FORDÍTÁS

ÉLELMEZÉSISEGÉLY-EGYEZMÉNY

PREAMBULUM

EZEN EGYEZMÉNY RÉSZES FELEI,

MEGERŐSÍTVE az 1999. évi Élelmiszersegély-egyezmény még érvényben lévő célkitűzései melletti folyamatos kötelezettségvállalást, hogy hozzájáruljon a világ élelmezésbiztonságához és javítsa a nemzetközi közösség abbéli képességét, hogy választ tudjon adni az élelmezési vészhelyzetekre és a fejlődő országok más élelmezési szükségleteire;

TÖREKEDVE az élelmezési segélyezés hatékonyságának, eredményességének és minőségének javítására a leginkább rászoruló népességcsoportok életének megmentése és szenvedéseinek csillapítása révén, különösen vészhelyzetben a nemzetközi, elsősorban a részes felek és más érdekelt felek közötti együttműködés és koordináció megszilárdításával;

ELISMERVE, hogy a rászoruló népességcsoportok sajátos élelmezési és táplálkozási szükségletekkel rendelkeznek;

MEGERŐSÍTVE, hogy az államok elsődleges felelősségi körébe tartozik saját nemzeti élelmezésbiztonságuk és ezért az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által körvonalazott és a FAO Tanács által 2004 novemberében elfogadott Önkéntes iránymutatás a megfelelő élelemhez való jog fokozatos megvalósításának támogatására a nemzeti élelmezésbiztonság kontextusában című dokumentumban meghatározott megfelelő élelemhez való jog fokozatos megvalósítása is;

ÖSZTÖNÖZVE a törékeny élelmezésbiztonsági helyzetű országok kormányait olyan országspecifikus stratégiák kidolgozására és végrehajtására, amelyek az élelmezésbiztonság alapvető okainak felszámolását hosszú távú intézkedések révén veszik célba és amelyek biztosítják a segítségnyújtás, az újjáépítés és a fejlesztés intézkedései közötti megfelelő kapcsolatot;

HIVATKOZVA a nemzetközi humanitárius jogra és az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség alapvető humanitárius elveire;

HIVATKOZVA a humanitárius segélyezés 2003. június 17-én Stockholmban elfogadott elveire és helyes gyakorlatára;

ELISMERVE, hogy a felek saját politikával rendelkeznek a vészhelyzetben és nem vészhelyzetben nyújtandó élelmezési segélyre vonatkozóan;

FIGYELEMBE véve az 1996-ban Rómában elfogadott Élelmezési Világ-csúcstalálkozó cselekvési tervét, valamint a 2009. évi élelmezésbiztonsági világ-csúcstalálkozó nyilatkozatában meghatározott, fenntartható globális élelmezésbiztonságra vonatkozó öt római elvet, így különösen az az iránti elkötelezettséget, hogy valamennyi országban valósuljon meg az élelmezésbiztonság, továbbá a folyamatos erőfeszítéseket tegyünk a szegénység visszaszorítására és az éhínség megszüntetésére, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az ENSZ millenniumi nyilatkozatában is megerősített;

FIGYELEMBE véve a donor és a kedvezményezett országok általi azon vállalást, miszerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005-ben elfogadott Párizsi Nyilatkozat a Segélyhatékonyságról című dokumentumában foglalt elvek alkalmazásával javítják a fejlesztési támogatás hatékonyságát;

ELHATÁROZVA, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által előírt kötelezettségekkel, így különösen az élelmezéssegélyre vonatkozó WTO-elvekkel összhangban fognak eljárni;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzések

Ezen egyezmény célja, hogy életeket mentsen, visszaszorítsa az éhínséget, javítsa az élelmezésbiztonságot és a leginkább rászoruló népességcsoportok tápláltsági állapotát:

a)

a leginkább rászoruló népességcsoportok élelmezési és táplálkozási szükségleteinek kezelése a felek általi kötelezettségvállalások útján annak érdekében, hogy olyan élelmezési segélyt nyújtsanak, amely javítja a megfelelő, biztonságos és tápanyagdús élelmiszerekhez való jobb hozzáférést és azok fogyasztását;

b)	annak biztosítása, hogy a leginkább rászoruló népességcsoportoknak nyújtott élelmezési segély megfelelő legyen, kellő időben történjen, hatásos és eredményes legyen, valamint a szükségleteken és közös elveken alapuljon; továbbá

c)	az információcsere, az együttműködés és a koordináció elősegítése, valamint vitafórum létrehozása, hogy javítsa – a szükségletekre való válaszadás érdekében – a felek erőforrásainak hatásos, eredményes és összehangolt használatát.

