kell jelölniük; utóbbi a képviselőt helyettesíti annak távolléte vagy akadályoztatása esetén. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója ellenezheti valamely képviselő vagy pótképviselő kinevezését, ha az nem felel meg a pályázati kiírásban megadott feltételeknek. Ilyen esetben az érintett szervezetet másik képviselő vagy pótképviselő jelölésére kérik fel.

(6)   A póttagok kinevezésére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a tagokéra; a póttagok automatikusan helyettesítik a hiányzó vagy akadályoztatott tagokat.

(7)   A szervezetek kinevezése három évre szól, kivéve, ha a (9) bekezdés alapján leváltják vagy kizárják őket. Hivatali idejük további pályázati felhívásokra való jelentkezés útján megújítható.

(8)   A megfelelőnek bizonyuló, de ki nem nevezett szervezetek három évre tartaléklistára kerülhetnek, amelyről a Bizottság az egyes tagok helyére kinevezendő új tagokat választhatja ki.

(9)   A (2) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagy képviselőik az alábbi esetek bármelyikének előfordulása esetén hivatali idejük hátralevő részére lecserélhetők vagy kizárhatók:

a)	ha a szervezet vagy képviselője a továbbiakban nem képes érdemben hozzájárulni a platform keretében zajló egyeztetésekhez;

b)	ha a szervezet vagy képviselője nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott feltételeknek;

c)	ha a szervezet vagy képviselője lemond;

d)	ha a szak- és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében ez kívánatos.

Az első albekezdésben említett helyzetek megoldására az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója adott esetben új tagot nevezhet ki a (8) bekezdésben említett tartaléklistáról, vagy más képviselő, ill. póttag kinevezésére kérheti fel az érintett szervezetet.

(10)   A kinevezett szervezetek és képviselőik nevét közzéteszik a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás), és a külön erre a célra létrehozott internetes oldalon.

(11)   A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

5. cikk

Működés

(1)   A platform elnöke az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója vagy a főigazgató képviselője.

(2)   Az elnök egyetértésével a platform feladatmeghatározása alapján egyes konkrét kérdések tanulmányozására alcsoportok hozhatók létre. Amint megbízatásukat teljesítették, az alcsoportokat fel kell oszlatni.

(3)   Az elnök a platform vagy egy alcsoport munkájába eseti alapon olyan külső szakértőket is bevonhat, akik egy adott napirendi kérdésben különösen jártasak. Az elnök emellett megfigyelői státust adhat magánszemélyeknek vagy a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályok (7) 8. pontjának (3) bekezdése szerinti szervezeteknek és tagjelölt országoknak. Különösen a csatlakozásra váró országok és nemzetközi szervezetek képviselői kaphatnak meghívást.

(4)   A platform tagjai és azok képviselői, valamint a felkért szakértők és megfigyelők eleget tesznek a Szerződésekben és más vonatkozó uniós szabályokban előírt szakmai titoktartási kötelezettségnek, valamint az EU minősített információk védelmére a Bizottság eljárási szabályzatának (8) mellékletében meghatározott szabályoknak. E kötelezettségeik elmulasztása esetén a Bizottság bármely szükséges intézkedést meghozhat.

(5)   A platform és az alcsoportok üléseinek helyszínéül alapesetben a Bizottság helyiségei szolgálnak. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. A platform és alcsoportjai ülésein részt vehetnek a Bizottság más olyan szolgálatai is, amelyeket érintenek a megbeszélések.

(6)   A platform a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzat alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(7)   A Bizottság a szakértői csoportok nyilvántartásában vagy a nyilvántartásból elérhető, külön erre a célra létrehozott internetes oldalon közzéteszi a platform tevékenységével kapcsolatos lényeges dokumentumokat (például a napirendeket, jegyzőkönyveket és a résztvevők által benyújtott anyagokat). Nem tehetők közzé azok a dokumentumok, amelyeknek nyilvánosságra kerülése aláásná az 1049/2001/EK rendelet (9) 4. cikkének értelmében vett köz- vagy magánérdek védelmét.

6. cikk

Az ülések költségei

(1)   A platform tevékenységeiben részt vevők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

(2)   A platform munkájában részt vevők utazási és – adott esetben – ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg.

(3)   A költségek az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított, rendelkezésre álló előirányzatok erejéig téríthetők meg.

7. cikk

Alkalmazás

Ez a határozat három évig alkalmazandó.

---

(1)  COM (2012) 722.

(2)  C(2012) 8806 final.

(3)  C(2012) 8805 final.

(4)  P7_TA(2012)0030.

(5)  COM(2011) 712 végleges.

(6)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(7)  Az elnök közleménye a Bizottságnak: A bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokról és a szakértői csoportok nyilvántartásáról, C(2010) 7649 végleges.

(8)  HL L 308., 2000.12.8., 26. o.

(9)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o. E kivételek célja a közbiztonság, katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, pénzpolitikai, monetáris politikai vagy gazdaságpolitikai érdekek, valamint az egyén magánéletének és személyiségének védelme, illetve üzleti érdekek védelme, bírósági eljárások és jogi tanácsok, ellenőrzések/vizsgálatok/átvilágítások és az intézmény döntéshozatali folyamatainak védelme.

---