2. cikk

Az élelmezési segély elvei

A felek a leginkább rászoruló népességcsoportoknak történő élelmezésisegély-nyújtás és -szállítás terén minden esetben a következő elvek alapján járnak el:

a)

Az élelmezési segély általános elvei: i. élelmezési segély csak akkor nyújtandó, ha az a leghatásosabb és legmegfelelőbb mód a leginkább rászoruló népességcsoportok élelmezési vagy táplálkozási szükségleteinek kezelésére; ii. az élelmezésisegély-nyújtás, a kedvezményezett országok hosszú távú rehabilitációjára és fejlesztésére vonatkozó célkitűzések figyelembevételével történjen, közben – szükség esetén – támogatva az élelmezésbiztonság elérésére irányuló tágabb célokat; iii. az élelmezésisegély-nyújtás oly módon történjen, hogy az védje a leginkább rászoruló népességcsoportok és helyi közösségek létfenntartását, valamint erősítse az önellátását és ellenálló képességét, továbbá az élelmezési válságokat megelőzze, azokra felkészítsen, azok hatásait enyhítse és azokra reagáljon; iv. az élelmezésisegély-nyújtás oly módon történjen, hogy elkerülje az egymásrautaltságot, továbbá minimalizálja a kedvezményezettekre és másokra kifejtett közvetlen és közvetett negatív hatásokat; v. az élelmezésisegély-nyújtás oly módon történjen, hogy ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a helyi termelésre, a piaci feltételekre, az értékesítési struktúrákra és a kereskedelemre, illetve a leginkább rászoruló népességcsoportoknak szánt alapvető termékek árára; vi. az élelmezésisegély-nyújtás lehetőség szerint teljes mértékben támogatás formájában történjen;

b)

Az élelmezési segély hatékonyságának elvei: i. a rászoruló népességcsoportok élelmezési segélyére rendelkezésre álló összegek növelése és a hatékonyság előmozdítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell minimalizálni a járulékos költségeket; ii. aktív együttműködés, koordinálás és információmegosztás az élelmezésisegély-programok hatékonyságának és eredményességének, valamint az élelmezési segély és a kapcsolódó szakpolitikai területek és -eszközök közötti összhang javítása érdekében; iii. az élelmiszerek és az élelmezési segély egyéb összetevőinek – lehetőség szerint és megfelelő esetben – helyben vagy a régión belül történő megvásárlása; iv. lehetőség szerint és a szükségletek alapján egyre inkább nem feltételhez kötött, készpénzalapú élelmezésisegély-nyújtás; v. kizárólag pontosan meghatározott igény esetén és a rászoruló népességcsoportok élelmezésbiztonságának javítása érdekében történjen az élelmezésisegély-nyújtás készpénzben; alapuljon a pénzbeli támogatás átlátható és objektív piaci elemzésen és ne eredményezze a kereskedelem eltérítését; vi. annak biztosítása, hogy a felek az élelmezési segélyt nem a piacfejlesztési célkitűzéseik elősegítésére használják; vii. az élelmiszersegély újraexportálásának elkerülése a lehető legnagyobb mértékben, kivéve azon eseteket, amikor vészhelyzetet kell megelőzni vagy arra kell reagálni; csak oly módon történjék az élelmiszersegély újraexportálása, hogy az ne eredményezze a kereskedelem eltérítését; viii. adott esetben annak elismerése, hogy az érintett hatóságok és érdekeltek elsőrendű szerepet játszanak és felelősséget vállalnak az élelmezésisegély-műveletek megszervezéséért, koordinációjáért és végrehajtásáért;

c)

Az élelmezésisegély-nyújtás elvei: i. az élelmezésisegély-nyújtás a leginkább rászoruló népességcsoportok élelmezési és táplálkozási szükségletei szerint történjék; ii. a kedvezményezettek és adott esetben egyéb érintett érdekeltek bevonása a szükségletek értékelésébe, valamint az élelmezési segély tervezésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe; iii. az élelmezésisegély-nyújtás feleljen meg az alkalmazandó biztonsági és minőségi előírásoknak, valamint tartsa tiszteletben a kedvezményezettek kulturális és helyi étkezési szokásait és táplálkozási szükségleteit; iv. őrizze meg az élelmezési segély kedvezményezettjeinek méltóságát;

d)

Az élelmezési segély elszámoltathatóságának elvei: i. hozzon konkrét és megfelelő intézkedéseket az élelmezésisegély-politika, -programok és -műveletek elszámoltathatóságának és átláthatóságának megerősítésére; ii. rendszeresen és átlátható módon kövesse nyomon, értékelje az élelmezésisegély-nyújtás tevékenységeinek eredményeit és hatását, valamint tájékoztasson azokról annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni a bevált gyakorlatokat és maximalizálható legyen hatékonyságuk.

3. cikk

A WTO-megállapodásokkal való viszony

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem valósíthat meg eltérést a felek között alkalmazandó meglévő vagy jövőbeli WTO-kötelezettségektől. Az ilyen kötelezettségek és ezen egyezményből eredő kötelezettségek között ellentmondás esetén az előbbiek tekintendők irányadónak. Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárja ki a WTO keretén belül folytatott tárgyalások során a felek szabadon képviseljék álláspontjukat.

4. cikk

Támogatásra jogosult ország, támogatásra jogosult, leginkább rászoruló népességcsoportok, támogatásra jogosult termékek és tevékenységek, valamint a járulékos költségek

(1)   „Támogatásra jogosult ország”: bármely, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által összeállított, a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek jegyzékén lévő vagy az eljárási és végrehajtási szabályzatban szereplő ország.

(2)   „Támogatásra jogosult, leginkább rászoruló népességcsoportok”: bármely támogatásra jogosult országban a leginkább rászoruló népességcsoportok.

(3)   „Támogatásra jogosult termékek”: emberi fogyasztásra szánt termékek, amelyek megfelelnek a végrehajtott művelet országában a vonatkozó nemzeti politikáknak és az adott országban érvényes jogszabályoknak, ideértve adott esetben az alkalmazandó nemzetközi élelmiszer-biztonsági és -minőségi előírásokat, valamint olyan termékek, amelyek hozzájárulnak a vészhelyzeti és a korai újjáépítési fázisokban az élelmiszerigény teljesítéséhez és a létfenntartás védelméhez. A támogatásra jogosult termékek jegyzéke az eljárási és végrehajtási szabályzatban található.

(4)   A részes félnek az 5. cikk szerinti minimális éves kötelezettségvállalásának teljesítése útján nyújtott támogatásra jogosult tevékenységeknek összhangban kell állniuk az 1. cikkel és legalább a következő tevékenységeket kell tartalmazniuk:

a)	a támogatásra jogosult termékek rendelkezésre bocsátása és szétosztása;

b)	készpénz és utalványok rendelkezésre bocsátása; továbbá

c)	táplálkozásterápiás intézkedések.

E támogatásra jogosult tevékenységek további részleteit az eljárási és végrehajtási szabályzatban határozza meg.

(5)   A részes feleknek az 5. cikk szerinti minimális éves kötelezettségvállalásainak teljesítése útján nyújtott támogatásra jogosult járulékos költségeknek összhangban kell állniuk az 1. cikkel és azoknak a támogatásra jogosult tevékenységek folytatásához közvetlenül kapcsolódó költségekre kell korlátozódniuk, az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően.

5. cikk

Kötelezettségvállalás

(1)   Ezen egyezmény céljainak elérése érdekében a részes felek megállapodnak, hogy törvényeikkel és egyéb előírásaikkal összhangban élelmezési segélyre vonatkozó éves kötelezettségetvállalást tesznek. A felek kötelezettségvállalására „minimális éves kötelezettségvállalás” -ként történik hivatkozás.

(2)   A minimális éves kötelezettségvállalást az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt részletes szabályok alapján értékét vagy mennyiségét tekintve kell kifejezni. A felek megválaszthatják, hogy kötelezettségvállalásukat minimális értékben vagy minimális mennyiségben, vagy a kettő kombinációjában fejezik-e ki.

(3)   A minimális éves kötelezettségvállalás az értéket tekintve a felek által választott devizanemben fejezhető ki. A minimális éves kötelezettségvállalás a mennyiséget tekintve gabonaegyenérték-tonnában, vagy az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt más mértékegységben fejezhető ki.

(4)   A felek a lehető leghamarabb, de ezen egyezmény hatálybalépését követő hat hónapon belül, vagy ezen egyezményhez való csatlakozásukat követő három hónapon belül értesítik a titkárságot kezdeti minimális éves kötelezettségvállalásukról.

(5)   A felek legkésőbb az adott változást megelőző év december tizenötödikéig értesítik a titkárságot a következő évekre vonatkozó minimális éves kötelezettségvállalásukat érintő bármely változásról.

(6)   A titkárság a lehető leghamarabb, de legkésőbb minden év januárjának első napjáig tájékoztatja valamennyi felet az aktualizált minimális éves kötelezettségvállalásokról.

(7)   A minimális éves kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló hozzájárulásoknak, amikor csak lehetséges, teljes mértékben támogatási formában kell megvalósulniuk. A felek kötelezettségvállalásába beszámított élelmezési segélyt tekintve a támogatásra jogosult országoknak és a támogatásra jogosult, leginkább rászoruló népességcsoportoknak nyújtott segély legalább 80 %-ának – az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt részletes szabályok szerint – teljes mértékben támogatási formában kell megvalósulniuk. Amennyire lehetséges, a felek fokozatosan igyekeznek túllépni ezt a százalékos arányt. A nem teljes mértékben támogatási formában megvalósult hozzájárulásokról szóló elszámolást is bele kell foglalni a felek éves jelentésébe.

(8)   A felek vállalják, hogy az ezen egyezmény szerinti élelmezésisegély-ügyleteket oly módon bonyolítják le, hogy azok ne befolyásolják hátrányos módon a termelés és nemzetközi kereskedelem szokásos formáit.

(9)   A felek biztosítják, hogy az élelmezésisegély-nyújtás ne kapcsolódjék közvetlenül vagy közvetetten, formálisan vagy informálisan, explicit vagy implicit módon a mezőgazdasági termékek vagy egyéb áruk és szolgáltatások fogadó országokba irányuló kereskedelmi exportjához.

(10)   Minimális éves – akár értékben, akár mennyiségben kifejezett – kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében a felek a 4. cikkben rögzítettek és az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt részletes szabályok szerint ezen egyezménnyel összhangban támogatásra jogosult termékekre és tevékenységekre, továbbá a járulékos költségekre vonatkozó hozzájárulásokat tesznek.

(11)   Az ezen egyezmény szerinti minimális éves kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében nyújtott hozzájárulások csak a támogatásra jogosult országok vagy leginkább rászoruló népességcsoportok felé irányulhatnak – a 4. cikkben rögzítettek és az eljárási és végrehajtási szabályzatban foglalt részletes szabályok szerint.

(12)   A felek hozzájárulásai lehetnek kétoldalúak, nyújthatják azokat kormányközi vagy egyéb nemzetközi szervezeteken, illetve egyéb élelmezésisegély-partnereken keresztül, azonban a többi félen keresztül nem.

(13)   Valamennyi fél megtesz minden tőle telhetőt minimális éves kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében. Amennyiben valamely fél egy adott évben nem tud eleget tenni minimális éves kötelezettségvállalásának, a mulasztás körülményeit az arra vonatkozó éves jelentésben részletezi. A nem teljesített összeg hozzáadódik az adott fél következő évre vonatkozó minimális éves kötelezettségvállalásához, hacsak a 7. cikk alapján létrehozott bizottság arról másként nem határoz, vagy kivételes körülmények nem indokolják annak elmaradását.

(14)   Amennyiben a felek hozzájárulása túllépi minimális éves kötelezettségvállalásukat, a túllépés összege, de a minimális éves kötelezettségvállalásuk legfeljebb öt százaléka számolható el a felek következő évi hozzájárulása részeként.

6. cikk

Éves jelentéstétel és információcsere

(1)   A naptári év végét követő kilencven napon belül az eljárási és végrehajtási szabályzattal összhangban valamennyi fél éves jelentést készít a titkárságnak, részletezve, hogy milyen mértékben teljesítette az ezen egyezmény szerinti minimális éves kötelezettségvállalását.

(2)   Ezen éves jelentés leíró része tartalmazza az arról szóló információkat, hogy a felek élelmezésisegély-politikái, -programjai és -műveletei miként járulnak hozzá ezen egyezmény célkitűzéseihez és elveihez.

(3)   A felek folyamatosan információt cserélnek élelmezésisegély-politikáikról és -programjaikról, valamint e politikák és -programok értékeléseinek eredményeiről.

7. cikk

Élelmezésisegély-bizottság

(1)   Ezúton létrejött az összes ezen egyezményben részes felet magában foglaló Élelmezésisegély-bizottság (a továbbiakban: a bizottság).

(2)   A bizottság határozatait hivatalos ülésein hozza és teljesíti az egyezmény elveivel és célkitűzéseivel összhangban ezen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges feladatokat.

(3)   A bizottság szabályokat fogad el az eljárások szabályozására; továbbá elfogad ezen egyezmény rendelkezéseinek további kidolgozására irányuló szabályokat is annak biztosítására, hogy azok végrehajtása megfelelően történjen. Az 1999. évi Élelmiszersegély-egyezmény Élelmiszer-segélyezési Bizottságának 2012. április 25-i FAC(11/12)1 dokumentuma szolgál ezen egyezmény eredeti eljárási és végrehajtási szabályzataként. A bizottság ezt követően határozhat úgy, hogy módosítja az eljárási és végrehajtási szabályzatot.

(4)   A bizottság konszenzussal hozza meg határozatait, ami azt jelenti, hogy hivatalosan egyik fél sem ellenzi a hivatalos ülésen a bizottságnak a vita tárgyát képező kérdésre vonatkozóan javasolt határozatát. Hivatalos ellentmondást vagy a hivatalos ülésen, vagy az érintett javasolt határozatokat rögzítő jegyzőkönyv közreadását követő harminc napon belül lehet kifejezni.

(5)   A titkárság minden évre vonatkozóan az eljárási és végrehajtási szabályzattal összhangban összefoglaló jelentést készít a bizottságnak elkészítés, elfogadás és közzététel céljából.

(6)   A bizottság vitafórumot biztosít a felek részére az olyan élelmezési segéllyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, mint az erőforrásokkal kapcsolatos megfelelő és időben történő kötelezettségvállalások mobilizálása az élelmezési és táplálkozási szükségletek kezelése céljából, különösen egyes vész- és válsághelyzetekben. A bizottság elősegíti az információcserét és -terjesztést a többi érdekelt féllel, és a viták alátámasztásához konzultál velük és információt gyűjt tőlük.

(7)   A felek képviselőt neveznek ki, akinek feladata a titkárságtól érkező értesítések és egyéb tájékoztatás átvétele.

8. cikk

A bizottság elnöke és alelnöke

(1)   A bizottság minden év utolsó hivatalos ülésén határoz a következő évre kinevezett elnök és alelnök személyéről.

(2)   Az elnök feladatai az alábbiak:

a)	minden egyes hivatalos ülésre és informális találkozóra vonatkozó napirendtervezet jóváhagyása;

b)	elnöklés hivatalos üléseken vagy informális találkozókon;

c)	hivatalos ülések vagy informális találkozók megnyitása és lezárása;

d)	a napirendtervezet elfogadás céljából történő benyújtása a bizottság részére hivatalos ülések vagy informális találkozók kezdetén;

e)	viták irányítása és annak biztosítása, hogy az eljárási és végrehajtási szabályzatban meghatározott eljárásokat betartják;

f)	a felek felszólalásra való felkérése;

g)	a napirendi pontokról való rendelkezés a vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályzattal összhangban; továbbá

h)	kérdések megfogalmazása és a határozatok közzététele.

(3)   Amennyiben az elnök hiányzik hivatalos ülés vagy informális találkozó egészéről vagy egy részéről, illetve ideiglenesen nem tudja elnöki posztját betölteni, az alelnök tölti be az elnöki szerepet. Elnök vagy alelnök hiányában a bizottság ideiglenes elnököt jelöl ki.

(4)   Amennyiben valamilyen oknál fogva az elnök nem tudja folytatni elnöki tisztségének betöltését, az adott év végéig az alelnök veszi át az elnöki tisztséget.

9. cikk

Hivatalos ülések és informális találkozók

(1)   A bizottság az eljárási és végrehajtási szabályzatnak megfelelően hivatalos üléseket és informális találkozókat tart.

(2)   A bizottság évente legalább egy hivatalos ülést tart.

(3)   A bizottság az elnök vagy legalább három részes fél együttes kérésére további hivatalos üléseket és informális találkozókat tart.

(4)   A bizottság megfigyelőket és érdekelt feleket hívhat meg hivatalos üléseire és informális találkozóira, hogy az eljárási és végrehajtási szabályzatnak megfelelően vegyenek részt az élelmezési segéllyel kapcsolatos kérdések megvitatásán.

(5)   A bizottság az eljárási és végrehajtási szabályzatnak megfelelően meghatározott helyszínen ülésezik.

(6)   A hivatalos ülések és informális találkozók napirendjét az eljárási és végrehajtási szabályzattal összhangban kell kidolgozni.

(7)   A hivatalos ülés jegyzőkönyvét, amely a bizottság javasolt határozatait tartalmazza, a hivatalos ülést követő harminc napon belül közreadják.

10. cikk

A titkárság

(1)   A bizottság az eljárási és végrehajtási szabályzattal összhangban kinevezi a titkárságot és felkéri a működésre. A bizottság a Nemzetközi Gabonatanácsot kéri fel, hogy annak titkársága töltse be első alkalommal a bizottság titkársági szerepét.

(2)   A titkárság ellátja az ezen egyezményben és az eljárási és végrehajtási szabályzatban meghatározott feladatokat, eleget tesz adminisztratív kötelezettségeinek, többek között a dokumentumok és jelentések feldolgozására és terjesztésére vonatkozóan, valamint a bizottság által meghatározott egyéb feladatoknak.

11. cikk

Jogviták rendezése

A bizottság törekszik a felek között ezen egyezmény vagy az eljárási és végrehajtási szabályzat értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő viták rendezésére, ideértve az ezen egyezményben meghatározott kötelezettségek végrehajtásának állítólagos mulasztásával kapcsolatos eseteket is.

12. cikk

Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

Ezen egyezmény az Egyesült Nemzetek New York-i székházában 2012. június 11-től2012. december 31-ig áll nyitva aláírásra az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Európai Unió, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, Japán, Kanada, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság által. Ezt az egyezményt az aláíróknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

13. cikk

Csatlakozás

(1)   Amennyiben bármely, a 12. cikkben felsorolt állam vagy az Európai Unió az aláírási időszak végéig nem írta alá az egyezményt, ezen időszakot követően bármikor csatlakozhat ahhoz. A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(2)   Amint az egyezmény a 15. cikknek megfelelően hatályba lépett, ahhoz a 12. cikkben említett államoktól eltérő bármely állam vagy a bizottság határozatával csatlakozásra alkalmasnak minősülő külső kereskedelmi kapcsolatok lebonyolítása terén teljes autonómiával rendelkező külön vámterület csatlakozhat. A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

14. cikk

Ideiglenes alkalmazásról szóló értesítés

A 12. cikkben említett bármely állam vagy az Európai Unió, illetve a 13. cikk (2) bekezdése szerint a bizottság határozatával csatlakozásra alkalmasnak minősülő bármely állam vagy külön vámterület, amelynek szándékában áll ezt az egyezményt megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni, illetve ahhoz csatlakozni, de a csatlakozási okiratot még nem helyezte letétbe, az ezen egyezmény ideiglenes alkalmazásáról szóló értesítést bármikor letétbe helyezheti a letéteményesnél. Az egyezmény az értesítés letétbe helyezésének időpontjától kezdődően ideiglenesen alkalmazandó az állam, a külön vámterület vagy az Európai Unió által.

15. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezen egyezmény 2013. január 1-jén lép hatályba, amennyiben öt aláíró fél 2012. november 30-ig letétbe helyezte a letéteményesnél a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat.

(2)   Amennyiben ezen egyezmény az (1) bekezdésnek megfelelően nem lép hatályba, ezen egyezménynek a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot a letéteményesnél letétbe helyező aláíró felei és azok az államok vagy az Európai Unió, amelyek a 13. cikk (1) bekezdése szerint a csatlakozási okiratokat letétbe helyezték, egyhangúlag határozhatnak úgy, hogy az hatályba lép közöttük.

(3)   Bármely, az egyezmény hatálybalépését követően az egyezményt megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy ahhoz csatlakozó állam vagy külön vámterület vagy az Európai Unió vonatkozásában az egyezmény a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.

16. cikk

Értékelési és módosítási eljárás

(1)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően a felek bármikor javaslatot tehetnek az egyezmény relevanciájának értékelésére vagy az egyezmény módosítására. A titkárság a javasolt módosításokat legalább hat hónappal korábban közreadja valamennyi fél számára, amelyeket a bizottságnak az értesítési időszak végét követően esedékes hivatalos ülésén vitatnak meg.

(2)   Ezen egyezmény módosítására irányuló javaslatokat a bizottság határozatával fogadják el. A titkárság tájékoztatja a feleket és a letéteményest a bizottság által elfogadott módosításra irányuló javaslatokról. A letéteményes közreadja a feleknek az elfogadott módosítást.

(3)   A módosítás elfogadásáról szóló értesítést megküldik a letéteményesnek. Az elfogadott módosítás az értesítést küldő felek számára – az egyezmény részes feleinek legalább négyötödétől a letéteményeshez beérkezett értesítést követő kilencven nappal – a bizottság által javasolt módosítás elfogadásának napján lép hatályba. Ilyen módosítás bármely más fél számára azon fél által a letéteményesnél letétbe helyezett értesítést követő kilencven nappal lép hatályba. A bizottság határozhat úgy, hogy eltérő küszöbértéket használ egy bizonyos módosítás hatálybalépésének előmozdításához szükséges értesítések száma tekintetében. A titkárság valamennyi felet és a letéteményest is tájékoztatja e határozatról.

17. cikk

Visszavonás és megszüntetés

(1)   Ezen egyezményt bármely fél felmondhatja az egyezményt egy adott év végén, legalább 90 nappal az adott év vége előtt a letéteményeshez és a bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozat útján. A szóban forgó fél nem mentesül a részes félként vállalt, ezen egyezmény szerinti olyan minimális éves kötelezettségvállalása vagy jelentéstételi kötelezettsége alól, amelynek az adott év végéig még nem tett eleget.

(2)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően a felek bármikor javasolhatják az egyezmény megszüntetését. Ilyen javaslatról írásban kell tájékoztatni a titkárságot, amely a javaslatot valamennyi félnek közreadja na megszüntetésnek a bizottság általi megfontolását megelőzően legalább hat hónappal korábban.

18. cikk

Letéteményes

(1)   Ennek az egyezménynek a letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára.

(2)   A letéteményes értesítést kap ezen egyezmény aláírásáról, megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról, ideiglenes alkalmazásáról és ahhoz való csatlakozásról, valamint tájékoztatja az összes felet és aláírót ezen értesítésekről.

19. cikk

Hiteles szövegek

Az egyezmény eredeti példányait, amelynek angol és francia szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.